Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám, csütörtök
A CSKP KB 14. ülésének vitája JAROSLAV MÁDL, a CSKP KB tagja, a prágai Vasúti Építövállalat darukezelője A vasút a fejlődés és a műszaki fejlesztés jelentős tényezője volt mindig. így nekünk a vasutakon dolgozóknak és természetesen mint állampolgároknak is, nem lehet közömbös, hogy a vasúti közlekedés műszaki színvonala az elmúlt években nagyon elmaradt a szükségletektől és nem zárkózott fel a világban tapasztalható fejlődéshez. Nemcsak a lakosság részéről érkező bírálat jogos tárgya, hanem gazdaságunk gyorsabb fejlődésének is féke- zóje. A kritikus időszak az 1986-os 1987-es év volt, amikor a vasutak munkájában a hiányosságok leginkább megmutatkoztak. A vasúti közlekedés műszaki állapotának felújítására irányuló határozatok főleg a 2005-ig meghatározott fejlesztési koncepció mindannyiunkat reménnyel tölt el, hogy a megoldásra érett problémákat gyorsan kiküszöbölhetjük. Tudatában vagyunk annak, hogy nem kicsi összegről van szó, amelyet a társadalom a vasút fejlesztésébe befektet. Szükséges meggyorsítani a pályák, az épületek, a mozdonypark, a személy- és teherszállító kocsik modernizálását az új elektronikus forgalomirányító rendszerek bevezetését és megoldásra vár a vasutaknál dolgozók szociális ellátásának néhány kérdése is. Beneáov u Prahy-i javítóüzemünkben ezért figyelmet fordítunk minden olyan intézkedésre, amely rövid időn belül segíthet rajtunk, legyőzheti lemaradásunkat az új technika alkalmazásában, mégpedig úgy, hogy az adott feladat megoldása és gyakorlati alkalmazása között minél rövidebb idő teljen el. Ennek érdekében jó szolgálatokat tesz az a realizációs műhely, amelyben a vállalat technikusai és munkásai is közösen végzik dolgukat. A jó munkahelyi együttműködésben a műszaki fejlesztés eredményei gyors kihasználásának egyik alapvető feltételét látom. Például csak így sikerülhetett gyorsan legyártani azt a berendezést, amelyet a Csehszlovák Államvasutak speciális igényeinek megfelelően az ország egyetlen vállalata sem volt hajlandó elkészíteni. Ez egy olyan aszanációs vonal, amelyet a falazott és betonhidak, tartófalak és alagutak alsó építményeinek felújításánál, de például a régebbi épületek tervezett rekonstrukciójánál is fel tudunk majd használni. A prágai metró számára sikerült olyan berendezést gyártanunk, amely a sínek talpfa nélküli elhelyezésénél furatokat készít a csavarok rögzítéséhez. Készítettünk egy kombinált sínfúrógépet speciális pályaszakaszok és váltók építéséhez és egyéb berendezéseket is, amelyek megkönnyítik munkánkat, munkaerőmegtakarítást jelentenek és növelik a termelékenységet. A műszaki fejlesztés gyakorlati átültetése azonban nem megy mindig könnyen. A határidők lerövidítését gátolja az anyaghiány, az, hogy lehetetlen a szállítói-megrendelői kapcsolatok keretében tervszerűen mindent bizosítam Itt csak az érintett dolgozók érdeklődése, kezdeményezése segít. Ott ahol nem győzzük erővel, vagy megfontolás után rájövünk arra, hogy a berendezést már kifejlesztették és a gyakorlatban alkalmazták, ahol csak az időt és a pénzt vesztegetnénk, olyan esetekben a vállalatvezetéstől azt kérjük, hogy a műszaki fejlesztést együttműködés útján biztosítsuk az országon belül, s ha ez nem lehetséges, akkor importtal. Azoknak a berendezéseknek a behozatalára, amelyek valóban fejlettek és gazdaságilag kimutatható hasznuk van, mindig meg kell találni az anyagi eszközöket. JAROMÍR OBZINA, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK kormányának elnökhelyettese Az Állami Tudományos-műszaki, Beruházási és Fejlesztési Bizottság egy évvel ezelőtt elfogadta az előttünk álló problémák megoldására vonatkozó elveket és a szükséges intézkedések javaslatát, majd azt írásban benyújtotta a kormánynak megvitatásra. Osztom azt a véleményt, hogy az ott javasolt intézkedések napjainkban is aktuálisak, de tekintettel arra, hogy az itt benyújtott alapanyagok ezeket nem tartalmazzák, néhányat közülük szeretnék megemlíteni. Azt javasoltuk elsősorban, hogy az alapkutatási kapacitások mintegy 20 százalékát, az alkalmazott kutatás kapacitásainak pedig megközelítően 80 százalékát irányítsák át a korábbi költségvetési gazdálkodásból az önelszámolás elvei szerinti gazdálkodási szférába, s hogy a többi kapacitást hagyják meg a költségvetésből történő pénzügyi finanszírozás keretében. Ezzel azonos feltételeket szerettünk volna biztosítani valamennyi alapkutatási munkahely számára, tartozzon a Csehszlovák Tudományos Akadémia vagy pedig más intézetek hatáskörébe. Másodszor javasoltuk, hogy 1991-től a kutatóintézetek a központi pénzforrásokból és a tudományos intézetek részére szánt egyéb eszközökből csak abban az esetben részesüljenek, ha szerződésben kötött, konkrét kutatási feladatokkal bízzák meg őket. Röviden, nem az intézeteket kell anyagilag támogatni, hanem a szükséges kutatási feladatok megoldását. Harmadszor feladatul adtuk a minisztereknek és a többi alkotmányos társadalmi tényezőknek, az államigazgatás szövetségi, nemzeti és központi szervei vezetőinek, hogy 1989 végéig de legkésőbb a 8. ötéves terv befejezéséig döntsék el, milyen új intézményeket létesítenek, melyeket kell feltétlenül megerősíteni, melyeknek a hatáskörét korlátozzuk, és melyek személyi állományát csökkentjük és hogy melyek azok az intézmények, amelyeket megszüntetünk. Negyedszer, a CSSZSZK kormányának felügyelete mellett létre kell hozni a tudományos-műszaki fejlesztés központi állami alapját, amelyből finanszírozni fogjuk a kormány által jóváhagyott állami fejlesztési programokat, esetleg célirányos tartalékokat hozunk létre, s megtérítendő, vagy a térítés mentes anyagi javakról, azon szervezetek részére, amelyek maximálisan hatékony és kockázati programok megoldásával foglalkoznak majd, vagy pedig kötelezik magukat e programok megoldásának gyorsítására és gyakorlati termelési megvalósítására. Most pedig az átalakítás során jelentkező néhány problémáról szeretnék szólni. Az átalakítás feladatai eddig is figyelmünk középpontjában álltak, s jelenleg sincs másképp. Ennek ellenére helyénvaló ma is szólni arról, hogy miként kellene hozzájárulnunk a nyitott kérdések megoldásához. Az egyik hiányosságot az a tény jelenti, hogy a csehszlovák gazdaságnak nincs egységes irányítási központja, meghatározott hatás- és feladatköre, sem struktúrája és megfelelő belső szerkezete. Tény, hogy előbb történt meg az állami vállalatról szóló torvény kidolgozása és annak törvénybe iktatása, s utána dolgozunk jelenleg is a CSKP programja alapelveinek előkészítésén, valamint az új alkotmány javaslatán, csak ezután fogjuk megvitatni a népgazdasági tervezésről szóló törvényt és így természetesen sok nehézséggel találkozunk és sok a bizonytalanság a konkrét problémák megoldását illetően. Az állami vállalatok és a minisztériumok szintjén sem lehet tudni biztosan, hogy az átalakítás során létesített egyik vagy másik intézmény közül melyik viszonylag hosszú lejáratú, melyiknek van ideiglenes hatásköre és ezért távlatilag nehéz bizonyos következtetések levonása. Ez az átalakítás gyakorlati megvalósítását nem segíti elő. Ráadásul lépten-nyomon bebizonyosodik, hogy a csehszlovák gazdaság komplex megítélésének és fejlődésének össztársadalmi koncepciója szempontjából elégtelennek bizonyul jelenlegi felkészültségük az átalakítás megvalósításának átgondoltságát illetően. További alapvető hiba is észlelhető a központ esetében tekintve, hogy minden konkrét probléma megoldása során vagy elégtelenül megoldott viszonyokba ütközünk, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az ^alakítás komplex sikeret. Tekintettel arra, hogy az állami vállalatról szóló törvényt már elfogadtuk, és az kötelező érvényű, ezt a tényt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A párt programja és az új alkotmány elveinek elfogadása, éppúgy, mint a népgazdasági tervezésről szóló törvény bizonyos kiegészítéseket követel meg, módosításokra van szükség, esetleg változásokra, vagy egyszerűen ki kell iktatnunk azokat a kérdéseket, amelyek nem lesznek összhangban ezzel az alapvető politikai programdokumentummal. Politikailag, tárgyszerűleg és módszertanilag elfogadhatatlan, hogy ezek az alapvető dokumentumok alá legyenek rendelve olyan téziseknek, amelyeket társadalmilag, politikailag és jogilag alacsonyabb értékrendű dokumentumok tartalmaznának. Részlet- kérdés ugyan, de gazdaságilag rendkívül fontos problémát jelent például az a tény, hogy mind ez idáig nem létezik a belső csehszlovák gazdasági viszonyok komplex értelmezésének állami koncepciója, annak programszerű és gyakorlati irányítása. E problémák még inkább kiugróan jelentkeznek, ha tudomásul vesszük, hogy a CSSZSZK kormánya először is, határozatában önállóan megállapítja a külpolitika éves koncepcióját, ami gyakorlatilag befolyásolja a csehszlovák diplomáciai aktivitást es fő politikai orientációját. Másodszor, jóváhagyja a külkereskedelem éves politikai irányelveit, amelyek gyakorlatilag tartalmazzák a csehszlovák kivitel és behozatal, az ár és fizetési viszonyok makro- strukturális problémakörét elsősorban a baráti országokkal meglévő kapcsolatainkban Harmadszor, jóváhagyja a pénzügyi tervet, és végül a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában a csehszlovák szervek feladatait. Az itt említett valamennyi önálló dokumentum nem teljesen ágazatilag csak részben érinti a szocialista gazdasági integráció folyamatait, éppúgy, mint a kapitalista országokkal folyó gazdasági kapcsolatainkat, amelyeket aztán nagyon gyakran egymástól elkülönülten, önállóan old meg. Ez korántsem ideális állapot. Éppen ezért megfontolás tárgyává teszem, hogy az átalakítás további folyamatában előbb oldjuk meg ennek az ágazati szemléletnek a leküzdéséi, arra törekedjünk, hogy jogegyenlőségen alapuló kapcsolatok alakuljanak ki a gyártó és külkereskedelmi vállalatok között és hogy biztosítsuk a szocialista és a kapitalista országokkal folytatandó külgazdasági kapcsolatok komplex megítélését, azok alakítását, beleértve a velük történő közös vállalatok alapítását is. Harmadik megjegyzésem az átalakítás jelenlegi értelmezésére és a jelenlegi politikai helyzetre vonatkozik. Egyetértek a Milos Jakes elvtars által előterjesztett beszámoló tartalmával. Az átalakítás több szocialista országban különböző kísérő jelenségekkel folyik. Ha nem akarjuk az átalakítás körüli antiszocialista spekulációkat passzívan eltűrni, szükségszerű, hogy az átalakítást mint össztársa- dalmilag és programszerűen új, a szocialista építés magasabb minőségi szakaszát szemléljük; az egyes szocialista országok, de a szocialista világközösség viszonylatában is egészként szemléljük, úgy mint történelmileg létrejött társadalmi-gazdasági formáció törvényszerű fejlődését ami a nagy októberi szocialista forradalom győzelmével vette kezdetét: világviszonylatban, Csehszlovákiában pedig a népi demokratikus forradalom győzelmével és a dolgozó nép 1948 februári győzelmével kezdődött el. Nincs szó tehát országunkban valami ,,új szocialista forradalomról", ami tagadná a korábbi szocialista fejlődést, hanem egy új történelmi szakasz forradalmi szocialista folyamatáról van szó, amely a marxizmus-leninizmus bevált elvei alapján formálódik a proletár internacionalizmus talaján a világforradalmi folyamatok tapasztalatainak általánosításával, a legközelebbi jövő szocializmus-koncepciójáról van tehát szó. Olyan feladat megoldására törekszünk, amelynek célja „kialakítani a szocializmus korszerű koncepcióját, amely megfelel a 20. század és a 21. század eleje realitásainak". A szocialista társadalom fejlődésének program- szerű, minőségileg új szakaszáról van tehát szó. Éppen ezért teljes egészében természetesnek tartom, hogy itt ebben a teremben, az átalakítást valamennyien ne a „szocializmus alkonyaként", egy „történelmi tévedés végeként" értelmezzük, miként azt a burzsoá világ vagy a szocializmus renegát elemei teszik, ha átalakításról beszélnek. Nincs szó a szocializmus és kapitalizmus konvergenciájáról sem a fejlődés adott szakaszában és még kevésbé a kapitalizmus restaurációjáról, ahogy azt Milos Jakeé elvtárs felszólalásában is hangsúlyozta. A valóságban öntudatos, céltudatos szocialista program kidolgozása folyik. A jelenlegi időszak kétségtelen politikai ténye, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista világrendszer politikailag és gazdaságilag egyik legszilárdabb országa, de egyúttal az az ország is, amely ellen a legdurvább és legerősebb támadásokat intézik a külföldi antikommunisták. Ez bennünket minden szerénységünk ellenére örömmel tölthet el. A jogos büszkeség érzését kelti, azonban ezek a tények sem vezetnek és nem is vezethetnek önelégültséghez. Ennek nincsenek meg az objektív okai és minden önelégültség, s minden olyan veszély, ami miatt nem folytatnánk elszánt harcot, nagyon gyorsan veszélyessé, sőt sorsdöntővé válhatna. A fő veszélyt az jelenti, amit nem látunk, ami fölött átsiklunk, vagy ami ellen nem harcolunk. Éppen ezért üdvözlöm Milos Jakes elvtársnak a központi bizottság elnöksége nevében tett kijelentését a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, és azt javaslom, hogy bízzuk meg a párt központi bizottságának elnökségét, hogy a központi bizottság valamennyi bizottságában az elkövetkezendő időszakban az elnökség felelős tagjai és a központi bizottság titkárai fejtsék ki a kb elnökségének álláspontját valamennyi kérdéshez és problémához. Például a mai beszámoló alapján, amelyet a CSKP KB minden bizottságában meg kell vitatnunk, általánosítsuk a tapasztalatokat, s azokat terjesszük a CSKP KB legközelebbi ülése elé, hogy azok alapján alapvető intézkedéseket foganatosíthassunk. Végezetül szeretném összefoglalni az elmondottakat. Az a véleményem, hogy a legszükségesebb számunkra az átalakítás politikai koncepciójának és stratégiájának megvilágítása, annak olyan értelmezése, hogy az Csehszlovákiában a szocialista építés minőségileg új, magasabb szintű szakasza. Ezáltal a maximális mértékben csökkentsük annak lehetőségét, hogy e forradalmi folyamatban olyan ellenforradalmi, antiszocialista és reakciós politikai erók élősködhessenek, amelyek különböző illegális, féllegális és ellenzéki csoportosulások soraiba tömörülnek. így egyúttal kizárhatjuk annak lehetőségét is, hogy fölösleges félelemmel töltsön el bennünket minden más vélemény egy-egy vita során, ha az a vita a szocializmus elveinek betartásával folyik. Másodszor feltétlenül ki kell alakítanunk a szocialista demokrácia fejlődésének további koncepcióját, a szocialista államiság megvalósításának, a szocialista személyiség fejlődésének sokoldalú lehetőségeit és a maximális mértékben zárjuk ki - lenini terminológiával szólva - Csehszlovákiában a „demokratikus ellenforradalom" sikerébe vetett minden reményt. Minden bizonnyal elbíráljuk a további felmerülő kérdéseket és javaslatok születnek megvitatásuk további formáira, azonban az átalakítás koncepciója politikai értelmezésének és a szocialista demokrácia fejlődésének problematikáját elsőrendű fontosságúnak tartom, mert az a véleményem, hogy ezen a területen is kötelességünk pártunk eszmei es akcióegységének megszilárdítása. ADÉLA HYNKOVÁ, a CSKP KB póttagja, a berouni Tiba vállalat szövőnője Mai ülésünkön a tudományos-műszaki fejlesztéssel foglalkozunk, amely népgazdaságunk legfontosabb alkotóelemei közé tartozik. Üzemünk pártszervei és -szervezetei tevékenységük egyik meghatározó összetevőjének a pártellenőrzés érvényesítését tartják. Tapasztalataink arra utalnak, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés területén ez nem volt mindig egyszerű dolog. Az volt ugyanis a tendencia, hogy e kérdésben a pártszervezetek inkább csak a tájékoztatott szerepét töltötték be anélkül, hogy aktívan befolyásolták volna a tudományos- műszaki fejlesztés politikáját. Ezen a helyzeten változtatni akarunk, s ezért új munkamódszereket kezdünk alkalmazni - az elemzések feldolgozásától kezdve a számonkérésig. Hiszen éppen most, az évzáró taggyűlések időszakában kell megoldani olyan problémákat is, amelyeket mi magunk nem tudunk befolyásolni. Ezekről szeretnék nagyon röviden szólni. Ágazatunk hosszú évekig az elmaradottak közé tartozott. Csak az utóbbi időben került korszerű technika üzemeinkbe. A korszerűsítés azonban nagyon lassan folyik, és sok esetben elveszíti komplexitását, egységét. Én már a CSKP KB 9. ülésén is szóltam arról, hogy milyen gondot okoz a berouni Tiba üzemünk fonodájába beszerezni a gépeket, amelyeket a nyitrai (Nitra) Elitex vállalat gyártott. A gyártást azonban leállította és annak jogát eladta a Őerveny Kostelec-i Elitex vállalatnak, amely ez ideig sem kezdte el a szállítást, s mi a régi gépeken rossz minőségű fonalat készítünk. Mindezt ugyan tudatták velünk és részletesen megindokolták, csakhogy ez ideig még semmilyen magyarázat sem oldotta meg a gondokat. Úgy véljük, hogy gépiparunknak - amely nem is olyan régen még magas színvonalú textilgépeket gyártott - komolyan kellene foglalkoznia ezzel a helyzettel üzemünk korszerűsítése folytatódik a szövőrészlegen is, ahová 176 darab STB típusú szovjet szövőgépet szerelünk pótmegoldásként a tervezett Contis gépek helyett, amelyek sorozatgyártását nem kezdte meg gépiparunk. Elmondhatjuk viszont, hogy a szovjet technika növekedést eredményez a munkatermelékenységben és főleg minőségi javulást az árutermelésben. A Szovjetunióból tehát olyan gépeket kapunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy termékeink felvegyék a konkurenciaharcot a világpiacon és devizabevételhez juttatják állami vállalatunkat, illetve egész társadalmunkat. Ezt az új technikát természetesen legalább két műszakban üzemeltetjük, szerelését pedig úgy végezzük el, hogy közben nem csökkentjük termelési feladatainkat. A korszerűsítés - amely mintegy 70 millió korona értékű berendezés szerelésével és 20 millió korona értékű építőipari munka elvégzésével jár - beruházója és fő kivitelezője a mi üzemünk. Annak ellenére, hogy a határidő nagyon rövid, közel 20 millió korona értékű beruházási munkát végzünk el 18 hónap alatt, természetesen kitűnő minőségben. Ehhez üzemünk valamennyi dolgozója maximális igyekezetére és munkakedvére van szükség. Gyakran ütközünk különböző problémákba és nehézségekbe, amelyek fékezik az építkezés ütemét, főleg az építőipari munkák esetében Emellett nekünk is sok gondunk akad, főleg az építőanyag beszerzése miatt, mert a szállítói-megrendelői kapcsolatok valóban nem olyan színvonalúak, mint azt elvárnánk. Nem akarok emlékeztetni arra, hogy mindannyian megrendelők és egyszersmind gyártók is vagyunk, inkább a nagyon jó tapasztalatokról szólnék, mert azokból is akad jócskán. Felbecsülhetetlen segítseget jelent számunkra némely üzem megértő hozzáállása. Példaként említhetném a Králüv Dvűr-i Cementgyárat, a Prefát, a prágai Montostavot és még sorolhatnám. Nagy gondot okozott viszont számunkra, hogy a múlt hónapban felfüggesztették a már korábban említett szovjet szövőgépeket kiegészítő klímaberendezés szerelését. Meg kell vizsgálni, vajon hogyan lehetséges ez, amikor az üzemben elő van készítve az építőanyag túlnyomó része és a klímaberendezés csaknem 1 millió korona értékű gépi tartozéka, amelyekben sok emberi munka és óriási társadalmi érték párosul. Azzal, hogy a feladatot nem végezzük el, nem csupán az ú| technika marad kihasználatlanul, hanem lényegesen rontjuk a szövődébe n dolgozó nők munkakörülményeit, ráadásul népgazdaságunk számára sem takarítunk meg szinte semmit. Nem akarom, hogy a párt szolgáljon útmutatással gazdasági problémák megoldásához, de dolgozóink s főleg a párttagok napról napra kérdezik, vajon mi értelme van az ilyen intézkedéseknek Ezért kötelességemnek érzem itt is szólni ezekről a dolgokról és helyet adni meggyőződésemnek, hogy a mi esetünk és a hozzá hasonlók olyan megoldást nyernek, amely garantálja a szükséges hatékonyságot, s a hazai tudományos-műszaki fejlesztés jogos szükségleteit. JAN LUDVÍK, a CSKP KB tagja, a plzeni Skoda állami vállalat igazgatója Pártaiapszervezetünk mindig arra törekedett, hogy a vállalatok teljesítsék a párt kongresszusi határozatait. Az egyik központi terület a tudományos-műszaki fejlesztés, de főleg az intenzifikációra gyakorolt hatása. Elkészült a tudományos-műszaki fejlesztésről és eredményeiről szóló ún. közös dokumentum. A párt vállalati szervei évente többször is megvitatják és ellenőrzéséből levonják a megfelelő következtetéseket. A dokumentum minden felelős dolgozónak és szervezet számára meghatározza a feladatokat. A teljesítést ellenőrzik, értékelik és nyilvánosságra hozzák. A tudományos-műszaki fejlesztés figyelemmel kísérése a szükséges eredmények elérésének egyik fő módszere. A plzeni vállalat mintájara minden üzemnél kidolgozták a megfelelő dokumentumokat. Milyenek a Skoda állami vállalat eredményei? A 7. ötéves tervidőszak alatt az árutermelés 22 százalékkal emelkedett. 2,1 százalékos anyagfelhasználás-csökkentés mellett. A nyereség 2,3-szor, a munka termelékenysége 33 százalékkal, a termelési alapok jövedelmezősége 2,6-szor emelkedett. A 7. ötéves tervidőszakban a nem szocialista országokba irányuló export 40 százalékkal lett na(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÍ 4 1989. VI.
