Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-06 / 106. szám, szombat

Egy forradalmár végrendelete Gyönyörű, de nehéz örökséget hagyott gyermekeire Alekszandr Aroszjev 1935-ben, amikor már érezte, tudta, hogy egyre szűkül, végül pedig egészen bezárul körü­lötte a kör, s ö is a koncepciós perek áldozatává válik. „Nem lehet vakon élni... Az életet meg kell érteni, ki kell ben­ne ismernünk magunkat. Elsősor­ban, gyermekeim, ne éljetek úgy, ahogyan én éltem. Nem voltam elég bátor önmagamhoz. Nagy művészi elhivatottságot éreztem, irodalmit és színészit, de szé­gyelltem ezeket teljesen kibonta­koztatni, s elfojtottam magam­ban ... A félelem állattá aljasítja az embert, a bátorság istenné emeli.“ Ki volt, hogyan élt Alekszandr Aroszjev? 1890-ben született, már 1907- ben belépett a bolsevik pártba, s a munkásmozgalomban tevékeny­kedett. Petrográdban és Moszkvá­ban szervezte, készítette elő a forra­dalmat. 1917-ben részt vett a moszkvai fegyveres felkelésben, a 10. hadsereg komisszárjaként har­colt Caricinnél, ott volt a szovjet légierők születésénél. Tanúja és cselekvő részese volt a nagy októ­bernek, majd diplomáciai szolgálat­ban küzdött az első szocialista állam elismeréséért. A prágai Tereza Villának az évek hosszú során számtalan látogatója volt. A párt tisztségviselői, űrhajó­sok, művészek, sportolók. Nemrég pedig egy egész család látogatott ide. Dmitrij Aroszjev pszichológus, a Szovjet Pedagógiai Tudományok Akadémiájának munkatársa, annak a csoportnak a vezetője, amely az új szovjet oktatási rendszer tartalmát készíti elő - feleségével és két gyer­mekével azért utazott Csehszlováki­ába, hogy ellátogassanak a Tereza Villába, ahol Dmitrij Aroszjev édes­apja, Alekszandr Aroszjev 1929 februárjától 1932-ig a Szovjetunió teljhatalmú csehszlovákiai képvise­lője volt. Ebben a tisztségben Vlagyimir Alekszandrovics Antonov-Ovsze- jenkót váltotta fel, aki 1928 decem­ber 24-én vett búcsút Prágától és visszatért Moszkvába. Aroszjev be­osztásában nem volt kezdő, mégha Csehszlovákia ismeretlen volt is számára. A szovjet kormány diplo­máciai szolgálatában dolgozott 1922-től Lettországban, Svédor­szágban, Litvániában, Franciaor­szágban és Németországban. A burzsoá világban jól kiismerte ma­gát, s ezekre a tapasztalataira szük­sége is volt, amikor Prágába került. Hiszen azt a megbízatást kapta, hogy tegyen erőfeszítéseket a Szov­jetunió és Csehszlovákia kapcsola­tainak normalizálására. Méghozzá azokban az időkben, amikor a Tere­za Villában megforduló embereket zaklatták, amikor a prágai rendőr­igazgatóság betiltotta a Szovjet Ba­ráti Szövetség előkészítő bizottsá­gának tevékenységét és a különféle szervezetek meghívására Cseh­szlovákiába érkező szovjet művé­szeket és tudósokat üldözték. 1931 áprilisában például Aroszjevnek til­takoznia kellett amiatt, hogy Cseh­szlovákia folytonosan elutasította tárgyalásain a szovjet állam hivata­los megnevezésének használatát, s továbbá is Oroszországnak nevez­te, nem Szovjetuniónak. A kereske­delmi tárgyalások - amelyeket még V. Antonov-Ovszejenko kezdett el -, szintén holtvágányon voltak. Ezért eléggé meglepődött, amikor 1930. március 6-án - T. G. Masaryk 80. születésnapja alkalmából fejezte ki jókívánságait a köztársasági elnök­nek - az a változás lehetőségére utalt a vártnál hosszabbra nyúlt be­szélgetés során. A Szovjetunióba küldött jelentésében A. Aroszjev ezt így rögzítette:,,Ő maga érintette (Masaryk) a Szovjetunió elismeré­sének kérdését és nyíltan meg­mondta, hogy két vagy három évnél korábban az nem lehetséges.