Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám, szombat

Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája

gatása komoly politikai következményekkel járhat. A határozatok következetes megvalósítására irányuló törekvés gyakran az irányítás és a nevelőmunka túlszervezéséhez vezet a diákotthonokban. Az igazgatásban az egyes karok és a diáktanácsok kompetenciája egymásba szövődik. Az egyes szervek illetékességének körülhatárolása, a felelősség pontos meghatározása lehetővé tenné az igazgatás egyszerűsítését és növelné hatékonyságát. Helyesnek tartjuk a diákok önkormányzatának és önnevelésének erősítésére irányuló tendenciákat. Ezt azonban a jogok és kötelességek egységében kell értelmezni.

Az átalakítás útja, melyen elindultunk, összekapcsolódik az adminisztratív módszerek és igazgatási sztereotípiák leküzdésével, feltételezi az új, a hagyományostól eltérő megoldások bevezetését és a szocialista demokrácia elmélyítését. Ezt a célt látszólag azok az erők is magukénak vallják, amelyek a demokratizálás folyamatát saját szocialistaellenes céljaikra használják ki. Megfigyeltük a nem legális struktúráknak azt a törekvését, hogy behatoljanak a diákok köreibe, a diákotthonokba, és a hallgatókat demagóg jelszavakkal nyerjék meg vagy a kollégium területét saját nézeteik terjesztésére használják ki. így történt ez 1989 április 10-én az Ifjú Gárda diákotthonban, amikor a SZISZ politikai tanfolyamán Kusy, Simecka és öarnogursky chartások fölléptek a CSKP politikája eltéri. Nézeteik mind ez ideig nem találtak termékeny talajra, azonban ezeket a törekvéseket nem szabad lebecsülnünk. Nem fogjuk tétlenül tűrni a diákok körében megkísérelt felforgató tevékenységet. Határozott intézkedéseket tettünk megakadályozásukra. Nemcsak a diákotthonokba való belépés megszigorítására irányuló adminisztratív intézkedésekről van szó, hanem a SZISZ és a pártalapszervezet politikai nevelőmunkájának és az oktatási folyamat nevelőhatásának fokozásáról is. Megköveteljük és a jövóben is meg fogjuk követelni, hogy a párt és az iskola tisztségviselői formalitásoktól mentes párbeszédet folytassanak a diákokkal, s föltárják a nem legális struktúrák reakciós törekvéseit és valóságos célját. Minden tanuló és, elsősorban, oktató számára világosnak kell lennie, hogy a szép jelszavak és frázisok ellenére a szocializmustól idegen aktivitásról van szó, amely a társadalom bomlasztására irányul. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk az előadói és pedagógusközösség ismereteinek és érvelőkészsé- gének növelését, amely szükséges az ezekkel az erőkkel folytatott küzdelemhez. Szükséges az iskolákban és a kollégiumokban rendezett valamennyi akció következetes szervezési és tartalmi előkészítése.

Iskolánk szocialista iskola marad. Épp ezért következetesen megvalósítjuk a nevelés és az oktatás egységét; az ifjúságot úgy formáljuk, hogy hasznos polgárai legyenek a szocialista társadalomnak. A CSKP KB ülése és a mi ülésünk, mely az iskolapolitikával foglalkozik, megteremti a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az oktatási-nevelési rendszer beilleszkedjék a társadalmi átalakítás komplex folyamatába, és az ember sokoldalú felkészítésével hatékonyan segítse megvalósítását.

A mérnökképzés új stratégiáját dolgoztuk ki, amely szerint a végzős profilja jobban megfelel a nemzetgazdaság fejlődése új követelményeinek. Pedagógiai-tudományos-termelő társulások (összesen 28) kiépítésével elmélyítjük együttműködésünket a gyakorlattal, valamint egyes kiválasztott üzemekben, kutatóintézetekben, a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyein kihelyezett munkahelyek létrehozásával. Kísérleti termelést indítottunk, s az egyes tanszékeken realizációs részlegeket építünk. Megteremtjük a feltételeit a saját pénzeszközök létrehozásának, valamint a saját műszaki- kereskedelmi tevékenységnek. A szovjet főiskolákkal karöltve nemzetközi laboratóriumokat hozunk létre a számítógép-hálózat, a lézertechnika, az energetika és a biotechnológia terén. Továbbra is kulcsfontosságú feladat az iskola anyagi-műszaki felszereltségének javítása, amely arányos felszereltségében sokkal rosszabb helyzetben van, mint az alapkutatás és a tudományos-kutatási alap kiemelt munkahelyei. A megoldás nyitját, az állami támogatás mellett, a saját alapok képzésében, az iparral történő intenzívebb összmunkában, valamint a műszaki fejlődés feladatainak megoldásában látjuk.

Az oktatási-nevelési folyamat szempontjából elengedhetetlenül szükséges a politikai-nevelőmunka javítása. A diákmozgalom politizációja a de- mokratizációs folyamat keretén belül új aspektusokat nyújt a pedagógus munkájának. Az oktatónak sokkal informáltabbnak kell lennie az össztársadalmi kérdéseket illetően, sokkal intenzívebb érdeklődést kell tanúsítania a diákok örömei, gondjai iránt. Az oktató-diák kapcsolat frekvenciáját növelni kell, a kölcsönös bizalomnak el kell mélyülnie. Az oktató-diák kapcsolat nem szorítkozhat pusztán a szervezeti jellegre, de személyes, partneri kapcsolatokra kell épülnie. Offenzív harcot kell indítani a diákok tudatáért, növelni a harcot a fiatalok politikai félrevezetése ellen, elmélyíteni a szocialista értékek iránti tiszteletet, növelni a szocializmus új minősége iránti erőfeszítéseket.

A mérnöki tanulmányok során meg kell oldani a specializációk mérhetetlenül nagy számának a kérdését a külföldi főiskolák relációjában. A diákokat meg kell szabadítani a kötelező előadások túlméretezettségétől, s inkább individuális, ám céltudatosan irányított munkára ösztökélni. A nevelésioktatási folyamatot sokkal intenzívebben össze kell kapcsolni a konkrét tudományos munkával, másrészt a produktív tevékenységgel. Növelni kell a termelési gyakorlat arányát, amely mind ez idáig aránytalanul alacsony.

Át kell értékelnünk a technológiai szakokon történő oktatást. Az oktatás tartalmi átépítése során nem szabad alábecsülnünk a technológia jelentőségét. Négy évre történt mechanikus lerövidítése a kritika tárgyát képezi, mind az ipar, mind a főiskolák részéről. A tudományos-műszaki fejlődés magját ma éppen a progresszív technológiák képezik. A szokványos technológiák automatizálása nem hozhatja meg a várt gazdasági eredményeket.

Egyre aktuálisabbá válik a kétfokozatú oktatás, vagyis a három- és ötéves, kísérleti bevezetése. A Szlovák Műszaki Főiskola építészeti karán ennek feltételeit készítjük elő. Bizonyos fenntartások kísérik az oktatásnak ezt a formáját, mivel a CSSZSZK- ban hiányzanak a több fokozatú oktatásban szerzett tapasztalatok. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy az oktatás e formájának perspektívája van a gyakorlat bizonyos területein, ahol a középiskolai képzettség kevésnek, az ötéves végzettség soknak bizonyul. Ebben az esetben a társadalmi szükséglet, a végzős profilja és érvényesülése az irányadó. Az oktatás ily módon differenciált irányítása a diákokra is ösztönző hatással lenne. Nem mindenki képes befejezni az ötéves tanulmányi időt, aminek gazdasági és szociális következményei is vannak.

Az iskolarendszer minden fokozatán, főleg a főiskolákon az oktatás minőségi oldala kerül előtérbe, amelynél a tárgyi tudás mellett a diák képességeire és személyi tulajdonságaira helyeződik a hangsúly. Ezt csak céltudatos neveléssel lehet elérni. A diákok egyéni képességei, mint például alkotó gondolkodás, és kollektív munkavégzés, szisztematikus gondolkodás, az életben és a munkában történő gyors változásokhoz való alkalmazkodás képessége, a gyors cselekvőképesség a mérnöknevelés fontos részei kell hogy legyenek. Mindemellett a jövőben sem szabad lebecsülni a manuális készségeket. A személyes tulajdonságok fejlesztésének, a munka-, polgári- és egyéni tulajdonságoknak, amelyek az általános érvényű emberi értékeken alapszanak, mint például becsület, erkölcs, felelősségtudat, igazságszeretet, tolerancia, hazafiasság, nemzetköziség stb., adekvált teret kell nyerniük a nevelésben is.

Figyelembe kell venni - már ma megfigyelhetjük, de a jövőben még szembetűnőbb lesz -, hogy az új ismeretek valóságos robbanása állt be, hiszen ezek a tudományágak jellegétől függően öt-nyolc év alatt megkétszereződnek. Az ismeretek élettartama viszont lerövidül. A számítástechnika fejlődése lehetővé teszi az információk „elraktározását“ a számítógépek memóriaegységeiben, formális eljárások komputerizálását, a mesterséges intelligencia hasznosítását. Az iskola átalakításának lényege a tartalom modernizálásában, az adott oktatási ágazat elsajátításához szükséges ismeretek racionális kiválasztásában rejlik, az informatív jellegről az okta- tási-nevelési folyamat a formatív jellegre tér át.

Valósabban kell megítélnünk és felismernünk, hogy az illető diáknak melyik mérnöki tevékenység-' hez, melyik szakhoz adottak a feltételei. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a tehetséges és különleges adottságú diákok nevelésének. Mivel a főiskolán közepes képességű diákok is tanulnak, szükséges, hogy felelősségteljesen megtaláljuk az összhangot a társadalmi követelmény és a diákok, a mérnöki személyiség optimális fejlesztési feltételei között. Tudatosítanunk kell, hogy az alkotó képesség - alkotó módon gondolkodni és dolgozni - a diák értékének szinonimája. A mérnök forradalmisága éppen abban a képességében rejlik, mennyire képes újat, eredetit, újszerű megoldást, új szerkezeti hozzáállást, új műszaki megoldásokat találni, minőségileg új termékeket létrehozni. A mérnök, mint állampolgár, főiskolai végzettségű dolgozó, személyisége összhangban kell hogy álljon a társadalom elvárásaival, ami megfelel nemzetgazdasági fejlődésünk minőségileg új feltételeinek. Ezért műszaki főiskoláink elsőrendű feladata olyan mérnököket nevelni, akik a tudományos-műszaki fejlődés meghatározói lesznek.

Végezetül támogatásomról biztosítom a pártoktatás politikájának fő törekvéseit, az iskola fokozott társadalmi szerepét, a pedagógusi hivatás társadalmi presztízsének növelését. Szükségesnek tartom:-- az oktatás és nevelés kérdését társadalmi fejlődé sünk stratégiai feladataként kezelni;- mivel az oktatásra fordított kiadások törvényszerűen emelkedni fognak, ezért az iskolarendszer valamennyi fokozatán megteremteni az adekvált feltételeket az anyagi-műszaki ellátottság javítására;- az oktatási rendszer átalakításának lényegét alapvetően a tartalmi átalakításban látni, állandó tartalmi megújulásában, az oktatói-nevelői folyamat új formáinak és módszereinek bevezetésében és nem adminisztratív és szervezési változtatásokban, vagy új szerkezetekben;-társadalmi fejlődésünk szükségleteinek megfelelően a csehszlovák oktatási rendszer fejlődésének optimális, reális előrejelzését kidolgozni.

A műveltséget és képzettséget, valamint annak effektív kihasználását hazánk kulturális, gazdasági és szociális fejlődése legfontosabb tényezőjének kell tartanunk.

A tizenöt éves prágai metró három vonala összesen 33,7 kilométer hosz- szú. Jövőre befejezik az A vonal Skalka nevű f végállomásának építését, amelyre 240 millió koronát fordítottak. Átadásával az A vonal 10 kilométerrel lesz hosszabb, és itt szállhatnak át Maleéice és Hos- tivaf városrészből érkezők Is.

Felvételünkön Stanislav Votru- ba és Václav Ka- őírek az állomás kijárata fölötti tető szerkezetét hegesztik.

(Stanislav Peska felvétele - ÖSTK)

(Folytatás a 4. oldalról) annak a nyomásnak, amely az aránytalanul magas szervezettségre irányul, tekintet nélkül a jelenlegi tagsági alap munkájának minőségére és a városi pártszervezet helyzetének egészére, ugyanis 1986 óta a tagsági alap munkásrésze 1,5 százalékkal csökkent. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy egyes diákoknak a párttagság iránti érdeklődését konjunkturális tényezők vagy bizonyos haszonszempontok motiválják.

Helytelennek tekintjük azonban a diákok szervezettségének csökkenését, amely 1986 óta 0,6 százalék. A CSKP KB 13. ülése és a városi pártbizottság elnökségének határozata értelmében intézkedéseket tettünk, hogy ezt a csökkenést megállítsuk, és elérjük az 1986-os szervezettségi szintet. Mindebben természetesen a városi pártszervezet tagsági alapja fejlesztésének koncepciójából indulunk ki. Első helyre tesszük most is, a jövőben is a jelenlegi tagság aktivizálását és a tagfelvételre alkalmas diákok kiválasztását, illetve fölkészítését. Bratislava öt városkerületi pártbizottságával együttműködve intézkedéseket tettünk, hogy ne szüntessék meg a pártalapszervezeteket azokban az alapiskolákban, ahol a párttagok aránya kicsi. így akarjuk teljesíteni a CSKP KB Titkárságának azt a határozatát, amelyik kimondja, hogy minden teljesen szervezett alapiskolában működjön pártalapszervezet.

A diákéletnek fontos része zajlik a kollégiumban. Nemcsak olyan hely ez, ahol fölkészülnek, hanem itt folytatnak sport- és szakköri tevékenységet, végeznek politikai-nevelőmunkát és pihennek. A kollégiumi élet és hatása rendszeresen témája volt a városi pártbizottság szervei tanácskozásának. Elmondható, hogy a nevelés és a művelődés egysége elmélyül és hatékonyabban kapcsolódtak be a diákok az egyes karok, tanszékek, a SZISZ szervei, a diákotthonok nevelő munkájában. Javult a diákklubok tevékenysége, aktívan dolgoznak a kollégiumok rádióstúdiói. Emellett azonban egész sor problémával küzdünk, amelyeket hosszú idő óta nem oldottak meg, illetőleg megoldásuk tűrhetetlenül hosszú ideje tart. Nem erősíti ez a diákokra gyakorolt nevelőhatást, nem javítja élet- és tanulmányi feltételeiket. Különösen kedvezőtlennek ítéljük a főiskolai hallgatók anyagi-műszaki és szociális feltételeit. Főleg a malomvölgyi kollégiumokban. Ezekben kevés a tanulóterem, sportpálya, szolgáltatás és árusítás. Nem tartják be a területnormákat, kevés az étkeztetőegység, nagyarányú műszaki hibák vannak az egyes pavilonokban, ezek eltávolítása lassú, nagyon rossz a közlekedés az iskolákhoz. Az illetékes szervek mind ez ideig nem hoztak konkrét döntéseket, hogy ezeket a dolgokat alapvetően megoldják. Mivel a helyzetet tűrhetetlennek tartjuk a diákok létszámának növelése szempontjából is, a városi pártbizottság elnöksége ez év áprilisában álláspontot dolgozott ki a malomvölgyi kollégiumegyüttes elszállásolási feltételeivel kapcsolatban. A felelős iskolaügyi és állami szerveknek javasolta, hogy valamennyi komoly probléma megoldására konkrét tervet dolgozzanak ki, és ebbe kapcsolják be az SZSZK legfelsőbb állami szerveit. Mindennek halóANTON BLAZEJ, az SZLKP KB tagja, a Szlovák Műszaki Főiskola rektora

A CSKP KB-nak és az SZLKP KB-nak az iskolaügy helyzetével foglalkozó ülései komplex képet alkotnak a párt oktatásügyi politikájának helyzetéről és feladatairól. Az oktatási-nevelési rendszer elemzésével s mindkét ülés előkészítésével kapcsolatban össznemzeti párbeszéd valósult meg a nevelésről, az ifjúság, az iskola helyzetéről. Ennek során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a minőségi nevelés, az emberi tényező aktivizálása nélkül aligha valósítható meg jelentős előrelépés a szociálisgazdasági fejlesztés, a gazdasági átalakítás, a társadalom átalakítása, a demokratizációs folyamat elmélyítése, az önigazgatás elemeinek megerősítése terén. Ennek a társadalmi folyamatnak nem csupán tükröződnie kell a főiskolák munkájában, ellenkezőleg: a főiskoláknak aktív módon be kell kapcsolódniuk ebbe a folyamatba. A főiskolák munkájának minőségétől és színvonalától, végzőseinek tudásától függ elsősorban a tudomány és technika, kultúránk és művészeti életünk minősége és színvonala, a termelés műszaki fejlettsége, a társadalmi, gazdasági és szociális folyamatok irányításának tudományossága. A főiskolák munkájának minőségétől függ az oktatási rendszer alsóbb elemeinek a minősége is. Meggyőződésem, hogy társadalmunkban emelni kell a főiskolák társadalmi szerepét. Az iskolaügyre, s ezen belül a főiskolákra nem szabad úgy tekintenünk, mint a terciális szféra területére, hanem mint a társadalmi szükséglet területére.

Az iskolarendszert nem értelmezhetjük csupán kulturális küldetése szempontjából, mint oktató-nevelő intézményrendszert, amely csak a nemzet kultúráját és műveltségét gazdagítja. Az iskolarendszer alapvető gazdasági funkciót is betölt, s pótolhatatlan szerepet játszik a társadalom gazdasági és szociális fejlődése szempontjából. Felkészíti és biztosítja a fő termelőerő megújulását, a termelőerőét, amely döntő tényezője a gazdasági-szociális fejlődés dinamikájának. A gazdasági fejlődés és az oktatás minősége, színvonala közti összefüggés egyértelmű. A világban lejátszódó gazdasági versengés napjainkban, főleg a tudományos-műszaki haladás terén folyik - a tudományos-műszaki fejlődés a nevelés és az oktatás minőségének versenyévé, az intellektuális teljesítőképesség versenyévé válik, s annak effektív kihasználásává a nemzetgazdaságban. Ezért az iskolaügyet nem lehet ciklikusan, bizonyos szakaszokban modernizálni es mint a társadalmi haladás fejlődésének eredményét megreformálni, amely mögött eddig lemaradozott. Ellenkezőleg, az oktatásnak előnyt kell szereznie a termeléssel, a társadalmi élet szükségleteivel szemben.

A főiskolai rendszer jelenlegi modellje még mindig statikus jelleggel bír. Az ember életre való felkészítésének rendszereként formálódott. Ezzel ellentétben ma az oktatásnak egész életen keresztül tartó, permanens művelődéssé kell válnia, amely az ember egész aktív élete során zajlik, mi több a szabad idő aktív kihasználásának tényezőjévé válik a nyugdíjaskorban is. Ezért az ember felkészítésének satikus modellje az egy életen keresztül tartó oktatási-nevelési folyamat rugalmas, dinamikus modelljévé kell hogy váljon, a tanulás tartalmának, módszerének és formáinak állandó megújulásával. Ezért az iskolarendszert, főleg a főiskolák viszonylatában, mint,.nyitott intézetet“ kell kiépíteni.

Ifjúságunkat érdekli a főiskolán való tanulás, nagy százalékának meg is van a lehetősége, hogy eredményesen befejezze tanulmányait. Ha a művelődést, az egészség mellett, az ember egyik legnagyobb személyes értékeként fogjuk kezelni, ha a szocialista társadalom egyik legnagyobb értékeként fogjuk értelmezni, ha nemzeteink műveltségének színvonala és minősége lesznek szocialista társadalmunk fejlettségénak fő kritériumai, akkor meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy polgáraink minél nagyobb hányada részese legyen.

Szocialista államunkban a művelődés demokratizálásának új szakasza új szervezési és irányító hozzáállást, a diákok száma szabályozásának újszerű módszerét kívánja meg, a társadalom szakképzett munkaerővel szemben támasztott érdekeinek és az egyén motiválásának, a tanulmányok új formájával szembeni igényének összhangba hozását.

Főiskoláink jelentős változásokon mennek keresztül. A Szlovák Műszaki Főiskola példáján szeretnék rámutatni a főiskolák életének és munkájának néhány új aspektusára. Kidolgoztuk az iskola- fejlesztés 2000-ig tartó programját, amelyet tavaly az SZLKP KB Elnöksége megtárgyalt. Feltételezzük, hogy a határozatok feldolgozását és kiegészítésé^ követően az SZSZK kormánya, a CSKP KB, valamint az SZLKP KB ülései is megvitatják.