Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám, kedd
ÚJ szú 3 1989. VI. 20. A lengyel választások második fordulója A szavazásra jogosultak egynegyede járult csak az urnákhoz Görög választások -------------------------------------------Vá ltozások helyett váltás (CSTK) - A lengyel állami választási bizottság tájékoztatása szerint a parlamenti választások vasárnapi második fordulóján az arra jogosultaknak csupán a 25,31 százaléka vett részt. Ez - akárcsak a két héttel ezelőtti első fordulóban volt - a vártnál jóval alacsonyabb részvételi arány. A szavazás részletes eredményeit ma vagy szerdán hozzák nyilvánosságra. A varsói központi lapok a választásokat elemezve úgy vélik, hogy a szavazás utáni időszak lesz a „pluralizmus valódi .próbája“. A Trybuna Ludu hangsúlyozta, hogy a konszenzus módszerével kell erős egységet kialakítani, enélkül nem lehet szó a reformok megvalósításáról. Az ellenzéki Gazeta Wyborcza felhívta rá a figyelmet, hogy a második fordulóban már nem a parlament politikai jellegéről kellett dönteni. A kormánykoalíciónak az előzetes megállapodás értelmében abszolút többsége lesz, amely a törvények elfogadtatásához elengedhetetlen. Nem fog rendelkezni azonban kétharmados többséggel, ami az alkotmány esetleges módosításához vagy a szenátus döntésének meg- vétózásához szükséges (mint ismeA Népszabadság szerint a Hősök terén lezajlott búcsúztatás ismét megerősítette, hogy a magyar társadalom tulajdonképpen képes kialakítani az egységet Viszont ugyanúgy igaz, s ezt nem szabad elhallgatni, hogy olyan beszédek is elhangzottak, amelyek diszharmóniával voltak tele. Egyes szónokok a szocializmussal szálltak szembe és általánosításaikban kétségbe vonták a szocializmus létét. Aggodalmat keltettek azok a követelések, amelyek a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok megbontását szorgalmazták. A jelképes temetés aligha megfelelő hely a programnyilatkozatok meghirdetését szolgáló nagygyűlés számára. Az MSZMP újpesti kerületi szervezete a párt központi bizottságához intézett állásfoglalásában egyebek között leszögezi: ,,Hittük és reméltük, hogy június 16-a valóban a nemzeti megbékélés kezdete lesz. Ehelyett azonban nyílt uszítás tanúi lehettünk, s láthattuk, hogy a gyásznapot államellenes nézetek kifejezésére használták ki.“ retes, a parlament felsőházában az ellenzék nagy arányú többséget szerzett). A lengyel lapok arról is tájékoztattak, hogy a Szolidaritás országos bizottsága megszüntette az ún. polgári bizottságokat, amelyek az ellenzék tevékenységét szervezték a választások előtt. A Gazeta Wyborcza szerint feloszlatásuk fő oka az volt, (ŐSTK) - A Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség állandó bizottsága a nemrég lezajlott pekingi viharos eseményekkel összefüggésben az ifjúság körében végzett ideológiai munka tökéletesítését szorgalmazza. A szövetség állásfoglalása a kínai ifjúsági lapban jelent meg. Az állandó bizottság egyébként megvitatta, hogyan kell tanulmányozni Teng Hszíao-ping nemrégi beszédét, amelyben a kínai vezető a tragikus eseményeket elemezte. A testület felhívta rá a figyelmet, hogy a szövetségnek azokat a tagjait, akik részt vettek a megmozdulásokban, kizárják a szervezetből. A Zsenmin Zsipao című kínai központi pártlap első oldalán közölt híreket arról, A kommunista ifjúsági szervezet budapesti V. kerületi szervezetének tagjai a szovjet nagykövetség előtt lezajlott tüntetés ellen tiltakoztak. Az akciót a múlt csütörtökön, a nemzeti megbékélés napjának előestéjén szervezte a Fidesz. A tüntetés durva provokáció volt - hangzik a szervezet állásfoglalása. (CSTK) - A szudáni fegyveres erők vasárnap meghiúsítottak egy puccskísérletet, amely mögött Dzsafar Nimeri, volt államfő hívei álltak. A khartumi sajtó tegnapi jelentései szerint letartóztattak 14 magas rangú tisztet és 48 polgári személyt. A tegnap délutánra tervezett puccs vezetője a lapok szerint bizonyos Szadek Abdel Aziz. A vezérkari főnök nyilatkozata szerint a szudáni fegyveres erők továbbra is egységesek és hűek Szadek Mahdi jelenlegi miniszterelnökhöz. nehogy kiéleződjön a konfliktus e bizottságok, valamint a Szolidaritás területi szervei között. Ez ugyanis az ellenzéken belüli kettős hatalom ve- szélyéval járt volna. Tevékenységét csupán az országos polgári bizottság folytatja. Szeptemberben egyébként a Szolidaritás megkezdi az előkészületeket országos kongresszusára. hogy fokozatosan normalizálódik a közlekedés, a külkereskedelem, s a külföldi vállalkozók lassan visszatérnek az országba. A Pejcsing Zsipao tegnapi kommentárjában azt írja, hogy a megmozdulások számos résztvevője önként jelentkezik a rendőrségen. Vo Nguyen Gíap vietnami miniszterelnök-helyettes tegnap fogadta Kína hanoi nagykövetét. Ebből az alkalomból reményét fejezte ki, hogy Kínában hamarosan helyreáll a rend. Perez de Cuellar Rabatban Nyugat-szaharai rendezés (ÖSTK) - Rabatba érkezett vasárnap az ENSZ főtitkára. A marokkói fővárosban kezdte meg észak-afrikai körútját, melynek célja a 13 éve tartó nyugat-szaharai konfliktus lezárása. Perez de Cuellar még a repülőtéren reményét fejezte ki, hogy nyolcnapos látogatássorozata, melynek további állomásai Mauritánia, Mali és Algéria, elősegíti az érintett felek álláspontjának közelítését. Az ENSZ még tavaly augusztusban terjesztette elő rendezési tervét, ezt a két közvetlenül érintett fél, Marokkó és a Polisario Front elvben el is fogadta, de azóta nem történt lényegi haladás. Az ENSZ főtitkára elmondta, most mindenekelőtt azokról a kérdésekről akar tárgyalni, amelyek a nyugat-szaharai népszavazással és ezzel összefüggésben a marokkói katonai jelenlét problémáját érintik, illetve az ideiglenes kormány létrehozásáról. A hírek szerint a szudáni fővárosban nyugalom van. Ismeretes, hat hónappal ezelőtt Nimeri volt munkatársai hasonló államcsíny-kísérlettel próbálkoztak. A mostani puccskísérletet megelőzte Nimeri nyilatkozata az egyik független khartumi napilapban. A szombaton közzétett nyilatkozatban Nimeri azt állította, néhány héten belül ismét magához ragadja a hatalmat. Nimerit - miután 15 évig állt Szudán élén - 1985 áprilisában fosztották meg hatalmától. (CSTK) - Görögországban vasárnap választásokat tartottak: egyrészt megválasztották a 300-tagú parlamentet, másrészt pedig a strassbourgi székhelyű Európai Parlament 24 görög képviselőjét. A parlamenti választásokból az előzetes eredmények ismeretében az eddig ellenzékben működő Új Demokrácia párt került ki győztesen. A konzervatív beállítottságú párt a szavazókörzetek 11 százalékából beérkezett voksok összesítése alapján a leadott szavazatok 45,9 százalékát szerezte meg (legutóbb, négy éve 40,84 százalékot, vagyis 126 mandátumot). A kormányzó Pán- hellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) nem egészen 39 százalékot (1985-ben 45,82 százalékot, s ezzel 161 mandátumot), a baloldali pártok koalíciója pedig mintegy ^százalékot mondhat a magáénak. (A koalíció tagja a Görög Kommunista Párt is, amely négy éve 9,89 százalékot ért el és ezzel 12 mandátumot szerzett.) Megfigyelők értékelése szerint a részeredményekből következtetni lehet a valószínű végeredményre és a kérdés csak az, vajon az Uj Demokrácia megszerzi-e a parlamentben az abszolút többséget. Andre- asz Papandreu eddigi kormányfő, a PASZOK vezetője már tegnap délben a részeredmények ismeretében pártja választási vereségéről beszélt. Hírmagyarázatunk: Görögországban fordult tehát a kocka: az a Papandreu ismerte el pártja választási vereségét, akit még nyolc éve hatalmas ovációval, valóságos népünnepélyen éljeneztek Athén utcáin. Az akkor 62 éves politikus a PASZOK élén azzal hódította el a voksokat, hogy változásokat ,,alaghit“ ígért az Akropolisz tövében. A katonai diktatúra megdöntésének évében, 1974-ben alakult baloldali párthoz a választók nagy reményeket fűztek, és hittek Papandreunak abban az ígéretében, hogy a változások, ha nem is heteken-hónapokon, de pár éven belül bekövetkeznek. A szocialisták kormányzásának első négy éve annak jegyében telt el, hogy a közvélemény türelmét kérték, s minden változást attól reméltek, hogy Görögország tagja lesz a Közös Piacnak. Papandreu újraválasztása 1985-ben jelezte: a közvélemény még mindig hitt abban, hogy hosszú távon tényleg javul a gazdasági és szociális helyzet. A dolgok azonban másként alakultak. A belépés számos nadrágszíj-megszorító intézkedést tett szükségessé, és például a görög mezőgazdasági exportot érzékenyen érintették azok a szigorú kvóták, amelyek szabályozták a tagországokba szállítható agrártermékek mennyiségét. Elavult üzemeket kellett bezárni, ami munkanélküliséget szült - hogy csak a legnagyobb elégedetlenséget kiváltó következményeket említsük. Az áldatlan gazdasági helyzetet mi sem jelzi jobban, mint hogy az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 24 tagja közül Görögország az utolsó helyen áll a munkatermelékenység, a konkurenciaképesség, az infláció és a külföldi adósságok tekintetében. Nyolc év alatt tehát ide süllyedt az ország a beígért felemelkedés helyett. A PASZOK ellenes közhangulatot emellett fokozta a Koszkotasz bankár nevével fémjelzett pénzügyi botrány, a francia cégtől vásárolt 40 darab Mirage gép homályos ügye, a közöspiaci szubvenciók állítólagos elherdálása, építőipari afférok, s mindez oda vezetett, hogy a kormány iránti bizalom alaposan megingott. Nem kisebb országos vihart és megbotránkozást keltett a télen londoni szívműtéten átesett Papandreu tartósnak bizonyult szerelmi románca egy 34 éves szőkeséggel, aki miatt most két héttel a választások előtt elvált amerikai származású feleségétől. Politikai ellenfelei már ekkor megesküdtek volna arra, hogy az idős kormányfő a választások után újabb válásra kényszerül: meg kell válnia a miniszterelnöki bársonyszéktől. Papandreu is érezte, hogy sűrűsödnek a botrányfelhók, ezért még a télen bevetett egy tapasztalt politikusra valló „csalétket“. Közölte, ha újraválasztják, akkor népszavazást tart az országban levő amerikai bázisok jövőjéről. ígéretét arra alapozta, hogy a közvélemény többsége a támaszpontok megszüntetését óhajtja, s remélte, hogy éppen ezért a bázisellenzók reá voksolnak majd. Meg volt győződve arról is, hogy a parlamentben keresztülviszi a szükséges alkotmánymódosítást, mivel a vonatkozó cikkely szerint ugyanaz a személy legfeljebb két megbízatási időszakot tölthet el a miniszterelnöki székben. Nos, erre a változtatásra a választási eredmények ismeretében nem lesz szükség. A Papandreu-korszak lezárult - s hogy most kié következik? Egyelőre túlzás lenne azt állítani, hogy Konsztantinosz Mitszotakiszé, az Új Demokrácia vezéréé, mivel helyzet- elemzők szerint az új kormányfőjelölt nem eléggé markáns, határozott egyéniség, aki a Papandreuéhoz hasonló kezdeti népszerűség reményében vehetné át a stafétabotot. Márpedig most erre kényszerül, és majd az idő mutatja meg, hogy milyen sikerrel. Mitszotakisz egyébként egy évvel idősebb Papandreunál, a 71. évét tapossa. Ez is jelzi a görög politikai élet fő gondját, nevezetesen, hogy mindkét vezető pártban gondok vannak az utódlással. A görög kormányváltás kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés: mi okozta a politikai földcsuszamlást? Megfigyelők szerint az utolsó pillanatig habozó választókat az Új Demokrácia vezetői meg tudták győzni arról, hogy ha korrupciótól és botrányoktól mentes közéletet, valamint gazdasági fellendülést akarnak, akkor rájuk kell voksolniuk. A kiábrándult szavazók a fordulatban, a kormányváltásban látták a garanciát arra, hogy a 80-as évek elején beígért „alaghi“ végre a gyakorlatban is bekövetkezzen. P. VONYIK ERZSÉBET Budapest Eltérő értékelések a múlt pénteki gyászszertartásról Egyes szónokok a szocializmussal szálltak szembe (CSTK) - Nagy Imre és harcostársai temetése után négy nappal a magyar társadalomban megoszlanak a vélemények ezzel az eseménnyel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy az eufória még nem csitult el, s elsősorban a nemzeti érzések kapnak hangsúlyt, hallani olyan hangokat is, amelyek kétségbe vonják a kegyeletes aktus előre meghirdetett méltóságát. Peking A zavargások résztvevőit kizárják az ifjúsági szövetségből Szudán Meghiúsult puccskísérlet H éthónapos szünet után tegnap újították fel Genfben az atom- és ürfegyverekről folytatott szovjet-amerikai tárgyalásokat. Novemberben volt a legutóbbi forduló, majd az új amerikai kormányzat kérte a következőnek az elnapolásai azzal az indokkal, hogy időre van szüksége álláspontjának kidolgozásához. Elég hosszúra nyúlt ez a kényszerszünet, de Moszkva türelmes volt, nem sürgette partnerét. Washingtont először az elnökválasztás foglalta el, majd pedig az európai haderőcsökkentés került a világpolitika homlokterébe. Persze az is közrejátszik, hogy a hadászati támadófegyverek (ide tartoznak a legnagyobb hatótávolságú, illetve hatósugarú, legnagyobb pusztító erőt képviselő eszközök) csökkentése bonyolultabb az eddigi szerződéseknél, e fegyverek teszik ki az atomarzenálok több mint 90 százalékát. Emlékezhetünk, a nyolcvanhét decemberében aláírt INF-szerződés a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat számolja fel: az atompotenciálnak csupán a 3-4 százalékát. A START-szerződésnek (hazai rövidítéssel: HTF) pedig az említett 90 százalékot kellene a felére redukálnia, ami példátlan méretű csökkentésnek számít. A lényeg tehát: két évvel ezelőtt nem gondoltuk volna, hogy így elhúzódik a dolog. De a két nagyhatalom vezetői sem, hiszen az 1987-ben Washingtonban megtartott csúcstalálkozóról kiadott nyilatkozat még így fogalmaz: ,, Minden ezzel kapcsolatos dokumentumot a lehető legrövidebb időn belül készítsenek el, s az volna a kívánatos, ha azokat a két állam vezetőinek 1988 első felében sorra kerülő következő találkozóián aláírhatnák. Elismerve, hogy a szerződés szövegtervezete kellően taglalja azokat a területeket, amelyeken egyetértés van, illetve amelyeken eltérők a nézetek, megállapodtak, hogy a tárgyalásokon részt vevő képviselőiket megbízzák a szerződés közös szövegtervezetében szereplő kérdések tisztázásának gyorsításával, beleértve azt is, hogy mielőbb egyezségre jussanak a hatékony ellenőrzésre vonatkozó részekben.“ Ma már tudjuk, túl optimistának bizonyult ez a nyilatkozat, a valóság rácáfolt. Fél évvel később, 1988 júniusában Moszkvában nem írták alá a szerződést, az akkori közleményben az áll, hogy a ,, szerződés aláírásra való előkészítése további jelentős munkát igényel“. Gorbacsov akkor egyértelműen az amerikaiak tudomására hozta, hogy a rakétafelező megállapodás fő akadálya az USA ragaszkodása az SDI-hez, vagyis az űrpajzshoz. Persze a fő kérdés most az, hogy Richard Búrt, az amerikai delegáció új vezetője vitt-e magával új javaslatokat, s ha igen, milyeneket. Nyugatnémet szakértők a múlt hét végén úgy vélték, nem valószínű, hogy Washington lényeges javaslatokkal állna elő, csupán néhány kisebb, az új kormány „szája íze“ szerinti módosítással, hogy érezni lehessen Bush kezének a nyomát. A szovjetek pedig arra számítottak, hogy a mostani amerikai kormányzat átvesz minden, Reaganéktől örökölt pozitív elemet. A START új startja Jó egy hete az amerikai nemzetbiztonsági tanács úgy döntött, ki kell tartani az űrvédelmi tervek mellett, vagyis ragaszkodni ahhoz, hogy folytathassák a kísérleteket az űrfegyverekkel, s joguk legyen majd azok telepítésére is. Az eddigi szovjet álláspont szerint viszont a nagyobb szabású űrfegyver-kísérle- tek sértik a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben kötött (ABM-) szerződést és nem születhet meg a START-megállapodás, ha az USA új, ellenőrizhetetlen fegyverrendszereket akar telepíteni. A nemzetbiztonsági tanáccsal és Cheney hadügyminiszterrel szemben az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága - még június 1 -én - az űrvédelmi tervek folytatása ellen foglalt állást. A tábornokok érvelése: e tervek kimenetele bizonytalan, ugyanakkor a Szovjetunió hatásosabb földi rakétavédelmet telepíthet. A The New York Times szerint a katonai vezetők szkeptikusak a reagani korszakból származó, költséges csillagháborús programot illetően, s úgy vélik, ha felmondják az ABM- et, a Szovjetunió előnyös helyzetbe kerülhet. És Bush? Nyilatkozataiból arra lehet következtetni, folytatni kívánja az űrfegyver-kísérleteket. Persze, a Reagan „hidegháborús“ korszakában, 1983-ban meghirdetett csillagháborús program az évek során módosult, s mára, az új kormányzatnak köszönhetően (meg a nagyhatalmak közötti enyhülésnek) alaposan össze is zsugorodott. Reagan például úgy tervezte, az elkövetkező öt évben az USA 40 milliárdot költ majd az SDI-re, Bush ezt hétmilliárddal megkurtította. Az űrpajzs híveinek tehát szűkebb pénzügyi keretek közé kell szorítaniuk ábrándjaikat. Van egy új tervezet, amely a „brilliáns kavicsok“ becenevet kapta. (Kiötlője Lowell Wood fizikus, aki egyébként a hidrogénbomba atyjának, Teller Edének volt a tanítványa.) Lényege: nagyon sok, több tízezer kisméretű és „intelligens“ rakétát telepítenének az űrbe, s ezek az olcsó, célkereső rakéták még a kozmoszban képesek lennének megsemmisíteni az ellenfél ballisztikus rakétáit. Sokan komolytalannak tartják az elképzelést, mások szerint a rengeteg miniatürizált rakéta nagyon megnövelné a kozmikus balesetek veszélyét. Több szakértőnek pedig az a nézete, a dolgokat azok folyamatában kell látni, s azt emelik ki, ahogy zsugorodnak az űrtervek, úgy nőnek a hnegálla- podás esélyei. Van rá lehetőség, hogy az eddigi eredményekre építve belátható időn belül létrejöjjön a megállapodás. A három legjelentősebb vitás kérdés közül kettőt már említettünk (az ABM- szerződés sorsa és az űrprogram). A harmadik a tengeri telepítésű, nagy hatótávolságú robotrepülőgépek problémája. Míg az SDI-program a kutatás stádiumában van, ez utóbbi eszközök már ma is reális veszélyt jelentenek. A Reagan- kormány nem akart róluk megállapodni, a Szovjetunió szerint azonban harci tulajdonságaik és rendeltetésük alapján hadászati jellegűnek számítanak. Washington arra hivatkozott, hogy csökkentésük nehezen ellenőrizhető. Egy tengeralattjáróra telepített rakéta megléte az eddig elfogadott módszerekkel tényleg nehezen állapítható meg, a Szovjetunió éppen ezért javasolt részletes kontrollmechanizmust, beleértve a helyszíni ellenőrzést a gyártó üzemekben, a haditengerészeti bázisokon, s közvetlenül a rakétahordozó hajókon. Ebbe az amerikai fél nem akart belemenni, honvédelmi érdekekre hivatkozva. D e ma már a felek végeznek egymás területén olyan ellenőrzéseket, amelyek három-négy évvel ezelőtt még kémkedésnek számítottak volna, s olyan információkat szolgáltatnak egymásnak, amelyek pedig hazaárulásnak minősültek volna. Fokozatosan megnyílnak a szupertitkos katonai raktárak, átlépik a tabukat, ledőlnek a sziklaszilárdnak hitt gátak. Tekintsük ezt is folyamatnak, s akkor mindjárt bizakodóbbak lehetünk az esélyek latolgatásakor. MALINÁK ISTVÁN