“ ' Egyre többen sürgették a Szov­jetunióval szembeni magatartás megváltoztatását. Már nemcsak a forradalmi munkásság, a haladó értelmiség, a CSKP tagjai, hanem az akkori kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői is. Ezért végül sen­kit sem lepett meg, hogy 1931. no­vember 7-én, az októberi forradalom évfordulóján a Tereza Villában meg­jelent a csehszlovák külügyminiszté­rium küldöttsége dr. Eduard Benes vezetésével. Nem hiányoztak a brit és a francia diplomáciai testületek prágai képviselői sem, de ott voltak a tudomány, a kultúra, a sajtó vala­mint az ipar képviselői is, köztük például a plzeni Skoda igazgatója is. Az esemény után Aroszjev ezt táv- iratozta Moszkvába: „Benes azt mondta, hogy a kormányban ismét ingadozás tapasztalható, ami a ke­reskedelmi szerződést és az elisme­rést illeti, de most az esélyek a mi oldalunkon vannak.“ Aroszjev fá­radhatatlanságának is köszönhető, hogy Benes javaslatára végül a szovjet nagykövetség is belekerült a prágai diplomáciai testületek név­sorába. Azt azonban Aroszjev nem várhatta ki Prágában, hogy hazáját, a Szovjetuniót Csehszlovákia hiva­talosan elismerje. 1932-ben vissza kellett térnie Moszkvába. Fia ma úgy emlékezik édesapjá­ra, hogy az sose felejtette el hazánk­ban töltött éveit. Nagyon szerette Csehszlovákiát, sok barátja volt itt. Feleségét is innen vitte magával, Terézia Jíróvá lányát, akit az édes­anyja alig akart Prágából elenged­ni. Mintha érezte volna, mi vár a fér­jét követő asszonyra. A Szovjetunióban Aroszjev fele­ségét hazaárulással vádolták, s bör­tönbe vetették. Ekkor - látva sorsá­nak alakulását, tudva az elkerülhe­tetlent, Alekszandr Aroszjev megírta végrendeletét gyermekeinek... Naplójából nyomon követhetőek az 1930-as, ellentmondásos évek, s bennük saját vívódásai, töprengé­sei, a történelem, amelyről 1936. augusztus 16-án ezeket jegyzi fel: „... a történelem a szemem láttára tér egy nagyon kacskaringós útra. Sok ember szinte szemben találja magát saját gondolataival és ér­zéseivel. A forradalmárokból re­akciósok lettek. Időnként elfog a vágy, hogy ezt a romlást ábrá­zoljam, s gondolatban döbbene­tes kép rajzolódik elém... De ne­héz papírra vetni... Augusztus 22. Félek, hogy a rágalmak áldozatá­vá válók. Nagyon hiszékeny vol­tam. De bizalom nélkül nem lehet élni. Akkor az ember önmagában sem bízhatna...“ Egy nap aztán nem bírta tovább. Fölkereste Jezsovot, hogy ártatlanul szenvedő feleségének kiszabadítá-. sát kérje. Soha többé nem tért haza. Huszonöt év múlva rehabilitálták bi­zonyítékok hiánya miatt. Irodalmi hagyatéka is gazdag és szerteága­zó. Prózai munkáiból most készít kötetnyi válogatást a Szovremeny- nyik kiadó. Sok elbeszélése, novel­lája, valószínűleg egy regénye is eltűnt a házkutatások során. Sze­rencsére naplója és gyermekeinek írott végrendelete megmaradt. Elő­relátóan nővérére bízta őket, majd 1953 után lánya, Olga Aroszjeva, á Moszkvai Szatirikus Színház mű­vésze vette át apai örökségüket. „Fűzzön össze benneteket az ember iránti szeretet erősen, mind­annak a gyűlölete, ami elnyomja az embert, a jobb, a más életért vívott harc öröme. Arra törekedje­tek, hogy minden „holnap“ jobb és gazdagabb legyen, mint a „ma“. Alkotó küzdelem fűzzön együvé benneteket. Vigyétek tovább őseitek forradalmiságát. Az ember legyen szerény, de ne nagyon, ne túlságosan. Ne félje­tek a bírálattól és ne haragudjatok érte. Bízzatok a közösségben és erőtöket a közösség segítségével mérjétek fel... És legyetek mindig kegyetlenül őszinték önmaga­tokhoz.“ Üzenetét mindnyájan megszívlel­hetjük. Az APN nyomán feldolgozta: hme APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ Szívünk teljes szeretetével és hálá­val köszöntjük a dol­gos kezű, kedves édesanyát, felesé­get, nagymamát, Kovács Antalné Kamen Annát Nagymácsédon (Vel'ká Maca), aki 1989. május 8-án ünnepli 50. szüle­tésnapját. E szép ünnep alkalmából hosz- szú, nyugodt életet és jó egészséget kívánunk: szerető férje, három lánya: Panni, Kati és Erika férjével, unokája: Tí­mea, aki sokszor csókolja a nagyma­mát. A jókívánságokhoz csatlakozik özvegy édesanyja, anyósa, apósa, valamint testvére: Sanyi családjá­val. Ú-1208 ■ 1989 május 6-án ünnepli 65. születés­napját a drága, dol­gos feleség, szerető édesanya, jószívű nagymama, Nagy Gyuláné Recska Júlia Szímőn (Zemné) E szép ünnep alkal­mából szívünk teljes szeretetével kívá­nunk jó erőt, egészséget, békés, boldog, hosszú életet, hogy szívének jósága még sokáig melengesse a családot: szerető férje: Gyula, lányai: Magdus, Éva, vejei: Nándor, Imre, unokái: La­ci, Marian, Szilárd és Csaba. Ú-1212 ■ Május 9-én ünnepli 60. születésnapját Kiss Dánielné Vízkeleten (Cierny Brod). E szép ünnep alkalmából jó erőt, egész­séget és hosszú, boldog életet kívánunk: szerető férje, négy lánya, négy veje, hét unokája. Ú-1232 ■ 1989. május 6-án ünnepük házasság- kötésük 50. évfordulóját Bot ló Péter és felesége, Darnai Margit Gabcíkovon. E szép ünnep alkalmából szívből gratulá­lunk, jó egészséget, békés, boldog öreg­kort kívánunk: hat fiuk és lányuk családjukkal együtt. Ú-1287 ■ 1989 május 9-én ünnepük házasság- kötésük 25. évfordulóját Dojcsán Tibor és neje, Dojcsán Gizella Nagykéren (Milanovce). E szép ünnep alkalmából szívből gratulá­lunk és sok erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk: fiuk: Tibor, leányaik: Mónika, Hajnal­ka és a rokonok. Ú-1305 ■ 1989. május 6-án ünnepli 40. születés­napját a szerető férj és apa, Madarász Gyula Nagyfödémesen (Vel'ké Úlany). E szép ünnep alkalmából szívből gratulál­nak, sok erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak: felesége, kislánya: Zsuzsika, fia: Lun- di. A jókívánságokhoz csatlakoznak a rokonok Jókáról (Jelka). A kis Imike sokszor csókolja az ünnepeltet. Ú-1322 ■ 1989 május 9-én ünnepli 70. születés­napját a drága édes­anya, özv. Somogyi Andrásné Patasi Terézia Gabcíkovóban 'Btjk* E szép ünnep alkal- mából szívből gratu­lálunk és hosszú, boldog életet kívánunk: négy fia családjával együtt. Ú-1363 ■ Május 8-án ün­nepli 40. születés­napját a drága, jó édesanya és nagy­mama, Sinko Istvánná Novák Edit Kisgömörin (Gemercek). E szép ünnep alkal­mából szívből gratulálnak, boldog életet kívánnak erőben, egészségben: férje: Pista, fia: István feleségével. Mártával, lánya: Edit, valamint testvé­rei, édesanyja, anyósa és kisunokája: Zsuzsika, aki sokszor csókolja a nagymamát. A jókívánságokhoz csatlakozik még násza és nász­asszonya is. Ú-1372 ■ Május 6-án ün­nepli 50. születés­napját Mihály Mária Sőregen (Surice). E szép ünnep alkal­mából jó erőt, egészséget és sok örömet kíván: férje: Zoltán, fia: Gyula, lánya: Zsu­zsa, menye: Csilla és veje: Zoltán. Ú-1394 ■ 1989. május 6-án ünnepli 60. születés­napját drága, jó édesanyánk és nagy­mama. Bertókné Sárköz! Ilona Somorján (Samorín). E szép ünnepnapon sok boldogságot és hosszan tartó életet kívánunk: fiai, lányai és az egész család. Ú-1418 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a legdrágább férjet, édesapát, apóst, nagyapát és dédnagyapát, Berecz Sándort Gömörnánáson (Gemersky Sad), aki május 8-án ünnepli 70. születésnap­ját. E szép ünnep alkalmából erőt. egész­séget, hosszú, boldog életet kívánunk családja körében: felesége, lánya, fia, veje, menye, unokaveje, unokái: Rózsika, Béla, Erika, Ágika és a kis dédunoka: Livi­ké. aki sokszor csókolja az ünnepel­tet. Ú-1427 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a drága, jó édesanyát, nagymamát és anyóst, özv. Vilk Ilonát Csécsen (Ceéejovce), aki május 1-jén ünnepelte 70. születés­napját. E szép ünnep alkalmából szívből Népszerű rejtvények Többször foglalkoztunk már la­punkban a szerkesztőségünkbe ér­kező levelekkel, melyek közt szép számban akad jogi tanácskérés, be­számoló különböző munkahelyek gazdasági eredményeiről, községek és városok fejlődéséről; javaslat bí­ráló észrevétel stb. Napi postánk tekintélyes hánya­dát képezik a különféle megfejtések - keresztrejtvény, sakk, a Gyermek- világ feladványai. Hogy ezek milyen népszerűek olvasóink körében, arról némi képet kaphatunk azokból a méltatlankodásokból, melyeket akkor tapasztalunk, ha például vala­milyen oknál fogva nem közölhetjük a megszokott időben és helyen a sakkrovatot. Mindennél ékesszó- lóbban árulkodik azonban a kereszt- rejtvények és feladványok közked­veltségéről az a rengeteg megfejtés, amely hétről hétre, sőt napról napra érkezik szerkesztőségünkbe. Márci­usban például 952 keiesztrejtvény- megfejtést kaptunk, a sakkot 310- en, a Gyermekvilág feladványait pe­dig 548-an fejtették meg. Legalábbis ennyien küldték be a megfejtést. A valóságban ennél nyilván sokkal többen megbirkóztak a rejtvények­kel, de csupán szórakozásból, s nem a nyeremény miatt. Különö­sen január óta nőtt meg a rejtvények száma (több mint kétszeresére), amióta az ún. skandináv típusú ke­resztrejtvényeket közöljük. Ezek könnyebben olvashatók, azaz nem erőltetik a szemet. A sikeres keresztrejtvény-megfej- tők és a Gyermekvilág rejtvényeinek megfejtői közül hetente öten-öten, a sakkfeladványok megfejtői közül pedig ketten részesülnek sorsolás­sal könyvjutalomban. Általában érté­kes könyveket küldünk a megfejtők­nek. Éppen ezért kissé meglepőd­tünk a nagypakai (Vel'ká Paka) F. J. olvasónk levelén, aki azt kifogásolja, hogy a megfejtők mindig könyvet nyernek, s más jutalomban nem ré­szesülnek, illetve, hogy nem könyv- utalványt kapnak, s így nincs lehe­tőségük a választásra. Igaz, ehhez hasonló kifogása eddig még senki­nek sem volt, sőt a megfejtett rejtvé­nyek növekvő száma az olvasók elégedettségéről tanúskodik és ar­ról, hogy szívesen várják a kellemes szórakozást nyújtó, szellemes rejt­vényeket, feladványokat. (fü) gratulálunk, további jó egészséget kívá­nunk: lányai, fiai, menyei, vejei és unokái Ú-1386 ■ 1989 május 6-án ünnepli 50. születés­napját a drága édes­anya és nagymama. Gulyás Gézáné Szendi Vilma Kisújfalun (Nová Vieska). E szép ünnep alkal­mából szívből gratu­lál és nagyon boldog, hosszú életet kíván: férje: Géza, édesanyja, lányai: Vali, Nóri, fia: Gábor, vejei: Laci, Tibi. uno­kái: Adrián és Tiborka, akik sokszor csókolják a nagymamát. Ú-1428 ■ 1989. május 8-án ünnepük házasság- kötésük 30. évfordulóját a drága, jó, szor­galmas szülök, nagyszülők. Csernus Ferenc és neje Csernus Ilona Szécsénkén (Secianky) egyben 55. születésnapját a szerető édesapa, após, nagyapa. E szép, kettős ünnep alkalmából szívből gratulálunk, to­vábbi jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk: lányuk: Mari fiaik: Dani, Pityu, vejük: Dodi, menyeik: Ildikó, Jutka, valamint unokáik: Beáta, Viktória, Csaba. Re­náta, Jutka és a kis Pltyuka. Ú-1444 H M Életünk legfájdal­masabb napja ma­rad 1982. május 8-a. amikor 32 éves ko­rában távozott sze­rettei köréből a sze- ^ ^ retett leány, gondos ' * ^ ^ édesanya. \ Őátekné Érsekújvár (Nővé Zámky). Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá ezen a fájdalmas, hetedik évfordulón. Emlékét, jóságát, szeretetét örökre szí­vünkben őrizzük: szülei, testvérei és családja. Ú-1132 ■ Életünk legfájdal­masabb napja ma­rad 1988. május 8-a. amikor a kegyetlen halál 57 éves korá­ban, búcsúszó nél­kül ragadta ki szeret­tei köréből a drága feleséget, anyát, anyóst és nagy­mamát. Prehoda Jánosnét Köbölkút (Gbelce). Akik ismerték és szerették, szenteljenek, emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú évfordulón. A gyászoló család. Ú-1304 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk drága halot­tunkra, Horváth Jánosra Feketenyék (Cierna Voda), akinek jóságos szíve 1985. május 6-án. 47 éves korában örökre megszűnt dobog­ni. Akik szerették, szenteljenek emléké­nek egy néma pillanatot ezen a szomorú, negyedik évfordulón Emlékét szívünkben őrizzük. szerető felesége és családja. Ú-1321 ■ Bármerre visz utunk, szemünkben könny, szívünkben örök fájdalom, mert nagyon hiányzik a szerető fiú, testvér. Both Ignác Balony (Balon), akit a kegyetlen halál 1988. május 6-án ra­gadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra oly szomorú, első évfordulón. Emlékét örök­ké őrzik: bánatos szülei, testvérei és a roko­nok. Ú-1326 ■ Fájó szívvel emlé­kezünk 1988. május 8-ára. amikor 62 éves korában örökre eltávozott körünkből a szeretett férj. édesapa, nagyapa, testvér és vő. Balogh Ferenc Szímő (Zemné). Akik ismerték, tisztelték és becsülték, szenteljenek emlékének egy néma pilla­natot ezen a szomorú, első évfordulón. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik még őrzik emlékét és a kegyelet virágait helyezik sírjára. Gyászoló felesége, fiai, lányai, me­nyei, veje, unokái, testvére, anyósa és a rokonok. Ú-1368 ÚJ SZÚ 6 1989. V. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents