Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám, szerda
ÍJ szú 3 989. V. 31. A megújuló társadalomnak megújított törvényhozásra van szüksége (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZMP pártértekezlet helyett még az idén kongresszust tart (ŐSTK) - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának hétfői ülése úgy döntött, hogy még az idén összehívja a párt kongresszusát. Az MTI hírügynökség közölte: Grósz Károly főtitkár beszámolója alapján a testület áttekintette a párt időszerű feladatait, s ezt követően döntött úgy, hogy nem pártértekezletet, hanem kongresszust fognak tartani. Ezzel a KB megváltoztatta május 8-i határozatát, akkor ugyanis még pártértekezlet összehívásáról hozott határozatot. dése. A fő bűnös itt a pénzügyminisztérium, de hibásak más minisztériumok is, amelyek terven felül növelik költségvetéseiket - mondotta Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető szólt az orszáy bonyolult ökológiai helyzetéről is. Hangsúlyozta, ezeket a problémákat haladéktalanul és következetesen kell mogoldani, figyelembe véve a Szovjetunió gazdasági igényeit és az ökológiai biztonság követelményeit. Mihail Gorbacsov felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell dolgozni az ökológiai problémák megoldásának pontos országos programját. Ezen már számos szakember dolgozik, de munkájuk valahogy elhúzódik. Figyelembe véve e problémakör jelentőségét, a népi képviselők kongresz- szusának kellene ellenőriznie ezeknek a munkálatoknak az előrehaladását. Nem lehet csak bírálni a környezetvédelem terén mutatkozó hiányosságokat és problémákat. Konstruktív javaslatokra és tettekre van szükség. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának feladata minden bíráló megjegyzés és konkrét javaslat alapos megvitatása és ennek alapján a megfelelő döntések elfogadása. A tartalékok kihasználása A szociális kérdések közül a lakáskérdés megoldását nevezte a legfontosabbnak. Leszögezte, ezen a téren nagy felelősség hárul a köztársasági és a helyi szervekre. A továbbiakban megállapította, tartós figyelmet kell szentelni a fiatalokról való gondoskodás kérdéseinek. Ki kell dolgozni az anyákról és a gyermekekről való gondoskodás komplex programját, javítani kell a nők munkakörülményeit, tartósan kell gondoskodni az érdemes dolgozókról, a háborús veteránokról és a rokkantakról. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa mellett állandó szerveket kellene létrehozni, amelyek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznának. Mihail Gorbacsov bírálta az egyenlősdit és az élősködést. Hangsúlyozta, megengedhetetlen, hogy igazságtalan legyen az előnyök és kiváltságok odaítélésének rendszere. Egy külön bizottságot kell létrehozni, amely felülvizsgálná ezt a rendszert. A szociális kérdések megoldása során tekintetbe kell venni a társadalom lehetőségeit, ugyanakkor ki kell használni minden tartalékot, összhangba kell hozni a beruházásokat a rendelkezésre álló kapacitásokkal. A tartalékok további forrásának a fegyverkezési kiadások csökkentését nevezte. Mint mondotta, ma olyan nemzetközi helyzet alakult ki, hogy a védelem kérdéseit politikai eszközökkel is meg lehet oldani. Tájékoztatott arról, hogy az elmúlt két évben befagyasztották a Szovjetunió védelmi kiadásait. Bejelentette, 1989-ben 77,3 milliárd rubel a védelmi kiadások összege. (Egyébként ez az első eset, hogy a Szovjetunió közzétette az erre vonatkozó pontos adatokat.) Mihail Gorbacsov azt is közölte, hogy 1990-91-ben a védelmi kiadások összege további 10 milliárd rubellel, vagyis megközelítőleg 14 százalékkal csökkenthető. Mihail Gorbacsov a továbbiakban