Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-29 / 124. szám, hétfő

Nem várunk másra A 8. ötéves terv negyedik évében járunk. Az elmúlt esztendők jellemzője a hatékonyság dinamikus növekedése volt. Jelentősen nőtt a nyereség, a termelés volumene, a másik oldalon pedig csökkentek az anyag- és energiaköltségek. Ebben az összefüggésben tuda­tosítanunk kell azt a tényt, hogy a következő évekre érvényes sza­bályzókban egyre fontosabb szere­pet játszik majd a nyereségnövelés problematikája, ugyanis a nyereség nemcsak az alapok feltöltésének egyik tényezője, hanem nagyban befolyásolja majd az átlagkeresetek növekedését is. Reális célok Hogyan alakulnak a tervteljesítés feltételei az idei évben, milyen kiin­dulási alapot teremtettünk, és milyen célok elérése látszik reálisnak? Termelési berendezéseink mű­szaki állapota jó, ami a tavalyi nagy- javítási munkák számának és terje­delmének eredménye. Várhatóan több termék esetében érünk el re­kordtermelést. Elsősorban az am­mónia 3-ra, vinilacetilre, polivinílace- til diszperziókra, Dusantoxra, Novo- zirre, DAM-ra és a folyékony, több­komponensű műtrágyákra gondo­lok. Rendelkezésünkre állnak a ter­melés volumenének növekedésé­hez szükséges feltételek, a másik oldalon viszont érezhetően csök­kenteni kívánjuk a nyersanyag- és energiafelhasználást. A termékek előállítása egy dolog, és egy másik a termékek eladása. A külpiaci árak alakulása szerint kedvező kilátásaink vannak a nem szocialista országokba irányuló ex­porttervünk teljesítésére, emellett saját erőből rendeznünk kell a beru­házás és nem beruházás jellegű importunkkal kapcsolatos néhány problémát. A kiviteli feladatok teljesítése mel­lett az elmúlt években előtérbe került az árualapokba történő szállítások kérdése is. Nézetem szerint ez teljes mértékben érthető, ugyanis minden­ki, az általa megdolgozott pénzért jó minőségű árut kíván vásárolni. Első ránézésre úgy tűnhet, mintha válla­latunk figyelmen kívül hagyná az árualapokba való szállítást, mert je­lenleg ez a teljes termelésünk fél százalékát teszi ki mindössze. Én másképp látom a helyzetet. Alapve­tően bővítenünk kell árukínálatunkat mind a béltartalom, mind pedig a csomagolás, kiszerelés szempont­jából úgy, hogy megfeleljen a kis­kereskedelmi igényeknek. A minő­ség miatt nincs okunk aggódni, in­kább arról van szó, hogy műszaki és kereskedelmi téren is úgy dolgoz­zunk, hogy üzleteink pultjain is minél gyakrabban jelenjenek meg a Duslo termékei. A legtöbb nehézséggel járó terü­let idén a beruházási építkezések és a műszaki fejlesztés területe. Sok problémánk lesz. Idén megközelítő­leg 670 millió korona értékben foly­nak a munkálatok a kötelező építke­zéseken, korszerűsítési beruházá­sokon, a műszaki fejlesztés és a szociális program területén. A tájé­kozatlan, a munkában nem érdekelt ember el sem tudja képzelni, mi minden rejtőzik e hatalmas pénz­összeg mögött. Tény viszont, hogy egyik oldalon ezt a pénzt nagyon is reacionálisan fel lehet használni, másrészt viszont hanyag módon el is pocsékolhatják. Szigorúbb besorolás - hátrányokkal Megkülönböztetett figyelmet for­dítunk a bérek alakulására. Különö­sen bonyolult helyzet alakult ki 1987-ben, amikor a termékek minő­sítése, minőségi osztályokba való besorolása folyamán jelentős válto­zások álltak be az 54/87, az állami minőségellenőrzésről szóló törvény alkalmazása révén. A törvény érvé­nyesítésével összefüggésben foko­zatosan csökken azoknak a termé­keknek a részaránya, amelyeket a 30/68-as törvény értelmében I. minőségi osztályba sorolhattunk, és ez nagyon kedvezőtlenül befolyá­solja a felhasználható bértömeg nagyságát. Fokozatosan, ahogy ér­vényüket vesztik az állami határoza­tok, 1987-hez viszonyítva vállala­tunknál a bérekhez hozzászámítha­tó tételek volumene 6 millió koroná­val csökkent. Ezeket a tételeket, kiegészítéseket a megszakítás nél­kül működő üzemek dolgozói eseté­ben mint műszakpótlékot alkalmaz­hatjuk a minimális differenciálás, Tartalmasabb pártmunkát A beszélgetések tanulságai Hetekkel ezelőtt elkezdődtek a párt tagjaival és tagjelöltjeivel folytatott beszélgetések, amelyek a CSKP XVIII. kongresszusára való felkészülés fontos részét képezik. A már megtartott és most folyó beszélgetések egyebek között azokkal a kérdésekkel is foglalkoznak, amelyek az évzáró taggyűlések előkészítésével függnek össze. Tóth Árpáddal, a csicseri (Cica- rovce) pártalapszervezet elnökével a beszélgetések eredményeiről, az évzáró párttagsági ülés előkészíté­séről beszélgettünk:- Milyen tapasztalatokra tettek szert, más szóval mi volt a haszna a mostani beszélgetéseknek?- A párttagok nagyobb többsége megértette a beszélgetések jelentő­ségét. Amellett, hogy mindenkit ér­tékeltünk, azt is lehetővé tettük, hogy elmondják véleményüket a ve­zetőség munkájáról és a párt politi­kájáról. Tárgyilagosan kitértünk a kommunisták és tagjelöltek mun­kájával és életével kapcsolatos problémákra is. Szervezetünk hu­szonegy tagjának zöme nyugdíjas, akik a földműves-szövetkezetben dolgoztak, s akiket a szövetkezet élete, munkája még mindig élénken foglakoztat. A beszélgetések során tagjaink hatvan százaléka a szolgál­tatásokról, más közügyekről és a szövetkezet munkájáról is véle­ményt mondott. Ez érthető, hiszen egy közegben élünk, közösek a gondjaink. Ebből adódóan több tájékoztató jellegű összejövetelre lenne szükség, amit a tagság is igényel. Vagyis jobb együttműkö­dést képzelünk el a szövetkezettel, pontosabban annak pártszervezeté­vel és vezetőségével. A lakosság életével konkrétan összefüggő fel­adatokra kell irányítani figyelmünket, s ezeknek a megoldásához meg kell nyernünk az embereket is.- Az utóbbi időben a falusi pártalapszervezetek tagsága kö­rében bizonyos fokú passzivitás tapasztalható.- Néhányan előrehaladott koruk és egészségi állapotuk miatt sok­szor hiányoznak a taggyűlésekről és a pártoktatásról. Ez érthető. Ugyan­akkor azt sem szabad elhallgatnunk, hogy vannak olyan esetek is, amikor a párt sokéves tagjai, akik nyugdíjba vonulásukat megelőzően aktív párt­munkát végeztek, később már nem tanúsítanak nagy érdeklődést ez­iránt, és a taggyűléseken is passzí­vak. A beszélgetés jó alkalom volt arra, hogy ezeket a kérdéseket is tisztázzuk.-Tulajdonképpen mi derült ki e kérdések tisztázása során?- Az, hogy mindenkinek kell a fontosság tudata, az az érzés, hogy szükség van rá, a munkájára. Alapszervezetünk tagjait konkrét fel­adatokkal bíztuk meg, majd szüksé­ges információkkal és tényadatokkal látjuk el, hogy hozzáértéssel, tájéko- zottan tudjanak válaszolni a lakos­ságot leginkább foglalkoztató kérdé­sekre. Mindez szorosan összefügg az emberek gondolkodásmódja megváltoztatásának igényével, az átalakítással és a szocialista de­mokrácia elmélyítésével. Ebben akarjuk kihasználni tagjaink tapasz­talatát, kamatoztatni tehetségüket. Ez is a formális munka és a passzi­vitás felszámolásának egyik módja. Ugyanakkor ezzel lehetővé tesszük számukra, hogy őszinte segíteni akarásuk teret kapjon.- Tehát a most szerzett tapasz­talatok, az ötletek és a javaslatok segítik az évzáró taggyűlés előké­szítését?- Természetesen. Az évzáró elő­készítésében először is ezekből in­dulunk ki, a párttagok véleménye a pártmunka értékelésének szerves részét képezi. A beszélgetések eredményei az értékeléssel és a kommunisták konkrét feladataival együtt az évzáró taggyűlés határo­zatába is beleépülnek. És remélem, mindez hozzájárul majd tevékeny­ségünk tartalmasabbá tételéhez. KATÓCS GYULA a bérszabályozás II. szakaszának érvényesítése érdekében. Az 54/87 sz. törvény július 1-jén lépett hatályba, de a mai napig nincs kidolgozott eljárástervezet arra, mi­képp egyenlítik ki a vállalatok jogos bérigényeit. Több ízben foglalkoztak ezzel a fontos problémával a párt­alapszervezetek évzáró taggyűlé­sein, valamint a vegyipar és üveg­ipar dolgozóit tömörítő szakszerve­zeti szövetség szlovákiai bizottságá­nak plenáris ülésén és nem utolsó­sorban a sajtó hasábjain. A termékek minőségi színvonalá­nak emelését megelőzően - mint­egy feltételként - több igényes kor­szerűsítési programnak kellett meg­valósulnia, amelyek nem kis anyagi megterhelést jelentettek, követke­zésképpen a felhasználható bértö­meg csökkenéséhez vezettek. Ez az összeg megfelel annak az ösz- szegnek, amelyet a nyereségterv és a módosított saját termelési érték magasabb túlteljesítése révén kap­tunk volna. Vállalatunk azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek a mostani ötéves tervben a hatékonyság növe­kedésében rendkívüli eredményeket értek el. 1985-höz viszonyítva 1988- ban a módosított saját termelési ér­tékből számított munkatermelékeny­ség 88,2 százalékkal nőtt, míg az átlagbér mindössze 6,55 százalék­kal. A bérnövekedésnek ez a szintje a társadalmi átlag alatt van, és nem értékeli kellőképpen a vállalat dolgo­zóinak érdemét a terv minőségi mu­tatóinak dinamikus növekedésében. Az átlagkeresetek növekedése forrásainak nagy részét képezték a különböző kiegészítések a feszí­tett tervek, a minőségi mutatók, a ki­viteli feladatok teljesítéséért, a kü­lönböző célfeladatok túlszárnyalá­sáért, a munkaerő racionalizálá­sáért, az energia megtakarításáért, a kamatok jóváírásáért és a Dusan- tox tervezett termelési paraméterei­nek túllépéséért. Munkaerő-megtakarítás és ösztönzés Az új üzemrészlegek munkaerő­ellátásának, illetve a szociális prog­ram fejlesztése biztosításának egyik módszere a munka racionalizálása. Különböző nézetek láttak napvilágot ezzel kapcsolatban, és akadnak mindenféle híresztelések is (a racio­nalizálás csupán a munkásokat érin­ti, a kisebb dolgozólétszámmal el­végzett munkák kifizetésére az egy­ségeknél nem maradnak béreszkö­zök stb.) 1986 és 1988 között konk­rét racionalizálási programok révén 93 fizikai és 81 műszaki-gazdasági helyet takarítottunk meg. A dolgozók 75 százaléka tartozik vállalatunknál munkás kategóriába, és 25 százalé­ka pedig a műszaki-gazdasági kate­góriába. Ebből az arányból látható, hogy a munka racionalizálása in­kább érintette a műszaki-gazdasági szférában dolgozókat, mint a mun­kásokat. 1989-ben 49 munkás és 45 műszaki hely racionalizálását vettük tervbe, a technikusoknál oly módon, hogy a racionalizálás az irányítási, a gazdasági és a különböző előadói tevékenységet végző dolgozók szá­mának csökkentésére irányul. Sokszor felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen mit is kezdünk ezek­kel a munkaerő-megtakarításokkal. Egyértelműen elmondható, hogy a vállalat fejlesztésébe irányítjuk vissza őket. Sok vitát kavar az ösztönzés kér­dése. Ha egy kollektívában hiányzik egy dolgozó, a kollektíva rendelke­zésére bocsátjuk a hiányzó alapfize­tésének 30 százalékát és a prémium teljes összegét. Abban az esetben, ha tartós, folyamatban lévő raciona­lizálásról van szó, meghagyjuk az alapfizetés 50-60 százalékát és az egész prémiumot. Megítélésem sze­rint a differenciálásnak ez a mód­szere helyes. A Duslo nemzeti vállalat egy bo­nyolult, élő rendszer, amelybe transzformálódnak gazdaságunk összes pozitív és negatív vonásai. Tapasztalt munkás- és technikus­kollektívával rendelkezünk. Koráb­ban már többször bizonyították, hogy a hatékonyság növelésére tett erőfeszítések nem maradtak jelsza­vak, hanem konkrét munkában mu­tatkoztak meg. Meggyőződésem, hogy most is így lesz. MILÁN PSOTA, mérnök, a vágsellyei (áal’a) Duslo gazdasági igazgatóhelyettese Férfi és női I. kézilabdaliga Bajnok a VSZ és a Presov (CSTK) - Nyolcéves szünet után a VSZ Kosice férfi kézilabdá­zói ismét országos bajnoki címet nyertek. Kihasználták a hazai pálya előnyét, és határtalan lelkesedéssel aranyéremmel örvendeztették meg híveiket. A szom­bati mérkőzésen a hosszabbítás­ban 22:20 arány­ban bizonyultak jobbnak a CH Bratislavánál. A rendes játékidő * A hetedik helyet a Gottwaldov szerezte meg, amely a hét végén először 25:17 arányban alulmaradt a Lokomotíva Trnavával szemben, majd 22:19-re legyőzte vendéglátó­ját, és így alakult ki a 3:1 -es győzel­mi arány. A bentmaradásért a következő eredmények születtek: Slavia Pra­ha -Topol’cany 19:18 (8:10). Sko­da Plzen - Stupava 22:24 (9:11). 19:19 arányú döntetlent hozott. Va­sárnap 19:18 (11:9) arányban dia­dalmaskodtak. A találkozó után a bajnokcsapat edzője, Frantisek Őulc kijelentette: „Amit célul tűztünk ki, sikerült megvalósítanunk. Az aranyérem az edzők és a játékosok, valamint a tisztségviselők közös erőfeszítéseinek a diadala.“ A harmadik helyet a Dukla Praha szerezte meg 3:0-ás győzelmi aránnyal a Bánik Karvinával szem­ben, és ez azt jelenti, hogy a követ­kező idényben az IHF Kupáért játsz­hatnak a katonák. Bánik Karviná - Dukla-Praha 21:25 (10:11). Az ötödik helyen a Presov kézi­labdázói végeztek miután 3:1-es győzelmi aránnyal bizonyultak jobb­nak a Tatra Kopfivnicénél. Tatra Koprivnice - Tátrán Presov (16:17 (11:8). A nőknél is eldőlt az első hely sorsa. Az otthonában játszó Parti­zánske ugyan a szombati találkozón 1:2-re mérsékelte a győzelmi arányt, miután 21:20 (11:11) arányban jobb­nak bizonyult a Presovnál. Vasár­nap azonban a presovi lányok di­adalmaskodtak, és ez az aranyér­met jelentette számukra. Meg- hosszabításban 27:26-ra verték el­lenfelüket, a találkozó a rendes já­tékidőben 23-23 arányú döntetlent hozott. A harmadik helyen az Inter Bratislava végzett, amely a harma­dik találkozón is legyőzte a Start Bratislava együttesét, ezúttal 22:21 (12:8) arányban. A bentmaradásért: Duslo Őal’a - Slavia Praha 21:28 (9:13). Zora Olomouc - Odeva Hlohovec 29:17 (14:10). A Zora búcsúzott az I. li­gától. Csehszlovákia - Szovjetunió 2:2 (1:0, 1:1, 0:1). Góllövők: Rúzicka, Válek, illetve Kamenszkij és Bjakin. CSEHSZLOVÁKIA: Bfíza-Stav- jana, Scerban, Procházka, Baca, Kadlec, Gudas, Látal, Fr. Kucera- Svitek, Rűzicka, Cígel - Janecky, Kron, Őejba - Válek, J. Kucera, Vlach - Jelinek, Hascák, Dolezal. SZOVJETUNIÓ: Miskin (írbe)- Sztyelnov, Halizov, Bjakin, Gu- szarov, Malahov, Kaszatonov, Zu- bov, Szeljanyin, Krivohizsa- Nyemcsinov, Bűre, Hmilov- Homutov, Maszelnyikov, Ka- menszij - Konsztantyinov, Koval- jov, Kvartalnov - Bikov, Fjodorov. A svéd Jork- man bíráskodá­sával telt ház (4500) néző) előtt kiegyensúlyozott és drámai küzdel­met vívott a két együttes. A gyors iramú összecsapás méltó befejezé­se volt az idei jégkorongidénynek. Az első gól a hetedik percben szüle­tett, amikor Cígel átadását a cseh­szlovák együttes kapitánya, Rűzicka értékesítette. A 28. percben J. Kuce­ra és Válek akciója nyomán az utób­bi 2:0-ra növelte csapata előnyét. Ez a gól mintha felvillanyozta volna a vi­lágbajnokot, fokozatosan feljavult. A Szovjetunió mindkét góljának elő­készítője Bikov volt. A 31. percben átadását Kamenszkij értékesítette, s 9 perccel a találkozó vége előtt Bjakin volt eredményes. A csehszlo­vák válogatottban Bfíza ragyogóan védett. A találkozót egyenes adás­ban közvetítette a japán televízió. Szovjetunió - Japán 10:6 (4:0, 2:4, 4:2). A szovjet válogatott inkább csak játszadozott ellenfelével, és ennek tudható be, hogy a vendéglátóknak szokatlanul sok gólt sikerült ütni a vi­lágbajnok hálójába. Jól kezdtek a címvédők (ŐSTK) - Az országos atélitikai liga első fordulója után a címvédők, a Dukla Praha férfi és a VŐ Praha női atlétái állnak az élen. Ami a ver­senyek színvonalát illeti, általában csak közepes volt. Említést érdemel Höffer 13,72 mp-es ideje 110 m gá­ton, ő azonban csak versenyen kívül indult. Zelezny ezúttal is túldobta a 80 métert, mégpedig 82 cm-rel. Hármasugrásban Mikulás 16,70 ifi­re! győzött, míg távolugrásban nagy küzdelem folyt Gombala és Zmélík között. Az előbbi nyert 779 cm-rel, ellenfele 6 cm-rel ugrott kevesebbet. Diszkoszvetésben Valent győzött Bugár előtt 62,42 m-rel. Bugár eredménye 62,30 m volt. Magasug­rásban Kubista egyéni csúccsal, 220 cm-rel bizonyult a legjobbnak. A női 4x400 m-es váltóban kitűnő formában versenyzett Slaninová, aki a Vítkovice csapatát a hajrában a negyedikről felhozta a második helyre. A férfiaknál a Dukla Praha 262,5 pontot szerzett, a nőknél a VŐ Praha 174,5 ponttal biztosan vezeti a mezőnyt. Új bajnokot avattak a férfi I. kézilabdaligában. A döntő elmúlt heti bratislavai mérkőzései után 1:1 volt az állás a ÓH Bratislava és a VSZ Kosice között, szombaton és vasárnap a vasgyáriak mindkét hazai találkozójukat megnyerték, s ezzel elhódították az aranyérmet. Felvéte­lünkön (balról) Orosz és Hruscák küzd a labdáért, Cvicela és Valachovic figyeli az akciót (Vojtisek felvétele) ÚJ SZÚ 6 1989. V. 2i Jégkorong Japán Kupa Megosztoztak az első helyen (ÖSTK) - Tokióban befejeződött a jégkorong Japán Kupa. A cseh­szlovák színek képviselői a visszavágón is döntetlent játszottak a Szov­jetunióval. Mivel a szovjet jégkorongozók a torna zárómérkőzésén a várakozásnak megfelelően legyőzték Japánt, a kiírás szerint a két európai csapat megosztozott az első helyen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents