Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám, szombat
Az önigazgatás szerepéről új szú 5 189. V. 20. A Rudé právo, Pravda, Új Szó, Práce és Práca olvasóinak kérdéseire a szövetségi kormány elnöksége hivatalának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának munkatársai válaszolnak Május 4-én közöltük a „távinterjú“ első részét a szocialista önigazgatás elveiről és szerepéről. Az olvasóktól beérkezett kérdésekre dr. JOSEF BARÁK, dr. MOJMÍR BARTOSÍK, dr. FRANTI- SEK FALDYNA kandidátus, VLASTIMIL CHMELA és JAROSLAV WIESNER kandidátus, a CSSZSZK kormányelnöksége hivatalának munkatársai, valamint JAN MOTL, a Szakszervezetek Központi Tanácsának munkatársa válaszolt. • Az önigazgatási szervekre, kiváltképp a dolgozókollektívák tanácsára aránylag igényes döntések várnak. Felkészültek lesznek-e erre a tanács tagjai? STANISLAV DRBOHLAV, Hradec Králové- A tanács a szocialista önigazgatás kollektív végrehajtó szerve. A vállalat gazdasági és szociális tevékenységét érintő elvi kérdésekkel foglalkozik. Hatásköréről tanúskodik, hogy például az igazgató javaslatára hagyja jóvá a vállalat gazdasági és‘szociális fejlesztésének éves végrehajtási tervét, a közgyűlésnek terjeszti elő az önigazgatás belső szervezeti felépítésének javaslatát, elfogadja a vállalat vállalaton belüli irányításának és szervezeti felépítésének alapelveit, javaslatot tesz az igazgató visszahívására. A tanács tehát nem avatkozik be az operatív irányításba, nem foglalkozik a termelési folyamat irányításának részletes kérdéseivel. Elsősorban olyan szempontból dönt elvi kérdésekben, hogy miként érvényesülnek a társadalmi szükségletek a vállalat dolgozókollektívájának érdekeivel összehangolva. Néhány igényesebb kérdés megítélésében a tanácsnak szakvélemény kialakítására is szüksége lesz. Ezért kívánatos, hogy a tanácsban megfelelő arányban szakemberek is legyenek. A tanács úgyis megtárgyalhatja az egyes elvi anyagokat, hogy előre kijelölt tagjai véleményező állásfoglalást dolgoznak ki. Semmi sem akadályozza a tanácsot abban, hogy szakvéleményezésre más vállalatok, kutató intézetek és főiskolák munkatársait is felkérje. • Lehetővé teszi-e a törvény, hogy a dolgozókollektívák küldöttgyűlése jóváhagyja a főosztályvezetők, osztályvezetők, műhelyvezetők, mesterek megválasztásának lehetőségét? Vagy ez a lehetőség kizárt? EMIL KRÍ2, Brno -Az állami vállalatról szóló törvény 35. paragrafusa 2. bekezdése értelmében a közgyűlés dönthet arról, hogy a vállalat belső szervezeti egységeinek vezetőit a közgyűlés válassza meg és hívja vissza. Azzal is számol, hogy az illetékes belső vállalati egység dolgozókollektívájának küldöttgyűlése titkos szavazással döntsön erről. Ilyen hatásköre van az állami vállalat küldöttgyűlésének is, mivel a közgyűléssel azonos hatáskörű szervről van szó. Az állami vállalatról szóló törvényből nem lehet arra következtetni, hogy a közgyűlés magasabb rangú, tehát felettes szerve lehet a küldöttgyűlésnek. A küldöttgyűlés intézményét a törvény puszta gyakorlati megfontolásból vezette be, mivel az állami vállalatok nagysága és területi szét- forgácsoltsága több esetben nem teszi lehetővé a dolgozókollektívák közgyűlésének megalapítását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 35. paragrafus lehetővé teszi annak eldöntését, hogy az állami vállalat belső szervezeti egységeinek vezetőit a kollektíva válassza meg. A belső szervezeti egység meghatározása a szervezeti rend tárgykörébe tartozik, vagy más belső szervezeti előírás foglalkozik ezzel (5. paragrafus 2. bekezdés). Ez a meghatározás tehát a törvény 35. paragrafusával összefüggésben lényegesen befolyásolja a belső szervezeti egységek vezetői beosztásai betöltésének módját. Ezeket a beosztásokat a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés döntése értelmében megüresedé- sük esetén választás útján tölthetik be. • Miért nem választható az igazgató a szövetkezeti vállalatok esetében? PETR KVAŐEK, Prága- Ilyen egyértelmű rendelkezés a törvényben nincs, emellett hangsúlyozni kell, hogy ide vonatkozik a 94/1988-as számú, a lakás-, a fogyasztási- és az ipari szövetkezetekről szóló törvény. A szóban forgó törvény 65. paragrafusának 3. bekezdése szerint a vállalat (jelen esetben szövetkezeti vállalat) irányitó szerveiről és a szocialista önigazgatásról az állami vállalatról szóló törvény 25-35. paragrafusainak rendelkezései is érvényesíthetők. E rendelkezések alkalmazása és azok megfelelő érvényesítése a szövetkezeti szervek és szervezetek dolga, elsősorban a szövetkezeti szövetségeké és a Szövetkezetek Központi Tanácsáé, összhangban a szövetkezeti demokrácia és önigazgatás elveivel; ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti vállalat igazgatóválasztásának módjáról a szövetkezeti szervezetek döntenek, amelyek az említett törvény első paragrafusának értelmében a szövetkezetek, a szövetkezeti szervezetek, a Szövetkezetek Központi Tanácsa és a szövetkezeti vállalatok. • Az állami vállalatról szóló törvény az önigazgatási szervek tevékenységét csak nagy vonalban határozza meg. Belátható időn belül kiadnak-e valamilyen módszertani utasításokat, amelyekkel szabályoznák tevékenységüket? Például a választások, a vitarend esetében, valamint a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek kapcsolatrendszerében stb. MICHAL ŐUPKA, Plzen- Az állami vállalatról szóló törvény 29. paragrafusában, de másokban is egyértelműen meghatározták a közgyűlés és a tanács hatáskörét, mint a szocialista önigazgatás szerveiét. Közelebbi részkérdésekben ezek a szervek döntenek a választási és a vitarend megállapítása során. Az állami vállalatról szóló törvény nem számol további végrehajtási előírások kiadásával ezen a terüle* ten, és nem is feltételezhető, hogy valamiféle módszertani utasításokat adnának ki ezzel kapcsolatban. Mindez összhangban van az ön- igazgatási szervek önállóságának és felelősségének új értelmezésével, az önálló hozzáállás szükségességével valamennyi hatáskörbe tartozó kérdés megoldása során, mégpedig a vállalat konkrét feltételeinek értelmében. Ez nem azt jelenti, hogy például az illetékes állami vállalat alapítója nem adhatna ki az általa létesített vállalatok és azok szocialista önigazgatási szervei számára valamilyen módszertani segédanyagot azok tevékenységének megkönnyítésére. Elvben azonban érvényes az, hogy a vállalatokat és az önigazgatási szerveket nem fogják „felülről, kézenfogva vezetni“. Ugyancsak helyénvaló, megjegyezni, hogy a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek (például a szakszervezet) kapcsolata nem tartozik az állami vállalatról szóló törvény „hatáskörébe“, hanem azt egyéb törvények és rendelkezések szabályozzák. (Például a 4. szak- szervezeti kongresszus határozatai). • A szakszervezet üzemi bizottságának vagy a pártszervezetnek az elnöke beválasztható-e a dolgozókollektíva tanácsába? ŐTEFAN MAPKO, Martin- Abból a tényből, hogy a tanács a dolgozókollektíva szocialista ön- igazgatási szerve, egyértelműen következik, hogy annak tagja csakis az lehet, aki tagja az érintett dolgozókollektívának. A törvény - a 31. paragrafus 3. bekezdésében - egyetlen korlátozást tartalmaz, mégpedig azt, hogy a tanács tagja nem lehet az igazgató és helyettese. A dolgozókollektíva minden további tagja a tanácsnak is tagja lehet. Ebből tehát egyértelműen következik, hogy a szakszervezet üzemi bizottsága elnöki funkcióját vagy pedig a pártszervezet elnökének tisztségét betöltő dolgozó vállalatában beválasztható a dolgozókollektíva tanácsába is. • Kiknek van választójoguk? Csak azoknak, akik tartós munka- viszonyban vannak, vagy azoknak is, akik munkaszerződése meghatározott időre szól - például a nyugdíjasok? BOHUMIL MAJZLAN, Bratislava- Az igazgatót és a szocialista önigazgatás szerveit az állami vállalatról szóló törvény értelmében a dolgozókollektíva tagjai választják. Hogy ki a vállalat dolgozókollektívájának tagja, arról egyértelműen rendelkezik a törvény 2. paragrafusának 3. bekezdése. A vállalat dolgozókollektíváját azok a dolgozók képezik, akik két alapvető feltételnek tesznek eleget, mégpedig: a vállalattal munkaviszonyban állnak - kivéve a nem fő munkaidőben, egyébként szerződés alapján végzett munkát -, és a vállalatnál dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy az egyéb munkajogi kapcsolat alapján létesített munkaviszony, például a munkaköri kötelezettségen kívüli szerződéses feladatokat végzők, vagy a mellékállásban dolgozók nem rendelkeznek választójoggal a szocialista önigazgatás szervei tevékenységének keretén belül. Ugyanígy nincs választójoguk azoknak a dolgozóknak, akik ugyan munkaviszonyban vannak, de különböző okok miatt a vállalaton belül nem végeznek munkát, például a szülési szabadságon levő nők, vagy a tényleges katonai szolgálatukat töltők. Az említett kivételeken túl minden dolgozó a dolgozókollektíva tagjának számít, tekintet nélkül munkaviszonya időtartamára, és függetlenül attól, hogy továbbdolgozó nyugdíjasról van-e szó. Ebből közvetlenül következik az a tény is, hogy azok a dolgozók, akiknek a munkaszerződése meghatározott időre szól, és a továbbdolgozó nyugdíjasok választójoggal bírnak, és jogosultak az önigazgatási szervek és az igazgató megválasztásában teljes szavazati jogú dolgozóként részt venni. • Tételezzük fel, hogy az igazgatóválasztás során nem született eredmény, azaz egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget. Milyen idő elteltével kell megrendezni a következő választásokat és azokat érdemben ki szervezi: a tanács, vagy az eiőkészítőbízottság? PETER DROBNY, Bratislava KOVÁCS JÁNOS, Komárom (Komárno)- Ha az első közgyűlésen (küldöttgyűlés) eredménytelen volt az igazgatóválasztási aktus, új választásokat kell kiírni, amelyeket már a tanács készítene elő, ha az első közgyűlésen (küldöttgyűlés) azt a résztvevők megválasztották. A tanácsnak a törvény 30. paragrafusa értelmében joga van az igazgatói tisztség betöltésére a vállalat alapítónak jelölteket javasolnia. Az új igazgatóválasztást nem lehet első választásként kezelni, mivel arra már sor került. Mivelhogy a tanács joga a gyűlés összehívása és tanácskozásának előkészítése, szintén az ő feladata az igazgatóválasztás előkészítése és irányítása, mégpedig a közgyűlés (küldöttgyűlés) által jóváhagyott igazgatóválasztási jogrend szerint. A törvény nem rendelkezik arról, hogy milyen határidőn belül kell a választásokat megismételni. Mivel a vállalati igazgatóválasztás sikertelensége azt is jelentheti, hogy lebecsülték annak előkészítését és a választásokat megelőző időszakban a dolgozók felkészítését. Ilyen helyzetben rendkívüli jelentősége van annak, hogy az új választásokat gondosan és felelősségteljesen készítsék elő, s ebben fontos szerep hárul a vállalatalapítóra éppúgy, mint a tanácsra, a pártós szakszervezetre, valamint a vállalat ifjúsági szervezetére. Ami a határidőt illeti, a megismételt választásokat a törvény 27. paragrafusa értelmében megszabott kilencven napos határidőn belül kell lebonyolítani. Ha ez az időszak eredménytelenül telne el, annak semmilyen jogi következményei nincsenek. Elméletileg lehetséges, hogy az első közgyűlésen (küldöttgyűlés) nem választják meg a tanácsot sem. Ebben az esetben az új választásokat ismét az elökészítöbizottság szervezné • Milyen feltételek között lehet igazgató az a jelölt, aki nem párttag? EVÍEN ŐERNY, Ostrava- A jelöltek között nemcsak kommunisták vannak, hanem más politikai pártok tagjai és pártonkívülíek is. Az állami vállalatról szóló törvényből egyenesen következik, hogy az igazgatói tisztség betöltésére jelölt dolgozókat a vállalatalapító választja ki, azok közül a jelentkezők közül, akiknek politikai, szakmai és erkölcsi feltételei arra érdemesítik őket - rendszerint előre kiírt pályázat alapján. A kommunista párt vezető szerepe eközben abban nyilvánul meg, hogy az illetékes pártszerv, amelynek nómenklatúrájában a funkció szerepel, elbírálja, hogy a javasolt jelöltek miként felelnek meg a káderpolitikai elvárásoknak, és rendelkeznek-e a dolgozók között megfelelő tekintéllyel. Senki és semmi által nincs előre meghatározva, hogy az igazgatói tisztség betöltésére pályázóknak kommunistáknak kell lenniük. Eddig inkább az számít hiányosságnak, hogy a jelölteket nem előre meghatározott pályázat útján választják ki, és éppen ezért a választások során gyakran csak az egyes jelöltekről kialakult vélemény dönt - még akkor is, ha ez a vélemény csak a választók előtti fellépésre és az egyes jelöltek programnyilatkozataira szorítkozik. A jelöltek kiválasztásakor senki nem szabja meg alkalmassági rangsorukat. Valamennyi jelöltet egyenértékűként javasolnak, így közülük bármelyik - abban az esetben, ha megválasztják - betöltheti az igazgatói tisztséget. Egyetlen jelöltet sem lehet a dolgozókra ráerőszakolni A vállalatigazgatót a dolgozókollektíva közgyűlése (küldöttgyűlés) választja meg. A titkos szavazás és a javasolt jelöltek elutasításának lehetősége garantálja, hogy azt választják meg, aki valóban bírja az egész dolgozókollektíva bizalmát. • Az állami vállalatról szóló törvény értelmében a dolgozókollektíva tanácsa nagy hatáskörrel rendelkező vállalkozó szerv. Véleményem szerint a törvényben hiányzik az ennek megfelelő, az elfogadott döntésekkel járó felelősség kimunkálása, akárcsak a tanács egyes tagjainak anyagi érdekeltsége a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésében. A jövőben ezt a kérdést miként oldják meg? ZORA FAJTOVÁ, Brno- A dolgozókollektíva tanácsa a szocialista önigazgatás szerve, azaz a vállalat dolgozókollektívájának szerve. Tehát nem „profi“ vagy szakmai szerv, mint a vállalat vezetése, elsősorban az igazgató. A törvény 30. paragrafusának 1. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tanács társfelelősséget vállal a vállalat gazdasági és szociális tevékenységéért. Ez a kollektív felelősség a tanács esetében nem jelent jogi felelősséget, hanem erkölcsit és politikait. A tanács a közgyűlésnek és a dolgozókollektívának felelős tevékenységéért, tehát annak tartozik elszámolással. Nem tartozik azonban jogi felelősséggel (különösen nem munkajogi felelősséggel), mint a vállalat igazgatója, akinek egyszemélyi felelőssége van. A törvény 31. paragrafusának 4. bekezdése szerint a tanácstagi tisztség önkéntes. Ez azt is jelenti, hogy nem fizetett funkció. Ez azonban nem zárja ki, hogy a tanács tagjai tisztségük betöltéséért nem lehetnének jutalmazhatók a megfelelő vállalati alapból (például egyszeri prémium formájában). • A szocialista önigazgatás szerveinek az állami vállalatban joguk van-e részt vállalni az ellenőrzésből, ha már részük van az irányításban? LADISLAV FRANKO, Bardejov- Abból az elvből kiindulva, hogy az ellenőrzés oszthatatlan része az irányításnak, következik az állami vállalatról szóló törvény 30. paragrafusának az a rendelkezése, miszerint a dolgozókollektíva tanácsának hatáskörébe tartozik a közgyűlés határozatai teljesítésének ellenőrzése, és erről jelentést készít a közgyűlésnek. A dolgok jellegéből következik az is, hogy a tanács vitán felül jogosult ellenőrizni saját határozatainak teljesítését is, amelyek a dolgozókollektíva tanácsának hatáskörébe tartozó dolgokat érintik a vállalatról szóló törvény említett 30. paragrafusa értelmében. A tanács ellenőrző tevékenységének súlypontját mindenekelőtt az éves tervek és azok változásainak problémaköre jelenti, hiszen azokat a tanács hagyja jóvá, és éppen ez képezi hatáskörének legjelentősebb részét a gazdálkodás területén. Hasonlóan nagyon jelentős a jogköre a vállalaton belüli irányítás és a vállalat belső szervezeti elveinek problémakörét illetően, ahol a tanács ellenőrizheti, hogy a vállalat igazgatója miként hajtotta végre határozatait a szóban forgó kérdésekben. A szerkesztőségek képviseletében a kérdéseket Václav Marék és Vlastimil Bradác, a Rudé právo, Jozef Krsko a Pravda, Mészáros János az Üj Szó, Pavel Parma a Práce és Mária Pavolková a Práca szerkesztői tolmácsolták. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
