Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám, kedd

Az évforduló kapcsán

A nemesócsai (Zemianska Olöa) alapiskola Petőfi Sándor Pionírcsapata már nyolcadszor rendezett nemzetközi sporttalálkozót. A mostani azonban eltért a hagyományos rendezvénytől, mivel egyben ezen a napon ünnepelték meg a Pionírszervezet megalakulásának 40. évfordulóját is.

Az eseményt szorgalmas készülődés előzte meg. Már a versenyt megelőző napon a gyerekek nagy izgalommal várták a Partizánska Lupőa-i pionírok, valamint az ászári és bakonysárkányi (Magyar Nép- köztársaság) úttörők érkezését. Az ünnepélyes megnyitón Beke Károly hnb-elnök, Póda László hnb-titkár, Németh Éva tanfelügyelő és Klemenn Terézia a járási pionírház igazgató- helyettese is részt vett. Dr. Barta- nusz Attila igazgató megnyitója után az 5. és a 7. évfolyam pionírjainak kulturális műsora következett. Majd a sportpályán elkezdődtek az atlétikai versenyek és a kispályás labdarúgótorna. A" verseny alatt a tantestület tagjai ízletes bográcsgulyást főztek a gyerekeknek és a vendégeknek. A csapattanács tagjai szolidaritási vásárt rendeztek a XIII. VIT támogatására, ahol elsősorban nagyon sok játék cserélt gazdát.

Ravasz Ödön

A mindössze tízperces szélvihar és jégeső nagy károkat okozott a napokban Karlovy Varyban. Háztetőket szaggatott le, fákat csavart ki, kerítéseket, autókat tett tönkre Kovács Árpád felvétele

Értékelte az elmúlt év munkáját a Jednota fogyasztási szövetkezet komáromi (Komárno) városi szervezete. Zsittnyan Aurél, az ellenőrző bizottság elnöke elmondta, hogy az 11B07 tag közül 116-ot tavaly szerveztek be. Az év közben felmerült problémák miatt az ellenőrző bizottság tavaly 12 helyett 14-szer ülésezett, és a tervezett 250 ellenőrzés helyett 322-t végzett. Ez hasznosnak bizonyult, s hozzájárult ahhoz,

Egy műszaki ellenőrzés tapasztalatai

A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban március elsejétől június 22-éig tart a közületi haszongépjárművek műszaki ellenőrzése. Márik István rendőrhadnagy szerint az eddigi tapasztalatok még nem megnyugtatóak. Bár eredmény az üzemeltetők igyekezete, hogy az öregedő autókat az anyagi lehetőségeikhez mérten kiselejtezik, illetve felújítják, s így a járművek átlagéletkora már csak 7-8 év a járásban. A gazdasági feladatok teljesítésére való törekvés mellett az üzemek többségében tisztában vannak azon köte- lézettségeikkel, hogy a megadott időpontra megfelelően előkészítsék járműveiket. Az üzemeknek elsődleges érdeke és kötelessége a járműveiket egész éven át jó műszaki állapotban tartani. Ahol rugalmas a hozzáállás, s megteremtik a feltételeket, ott a járművek megfelelőek. Persze nem

mindenütt egyformák a lehetőségek az új gépek vásárlására, az öreg járművek ki- selejtezésére.

Az előző évihez képest javult a gumiabroncs-ellátás. Továbbra is hiánycikk viszont a szélvédőüveg, a fényvisszaverő prizma, az égő, mely a jármű nélkülözhetetlen tartozéka, a nagyjavításhoz szükséges- alkatrészek hiányáról nem is szólva. Az üzemeltetőknek nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy tartani tudják a szükséges színvonalat. Ebben jó példával jár elöl a Dunaszerdahelyi Autóközlekedési Vállalat, mely nagy gondot fordít a gépjárműpark felújítására, korszerűsítésére. A műszaki ellenőrzésre is alapos, körültekintő munkával készültek, s erre a hétvégi szabadnapokat is felhasználják.

Méri István

Előadások, mesedélutánok

Sikeres negyedévet zárt az ágcsernyői (Őierna nad Tisou) városi könyvtár. A kötetek száma elérte a 26 ezret, az olvasók száma meghaladta a 400-at, s több mint ötezer könyvet és folyóiratot kölcsönöztek ki a városka lakói.

Említést érdemelnek a könyvtár magyar és szlovák nyelvű kulturális rendezvényei. Bozena Némcová születésének évfordulója tiszteletére irodalmi délután készült a helyi alapiskola tanulóinak. A nyugdíjas klubbal közösen beszélgetést rendeztek Irena Roháóová könyvéről. A nőszövetség egyes számú alapszervezetével Könyvek a nőknek címmel beszélgetés, a járási könyvtárral közösen pedig Tudod, mi a bibliográfia? címmel

ismeretterjesztő előadás volt. A gyerekek számára havonta mesedélutánokat rendeznek, s mivel sok meselemezük van, a gyerekek bármikor meghallgatnak egyet-egyet belőlük. Figyelemre méltók a szervezett könyvtárlátogatások, valamint a helyi hangosanbeszélőn közzétett adások, melyek a könyvújdonságokra, a könyvkölcsönzés lehetőségére hívják fel a lakosság figyelmét.

A városi könyvtár segítséget nyújt öt falusi könyvtárnak Nagytárkányban (Veiké Trakany), Kistárkányban (Maié Tra- kany), Bélyben (Biell Battyányban (Bo- t’any) és Csernőben (Cierna).

Vágási Zsuzsa

Édességet készítenek

A Jednota fogyasztási szövetkezet kékkői (Modry Kameő) vezetősége sokoldalú termelési tevékenység szervezésével igyekszik a Nagykürtösi (Vel’ky Krtís) járás vásárlóközönsége igényeit kielégíteni. Az üzlethálózat állandó bővítése, korszerűsítése mellett az áruválaszték növelését is szem előtt tartja. Ennek érdekében létesített Nagyzellőben (Veiké Zlievce) egy használaton kívül álló épületben termelőrészleget, ahol cukrászsüteményeket készítenek. A mindössze háromtagú kollektíva Éva Nováková vezetésével évente jelentős mennyiségű puncsszeletet, törökmézet, csokoládés tekercset és különféle tortát készít. Ennek túlnyomó többsége a Jednota üzleteibe kerül, de jelentős az a mennyiség is, amelyet egyéni megrendelésre készítenek, főleg hétvégekre, lakodalmakba, vagy egyéb ünnepi alkalmakra. Kép és szöveg: Böjtös János

hogy a Jednota komáromi üzemegységei az éves tervet 108,2 százalékra teljesítették.

Ugyancsak nemrég tartotta évzáró taggyűlését a Jednota bogyai (Bodza) alapszervezete. Ravasz Ödön, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolójában közölte, hogy a községben működő három üzemegység tavaly hárommillió 65 ezer koronát forgalmazott, ez 13 ezer koronával több ugyan, mint az előző évi forgalom, de a tervezettől mégis elmaradtak 55 ezer koronával, annak ellenére, hogy a hentesüzlet a tervet 100 ezer koronával túlteljesítette, s ezért vezetőjének az elnök külön köszönetét mondott.

Sztrecskó Rudolf

Igazgatót választottak

Amikor a járási ipari vállalatból megalakították a Galántai (Galanta) Ipari Vállalat állami vállalatot, s 25 éves tevékenység után nyugállományba vonult Ferdínand Hupka a volt igazgató, új igazgató választására került sor. A Galántai Jnb által meghirdetett pályázatra tízen jelentkeztek. A különféle kritériumok számbavétele után a vállalati igazgató posztjára két jelölt maradt: Iván Lukác mérnök, a Tat- rasklo vezérigazgatóság dolgozója és Ke- lecsényi Imre mérnök, a Galántai Ipari Vállalat igazgatóhelyettese. Megválasztották a dolgozók 17 tagú tanácsát. A ki- lencszáz alkalmazott közül csak a felmondási határidőben lévők és a munka- képtelenek nem választottak. A többi dolgozó mind az urnákhoz járult, amit több munkahelyen helyeztek el. A 878 választó közül 665-en szavaztak Kelecsényi Imrére. Hosszú évek óta dolgozik a vállalatnál, s a dolgozók bizalmát élvezi.

A felvételen az újonnan választott igazgató a dolgozók ünnepi gyűlésén köszönetét mond a bizalomért.

Kép és szöveg: Milán Al’akáa

Kölcsönös hangversenyek

A Komáromi (Komárno) Művészeti Alapiskola igazgatósága felújította baráti kapcsolatát a magyarországi Komáromi Állami Zeneiskolával. Már sor került egy hangversenyre odaát, most pedig a magyarországiak adtak hangversenyt nálunk,- a szakszervezetek házában. A színvonalas koncerten zongora-, hegedű-, fuvola- és trombitaszóló, valamint ütős- hangszerek csendültek fel. Műsoruk második részében néptánc és népzenei csoportjuk vidám verbunkosokkal és énekszóval szórakoztatta a közönséget.

Hostina Irén

Válás előtti kérdések

K. J.: Három gyermek édesanyja vagyok és válás előtt állok. Tudom, nagy megpróbáltatás lesz ez mindnyájunk számára. A leginkább mégis a kislányom miatt aggódom, aki - bár a férjem nevét viseli - nem ebből a házasságból származik. A férjem a válás után nem hajlandó a kislányra tartásdíjat fizetni, amibe én bele is egyeznék. Nem szeretném viszont, ha megváltozna a gyermek vezetékneve. Jogosult a férjem azt követelni, hogy a kislány ne viselje az ő vezetéknevét?

Az állampolgárnak joga és kötelessége használni azt a vezeték- és keresztnevet, amely az anyakönyvben szerepel (lásd a keresztnév és a vezetéknév használatáról szóló 55/1950. Tt. sz. törvény 1. § (1) bekezdését). A vezetéknév csak kivételes esetekben változtatható meg. Fontos lenne persze tudnunk azt is, milyen módon jutott az első gyermeke a férje vezetéknevéhez, mivel ez befolyásolja a további vezetéknévváltoztatás lehetőségét.

A vezetéknév megváltoztatását a jogrendünk három esetben teszi lehetővé. Először is az örökbefogadáskor, (az örökbefogadott az örök- befogadó vezetéknevét viseli - így rendelkezik a Családjogi Törvény 71. §-a). Ha a férje örökbefogadta az ön első gyermekét, a gyermek vezetékneve megváltozhat az örök- befogadás megszüntetésével. Az örökbefogadást csak a bíróság és csakis fontos indokokból szüntetheti meg az örökbefogadó vagy az örök- befogadott indítványára és csak akkor, ha megszüntethető örökbefogadásról van szó (létezik ugyanis meg- szüntethetetlen örökbefogadás is). Az örökbefogadás megszüntetésének törvényes következménye az, hogy az örökbefogadott elveszti vezetéknevét, azaz visszakapja korábbi vezetéknevét. Meg kell említeni egyben azt is, hogy ilyen esetben a válás a legfelsőbb bíróság nézete szerint önmagába véve nem tekinthető olyan fontos indoknak, melynek ürügyén az örökbefogadást meg lehetne szüntetni.

Az első gyermekének vezetékneve megváltozhatott azonban a már említett 55/1950 Tt. sz. törvény és a végrehajtására kiadott rendelet alapján is. A vezetéknév megváltoztatását ilyen esetben a járási nemzeti bizottságnak kellett volna engedélyeznie. Ha az önök esetében is ez történt, a válás után a férje már nem kérvényezheti a gyermek vezetéknevének ismételt megváltoztatását, mivel az ilyen kérvény beadása a személyi jogosultságok körébe tartozik. A vezetéknév megváltoztatását tehát csak az kérvényezheti, aki a saját vezetéknevét akarja megváltoztatni, illetve a kiskorú személyek esetében a szülő is kérvényezheti a gyermek vezetéknevének megváltoztatását (de csak a másik szülő egyetértésével).

A vezetéknév megváltoztatásának harmadik módozatát az anyakönyvi törvény 18. § (1) és (2) bekezdése szabályozza. így minden hatósági döntés és engedélyezés nélkül is megváltozhat annak a gyermeknek a vezetékneve, akinek az apja nem ismert, ha az anya férjhez megy és a férjével megállapodik abban, hogy ez a gyermek is a közös gyermekeik számára megállapított vezetéknevet viseli majd. A volt férje ilyen esetben sem lenne jogosult a gyermek vezetéknevének ismételt megváltoztatását kérvényezni.

Még egy megjegyzést kell tennünk a tartásdíjjal kapcsolatban. Ha a férje örökbefogadta a gyermeket, a bíróság a bontóperes ítéletben nyilván tartásdíjat is megítél a gyermek számára. A tartásra való jogigény a gyermek személyi jogosultsága és ön még a gyermek törvényes képviselőjeként (azaz az ő nevében) sem mondhat le róla.

Családtagápolási táppénz

L. R.: A lányom eltörte a lábát. Mivel a törés elég súlyos volt, fekvő beteg lett. Egy hétig a feleségem, egy hétig pedig én gondoztam.

A szükséges orvosi igazolásokat a munkahelyünkön leadtuk. Ezért aztán meglepődtem, amikor közölték velem, hogy a lányom gondozásával töltött hetet fizetetlen szabadságként könyvelték el, s hogy nekem nem jár semmilyen térítés. Helyesen járt el a munkáltatóm? Mire van jogom?

A munkáltatója eljárását nem lehet kifogásolni. A családtagápolási táppénz öt munkanap idejére jár és ez az idő további két nappal hosz- szabbítható meg, ha az első öt nap alatt nem sikerül a beteg ápolását megoldani más módon. A levelében említettek szerint a felesége egy hétig (azaz feltehetőleg öt munkanapig) maradt otthon a beteg gyermek ápolása indokából, s erre az időre ő nyilván meg is kapta a családtagápolási táppénzt. Itt említhetnénk megy a betegségi biztosításról szóló 54/1956. Tt. sz. törvény 25. § (6) bekezdését, mely szerint „az ápolásnak ugyanabban az esetében a családtagápolási táppénz csak egyszer jár és csak egy jogosultnak.“ Az ön egyhetes távolmaradását ezért a munkáltatója köteles volt ugyan igazolt távolmaradásnak tekinteni a Munka Törvénykönyve 127. §-a értelmében, de a családtagápolási táppénzt a betegségi biztosítást végrehajtó szervek nem ítélhették meg, mivel a feleségének már korábban megítélték.

Perelhetetlen követelés

P. R.: 85 éves nyugdíjas vagyok. Dolgozni már nem tudok, gyakran betegeskedem. Havonta 1000 korona nyugdíjat kapok. A helyi nemzeti bizottság nemrég 500 koronát adott a nyugdíjasoknak. Pontosabban, nem mindegyik nyugdíjasnak adtak 500 koronát, csak egyeseknek. Többek közt én sem kaptam. Megtudtam azonban, hogy a helyi nemzeti bizottság olyan fiatal nyugdíjasoknak is adott 500 koronát, akik még nem töltötték be 60. életévüket, a nyugdíjuk meghaladja a havi 1000 koronát, illetve munkaviszonyban vannak és a nyugdíjuk mellett még havi 2000 koronát keresnek. Ezért aztán én is kéréssel fordultam a helyi nemzeti bizottság elnökéhez, hogy nekem is utaljanak ki 500 koronát, mivel nekem szükségem volna erre a pénzre. Az elnök azt válaszolta, hogy ebben az ügyben nem ő maga döntött, hanem az egész helyi nemzeti bizottság. Hogy megnyugtasson hozzátette, hiába követelődzők, és mehetek panaszkodni akárhová, a követelésem nem perelhető. Mivel az egész dologba nem tudok belenyugodni, kérem adjanak tanácsot, illetve magyarázatot.

A Társadalombiztosítási Törvény végrehajtására kiadott 151/1988. Tt. sz. rendelet 40. § (1) bek. szerint „a nemzeti bizottságok az egyszeri pénzbeli juttatásokat azoknak az egészségükben súlyosan károsodott állampolgároknak és idős állampolgároknak adják, akik szociális szempontból ráutaltak, mégpedig azon rendkívüli ám szükséges kiadásoknak a fedezésére, melyeket az említett állampolgárok nem tudnak a saját jövedelmükből fedezni“. A nemzeti bizottságoknak az idézett rendelkezésben említett szempontok figyelembe vételével kell a döntését meghoznia. A másik oldalon az idős állampolgároknak valóban nem keletkezik jogigénye (perelhető joga) erre az egyszeri pénzbeli juttatásra. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy panasszal forduljon a járási nemzeti bizottság népi ellenőrzési bizottságához, amely latba vetheti törvényes tekintélyét annak érdekében, hogy a helyi nemzeti bizottság a jövőben következetesebben megtartsa a törvényes szempontokat az egyszeri pénzjuttatások kiutalásánál.

Szociálisan ráutaltnak tekintik azt az állampolgárt, akinek a jövedelme nem elégséges a megélhetése és egyéb személyi szükségletei, valamint a háztartási kiadások fedezésére, ha a jövedelmét idős kora, egészségi állapota vagy más fontos indok következtében nem növelheti saját munkájával. A megélhetésre és egyéb személyi szükségletek fedezésére szükséges összeg jelenleg havi 800 korona a 10 évnél idősebb személyeknél, a háztartási kiadások fedezésére szükséges összeg pedig havi 300 korona, illetve ha a közös háztartásban több, mint két személy él, havi 500 korona (lásd a Társadalombiztosítási Törvény végrehajtására kiadott 149/1988. Tt. sz. rendelet 139-141. paragrafusait). (m-n.)

Mérlegen a szövetkezeti kereskedelem