Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám, szombat
(ŐSTK) - Panamavárosban tegnapra virradó éjszaka nyugalom volt, de a helyzet továbbra is feszült. Az utcákon katonák járőröznek és a város térségébe áthelyezték a kormánycsapatok megerősített egységeit. George Bush amerikai e'nök bejelentése után, miszerint az USA további katonákat küld a csatornaövezetbe, a panamai vezetés csütörtökön éjszaka ülést tartott. Panamában egyébként megkezdődött az amerikai állampolgárok, evakuálása, illetve áttelepítése az amerikai támaszpontokra. Panamában jelenleg több mint 50 ezer amerikai állampolgár él, többnyire katonák és családtagjaik, továbbá kereskedők és vállalkozók. Az országban állomásozó tízezer amerikai katona szerda óta teljes harckészültségben van. George Bush csütörtökön sajtóértekezletet tartott a Fehér Házban, és megerősítette korábbi döntését, hogy további háromezer amerikai katonát küldenek Panamába. Az USA így reagál a május 7-i panamai elnökválasztások állítólag nem reguláris lefolyására. Bush elnök egyben további „szankciókat“ rendelt el: visszahívják az Egyesült Államok panamai nagykövetét, korlátozzák a diplomáciai képviseletet és érvényben maradnak a Panama ellen irányuló diszkriminációs gazdasági intézkedések. Az államfő kijelentette, az USA kész tiszteletben tartani Panama függetlenségét, de állítólag kötelessége, hogy biztosítsa a demokráciát ebben az országban. A Pentagon képviselői megerősítették, azonnal megkezdődik az Egyesült Államok fegyveres egységeinek áthelyezése a panamai csatornaövezetbe. Az első kétezer főnyi kontingens 24 óra leforgása alatt a panamai főváros közelében levő támaszpontokra érkezik. Libanon: tűzszünet - incidensekkel (ŐSTK) - Libanonban csütörtökön az egymással szemben álló keresztény és muzulmán erőknek, az Arab Államok Ligája küldöttségének közbenjárásával, sikerült megállapodniuk a fegyvernyugvásban. Ennek ellenére tegnap reggel a szíriai egységek által ellenőrzött területekről többször is megsértették a tűzszünetet. Helyi források szerint hét tüzérségi gránát csapódott be Dzsu- nija kikötővárosba. A muzulmán és a hazafias erőket tömörítő koalíció nyilatkozatban üdvözölte a tűzszünetet. Ugyanakkor hangsúlyozta, addig nem rendeződik a libanoni konfliktus, amíg Michel Aun tábornok, a keresztény katonai kabinet vezetője hatalmon lesz. Semmi esetre sem járul hozzá a konfliktus megoldásához az a nyilatkozat, amelyet a muzulmánok lakta Nyugat-Bej rútban hozott nyilvánosságra az Iszlám Szent Háború nevű Irán-párti fundamentalista szervezet. A dokumentumban azzal fenyegetőznek, hogy támadásokat indítanak az Arab Államok Ligájának megfigyelő csoportja ellen, amely a tűzszünet betartására fog felügyelni Berjútban. Moszkvai tanácskozás a KB-ülés előtt (ŐSTK) - Moszkvában az SZKP Központi Bizottságának székházában május 10-11-én tartott tanácskozáson megvitatták azoknak a munkaokmányoknak a tervezetét, amelyeket a központi bizottságnak a nemzetek és nemzetiségek közötti kapcsolatok tökéletesítéséről tartandó plenáris ülése elé terjesztenek. A tanácskozáson a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak titkárai és osztályvezetői, továbbá az autonóm köztársaságok területi pártbizottságainak titkárai, valamint több körzeti pártbizottság titkára és a tanácsok tisztségviselői, illetve tudósok tettek javaslatokat a párt nemzetiségi politikájának a jelenlegi feltételek között történő megújítására. A tanácskozáson, beszédet mondott Viktor Csebrikov, az SZKP KB PB tagja, a Központi Bizottság titkára. Kádár János válaszlevele (ŐSTK) - Kádár János szerdán válaszlevelet küldött a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (a levelet tegnapi számunkban anyagtorlódás miatt nem tudtuk ismertetni). Ebben köszönetét mond minden volt munkatársának azért a támogatásért, amelyet az évtizedek során kapott tőlük munkájához. „Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkásmozgalomban. A politikai munkámban bizonyára követtem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a jószándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek. (...) Engem mostanában inkább saját felelősségem gondolata foglalkoztat. Remélem, önöknek lesz igazuk: a felnövekvő nemzedékek majd tárgyilagosabban ítélik még az elmúlt három évtized eredményeit és hibáit“ - áll a levélben. ,,Úgy érzem, köszönettel, tartozom azoknak a külföldi elvtársaimnak is, akikkel a nemzetközi munkásmozgalomban együtt munkálkodva és sokszor vitázva kíséreltünk meg egy korszerűbb szocializmusképet és -gyakorlatot kialakítani. Sokan tanúim rá, hogy az internacionalizmustól soha sem'tudtam elválasztani a magyar nép iránti felelősségemet.“ Kádár János végezetül sok sikert kívánt honfitársainak, az MSZMP tagjainak és vezetésének azoknak a nehéz feladatoknak a megoldásához, amelyek a magyar nemzet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak. (Folytatás az 1. oldalról) hogy az 1989-1991 -es években teljes egészében kivonja szövetségesei területéről a nukleáris muníciót azzal á feltétellel, hogy az Egyesült Államok is hasonlóképpen jár el. Sevardnadze sajtóértekezlete Az időeltolódás miatt tegnapi számunkban csak jelezni tudtuk, hogy a szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalásokat követően a két politikus sajtóértekezletet tartott. Eduard Sevardnadze újságírók kérdésére válaszolva elmondta, hogy a mostani megbeszéléseken sikerült felújítani azt a légkört, amely korábban a Reagan-kormánnyal folytatott tárgyalásokon alakult ki. Ennek ellenére nem sikerült pontos megállapodásokat kötni, s a szovjet-amerikai viszony alapvető kérdéseiben sem következett be áttörés. Sevardnadze külügyminiszter a tárgyalásokat mégis a további együttműködés jó kezdeteként értékelte. A szovjet diplomácia vezetője kijelentette, hogy rendszeressé kell tenni a Közel-Keletről folytatott szovjet-amerikai párbeszédet, s ebből a célból konzultatív munkacsoportot hoznak létre. James Baker támogatta a nemzetközi konferencia összehívásának gondolatát. A felek egyetértettek abban, a konfliktus megoldása érdekében keresni kell az érintkezési pontokat azokban a javaslatokban, amelyeket az arab országok, a PFSZ, valamint Izrael terjesztett elő, annak ellenére, hogy szovjet vélemény szerint e tervezetekben sok homályos részt lehet találni. Sevardnadze szerint a mostani tárgyalások alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az afgán rendezés ügyében a felek között nagyok a véleménykülönbségek. Moszkva viszont üdvözölte Bakernek azt a kijelentését, amely szerint Washington támogatja egy semleges és el nem kötelezett Afganisztán létrehozását, amely nem lenne ellenséges a Szovjetunióval szemben. A szembenálló afgán felek közötti dialógust, a nemzetközi konferencia összehívását célzó szovjet javaslatot és az USA - mint a genfi megállapodások garantálója - békéltető szerepét illetően Moszkva és Washington véleménye különbözik. A szovjet külügyminiszter ezt követően szólt arról, hogy tartalmas és gyümölcsöző párbeszédet folytattak a közép-amerikai rendezésről. Ezt követően arról tájékoztatott, hogy az Egyesült Államok továbbra is elutasítja az európai taktikai atomfegyverek felszámolását. Annak a reményének adott hangot, hogy az új amerikai kormány még nem mondta ki az utolsó szót ez ügyben. Az újabb csúcstalálkozó lehetőségét firtató kérdésre Sevardnadze azt mondta, hogy erről a szeptemberi külügyminiszteri