Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám, péntek
ÚJ szú 5 1989. V. 12. A szlovákiai oktatásügy feladatai az átalakítás időszakában, a CSKP KB 13. ülése után (Folytatás a 4. oldalról) anyági ellátásáért a központi szervek tartoznak felelősséggel. Szlovákiában a szakközépiskolák hálózata a népgazdaság egyes ágazatainak fejlődésével párhuzamosan jött létre. Szlovákiában 176 ilyen iskolánk van, több mint 77 ezer tanulóval. Ezeknek az iskoláknak hagyományaik vannak és helyet- tesíthetetlen a szerepük a műszaki-gazdasági középkáderek felkészítésében. Ezeknek a szakiskoláknak a profilját úgy kell formálni, hogy megfeleljenek a gyakorlat alakulásának és szükségleteinek, s kielégítsék, főleg a gyorsan fejlődő szakágazatokban, a műszaki középkáderek felkészítésével szemben támasztott növekvő igényeket. Nagyobb mértékben kell fejleszteni a szakosító tanulmányokat. A végzett hallgatók felkészítése során szem elótt kell tartani azt is, hogy speciális munkásszakmákban is dolgozhatnak. Meg kell szüntetni ezeknek az iskoláknak az elszigeteltségét a gazdasági szférától. Ez érdekük a tárcáknak, a nem termelő vállalatoknak és a többi szervezetnek is, amelyek számára ezek az iskolák szakembereket képeznek. Az egészségügyi középkáderek szükségleteinek növekedése megkívánja az egészségügyi középiskolák és osztályok hálózatának bővítését, a területi követelményeknek megfelelően. Megfontolás tárgya, hogy az CSSZK-hoz hasonlóan ne hozzunk-e létre Szlovákiában is középfokú egészségügyi szakmunkásképző iskolát. Figyelmet a gimnáziumoknak A középiskolák között különleges helyük van a gimnáziumoknak. Szlovákiában 123 gimnázium van, 47 435 tanulóval. Bírálják túlsűrített tantervűket, túlméretezett tananyagukat és annak tisztázatlanságát, hogy a felkészülés milyen gyakorlati érvényesülést szolgál. Gyorsan át kell hidalni a gimnáziumi tanulmányok szervezésének nem célszerű, túlságosan differenciált és szakosított módját. Ezért az SZSZK Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumára az a fontos feladat hárul, hogy pontosítsa a gimnáziumi tanulmányok tartalmát, összhangban azzal, hogy ezek a tanulmányok eredményesebben felkészítsenek az alapvető főiskolai tanulmányokra és a szélesebb körű gyakorlati érvényesülésre, beleértve a szűkebb szakosodást szolgáló szakosító tanulmányi rendszert is. Az érdeklődésnek és a helyi feltételeknek megfelelően, a főiskolai hallgatók számának feltételezett növekedésével összefüggésben gyarapítani kell a gimnáziumi osztályok számát. Továbbra is elemezni kell annak okait, hogy vidéken csekély érdeklődés nyilvánul meg a gimnáziumi tanulmányok iránt és meg kell szüntetni ezeket az okokat. A középiskolák összes típusa előtt az a feladat áll, hogy a pedagógia-tudomány és az SZSZK Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériumának hatékony segítésével optimalizálják a munka- és tanítási órák számát, s oly módon integrálják az ifjúság jövendőbeli foglalkozását célzó tantárgyakat, hogy széles lehetőség nyíljon a fiatalok számára az önképzéshez, az érdekköri tevékenységhez. A nemzeti kultúra, a művészet, az esztétikai nevelés fejlesztésében jelentős szerepet töltenek be a művészeti iskolák. Szükséges, hogy emeljék ezek színvonalát, a mesterségbeli tudást és a nevelőmunkában jobban használják ki a művészegyéniségeket, a kollektívákat. A gazdaság internacionalizálásával, a nemzetközi munkamegosztás mélyülésével, a tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok bővülésével párhuzamosan növekszik az idegen nyelvek oktatásának jelentősége. Már az alapiskolákban lehetővé kell tenni a tanulók számára az idegen nyelvek elsajátítását, oktatásukat mind az alap, mind a középiskolákban intenzívebbé kell tenni, a főiskolákon pedig mélyíteni és bővíteni az idegen nyelvek oktatásának módszertanát az iskoláknak bátrabban kell átértékelni. Az ifjúság, a lakosság számára az idegen nyelvek oktatását az iskolán kívül is bővíteni kell. Tarthatatlan állapot, hogy Szlovákiában csak két nyelviskola létezik: egy Bratislavában, egy a Közép-szlovákiai kerületben és egy népi nyelviskola a Keletszlovákiai kerületben. Az idegen nyelvek oktatása nem lehet a szülők magánügye, hanem az állam, az egész társadalom érdeke. Szükséges, hogy az SZSZK Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériuma, a kerületi és a járási nemzeti bizottságok gyorsított ütemben teremtsék meg egész Szlovákiában az érdeklődésnek megfelelően az idegen nyelvek oktatásának feltételeit. A népgazdaság intenzifikálásának, a tudományos-műszaki haladásnak a követelményeit lehetetlen teljesíteni a felső- oktatásban végbemenő alapvető változások nélkül. A katonai felsőoktatási intézményeket leszámítva Szlovákiában 13 főiskola van 43 karral, ezek nappali tagozatain 48 543 diák tanul, 9200 pedig munka mellett. A főiskolák számára alapvető kiindulási pont kell legyen az oktatás és nevelés integrálása a tudománnyal és a neveléssel, a főiskolák korszerű oktatónevelő, tudományos és kulturális központokként való fejlesztése. A főiskolák oktató-nevelő, tudományos-kutató és szakmai munkája tartalmának korszerűsítése, sokrétű szervezése a szakképzett káderek jobb és hatékonyabb felkészítésében kell hogy lecsapódjon. Ez feltételezi, hogy nagyobb mértékben tiszteletben tartják a hallgatók széles körű szakmai profiljának elvét, progresszív tanulmányi ágazatokat hoznak létre, az elavultakat felszámolják, s megváltoztatják egyes tantárgyak tartalmát. A tudományos-műszaki haladás megköveteli a műszaki képzés alapvető korszerűsítését. Ezt a képzést jobban kell differenciálni a hallgatóknak a tudományban, a fejlesztésben, a termelésben és az irányításban való érvényesülése szempontjából. Napjainkban új jelentőséget kapnak az egyetemi tanulmányok. Az egyetemi oktatás korszerűsítésével, a gyakorlathoz való közelítésével bővíteni kell az egyetemi hallgatók érvényesülési lehetőségeit. Az egyetemek fontos társadalmi-kulturális intézmények, döntő fontosságúak a tudomány számára történő káderfelkészítés szempontjából is. Napjainkban rendkívül időszerű, hogy felelősségteljesen viszonyuljunk a tehetséges, fiatal szakemberek felkészítéséhez a társadalomtudományok terén. A közgazdászok felkészítését főleg az új gazdasági mechanizmus érvényesítésére való tekintettel kell aktualizálni. Ebben döntő szerepe van a bratislavai Közgazdasági Főiskolának. Rendkívül időszerű feladat az egyes főiskolák markánsabb arculatának a kialakítása. Ebből a szempontból Szlovákiában az egyes karok és tanulmányi szakok hálózatát úgy kell módosítani, hogy megfeleljenek a gazdaságfejlesztés területi struktúrájának. Nagyobb önállóságot Szlovákiában az oktatásüggyel kapcsolatos egyes intézkedések megvalósításának tapasztalatai azt mutatják, hogy a megcsontosodottság leküzdéséhez a főiskolák életében nem elég csupán az irányítási jogkörök decentralizálása. A nagyobb önállóságot a tanárok és a hallgatók alkotótevékenységének aktivizálására kell még határozottabban kihasználni. A főiskolák életének - belső életének és a társadalomhoz való viszonyának egyaránt - további demokratizálásával sokkal igényesebb légkört kell teremteni, növelni a tanárok felelősségét, mélyíteni a főiskolák tevékenységének társadalmi ellenőrzését. A felsőoktatás új minőségét célzó törekvések keretében a karok és főiskolák vezetőségének figyelmét a tanszékek- ezek a főiskolák alapvető láncszemei- pedagógiai, szakmai és tudományos aktivitásának fokozására kell irányítani. A tudományos tanácsok azonban mindeddig megkerülik az egyes tanszékek munkájának bíráló elemzését, s a stagnálás nyilvánvaló eseteiben sem vonják le a megfelelő következtetéseket. Komoly fogyatékosságok vannak az oktatás szervezésében és ellenőrzésében. Nem kielégítő a pedagógusok szakmai és tudományos fejlődése és a cseréjük sem. A főiskolai tanároknál rendszerint hiányzik a pedagógiai felkészültség és a szakmai gyakorlat. S míg a pedagógiai felkészültség javítására hoztak bizonyos intézkedéseket, a szakmai gyakorlat kérdését nem oldottuk meg. A főiskolák életének eme rendkívül fontos szakaszát illetően meg kell változtatni a pártszervezetek, a kommunisták hozzáállását. A szakmai és a széles körű nyilvánosság bírálata ellenére a főiskolákon továbbra is az az állapot uralkodik, hogy megelégednek az átlagos munkaeredményekkel, a gyenge tanulmányi erkölccsel. Ennek oka gyakran abban rejlik, hogy a pedagógusok munkájával szemben nem tanúsítanak kellő igényességet, nem kielégítő a hallgatók motiváltsága. A főiskolákon nagyobb teret kell kapnia az önképzésnek. Ez az önállóság fejlesztésének, a tanulmányi eredményekért viselt felelősség mélyítésének az eszköze. E célból jobban ki kell használni a könyvtárakat és az információszerzés más, hozzáférhető forrásait. A pártszervezetek fontos küldetése kell, hogy legyen a hallgatók oktatásának és nevelésének javításáról való gondoskodás. Az oktató- és nevelőmunkában, a főiskolák életében jelentős szerepe van a marxizmus-leninizmus tanításának. A jelenlegi időszakban, amikor keressük a szocializmus további fejlődésének útjait, a marxizmus-leninizmus oktatása rendkívül fontos szerepet tölt be a hallgatók gondolkodásának és magatartásának formálásában. El kell érni, hogy a marxiz- mus-leninizmus ne csak egy legyen a tantárgyak közül, hanem olyan, amely szükséges az élethez, a társadalmi folyamatok megértéséhez, amely nélkül a művelt ember nem létezhet. A marxizmus -leninizmus oktatása nem lehet csupán a marxizmus-leninizmus intézeteinek ügye, hanem minden pedagógusé. Ezzel kapcsolatban meg kell vizsgálni, mi az oka annak, hogy a marxizmus-leninizmus oktatása nem hatékony. Meg kell vizsgálni a főiskolákon a marxizmus-leninizmus tanszékek munkáját, főleg az oktatás tartalmi szintje a tanárok elméleti és gyakorlati felkészültségéről való gondoskodás, valamint a tanárok és diákok közötti eszmei-politikai atmoszféra kialakítása szempontjából. A tanszékek munkáját jobban össze kell kapcsolni a tanszékek és karok munkájával. Nagyobb figyelmet kell szentelni a marxizmus-leninizmus oktatóinak tudományos felkészítésére és tudományos munkájára, kapcsolatukra az élettel, főleg a pártpolitikai munkára. A felsőoktatás új, magasabb minőségi szintje úgy érhető el, ha magasabb szinten látnak hozzá a tudományos-kutatómunkához, úgy, hogy az összehasonlítható legyen az egyetemes tudománnyal. Ez megköveteli a főiskolai káderek jobb kihasználását, s azt, hogy alapvetően megoldjuk a felsőoktatás helyzetét, irányítását, pénzügyi, személyi és műszerellátását. A főiskolák tevékenységében is vannak tartalékok, még mindig sok a „holt lélek“ a kutatásban. Szükséges, hogy a főiskolák a Csehszlovák Tudományos Akadémiával és a Szlovák Tudományos Akadémiával együttműködve gesztorai legyenek a kiválasztott tudományágak és kutatási irányvonalak fejlesztésének. A főiskolák együttműködése más tudományos és kutató munkahelyekkel nem felel meg e munkahelyek jelenlegi feladatainak. A főiskolák jelentős szerepet töltenek be a tudományos dolgozók nevelésében, mind saját szükségletüket tekintve, mind pedig az SZSZK tudományos-kutató bázisának más munkahelyeit nézve. Szükségessé vált, hogy az iparilag fejlett országok progresszív főiskoláinak útjára lépjünk, s jelentős mértékben növeljük a belső aspiránsok számát. Tudományunk és tudományos-mű- szaki haladásunk színvonala jelentős mértékben függ attól, miként használjuk ki az egyetemes tudomány eredményeit, mennyire intenzív nemzetközi együttműködésünk. E kérdéskomplexumban az eddigieknél nagyobb jelentőséget kap, hogy fiatal dolgozókat külföldi felkészítésre küldjünk, s lényegesen bővítsük azt a gyakorlatot, hogy a legtehetségesebb fiatalokat a legfejlettebb külföldi munkahelyekre és egyetemekre küldjük szakosított tanulmányutakra. Csak kis mértékben használjuk ki a külföldi vendégtanárokat a tanszékek tudományos-kutató és pedagógiai munkája szempontjából. Sürgető feladat áll a főiskolák előtt: fő feladatuk, vagyis az oktatás és a nevelés mellett szellemi potenciáljukat be kell kapcsolni a nemzeti jövedelem képzésbe. Ez nagyobb mértékű kétoldalú kezdeményezést igényel a főiskolák és a termelőszféra részéről az együttműködés különböző formáinak kihasználásában. A tudományos-kutatómunka terén határozottan meg kell szabadulni az esetlegességtől. Ezt a tevékenységet a tudomány, a társadalmi élet valódi érdekeinek kell alárendelni. Nagyra értékeljük ' az SZSZK Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériuma kezdeményezését, amely- lyel arra ösztönöz, hogy az oktatást közvetlenül a termelőüzemekbe, a kutatóintézetekbe, a konstrukciós és tervezőirodákba, valamint más munkahelyekre helyezzék át. Ez az iskola és a gyakorlat összekapcsolásának haladó formája. Szlovákiában egyes főiskolák már létesítettek tanszékeket különböző vállalatoknál és tudományos intézetekben, például a Szlovák Műszaki Főiskola Elektrotechnikai Kara a Banská Bystríca-i Számítás- technikai Művekben, a zilinai Közlekedési éa Távközlési Főiskola a bytcai Gördülőcsapágy-gyár Konszernnél, a bratislavai Komensky Egyetem Természettudományi és Gyógyszerészeti Kara a Slovenská Lupca-i Biotikában és így tovább. Felkészítés az életre Egyre elkerülhetetlenebb, hogy az oktatás és a nevelés jelenlegi, megcsontosodott rendszerét, az életre való felkészítés időszakát felváltsa az aktív életút időszaka. Már Marx is előre látta az új megközelítést, amely szerint a művelődés, a szakmai felkészülés mindinkább összefonódik az iskolai oktatás során végzett produktív munkával, s folytatódik egy egész életen keresztül. Ez az egyik útja annak is, miként lehet leküzdeni a szakmai orientációval, a szakma megválasztásával, az ifjú ember munkába állásával kapcsolatos jelenlegi nehézségeket, s azt az utat is, hogyan alkalmazkodhatnak a dolgozók a gyakorlat változó feltételeihez, s ezáltal eltávolítani az oktatásügy terén keletkeztő társadalmi-szociális feszültségeket. Az egész életen át tartó művelődéssel kapcsolatos új követelmények megteremtették azt a társadalmi igényt, hogy az emberek érdeküknek tartsák a szakképzettség további mélyítését, az átképzést, az ismeretek felújítását. Ehhez kell igazítani a munka mellett folytatott tanulmányokat, létrehozni az érettségi utáni és a posztgraduális oktatás rendszerét, amely szakmai szempontból megadja a végzős diákok végső arculatát, s jobban felkészíti őket az életre. Tartalmi, anyagi, és káderszempontból ennek az oktatási formának a biztosítását az ágazatok, a termelési és kutatószervezetek közvetlen részvételével kell elérni. Az egész életen át tartó művelődés rendszerében az eddigeknél nagyobb mértékben kell kihasználni például az esti tagozatos és a szakpárosított tanulmányokat, a rövidlejáratú tanfolyamokat és így tovább. Az SZvSZK Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériuma, Egészségügyi és Szociális Minisztériuma, a Szlovák Tervezési és Tudományos-Műszaki Bizottság feladata kidolgozni az erre vonatkozó irányelveket, és a megvalósítás módját. Az oktatásügyben jobban ki kell használni a variabilitást, a differenciálást és az egyéni megközelítés lehetőségeit. Az ilyen irányzatok indokoltak, a gyakorlat sokrétűségét tükrözik. Olyan tendencia ez, amelyet a tudományos-műszaki és a társadalmi fejlődés, valamint az a szükséglet hívott életre, hogy minden egyén, az egész népesség számára meg kell teremteni a feltételeket a képességek és az érdekek érvényesülésére, szélesebb szociális alapokon kell biztosítani az alkotó egyéniségek, tehetségek fejlődését. Tehetségek felkutatása Sok szó esik a tehetségek felkutatásáról, fejlődésükről. Bírálóbban kell értékelnünk a tehetségekkel való eddigi bánásmódot, a velük végzett munka módszereit. Olyan rendszert kell kialakítani, amely összhangban van a reális élettel, a tehetséges tanulókkal és diákokkal végzett becsületes és kitartó munkára fog épülni. Emellett nem szabad a tehetségek fetisi- zálásának hibájába esni, abba, hogy az ifjúságot mesterségesen és formálisan felosztjuk „tehetségekre“ és „középszerűekre", hiszen ez gyakran negatív hatással van az iskolák életére. Olyan alkotó személyiségek felkészítésére van szükség, akiktől idegen az egoizmus és az individualizmus, a kollektívában a munka és az élet szocialista normáihoz tartják magukat, s mindezt a személyiség elnyomása nélkül teszik. Az oktatás tartalmában bekövetkező változások - ezekre minden fokon sor kerül - összefüggnek az új tankönyvek alkotásával és kiadásával szembeni rendkívül fokozott igényekkel. Az új tankönyvek hatalmas példányszámban történő kiadásában a sietség, a frontális jelleg gyakran a rossz minőséghez vezetett. Ki kell dolgozni a tankönyvkiadás ésszerű koncepcióját, amely mentes a kampányjellegtől, s megfelel az állandó megújulás követelményének, ugyanakkor a műszaki és gazdasági lehetőségeknek is. A tankönyvek minőségét gyakran bírálják, ezért gondosabban kell kiválasztani és rendszeres képzésben kell részesíteni a szerzőket. Ebbe a munkába szorosabban be kell vonni az egyes iskolatípusok pedagógusait. A tankönyvek összeállítására pályázatokat kell kiírni, s szigorítani ezek elbírálását. Az iskolaügyben megkezdődött a széles körű elektronizálási program megvalósítása, ennek fő alkotóeleme a számítás- technika és informatika széles körű alkalmazására való oktatás és felkészítés, mind az oktatási folyamatban, mind pedig a gyakorlatban. Az eddigi ismeretek azt mutatják, a program megvalósítása terén a spontán kezdeményezésről át kell térni a folyamat céltudatos irányítására. Ehhez jobban meg kell határozni a prioritásokat, látni kell az egyes szakaszokat és a fejlődés irányát. A számítástechnika és informatika oktatását, az oktatási folyamatban való kihasználását a kutatásnak, a műszaki és programellátás ésszerű koncepciójának, az elektrotechnikai