Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-23 / 146. szám, péntek
Az SZSZK kormányának beszámolója a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak teljesítéséről, a kohó-, gép- és elektrotechnikai ipar fejlesztéséről Az SZLKP KB ülésén előterjesztette VLADIMÍR LEXA, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlovák Tervezési és Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a kormánynak, az állami szerveknek és a társadalmi szervezeteknek a jelenlegi helyzetben minden igyekezete arra irányul, hogy meggyorsítsuk a gazdasági és szociális fejlesztést, hogy minél közelebb kerüljünk a CSKP KB XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által meghatározott gazdasági és szociális program céljaihoz. Ezzel egyidőben az egész népgazdaságban intenzíven folyik az új gazdasági mechanizmusra való áttérés. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a CSKP XVIII. és az SZLKP kongresszusára való felkészülés időszakában kidolgozzuk társadalmunk fejlődésének reális távlati céljait, főleg a 9. ötéves tervidőszakra. Ezeknek a széles körű koncepciós munkáknak a keretében nagyon jelentős helye van a CSKP KB 14. ülésériek. Az SZLKP KB Elnökségének döntése alapján az SZSZK kormánya a mai ülésre jelentést terjeszt elő arról, hogyan teljesítjük a központi bizottság előző üléseinek határozatait az SZSZK tudományos-mü- szaki komplexumában és ugyanakkor informáljuk önöket arról, hogyan valósítjuk meg a CSKP KB 14. ülésének határoza tait az SZSZK kormányának és területi szerveinek munkájában. Két év telt el a CSKP KB 5. és az SZLKP KB ezt követő ülése óta, amelyek komplex módon megtárgyalták a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását. Az elfogadott határozatok egy része hosszú távú és rendszer jellegű, amelyeket azonban részben módosítottak a CSKP KB 7. és 9. és az SZLKP KB ezt követő ülései. Azokban az információs anyagokban, amelyeket kézhez kaptak, benne foglaltatik azon feladatok teljesítésének aprólékos jellemzése, amelyeket az SZSZK kormányának központi szervei oldottak meg. Ezért figyelmüket ezek összegezésére és az ebból következő ismeretekre szeretném összpontosítani. A tudományos és kutatóbázis fejlesztése A tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását, eredményeinek hatékonyabb és gyorsabb alkalmazását a népgazdaság minden szintjén a kormány és annak szervei elsődleges feladatuknak tekintik. Csak ennek teljes szélességben való megvalósítása biztosíthatja a gazdaság intenzifikálásának kívánt mértekét. Ennek érdekében a már említett ülések óta sok munkát fordítottunk a műszaki és tudományos fejlődés minden forrása hatékonyságának növelésére. A műszaki fejlődés alapvető forrása a kutató és fejlesztőbázis, amelynek az SZSZK kormánya megkülönböztetett figyelmet szentel. Az állami terv és az állami költségvetés közvetítésével megteremtette a feltételeket a kutatási-fejlesztési alap megerősítéséhez, felszereltségének javításához. 1988- ban az itt dolgozók száma megközelítette a 63 ezret és 7000-rel haladta meg az 1985-ös létszámot. Az állami költségvetésből ide irányított nem beruházási eszközök mennyisége 19 százalékkal volt magasabb. Az ötéves terv első három éve alatt 1 milliárd korona értékű beruházást valósítottak meg, és az ide irányuló import - főleg a nem szocialista országokból származó - 319 millió koronát tett ki. Mindezek ellenére a kutatóbázis műszaki felszereltsége továbbra is alacsony maradt, a fejlett országokkal való összehasonlítás alapján. A termelés előkészítésének szakaszán javult valamit a helyzet azzal, hogy kiépültek a mérnöki munkák automatizálását szolgáló munkahelyek, a konstrukciós és technológiai részlegeken. Szlovákia kiválasztott szervezeteiben, vállalataiban és iskoláiban 139 munkahelyet rendeztek be a mérnöki munkák automatizálására és további 500 ilyen munkahely kialakításával számolunk. Kritikusan kell értékelnünk a kutatási és fejlesztési alapot képező kapacitások szétszórtságát, amely az egyik oka termelésünk már elviselhetetlenül széles szerkezeti skálájának és a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás alacsony fokának. A kutatóbázis évente kb. 5500 műszaki- fejlesztési feladat megoldásával foglalkozik, de az egyes feladatokra csak kevés kutató és fejlesztő dolgozó jut. A tudományos és kutató munkahelyek, tervezőintézetek, konstrukciós és technológiai részlegek koncentráltságának alacsony foka és eredményeik elégtelen megvalósítása a beruházások útján azt eredményezi, hogy túlságosan hosszú az innovációs ciklus a termelésben. Nálunk ez az időszak 10-12 év, csaknem kétszer annyi, amennyi a fejlett kapitalista országokban. A beruházások tervezett határidejének be nem tartása miatt ebben az évben például nem kerülnek a gyakorlatba a kutatási eredmények a dubovái Pet- rochema vállalatnál a petroszulfonát gyártásában s ez mintegy 50 milliós kiesést jelent. A késlekedésben legnagyobb része a Banská Bystrica-i Stavoindustriá- nak van. Ugyanígy elmarad 3500 tonna szulfenax legyártása is Bratislavában, a Dimitrov Vegyiművekben, 105 millió korona értékben, mivel az előkészítés késlekedése miatt egy évvel elhalasztották az ehhez szükséges beruházás megkezdését. Lassú a termékek felújítása Ezeknek és az évente több milliós veszteségeket okozó más problémáknak a következménye a termékfelújítás nem megfelelő szintje. 1988-ban 14,3 milliárd korona értékben 7249 terméket újítottak fel a vállalatok. A felújítás hangsúlya azonban továbbra is az ésszerűsítések szintjén marad és nem a magasabb fokú innovációk növekedésében. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a legmagasabb a 7. fokozatú innovációt 1988-ban csak 13 termék képviselte és ez az egész termékfelújításnak csak 0,1 százaléka. Azt is meg kell azonban állapítani, hogy az SZSZK tudományos kutató bázisa a legutóbbi években olyan eredményeket is elért, amelyeket a világszínvonallal is nyugodtan összehasonlíthatunk. Az ipari minisztérium ágazatában megoldották a zilinai Vág-menti Vegyi Művek számára a speciális műanyagok kifejlesztését és gyártását, vagy például a sviti Chemosvitben a speciális polipropilén fóliák gyártását. Olyan adalékanyagokat is kifejlesztettek, amelyek jelentősen javítják a polimér műanyagok tulajdonságait és meghosszabbítják az ebből készült termékek élettartamát. Befejezték a nitrogénbázisú fénystabilizátor, a DASTIB ki- fejlesztését is. Ugyanakkor továbbra is problémák vannak a stabilizátor gyártó- részlegének építése körül, amelyet ebben az évben kellene befejezni. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumhoz tartozó szervezetek is elértek jó eredményeket. A növényneme- sító állomások több új őszi búza fajtát nemesítettek ki, például a Soldurt Sósszigeten (Solary), az Ilonát Bucanyban, vagy a TO 400 jelzésű új kukoricafajtát Nyáras- don (Topol'níky), amelyek genetikai értéküket tekintve és hozam szempontjából is magas színvonalat képviselnek. Leszögezhetjük, hogy haladást értünk el a hüvelyesek termelésében is. Az állattenyésztés szakaszán bevezettük az irányított reprodukciót, melynek módszerét a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozta ki. Az előkészületek szakaszában van az immunomodulátorok gyártása a Sarisské Michal’any-Í lmuna vállalatnál, de másokat is említhetnék. Ezekből a jó eredményekből nemcsak a kutatási-fejlesztési alap dolgozói vették ki részüket, hanem a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozókollektívái is, mint például a légi (Lehnice) Agrokombinát Efsz, vagy a Nitrianske Pravno-i Állami Gazdaság. Nem érjük el a várt eredményeket a cukorrépa- és a burgonyatermesztésben, de nem sikerült alapvető fordulatot elérni a zöldség- és gyümölcs- termesztés intenzifikálásában sem. Ez az állapot közvetlenül összefügg az ésszerű táplálkozást nehezítő élelmiszer-válasz- tékkal. Az építési és építőipari minisztériumhoz tartozó ágazatban a műszaki fejlesztés eredményei a nyereség képzéséhez 75 százalékban, a relatív munkaerö-meg- takarításhoz pedig 52-58 százalékban járultak hozzá. A kutatási eredmények rugalmasabb alkalmazásával azonban ezek az eredmények sokkal jobbak is lehetnének. Erre szükség is lenne a karbantartás, a javítás, az építőipari alapeszközök felújítása és modernizálása szakaszán. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk a lakóhelyek komplexebb kialakításának, mégpedig urbanisztikai, építészeti és környezetvédelmi szempontokból is értékelve a felépülő lakóépületeket. Az erdőgazdasági vízgazdálkodási és fafeldolgozó ipari minisztérium kutatói több olyan feladatot oldottak meg, mint amilyen például a faanyag progresszív szárításának technológiája, amely a fejlett országokban alkalmazotthoz hasonló színvonalon van. A műszaki-fejlesztési feladatok és a beruházások összekapcsolásának hiánya miatt azonban nem valósult meg például olyan termékek gyártása, amelyhez a fakitermelés során keletkező hulladékot és forgácsot a tervezett mértékben felhasználhatták volna. A kutatás és fejlesztés tárgyi eredményeit szorosan összekapcsoljuk a termékek minőségi színvonalának értékelésével, s ez egy adott társadalom tudományos-műszaki fejlettségét is tükrözi. Annak ellenére, hogy a 8. ötéves tervidőszak első éveiben növekedett azoknak a termékeknek a száma, amelyeket a minőségvizsgáló intézetek jól értékeltek, ez a növekedési ütem alacsonyabb, mint az árutermelés tempója. 1987-ben Szlovákiában a legmagasabb minőségi fokozatba az első minőségi osztályba az állami és ágazati minőségellenőrzők által értékelt termékek 44,8 százaléka került, 39,8 milliárd korona értékben. De az új, igényesebb értékelési kritériumok szerint, amelyek 1988-ban léptek életbe, és amelyek jobban lehetővé teszik a világpiaccal való összehasonlítást, az értékelt 686 millió koronás termelésből a termékeknek csupán 2,7 százalékát minősítették a legmagasabb osztályba (Q kategóriába). Ez elégtelen állapot. A legmagasabb minőségi osztályba sorolták például a nyitrai (Nitra) Plastika nyomáscsöveit, a strázskei Chemko háromösszetevőjű ragasztóanyagát és a trnavai Skloplast Rovíng elnevezésű újdonságát. Új, a minőségirányítás egészét felölelő, s a termelést megelőző szakaszoktól egészen a felhasználókkal való kapcsolatig kiépített rendszere van a bratislavai Slovnaft szakágazati vállalatnak. E rendszer a termékek minőségét a termelést megelőző szakaszokban az innovációk következetes előkészítésével és a technológiai folyamat magas fokúan automatizált színvonalával biztosítja. Ezzel a minimumra csökkenti a szubjektív tényezők befolyását a minőségre. Pozitív példákat más vállalatokból is felhozhatnánk. A feltaláló- és újítómozgalom tartalékai Az elért eredményeket, akárcsak a meghatározott feladatok teljesítését bí- rálóan és nyílt szellemben értékeljük. A CSKP KB 5. ülése, valamint az ezt követő SZLKP KB-ülés határozatainak átfogó értékeléséből az a komoly következtetés vonható le, hogy néhány pozitív eredmény ellenére, egyelőre még nem érvényesülnek azok az irányzatok, amelyek a szükséges minőségi fordulathoz vezetnének. így értékelte a fejlődést a CSKP KB 14. ülése is. Ezért a kormány megköveteli majd, hogy a termelési ágazatokat irányító miniszterek következetesen értékeljék a termékek minőségének javítására hozott intézkedések teljesítését és abból konkrét reszortjuk további munkáját érintő következtetéseket vonjanak le. Különösképpen az állami vállalatok hozzáállásában és viselkedésében kell változásokat elérni. Továbbra is számottevő tartalékaink vannak a találmányok és az újítási javaslatok gyorsabb és szélesebb körű kihasználásában. 1987-hez viszonyítva a találmányjavaslatok száma 14 százalékkal, kihasználásuk 10 százalékkal csökkent. Sajnos, a találmányok egy része nincs megfelelő műszaki-gazdasági színvonalon, amit az alacsony mértékű külföldi védelmük is bizonyít. A társadalom évente értékeli a kollektívák és az egyének tudományos és műszaki tevékenységének legjobb eredményeit. A legjobbak közül a legjobbak a Klement Gottwald állami díjasok, az SZSZK nemzeti díjasai vagy más elismerésben részesülnek. Példaként felhozhatom Milán Vigas elvtársat, aki az SZTA Fiziológiai Tudományok Központjában dolgozik, és a stresszhatásoknál jelentkező idegreakciók kutatásában elért eredeti meglátásáért részesült elismerésben. Ugyancsak megemlíthető a Nehézgépipari Művek és a Dubnica nad Váhom-i Hidraulikus Berendezések Kutatóintézetének dolgozókollektívája, amelyek az axiális hidrosztatikus áttételek új nemzedékének kutatásában és fejlesztésében értek el kiváló eredményeket. Előrelépést tapasztalhatunk a progresszív szervezési formák érvényesítésénél, amelyek összekötik a tudományt, a kutatást és a termelést. Erre például szolgálhat a Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizácíós Kutatóintézet, a Preéovi Fémipari Kutatóintézet, vagy a Kassai (Kosice) Radioökológiai és Magenergia-felhasználási Intézet. Kísérletileg vizsgáljuk az olyan szervezeti formákat, mint a tudományos-termelési egységek és a kutatási-fejlesztési társulások a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyein, a főiskolákon és az ágazati kutatóintézetekben. Ezek között a legsikeresebbek egyike a Szlovák Műszaki Főiskola Vegyipari Technológiai Karának együttműködése a Bratislavai Vegyipari Technológiai Kutatóintézettel és a strázskei Chemko vállalattal a gumiipari vegyszerek gyártásában, vagy a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézete és a Bratislavai Villamos Művek közös társulása, amely Kyberex néven jött létre. A kormány a továbbiakban is megteremti a főiskolák, akadémiai intézetek, kutató- és termelő szövetkezetek együttműködésének feltételeit, amelyeknek a kötelező érvényű gazdasági szerződéseken és az önfinanszírozás elvén kell alapulniuk. Ebben látjuk a kölcsönös ösztönzést, az anyagi érdekeltséghez vezető utat és a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását is egyben. Változások a finanszírozás és gazdálkodás módszerében A kutatási-fejlesztési alap munkahelyeinek képességeit a gazdasági mechanizmus átalakítása teszi próbára. Tekintettel az állóalapok nagymértékű elavultságára azt feltételezhetjük, hogy az állami termelővállalatok a közeljövőben gyorsan megtérülő beruházásokra fordítják figyelmüket azzal a céllat, hogy kielégíthessék legégetőbb szükségleteiket. Elsődleges lesz az, hogy a fejlesztési alapot gépek és berendezések biztosítására, a készletek fedezésére, esetleg a műszaki fejlesztés feladatainak megoldására fordítsák úgy, hogy a megvalósítás gyors és kevésbé költségigényes legyen. Ez bizonyos feszültséget kelthet a kutatás-fejlesztés- termelés kapcsolatában, amit a kutatásifejlesztési alap szervezeteinek nagyobb teljesítményeivel és rugalmasságával kell kiküszöbölni. Ezt nem szabad szem elől téveszteniük a kutatási és fejlesztési szervezeteknek, racionálisan át kell csoportosítaniuk erőiket saját szerkezeti struktúrájukon belül. A következő időszakban megváltozik a tudományos-kutatási alap finanszírozásának és gazdálkodásának módja. Elmélyülnek az önelszámolás alapelvei és az önfinanszírozás, figyelembe véve a tudományos kutatómunka sajátosságait és a központ ebből következő ösztönző és támogató szerepét. Az állami programok mechanizmusán kívül e funkció teljesítése érdekében javaslat hangzott el központi fejlesztési alap kialakítására, a deviza- eszközöket is beleértve és ebből ösztönözzük majd az új tudományos-műszaki megoldásokat, támogatjuk a nagyobb kockázattal járó kutatást. Az elmúlt időszakban jelentős figyelmet fordítottunk a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre. Pozitív eredményeket hozott, s egyes területeken a népgazdasági ágazatok fejlesztésének alapját képezi. Tekintettel arra, hogy az együttműködés több formája jogi szempontból nem kötelező és a KGST-országok gazdasági mechanizmusai átalakításában eltérések mutatkoznak, olyan helyzet alakult ki, hogy nem tudjuk megfelelően fedezni a népgazdaság intenzív fejlesztéséhez bizonyos szükségleteket. Ezért, tekintettel arra, hogy a KGST- országokban folyamatban van a gazdasági mechanizmusok átalakítása, aktívabban kell fejlesztenünk a vállalatokkal kötött közvetlen, hosszú távú megállapodásokat, mindenekelőtt a szovjet vállalatokkal. A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésben fontos szerepe van a KGST-országok 2000-ig terjedő