Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1989. V. 22.' A jó példát nem csak szabad, érdemes is követni Termékek, tőkés piacra is Moszkva központja (ÖSTK-f el vétel) A jövő évezred Moszkvája A tömegközlekedés fejlesztése a távlati igényekhez is igazodik A figyelmes látogató a nádszegi (Trstice) Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Efsz-ben olyan gépeket is felfedez, amilyeneket adott időben más mezőgazdasági üzemekben hi­ába keresne. A szalma begyűjtésé­nél már három évvel ezelőtt hasz­náltak Hesston bálázót. A szögletes óriás bálákból rakott kazlak párjukat ritkították a vidéken. Ugyancsak a nádszegi határban tűnt fel egy francia gyártmányú, a keményítő­ipari célokra szánt kukorica betaka­rítására használatos csőtörő kom­bájn. S ha összöjön a pénz, már az idén ősszel egy NSZK gyártmányú répabetakarítót is munkába állí­tanak. A melléküzemág műhelyében szintén akad újdonság. Korszerű olasz géppel készítík elő a seprőcir­kot. Schweiger Gáspár elsősorban a gép teljesítményét emeli ki; leg­alább tízszerese a korábban hasz­nált gépének. Szívesen végigkalau­zolna a részlegen, de nincs ideje.- Rövidesen megrakják a kami­ont és a vámvizsgálatnál jelen kell lennem. A fűrészelt faárunak a kí­vánt méretben, mennyiségben és minőségben pontosan kell megér­keznie. A nyugati rendelő nem ismer pardont. Nem érdekli, hogy van-e elegendő alapanyagunk, jók vagy rosszak a gépeink, mikor és mennyit dolgozunk. Neki csak egy a fontos; teljesítsük a megrendelést. Ameddig erre képesek vagyunk, addig tart a bizalom. Nagy ödön üzemgazdásszal megtekintünk néhány parcellát, szemügyre vesszük a növényzetet. A növénytermesztési szakemberri’ek minden bizonnyal feltűnne, hogy az egyes kultúrnövények táblái azoktól a gyomoktól is mentesek, amelyek másutt a sok éven át használt vegy­szerekkel szemben ellenállóvá vál­tak. Nagy Boldizsár mérnök, a nö­vénytermesztési ágazat vezetője ezt meg is erősíti.- Figyelemmel kísérem, hogy Eúrópa nagyvállalatai milyen újsze­rű és hatékony vegyszerekkel jelen­nek meg a piacon. Ami idehaza hiánycikk, azt igyekszünk beszerez­ni. (gy földjeinken a megszokottnál valóban kevesebb a sok éven át Miért éppen Spanyolországban, s mikor nyitja meg kapuit az Expo '92?-A világkiállítás színhelyéül Se­villát Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából választották. Kolumbus Kristóf nem volt ugyan spanyol, de felfedezésének lehető­ségét mégis Spanyolország terem­tette meg. Az 1992-es világkiállítás jogát eredetileg két állam kérte: Spanyolország, Sevilla számára (in­nen indult útnak Kolumbus) és az Amerikai Egyesült Államok Chicagó­nak. Először úgy képzelték, hogy az Expót mindkét városban megrende­zik. Később azonban az USA elállt szándékától. A Nemzetközi Kiállítási Hivatal (Bureau International des Expositions) úgy döntött, hogy az egyedüli színhely Sevilla lesz. A vi­lágkiállítás 1992. április 20-án nyitja, s október 12-én - az amerikai konti­nens felfedezésének napján - zárja kapuit. Milyen döntések születtek rész­vételünkkel kapcsolatban, s hol tar­tanak ma az előkészületek?-A világkiállításon gyakorlatilag bármely állam és nemzetközi szer­vezet részt vehet, amennyiben a rendező országtól meghívást kap, s azt elfogadja. Hazánk részvételé­vel a CSSZSZK kormányának el­nöksége tavaly, az év végén foglal­kozott, s úgy határozott, hogy elfo­gadjuk a meghívást, önálló kor­mánybizottság alakult, amely felelős az előkészületekért, a kiállítási anyagunk összetételéért, a pavilo­nok megépítéséért, kiáll ítócsarno- kunk működtetéséért... Pályázatot hirdettünk a bemutatandó anyag eszmei mondanivalójának, forgató­kiszelektálódott gyom, és a megfele­lő vegyszerek alkalmazásával a be­tegségek elterjedésének is elejét ve­hetjük. Ha e tapasztalatok után a látoga­tó még néhány műhelybe is betér, s azokban korszerű, szintén nyugat­ról vásárolt gépeket és szerszámo­kat is felfedez, bizonyára arra gon­dol: ezzel a szövetkezettel kivételez­nek, olyan előnyökhöz juttatják, ami­lyenekben más üzemeknek nincs része, (gy könnyű hatékonyan ter­melni, így lehet búzánál 6,5, a sze­mes kukoricánál pedig 8 tonnás hektárhozamokat tervezni. Az lenne a rendkívüli, ha az ilyen szövetkezet nem volna élenjáró. Miben igaz, és miben nem helyt­álló ez a vélemény? Igaz abban, hogy a szövetkezetben valóban több, nyugatról vásárolt gépet, szer­számot, növényvédő és gyomirtó vegyszert használnak, mint másutt. Az is igaz, hogy a megfontolt és céltudatos vásárlással valóban a termelési eredményeket javítják és a munka hatékonyságát növelik. Egyben téved csak a kívülálló, neve­zetesen abban, hogy mindez vala­miféle kivételes helyzet. Ugyanis szó sincs mások által nyújtott elő­nyökről. Ami többlettel a nádszegi szövetkezet rendelkezik, az a saját munkájuk, tervszerű gazdálkodá­suk, előrelátásuk és vállalkozói me­részségük eredménye. Mindannak a gyümölcse, amit bármelyik mező- gazdasági üzemben a nádszegiek után csinálhatnak. Feltéve, hogy a gazdasági vezetők ésszerűen irá­nyítják a termelést, nem feledkeznek meg a fejlesztésről és lépést tarta­nak a legújabb tudományos ismere­tekkel, a beosztottak pedig fegyel­mezetten dolgoznak. Úgy, ahogy ar­ról a melléküzemág mestere, majd a növénytermesztési ágazat vezető­je is beszélt. A tanulságok egy részét az üzem­gazdásszal összegeztük.- A külkereskedelmi kapcsolato­kat közvetítő vállalaton keresztül olasz és NSZK-beli üzletemberekkel tartunk szerződéses kereskedelmi kapcsolatot. Immár ötödik éve tartó­elemként alkalmazott vékonyabb, rövidebb-hosszabb fagerendákat, könyvének, a pavilonok terveinek kidolgozására. Utoljára a kanadai Vancouverben a Mozgó és kapcsolatteremtő világ jelszóval megrendezett kiállításon vettünk részt. Mi a témaköre az Expo ’92-nek?- A Párizsban székelő Nemzet­közi Kiállítás Hivatal két ilyen típusú rendezvényt különböztet meg: spe­cializált (szakosított) tematikájút (ilyen volt a vancouveri is) és általá­nos világkiállítást. Az utóbbiak uni­verzális jellege - ilyen a sevillai is- szinte korlátlan. A világkiállítások II. világháború utáni történetében- Brüsszel (1958), Montreal (1967) és Osaka (1970) után - valószínűleg az Expo ’92 lesz századunk utolsó univerzális rendezvénye, amelynek fő témája - nemcsak földrajzi és műszaki tekintetben - a Felfedezé­sek kora. Feladatául tűzte ki az em­beri géniusz materiális és szellemi tevékenységének, felfedezéseinek bemutatását. Ismeretes-e már, hogy mekkora kiállítóterületet kapunk?- Az Expo ’92 Sevilla északnyu­gati részében, a Guadalquivir folyó La Cartuja-szigetén kap helyet, összterülete 215 hektár lesz. A spa­nyol rendezőkkel folytatott tárgyalá­sok értelmében nemzeti pavilonunk felállítására - a kiállítónegyed köz­ponti részében - 2400 négyzetméter áll majd rendelkezésünkre. A feltéte­lekhez igazodva ott építjük fel a ma­ximum 3 ezer négyzetméter összte­rületű csarnokunkat, ahol a bemuta­tandó termékeken kívül helyet kap­nak kulturális rendezvények, s itt lesznek vendéglátó egységeinek is. (Ő.-pr.) fűrészelt faárut készítünk számukra fafeldolgozó részlegünkön. Részben saját kitermelésű, részben vásárolt jegenyefát dolgozunk fel. Évente megközelítően 750 ezer korona összértékű terméket szállítunk kül­földre. Az idén bővítettük a kivitelt. Élve a felkínált lehetőséggel, száz hízott bika eladására kötöttünk szer­ződést. Ezzel a közvetlen vásárlásra fordítható valutakeretünk nagyob­bodik. Ebben utánozhatja a nádszegie- ket bármelyik mezőgazdasági üzem. Feltéve persze, hogy a feltételeknek is képes eleget tenni. Amit a faáruval kapcsolatosan elmondtunk, ugyan­az a vágóállatokra is érvényes. A partner bizalma addig tart, amed­dig a termelő tartja a szavát. Ha nem, más szállítót keres. A terve­zettnél nagyobb arányú elhullás, a rosszabb minőségű takarmány és a kisebb súlygyarapodás nem indo­kolhatja a szerződésben vállalt köte­lezettségek megszegését. A szerző­/kná ötödik éve fűrészelt faárut szállí­tanak külföldre. Nagy ödön üzem­gazdász (A szerző felvétele) désben rögzített időpontban a vágó­állatoknak szállításra késznek, vagyis meghatározott súlyúnak kell lenniük. Az állatgondozók már csak azért sem végezhetnek félmunkát, mert a küldőidre eladott mennyiség az itthoni eladási kötelezettségbe nem számítódik be.- Mindebből egyértelmű, hogy a lehetőség ellenére miért vállalko­zik még mindig kevés mezőgazda- sági üzem szerződéses nyugati ex­portra, melynek ellenértékeként sa­ját célra felhasználható valutát kap­na - summázta a lényeket az üzem­gazdász. - A valuta, ha ésszerűen vásárolunk, eredményeink javítását segíti, de mindez nincs ingyen. Fe­gyelmezett, tervszerű és céltudatos munka kell hozzá! Például aligha mernénk szerződést kötni vágóálla­tok szállítására, ha az elmúlt idő­szakban hústermelési részlegünket nem korszerűsítettük volna, s nem érnénk el a megkövetelt termelé­kenységi szintet. EGRI FERENC Az elhasznált fényképészeti anyagok hasznosítása Évente csaknem 5 millió korona értékű tiszta ezüstöt nyernek a 2ilinai Hulladék- gyűjtő Állami Vállalat által a Közép-szlo­vákiai kerületben felvásárolt öreg filmek­ből, használt rögzítőből és más ezüsttar­talmú hulladékokból. Terveik szerint a fotoamatőröktől, mű­termektől és az egészségügyi intézmé­nyek röntgenlaboratóriumaitól az idén mintegy 11 ezer liter használt rögzítőt kívánnak felvásárolni. Ennek literje átla­gosan 3-3,5 gramm amorf ezüstöt tartal­maz,' amely elektrolízissel könnyen kivá­lasztható. íilinában éppen egy évvel ezelőtt he­lyeztek üzembe egy, a prágai filmiparban kifejlesztett félautomatikus gépsort, amelynek segítségével naponta 1,5 kg 98,9 százalékos tisztaságú ezüst nyer­hető. Más fotohulladékból (öreg filmekből, röntgenfelvételekből) évente 500 kilog­ramm ezüstöt vonnak ki. További 60 ki­logrammot nyernek elektromos berende­zések különféle kiselejtezett alkatrésze­iből. Hogy a fotoamatőrök, állami intézmé­nyek érdekeltségét növeljék, a használt rögzítő literjéért telítettségétől függően minimum 3,50 koronát fizetnek, (ő.- pr.) A Moszkovszkaja pravda a napokban nyilvános vitát indítva közzétette Moszkva és a Moszkvai terület 2010-ig szóló fej­lesztési koncepcióját. A javaslat szerint az évezred végéig még 1,1 millió lakást kel­lene felépíteni a szovjet fővárosban és annak környékén, hogy minden moszkvai család lakáshoz jusson, s a lakásproblé­ma végleges megoldást nyerjen. Ez a koncepció abból a feltételezésből indul ki, hogy a főváros lakosságának a létszá­ma 2010-ig nem haladja meg a 9,8 millió személyt. Az utóbbi feltételezés azzal az ökoló- giai-iparfejlesztési programmal függ össze, mely szerint Moszkva területén összesen 138 ipari üzemet kellene felszá­molni, 99 üzemet pedig áthelyezni a város külső peremkörzeteibe, a Leningrád, Har­kov, Minszk és Gorkij irányában kiépített főútvonalak mentén. A város belterületén ezáltal is mérséklődne a közúti járműfor­galom, csökkenne a kipufogó gázok mennyisége és az ipari eredetű légszeny- nyeződés. A fejlesztési tervek Moszkva történel­mi magvának a felújításával is számol­nak. Az Arbat környékén, a Gorkij utcá­ban és a város más központi térségeiben a kulturális és szolgáltatási intézmények széles hálózatát építik ki, s a korszerűsí­tett lakónegyedekben sétáló utcák létesí­tését tervezik. Az előirányzott változások a tömeg- közlekedés célszerű fejlesztését is meg­követelik. Elsősorban a metró korszerűsí­téséről, új, gyorsított járatú vonalak kiépí­téséről van szó. A jelenleg már 138 állo­mással működő moszkvai metró egyéb­ként is rászorul a fiatalításra. Jelenleg például a már több mint ötven éve üzeme­lő, s a forgalmi csúcsidőszakokban túlter­helt mozgólépcsők karbantartása és fel­újítása jelenti a legnagyobb gondot. A karbantartások elvégzésére rendelke­zésre álló ötórás éjszakai forgalmi szünet túlságosan kevés, emellett havonta mint­egy 12 esetben kerül sor a mozgólépcsők főjavítására, ami olykor a közlekedés fo­lyamatosságát is megzavarja. Emellett rendkívüli nehézségekkel jár a pótalkatré­szek beszerzése, hiszen olyan berende­zésekről van szó, amelyek gyártását a legtöbb esetben már több mint 15 éve beszüntették, s ezért az illetékes gépipari vállalatok a pótalkatrészek szállításáról sem gondoskodnak. Az emlékezetes londoni metrótűz a szovjetunióbeli metrók főigazgatóságát is fokozottabb tűzvédelmi intézkedésekre ösztönözte. A nehézgépipari minisztérium tervbe vette a tűzbiztonságos metrósze­relvények gyártását, ezek kocsiszekré­nyeit rozsdamentes acélból fogják kialakí­tani, meghajtásukra pedig aszinkron vil­lanymotorokat alkalmaznak, amelyek nem idéznek elő szikrázó kisüléseket. Az új metrókocsik sorozatgyártását 1991- ben vezetik be. Tűzbiztonsági okokból az új mozgólépcsők könyöklői is rozsdamen­tes acélból készülnek. A biztonsági intéz­kedések keretében az egy kijáratú metró- állomások kijáratait is -megkettőzik, ezt a munkát a jelenlegi ötéves tervidőszak­ban a „VDNH“, a „Beloruszkaja kolyce- vaja" és a „Baumanszkaja“ metróállo­másoknál végzik el, a következő tervidő­szakban pedig további 7 metróállomást látnak el pótkijárattal. A Szovjetunióban ez év január elsejé­től a metrók is önálló elszámolású szerve­zetekké váltak. Tekintettel a tetemes kar­bantartási és felújítási költségekre, vala­mint a metró eleve veszteséges gazdál­kodására, felmerül az a javaslat, hogy a viteldíjat 5 kopekról 10 kopekra kellene emelni, s be kellene vezetni a vonalje­gyet, ami további jegykezelő automaták beiktatását tenné szükségessé az átszál­ló helyeken. A metró-főigazgatóság azon­ban elvetette ezt a javaslatot, s az üze­meltetés jövedelmezőségét az állomáso­kon létesített és létesülő helyiségek bér­beadásával akarja javítani, különböző ke­reskedelmi és szolgáltatási szervezetek, szövetkezetek számára. Ilyen vonatko­zásban a legrégebben épült, márványbur­kolatú, csillárdíszítésű metróállomásokat is át kellene alakítani, mert a tervezők annak idején ilyen igényekkel nem szá­moltak, még illemhelyekről sem gondos­kodtak az utazóközönség számára. A metróállomásokon