Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám, kedd

Karel Julis szövetségi miniszterelnök-helyettes, kohó-, gép­es elektrotechnikai ipari miniszter beszámolója a CSKP KB 14. ülésén (Folytatás a 5. oldalról) tos növekedésére, valamint a műszaki színvonal és a termékek minőségének javítására. A kidolgozott beruházási prog­ramokban megkülönböztetett figyelmet érdemel a környezetkárosító hatások csökkentése. A kohászati, gépipari és elektrotechni­kai komplexum intenzifikálása, a hosszú távon létező és felgyülemlett konkrét problémák megoldása meghaladja az újonnan létrehozott állami vállalatok for­ráslehetőségeit. A kiterjedt szerkezeti átalakításnak, valamint a szükséges felú­jításnak és korszerűsítésnek objektív mó­don az egységes központ népgazdasági politikájának részévé kell válnia. A köz­pont hatékony és ösztönző támogatását feltétlenül szükséges beépíteni a készülő­ben lévő gazdasági szabályzókba. Jogal­kotással kell meghatározni az állam rész­vételét a gépipar és elektrotechnika fej­lesztésében a döntő fontosságú népgaz­dasági prioritások biztosítását illetően. E részvétel alapelveit feltétlenül szüksé­ges még a 9. ötéves tervidőszak előkészí­tésének zárószakaszát megelőzően meg­fogalmazni. Nem arról van szó, hogy a többi ága­zat fordítson eszközöket komplexumunk fejlesztésére, hanem arról, hogy a komp­lexumban elegendő mennyiségű'eszköz maradjon az egyszerű és szelektíven bő­vített újratermelésre, a szükséges szerke­zeti változások megvalósítására. 4. Szükséges, hogy lerövidüljön és fel­gyorsuljon a vállalati szféra gazdálkodá­sával kapcsolatos alapvető gazdasági és rendszerszerű feltételek előkészítése. Mégpedig oly módon, hogy az egyes vállalatok időben ismerjék fejlődésük sza­bályait a 9. ötéves tervidőszakra. Minde­nekelőtt az elvonási tarifákról, a gazdasá­gi normatívumok konkretizálásáról, bele­értve a devizaérdekeltséget is, a külke­reskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges szabályok leegyszerűsítésé­ről, az állami terv névleges feladatainak alapvető orientálásáról és a szállítói-meg­rendelői kapcsolatok irányítási szabályai­ról van szó. Új kapcsolatrendszert az irányításba A gazdasági mechanizmus átalakítá­sával kapcsolatban ugyancsak szüksé­ges az egységes népgazdasági közpon­ton belül megoldani az ágazati és ágazat­közi szervek tevékenységének koordiná­lását és összehangolását. Beletartozik ebbe a társadalmi érdekek érvényesítése az állami vállalatoknál magas fokú önálló­ságuk kapcsán. Ugyanakkor az állami vállalatoknak fel kell gyorsítaniuk a válla­laton belüli irányítás korszerűsítését. An­nak pedig meg kell felelnie az új gazdasá­gi mechanizmus elveinek és lehetővé kell tennie a szocialista vállalkozás kibonta­koztatását hazánk szocialista fejlesztésé­nek javára. Az ágazati minisztériumnak ugyancsak meg kell találnia az állami vállalatokhoz fűződő kapcsolatok új mód­szereit és formáit. Amint a jelentésből kitűnik: a kohásza­ti, gépipari és elektrotechnikai komple­xumnak négy alapvető, hosszú távon ér­vényesülő problémaköre létezik. Ezek a szerkezeti átépítés, a külgazdasági kapcsolatok hatékonyabb fejlesztése, a termelési alapok felújítása és korszerű­sítése, valamint az irányítás ésszerűsíté­se. Az alapvető kiutat felvázoltuk. Az emberek és dolgőzókollektívák elkötele­zettsége, bizalma és igyekezete lesz azonban a fő tényező a szükséges válto­zások elérésében. E téren alapvető kér­dés az alapjában véve eltérő és elégsé­gesen bátor hozzáállás a jól és rosszul dolgozókhoz. A szakszervezeti szervektől és a dolgozókollektívák tanácsától azt várjuk el, hogy támogassák ezt a differen­ciálódást és minden szinten járuljanak hozzá a kényelem, a felelőtlenség és protekció felszámolásához. Gyakorlatilag arról van szó, hogy elmélyüljön a szak­képzett munka, mint életérték és -bizton­ság iránti tisztelet, s ugyanez nyilvánuljon meg az anyagi javakkal szemben is, s nö­vekedjen a megbízott területért vállalt gazdasági felelősségérzet. Erősíteni kell a műveltség alkotó érvényesítését, akár­csak a szakmai készség és a szocialista alapokra épülő üzleti vállalkozás iránti tiszteletet. Ez irányban példával kell járni a bármilyen műveltségű fiatal dolgozók előtt, hatni kell rájuk, mert bizalmuk s a gazdaságban és társadalomban törté­nő változások távlataira épülő biztonság- érzetük az átalakítás sikerének pótolha­tatlan feltétele. Ililllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A CSKP KB 14. ülésének vitája FRANTISEK GRAIF, a CSKP KB tagja, a hrdlovkai Gottwald Bánya elövájára Állandóan a jó politikai helyzetről beszé­lünk, de a dolgok néha egészen másképp néznek ki, ha az emberek közé megyünk, ha az üzletben vásárolunk vagy a tömegközleke­dési eszközökön utazunk. Az embereket va­lóban kiábrándítják a hosszan elhúzódó prob­lémák. S így minden rosszat nekünk, kommu­nistáknak rónak fal. Nálunk a párttagok és a tagjelöltek számos megjegyzést fűztek eh­hez a problémához a jelenleg folyó beszélge­tések alkalmával. Ma azt mondjuk, elegendő szenünk van. Igen, enyhe volt a tél, de vajon valaki felelős­ségteljesen kijelentheti-e, hogy ez mindig így lesz, hogy nem lesz annyi szénre szüksé­günk? Az a véleményem, hogy valakinek felelősségteljesen meg kellene mondania, hogy tulajdonképpen mit akarnak tőlünk, bá­nyászoktól, s nem szabadna megengedni, hogy valaki először szerződéses formában megrendeli a szenet, majd azután azt nem veszi át. Ha mi a szállítóktól csilléket rende­lünk, s most, amikor nem fogy a szén, nincs szükségünk olyan nagy mennyiségre, senki sem áll velünk szóba. Van érvényes szerző­dés és a csilléket akarva-akaratlanul át kell vennünk. A másik oldalon azonban például a Sigma vállalat nem szállítja rendesen a bá­nyavíz kiszivattyúzására szolgáló szivattyú­kat, amelyeket a félév végéig kellett volna átadnia nekünk, de minden indoklás nélkül új szerződésre küld javaslatot, miszerint a szi­vattyúkat csak az év végén kapjuk meg. S mi, természetesen, nem akarunk megfulladni a bányában. Problémáink vannak más szük­séges anyagok beszerzése során is. A tudományos-műszaki fejlődésről beszé­lünk, de az Észak-csehországi Barnaszénbá­nyákban, főleg a Gottwald Bányában, ahol én is dolgozom, továbbra is lapáttal és csákány­nyal dolgozunk. Az apróbb kisegítő gépek hiányáról már sokszor szóltam. Egyszóval, az emberek keményen gürcölnek. A kisgépek, különböző szerszámok és pótalkatrészek hosszú évek óta okoznak fejfájást, s egy bűvös körrel állunk szemben. Nem szabad azután csodálkozni azon, hogy a bányászok kijelentik: nem érdemes semmiről sem vitáz­A tudományos-műszaki haladásról elfoga­dott párthatározatainkban a tudomány és technika eredményeinek felgyorsított kihasz­nálási folyamatáról, e döntő fontosságú terü­letnek a munkatermelékenység fokozásához, a mindennemű munka javításához való hoz­zájárulásáról van szó. Pártszervezetünk szempontjából szeret­ném felvázolni azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt időszakban szereztünk. Konszernvállalatunknál, a chrudimi Transpor- tában a három éve megszabott feladatainkat, amelyekkel a prágai felhívásra reagáltunk, tavaly februárban aktualizáltuk. Ennek teljesí­tését rendszeresen értékeljük az üzemi párt- bizottságon, a feladatokat a gazdasági veze­tőkkel együtt megtárgyalják a szakszervezet műhelybizottságai. Ezzel azt a célt követjük, hogy a dolgozókollektívákban az adott fela­datok leghatékonyabb megoldási módját ér­jük el a termékek és a technológiák innováci­ni, úgysem változik semmi. Bányászaink ugyanakkor tisztességesen dolgoznak, s így is akarnak dolgozni. De ilyen esetekben elve­szítik az átalakítás iránti bizalmukat. A bányában dolgozók 28 százaléka párt­tag. Az egyes munkahelyeken példásnak te­kinthető a tagok befolyása. A bányászok több­sége jó munkaerő. Annak ellenére, hogy vannak problémáink, főleg ami a szakképzett vájárokat illeti, kevés van belőlük. A bányá­szok idősebb nemzedéke ugyanis lassan nyugdíjba vonul, s a kitanult vájárok egysze­rűen hiányoznak. Minden nehézség és prob­léma ellenére azonban a mi bányánkban kedvező a helyzet, amiről nemrég meggyő­ződhetett Václav Sípek elvtárs, az észak­csehországi kerületi pártbizottság vezető tit­kára, aki lejött hozzánk, s látta, hogyan dol­goznak az emberek, mennyire szívükön vise­lik a szocializmus érdekében végzett jó mun­kát. Elbeszélgetett a bányászokkal, s ezek a találkozók nem voltak előre előkészítve. Mindent úgy csináltunk, ahogyan máskor szoktunk. Sípek elvtárs a legkülönbözőbb véleményeket volt kénytelen meghallgatni, de ő maga is láthatta, hogy a szocializmus, a tisztességes munka számunkra mindenek felett áll. Talán ezért is érkezik hozzánk az üzembe számos névtelen levél, amelyek dur­va sértéseket tartalmaznak, s azért táplálnak gyűlöletet, mert bányánk a Gottwald elnök nevét viseli. Mi azonban csak egyet akarunk munkánkhoz - nyugalmat, rendet, jó irányí­tást, s hogy gazdaságunk valóban fejlődjön, mivel ez határozza meg az emberek politikai nézeteit is. Az ifjúság ma nyílt és bíráló, és hogyha nekünk sokmínden nem tetszik a fiatalokon, akkor az a mi hibánk. A mi tükörképünkről van szó, sok nehézséget önmagunk okoztunk, s így nem marad más hátra, minthogy ezeket a problémákat valóban nyíltan megvitassuk. Fel kell őket számolnunk, hogy mielőbb látni lehessen: a dolgok javulnak. Bizonyára nem segít, ha azt mondjuk az embereknek, hogy 2000 után jobb lesz a helyzet. Szeretnénk hinni ebben, de az emberek ma is élnek. ójában, a munkahelyek színvonalának javítá­sában, az elérhető nyers- és alapanyagtarta­lékok kihasználásában és az automatizált irányítás bevezetésében. Innovációs aktivitásunkat elsősorban az anyagmozgatási és raktározási technika fej­lesztésére irányítottuk. A korszert! automati­zált raktározási rendszerek népgazdasá­gunknak rövid időn belül számottevő munka­erő-megtakarítást és a termelési folyamat jelentős mértékű hatékonyabbá tételét hoz­zák. Hogy helyes irányról van szó, azt a fej­lesztési feladatok első eredményei igazolják. Ezeket a feladatokat a raktárgazdálkodás ésszerűsítése és korszerűsítése című állami célprogram keretében oldjuk meg. 1988-ban sikeresen befejeztük a raktár- gazdálkodásban használatos új acélszerke­zetű állványok fejlesztését. Az új megoldás évente 10 százalékos anyagfelhasználási megtakarítást eredményez, és 15 százalék­kal csökkenti a munkaigényességet. A prágai ÖKD Félvezetőgyártó Vállalatával együttmű­ködve itthoni elemekből fejlesztettük ki az állványrakodók hajtóegységeit, s ezzel éven­te átlagban 13,5 millió koronás devizaszük­ségletet számoltunk fel. A svéd NDC céggel együttműködve nagyon rövid idő alatt kifej­lesztettük a rugalmas termelési rendszerek­ben és az automatizált raktárak raktárba szállítási rendszerében az anyagmozgatásra alkalmas indukciós kocsit. Az indukciós szál­lítás bevezetése ezekbe a rendszerekbe nemcsak az anyagmozgatás munkatermelé­kenységét növeli, hanem elsősorban az egész termelési vagy raktározási folyamat megszervezésének új minőségét jelenti. A Transporta tervezőinek és konstruktőrei­nek néhányéves tapasztalatuk van a számí­tástechnika kihasználásával. Elsősorban a műszaki számítások terén, amelyeknek az igényes berendezések darabszámban és kis sorozatban történő gyártása alatt jelentős szerepük van a termékek biztonságának és megbízhatóságának garantálásában. Vállala­tunk ugyancsak bekapcsolódott a 2000 auto­matizált mérnöki munkahely elnevezésű or­szágos akcióba. Magasfokúan értékeljük e akció azon célkitűzését, hogy műszaki és programellátottság szempontjából országos méretekben egységes alapra helyezzék a számítógépek kihasználásának bizonyos területét. Az egységesítés eddigi hiánya volt a fő oka az egyes számítógép-alkalmazók elégtelen együttműködésének, átfedték egy­mást a kivitelezési munkák. Pozitívan értékel­jük néhány szervezetnek - például a prágai Inorgának - az egyes számítógép-alkalma­zók koordinált együttműködésére irányuló igyekezetét, bár az a véleményünk, hogy ezt a tevékenységet feltétel nélkül valóban hiva­tásos színvonalra kell emelni. Az alkalmazók­nak azonban nehézségeik vannak a progra­mok vásárlásakor, mivel ehhez túlnyomórészt devizarészvétel szükséges. Az említett akció keretében teljesen megoldatlannak tartjuk a leszállított számítógépek szavatossági idő alatti és utáni szervizelését. Hogyan biztosít­hatja a Teplicei Irodagépek Vállalat a rajzoló­berendezések szavatossági idő alatti szervi­zét az egész ország számára, ha egyetlen darab alkatrésze és kiképzett szakembere sincs? A fejlesztési feladatok megoldásában a ku­tatóintézetekkel működünk együtt. A fejlesz­tési-kutatási alap hatékonyságának növelé­sére irányuló eddigi együttműködésünk a kö­vetkező tapasztalatokat hozta. El kell különí­teni az elsődleges kutatással foglalkozó szer­vezetet, és az állami megrendelések vagy a szervezetekkel kialakított szerződéses kap­csolatok bázisán önállóan tevékenykedő egy­ségnek kell hagyni. A kutatási-fejlesztési bá­zis hátralévő részét az állami vállalatokhoz kell csatolni. Orientáltságuknak megfelelően, szorosan kötődve a vállalat önelszámolásá­hoz, beleértve ebbe az irányítást és admi­nisztratív apparátus lényeges csökkentését is. Gyakran vitatott a tudományos-műszaki haladás akadályainak és jelenlegi ügyintézé­sének kérdése. Mindenképpen az előírások leegyszerűsítésének kellene bekövetkeznie, mert becslésünk szerint az ügyintézési mun­ka a feladatmegoldásokra kijelölt kapacitások átlagban 20 százalékát vonja el. Az állami vállalatnak teljesen önállóan kellene irányíta­ni azoknak a feladatoknak a teljesítését, ame­lyeket saját eszközeiből kíván fedezni. Az állami feladatoknál a besorolásra, a végrehaj­tásra és az ellenőrzésre vonatkozó keretsza­bályokat kell meghatározni. Nem kevés aka­dályt jelentenek a műszaki fejlesztésben a szállítói-megrendelői kapcsolatok. Ez első­sorban abból adódik, hogy elviselhetetlenül nagy időelőnnyel kel! a szükségleteket jelez­ni. További hiányosság, hogy nincs több sza­kosodott gyártója a berendezések gépi ré­szeinek. Gondolok itt például a sebességvál­tókra, a kapcsolókra, a fékekre és így tovább. Ennek következtében valamennyi végter­mékgyártó saját fejlesztésükre és termelé­sükre kényszerül, ami kedvezőtlenül mutat­kozik meg a termékgazdálkodásban, és csök­kenti a végtermék minőségét és megbízható­ságát. Néhány megjegyzés a javítások területé­ről. Az új technika beruházásigényességének aránytalanul nagy növekedése korlátozza fel­használóinak azt a lehetőségét, hogy a kiasz - szikus szerszámgépeket újakkal cseréljék fel. Az árkülönbözet nem hozza meg a felhaszná­lónak a szükséges hasznot. Például a celáko- vícei TOS SU 163-as esztergája megközelí­tőleg 220 ezer koronába került. Ezt mintegy 970 ezer koronás értékben a trencíni TOS SUI 63-as esztergája pótolja. Hasonló a hely­zet más géptípusoknál is. A beszerzési árhoz viszonyítva a munkatermelékenység-növeke­dés és a munkaerő-megtakarítás elérhe­tetlen. Az új gépek - főként vezérlő rendszereik - magasfokú meghibásodása csökkenti a hasznot. A berendezések termelési-műsza­ki kivitelezése és az elektrotechnikai, valamint automatizációs elemek minősége nincs jó színvonalon. Elsősorban a félvezetőalkatré­szek, a rögzítőérzékelők és mások. A széles körű választékra és a vezérlő rendszerek minőségére való tekintettel a termelésben dolgozók megtakarítását az új technika beve­zetése további javítók szükségességével te­szi semmissé. A vezérlő rendszerek javítási lehetőségei korlátozottak. Egy javító szakértelemmel ma­ximálisan három különböző vezérlő rendszeri képes követni. Az új gépvásárlás rendszerint új vezérlő rendszerrel is jár. A gépek folyama­tos beszerzésével odáig jutunk, hogy ugyan­azon géptípushoz két különböző, a hasonló gépcsoportoknál pedig három-négy vezérlő rendszer áll rendelkezésünkre. És nem csu­pán belföldiek. Majdani 22 NC vezérlésű gé­pünkbe 16 különböző rendszer van beépítve.“ Szükségesnek tartom a hazai vezérlő rendszerek megbízhatóságának növelését, akárcsak még a szavatossági időn túli szer­vizszolgáltatásuk színvonalának javítását, s elfogadható határidőkben történő elvégzésü­ket. Hatékonyabbnak tartom, ha a kapacitá­sokat a termelőknél, és nem a felhasználók­nál összpontosítják. Ez napokra és nem hó­napokra vállalt határidőket jelent. Termékeinkre vonatkozóan a gyakorlatban fogjuk érvényesíteni a 14. ülés határozatait, arra törekedve, hogy megfelelő műszaki szín­vonalra kerüljenek és a megrendelők elége­dettségének megfelelően elérjék a szükséges hatékonyságot. így tudjuk a legjobban tarta­lommal megtölteni a párt központi bizottsága elnökségének február 41. évfordulója alkal­mából tett felhívását, amely párt- és gazdasá­gi tevékenységünkben iránytűnek számít, és amelyhez valamennyi alapszervezetünk és dolgozókollektívánk csatlakozott. JIRÍ DUNDÁCEK, a CSKP KB póttagja, a Transporta Chrudim gépkarbantartója llllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllll ÚJSZ 6 1989. VI.

Next

/
Thumbnails
Contents