tudományos-műszaki fejlesztése komplex programjának. Aránylag rövid idő telt el ahhoz, hogy értékelhetnénk az eredményeket, de az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy legfontosabb irányzatait nem bontottuk le megfelelően. A komplex program megvalósításában való részvételünk hatékonyságának növelése érdekében javasoltuk a közvetlen kapcsolatok kibővítését, a közös munkahelyek és vállalatok kiépítését és ennek alapján a szélesebb körű szakosodást és kooperációt, a tudományos műszaki területen és a termelésben. Arról tájékoztathatom az SZLKP Központi Bizottságát, hogy az SZSZK kormányának hatáskörébe tartozó ágazatokban 63 közvetlen gazdasági kapcsolatot és 35 közvetlen tudományos-múszaki együttműködési kapcsolatot kötöttek. Ennek alapján dolgozik Nyitrán (Nitra) az állatte- nyésztési-biotechnológiai közös laboratórium, Szencen (Senec) közös csehszlovák-szovjet lézertechnikai laboratórium létesül és több hasonló javaslat előkészítési munkái is folynak. A kutatásban folytatott együttműködés területén elért bizonyos haladás ellenére nem sikerült tisztázni az eredmények alkalmazását a termelésben, ha az beruházásokat igényel, és a feladatok döntő többségét illetően nem sikerült kötelező jelleggel meghatározni a KGST-tagorszá- gok szükségleteit. Ez nem teszi lehetővé a szükséges kapacitások tervezését és kiépítését, valamint azt, hogy célszerű szakosítással bevezessük a keresett progresszív termékek hatékony termelését A mai helyzet döntő okai közé tartozik a KGST-én belül az alapvető rendszerjellegű intézkedések megoldatlansága, ide tartoznak a deviza^, ár, stb. kérdések, amelyek akadályozzák a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés új formáinak nagyobb mértékű kihasználását. Az SZSZK-ban folytatjuk részvételünket a program megvalósításában, kihasználva egyes kutatószervezeteink pozitív tapasztalatait és azok alkotó módon való fejlesztését. Nemzetközi szinten A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésben továbbra is figyelmet kell fordítanunk a kétoldalú .kapcsolatokra, főleg a Szovjetunióval folytatott együttműködésre, amely Jakeá és Gorbacsov elvtársak, a CSKP és az SZKP főtitkárai találkozójának eredményeiből, valamint a két ország gazdasági és tudományosműszaki együttműködésének 15-20 évre szóló koncepciójából indul ki. Az idén májusban jegyzőkönyvet írtak alá a Szlovák Szocialista Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködéséről. Az SZSZK kormánya megszervezi a jóváhagyott intézkedések megvalósítását, ügyel arra, hogy mindkét köztársaság számára társadalmi és gazdasági szempontból is előnyös legyen az együttműködés. Aktívabban kell fejlesztenünk kapcsolatainkat más, mindenekelőtt a szomszédos országokkal is. A tudományos-műszaki fejlesztés hatékonyságának és meggyorsításának kulcsfontosságú problémája a megfelelő káderellátás. A tudományos-műszaki ismeretek materializálásának gyors növekedéséből kiindulva javítanunk kell az újratermelési folyamat valamennyi részvevőjének - a munkásoknak, technikusoknak, mérnököknek és nem utolsósorban a tudományos kutatóknak a szakmai felkészültségét. A népgazdaságban végbemenő és tervezett szerkezeti átalakítások teljesen új termelési ágazatok kialakításához vezetnek - ilyen az elektronizálás, az informatizálás, a biotechnológia, stb. - és ez megköveteli, hogy változásokat eszközöljünk a munkaerő szakképzettségének struktúrájában. Ez a szakmai képzésben eszközölt változásokon kívül megköveteli, hogy kialakítsuk a dolgozók átképzésének és egész életre szóló művelődésének átfogó rendszerét. Különösen fontos, hogy változásokat érjünk el a kutatás és fejlesztés szakaszán dolgozók szakképzettségi struktúrájában. Szlovákiában a kutatási és fejlesztési területen, az alapkutatásban a főiskolai végzettséggel rendelkező dolgozók aránya 53 százalék, az ipar termelésikutatási területén viszont csak 31,5 százalék. Még nagyobb az eltérés a tudományos dolgozók arányszámát illetően, míg az alapkutatásban ez az arány 23,4 szá(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1989. VI. 2:
