Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-17 / 141. szám, szombat
ÚJ szú 3 1989. VI. 17. A CSKP KB állásfoglalása a tudományos-műszaki fejlesztésről, a kohó-, gép- és elektrotechnikai iparról hozott határozatok ellenőrzéséről A Központi Bizottság az elhangzott felszólalások, beszámolók s a vita alapján megállapítja, hogy a korábban jóváhagyott intézkedések végrehajtása némely területen s több termelési és tudományágban hozzájárult a népgazdaság műszaki és gazdasági színvonalának emeléséhez. A jelentős tudományos-műszaki és termelési potenciálnak köszönhetően megoldhatóvá vált számos igényes és bonyolult népgazdasági feladat. Továbbá is érvényesek a párt-, állami és gazdasági szervekben és szervezetekben tevékenykedő kommunisták számára a tudományos-műszaki fejlesztés, a kohászat s a gép- és elektrotechnikai ipar fejlesztése kapcsán kitűzött feladatok. De lassan haladunk a felé a meghatározó cél felé, hogy a tudományosműszaki fejlesztés és a gépipar az intenzív gazdasági és szociális fejlesztést dinamizáló tényezővé a népgazdaság nagy teljesítőképességének alapvető tényezőjévé váljék. A lassú előrehaladás főleg a kohászatban, gép- és elektrotechnikai iparban nyilvánult meg. Noha ezek az ágazatok meghatározó mértékben járultak hozzá a csehszlovák gazdaság fejlesztéséhez, nem reagáltak elég rugalmasan a tudományos-műszaki fejlesztés nemzetközi fellendülésére a hazai népgazdasági szükségleteknek megfelelően. A központi szervek - főleg a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság s az Állami Tervbizottság - mind ez ideig teljesen nem alakították ki a tudományos-műszaki fejlesztés hosszú távú és koncepciózus irányvonalát, s nem hoztak létre hatékony mechanizmust eredményeinek széles körű fel- használására s a tudományos kutatás, a termelés és a gazdaság, illetve a társadalom szociális és ökológiai céljai kapcsolatának erősítésére. A kialakult helyzet alapvető okai közé tartozik a régi gazdasági struktúra, a túl széles termékskála, valamint az energia- és anyagigényesség. Nem következett be jelentős változás a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás terén. A beruházások nem váltak elegendő mértékben a tudományos-műszaki fejlesztés fontos eredményei fel- használásának s az elengedhetetlen szerkezetváltásnak az eszközévé. Mindez az ipar - mindenekelőtt a gépipar - állóeszköz-állományának elöregedésében nyilvánult meg. Ezt a helyzetet az eddigi irányítási rendszer és a vállalatoknál alkalmazott eredményértékelési és javadalmazási módszerek okozták, amelyek nem ösztönözték a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek felhasználását, s nem teremtettek megfelelő feltételeket a vállalkozószellem kibontakozásához. Hiányzik a nagyobb bátorság a kockázatvállalásra. A gazdasági feljesztés meggyorsításához a legnagyobb tartalékok az élenjáró munkások, műszaki szakemberek és tudósok alkotóképességének kamatoztatásában, valamint az irányító- és szervezőmunkában rejlenek. A társadalom jelenlegi fejlődése és Csehszlovákia Kommunista Pártja XVIII. kongresszusának előkészületei kapcsán felmerülő szükségletek áttekintése alapján a Központi Bizottság elengedhetetlennek tekinti, hogy a pártszervek és -szervezetek, valamint az állami, gazdasági és önigazgatási szervekben s a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységét a következő feladatokra irányítsa: Dolgozzák ki és a gyakorlatban alakítsák ki az egységes népgazdasági végrehajtási központ észszerű szerkezetét, valamint szabják meg tevékenységét s a központ és az állami vállalatok közötti viszonyokat. Az intenzív típusú fejlesztési orientációt illetően: továbbra is a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását kell meghatározónak tekinteni. Arra kell törekedni, hogy az e téren született eredmények tükröződjenek a bővített szocialista újratermelés minden területén, a gyártási eljárások színvonalában és szerkezetében s az előállított termékek minőségében és használati értékében. A fejlesztést következetesen össze kell kapcsolni azokkal a szociális, gazdasági és ökológiai célokkal, amelyeket a társadalom tűz ki. Gazdasági, szociális és tudományos-műszaki fejlesztési stratégiánknak egyértelműen a népgazdaság átfogó rekstukru- ralizálásához, valamint a progresszív változások felerősödéséhez és a társadalmi szempontból nem hatékony termelés egyidejű korlátozásához kell vezetnie. Sokkal szélesebb körben kell felhasználni a tudományos-műszaki fejlesztés, főleg a termelési kooperációval s licencvásárlással ösz- szekapcsolt tudományos-müsza- ki együttműködés külső erőforrásait, a tudományos-műszaki információkat s a korszerű berendezések behozatalának lehetőségeit. A gazdasági mechanizmus átalakításának keretében oly módon teremtsék meg a hatékonyságot és innovációt szolgáló légkört, hogy a műszaki szempontból progresszív vállalatok az innováció üteméhez és minőségéhez közvetlenül kötődve az átlagosnál nagyobb eredményt érjenek el. E cél szolgálatába kell állítani a gazdasági szabályozókat, főleg a pénzügyi, hitel- és árpolitikát. A tudósok, műszakiak, élenjáró dolgozók és művezetők esetében a termelés-előkészítésben, a tervezésben, a kutatásban és a fejlesztésben egyaránt a valóban elért eredmények alapján történő jelentős bérdiferenciálás elvét kell érvényesíteni. A műszaki alkotótevékenység során született eredményekkel mint anyagi értékekkel kell gazdálkodni, és hatékonyan kell őket felhasználni. A gazdasági szabályozókat úgy kell alkalmazni, hogy minden vállalat és szervezet számára a hatékony környezetvédelem előnyösebb legyen a környezet szennyezésénél. Az ezzel összefüggő kérdéseket a CSKP KB környezetvédelemről tartandó ülésének előkészületei során kell lebontani. A beruházásoknak, a technológiai folyamatoknak a szerkezet- váltással összhangban történő gyors korszerűsítését és felújítását kell szolgálniuk. Egyszerűsítsék a beruházás irányítására vonatkozó eddigi előírásokat, beleértve az építkezések tervdokumentációinak terjedelmét is. Gyökeresen változtassák meg a munkakörülményeket a kutató- és fejlesztőintézetekben, valamint egyéb munkahelyeken, éspedig úgy, hogy az érdekeltség közvetlenül a munka minőségétől és eredményeitől függjön. E téren is alkalmazni kell a gazdasági mechanizmus átalakításának szabályait, s eközben tiszteletben tartani a tevékenység jellegéből adódó sajátosságokat. A központra háruló szerep erősítése érdekében olyan központi műszaki fejlesztési alapot kell létrehozni, amely lehetővé teszi a jelentős műszaki és technológiai megoldások rugalmas támogatását. Teljes mértékben ki kell bontakoztatni az alkotó tudományos-műszaki értelmiségnek a fejlesztési célok jsrogresszív módon való elérése érdekében végzett munkáját és támogatni az erre irányuló kezdeményezéseit, valamint tagjait az elért eredményeknek megfelelő társadalmi elismerésben részesíteni. Különösen sürgető a fiatal értelmiségiek képességeinek kamatoztatásához és érvényesüléséhez szükséges feltételek megteremtése. Az átalakítás céljaival összhangban határozzák meg, és folyamatosan pontosítsák az állami tudományos-műszaki politika stratégiáját, s következetesen kell irányítani kidolgozását és megvalósítását. Folyamatosan fel kell mérni a népgazdaság kulcsfontosságú területeinek műszaki és gazdasági színvonalát, emelésére intézkedéseket kell javasolni és nemzetközi összehasonlításokat végezni. Az átalakítás előrehaladásával összhangban erre vonatkozóan mielőbb dolgozzanak ki és alkalmazzanak új munkaformákat és -módszereket. Tegyék jelentősen rugalmasabbá és egyszerűsítsék a tudományos-mű- szaki fejlesztési folyamat központi irányítását és tervezését. Javítsák a beruházások állami ellenőrzésének minőségét. Érjenek el kellő hatékonyságot az alap- és alkalmazott kutatásban, valamint a társadalom gazdasági és szociális fejlesztése szükségleteinek tudományosműszaki szempontból történő kielégítésében. Gyorsítsák meg, és tegyék hatékonyabbá az ökológia, az elektronizálás, az informatika, valamint a biotechnológiák s új alapanyagok felhasználása és feldolgozása, továbbá a hulladék- mentes technológiák alkalmazása, valamint a másodlagos nyersanyagok felhasználása terén kifejtett tudományos kutatótevékenységet. Alkalmazzák a termelési szférával, mindenekelőtt a kulcsfontosságú területekkel való együttműködés szerződéses formáit. Célszerűen finanszírozzák a tudományos feladatokat, s alkalmazzák az önelszámoló gazdálkodás elvét. A társadalomtudományok tekintetében elsőrendű feladatnak tekintsék a termelőerőknek s a szocialista társadalom termelési viszonyainak továbbfejlesztésével összefüggő meghatározó kérdések lebontását. Figyelmüket, főleg a gazdaságfejlesztéssel összefüggésben, az átalakítás folyamán felmerülő időszerű feladatokra, szociális összefüggéseikre és teljesítésük irányítására összpontosítsák. Terjesszenek elő javaslatokat - köztük több megoldási változatot is - a párt- és állami szervek s a gazdasági szervezetek döntéshozatalához. A központi szervekkel s a vállalati szférával egyaránt szorosan együttműködve dolgozzanak ki a kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum továbbfejlesztésére vonatkozó, a változtatások végrehajtásán a régi műszaki eszközök gyors ütemű rekonstrukcióján és korszerűsítésén s főleg a Szovjetunióval való nemzetközi munka- megosztás jelentős elmélyítésén alapuló koncepciót. Eközben legyenek tekintettel a külpiacon megváltozó értékesítési lehetőségekre, s törekedjenek a speciális termelés szükségleteinek csökkenésére. A kohászat, gépipar és elektrotechnika fejlesztési koncepcióját használják fel a 9. ötéves tervidőszakra vonatkozó irányelveknek és hazánk 2005-ig terjedő hosszú távú tervének kidolgozása során. Szervezzék meg a felszabaduló termelési, kutatási és fejlesztési kapacitások hatékony s perspek- tív felhasználását. Határozzák meg a progresszív termelési ágakat, amelyek gyártmányai gyorsan és előnyösen értékesíthetők nemzetközi és hazai piacon egyaránt. Ezt a központ is támogatni fogja. Rendkívüli figyelmet fordítsanak az elektronika kiemelt ágainak fejlesztésére és az alkatrész- bázis bővítésére s a tudományos- műszaki fejlődés meggyorsításához szükséges feltételek megteremtésére. Ezzel összhangban dolgozzák ki a szükséges korlátozási programokat s hárítsák el a munkáltatás! és szociális követelményeiket. Minden állami vállalatnál dolgozzanak ki műszaki, valamint termelés- és kereskedelempolitikai programokat az önfinanszírozás, a termékminőség javítása s a világpiacon értékesíthető termékek részarányának jelentős növelése érdekében. A programokat a tudományos-műszaki ismereteknek s a dolgozók alkotó potenciáljának komplex felhasználására alapozzák. Jelentős mértékben emeljék a vállalaton belüli irányításnak s a teljes önelszámolás elve érvényesítésének színvonalát, valamint fokozzák a kollektíváknak és egyéneknek a munkaeredmények elérésében és a szakképzettség növelésében való érdekeltségét. Rendszeresen és céltudatosan működjenek együtt az FSZM szerveivel, a szocialista önigazgatási szervekkel és a tudományos-műszaki társasággal, hogy ezek hozzájáruljanak a vállalati és társadalmi szükségletek közötti összhang megteremtése céljából történő hatékony fejlesztéshez. A gazdasági szervezetektől követeljék meg hogy következetesen szervezzék meg már a 9. ötéves tervidőszak első esztendejében a hazai piacnak a háztartási munkák megkönnyítését s a szabadidő célszerű felhasználását szolgáló, jó minőségű és műszaki szempontból korszerű gépipari és elektronikai cikkekkel való ellátását. Ezzel egyidejűleg bővítsék a szervizszolgáltatásokat, és javítsák minőségüket. A párt gazdasági és szociálpolitikájának megvalósítása során az emberre mint az értékek létrehozójára és felhasználójára kulcsfontosságú szerep hárul. Az átalakítás célja, hogy a társadalom minden alkotóereje mozgásba lendüljön. Ez megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek minden munkahelyen javítsák a politikai szervező- és ideológiai munka minőségét, s támogassák azokat a dolgozókat, akikben él a szocialista vállalkozószellem, kezdeményezlek, alkotásra képesek és össze tudják tartani a kollektívát A CSKP Központi Bizottsága nagyra értékeli a kohó-, gép- és elektrotechnikai ipar dolgozóinak, tudósoknak, kutatóknak és újítóknak, akik aktívan hozzájárulnak fejlesztési céljaink eléréséhez, az áldozatos munkáját. A CSKP Központi Bizottsága elvárja, hogy a kommunisták egyöntetű támogatásukról biztosítsák a Központi Bizottság 14. ülésén jóváhagyott határozatokat, s megszervezik - főleg az állami vállalatoknál és szövetkezetekben - a perspektív fejlesztési programok kidolgozását, valamint, hogy élére állnak a teljesítésükre tett erőfeszítéseknek. Kifejezi meggyőződését, hogy Csehszlovákia népe nemzeti felszabadító harca tetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 45. évfordulója új ösztönzést ad a munkakezdeményezésnek és a szocialista versenynek a kitűzött feladatok megvalósítása érdekében történő kibontakoztatása során. T ermészeténél fogva az ember hajlamos arra, hogy túlértékelje azt, ami jó, ami pozitív, ami reményt- keltó. Nyílván csak a jövő ad majd igazi értékelést a bonni „Gorbacsov-napok- ról" - aszerint, hogy mi valósul meg a gyakorlatban is az elhatározásokból és a papírra lefektetett, hivatalos dokumentumok formájába öltöztetett gondolatokból, tervekből. Mégsem túlzás, hogy Mihail Gorbacsov NSZK-beli látogatásának minden egyes mozzanata azt jelezte: itt valami véget ért, s még inkább valami új kezdődött. A két ország viszonyában éppúgy, mint összeurópai méretekben. A lelkesedés helyénvaló, különösen a szovjet-nyugatnémet közös nyilatkozat elolvasása után. A jogosan történelminek nevezett dokumentumnak ugyanis szinte minden mondata aranyat ér. Kulcsszava a „közösen“, aminek jelentősége főleg akkor válik egyértelművé, ha figyelembe vesszük, hogy politikai, katonai, gazdasági súlyánál fogva - legalábbis Európát véve alapul - a két tömb legerősebb, vezető államairól van szó. Amikor a két ország a korábbi aggodalmak és félelmek okainak a felszámolása, a kölcsönös megértés, a ro- konszenv, sót a barátság elmélyítése mellett kötelezi el magát, akkor az nem csupán nekik jó, hanem az Atlantióceántól az Uraiig mindenkinek. Igen, a másik kulcsszó „Európa“, amely megosztottságának eltüntetése a legfőbb cél. Persze, azzal párhuzamosan, hogy garantálják minden nemzet és állam jogát sorsa szabad megválasztására. S ha jogról esik szó, álljon mindenek felett a nemzetközi jog, amelyet politikai és társadalmi berendezkedésére való tekintet nélkül mindenki tiszteletben tart. A jövő Európa-képét vázolja fel a közös nyilatkozat, amikor a kontinens történelmileg kialakult hagyományaira építkező közös ház mellett száll síkra. A mi földrészünk szenvedett a legtöbbet a két világháború során, ezért Európa kötelessége a stabil béke, a jószomszédi kapcsolatok megteremtése, a konstruktív együttmüködés ösztönzése. Ez pedig kizárja, hogy az egyik ország féljen a másiktól, hogy azt ellenségének tartsa. Megköveteli viszont minden állam épségének és biztonságának a tiszteletben tartását, a leszerelési folyamat állandósítását, az intenzív párbeszédet minden kérdésről, az em« ni // A ¡ovo Europa-kepe béri jogok messzemenő érvényesítését, az emberek és az eszmék szabad cseréjét, a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést, a környezetvédelmi erőfeszítések összehangolását. És hogy ez a kontinens sokszínű, az nem baj: a közös kincsestár így csak gazdagabb. A nemzetiségek pedig kultúrájukkal az európai szellemi értékek szerves részét alkotják, úgyhogy megérdemlik törvényes érdekeik védelmét. Persze, tovább lehetne még sorolni, mi minden mellett kötelezi el magát a Szovjetunió és az NSZK, de taián ennyiből is kiviláglik, hogy az európai tudat formálása irányába eddig példa nélkül álló lépés történt. A politika őszinteségének a próbaköve, a szavak és tettek összhangjának fokmérője, a gazdasági és a tudomá- nyos-műszaki együttműködés - hangzott el a szovjet-nyugatnémet csúcstalálkozón. Gorbacsov Kölnben úgy fogalmazott: miközben a politikában és a kultúrában „vasfüggönyök" hullanak le, a gazdasági gátak nem, vagy csak túl lassan szűnnek meg. És hiába hallható gyakran a nyugati politikusok szájából, hogy az egységes nyugat-európai piac megteremtésének a dátuma, azaz 1992 nem lesz az Európát végleg kettéosztó fal befejezésének az időpontja, az aggodalmakat nem oszlatták el meggyőző gazdasági-politikai énekkel. Amíg létezik például a COCOM- lista, addig nem beszélhetünk a teljes bizalom meglétéről, a hátsó gondolatok nélküli együttműködési szándékról. Talán ez is másképp lesz a bonni Gorbacsov-látogatás után. Mindkét fél elismerte, hogy nincs szilárdabb alapja a jószomszédságnak a gazdasági összefonódásnál. A Szovjetuniónak és az NSZK-nak szüksége van egymásra, mint ahogy Európának is szüksége van a két ország közötti bizalomra. Ezt az erősödő bizalmat bizonyítja az a 11 megállapodás, amely kezdve a kölcsönös beruházás védelemmel, a menedzserképzésen, a diák- és tanárcserén, a gazdasági és kulturális központok létesítésén stb. át, egészen a Kremlt és a kancellári hivatalt összekötő forró drót létesítéséig terjed. Mi ért tehát véget, és mi kezdődött el a bonni négy nappal? Gorbacsov megfogalmazása szerint az ún. háború utáni időszak, vagy ha úgy tetszik: a hideg- hábom zárult le, s a most nyílt új fejezet remélhetőleg lehetőséget teremt a még kétségtelenül meglévő előítéletek, aggodalmak és félelmek eloszlatására is. Jl Mihail Gorbacsov a múltban már IVI többször bizonyította, hogy készült „németből", érveinek alátámasztására gyakran hívta segítségül a német klasszikusokat, pl. Goethét vagy Schillert. Bonnban ez utóbbit idézte, aki szerint az ember azáltal növekszik, ahogyan céljai növekszenek. Nos, a Szovjetunió és az NSZK most valóban a 21. századhoz méltó célokat tűzött ki maga - s Európa -elé... PAPUCSEKU. GERGELY