iparral együttműködve kell biztosítania. Komoly politikai kérdéssé vált a diákok felvétele és elhelyezése a közép- és főiskolákon. Reálisabban és hatékonyabban kell irányítani a tanulók szakmai érdeklődését. képességeikkel és érdeklődésükkel, valamint a társadalmi szükségletekkel ós lehetőségekkel összhangban. A felvételi során objektívabban kell feltérképezni a tanulók képességeit. Sok függ itt az iskoláktól, a pedagógustól, az iskolában uralkodó erkölcsi kultúrától és szakmai tisztességtől. Társadalmi ellenőrzéssel kell megelőzni, illetve elnyomni a szubjektív befolyásokat. Döntő szerepben Elvtársak, az oktatás és a nevelés legfontosabb alkotó tényezője a pedagógus. A pedagógusi hivatásnak hagyománya van. Történelmünkben a tanítók jelentős szerepet töltöttek be a pártnak a szocializmusért vívott politikai küzdelmeiben, a tőke elleni harcban, a szocializmus, a szocialista kultúra kiépítéséért folytatott küzdelemben. Ladislav Novo- mesky, Frano Král’, Szántó László, Peter Jilemnicky, Ján Nálepka és Major István nevét említem közülük. Az SZLKP Központi Bizottsága ma is nagyra értékeli a tanítók munkáját, s köszönetét fejezi ki nekik. Elvárjuk, hogy a tanítók nemzetünk haladó hagyományaihoz, a szlovák nemzeti felkelés hagyatékához hűen ma is példát adjanak hazafíságból, személyes bátorságról, becsületességről. Úgy sikerül emelnünk az oktatás társadalmi és kulturális értékét, sikeresen teljesíteni feladatainkat, amilyen mértékben ma meg tudjuk nyerni az átalakítás számára a pedagógusokat. A tanító a párt fontos segítője volt’ és marad a jövőben is, a pártpolitika megvalósítása során. Napjainkban fölöttébb sürgetően hangsúlyozzuk a tanítónak éppen ezt á forradalmi küldetését, amely a szocialista társadalomban betöltött helyzetéből és abból ered, hogy a tanító a haladás harcosa, a szocialista erkölcs, a szellemi értékek, és az emberi jellemek formálója. A CSKP KB 13. ülésén az Elnökség beszámolójában Fojtík elvtárs a pedagógus küldetéséről a következőt hangsúlyozta: „A tanító az iskola központi alakja. Ezért törődnünk kell társadalmi tekintélyével, megfelelő szociális biztonságával, lehető legjobb munkafeltételeinek kialakításával, annak érdekében, hogy teljes mértékben a gyerekek, a fiatalok nevelésének szentelhesse magát, hogy jól felkészítse őket jövendőbeli szakmájukra, az életre, hogy segítséget nyújthasson nekik abban, hogy szakmailag tehetséges, politikailag fejlett, kulturált személyiségekké váljanak." A tanító hivatása a legigényesebb hivatások közé tartozik. A pedagógussal szemben támasztott magas követelményekkel összhangban kell lennie a tanító munkafeltételeinek is. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a falvakon és az új lakótelepeken a tanító lakás- körülményeinek megteremtésére. A Szlovák Szakszervezeti Tanácsnak át kellene gondolnia a tanítók üdültetési és pihenési feltételeit, s főleg a vakáció időszakában javítani üdültetésüket. A nemzeti bizottságoknak lehetőséget kell teremteniük a pedagógus klubok és -házak létrehozására. A pártszerveknek- és szervezeteknek, az állami szerveknek, a nemzeti bizottságoknak, az iskolák vezetőségeinek átgondoltabb és hatékonyabb eszmei-politikai munkával kell ösztönözniük a tanítókat a nagyobb alkotókészségre, önállóságra, felelősségre, saját munkájukkal szembeni igényesség fokozására. A pedagógus felkészültsége Mindennek alapvető feltétele a pedagógus felkészültsége, az, hogy hogyan viszonyul hivatásához, miként tud együttműködni a szülőkkel, a nyilvánossággal, (Folytatás a 6. oldalon)