hangsúlyozta az irányító apparátus átalakításának szükségességét. Leszögezte, az így nyert eszközöket a bonyolult gazdasági problémák megoldására kell felhasználni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az irányító apparátus magasabb szintjén már beindultak az alapvető változások és már meg is jelentek a konkrét eredmények. Ezzel szemben a helyi irányító apparátus létszáma növekszik, néhol hat munkásra egy vezető dolgozó jut. Ezen a helyzeten határozottan változtatni kell, hiszen az irányító apparátus fenntartása évi 44 milliárd rubelt emészt fel. Ennek az apparátusnak az átalakítása a tartalékok pótlólagos forrása lesz, amelyet a gazdasági és szociális problémák megoldására lehet felhasználni. Demokratizálási folyamat Az átalakítás legnagyobb eredménye a társadalmi élet széles korú demokratizálása - szögezte le Mihail Gorbacsov. Kezdettől fogva tudatában vagyunk annak, hogy minden fejlesztési törekvés kudarcra lesz ítélve, ha nem sikerül demokratizálni a társadalom életének minden területét. Ez a népi képviselők kongresszusának egyik stratégiai feladata is. A valódi demokratizálás fő feltétele a Minden hatalmat a szovjeteknek jelszó alkalmazása, az, hogy az apparátus munkája feltétlenül alá legyen rendelve a tanácsoknak. További fontos feltétel a párt- és állami szervek funkcióinak pontos behatárolása. A kommunista párt ma az átalakítás fő záloga, az átalakítás védelmezője, a konzervatív és szélsőjobboldali tendenciákkal szemben. A párt fő feladata ma a társadalmi rétegek érdekeinek az összehangolása. A párt kész mindezekről a kérdésekről a párbeszédre. A kongresszuson megválasztott új szerveknek a hatalom gyakorlásához reális eszközöket kell kapniuk- folytatta Mihail Gorbacsov. A Legfelsőbb Tanácsnak azonnal hozzá kell látnia több törvény előkészítéséhez, ezeket pedig már az idén őszszel el kell fogadnia a népi képviselők második kongresszusának. Ezeknek a törvényeknek az előkészítése nélkül a Minden hatalmat a szovjeteknek jelszó csak papíron marad. További időszerű kérdés a jogállam létrehozása. Ezen a téren mindenekelőtt az egyén jogi védelméről van szó. Azelőtt az állami érdekeket az emberek érdekei fölé helyezték, ami bürokratizmust szült. Ma egyetlen emberhez sem szabad igazságtalanul viszonyulni. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, a kidolgozásra kerülő új törvényeknek meg kell felelniük a mai követelményeknek. A megújuló társadalomnak megújított törvényhozásra kell támaszkodnia. Felhívta a figyel- mat arra is, hogy a szovjet törvénykezést összhangba kell hozni a Szovjetunió által vállalt nemzetközi normákkal és kötelezettségekkel. Támogatta azt az elgondolást, hogy népszavazást kell tartani a társadalom meghatározó jellentőségű ügyeiről. Leszögezte, a jogrend megszilárdítása érdekében szükség van az igazságszolgáltatás reformjára is, főleg a bűnözés növekedésével összefüggésben. Támogatni kell a törvényességet biztosító szerveket, ugyanakkor konkrét eredményeket kell tőlük követelni. Elítélte azokat, akik saját ambícióikat szem előtt tartva nyugtalanságot keltenek. Hangsúlyozta, jogilag kell védeni a demokráciát és a nyilvános tájékoztatást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalomban elégtelen a fegyelem és nem kielégítő a rend, ami nemcsak gazdasági, de erkölcsi károkat is okoz. Fegyelem nélkül az átalakítás nem fog előrelépni. Nemzetiségi problémák A Szovjetunió nemzetei és nemzetiségi közti viszony problémáinak megoldásáról szólva Mihail Gorbacsov rámutatott a Vlagyimir lljics Lenin által kidolgozott nemzetiségi politika helyességére. Ez a politika óriási pozitív eredményeket szül. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a húszas évek végén és a harmincas években deformálódott a lenini nemzetiségi politika, s a pangás időszakában is kiéleződtek a nemzetiségi problémák. Terhes örökséget vettünk át- hangsúlyozta. Az átalakítási folyamat kezdetén lebecsültünk néhány örökölt problémát és nem oldottuk meg időben a nemzetiségi viszonyban felmerült sürgető kérdéseket. Ezt a szélsőséges elemek különböző ellentétek szítására és tragikus incidensek kiprovokálására használták ki. A nemzetiségi problémákkal fog foglalkozni az SZKP Központi Bizottságának következő plenáris ülése, emlékeztetett Mihail Gorbacsov. Ezekkel a problémákkal átfogóan és részletesen kell foglalkozniuk a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa bizottságainak is. A nemzetiségi problémák megoldása során bővíteni kell a szövetségi köztársaságok és kerületek jogkörét. Ugyanakkor ki kell dolgozni egy jogi mechanizmust is az ezen a téren felmerülő kérdések megoldására. Az a fontos, hogy helyesen egyeztessük össze az országos érdekeket a köztársasági érdekekkel. Új gondolkodásmód a külpolitikában Külpolitikájában a Szovjetunió az új politikai gondolkodásmódból indul ki és elutasítja a múltbeli dogmatikus hozzáállást. A szovjet külpolitika fő irányait az SZKP XXVII. kongresz- szusa tűzte ki, legfontosabb elvei közé tartozik a nukleáris háború és a fegyverkezés elutasítása, minden ország fejlődési iránya szabad megválasztásához való jogának elismerése és a belügyekbe való be nem avatkozás. A világon változatlanul léteznek a régi módon gondolkodó erők, s ezért kell létezniük hadseregeknek és katonai tömböknek is. Másrészt viszont a nemzetközi kapcsolatokban számos pozitív eredmény született. Csökkent a feszültség, nem fenyeget az atomháború, a Szovjetunió megnyílt a világ előtt és bekapcsolódik a nemzetközi munkamegosztásba. Beszéde külpolitikai részében Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a szovjet-kínai kapcsolatok normalizálásának világméretű jelentőségét. Megállapította: a szocialista országokban a kölcsönös tisztelet, a be nem avatkozás és az együttműködés elvei alapján kell építeni a kapcsolatokat, ahogyan ez most folyik is. A Szovjetunió külpolitikája legfontosabb irányvonalának nevezte a közös európai ház gondolatának megvalósítását. Megállapította, az ázsiai-csendes-óceáni térségben a Szovjetunió továbbra is a vlagyi- vosztoki irányvonalhoz tartja magát. A szónok megkülönböztetett figyelmet szentelt az Indiával fenntartott kapcsolatoknak. Leszögezte, a Szovjetunió a stabilitás elvei alapján akarja fejleszteni kapcsolatait a nagy jelentőséggel bíró Egyesült Államokkal, jó kapcsolatokra törekszik minden szomszédos országgal. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, politikai eszközökkel kell garantálni a Szovjetunió biztonságát. Megengedhetetlen, hogy a politikai célok elérése érdekében erőt alkalmazzanak, illetve az erővel való fenyegetéshez folyamodjanak. Megállapította, hogy a konkrét politika a múltban gyakorta ellentétben állt a meghirdetett elvekkel, ami negatívan tükröződött a Szovjetunió nemzetközi tekintélyén. A jövőben az ilyesmit ki kell zárni. Leszögezte, minden fontos külpolitikai döntésben részt kell vennie a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának. Végezetül Mihail Gorbacsov alaposan megindokolt stratégiai irányvonalnak nevezte az új politikai gondolkodásmódot, amely megfelel az egész emberiség érdekeinek. A Luzsnyikiban szombaton és vasárnap megtartott nagygyűlésekkel kapcsolatban a Pravda hozzáfűzi, hogy a felszólalók támadták mindazokat, akik a kongresszuson beszédet mondtak, s ez nem tetszett a moszkvai és az orosz „népfront“, valamint a „demokratikus szövetség“ képviselőinek. A luzsnyiki szónokok közül senki sem terjesztett elő konkrét javaslatokat az égető problémák megoldására, a politikai, gazdasági és szociális stratégiára vonatkozóan. Ezeknek a „demokratáknak“ semmilyen javaslataik nincsenek. Ennek ellenére nem takarékoskodnak az SZKP, a szocializmus és az átalakítás erőinek címére szóló sértegető támadásokkal, sőt, az egyes pártvezetőket és népi küldötA hétfői központi bizottsági ülés másik fő napirendi pontja a párt mezőgazdasági politikájának megújítása volt, s a testület erről határozatot fogadott el. Erről a témáról Iványi Pál, a központi bizottság titkára terjesztett elő beszámolót. Elmondotta, az új mezőgazdasági politika koncepciójának tervezetét három hónappal ezelőtt hozták nyilvánosságra, s a javaslatról hozzávetőleg 30 ezren nyilvánítottak véleményt. A magyar mezőgazdaságban az utóbbi időben kedvezőtlen tendenciák jelentkeznek, mind azt állat- és növénytermesztésben, mind pedig az élelmiszeriparban. A termelés csökkenése nyomán gondok keletkeznek az élelmiszer-ellátásban, ez kedvezőtlenül hat az egész gazdasági helyzetre és további szociális feszültségeket szít. A szónok felkérte a kormányt, dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket, s javasolta, hogy az előkészületben levő gazdasági munkaprogramjába a kormány iktassa be a nemzeti mezőgazdasági programot is. A vitában többen szóltak arról, hogy a mostani helyzetnek milyen politikai kihatásai vannak, tekintettel arra, hogy több párt, mozgalom és szervezet - a választási kampányra készülve - is el akarja nyerni a mezőgazdaságban dolgozók szimpátiáját. A központi bizottság azt ajánlotta, hogy maguk a mezőgazdasági dolgozók foglaljanak állást e kam- oánnyal kapcsolatban, nekik kell (CSTK) - A lengyel kormány tegnapi nyilatkozatában határozottan elítélte, hogy egyes nyugati országok és polgárai beavatkoznak a jelenlegi lengyel választási kampányba. A dokumentum szerint néhány ország diplomáciai képviseletének munkatársai nemcsak politikai szimpátiájukat nyilvánítják ki - ami az ő magánügyük lenne -, hanem aktívan részt vesznek a különböző találkozókon, az ellenzék által szervezett akciókon, s esetenként tanácsadói szerepet is betöltenek. Az USA-ban és néhány más nyugati országban gyűjtéseket rendeztek az ellenzék választási kampánya számára. Nyomdagépek és más berendezések érkeznek Nyugatról, ezeken nyomják az ellenzék plakátjait, falragaszait. Pedig az ellenzék számára a lengyel állami rádióban és tévében biztosították a kerekasztalnál megállapodott műsoridőt, saját napilapja is van, a Gazeta Wyborcza. Washington az ellenzéki erők rendelkezésére bocsátotta a Szabad Európa rádiót. Megjelenteket személy szerint is támadják. Természetesen, azon tízezerek között, akik Luzsnyikiban találkoztak, voltak olyanok is, akik a komoly, megalapozott, kulturált és konstruktív dialógus iránt érdeklődnek. De a szónoki emelvényt szilárdan két- három „nem formális“ szervezet tartja a kezében, s csak a nekik megfelelő szónokokat engedik a mikrofonhoz. Ma már megszámlálhatatlan „front“, „frakció“, egyesülés és klub létezik, és számuk állandóan növekszik. A Pravda szerint felaprózzák a politikai pluralizmust a nevek és szervezeti struktúrák végeláthatatlan szövevényével, de ez az ő dolguk, keressék a saját igazságukat. De az is nyilvánvaló, hogy az igazugyanis a legjobban tudniuk, hoqy ki képviseli az ő valódi érdekeiket. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP jó választási programmal 3 millió vidéki választót állíthat a maga oldalára, s ha a párt nem él ezzel a lehetőséggel, akkor másoknak engedi át a terepet. A Népszabadság tegnapi számában jelent meg a Grósz Károllyal készített interjú, amelyben a főtitkár visszatér arra, hogy az eredetileg tervezett pártértekezlet helyett miért kongresszust hívtak össze. Mint mondotta, az MSZMP tagjainak többsége egy kiforrottabb pártprogramot szeretne, s úgy véli, hogy ezt a kongresszusnak kell elfogadnia. Ezen túlmenően a párt új szervezeti szabályzatát is a kongresszus elé fogják terjeszteni. A legközelebbi, a júniusi központi bizottsági ülésen a kongresszus előkészítésével és a választási renddel összefüggő kérdéseket tekintik át. Budapesten tegnap összeült a parlament, a képviselők megvitatják a gazdasági szervezetek és egyesülések átalakításáról szóló törvényjavaslatot, az állami vállalatokról és mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosítását, valamint a büntető törvénykönyv módosítását. Szó lesz a népszavazás alapelveiről, valamint arról a kormányjavaslatról, amely az idei pénzügyi egyensúly javítását célozza. Az Országgyűlés meghallgatja a kormány beszámolóját a Gabcíko- vo-Nagymarosi Vízlépcsőről is. tek az ellenzék választási kampányát támogató nyugati küldöttek is. Jelenleg Lengyelországban tartózkodik Zbigniew Brzezinski nemzet- biztonsági főtanácsadó. Mint már beszámoltunk róla, ő úgy nyilatkozott, hogy ha a Szolidaritás a hét végén esedékes választásokon nem ér el fölényes győzelmet, annak kedvezőtlen hatása lehet, vagyis ettől tette függővé a Nyugat gazdasági segítségét. Ez nyílt és durva kísérlet arra, hogy befolyásolják egy szuverén ország választási eredményeit. A kormány követeli a beavatkozás minden formájának megszüntetését. A Trybuna Ludu tegnapi kommentárja szerint az utóbbi hetek tapasztalatai alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az ellenzék erkölcsileg megosztott, diktátumot alkalmaz, tolerálja a szovjetellenes- séget, az utcai huligánkodást. A Trybuna Ludu szerint az ellenzék, a Szolidaritás és személyesen Lech Walesa álláspontja ezekkel az eseményekkel kapcsolatban ellentétes a kerekasztalnál született megállapodásokkal. ságra való monopóliumot nem lehét a szónoki emelvény monopóliumával támogatni. Bizonyos, hogy Luzsnyikiban nemcsak a népfront képviselői akarnak beszélni. Bizonyos, hogy a moszkvaiakat nem csupán a „demokratikus szövetség“ hívei érdeklik. A lap leszögezi: egyáltalán nem adminisztratív intézkedést sürgetünk, de teljesen egyértelmű, hogy a demokratikus folyamatot szervezésileg is alá kell támasztani. Nincs semmi ok arra, hogy hallgatni kelljen azoknak, akik nem értenek egyet a sztrájkokra, a rendzavarásokra való felhívásokkal. Elérkezett az ideje, hogy a társadalom egészséges erői megértsék, a jelenlegi helyzetben a hallgatást úgy lehet magyarázni, mint a szélsőséges jelszavakkal és felhívásokkal való egyetértést. Különösen így van ez ma, amikor egyes köztiszteletnek örvendő személyiségek, akik szintén részt vettek e nagygyűléseken, nem léptek fel a szélsőséges megnyilvánulások ellen - szögezi le a Pravda. Cl józavid Miiéitől rr~ nPABflA =1 A luzsnyiki sportcsarnokban lezajlott eseményekről (CSTK) - A moszkvai tanács engedélyezte, hogy a Luzsnyiki sportkomplexumban a népi képviselők kongresszusának ideje alatt a küldöttek találkozhassanak a főváros lakosságával. A moszkvai Pravda tegnapi számában arra figyelmeztetett, hogy a nagygyűlések jellege nem nevezhető demokratikusnak. Egyes szónokok felszólalásaiból kiérezhető az az igyekezet, hogy a kongresszus döntései elleni hangulatot keltsenek az összegyűlt emberek körében. A kormány nyilatkozatban ítélte el a nyugati beavatkozást a választási kampányba
