Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám, kedd
Karel Julis szövetségi miniszterelnök-helyettes, kohó-, gépes elektrotechnikai ipari miniszter beszámolója a CSKP KB 14. ülésén (Folytatás a 5. oldalról) tos növekedésére, valamint a műszaki színvonal és a termékek minőségének javítására. A kidolgozott beruházási programokban megkülönböztetett figyelmet érdemel a környezetkárosító hatások csökkentése. A kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum intenzifikálása, a hosszú távon létező és felgyülemlett konkrét problémák megoldása meghaladja az újonnan létrehozott állami vállalatok forráslehetőségeit. A kiterjedt szerkezeti átalakításnak, valamint a szükséges felújításnak és korszerűsítésnek objektív módon az egységes központ népgazdasági politikájának részévé kell válnia. A központ hatékony és ösztönző támogatását feltétlenül szükséges beépíteni a készülőben lévő gazdasági szabályzókba. Jogalkotással kell meghatározni az állam részvételét a gépipar és elektrotechnika fejlesztésében a döntő fontosságú népgazdasági prioritások biztosítását illetően. E részvétel alapelveit feltétlenül szükséges még a 9. ötéves tervidőszak előkészítésének zárószakaszát megelőzően megfogalmazni. Nem arról van szó, hogy a többi ágazat fordítson eszközöket komplexumunk fejlesztésére, hanem arról, hogy a komplexumban elegendő mennyiségű'eszköz maradjon az egyszerű és szelektíven bővített újratermelésre, a szükséges szerkezeti változások megvalósítására. 4. Szükséges, hogy lerövidüljön és felgyorsuljon a vállalati szféra gazdálkodásával kapcsolatos alapvető gazdasági és rendszerszerű feltételek előkészítése. Mégpedig oly módon, hogy az egyes vállalatok időben ismerjék fejlődésük szabályait a 9. ötéves tervidőszakra. Mindenekelőtt az elvonási tarifákról, a gazdasági normatívumok konkretizálásáról, beleértve a devizaérdekeltséget is, a külkereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges szabályok leegyszerűsítéséről, az állami terv névleges feladatainak alapvető orientálásáról és a szállítói-megrendelői kapcsolatok irányítási szabályairól van szó. Új kapcsolatrendszert az irányításba A gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatban ugyancsak szükséges az egységes népgazdasági központon belül megoldani az ágazati és ágazatközi szervek tevékenységének koordinálását és összehangolását. Beletartozik ebbe a társadalmi érdekek érvényesítése az állami vállalatoknál magas fokú önállóságuk kapcsán. Ugyanakkor az állami vállalatoknak fel kell gyorsítaniuk a vállalaton belüli irányítás korszerűsítését. Annak pedig meg kell felelnie az új gazdasági mechanizmus elveinek és lehetővé kell tennie a szocialista vállalkozás kibontakoztatását hazánk szocialista fejlesztésének javára. Az ágazati minisztériumnak ugyancsak meg kell találnia az állami vállalatokhoz fűződő kapcsolatok új módszereit és formáit. Amint a jelentésből kitűnik: a kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexumnak négy alapvető, hosszú távon érvényesülő problémaköre létezik. Ezek a szerkezeti átépítés, a külgazdasági kapcsolatok hatékonyabb fejlesztése, a termelési alapok felújítása és korszerűsítése, valamint az irányítás ésszerűsítése. Az alapvető kiutat felvázoltuk. Az emberek és dolgőzókollektívák elkötelezettsége, bizalma és igyekezete lesz azonban a fő tényező a szükséges változások elérésében. E téren alapvető kérdés az alapjában véve eltérő és elégségesen bátor hozzáállás a jól és rosszul dolgozókhoz. A szakszervezeti szervektől és a dolgozókollektívák tanácsától azt várjuk el, hogy támogassák ezt a differenciálódást és minden szinten járuljanak hozzá a kényelem, a felelőtlenség és protekció felszámolásához. Gyakorlatilag arról van szó, hogy elmélyüljön a szakképzett munka, mint életérték és -biztonság iránti tisztelet, s ugyanez nyilvánuljon meg az anyagi javakkal szemben is, s növekedjen a megbízott területért vállalt gazdasági felelősségérzet. Erősíteni kell a műveltség alkotó érvényesítését, akárcsak a szakmai készség és a szocialista alapokra épülő üzleti vállalkozás iránti tiszteletet. Ez irányban példával kell járni a bármilyen műveltségű fiatal dolgozók előtt, hatni kell rájuk, mert bizalmuk s a gazdaságban és társadalomban történő változások távlataira épülő biztonság- érzetük az átalakítás sikerének pótolhatatlan feltétele. Ililllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A CSKP KB 14. ülésének vitája FRANTISEK GRAIF, a CSKP KB tagja, a hrdlovkai Gottwald Bánya elövájára Állandóan a jó politikai helyzetről beszélünk, de a dolgok néha egészen másképp néznek ki, ha az emberek közé megyünk, ha az üzletben vásárolunk vagy a tömegközlekedési eszközökön utazunk. Az embereket valóban kiábrándítják a hosszan elhúzódó problémák. S így minden rosszat nekünk, kommunistáknak rónak fal. Nálunk a párttagok és a tagjelöltek számos megjegyzést fűztek ehhez a problémához a jelenleg folyó beszélgetések alkalmával. Ma azt mondjuk, elegendő szenünk van. Igen, enyhe volt a tél, de vajon valaki felelősségteljesen kijelentheti-e, hogy ez mindig így lesz, hogy nem lesz annyi szénre szükségünk? Az a véleményem, hogy valakinek felelősségteljesen meg kellene mondania, hogy tulajdonképpen mit akarnak tőlünk, bányászoktól, s nem szabadna megengedni, hogy valaki először szerződéses formában megrendeli a szenet, majd azután azt nem veszi át. Ha mi a szállítóktól csilléket rendelünk, s most, amikor nem fogy a szén, nincs szükségünk olyan nagy mennyiségre, senki sem áll velünk szóba. Van érvényes szerződés és a csilléket akarva-akaratlanul át kell vennünk. A másik oldalon azonban például a Sigma vállalat nem szállítja rendesen a bányavíz kiszivattyúzására szolgáló szivattyúkat, amelyeket a félév végéig kellett volna átadnia nekünk, de minden indoklás nélkül új szerződésre küld javaslatot, miszerint a szivattyúkat csak az év végén kapjuk meg. S mi, természetesen, nem akarunk megfulladni a bányában. Problémáink vannak más szükséges anyagok beszerzése során is. A tudományos-műszaki fejlődésről beszélünk, de az Észak-csehországi Barnaszénbányákban, főleg a Gottwald Bányában, ahol én is dolgozom, továbbra is lapáttal és csákánynyal dolgozunk. Az apróbb kisegítő gépek hiányáról már sokszor szóltam. Egyszóval, az emberek keményen gürcölnek. A kisgépek, különböző szerszámok és pótalkatrészek hosszú évek óta okoznak fejfájást, s egy bűvös körrel állunk szemben. Nem szabad azután csodálkozni azon, hogy a bányászok kijelentik: nem érdemes semmiről sem vitázA tudományos-műszaki haladásról elfogadott párthatározatainkban a tudomány és technika eredményeinek felgyorsított kihasználási folyamatáról, e döntő fontosságú területnek a munkatermelékenység fokozásához, a mindennemű munka javításához való hozzájárulásáról van szó. Pártszervezetünk szempontjából szeretném felvázolni azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt időszakban szereztünk. Konszernvállalatunknál, a chrudimi Transpor- tában a három éve megszabott feladatainkat, amelyekkel a prágai felhívásra reagáltunk, tavaly februárban aktualizáltuk. Ennek teljesítését rendszeresen értékeljük az üzemi párt- bizottságon, a feladatokat a gazdasági vezetőkkel együtt megtárgyalják a szakszervezet műhelybizottságai. Ezzel azt a célt követjük, hogy a dolgozókollektívákban az adott feladatok leghatékonyabb megoldási módját érjük el a termékek és a technológiák innovácini, úgysem változik semmi. Bányászaink ugyanakkor tisztességesen dolgoznak, s így is akarnak dolgozni. De ilyen esetekben elveszítik az átalakítás iránti bizalmukat. A bányában dolgozók 28 százaléka párttag. Az egyes munkahelyeken példásnak tekinthető a tagok befolyása. A bányászok többsége jó munkaerő. Annak ellenére, hogy vannak problémáink, főleg ami a szakképzett vájárokat illeti, kevés van belőlük. A bányászok idősebb nemzedéke ugyanis lassan nyugdíjba vonul, s a kitanult vájárok egyszerűen hiányoznak. Minden nehézség és probléma ellenére azonban a mi bányánkban kedvező a helyzet, amiről nemrég meggyőződhetett Václav Sípek elvtárs, az északcsehországi kerületi pártbizottság vezető titkára, aki lejött hozzánk, s látta, hogyan dolgoznak az emberek, mennyire szívükön viselik a szocializmus érdekében végzett jó munkát. Elbeszélgetett a bányászokkal, s ezek a találkozók nem voltak előre előkészítve. Mindent úgy csináltunk, ahogyan máskor szoktunk. Sípek elvtárs a legkülönbözőbb véleményeket volt kénytelen meghallgatni, de ő maga is láthatta, hogy a szocializmus, a tisztességes munka számunkra mindenek felett áll. Talán ezért is érkezik hozzánk az üzembe számos névtelen levél, amelyek durva sértéseket tartalmaznak, s azért táplálnak gyűlöletet, mert bányánk a Gottwald elnök nevét viseli. Mi azonban csak egyet akarunk munkánkhoz - nyugalmat, rendet, jó irányítást, s hogy gazdaságunk valóban fejlődjön, mivel ez határozza meg az emberek politikai nézeteit is. Az ifjúság ma nyílt és bíráló, és hogyha nekünk sokmínden nem tetszik a fiatalokon, akkor az a mi hibánk. A mi tükörképünkről van szó, sok nehézséget önmagunk okoztunk, s így nem marad más hátra, minthogy ezeket a problémákat valóban nyíltan megvitassuk. Fel kell őket számolnunk, hogy mielőbb látni lehessen: a dolgok javulnak. Bizonyára nem segít, ha azt mondjuk az embereknek, hogy 2000 után jobb lesz a helyzet. Szeretnénk hinni ebben, de az emberek ma is élnek. ójában, a munkahelyek színvonalának javításában, az elérhető nyers- és alapanyagtartalékok kihasználásában és az automatizált irányítás bevezetésében. Innovációs aktivitásunkat elsősorban az anyagmozgatási és raktározási technika fejlesztésére irányítottuk. A korszert! automatizált raktározási rendszerek népgazdaságunknak rövid időn belül számottevő munkaerő-megtakarítást és a termelési folyamat jelentős mértékű hatékonyabbá tételét hozzák. Hogy helyes irányról van szó, azt a fejlesztési feladatok első eredményei igazolják. Ezeket a feladatokat a raktárgazdálkodás ésszerűsítése és korszerűsítése című állami célprogram keretében oldjuk meg. 1988-ban sikeresen befejeztük a raktár- gazdálkodásban használatos új acélszerkezetű állványok fejlesztését. Az új megoldás évente 10 százalékos anyagfelhasználási megtakarítást eredményez, és 15 százalékkal csökkenti a munkaigényességet. A prágai ÖKD Félvezetőgyártó Vállalatával együttműködve itthoni elemekből fejlesztettük ki az állványrakodók hajtóegységeit, s ezzel évente átlagban 13,5 millió koronás devizaszükségletet számoltunk fel. A svéd NDC céggel együttműködve nagyon rövid idő alatt kifejlesztettük a rugalmas termelési rendszerekben és az automatizált raktárak raktárba szállítási rendszerében az anyagmozgatásra alkalmas indukciós kocsit. Az indukciós szállítás bevezetése ezekbe a rendszerekbe nemcsak az anyagmozgatás munkatermelékenységét növeli, hanem elsősorban az egész termelési vagy raktározási folyamat megszervezésének új minőségét jelenti. A Transporta tervezőinek és konstruktőreinek néhányéves tapasztalatuk van a számítástechnika kihasználásával. Elsősorban a műszaki számítások terén, amelyeknek az igényes berendezések darabszámban és kis sorozatban történő gyártása alatt jelentős szerepük van a termékek biztonságának és megbízhatóságának garantálásában. Vállalatunk ugyancsak bekapcsolódott a 2000 automatizált mérnöki munkahely elnevezésű országos akcióba. Magasfokúan értékeljük e akció azon célkitűzését, hogy műszaki és programellátottság szempontjából országos méretekben egységes alapra helyezzék a számítógépek kihasználásának bizonyos területét. Az egységesítés eddigi hiánya volt a fő oka az egyes számítógép-alkalmazók elégtelen együttműködésének, átfedték egymást a kivitelezési munkák. Pozitívan értékeljük néhány szervezetnek - például a prágai Inorgának - az egyes számítógép-alkalmazók koordinált együttműködésére irányuló igyekezetét, bár az a véleményünk, hogy ezt a tevékenységet feltétel nélkül valóban hivatásos színvonalra kell emelni. Az alkalmazóknak azonban nehézségeik vannak a programok vásárlásakor, mivel ehhez túlnyomórészt devizarészvétel szükséges. Az említett akció keretében teljesen megoldatlannak tartjuk a leszállított számítógépek szavatossági idő alatti és utáni szervizelését. Hogyan biztosíthatja a Teplicei Irodagépek Vállalat a rajzolóberendezések szavatossági idő alatti szervizét az egész ország számára, ha egyetlen darab alkatrésze és kiképzett szakembere sincs? A fejlesztési feladatok megoldásában a kutatóintézetekkel működünk együtt. A fejlesztési-kutatási alap hatékonyságának növelésére irányuló eddigi együttműködésünk a következő tapasztalatokat hozta. El kell különíteni az elsődleges kutatással foglalkozó szervezetet, és az állami megrendelések vagy a szervezetekkel kialakított szerződéses kapcsolatok bázisán önállóan tevékenykedő egységnek kell hagyni. A kutatási-fejlesztési bázis hátralévő részét az állami vállalatokhoz kell csatolni. Orientáltságuknak megfelelően, szorosan kötődve a vállalat önelszámolásához, beleértve ebbe az irányítást és adminisztratív apparátus lényeges csökkentését is. Gyakran vitatott a tudományos-műszaki haladás akadályainak és jelenlegi ügyintézésének kérdése. Mindenképpen az előírások leegyszerűsítésének kellene bekövetkeznie, mert becslésünk szerint az ügyintézési munka a feladatmegoldásokra kijelölt kapacitások átlagban 20 százalékát vonja el. Az állami vállalatnak teljesen önállóan kellene irányítani azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyeket saját eszközeiből kíván fedezni. Az állami feladatoknál a besorolásra, a végrehajtásra és az ellenőrzésre vonatkozó keretszabályokat kell meghatározni. Nem kevés akadályt jelentenek a műszaki fejlesztésben a szállítói-megrendelői kapcsolatok. Ez elsősorban abból adódik, hogy elviselhetetlenül nagy időelőnnyel kel! a szükségleteket jelezni. További hiányosság, hogy nincs több szakosodott gyártója a berendezések gépi részeinek. Gondolok itt például a sebességváltókra, a kapcsolókra, a fékekre és így tovább. Ennek következtében valamennyi végtermékgyártó saját fejlesztésükre és termelésükre kényszerül, ami kedvezőtlenül mutatkozik meg a termékgazdálkodásban, és csökkenti a végtermék minőségét és megbízhatóságát. Néhány megjegyzés a javítások területéről. Az új technika beruházásigényességének aránytalanul nagy növekedése korlátozza felhasználóinak azt a lehetőségét, hogy a kiasz - szikus szerszámgépeket újakkal cseréljék fel. Az árkülönbözet nem hozza meg a felhasználónak a szükséges hasznot. Például a celáko- vícei TOS SU 163-as esztergája megközelítőleg 220 ezer koronába került. Ezt mintegy 970 ezer koronás értékben a trencíni TOS SUI 63-as esztergája pótolja. Hasonló a helyzet más géptípusoknál is. A beszerzési árhoz viszonyítva a munkatermelékenység-növekedés és a munkaerő-megtakarítás elérhetetlen. Az új gépek - főként vezérlő rendszereik - magasfokú meghibásodása csökkenti a hasznot. A berendezések termelési-műszaki kivitelezése és az elektrotechnikai, valamint automatizációs elemek minősége nincs jó színvonalon. Elsősorban a félvezetőalkatrészek, a rögzítőérzékelők és mások. A széles körű választékra és a vezérlő rendszerek minőségére való tekintettel a termelésben dolgozók megtakarítását az új technika bevezetése további javítók szükségességével teszi semmissé. A vezérlő rendszerek javítási lehetőségei korlátozottak. Egy javító szakértelemmel maximálisan három különböző vezérlő rendszeri képes követni. Az új gépvásárlás rendszerint új vezérlő rendszerrel is jár. A gépek folyamatos beszerzésével odáig jutunk, hogy ugyanazon géptípushoz két különböző, a hasonló gépcsoportoknál pedig három-négy vezérlő rendszer áll rendelkezésünkre. És nem csupán belföldiek. Majdani 22 NC vezérlésű gépünkbe 16 különböző rendszer van beépítve.“ Szükségesnek tartom a hazai vezérlő rendszerek megbízhatóságának növelését, akárcsak még a szavatossági időn túli szervizszolgáltatásuk színvonalának javítását, s elfogadható határidőkben történő elvégzésüket. Hatékonyabbnak tartom, ha a kapacitásokat a termelőknél, és nem a felhasználóknál összpontosítják. Ez napokra és nem hónapokra vállalt határidőket jelent. Termékeinkre vonatkozóan a gyakorlatban fogjuk érvényesíteni a 14. ülés határozatait, arra törekedve, hogy megfelelő műszaki színvonalra kerüljenek és a megrendelők elégedettségének megfelelően elérjék a szükséges hatékonyságot. így tudjuk a legjobban tartalommal megtölteni a párt központi bizottsága elnökségének február 41. évfordulója alkalmából tett felhívását, amely párt- és gazdasági tevékenységünkben iránytűnek számít, és amelyhez valamennyi alapszervezetünk és dolgozókollektívánk csatlakozott. JIRÍ DUNDÁCEK, a CSKP KB póttagja, a Transporta Chrudim gépkarbantartója llllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllll ÚJSZ 6 1989. VI.