virágokkal kereske­dő szövetkezetek például havonta ezer rubelt fizetnek egy négyzetméternyi bérelt területért. A moszkvai metró fejlesztési feladatait az Állami Tervbizottság által jóváhagyott, 2005-ig szóló metrófejlesztési tervezet tartalmazza. E tervezet további 140 km hosszúságú föld alatti vonalak kiépítésé­vel számol. A hagyományos metróhálózat kiszélesítése mellett azonban új feladatot jelent a moszkvai peremterületeken ki­épült és épülő új lakónegyedek, valamint a perspektív ipari körzetek összekötteté­sének a megoldása. A tervezet ezekből az új követelményekből kiindulva olyan új expressz vonalak építését irányozza elő, amelyek a terepviszonyoktól függően részben föld felett, részben föld alatt fog­nak haladni, s az egyes állomások 4-5 kilométerre lesznek egymástól. Ezen a városi gyorsvasúton 10 kocsiból álló szerelvények fognak közlekedni. A tervek szerint az első ilyen vonalat Mityino és Butovo között építik ki. A moszkvaiak körében nagy vissz­hangra talált a mágnespárnán közlekedő függóvasút megépítésének a gondolata. Ez a tömegközlekedési mód ugyanis gyorsabb, biztonságosabb és gazdasá­gosabb, mint a metró, vagy a tervezett gyorsvasút. Ezt leginkább az NSZK kísér1 leti vonalain szerzett tapasztalatok bizo­nyítják, ahol a Transrapid International konzorcium által kifejlesztett szerelvé­nyek akár 400 kilométeres óránkénti se­besség mellett is biztonságosan közle­kednek. Nemrég e konzorcium képviselői Moszkvában jártak, ahol szovjet szakem­berekkel tanácskoztak egy Moszkvában létesítendő mágneses függővasút terve­zetéről, s együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá. A mágnesvasút előnyeinek egyik lényeges szempontja, hogy egy­szerre több helyen is épülhet, s így gyor­sabban elkészül, mint a föld alatti metró, melynek alagútját csak egy munkahelyen lehet fúrni. Üzemeltetése nem jár semmi­féle környezetszennyezéssel, emellett rendkívül gyors, s olyan közlekedési igé­nyeknek tesz eleget, amire a városi autó­buszok, villamosok, trolibuszok már nem képesek, a metró pedig túlméretezett és túlságosan drága lenne. A mágnesvasút tehát különösen jól beilleszkedne a moszkvai tömegközelkedési rendszer­be, s a szakemberek nagy jövőt jósolnak neki. Az első vonal a Seremetyevói repü­lőteret kötné össze a belvárossal, s a sze­relvény 10 perc alatt tenné meg ezt az utat. Távlatilag a mágnesvasútnak az egyes repülőterek közti összeköttetésben is fontos szerepe lehet, s mágnespályás autóbuszok szállíthatnák a moszkvaiakat a hétvégi üdülőkörzetekbe. Az utóbbi témával kapcsolatban emlí­tést érdemel az is, hogy a kijevi V. M. Gluskov Kibernetikai Intézet kutatói a szupravezetés mágneses tulajdonsága­inak felhasználásával olyan találmányok­hoz jutottak', amelyek az NSZK-ban és Japánban alkalmazott technológiai eljárá­sok alapvető tökéletesítéséhez vezethet­nek. Habár e találmányok gyakorlati alkal­mazásához még hosszú és göröngyös út vezet, mégis biztató, hogy az emberiség a tömegközlekedés fejlesztésében is megtalálja a jövő évezred igényeit kielé­gítő megoldásokat. MAKRAI MIKLÓS Elfogadtuk a meghívást... Beszélgetés hazánk részvételéről az 1992-es világkiállításon Hazánk egyike annak a 84 országnak, amely bejelentetté részvételét a Sevillában 1992-ben megrendezendő világkiállításra. Részvételünkkel kapcsolatban a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársa Ján Honzalt, az előkészületek kormánybiztosát kérdezte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents