Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1989. V. 25'. Rendkívüli arab csúcsértekezlet Casablancában MIHAIL GORBACSOV ÜZENETE A MAROKKÓI URALKODÓHOZ (ŐSTK) - A marokkói Casablancában kedden este félórás zárt üléssel kezdő­dött meg az Arab Államok Ligájának rendkívüli csúcsértekezlete. Napirendjén a palesztin kérdés szerepel, a libanoni válság megoldása, Egyiptom ismételt felvétele a szervezetbe, Irak és Irán kapcsolatai, az arabközi gazdasági együttmű­ködés elmélyítése, valamint a Közel-Kelet és Észak-Afrika időszerű problémái. az erőszak beszüntetése és a béke meg­őrzése érdekében. Az elmúlt héten ezt két ízben is megakadályozta az Egyesült Ál­lamok azzal, hogy vétót emelt az ilyen értelmű határozat ellen. , A megtárgyalandó kérdések jelentősé­gének megfelelően szokatlanul reprezen­tatív a részvétel is. Tízéves szünet után Hoszni Mubarak ismét helyet foglalhatott a további ,17 arab államférfi között. Az egyiptomi elnök még a csúcstalálkozó megkezdése előtt II. Hasszán marokkói király és az algériai elnök jelenlétében találkozott a líbiai és a szíriai államfővel. A problémák bonyolultságát bizonyítja az a vita is, amely közvetlenül a csúcs előtt robbant ki, amiatt, hogy nem tudták eldönteni, a muzulmán vagy a keresztény • kormány képviselje-e Libanont. A kérdést nem sikerült megoldani, Libanon helye üresen maradt. Már a csúcstalálkozót megelőző kül­ügyminiszteri konferencia is jelezte, hogy a napirend több pontjában eltérőek a résztvevők nézetei. A palesztin és a szí­riai delegáció saját tervezeteket terjesz­tett elő a palesztin kérdésről és a közel- keleti konfliktusról szóló határozatokra. Egyiptom egy további kompromisszumos változatot nyújtott be, amely a megszállt területekről az izraeli csapatok kivonásá­ra, a palesztin nép törvényes jogainak biztosítására és a nemzetközi rendezési konferencia megtartására helyezi a hang­súlyt. Mihail Gorbacsov az arab csúcstalál­kozó alkalmából üzenetet intézett II. Hasz- szán marokkói uralkodóhoz, a konfe­rencia elnökéhez. Ebben hangsúlyozza, fokozni kell a erőfeszítéseket a közel- keleti nemzetközi konferencia összehívá­sára, ennek érdekében minden erőt és lehetőséget ki kell használni. Mihail Gor­bacsov figyelmeztetett arra, hogy a Kö­zel-Keleten eddig még nem lépett előre a rendezési folyamat. A legfontosabb, hogy a poroblémák megoldásához vezető utat közösen, kollektív akciókkal és pár­beszéddel, kölcsönös megértésben épít­sék ki. A szovjet vezető kiemelte az iraki-iráni konfliktus mielőbbi rendezésé­nek szükségességét. A Szovjetunió eh­hez kész konkrét segítséget is nyújtani. Mihail Gorbacsov üzenetében megkülön­böztetett figyelmet szentel az égető afgán kérdésnek. Figyelmeztetett rá, hogy Afga­nisztán körül veszélyes helyzet alakult ki, amely beláthatatlan következményekkel [ÄJ t Richard von Weizsäcker A rakétavita és az NSZK megala ­kulásának 40. évfordulója árnyéká­ban rendezték meg kedden az el­nökválasztást Bonnban. Igaz, szen­záció, rendkívüli esemény nem is volt várható, hiszen Richard Von Weiz­säcker olyan tekintélyes politikus ma az országban, hogy csaknem mindenki elismeri: az államfői poszt­ra nincs jobb ember (akárcsak öt évvel ezelőtt, az ellenzék most sem állított ellenjelöltet a Bundestag sza­vazásán). A nyugatnémet politikai színtéren a szövetségi elnök személye kissé háttérbe szorul, az események kö­zéppontjában inkább a kancellár áll, s a bonni politika alakításában is övé a fő felelősség. Mindazonáltal Weiz­säcker már 1984-ben, amikor első ízben választották államfővé, kije­lentette: arra fog törekedni, hogy tisztsége ne legyen csupán formális vagy tiszteletbeli funkció, s igenis részt akar venni az „NSZK-kép“ formálásában. Nos, kétségtelen, hogy múltja is erre predesztinálja. Jogászcsalád­ból származik, még messzebbre te­kintve nemesi dinasztia sarja (nagy­apja volt az utolsó württembergi herceg). Apja a hitleri Németország diplomáciai szolgálatában állt, s a nürnbergi perben (ahol fia egyébként a védelem tanácsadója volt) hét évre ítélték, de 1950-ben kegyelmet kapott. Maga Richard von Weizsäcker a háborúban a száza­dosi rangig vitte, a keleti fronton esett fogságba. Miután hazatért, a göttingeni egyetemen folytatta azelőtt Oxfordban és Grenoble-ban megkezdett jogi tanulmányait. Talán a jogász szükségszerű kompromisszumkészsége, talán a sokat tapasztalt ember bölcsessé­ge vezette el ahhoz a felismeréshez, hogy ami különböző, az nem biztos, hogy nem létezhet egymás mellett járhat. Az események alakulása azt bizo­nyítja, hogy fegyveres erővel nem lehet megdönteni a legális afgán kormányt. Nincs más ésszerű alternatíva, mint a po­litikai rendezés egy széles alapokon nyugvó kormány létrehozása által. Az ENSZ-főtitkár a világszervezet New York-i székhelyén kiadott nyilatkozatában nagyon nyugtalanítónak nevezte a meg­szállt területek helyzetét és hangsúlyozta: hasonló esetekben a Biztonsági Tanács feladata, hogy világosan állást foglaljon Jicchak Samir izraeli miniszterelnök keddi londoni sajtóértekezletén kijelentet­te, országa nem mond le a megszállt területekről és nem kezd párbeszédet a palesztinokkal. Ugyancsak elutasította az amerikai külügyminiszter javaslatait, mivel véleménye szerint a párbeszéd a PFSZ-szel ,,a palesztin állam létrehozá­sára irányuló törekvések törvényesítését“ jelentené. A sajtóértekezlettel zárult Samir londo­ni látogatása, az izraeli kormányfő tegnap Spanyolországba utazott. A béremelések az infláció növekedéséhez vezetnének Diákcsoportok újabb zavargásokat provokáltak a keddi bírósági döntés után (CSTK) - A LEMP KB Politikai Bizott­sága felszólította a szakszervezeteket, vállalati önigazgatási szerveket és az üzemek vezetőségét, közös erőfeszíté­sekkel szánjanak szembe azzal a nyo­mással, melynek célja a bérek további emelése. A testület felhívta rá a figyelmet, ez a nyomás az infláció növekedéséhez vezet, s hangsúlyozta: a lengyel gazda­ság legsürgetőbb feladata az alapvető fogyasztási cikkek előteremtése. A politikai bizottság - amint arról a Trybuna Ludu tegnapi száma tudósít - határozottan elitélte, hogy a választási kampány során erkölcsileg nem egészen tiszta módszereket is alkalmaznak. Ag­gasztónak nevezte az utcai zavargásokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy szerve­zőik a konfrontációra, a társadalom han­gulatának kiélezésére, politikai feszültség szítására törekednek. Ez éles ellentétben áll a kerekasztal-tárgyalásokon született megállapodásokkal. A rend és a nyuga­lom biztosítására létrehozott intézmé­nyeknek határozottan, a törvényekkel összhangban kellene fellépniük ilyen kí­sérletek ellen. Ugyancsak rendkívül ve­szélyesek a szovjetellenes tüntetések, amelyek Lengyelország nemzetközi te­kintélyét teszik kockára. A krakkói esemé­nyek bizonyítják, hová vezethet az elva- kultság, a gyűlölet és a politikai kultúrálat- lanság. A politikai bizottság meggyőződé­békében. 1971-ben például ő volt a német evangélikus és katolikus egyház közös kongresszusának a kezdeményezője. De ami fonto­sabb: ő volt az, aki a Keresztényde­mokrata Unió (CDU) politikusai kö­zül az elsők között barátkozott meg a Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista országok között a het­venes évek elején született szerző­désekkel. Ő volt az első nyugat­berlini főpolgármester (1981-1984), aki ellátogatott az NDK-ba és tár­gyalásokat folytatott Erich Honek- Kerrel. Végül azt is feltétlenül meg kell említeni, hogy ő volt az, aki a szovjet-nyugatnémet viszonyba a nyolcvanas évek közepén keletke­zett jeget megtörve, két éve Moszk­vába látogatott, s kijelentette: a má­sodik világháború a német nép szá­mára is a felszabadulást jelentette, mert megszabadult a fasizmus ural­ma alól. Ezzel az életrajztöredékkel csak azt szerettük volna illusztrálni, hogy az NSZK újonnan megválasztott el­nöke a nemzetközi feszültség enyhí­tésének, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének a híve. Személyes példája is arra ösztönözheti a még ma is kétkedőket, a revansra vágyó­kat, hogy a múltból le kell vonni a tanulságokat, az új realitásokhoz kell igazodni. P. G. sét fejezte ki, hogy a lengyel társadalom túlnyomó részét felháborítják azok a cse­lekedetek, amelyek ártanak a lengyel -szovjet barátságnak és jószomszédi együttműködésnek. A lengyel rádió és televízió vezetése nem engedélyezte a Szolidaritás műsorá­nak kedd esti sugárzását, mivel annak tartalma ellentétben áll a kerekasztal- tárgyalásokon elért megállapodásokkal. A PAP hírügynökség tegnapi nyilatko­zatában visszautasítja a Szolidaritás azon állítását, miszerint jogilag indokolatlan és politikailag káros döntést hozott a varsói vajdasági bíróság, amikor nem jegyezte be a Független Diákszövetséget. A hír- ügynökség leszögezi, az elutasítás meg­felel az érvényes törvényeknek, tehát a Szolidaritás állítása durva rágalom. A Független Diákszövetséget csak akkor engedélyezhetik, ha a mindenki számára érvényes törvényeknek megfelelő alap- szabályzatot fogad el. A varsói vajdasági bíróság keddi dön­tése nyomán a Független Diákszövetség tagjai és hívei megszállták a varsói egye­temet. A szövetség néhány aktivistája a fővárosban megpróbált utcai zavargá­sokat provokálni. Lublinban néhány száz diák és mások részvételével választási gyűlést tartott a nem legalizált Független Lengyelország Konföderációja (KPN). A szélsőséges na­cionalista szervezet elnöke, Leszek Mo- czulski beszédében egyebek között elu­tasította a kerekasztal-megbeszéléseken elért eredményeket. Hangsúlyozta, a KPN célja a szocialista rendszer felszá­molása. Lublinban ugyancsak kedden mintegy 1500 ember részvételével anti- szocialista és szovjetellenes tüntetést rendeztek. Lengyelország számíthat a Nyugat bi­zonyos gazdasági segítségére, de csak a ,,demokratizálási folyamat megszilárdu­lása" esetén. Ez derül ki abból a nyilatko­zatból, amelyet Bronislaw Geremek, a Szolidaritás egyik vezetője adott az Egyesült Államokban tett látogatását kö­vetően a Gazeta Wiborcza című ellenzéki lapnak. Geremek Dán Quayle alelnökkel és más politikusokkal tárgyalt, s mint el­mondta, az amerikaiak nagy jelentőséget tulajdonítanak a parlamenti választások­nak, továbbá a kormány és a Szolidaritás közötti viszonynak. Amíg az amerikai kor­mány és a közvélemény nem lesz biztos abban, milyen irányt vesznek a lengyel- országi változások, nincs remény arra, hogy a Lengyelországgal kapcsolatos gazdasági politika megváltozik - mondot­ta Geremek. Külügyminiszterünk cikke a moszkvai Pravdában Nem a fegyvereket, a gondolkodásmódot kell korszerűsíteni A moszkvai Pravdában tegnap jelent meg külügyminiszterünk, Jaromír Johanes cikke Csehszlovákia hozzájárulásáról az európai ház építéséhez és a csehszlovák-szovjet kapcsolatokról. Csehszlovákia teljes mértékben csatlakozik az atomfegyverektől és erőszaktól mentes, biztonságosabb és humánusabb világ filozófiájához - állapítja meg a miniszter. Szorgal­mazzuk a nemzetközi kapcsolatok minden területének igazságos és demokratikus alapon való átalakítá­sát. A nemzetközi kapcsolatok de­mokratizálása új lehetőségeket nyújt a kis és közepes államoknak az aktívabb részvételre a világpolitiká­ban. Az európai házhoz vezető poli­tikai, gazdasági, tudományos-mű- szaki és kulturális utak egyik csomó­pontja akarunk lenni a jövőben is. Csehszlovákia külpolitikája fő céljá­nak tekinti a bizalom és az együtt­működés biztonságos, demokrati­kus és humánus Európájának épí­tését. Jaromír Johanes megjegyzi, az idő nem a fegyverek, hanem a gon­dolkodás modernizálását követeli meg. Éppen ilyen összefüggésben kell értékelni a Szovjetunió, Cseh­szlovákia és más szocialista orszá­gok közelmúltban tett egyoldalú le­szerelési lépéseit. Csehszlovákia konkrét hozzájárulása az európai ház építéséhez a Milos Jakes párt- főtitkár által tavaly bejelentett javas­lat a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezeté­nek létrehozására a Varsói Szerző­dés és a NATO tagországainak érintkezési vonalán. Komplex javas­latról van szó, amely azonos mér­tékben tér ki a politikai, katonai, gazdasági, ökológiai és humánus szférára. A békés Európa építésében Csehszlovákia a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való sokoldalú együttműködésre támasz­kodik. Ennek elmélyítése a cseh­szlovák külpolitika prioritása. Egy­ben érthető, hogy az új belső és külső feltételek minőségileg maga­sabb követelményeket támasztanak ennek az együttműködésnek tartal­mával és formáival szemben. Ezzel összefüggésben Jaromír Johanes felhívta a figyelmet a hatékonyabb szocialista gazdasági integráció és a Varsói Szerződés tagországai kül­politikája egyeztetése további töké­letesítésének szükségességére. Mindkét országban az átalakítás és a demokratizálás mélyreható fo­lyamatai zajlanak a kommunista pártok vezetésével. Ebben az inten­zív alkotó erőfeszítésben Csehszlo­vákia és a Szovjetunió céljai mege­gyeznek. A szocializmus potenciál­jának teljesebb kihasználása, huma­nista és demokratikus lényegének következetesebb elmélyítése a cél - hangsúlyozza Csehszlovákia kül­ügyminisztere. (ŐSTK) MAGYARORSZÁG Heves viták a vízlépcső sorsáról Parlámenti bizottságok értékelése a következményekről tározzanak, hanem a kormány vagy a parlament hozzon döntést. (ŐSTK) - A csehszlovák határ közelében fekvő Dunakilitiben ked­den a késő esti órákig tartott a lakos­ság nagygyűlése. Mint ismeretes, a magyarországi község a Gabcíko- vo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer egyik legjelentősebb pontja. A vízmű támogatói és ellenzői közötti viharos vita ismét megmutat­ta, milyen ellentmondásos nézeteket váltott ki a magyar kormány döntése az építkezés két hónapra történő felfüggesztéséről. A szakemberek sem tudnak válaszolni számos új kérdésre. A magyarországi „zölde­ket“ reprezentáló Duna Kör képvi­selői szerint a lakosság véleménye az ügyben azért olyan különböző, mert sokakat az ivóvíz bevezetésé­re, a csatornahálózat megépítésére stb. tett ígéretekkel sikerült meg­nyerni, másokat azonban különböző aktivisták arra szólítottak fel, hogy követeljenek kártérítést az építkezé­si munkálatok miatt keletkezett veszteségeikért, s megint mások nem értenek egyet a vízmű sorsáról szóló népszavazással, mert ezt úgy értékelik, hogy a kormányzat a nép­re kívánja hárítani a felelősséget. Győrben tartotta meg ülését a Gabcíkovo-Nagymaros ad hoc bi­zottság, s értékelte az építkezésen tett ellenőrző kőrútjának az eredmé­nyeit. Az építés felfüggesztéséről szóló döntés nagy bizonytalanságot keltett a környéken. A munkálatok ugyanis olyan stádiumban vannak, hogy leállításuk kedvezőtlenül befo­lyásolhatja a Szigetköz életét. Az ottani lakosság aláírásgyűjtő kam­pányt kezdett, s követeli, hogy a víz­mű sorsáról ne népszavazáson ha­A magyar országgyűlés külügyi bizottsága ugyancsak keddi ülésén meghallgatta a vízlépcsőrendszer jelenlegi helyzetéről szóló jelentést. Az ígazságügyminisztérium ad hoc bizottsága arra a megállapításra ju­tott, hogy a nemzetközi jog szerint nem történtek olyan változások, amelyek Magyarországot feljogosí­tanák a csehszlovák-magyar meg­állapodás felmondására. A népsza­vazás sehogyan sem befolyásolná a nemzetközi jog előírásait. Más a helyzet Ausztriával kapcsolatban, mivel az osztrák vállalatok részvéte­lét magánjogi szerződések szabá­lyozzák, ezekben a kérdésekben az osztrák jog szerint kell eljárni. Szak­emberek szerint itt a döntőbíróság az illetékes, de még a legkedvezőbb határozat sem lesz Magyarország számára „olcsó mulatság". Szovjet harckocsik Afganisztánnak (CSTK) - A Szovjetunió újabb harckocsikat küldött Afganisztán­nak. Az afgán személyzet által veze­tett páncélosok oszlopa szerdán ér­kezett meg Kabulba. Az afgán kato­nák a határon fekvő Hajraton váro­sában vették át az új harci technikát, majd az oszlop a Szalang-hágón keresztül tette meg az utat a fővá­rosba. Az útvonal teljesen szabad volt, a katonáknak egyetlen alkalom­mal sem kellett tüzet nyitniuk, min­den fontos ponton a kormányerők páncélosai járőröznek - mondotta a harckocsioszlop parancsnoka. Bolgár tájékoztatás a múlt hét végén kirobbant zavargásokról (ŐSTK) - A BTA hírügynökség közöl­te, tekintettel arra, hogy rövid idő állt rendelkezésre az útlevelekről és a bolgár állampolgárságról rendelkező törvények magyarázatára - ezeket a közelmúltban hagyta jóvá a parlament, s minden bolgár állampolgárnak garantálják a jogot a kül­földi utazásra és a szabad hazatérésre -, továbbá amiatt, hogy egyes helyi állam- hatalmi szervek pontatlan információkat, adtak az említett törvények alkalmazásá­ról, a lakosság egyes rétegei között né­zeteltérések voltak ebben a kérdésben. A BTA jelentése szerint a helyzetet ki­használták az idegen rádióállomások, melyek az utóbbi időben valótlan és ten­denciózus híreket terjesztenek azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a bolgárokat a közrend megsértésére ösztönözzék. A bolgárellenes propaganda hatására május 20-án és 21-én a várnai és a raz- gradi kerület egyes falvaiban feszültség keletkezett, zavargások voltak. Szélsősé­gesen hangolt személyek - egy részük alkohol hatása alatt - durván megsértet­ték a közrendet és erőszakos akciókba próbálták bevonni a lakosság csoportjait. A törvényesség megőrzésére tett számos felhívás ellenére Todor Ikonomovo falu­ban egy szélsőséges elemek vezette cso­port megtámadta a hivatalos személye­ket, köztük a népi milícia tagjait. Megpró­báltak behatolni a helyi népképviseleti szerv épületébe, hogy fegyvereket sze­rezzenek, s ekkor összecsapásra került sor. A figyelmeztető lövések során leadott golyók visszapattantak az úttestről és két személyt megöltek. Három személy meg­sebesült, nekik azonnal orvosi segítséget nyújtottak. Kaolinovo városban a zavar­gások során egy személy infarktus követ­keztében vesztette életét. A helyi igazgatási szervek és a bizton­sági erők megteszik a szükséges intézke­déseket a törvényesség és a közrend megtartására. A BTA hangsúlyozta, hogy a parla­ment által jóváhagyott törvényeket min­den bolgár állampolgárral szemben pon­tosan és maradéktalanul megtartják. A törvény értelmében bármely bolgár ál­lampolgár kívánsága szerint bolgár útle­véllel elhagyhatja az országot és vissza is térhet. A hírügynökség ugyancsak hang­súlyozta, hogy az említett törvények elfo­gadását nem diktálták konjunkturális megfontolások, nem ideiglenesek, hanem a Bolgár Népköztársaságnak a szabad mozgásra és az emberek közti kapcsola­tokra irányuló következetes politikáját tük­rözik, s a bécsi utótalálkozón elfogadott elvek reális alkalmazását jelentik.

Next

/
Thumbnails
Contents