Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-29 / 124. szám, hétfő

ÚJ szú 5 i989. V. 29. Egy szakmunkásképző gondjai de nincs kivel... Nagy népszerűségnek örvend a Szepsi Mezőgazdasági Szakközépisko­lában a mezeifutó verseny (Archív-felv.) Iskolai testnevelés Tornateremre várva Egy iskolának nagyobb esélye van rá, hogy többet tegyen a sportért, ha jól felszerelt tornaterme, sportpályája van, szakképzett tanárokat, esetleg volt neves sportolókat foglalkoztathat. A siker persze még akkor sem biztos, de feltétlenül könnyebb helyzetben van a tantestület. Megfelelő lehetőségek híján viszont fokozott erővel, figyelemmel kell dolgozniuk az oktatóknak. Meglehetősen mostoha körülmények között sem elképzelhetetlen a magas szintű iskolai testnevelés. Van hol, Látogatásom előtt telefonon jel­zem érkezésemet a Hurbanovói Kö­zépfokú Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézetben, mire Jozef Homola igazgató a páti (Patince) fürdőbe irányít. A testnevelő tanár és az oktató is honvédelmi gyakorla­ton van a gyerekekkel. Délben érkezünk Patra. A kocsi­ban kibírhatatlan a hőség, irigyked­ve nézem a hús fák alatti ösvényen fürdőmezben ugrabugráló lurkókat. Nemrég még a medencében lehet­tek, a testükön felcsillanó vízcsep- pek erről árulkodnak. Nehezen talál­juk a 2itava üdülőt, a portás bácsi a kapunál ugyan eligazított; - Egész hátul keressék. Ha igyekeznek, még utol is érhetik az épp hazafelé igyek­vő gyerekeket. Kíváncsi szemek merednek az érkező idegenekre. Minden ablak­ban kihajló fejek, a fiúk várják az ebédre hívó jeladást. Benn az egyik szobában tanárok, nevelők, oktatók rövid megbeszélést tartanak. Rövi­desen négyen maradunk, a többiek ebédelni indulnak a nyilván farkasé­hes diákokkal.- Korán kezdtük a napot, megé­heztek - veti oda Sobolevsky László testnevelő tanár. - Reggeli torna, mosakodás, takarítás, s mindjárt kezdtük a napi foglalkozást. Mind a négy rajnak négy témakört kell átvennie három nap alatt, a negyedi­ken felmérjük az addig tanultakat, az ötödiken, pénteken pedig versenyt rendezünk. A négy raj, azaz a négy osztály verseng egymással. A tanfolyamon a harmadikos szakmunkástanulók felfrissítik az előző két évben szerzett ismerete­ket, ugyanis az utolsó évben már nincs honvédelmi nevelésük.- Talán jobb lenne mindjárt a szün­idő elteltével, szeptemberben ren­dezni a kufzust, akkor még nem felejtették el az előző esztendőben tanultakat, de az őszi időpontban nehéz megoldani, hogy a kollégák egy hétre eljöjjenek, no meg ugyan­erre a hónapra esnek a brigádok is. Nagyszerű időt fogtak ki. A Nap majd leugrik az égboltról. Igaz, a fiúk Kora reggel volt még, amikor Tibor Polakovic, a hatvanas évek legjobb cseh­szlovák kenusa, jelenleg a ŐH Bratislava élsportközpontjának az edzője telefonon riasztott: - Gyere gyorsan, érdekes ven­dégem van! Török István volt az, aki egyedülálló sportteljesítményével valószínűleg a Re­kordok könyvébe is bekerül. Akkor már ötödik napja volt úton kenujával a Dunán, természetesen a víz folyásának ellené­ben. A Budapesti Honvéd volt válogatott versenyzője, aki most 35 esztendős és idestova huszonnyolc éve sportol rend­szeresen. Mire is vállalkozott tulajdon­képpen? Az egyszerű kivitelezésű reklám-,.szó­rólap" fogalmazása szerint ,,az európai népek barátságának jegyében Budapest­től Luimneachig 3500 km-es utat tervez versenykenuval, ami világrekord-kísér- let“. Luimneach egyébként Írországban van és a legnyugatibb fekvésű európai város. A pontos, napokra és kilométerek­re lebontott útiterv szerint augusztus 25- én akar Luimneachbe érkezni Török Ist­ván. Azelőtt azonban még egy fontos úticélja, illetve terminusa van: a nagy francia forradalom 200. évfordulóján, jú­lius 12-én Párizsban szeretne „landolni“. Az egész „kirándulás" különben gróf Széchenyi István fiának, Széchenyi Ödönnek nyomában halad... Szinte hihe­tetlen, de az európai víziútrendszer gon­dolata már másfél ezer éves. Tervezte a hun Attila, építeni kezdte Nagy Károly, pártolta Goethe, támogatta I. Lajos. Első­nek azonban éppen az ifjabb Széchenyi hajózott rajta „Hableány" nevű gőzhajó­ján 1867-ben. Nos, mint már jeleztük, Török István ennél még tovább kíván haladni. Ráadá­sul nem a gőz erejével, hanem saját izmai segítségével. Árral szemben valóban egyedülálló sportteljesítmény a napi 30-40 km lelapátolása a labilis vízi jármű ben térdelve. A rokonszenves, rendkívül szerény sportember azonban további cé­lokat is szeretne teljesíteni. Saját megfo­galmazása szerint vállalkozása a kajak­kenu sport népszerűsítése, továbbá fi­gyelmeztetés arra a rendkívül aktuális körülményre, hogy környezetünk védel­a nap nagy részét a lőtéren töltik, vagy épp topográfiai és elsősegély­nyújtási ismereteiket elevenítik fel, esetleg a tömegpusztító fegyverek elleni védekezést sajátítják el, de a sok elfoglaltság mellett azért ma­rad idő sportolásra, szórakozásra is. Úszásoktatást is tartunk - csatla­kozik hozzánk Bystricky László szak- oktató, aki 22 évet töltött a szak­munkásképzőben. - Minigolfoznak, röplabdáznak a srácok, nem unat­koznak.- Este diszkó lesz - szól közbe valaki. Én még az úszásoktatásra lennék kíváncsi. Sok az úszni nem tudó tanuló?- Elvétve akad - veszi át a szót Moravöík Tibor oktató, s a névsor­ban utánalapozva mondja is: - a harmadik B-ben egy, a többiben hasonló a helyzet. Az iskola három- száznegyvenkét tanulójának több mint nyolcvan százaléka úszó. Meglepően jó arány. Vajon azt tükrözi-e, hogy a szakmunkásképző diákjainak - az ország hasonló okta­tási intézményeiben adott helyzettől eltérően - viszonya is ilyen jó a sporthoz, a testneveléshez? örömöm korai. Hamarosan kide­rül, náluk sem rózsásabb a helyzet, mint másutt.- Az első évfolyamban kevesebb a probléma, mivel ott nem változik a testnevelés, heti két óra van beik­tatva az órarendbe - vázolja Sobo­levsky László. - A másodiktól kez­dődik a gond, ezekben az osztályok­ban a múhelyhéten nincs testneve­lés, a következőn viszont négy, ez pedig az iskolai rendelet alapján négy napra van elosztva, nem lehet az órákat összevonni. Pedig jobb lenne, hasznosabban ki tudnánk használni az időt. Tapasztalatom szerint húzódoznak a tornától a gye­rekek, én ezt annak tudom be, hogy nincs sikerélményük.- Nemcsak a sikerélménnyel van baj - szól közbe Moravöík Tibor csak a diszkó kell meg a korcsma.- Más szakkörrel is ugyanez a helyzet, hozzám is bejelentkeznek me, vizeink tisztasága létérdekünk, végül pedig annak bizonyítása: állati fehérje nélküi is lehetséges átlagon felüli fizikai teljesítményt nyújtani. Török István ugyanis vegetáriánus. Mintegy hat esz­tendeje, egészségi okokból hagyott fel a húsfogyasztással, s azóta kitűnően érzi magát. Vacsorája főleg különféle növényi magvakból áll. Némi élelmiszert egyébként magával visz a kanujában is, ha netán nem sikerül­ne a tervezett tízkilométerenkénti találko­zás a part menti utakon haladó mikro- busszal, melyet egy barátja vezetett: őt Ausztriában Török István felesége váltotta fel. Kettesben haladnak hát majd a nagy cél felé. Aki tehát az ilyen kísérleteknél megszokott több tagú támogató-teamra gondolt, az bizonyára csalódott. Egyálta­lán, az egész akció, melyet a Széchenyi Alap, valamint a Magyar Hitel Bank szponzorál, igen szerény külsőségek kö­zött zajlik. Semmi különös felhajtás vagy bombasztikus reklám. A Dunán majd Bécs után más nyugat-európai vizeken napjainkban már Regensburghoz közele­dik a nagy kaland hőse. Aztán következ­nek a fontosabb állomások: Nürnberg, Bamberg, Frankfurt, Strassbourg, Nancy, Párizs, Calais, London, Birmingham, Chester, Dublin és végül Luimneach... MAJOR LAJOS szeptemberben zenére - mondja Jalsovszky Béla szakoktató -, de aztán fokozatosan elmaradoznak. Csak diszkó kell nekik...- A kitartás hiányzik belőlük - így Moravöík Tibor csak azt nézik, hogy mindent minél hamarabb le­tudjanak. Nincs tehát megoldás? - kér­dezem.- Középiskolán motiválni lehet az osztályozással - vázolja a testneve­lő tanár nálunk inkább az osztá­lyok közötti versenyekkel. Ezek a fi­úk nagyrészt faluról jönnek, a labda­játékokat, a futballt szeretik, azt ké­pesek lennének napestig játszani. De hát a testnevelés nemcsak fut- ballból áll.- Vajon mi segítene? - morfondí­rozik Moravöík Tibor. - Szerintem a nem szervezett mozgás hiányzik ezeknek a fiataloknak, hiszen az iskolákban így is minden túl van szervezve, ódzkodnak a fiatalok at­tól, hogy a sportban is ugyanígy legyen. A hurbanovói szakmunkásképző­ben kitűnő feltételek adódnak a sportolásra. Az intézménynek két tornaterme van, az egyik speciális súlyemelő terem, itt dolgozik Jan és Milán átefánik hivatásos edzők irá­nyításával az ifjúsági élsportköz­pont. Az öt év alatt már válogatott versenyző is került ki kezük alól, Dudás György.- Van hol, van aki csinálja, csak sokszor nincs kivel - panaszolja So­bolevsky László. - Az atlétikai körre néha úgy kell összeszedni őket.- Néha viszont televan a futball­vagy a kézilabdapálya - veti közbe Dikácz István szakoktató. - Amihez kedvük van, azt csinálják, önkénte­sen. Ugyanígy van a szakkörökkel is. Minden tanuló tagja a tizenkét szakkör valamelyikének, így már nem önkéntes az egész, egyeseket úgy kényszerítünk bele!- Valóban nem azokkal van baj, akik szeretik a sportot - látja be Moravöík Tibor hanem azokkal, akik nem. S ezeken a rendszeres versenyzés sem segítene. Ebben nem értek egyet Sobolevsky kolléga véleményével. xxx Mi hát a megoldás? Joggal kér­dezheti az olvasó a riport végezté­vel. S talán csalódik, ha kérdésére nem kap választ. Nem akarjuk azt mondani, nem a mi dolgunk ennek megválaszolása. De úgy érezzük, a mi fő tennivalónk, hogy rámutas­sunk a problémákra, s a testnevelő tanároké, oktatóké, hogy megsze­rettessék a rendszeres testnevelést, mozgást a szakmunkásképzők fia­taljaival. Nincs könnyű dolguk, párt-, állami és testnevelési szerveink évek óta szorgalmazzák a megol­dást; ez eddig még várat magára. URBÁN KLÁRA Csehszlovákiában több mint 3000 iskolának nincs tornaterme. Ezt a nem éppen szívderítő adatot egy évvel ezelőtt hozták nyilvánosságra. A minisztériumi beszámolóban töb­bek között az is olvasható: 1990-ig az a terv, hogy minden iskolának legyen tornaterme. Ezt külön ki­hangsúlyozta Dohányos Rudolf, a Szepsi (Moldava) Mezőgazdasági Szakközépiskola gépészeti szaká­nak igazgatója, amikor a közelmúlt­ban ott jártunk. Főleg azért említette, mert őket is érinti a dolog. A nehéz helyzet ellenére nem pesszimisták, sőt...- Ha valakinek, akkor nekünk iga­zán gondot - s nem is akármilyet - okoz az iskolai testnevelés. De csupán azért, mert nincs tornater­münk. Négy éve forszírozzuk, hogy legyen. Az ígéretet már megkaptuk. Elképzeléseink vannak: az új műhe­lyünk szomszédságában lenne a legmegfelelőbb helye. Merész ter­vünket a kerületi nemzeti bizottság is támogatja. Két év múlva az álom valósággá válhatna... Az iskola 270 diákja télen és ősz­szel nap mint nap vándorol a tornaó­rák előtt és után. Három helyen is befogadták őket, a gimnáziumban, az alapiskolában és a pionírházban. Hogy minél jobban kihasználják az időt, ezért úgy döntöttek: a heti két tornaórát egybevonják, hogy kisebb legyen az időveszteség. Próbálkoz­tak más megoldással is. A legna­gyobb helyiséget átalakították torna­teremmé, ám a szomszédos osztá­lyokban a hangzavar és a dübörgés miatt nem lehetett tanítani. Már úgy tűnt, megoldódik a probléma, aztán mégsem lett az elképzelésből sem­mi. Erről legkevésbé ők tehetnek. Különben az épület eredetileg nem is iskolának készült, ezért a falak a kelleténél jóval vékonyabbak.- Ha kedvező az időjárás, akkor a sportpályánkon tartjuk a torna órá­kat. Nem tagadom, ez is szükség­megoldás, de hát mindent megte­szünk, hogy - a lehetőségeinkhez mérten - megfelelő szinten tudjuk tartani az iskolai testnevelést. Ez nemcsak a heti két órából áll. Tanu­lóink kilencvenöt százaléka délutá­nonként rendszeresen sportol, mo­zog. Igen népszerűek a sport- és a honvédelmi szakkörök. Bröstöl Gábor, Nagy János és Bartolomej Eiben a tanítást kővetően is foglal­kozik a gyerekekkel. Természetesen a foci a legnépszerűbb, ám az atléti­ka iránt is egyre többen érdek­lődnek. Ettől az évtől a szepsiek junior labdarúgócsapata az iskola neve alatt fut. Nem kevesebben, mint nyolcán, saját nevelésű játékosok. Dohányos Rudolf örömmel említet­te, hogy diákjaik valamennyi járási viadalra beneveznek, s a már emlí­tett mostoha körülmények ellenére megállják a helyüket. Legutóbb a kerületi bajnokságon tanítványuk a súlylökésben első helyen végzett.- Egyre jobb eredményeket érünk el a honvédelmi versenyeken. Legu­tóbb többtusacsapatunk a szlová­kiai bajnokságon a negyedik helyen végzett, a lövészek pedig ötödikek lettek. Május közepén mi rendeztük a járás középiskolái számára a hon­védelmi sokoldalúsági viadalt, me­lyen tanulóink több figyelemre méltó helyezést szereztek. Nagy népsze­rűségnek örvend a hadsereg napja alkalmából rendezendő hagyomá­nyos futóverseny. Az idén tizenötö­dik alkalommal futnak a részt vevők a jászói tó körül. Már évek óta baráti kapcsolatokat tart fenn a Szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskola gépészeti szaka az orosházi és békési diákokkal. Évente egy-egy csereakciót szer­veznek. A magyarországiak a Tátrá­ba jönnek síelni, ők pedig nyáron nyolcnapos úszótanfolyamra men­nek. Ekkor teljes mértékben a ren­delkezésükre áll a fedett uszoda. Az utóbbi időben gyakran hallat magá­ról a turisztikai szakkör, egyelőre harminc-negyvenen járják rendsze­resen - főleg a hétvégeken - a kör­nyék hegyeit, dombjait. A spartakiád gyakorlatok betanu­lása még csak szeptemberben, az új iskolaévben rajtol, a szepsiek azon­ban már az idén tavasszal elkezdték az előkészületeket. A múlthoz ha­sonlóan most is el szeretnének jutni Prágába a strahovi gálára. Eddig ez még mindig sikerült nekik. Dohányos Rudolf a következő szavakkal búcsúzott:- Csak ott tudják igazán, mit je­lent a tornaterem, ahol az hiányzik. Mi nyugodtan kivárjuk míg felépül, addig is mindent megteszünk, hogy az iskolai testnevelést továbbra is a jelenlegi szinten tudjuk tartani. Tisztában vagyunk azzal, ez nem lesz könnyű! ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Gátat szabni a gigantizmusnak Sajátos gon­dokkal küzd az olimpiai mozga­lom: a NOB leg­nagyobb problé­mája - furcsa módon - éppen az olimpiai játékok hallatlan nép­szerűsége. A négyévenként megrendezésre kerülő verse­nyek ugyanis most már olyan tömegeket vonzanak és olyan sportágban szólítják pályára a sportolókat, hogy hovatovább lehetetlenné válik az olimpiák le­bonyolítása. Éppen ennek meg­előzésére bízták meg tavaly, a szöuli NOB-kongresszuson a nyugatnémet Walter Tröger vezette programbizottságot, hogy tanulmányozza a műsor­szűkítés lehetőségeit. Ajánlásai­kat 1990 szeptember végéig kell megtenniük, amikor döntenek az 1996-os játékok rendezésének odaítéléséről. Bár még több mint egy év hátravan addig, már most kiraj­zolódnak a majdani döntések körvonalai. Az például valószí­nűnek tűnik, hogy megszüntetik a bemutató sportágakat. A ha­sonló jellegű sportágak, mint például a cselgáncs és a taek- won-do négyévente válthatják egymást „vetésforgószerűen“ az olimpiai programban, s egyes régi, költséges sportágakat, mint példáui az öttusát törölhetnek a műsorból, s olyannal váltják fel, mint a triatlon.-Természetesen nem lehet előre és örök érvénnyel meg­szabni, hogy hány sportág sze­repeljen az olimpiai műsorban - jelentette ki Walter Tröger, aki az NSZK olimpiai bizottságának a főtitkára. - Minden, a rendező város adottságaitól, s a résztve­vők számától függ. Barcelonában a NOB vég­rehajtó bizottságának ülésén el­lentmondásos döntések szület­tek. Miközben a ritmikus sport­gimnasztika törlését javasolták a programból, húsz további szá­mot vettek fel a műsorba, s így most már Barcelónában nem ke­vesebb, mint 257 aranyérmet osztanak majd ki. (sr) Bekerül Török István a Rekordok könyvébe? Háromezerötszáz kilométer kenuval

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents