Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám, szombat

ÚJ szú 3 989. V. 20.-----------------------------------------------Latin-amerikai hírek----------------------------------------------­Ni caraguában már 17 párt indulhat a választásokon Figyelmeztető általános sztrájk Venezuelában • Pinochet maradhat a hadsereg főparancsnoka Nagyhét Pekingben (ÖSTK) - Nicaraguában három új politikai párt bejegyzésével befeje­ződött az 1990 februárjára tervezett általános választások előkészületei­nek első szakasza. Dániel Ortega államfő felszólította az ellenzéki erők képviselőit, hogy 14 napon be­lül terjesszék a választási tanács elé jelöltjeik névsorát. Az új választási törvény szerint ezt a szervet a kor­mány és az ellenzéki pártok öt kép­viselője fogja alkotni. Az egyes sze­mélyeket a nicaraguai parlament vá­lasztja ki. A Liberális Nemzeti Egységpárt, a Konzervatív Szociális Párt és a Konzervatív Népi Szövetség lega­lizálásával Nicaraguában 17-re nőtt a hivatalos pártok száma. Ezeknek joguk van jelölteket állítani és részt venni a hivatalosan augusztusban kezdődő választási kampányban, xxx Napoleón Duarte salvadori ál­lamfő visszavonta korábbi döntését, hogy külföldi kezelésre küldik a se­besült partizánok 109 fős csoportját - közölte csütörtökön Julio Sama- yoa igazságügy-miniszter. Szerinte Duarte a jobboldali Nacionalista Köztársasági Szövetség (ARÉNA) nyomására határozta el magát erre a lépésre. Feltételezhető, hogy a kormány a sebesült partizánok áttelepítésének leállításával befo­lyásolni akarja a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadításí Frontot (FMLN). Azt reméli, hogy a baloldali szervezet csökkenteni fogja harci tevékenységét. ' xxx A chilei hadsereg parancsnokai felszólították Pinochet tábornokot, hogy továbbra is ő legyen a főpa­rancsnok - közölte csütörtökön Jor- ge Zincke tábornok, a szárazföldi erők parancsnokának helyettese. Ezzel lényegében véget vetett a dik­tátor esetleges lemondásával kap­csolatos spekulációknak. (CSTK) - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára csütörtökön Buda­pesten fogadta a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek a magyar fővárosban tanácskozó politikai fő­csoportfőnökeit. Az MSZMP főtitká­rát Alekszej Lizicsov hadseregtá­bornok, a szovjet haditengerészet politikai főcsoportfőnöke a részt ve­vő küldöttségek nevében tájékoztat­ta a tanácskozásról. Grósz Károly rámutatott arra, hogy az MSZMP KB Politikai Bizott­sága a közelmúltban kialakította a Varsói Szerződés korszerűsítésé­vel kapcsolatos álláspontját. Ennek fő megállapítása az, hogy a Varsói Szerződés betölti küldetését, az 1955-ös szerződésben rögzített alapfunkciókon nem szükséges vál­toztatni, de a jövőben erősíteni kell a szervezet politikai jellegét, s kívá­natos a Varsói Szerződés szervei­nek tevékenységét meghatározó dokumentumok olyan pontosabb megfogalmazása, amely jobban ki­fejezi az új politikai gondolkodást, érvényre juttatja a tagállamok sajá­(ÖSTK) - Gerhard Stoltenberg nyugatnémet hadügyminiszter csü­törtökön Washingtonban találkozott James Baker amerikai külügymi­niszterrel, Richard Cheney hadügy­miniszterrel, valamint Brent Scrowcrofttal, az elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadójával. A tárgyalá­sok után a nyugatnémet politikus reményét fejezte ki, hogy sikerül elsimítani a nézetkülönbségeket a harcászati rakéták csökkentéséről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban. A miniszter elmondta, úgy véli, hogy megtalálják a kompromisszu­mos megoldást, amely megfelel mind az USA-nak és Nagy-Britanni- ának, mind az NSZK-nak és azok­nak a NATO-tagországoknak is, amelyek el akarják halasztani az említett fegyverek korszerűsítését, s tárgyalásokat kezdenének a Var­sói Szerződéssel. Az amerikai kor­mány közvetlenül a csütörtöki meg­A chilei ellenzék követeli, hogy Pinochet a decemberi választások után azonnal mondjon le főparancs­noki tisztségéről, mivel szerintük csak így kerülhetők el a konfliktusok a hadsereg és a polgári kormány között. A legújabb közvélemény-ku­tatások szerint ezt a követelést a la­kosság 77 százaléka támogatja, xxx Venezuelában a szakszervezetek képviselői egyértelmű győzelemnek könyvelték el a csütörtöki 12 órás figyelmeztető általános sztrájkot. Az utóbbi 30 év folyamán először szer­veztek ilyen nagyszabású akciót. (CSTK) - Francois Mitterrand francia államfő az Elysée-palotában csütörtökön sajtóértekezletet tartott, amelyen az európai szocialista álla­mokkal folytatott együttműködés bő­vítése mellett foglalt állást. Beszá­molt Franciaország kül- és katona- politikájának fő irányvonalairól, külö­nös tekintettel az 1992-ben létesíten­dő európai egységes piac távlataira. Az elnök rámutatott: „Európát nemcsak az EGK tagállamai alkot­ják. Ezért szükséges, hogy a közös­ENSZ-képviselet Termezben (ÖSTK) - Üzbegisztánban, a szovjet-afgán határ menti Termez városban tegnap megkezdte tevé­kenységét az első szovjetunióbeli ENSZ-képviselet, amely az Afga­nisztánnak nyújtandó humanitárius és gazdasági segítséggel foglalko­zik. .Innen indítják majd útnak azokat a szállítmányokat, amelyeket a Szovjetunió az ENSZ-program ke­retében küld Afganisztánnak. tos érdekeit és szuverenitását. Az MSZMP főtitkára szerint a párt szor­galmazza azt, hogy váljon rendsze­ressé a leszerelési különbizottság munkája, továbbá sürgeti, hogy a Varsói Szerződés szenteljen na­gyobb figyelmet egyéb kérdéseknek is, beleértve az emberi jogokat, kör­nyezetvédelmi kérdéseket is. xxx A Londonban tartózkodó Pjotr Lusev hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka csütörtökön Londonban találkozott John Galvin tábornokkal, a NATO európai fegyveres erőinek főpa­rancsnokával. Pjotr Lusev figyel­meztette az atlanti tömb tábornokát a rövid hatótávolságú nukleáris ra­kéták korszerűsítését célzó terv ve­szélyeire. „Európát ily módon csak­hamar újra bevonnák a fegyverke­zési hajszába, ami súlyos veszélye­ket rejtene magában“, szögezte le a brit katonai intézetben elhangzott beszédében. beszélések előtt világosan kifejtette, hogy ebben a kérdésben nem vál­toztatja meg álláspontját. Az NSZK még a brüsszeli NATO- csúcs előtt kompromisszumos meg­oldást szeretne elérni. Stoltenberg washingtoni látogatása előtt Helmut Kohl kancellár telefonbeszélgetést folytatott George Bush elnökkel, de Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szó­vivője, erről nem közölt részleteket, xxx Felipe González spanyol kor­mányfő és Willfried Martens belga miniszterelnök csütörtöki madridi megbeszéléseiken szorgalmazták, hogy a Varsói Szerződés és a NATO között mielőbb kezdődjenek meg a harcászati atomfegyverekről szóló tárgyalások. Martens és González ugyanakkor elutasította az ún. har­madik nullamegoldást, amely az európai atomfegyverek felszámolá­sához vezetne. Becslések szerint a sztrájkban a munkások 95 százaléka vett részt. A fővárosban, Caracasban az akció során szinte leállt az élet, az utcákon csak rendőrök és katonák járőröz- tek. Az üzletek legtöbbje zárva ma­radt és a 35 venezuelai repülőtér egyikéről sem indítottak gépet. A sztrájkolok Carlos Pérez elnök kormányának gazdaságpolitikája el­len tiltakoztak. Az óriási gazdasági nehézségekkel és adósságproblé­mákkal küszködő Venezuelában az év elején a nemzetközi Valuta Alap nyomására radikális intézkedéseket vezettek be. ség és minden egyes tagállama ki­tárja kapuit“. Ezzel összefüggésben emlékeztetett a közelmúltban tett csehszlovákiai és bulgáriai látogatá­sára. Mint mondotta, egy hónap múlva Lengyelországba utazik, az év végén pedig az NDK-ba. Ugyan­akkor „Európa építésében“ a „ti- zenkettek“ kapcsolatának fejleszté­sét tartja elsődlegesnek. A sajtóértekezleten jelenlévő 400 újságíró a továbbiakban arról érdek­lődött, hogy milyen Franciaország álláspontja a NATO-n belüli éles vitákkal kapcsolatban. Mitterrand válaszában megismételte a „függet­lenséggel“ összefüggő érveléseket, hiszen Franciaország nem tagja a NATO katonai szervezetének. Közvetve azonban támogatta az NSZK álláspontját. Mint ismeretes, Bonn követeli, hogy halasszák el a rövidebb hatótávolságú rakéták korszerűsítését és kezdjék el e fegy­verek csökkentéséről szóló tárgya­lásokat. Az elnök a továbbiakban szorgal­mazta a hagyományos fegyverek le­szerelését. Ami a „harmadik nulla­megoldást“, vagyis a rövidebb ható- távolságú rakéták felszámolását ille­ti, Mitterrand kijelentette: „még nem érkezett el az idő, hogy beszéljünk erről“. Az atomfegyver-kísérletek betiltásának gondolatát szintén elu­tasították. Amint az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és Nagy-Britan- nia befejezi ezeket a kísérleteket, Franciaország is követni fogja pél­dájukat. Észtország és Litvánia önelszámoló lesz (ÖSTK) - Az észt parlament csü­törtökön törvényt fogadott el a balti köztársaság áttéréséről a teljes gaz­dasági önelszámolásra. Az Észtor­szág gazdasági önállóságáról ren­delkező törvény jövő év január else­jétől lép hatályba. Az észt legfelsőbb tanács úgy döntött, hogy a gazdasá­gi önelszámolás alapjait rögzítő tör­vényt a köztársaság képviselői a Szovjetunió népi képviselőinek május 25-én kezdődő első kong­resszusa elé terjesztik. A Litván SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának ülésén módosították a balti szovjetköztársaság alkotmá­nyának néhány cikkelyét. Többek között bevezetik a litván állampol­gárságot, továbbá módosították a Szovjetunió törvényeinek a köztár­saság területén való érvényességé­re vonatkozó cikkelyt is. A litván parlament ülésén szintén törvényt fogadtak el a köztársaság gazdasági önállóságáról. Genscher nyilatkozata a Gorbacsov-látogatásról (ÖSTK) - Mihail Gorbacsov kö­zelgő bonni látogatása új távlatokat nyit a szovjet-nyugatnémet viszony­ban - mondotta Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügymi­niszter a Deutsche Welle rádióadó­nak adott nyilatkozatában. Hangsúlyozta, a szövetségi kor­mány üdvözli, hogy Bonn szövetsé­geseinek szintén érdeke a kapcsola­tok javítása a Szovjetunióval. Erről tanúskodik James Baker amerikai külügyminiszer közelmúltban tett moszkvai látogatása is. Még jó ideig foglalkoztatja majd a szakértőket a szovjet-kínai csúcs- találkozó, hiszen alapos elemzésé­hez, jelentőségének, kihatásainak mérlegeléséhez időre, bizonyos táv­latra van szükség. S időigényes a feldolgozása mindannak, ami a nyilvánosságra hozott beszéde­ken, sajtóértekezleteken túlmenően a zárt ajtók mögött, a szakértői kon­zultációkon elhangzott. Mihail Gorbacsov négynapos lá­togatásának gyors mérlegét meg­vonva mindkét főváros sajtója a tör­ténelmi jelentőséget hangsúlyozza. Nem csupán azért, mert három évti­zedes szünet után ez volt az első ilyen szintű tárgyalássorozat, hanem mert hivatalosan is bejelentették a kapcsolatok teljes normalizálását. A leggyakrabban Teng Hsziao-ping szinte már jelmondattá vált szavait idézik, hogy e látogatással lezárult a múlt, megnyílik a jövő. Most az a nagy kérdés, s mindkét részről arra összpontosítanak, hogy milyen legyen ez a jövő. Abban egyetértenek, hogy biztató. A kap­csolatok teljes normalizálása után rendszeressé akarják tenni a külön­böző szintű politikai párbeszédet, megállapodtak a két állam és párt jövőbeni viszonyának alapelveiben. Más lesz tehát a felújított barátság, mint az ötvenes években volt, a két­oldalú viszony meghatározó elemei közé tartozik majd az önállóság, a szuverenitás, a kölcsönös tiszte­let és előnyösség, a be nem avatko­zás. Közös szándék a legfelsőbb szintű találkozók folytatása is, Gor­bacsov szovjetunióbeli látogatásra hívta meg a kínai vezetőket, s ők azt köszönettel elfogadták. A közle­ményben szükségesnek tartották le­szögezni azt is, hogy a szovjet-kínai együttműködés nem irányul harma­dik országok ellen. Egyetértés volt abban is, hogy a gazdasági együttműködés lehető­ségei szinte kimeríthetetlenek, te­kintettel a két ország hatalmas anyagi és emberi erőforrásaira. Amellett, hogy bővíteni akarják az árucserét, a vállalatok, tervezőiro­dák, tudományos kutatóintézetek közvetlen kapcsolataira helyezik a súlyt, közös vállalatokat kívánnak létrehozni, mégpedig harmadik or­szágok részvételével is. ,,A szovjet- -kínai gazdasági kapcsolatok bőví­tésére a körvonalazódó ázsiai gaz­dasági integrációs folyamat szem­szögéből tekintünk. Gondosan ele­mezzük a nyitott kínai gazdaságpoli­tika tapasztalatait, s fontolóra vesz- szük a közös vállalkozói övezetek kialakítását“ - mondotta Gorba­csov. Mindkét részről nagy remé­nyeket táplálnak a közös kutató­munka iránt, a két ország tudomá­nyos akadémiái nemrégiben megál­lapodásban rögzítették az együtt­működés fő irányait. Mindabból, ami a négynapos útról a sajtóban megjelent, nyilvánvaló, hogy az együttműködést minden te­rületen fejleszteni kívánják. Sokat emlegették a tapasztalatcserét - ez két szocialista nagyhatalom között nemcsak hasznos, hanem nélkülöz­hetetlen is. Hiszen a szovjet pe­resztrojkában és a kínai reformok­ban a sajátos jellemvonások mellett sok közös jegy is van. S az sem akadályozhatja az együttműködést, hogy néhány kérdésben a Szovjet­unió és Kína eltérő nézeteket vall. Természetes az is, hogy a pekingi tárgyalásokon megkülönböztetett fi­gyelmet szenteltek az egész ázsiai és csendes-óceáni régiónak. A világ legdinamikusabban fejlődő, legvál­tozatosabb, legellentmondásosabb, s ugyanakkor a feszültségektől leg­inkább terhes térsége ez. Rendkí­vül fontos tehát az itteni államok kapcsolatainak átalakítása oly mó­don, hogy a világnak ez a része ne váljon a veszélyes katonai konfron­tációk színterévé. Moszkva Ázsia- politikájának alapvető célkitűzése ez, amit a vlagyivosztoki, majd krasznojarszki program mellett olyan konkrét lépések is igazolnak, mint a kivonulás Afganisztánból, s a kambodzsai rendezés rugalmas megközelítése. Viszont míg Európá­nak volt egy Helsinkije, van egy közeledést, enyhülést szolgáló, egy­re biztatóbb összeurópai folyamata, addig Ázsiában ilyen tárgyalási me­chanizmus nem létezik az államok között. Gorbacsov most ismét sür­gette ennek a létrehozását, mond­ván: itt az ideje annak, hogy az érintett államok az ENSZ ösztönzé­sével elindítsák azt, amit majd össz- ázsiai folyamatnak lehetne hívni. Megfigyelők felfigyeltek arra, hogy Teng Hsziao-ping külön is mél­tatta a nyolcvanhatos vlagyivosztoki beszédet, ez indította el azt a folya­matot, amely elvezetett a mostani normalizáláshoz. Persze, ehhez az új szovjet gondolkodásmód mellett a kínai reformpolitika is kellett, meg az, hogy megszűntek (vagy várható­an rövidesen megszűnnek) azok a problémák, amelyeket Kína koráb­ban a rendezés három fő akadályá­nak tekintett. Afganisztánt és Kam­bodzsát már említettük, s bizonyára nem véletlen, hogy a Gorbacsov- látogatás első napján jelentették be: megkezdődött a Mongóliában állo­másozó szovjet csapatok kivonásá­nak újabb szakasza. A Szovjetunió hazarendeli innen katonáinak há­romnegyedét, s amikor Gorbacsov- tól a szerdai sajtóértekezleten meg­kérdezték, mi lesz a Mongóliában maradó 25 százalékkal, azt vála­szolta, tárgyalni fognak ennek a kér­désnek a megoldásáról is. Egyéb­ként az egész nemzetközi, s főleg az ázsiai sajtó bő terjedelemben foglal­kozik a szovjet vezető által bejelen­tett leszerelési lépésekkel. Az egész ázsiai stabilitást erősítő tény, a szovjet-amerikai rakétaszerződés értelmében a Szovjetunió ázsiai ré­szén 436 közepes- és rövidebb ha­tótávolságú rakétát számolnak fel. Az 1989-1990-es években 200 ezer fővel csökkentik a keleti országrész­ben állomásozó haderőket, ebből 120 ezret a távol-keleti térségben. Pontosabban, 12 hadosztállyal lesz kevesebb a szárazföldi erők száma, felszámolják a légierő 11 ezredét, s a csendes-óceáni flottából kivon­nak 16 hadihajót. Moszkva megkezdte a hét és fél ezer kilométeres szovjet-kínai határ mentén levő csapatainak átalakítá­sát, úgy hogy azok teljes mértékben megfeleljenek az elégséges véde­lem elvének. Kész arra, hogy csapa­tokat és fegyverzetet vonjon vissza a határról, s ott csak a szokásos határőri teendők ellátásához szük­séges egységek maradjanak. Azt akarják tehát, hogy a szovjet-kínai határ a béke, a barátság és a biza­lom határa legyen. Figyelemfelkeltő és izgalmas volt Gorbacsov nemzetközi sajtóérte­kezlete, mint ahogy izgalmasakká váltak látogatásának körülményei a pekingi események miatt. S itt nem a protokollprogram változásairól van szó, hanem például arról, hogy a nyugati tudósítók megpróbálták rávenni Gorbacsovot, foglaljon állást a Kínai Népköztársaság történelmé­ben példa nélküli diákmegmozdulá­sokkal kapcsolatban, amelyek az utóbbi napokban hatalmas tömeg- tüntetésekké változtak. A szovjet ve­zető válasza egyértelmű volt: nem kívánja a bíró szerepét eljátszani, ezt a kérdést a kínaiaknak maguk­nak kell megoldaniuk. így történhetett meg az, hogy a hírügynökségek a Gorbacsov-lá- togatás méltatásával párhuzamosan tudósítanak a diákok éhségsztrájk­járól, amely korábban elképzelhetet­len események láncolatát hozta magával. A fiatalok jelentős részét kórházba kellett szállítani, ahol Csao Ce-jang pártfótitkár és U Peng kor­mányfő is felkereste őket. Tegnap pedig szenzációként közölték a hír- ügynökségek, hogy a pártfőtitkár a Tienanmen téren nyilvánosan is bocsánatot kért a fiataloktól, s ezt az elektronikus tömegtájékoztató esz­közök sugározták. Tehát nemcsak a tüntetések nagysága példa nélküli, hanem az is, ahogy a legfelsőbb pekingi vezetés megpróbálja kezelni az eseményeket. Mindezt nem azért említjük a szovjet-kínai csúcstalál­kozó kapcsán, mintha a Gorbacsov- látogatás és a diáktüntetések között párhuzamot akarnánk vonni. De az igaz, hogy a diákok, akik demokráci­át, sajtószabadságot, korrupcióelle­nes intézkedéseket stb. követelnek, hangosan éltették Mihail Gorbacso­vot, levelet intéztek hozzá, amelyre a szovjet vezető nyilatkozatában vá­laszolt is. Ha tehát egy hét mérlegét tömören megvonjuk, azt lehetne mondani, hogy nemcsak a szovjet- -kínai viszonyban kezdődött minő­ségileg teljesen új szakasz, hanem valami hasonló indult el a kínai bel­politikában is. MALINÁK ISTVÁN Erősíteni kell a Varsói Szerződés politikai jellegét Grósz Károly fogadta a szervezet politikai főcsoportfőnökeit NATO-vita a rakétakorszerűsítésról Stoltenberg bízik a kompromisszumban Európát nemcsak az EGK-országok alkotják Mitterrand elnök a szocialista országokkal folytatott együttműködésről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents