Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám, szerda
Az önigazgatás szerepéről A Rudé právo, Pravda, Új Szó, Práce és Práca olvasóinak kérdéseire a szövetségi kormány elnöksége hivatalának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának munkatársai válaszolnak Korábban már négyszer (május 4., 20., 26., 29.) közöltünk válaszokat az olvasóktól beérkezett kérdésekre az önigazgatás elveiről és szerepéről. Válaszadók ezúttal is dr. Josef Barák, dr. Mojmír Bartosík, dr. Frantiáek Faldyna kandidátus, Vlastimil Chmela és Jaroslav Wiesner kandidátus, a CSSZSZK kormányelnöksége hivatalának munkatársai, valamint Jan Motl, a Szakszervezetek Központi Tanácsának munkatársa. • Adott-e az a határ (az alkalmazottak számát illetően), amely elkülönítené, mikor kötelessége az alapítónak az egész dolgozókollektíva összehívása és mikor a küldöttgyűlésé? JÁN JADUÖ, Bratislava- A vállalaton belüli szocialista önigazgatás megszervezése, tehát annak eldöntése, hogy a dolgozókollektíva közgyűlését, avagy küldöttgyűlését hívják-e össze, a törvény 29. paragrafusa szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ez a szerv dönt arról, hogy a vállalat nagyságának, területi tagoltságának és szervezeti felépítésének ismeretében miként szervezik meg a szocialista önigazgatást. A törvény nem szab határt ebben, s olyan kritériumot sem határoz meg, amely a közgyűlés eljárását szabályozná. A kérdésben téves az a megállapítás, hogy a dolgozókollektíva önigazgatási szerveinek létrehozását az alapító szabja meg. Az alapító ugyanis ezt csupán az önigazgatási szervek első kialakításakor befolyásolhatja, mégpedig a szocialista önigazgatási szervek létrehozását és a vállalati igazgató első választását előkészítő bizottság közreműködésével. • Engedélyezett-e a dolgozókollektíva tanácsának kétlépcsős választása? Ezt úgy értem, hogy az egyes belső szervezeti egységek dolgozói megválasztják ezen egységek küldöttgyűlési küldötteit, ők aztán vállalati küldöttgyűlés küldötteit választanak, s az így bizalmat kapók szavazhatnának a dolgozókollektíva tanácsára. ILONA SURINOVÁ, Ostrava- A törvény nem részletezi a szocialista önigazgatási szervek választásakor alkalmazható részletes eljárást, és ennek rögzítését a választási szabályzatra hagyja. A törvényben megszabott választási elvek (titkos szavazás, a megválasztandó jelöltnek a választók szavazatainak abszolút többségét kell megszereznie) megtartása mellett a választási mechanizmus különbözőképpen módosítható. Ha az egész vállalat szervezeti felépítése és a belső szervezeti egységek nagysága megköveteli, akkor lehetséges a választási szabályzatban a választások olyan rögzítése, mely szerint a belső szervezeti egységek dolgozókollektívájának közgyűlése megválasztja saját küldötteit a küldöttgyűlésre, és csak ez a küldöttgyűlés választ küldötteket a vállalati küldöttgyűlésre. • Nagy hibának tartom, hogy nem adtak ki egyértelmű alapelveket az állami vállalat igazgatójának választásával és a jelöltek számával kapcsolatban. Felszámolják-e ezt a hiányosságot legalább az állami vállalatok alapításának további szakaszában? MILÁN HOLÍK, Prága- összhangban az átalakítás alapvető irányvonalával és céljával - növelni az emberek aktivitását, teret adni az önállóságnak és az alkotó gondolkodásnak - az állami vállalatról szóló törvény csupán az alapelveit tartalmazza az önigazgatási szervek és az állami vállalati igazgató választásának. Ezek közül is az első alapelv, hogy az igazgatónak és a szocialista önigazgatási szervek tagjainak a dolgozókollektíva többségét kell képviselniük. Az igazgatót és a tanácsot illetően érvényes a titkos szavazás és a több jelölt állításának elve. A többi részkérdés rendezését a törvény a szükséges dokumentumokra, mindenekelőtt az igazgatóválasztás és a küldöttgyűlés küldötteinek választási szabályzatára hagyja. A kezdeti félreértések után ma már vitathatatlan a törvény 27. paragrafusa második bekezdésének magyarázata az állami vállalat igazgatójelöltjeinek számát illetően: az alapítónak ugyanis legalább két jelöltet kell ajánlania a közgyűlésnek az igazgatói beosztásba. Nehezen elképzelhető a választási kulcsot szabályozó irányelvek kidolgozása, tehát annak megállapítása, hogy egy küldött hány dolgozókollektívatagot képvisel. S irányelvekben sem lehetséges a tanácstagok számának megszabása. Ezt állami vállalatonként csak a konkrét feltételek ismeretében lehet megoldani. A dolgozókollektíva szocialista önigazgatásának intézménye új intézmény, ami a mostani időszakban szükségszerűen tapasztalatszerzéssel, útkereséssel, s időnként szerepének helytelen és egyoldalú értelmezésével jár. Ennek azonban nem kellene a dolgozókollektívákat eltérítenie az önigazgatás intézményével kapcsolatos kérdések alkotó megoldásától. Ellenben nagyobb aktivitásukhoz, a vállalat, gazdálkodása, gazdasági eredményei és fejlesztési távlatai iránti érdeklődésük elmélyítéséhez kellene hogy vezessen. Mert ez a szocialista önigazgatás intézményének igazi küldetése. Ilyen indokoknál fogva a jövőben sem számolunk további végrehajtási előírások és irányelvek kiadásával • Bíráltam a dolgozókollektíva küldöttgyűlése küldötteinek - véleményem szerint - nem demokratikus választási módját. Azt a választ kaptam, hogy a választásokat a kormány elnöksége hivatalának irányelvei szerint tartották meg. Hol hozták ezeket nyilvánosságra? JAN UHLÍR, Roudnice - A népgazdaság tervszerű irányításával foglalkozó kormánybizottság kidolgozta ,,A dolgozókollektíva szocialista önigazgatási szervei és az állami vállalatról szóló törvény értelmében alapított vállalatok igazgatói első választásának eljárása“ című módszertani segédanyagot. Ez az adott területen egyfajta útmutatást nyújt az állami vállalatok eljárásához. Megkapta valamennyi 1988. július 1-jén alapított állami vállalat, megjelent a CSKP KB Tények és érvek brossúrájának 1988 júliusi számában. Ebben magyarázatot találunk a csehszlovák gazdasági mechanizmus átalakításának jogi biztosítékairól is. Ugyancsak megjelent 1988 novemberében a CSKP KB azon dokumentumgyűjteménye, amely népgazdaságunk termelési-műszaki, tudományos-kutató és forgalmi alapja átalakításának második szakaszában a pártszervek és -szervezetek feladataival foglalkozik. A segédanyag ajánlás csupán, részletes tanácsot ad a szocialista önigazgatási szervek létrehozásával és az állami vállalatok első igazgatóválasztásával kapcsolatban. • A szövetkezeti törvényben az áll, hogy az állami vállalatról szóló törvény 25-35. paragrafusa megfelelően érvényes a szövetkezeti vállalatokra, és a törvény „megfelelő“ magyarázatában ezek a javaslatok összhangban vannak az érvényes jogrenddel. A szövetkezeti vállalat igazgatóját a gyakorlatban kollektív szerv, a Csehszlovák Ipari Szövetkezetek Szövetségének Elnöksége választja. A szövetkezeti törvény nem rendezi a szövetkezeti vállalat igazgatóválasztását és a Csehszlovák Ipari Szövetkezetek Szövetségének Elnöksége alatt valószínűleg az Ipari Szövetkezetek Szövetsége Központi Bizottságátérti. Hogyan magyarázzuk a vállalatról szóló törvény „megfelelőségét“ és ki jogosult ennek megállapítására ? EMIL SLÍVA mérnök, Brno- A lakás-, fogyasztási- és ipari szövetkezetekről szóló törvény (94/1985) 65. paragrafusának 3. bekezdése megállapítja, hogy a vállalat (tehát a szövetkezeti vállalat) irányítási szerveiről és a szocialista önigazgatásról az állami vállalatról szóló törvény 25-35. paragrafusának megfelelő rendelkezése érvényes. Ha a törvény azt tartalmazná: a másik törvény rendelkezése hasonló módon érvényes, ez azt jelentené, hogy gyakorlatilag az említett rendelkezések azonos alkalmazásáról lenne szó. Esetünkben viszont a törvény a megfelelő alkalmazásáról szól, ami azt jelenti: a felhozott rendelkezéseket nem lehet ugyanúgy alkalmazni, hanem figyelembe kell venni a szövetkezeti vállalatok némiképp eltérő feltételeit, és az állami vállalatról szóló rendelkezéseket megfelelő módon kell alkalmazni, nem pedig szó szerint. Jelenti ez azt is, hogy a szövetkezeti vállalat igazgatóválasztása eltérő lehet az állami vállalat igazgató- választásáétól. Ebben az esetben a megfelelő magyarázatról és alkalmazásról azok a szervek és szervezetek döntenek, amelyek e rendelkezéseket a gyakorlatban értelmezik, vagyis magyarázzák és alkalmazzák. A szövetkezeti vállalatok feltételei között az állami vállalatról szóló törvény bizonyos rendelkezései megfelelő alkalmazásának magyarázata a szövetkezeti demokrácia és önigazgatás elvei szerint a szövetkezeti szervezetek (vagyis a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, a szövetkezetek szövetségei és a Szövetkezetek Központi Tanácsa) dolga. • Hogyan lehetséges, hogy vállalatunknál az önigazgatási szervekbe történt küldöttválasztáskor nem kerültek a szavazólistára azok a dolgozók, akiket a szakszervezeti üzem- bizottság javasolt és választott. Az illetékes igazgatóhelyettesek ugyanis önkényes módon egyszerűen kihúzták a nevüket a listáról. Van joguk erre? MILÁN BERAN mérnök, Hliník nad Hronom- A jelöltek kiválasztása a dolgozókollektíva küldöttgyűlésébe mindig kollektív elhatározás eredménye. Ezt az illetékes küldöttválasztási bizottság végzi, összeállítása szakszervezeti vonalon történik, a pártszervezet vezetésével és a szakszervezettel, a SZISZ-szel, valamint a gazdasági vezetéssel együttműködve, akár vállalati méretekben, akár az illetékes belső szervezeti egység szintjén. A gazdasági vezetésből tehát senki sem jogosult arra, hogy csak a saját akaratának megfelelően válogasson. • Vállalatunknál folynak az igazgatóválasztás előkészületei. A küldöttgyűlésen - a választási kulcs szerint - egy küldött 15 dolgozót képviselne. Úgy érzem, több küldöttet kellene választanunk, demok- ratikusabban kellene szavaznunk. Mi a véleményük erről? JURAJ MAUPY, Zilina- Nyilvánvaló, minél kisebb a kulcs által megszabott képviseleti arány, annál közvetlenebbül veszik ki részüket a választók a szavazás eredményeiből. A törvény nem határozza meg, hogy a vállalati dolgozókollektíva, vagy a belső szervezeti egységek küldöttgyűléseire milyen kulcs szerint válogassák ki a küldötteket, s miképpen történjen a szavazás. És ezt éppen azért nem teszi, mert abból a jogos követelményből indul ki, miszerint erre a kérdésre vállalatonként a konkrét feltételek ismeretében kell választ találni. Közben egységes választási kulcsot kell megállapítani az egész vállalatra vonatkozóan, beleértve a belső szervezeti egységeket is. A küldöttek és választóik (az illetékes dolgozókollektíva tagjai) konkrét arányának kijelölése tehát a vállalat feladata (vagy az illetékes belső szervezeti egységé, ha annak önigazgatási szervéről van szó). Általában véve az Időhöz felállított arányt sem lehet önmagában kevésbé demokratikusnak minősíteni. • Készül-e külön előírás az alapítók számára a szervezet igazgatója és a vállalati ön- igazgatási szervek munkakörének elosztásáról? JAROSLAV KOUT, Losonc (Lucenec)- Nem számolunk a törvény kiegészítéseként ilyen végrehajtási előírás kiadásával. A közgyűlés és a tanács munkakörével kapcsolatban a 29. és 30. paragrafus mindent elmond, tehát a szocialista önigazgatási szerveknek semmilyen más munkakörük nincsen. Csupán a törvényben megszabott kérdésekben az igazgatóval együtt veszik ki részüket a vállalat irányításából. Más rendelkezésre, jogi előírásra ezért nincs szükség. • Ki dönt arról, hogy a szocialista önigazgatás szerve a dolgozókollektíva közgyűlése avagy küldöttgyűlése lesz-e? VIERA KONÓOéOVÁ mérnök, Losonc (Lucenec)- Amikor döntés születik arról, hogy a szocialista önigazgatás szerve a dolgozókollektíva közgyűlése, avagy küldöttgyűlése legyen-e (mind vállalati méretekben, mind a belső szervezeti egység szintjén), mindenekelőtt a vállalat nagyságából, tehát alkalmazottainak számából és területi tagoltságából kell kiindulni. (Korlátozó tényezőnek számít az üzemek, üzemegységek és más munkahelyek távolsága a vállalattól.) Ezért ebben a kérdésben a vállalat képviseleti szervének kellene döntenie, ez pedig nem más, mint a szocialista önigazgatási szervek létrehozására és a vállalat első igazgatójának választására kijelölt előkészítő bizottság, amelyet a szak- szervezeti taggyűlésen vagy konferencián választanak. Esetenként ennek megfelelő bizottságot hozhatnak létre a nagyobb belső szervezeti egységekben is. • Adhat-e a dolgozókollektíva tanácsa határozatában feladatokat az állami vállalat igazgatójának ? MILÁN PRIBYL, Prága- A dolgozókollektíva tanácsa a vállalat irányításából a törvényben megszabott mértékben és módon veszi ki részét. Partnere az igazgatónak, és ezért nem adhat feladatokat neki, akárcsak az igazgató sem a tanácsnak. Előfordul azonban, hogy a tanács az igazgató javaslatára hagyja jóvá az illetékes anyagokat (a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének éves végrehajtási tervét és módosításait, valamint a vállalaton belüli irányítás és a vállalat belső szervezeti felépítésének elveit - a 30. paragrafus 2. bekezdése első és második pontja értelmében), vagy az illetékes anyagot a tanács legalább megtárgyalja (a törvény 30. paragrafusa 2. bekezdése e pontja értelmében a vállalatnak a társulásban való részvételéről). A tanácsnak azonban joga van az igazgató által előterjesztett anyagokat véleményezni, javaslatot fűzni hozzájuk, kifogásolni őket, és ezt határozatba foglalni. A tanács jóváhagyási hatásköréből kifolyólag az igazgatót kötelezheti ezeknek az észrevételeknek a figyelembevételére, előfordulhat azonban, hogy egyet nem értés esetén a törvény 34. paragrafusa 3. bekezdése értelmében az igazgató döntéshozatala céljából a közgyűlés elé viszi a kér- dést. 0 %'Nem gyengül-e a vállalat belső szervezeti egységei választott szocialista önigazgatási szerveinek jogköre azzal, hogy ezeknek az egységeknek a vezetőit a vállalati igazgató nevezi ki? MIROSLAV DOHNÁL, Olomouc- Abban az esetben beszélhetnénk a jogkör gyengüléséről, ha ta törvény ezzel nem számolna és nem adna rá megoldást. A törvény 35. paragrafusa azonban szó szerint számol az alternatív megoldással, vagyis az igazgató vagy kinevezi a közvetlenül alárendelt szervezeti egység vezetőjét, vagy a vállalat dolgozókollektívájának közgyűlése, esetleg küldöttgyűlése dönt arról, hogy a vállalat belső szervezeti egységeinek vezetőit az illetékes belső szervezeti egység közgyűlése válassza meg. Hangsúlyozzuk, hogy a vállalaton belül a szocialista önigazgatás megszervezését és a belső szervezeti egységek szocialista önigazgatási szerveinek hatáskörét a tanács javaslatára a közgyűlés hagyja jóvá (a 29. paragrafus 1. bekezdésének d betűje 1. pontja és a 30. paragrafus 2. bekezdése c betűje 2. pontja rendelkezik erről). Ily módon biztosított a dolgozókollektíva ezen szerveinek közvetlen részvétele az említett kérdések megoldásában. • A vállalat olyan választási szabályzatot adott ki, amely szerint a tanácstagokat és az igazgatót a szakszervezeti konferenciákon és taggyűléseken üzemenként külön-kü- lön választanák meg. Helyes ez az eljárás? JIRÍ SOUÓEK, Hradec Králové- Ez az eljárás helytelen. Az állami vállalatok szakszervezeti szerveinek meghatározott munkakörük van, ez főként munkajogi és szociális kérdésekre vonatkozik. Jelentős mértékben együttműködnek a szocialista önigazgatási szervek létrehozásának és a vállalati igazgató első választásának előkészületeiben (elsősorban az előkészítő bizottság összeállításakor). A szak- szervezeti taggyűlés vagy konferencia azonban nem pótolhatja a közgyűlést (küldöttgyűlést). Ezek a szocialista önigazgatás olyan szervei, amelyeknek az állami vállalat fejlesztése irányításában más hatáskörük és feladatuk van. Ugyancsak aláhúzzuk, hogy a szakszervezeti taggyűlés, vagy konferencia összetételében nem mindig azonos a dolgozókollektíva közgyűlésével (küldöttgyűlésével), amelyet más kritériumok szerint (a törvény 2. paragrafusa 3. bekezdése értelmében) hoznak létre, nem a szakszervezeti tagság alapján. • Jelöltetheti-e magát a választási bizottság tagja a küldöttgyűlés küldöttjének? MOJMÍR KALÁBEK, Brno- Ezt nem zárja ki a törvény. Javasoljuk viszont, hogy a választási bizottság (küldöttválasztási bizottság) tagjait ne jelöljék abba a küldött- gyűlésbe, amelynek megválasztására hozták létre ezt a bizottságot. Ennek az elvnek a megtartása de- mokratikusabbá teszi a választásokat. • Milyen módon adhat javaslatot a dolgozókollektíva és az egyén a jóváhagyott igazgató- és tanácsválasztási, illetve a közgyűlés választási és tárgyalási szabályzata néhány rendelkezésének módosítására (bármikor később is, amikor a korábbi rendelkezés indokolatlanná válik vagy a szabályzat új rendelkezéssel szorul kiegészítésre)? JÁN NOVOTNY mérnök, Malacky- A választási és tárgyalási szabályzat, és vele együtt bármilyen későbbi módosítás jóváhagyása a törvény 29. paragrafusa szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A rendelkezés egyértelműen megállapítja, hogy e dokumentumokat a tanács javaslatára a közgyűlés hagyja jóvá. Ebből következik: a módosításokra tett javaslatok a dolgozókollektíva tanácsára tartoznak. Ha tehát bárki, vagy a dolgozók bármelyik csoportja a választási illetve tárgyalási szabályzat módosítását kéri, javaslatával a dolgozókollektíva tanácsához kell fordulnia. Ugyanis ez a szerv jogosult az illetékes javaslat közgyűlés elé terjesztésére, •tylérle- gelés után a tanács elfogadhatja vagy elutasíthatja az egyén, illetve csoport javaslatát. A törvény jogilag nem kötelezi a tanácsot - döntéshozatal céljából - valamennyi javaslat közgyűlés elé terjesztésére. A szerkesztőségek képviseletében a kérdéseket Václav Marék és Vlastimil Bradác, a Rudé právo, Jozef Krsko, a Pravda, Mészáros János, az Új Szó, Pavel Parma, a Práce és Mária Pavolková, a Práca szerkesztői tolmácsolták. ÚJ SZÚ 4 1989. V. 31.