találkozón lesz szó. A Szovjetunió fontos javaslatot terjesztett elő egyrészt a saját taktikai atomfegyvereinek csökkentésére, másrészt e kérdés átfogó megoldására. Természetesen továbbra is érvényben marad az a szovjet javaslat, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a harmadik nullamegoldásról. Pozitív előrelépés történt több más leszerelési kérdésben is. Június második felében felújítják a hadászati támadófegyverekről, illetve az űrfegyverekről folytatott genfi tárgyalásokat. Sevardnadze utalt amerikai kollégájának szavaira arról, hogy az USA még nem dolgozta ki, hogy milyen konkrét álláspontra helyezkedik ezen a fórumon. A Szovjetunió mindeddig nem tud véleményt alkotni arról, hogy az amerikai fél hová összpontosítja a legnagyobb hangsúlyokat. Sevardnadze szerint az eddigi tárgyalások jellemzője az volt, hogy nagy figyelmet szenteltek a regionális problémáknak. Megállapodtak abban, hogy szakértői szinten rendszeres konzultációkat folytatnak ezekről, s az időrendi tervben is megállapodtak. Kölcsönös megállapodás alapján a felek most foglalkoztak először az ún. nemzetek feletti problémakörrel, ezt Baker javasolta, s a Szovjetunió pedig támogatta. E témakör keretében foglalkoztak a környezetvédelmi kérdésekkel, a természeti katasztrófák esetében folytatott együttműködésről, a terrorizmus elleni harccal és néhány más globális problémával. A felek egyetértettek abban, hogy rendszeressé teszik a külügyminiszteri találkozókat, évente három-négy esetben találkoznak, de ha szükség lesz rá, akkor gyakrabban is. James Baker átadta Mihail Gorbacsovnak George Bush elnök személyes üzenetét, s ebben rávilágít azokra az elvi hozzáállásokra, amelyekkel az amerikai kormány közelít a Szovjetunióval való kapcsolatokhoz. Találkozó a VSZ-tagországok képviselőivel Eduard Sevardnadze csütörtökön találkozott varsói szerződés-beli kollégáival és tájékoztatta őket a szovjet-amerikai tárgyalások eredményeiről. A találkozón részt vettek: Petr Mladenov bolgár, Jaromír Johanes csehszlovák külügyminiszter, Henryk Jaroszek lengyel, Nagy Gábor magyar külügyminiszter-he- lyettes, Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere és Ion Bucur, Románia szovjetunióbeli nagykövete. Eduard Sevardnadze részletesen tájékoztatta a testvéri országok képviselőit a James Bakerrel folytatott tárgyalásainak eredményeiről. Hangsúlyozta, a szovjet fél a VSZ- tagországok közös irányvonalából indult ki, ez az irányvonal a nemzetközi kapcsolatok pozitív tendenciáinak . kibontakoztatását célozza. A Szovjetunió arra törekedett, hogy haladás szülessen a szovjet-amerikai tárgyalások minden témaköréA Gabcikovo-tJagymarosi Vízlépcsőrendszert az 1977. szeptember 16-án aláírt „A CSSZSZK és az MNK közötti szerződés a Gabcíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséről és üzemeltetéséről“ című dokumentum alapján kezdték építeni. A szerződés értelmében a gabcíkovói és a nagymarosi vízlépcső egységes, oszthatatlan rendszert alkot. A gabcíkovói erőművet csúcsenergia termelésére tervezték, a nagymarosi erőmű duzzasztóját pedig kiegyenlítő tározónak szánták. Az 1977-ben aláírt szerződésben megállapított határidők szerint az energiatermelő aggregátorokat 1986-1990 között kellett volna üzembe helyezni. A magyar fél kérésére 1983. október 10-én jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés megváltoztatásáról, s abban az energia- termelő aggregátorok üzembehelyezésének új határidejét 1990-1994 között határozták meg, ami az építés időtartamának meghosszabbítását, és az energiatermelés négy évvel későbbre történő halasztását jelentette. Ismét a magyar fél kérésére, 1989. február 6-án kormányközi megállapodást írtak alá, amely szerint a nagymarosi vízerőmű energia- termelő aggregátorainak befejezését, összhangban a gabőíkovói vízi A nagymarosi vízlépcsöépítés leállításának szándékáról erőmű aggregátorainak gyorsított ütemű üzembehelyezésével, 15 hónappal előrehozzák. A Magyar Népköztársaság politikai eseményeinek alakulása különösen az utóbbi években kedvezőtlenül befolyásolja a Gabcíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését is. Kezdetben környezetvédelmi jelszerinti befejezését. Erről az 1988 októberi tanácskozásán az MNK Országgyűlése is így döntött. Népszavazást követelni a nagymarosi vízi erőművel kapcsolatban - amelynek a fele Csehszlovákia vagyonát képezi - nem ülik bele a két szomszédos ország jó együttműködésének kapcsolatrendszerébe. Nemcsak ésszerűtlen volna... legű kifogások és érvek merültek fel, amelyeket a szakemberek és az illetékesek figyelembe vettek vagy szakmailag megmagyaráztak, s alátámasztottak. A jelenlegi időszakban megállapítható, hogy a nagymarosi vízlépcső építésének leállítására irányuló követelések már nem ökológiai, sem műszaki, hanem politikai jellegűek. Eközben feledésbe merül az a tény, hogy az egész építkezés elsősorban ökológiai célokat szolgál - a környező területek lakosságának árvízvédelmét. Sem Csehszlovákia, sem Magyarország nem annyira gazdag állam, hogy megengedhetnének maguknak ilyen költséges védelmi intézkedéseket anélkül, hogy a Duna energetikai potenciálját kihasználnák. Csehszlovákia, mint a másik szerződő fél, követeli az egész rendszer építésének az eredeti tervek A nagymarosi vízerőmű építésének leállítása a CSSZSZK részére jelentős mértékű negatív következményekkel járna. Mindenekelőtt számottevően veszítene értékéből a gabcíkovói erőmű, amelyet az eredeti elképzelésektől eltérően nem lehetne csúcsra járatni. Az elektromos csúcsenergia lényegesen drágább, mint a folyamatosan termelt energia, s ennek következtében jelentősen csökkenne az energiatermelésből származó haszon. A nagymarosi vízerőmű építésének leállítását megsínylené a gabcíkovói vízerőmű megoldása is. Számottevően veszítenének értékükből az épülő beruházások, s ez érintené a turbinák számát, akárcsak a felvízcsatorna és a víztározó nagyságát. Nem kis veszteséget jelentene a mértéken felül lefoglalt mezőgazdasági földalap is. Kedvezőtlenül befolyásolná mindez a környező területek intenzív hasznosítását is. Ugyanez mondható el a nagymarosi vízlépcső védelmi rendszeréről, amelyet csehszlovák területen építünk. Negatív hatással volna a Palkovicovo-Buda- pest szakasz hajózhatóságára is. A hajózási feltételek a jelenlegi kedvezőtlen szinten maradnának és nem lenne biztosítható a 3,5 méteres hajózási mélység, amelyet a Du- na-bizottság ajánlott. A nagymarosi vízerőmű építésének leállítása esetén a CSSZSZK- nak az MNK-val szemben támasztott jóvátételi követelései előzetes becslések szerint több tízmilliárd koronára rúgnak. Az államok közötti szerződéseket az egyezményes jogról 1969-ben kötött sokoldalú Bécsi megállapodás szabályozza. A CSSZSZK és az MNK e megállapodás alapján szerződéses feleknek számítanak. A Bécsi megállapodás 57. cikkelyéből következik, hogy kölcsönös beleegyezés nélkül a szerződés végrehajtását nem lehet felmondani. A magyar fél a vízlépcsőrendszer építéséről szóló szerződés felmondását semmilyen nemzetközi-jogi dokumentummal sem tudná alátámasztani. MAGDALÉNA SRNCOVÁ mérnök ben. Mint mondotta, nagy figyelmet szenteltek a hadászati támadófegyverekkel és a rakétaelhárító rendszerekkel kapcsolatos dokumentumok előkészítésének. Tájékoztatta a szövetségeseket a Szovjetunió új leszerelési javaslatairól is. A Varsói Szerződés tagországainak jelenlevő képviselői kifejtették, támogatják a Szovjetunió következetes politikáját, amely a szovjet-amerikai viszony javítását szolgálja, s egyetértettek abban, hogy az megfelel a közösen megállapodott irányvonalnak: ez az új politikai gondolkodásmód átültetése a nemzetközi élet mindennapos gyakorlatába. Baker nyilatkozata a TASZSZ-nak James Baker a TASZSZ diplomáciai tudósítójának nyilatkozva moszkvai tárgyalásait hasznosaknak és konstruktívnak nevezte. Kijelentette, kontinuitás van a jelenlegi amerikai kormány Szovjetunióval kapcsolatos politikájában, s mint mondotta, ez a folyamatosság nemcsak az általános politikai irányvonalban figyelhető meg, hanem a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokon elfoglalt amerikai álláspontban is. Leszögezte: az új amerikai kormány a Szovjetunióban folyó átalakítás sikerét kívánja. Az amerikai külügyminiszter csütörtökön este Brüsszelbe érkezett és az itteni NATO-központban tegnap tájékoztatta kollégáit moszkvai tárgyalásainak eredményeiről. Az informatív jellegű találkozó legfontosabb témája természetesen az európai taktikai nukleáris rakéták korszerűsítése körüli vita. Ugyanerről a témáról tárgyalt csütörtökön Howe brit és Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Sajtóértekezletükön nem voltak hajlandók elmondani, hogy síkerült-e felszámolni a jelentős nézeteltéréseket. Bár mindketten nyíltnak és barátinak nevezték a találkozót, mégsem sikerült közös nevezőre jutniuk, ezt bizonyítja az is, hogy a jövő héten újra tárgyalóasztalhoz ülnek. Nemzetközi visszhang James Baker moszkvai látogatása a világlapok vezető témája volt tegnap s feltehetően még néhány napig az is marad. A Reuter hírügynökség például azt írja, a szovjetek a közép-amerikai és a közel-keleti rendezésről tárgyaltak Washingtonnal, de a legnagyobb figyelmet Gorbacsov fegyverzetellenőrzési javaslatai keltették. Várható, a taktikai atomfegyverek egy részének kivonásáról szóló bejelentés fokozza a Bush-kormányra nehezedő nyomást annak érdekében, hogy kezdjen tárgyalásokat ezekről az eszközökről, úgy, ahogyan Moszkva, az NSZK és néhány más NATO-tagál- lam akarja. A hírügynökség idézi Baker kijelentését is, aki ezt a moszkvai döntést jó, de kis lépésnek nevezte. Idézi Baker tanácsadóit, akik szerint az amerikai külügyminiszter azt mondta Gorbacsovnak, shogy a szovjetek a legújabb javaslatokat politikai megfontolásokból tették. A Moszkvából Brüsszelbe tartó repülőgép fedélzetén megkérdezték az újságírók, nem elégségesek-e a szovjet javaslatok arra, hogy Washington beleegyezzen a tárgyalásokba. Baker egy szóval válaszolt: nem. Az UPI hírügynökség az állítólagos keleti fölényről cikkezett, de hozzáfűzte, az NSZK és Belgium, Norvégia, Dánia, Görögország, valamint Spanyolország támogatásával a taktikai atomfegyverekről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdését sürgeti, s ezt főleg az USA és Nagy- Britannia ellenzi. A nyugatnémet General Anzeiger azt hangsúlyozta, a Gorbacsov-kezdeményezésből elsősorban az NSZK-nak van haszna, amely elutasítja a rakétakorszerűsítést, s ez megfelelő visszhangra talált Moszkvában. A Hamburger Mor- genpost azt írja, Gorbacsov ismét bemutatta a Nyugatnak diplomáciai művészetét: azt csinálja, ami most a leginkább szükséges, s amit az emberek leginkább kívánnak. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Bonnban tegnap kiadott nyilatkozatában helyes irányban tett lépésnek nevezte a Gorbacsov-javas- latokat. Egyben felszólította a Szovjetuniót, hozzon további intézkedéseket a hagyományos és nukleáris fegyverek területén mutatkozó állítólagos VSZ-fölény felszámolására. Bush „szankciói“ Panama ellen Megerősítik a csatornaövezetben levő amerikai egységeket Új szovjet leszerelési javaslatok