Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám, kedd
Karéi Julis szövetségi miniszterelnök-helyettes, kohó-, gépes elektrotechnikai ipari miniszter beszámolója a CSKP KB 14. ülésén (Folytatás a 4. oldalról) szerte gyorsabban fejlődött, nálunk ez csak 1,3-szoros növekedést ért el. Az elfogadott célkitűzések ellenére nem csökkent a kohászati termelés volumene és a nyersacél-gyártás tavaly elérte a 15,4 millió tonnás mennyiséget. A fő megrendelők nem valósították meg az abszolút fémfelhasználás csökkentésére hozott intézkedéseket. Nem csappant meg az érdeklődés az olyan anyagigényes termékekkel szemben, mint a tehervagonok, a daruk, az acélszerkezetek, a kazánok és más gépek és berendezések Az ágazatok szerkezeti átalakítása terén megkezdődtek ,,A népgazdaság automatizálásának és elektronizálásának kiválasztott irányzatai“ című állami fejlesztési program előkészületei. E program megvalósulásának döntő fontosságú feltétele az elektronikai alkatrészbázis gyorsított ütemű fejlesztése Beruházásigényes megoldásról van szó, pontosítása folyamatban van. A hatékonyság további fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű „Az új anyagok, termelésük és feldolgozásuk technológiája“ című állami fejlesztési program. E program keretében fejlesztik a fémek, a porkohászat, kompo- zitanyagok és progresszív kerámiai anyagok anyagi bázisát. Ugyanakkor biztosítja a kiválasztott anyagokat az elektronika és elektrotechnika számára. A gépiparnak és az elektrotechnikának hozzá kell járulnia egyéb fejlesztési programok és célkitűzések megvalósításához is. Ezek közé tartozik a hatékony energetikai és elosztóberendezések, a társadalom informatizálására szolgáló kiválasztott műszaki eszközök, a biotechnológiai, kvalifikált vegyipari és az áruforgalmi folyamatok intenzifikálását elősegítő technológiai berendezések, a textil- és ruhaipari, valamint egészségügyi technika, az élelmiszeripari és környezetkímélő berendezések szállítása A gépipar és elektrotechnika bekapcsolódása valamennyi említett program megvalósításába egyben fejlesztési távlatokat nyit a kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum számos vállalata számára. Gépiparunk a teljes termelési rendszerek szállítására orientálódik, beleértve olyan használati szolgáltatásokat, mint a tervezőmunka, a softwarek előállítása és a kereskedelmi-műszaki szolgáltatások. Az eddigieknél nagyobb mértékben épülnek le azok a programok, amelyeknek nincsenek értékesítési távlataik, ma- gasfokúan energia- és anyagigényesek és alacsony gazdasági hatékonysággal bírnak. Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítását azonban az alapvető megrendelőkkel egyeztetve és a behozatali lehetőségeket felmérve kell megoldani. Megoldásra várnak az atomenergetikai gépgyártás, a szénfejtő és feldolgozó berendezések, a nehézvegyipari, valamint építöanyaggyártó gépek, akárcsak a beruházási gépgyártás további programjainak távlatai. Ezzel együtt oldják meg az említett és a speciális technika gyártásából felszabadult termelési kapacitások kérdését, összefüggésben a magas műszaki színvonalú és az igényes piacokon is versenyképes termékek gyártásával. A kohászat fejlesztését következetesen össze kell kapcsolni az acélfelhasználás csökkentésével és a kivitel szükségleteivel összefüggő népgazdasági politikával. Ugyanakkor javítani kell a kohászati termékek minőségét, szerkezetét és választékát. Ezzel és a kiviteli feladatokkal összhangban vissza kell fogni a kohászati termelés volumenét. Emellett korszerűsíteni és koncentrálni kell kapacitásait. A nem hatékony termelést fokozatosan felszámolják. Több árut a hazai piacra Számottevően emelkedik a belpiacon való érvényesülés lehetősége Azt tűzzük ki célul, hogy két-három éven belül feltételeket teremtsünk a lakosság gépipari és elektrotechnikai fogyasztási cikkek iránti alapvető szükségleteinek kielégítésére. Rátérünk a termelési berendezések korszerűsítésének és a termelés intenzifiká- lásának útjára, célszerűbben élünk a nemzetközi árucsere lehetőségeivel, és esetenként új kapacitások fejlesztésével is számolunk. Keressük azokat a lehetőségeket, miként lehetne erre a célra felhasználni a hadiipari termelés korlátozása után felszabaduló kapacitásokat Annak ellenére, hogy 1988-ban a belpiacra több mint 35 milliárd korona értékű árut szállítottunk és a szállítások tervét 250 millió koronával túlléptük, tudatosítjuk, a gépipar és az elektrotechnika e téren többet teljesíthetett volna. Nem becsüljük le a piaci alapokkal összefüggő nehézségeket. A lakosság jövedelmének tervezettnél gyorsabb ütemü növekedése nagyobb nyomást gyakorol a belpiacra, és nekünk erre rugalmasan kell reagálnunk. Ezért megkülönböztetett figyelmei szentelünk a gépipari és elektrotechnikai fogyasztási cikkek termelésének fejlesztésére. Döntő fontosságúnak tartjuk a személygépkocsik és a fogyasztási elektronikai cikkek szállítását. Minisztériumunk kidolgozta a személygépkocsik további fejlesztésének koncepcióját a kilencedik ötéves tervidőszakra. Ezt a kormány elé terjesztjük jóváhagyás céljából. A fogyasztási elektronika terén a termelésben a színes televíziókészülékek, a vi- deolejátszók és a kompakt lemezjátszók gyártására irányítjuk figyelmünket. E termékek egy részének kivitelével feltételeket teremtünk a fogyasztási elektronika széles választékának behozatalára. A kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum legfontosabb partnere a nemzetközi munkamegosztás terén továbbra is a Szovjetunió. Azzal számolunk, hogy jóval rugalmasabban kell majd reagálnunk az ebben a térségben kialakuló új értékesítési feltételekre. A szovjet piac növelni fogja a kínálatunkkal szembeni műszaki-gazdasági követelményeket. Alakulóban van a szovjet kereslet uj szerkezete. Érinti ez az élelmiszeripari, a fogyasztóipari berendezéseket, a progresszív gépipari és vegyipari, valamint más ágazatokból származó technológiákat. Kivitelünk korlátozó tényezői lesznek azok a lehetőségek, amelyeket a Szovjetunióból érkező gépipari behozatal növelésére teremtünk. Minőségi előrelépésnek kell bekövetkeznie az együttműködés színvonalában és formáiban, fejleszteni fogjuk a vállalatok közti közvetlen kapcsolatokat, akárcsak a kooperációt és más együttműködési formákat a szovjet szervezetekkel. Ehhez feltétlenül rendszer- szerű feltételeket kell teremteni, mindenekelőtt az állami vállalatoknak kell nagyobb mértékben lehetőséget kapniuk a külkereskedelmi tevékenységre, s ugyanennek megfelelően tökéletesíteni kell az árképzés módszertanát. A többi szocialista ország viszonylatában a kölcsönös áru- és szolgáltatáscsere kiegyensúlyozottságából indulunk ki. Figyelembe véve az ezekben az országokban zajló gazdasági reformokat és némelyikük gazdasági stabilitásának hiányát, számolni kell a kölcsönös csere szerkezetében felmerülő változó igénylésekkel. Mivel ezekben az országokban várható a beruházási aktivitás csökkenése, s ezáltal a nagyobb beruházási egységek iránti érdeklődés mellett nagyobb igény jelentkezik a fogyasztási cikkek, a fogyasztói iparban, a gépiparban, az elektrotechnikában és más ágazatokban használatos progresszív technológiák iránt. Csehszlovákia külgazdasági kapcsolatainak egyik stratégiai kérdése az, hogy alapvető változásokat érjünk el a nem szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok fejlődésében. A nem szocialista országok piacával tartott kapcsolatok megkövetelik, hogy számottevően javuljanak a csehszlovák kínálatban a gépek, a berendezések és szolgáltatások paraméterei, és új eladási formákat is érvényesítsünk. Igyekszünk a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésére Nyíltan meg kell azonban mondanunk, hogy hagyományos partnereink esetében romlanak kivitelünk megtérítésének feltételei. Ezzel függ össze a hatékonyságra épülő, átgondolt hitel- és behozatali politikánk, amely elengedhetetlen feltétele gépipari termékeink e piacokon való érvényesülésének. A termelőknek közvetlen kapcsolatba kell kerülniük a külföldi megrendelőkkel. Ezért kell arra törekednünk, hogy a legközvetlenebb összefonódás alakuljon ki a termelés és külkereskedelem között. Másfelől viszont állami vállalatainknak feltételeket kell teremteniük a piacokon és a megrendelőkkel végzett folyamatos szakképzett munkához. E téren is sok tennivaló vár ránk. Az átalakuló vállalati szféra Már a CSKP KB harmadik ülésén 1976-ban megállapították: a gépipar és a kohászati ipar fejlesztésének a hatékonyabb irányítás és munkaszervezés számottevő növelése a feltétele. Hangsúlyt kapott a vállalati szférában a gazdálkodás önálló elszámolási elveken aiapuló megerősítése és a központi népgazdasági irányítás koncepciózus, koordinációs és ellenőrző feladatainak fejlesztése. A CSKP KB 10. ülésén 1984-ben újból hangsúlyozták a tervezés tökéletesítésének szükségességét, a gazdasági szabályzók hatékonyabb érvényesülésének biztosítását, a vállalati szféra kezdeményezésének és felelősségének növelését, a termelési-műszaki bázis felépítésének tökéletesítését. A komplex intézkedések elfogadása után azonban nem változtak meg a gépipari minisztériumok és az alacsonyabb irányítási láncszemek munkájának feltételei. Továbbra is előnyben részesítették mind a termelésben, mind a kivitelben a mennyiségi feladatok teljesítését, s tették ezt gyakran a minőség és a műszaki- gazdasági színvonal rovására. A kísérletnek azt a lényegében helyes elképzelését, amely a béralapok és a vállalatok jövedelmi helyzete közti összefüggésre épült, főként akkor nem sikerült megvalósítani, amikor a vállalatot meg kellett volna büntetni. Ezenkívül az is bekövetkezett, hogy a kísérlet mennyiségi paramétereire vonatkozó szabályokat utólagosan megváltoztatták. Például a nyereségelvonás 90 százalékos mértékéig. Csak a CSKP KB 7 ülésének határozata (1987 decemberében) teremtett feltételeket az irányítás radikális megváltoztatására. A vállalatok önállóvá válásával lehetőség nyílik a szocialista vállalkozás érvényesülésére. Nem lebecsülendők azonban a közvetlen műszaki-termelési, technológiai és gazdasági kötődések. Ezért hoztak létre néhány nagy állami vállalatot. A kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexumban 1989. július elsejétől 239 nagy, közepes nagyságú és kis állami vállalat tevékenykedik majd. Az állami vállalatról szóló törvény értelmében a vállalatok kezdeményezése és a központ támogatása mellett hat olyan részvénytársaságot alapítottak, amelyeknek állami vállalatként hasonló a termelési-műszaki vagy kereskedelmi orientáltságuk. Ugyancsak hozzáláttunk olyan új szervezeti egységek kipróbálásához, amelyek lehetővé teszik az eszközök hatékony társítását és olyan tevékenység kifejtését, amely a vállalatok közös érdekeit képviseli. Mindenekelőtt jogi személyként érvényesülő társulásokról van szó. Számottevően megváltozik a Szövetségi Kohászati, Gépipari és Elektrotechnikai Minisztérium szerepe, módosulnak feladatai. A munkakörökkel kapcsolatos új törvény szerint az egységes végrehajtási irányítási központ része, felel a nép- gazdasági politika alakításáért, a kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum ágazatai, szakágazatai és termelési bázisa fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért. A minisztérium jövőbeli orientálódásának megfelelően módosították a három összevont minisztérium dolgozóinak létszámát, amely a felére csökkent. Várható, hogy 1989 és 1990 átmeneti időszakában kritikus helyzet alakul ki az állami vállalatok között a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. Megoldásuk azonban a minisztérium szintjéről gyakorlatilag lehetetlen lesz. Ebben az állami vállalatok lényegesen nagyobb önállóságát és rugalmasságát várjuk. A minisztérium apparátusára egész sor új igényes feladat vár. A koncepciózus munka elengedhetetlen javítása nem nélkülözheti a gazdasági elemzések elmélyülését, és az előkészületben levő szerkezeti változásokkal kapcsolatban az állami tervben is érvényesíteni kell az új népgazdasági arányokat Foglalkozunk majd a minisztérium munkaszervezésének kérdéseivel, a számítástechnika szélesebb körű és célszerűbb kihasználásával Tanulni fogunk dolgozni a nagy létszámban alapított önálló állami vállalatokkal. Nagy munka vár ránk a nemzetközi együttműködés terén a társadalom prioritása érvényesítésében a névleges feladatok meghatározásában stb. Értjük annak szükségességét, hogy fel kell gyorsítani az irányítás új módszereire való áttérést. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a gazdasági egyensúlyhiány feltételei között bonyolult és sokszor ellentétekkel teli folyamatról lesz szó. A nyolcadik ötéves tervidőszak feladatainak megvalósítása azt mutatja, hogy szervezeteinkre a döntő fontosságú és a legigényesebb tennivalók a tervidőszak végén várnak. A nyolcadik ötéves tervidőszak három esztendeje alatt vállalataink az öt év termelésének 58 százalékos részarányát érik el. Jobb a helyzet a kohászat ágazataiban, bonyolultabb viszont az általános gépiparban. A nyolcadik ötéves terv elképzeléseivel ellentétben számos jeientős eltérés tapasztalható, összefügg ez a speciális termelésben beállt változások nyomán bekövetkezett szerkezetváltással, a nemzetközi munkamegosztás bonyolult problémáival és a kiválasztott integrációs beruházásokra való szállításokkal. Ezek a tények hatással vannak a nyolcadik ötéves terv eredeti lebontásából eredő feladatok teljesítésére és lecsapódtak a Szövetségi Kohászati, Gépipari és Elektrotechnikai Minisztérium hatáskörébe tartozó szervezetek éves végrehajtási terveiben is. 1989 és 1990 között a vállalatok irányításában az a célunk, hogy biztosítsuk a nyolcadik ötéves terv inten- zifikációs feladatait, és mindenekelőtt a szükségletek és források közti pénzgazdálkodási egyensúly elérésére orientáljuk őket. Ez a kiegyensúlyozottsági elv az alapfeltétele annak, hogy az állami vállalatok a kilencedik ötéves tervidőszakban - a normatívumokon alapuló irányítás feltételei között - önfinanszírozásra térhessenek át. Itt normatívumok bevezetése, a közvetett irányítási eszközök alkalmazása és a központi hitelezés és dotáció jön számításba. A lehető legkorábban kell a konszolidációs programok segítségével felszámolni a fizetési egyensúlyhiányt, amelyet elsősorban a termelésben dolgozók értelmeznek helytelenül, és de- mobilizációs hatással van rájuk. Ezzel függ össze a termelési szerkezetek átalakításának befejezésére vonatkozó feladat, abból az átalakításból eredően, amely nem kevés időveszteséget és nagy mértékű idegességet okozott. Szakmai felkészültséggel A társadalmi átalakítás és a gazdasági reform sikere az emberek aktív szerep- vállalásával függ össze Az előkészületben levő intenzifikációs és szerkezetátalakítási folyamatok új követelményeket támasztanak a munkaerő szakmai és szakképzettségi összetételével szemben A termeléskorlátozásokkal és a nem hatékony termelés felszámolásával kapcsolatban bonyolult szociális kérdések megoldása vár ránk. Nem vagyunk megelégedve számos vállalatunknál a dolgozók szakmai felkészültségével. A megkívánt főiskolai végzettségnek a nyolcadik ötéves tervidőszak befejeztével az irányításban és a szakterületeken dolgozók mintegy 70 százaléka tesz eleget. Magasabb színvonalat érünk el a teljes középfokú végzettség és a szakmai képzettség terén. összhangban a CSKP KB 13. ülésének határozataival a Szövetségi Kohászati, Gépipari és Elektrotechnikai Minisztérium vezetése a komplexumban ráirányította a figyelmet a fiatalok munkásszakmákra való felkészítésére és nevelésére. Emelni kell a felkészítés szakmai és minőségi színvonalát, azokat a szakmákat kell megerősíteni, amelyek iránt mind ez idáig alacsony a fiatalság érdeklődése. Ennek az elképzelésnek a támogatására önálló szervezetként alapítottuk meg a fiatalok képzésének intézetét. A munkaerő-átképzés és a további szociális fejlesztés széles körű programját készítjük elő a kilencedik ötéves tervidőszakra. Azokban az években az átképzés, a végzettségi szint esetleges pótlása komplexumunkban mintegy negyed millió embert érint majd. E progiam megvalósítása az állami vállalatok hozzáállásától, átgondolt szociális politikájuktól függ majd. Arra vezetjük vállalatainkat, hogy erre a célra megteremtsék a szükséges pénzforrásokat. Ugyanakkor a minisztérium szervezési és káderfeltételeket teremt a fiatalok munkásszakmákba való felkészítésére, akárcsak a vezető dolgozók, a kádertartalékok és a szakemberek fel- készültségének növelésére. Jóval következetesebben foglalkozik majd a reszort a munka jelentős mértékben differenciált jutalmazásának érvényesítésével, akárcsak a bárminemű rossz munka bírságolásával. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum bér- színvonala országos méretekben körülbelül a 14. helyen található, pedig nem is olyan régen még a 10. helyen tartózkodtunk Kedvezőtlenül hat az a tény is, hogy folytatódik a jól képzett szakmunkások más ágazatokba való távozása Ott ugyanis mintegy 15 százalékkal nagyobb tiszta bevételhez jutnak. Rendkívül időszerű jelenleg a vállalaton belüli irányítás korszerűsítése. Ami a vállalati irányításban érvényesül, sok esetben az eddigi irányítási módszereknek felel meg. Jelenleg a vállalatok és a vásárlók, illetve megrendelők viszonylatában a horizontális kapcsolatok vannak túlsúlyban. Vállalati szinten elsősorban a kereskedelmi tevékenységet kell megerősítem és a döntéshozatalban a marke- ting-szempontokat kell érvényesíteni. A vállalatok többségében egyelőre nem sikerült bevezetni, az önelszámolás elveit a dolgozókollektívákban és indokolt esetekben az egyes dolgozókra vonatkozóan. Továbbra is ebben vannak jelentős tartalékok vállalataink hatékonyságának növelésében. Vállalatainknál a demokratizálódási folyamattól azt várják, hogy az irányításban dolgozók kiváló munkát végezzenek, és gyakorlatilag mindenki a dolgozókollektívák nyilvános ellenőrzése alatt legyen. Arról van szó, hogy változzon a központban, az állami vállalatoknál és minden munkahelyen a munkastílus. A demokratizálódás viszont nem vezethet a rend és fegyelem meggyengítéséhez, a vezető dolgozók tekintélyének aláásásához és a vállalati fejlesztés irányításában jelentkező szűklátókörűséghez. A kongresszusra való felkészülés jegyében A jelenlegi helyzet bíráló értékelése és a fejlesztés távlatai lehetővé teszik, hogy a XVIII. pártkongresszusig a következő tennivalókat fogadjuk el. 1. Készülőben a CSKP XVIII, kongresszusára és a 9. ötéves tervidőszakra a kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum számára a legjelentősebb feladat szerkezeti átalakításának véglegesítése. Ez különösképpen fontos az egész csehszlovák gazdaság intenzifikációs stratégiájának célkitűzéseivel összefüggésben. A legfontosabb ágazatközi szerkezeti változás a kohászati termelés és a speciális technika előállításának csökkenő aránya mellett a nehézgépgyártás lassúbb értékű növelése lesz. A népgazdaság elektronizálásának biztosítására kiemelten fejlesztjük az elektronikát. További prioritás az ún. kvalifikált gépgyártás, azon belül is a gépipari termelési berendezések előállítása. Például a kiválasztott progresszív szerszámgépek termelése ebben az időszakban a kétszeresére növekszik. Ugyancsak ide sorolhatók a progresszív kompletizáló szakágazatok. E prioritások az állami fejlesztési programok anyagi-műszaki bázisának kialakítására irányulnak. Felgyorsul a gépipari fogyasztási cikkek, a textilipar és poligráfiai gépek kiválasztott fajtáinak, akárcsak más kijelölt szakágazatoknak a fejlesztése. 2. A külgazdasági kapcsolatok terén a komplexum mind a kivitelben, mind a behozatalban a nagyobb nyitottság felé orientálódik. Csehszlovákia exportjából a gépipar és elektrotechnika mintegy 44 százalékkal részesedik, és ez az arány tovább növekszik majd. Lényegesen emelkedik viszont a csehszlovák behozatalban a gépipari import részesedése, az 1990-re tervezett 18 százalékról 2000-ig 30 százalékra. Már elkészült a komplexum kiviteli-behozatali orientációjára való áttérés alapvető koncepciója A szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokra épül, igaz ugyan, hogy csökken az értékesítésünkből való részesedésük. A nem szocialista országokba irányuló kivitel a 9. ötéves tervidőszakban közel 40 százalékkal emelkedik. Ezzel kapcsolatosan bővülnek az együttműködés magasabb formái, mindenekelőtt a közvetlen kapcsolatok, a kooperáció, a közös vállalatok és a külföldi partnerek nagyobb tőkerészesedése révén. Feltételezzük: a központ keresni fogja azokat a lehetőségeket, miként támogassa az exportorientált programok gyors fejlesztését akár különféle kedvezmények útján, ahogy azt más, iparilag fejlett országban teszik. 3 A szerkezeti változások megvalósításának és az exportképesség növelésének elengedhetetlen feltétele, hogy alapvető fordulatot érjünk el a termelési-mű- szaki bázis korszerűsítésében. Sor kerül erre a termelési folyamatban, de a termelést megelőző és követő szakaszokban, akárcsak a tudományos-kutató bázisban is. A felújítást és korszerűsítést határozottan szelektív módon hajtják végre, elsősorban a távlati és exportképes programokra orientálódva. Készülőben van a reszort felújítási és korszerűsítési programja, amelyre a 9. ötéves tervidőszakban gépek és berendezések vásárlása gyanánt 120 milliárd koronát kell fordítani, s ennek egyharmadát a nem szocialista országokból hozzuk be. E program megvalósítása a központ támogatása nélkül lehetetlen lenne. A program figyelembe veszi az elavult alapeszközök gyorsított ütemű felszámolását. A dolgozók korszerű gépekkel és berendezésekkel történő magasabb fokú ellátottsága feltételeket teremt a munkatermelékenység folyama(Folytatás a 6. oldalon)
