Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám, csütörtök

Mélyreható változásokra törekedve Milyen volt? ÚJ SZÚ 5 1989. V. 18. A mezőgazdaság helyzetét, az ágazatra háruló feladatok teljesíté­sét vitatta meg a közelmúltban az SZLKP Rimaszombati (Rimavská Sobota) járási bizottságának plé- numülése. Az előterjesztés szerint a legutóbbi járási konferencia óta eltelt időszak a mélyreható változá­sok jegyében telt el, hiszen a mező- gazdasági termelés új szabályozó- rendszerének hatálybalépése mel­lett január elsejével megszűntek a járási szintű mezőgazdasági igaz­gatóságok, az állami gazdaságok állami vállalatként működnek, s mindemellett sor került tíz mezőgaz­dasági és élelmiszeripari létesít­mény egyesítésére, a Rimává Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Kombinát megalakulására. Sikeres év volt a tavalyi A változásokra kedvező gazdasá­gi és politikai légkörben került sor, mivel az elmúlt év termelési ered­ményei várakozáson felül alakultak. A tavalyi bő termés részben ellensú­lyozta az ötéves tervidőszak első két esztendejének kiesését is. Különö­sen a gabonatermesztésben elért sikerek örvendetesek, de nem sza­bad lebecsülni a takarmánytermesz­tésben elért eredményeket sem. Hosszú évek óta tavaly sikerült elő­ször szálastakarmányokból biztosí­tani az önellátást. Ugyanakkor to­vábbra is gondok vannak a cukorré­pa, burgonya, a zöldség és a szőlő termesztésében. Az állattenyésztési ágazat is csak részben teljesítette feladatait, mert a szarvasmarhatar­tás hasznossága, s mindenekelőtt a termékek minősége nem felelt meg a szigorúbb követelmények­nek. Pozitívan értékelte a járási bi­zottság a beruházási program meg­valósítását, ugyanakkor azonban a szociális létesítmények átadásá­ban, mindenekelőtt pedig a szövet­kezeti lakásépítésben lemaradás ta­pasztalható. A mezőgazdasági vállalatok gaz­dálkodása az elmúlt évben összes­ségében sikeres volt, ám a tervidő­szakot figyelembe véve már csak a Klenoveci, Szentkirályi (Král'), Ri- majánosi (Rimavské Janovce) és a Rimaszécsi (Rimavská Sec) Efsz- ek, valamint a Rimaszombati Szö­vetkezeti Baromfitenyésztő Társulás működését lehet igazán eredmé­nyesnek minősíteni. Gazdálkodás szempontjából az értékelt időszak kifejezetten kedvezőtlen volt a Sajó- gömöri (Gemer), Drienőeny-i, Almá- gyi (Gemersky Jablonec) és a Tiso- veci Efsz-ekben, valamint a Őafári- kovói Állami Gazdaságban. A koráb­ban lemaradottnak minősített hét földművesszövetkezet és két állami gazdaság közül csak Hrachovóban, Kraskovóban és a Feledi (Jesenské) Állami Gazdaságban következett be a várt kedvező fordulat. Kétségtelenül a pozitív jelek közé tartozik a járásban a szántóföldalap növelése és minőségének javítása, ami mindenekelőtt a rendszeres ta­lajjavító munkának köszönhető. A föld termőképességének javítását szolgálják a vízügyi beruházások is. Az idén várhatóan mintegy 1700 hektárral növekszik az öntözhető te­rület nagysága Safárikovo térségé­ben, s valószínűleg feltöltik az almá- gyi 1,9 millió köbméter kapacitású tárolót is. A tervteljesítésben az elmúlt évi kedvező irányzatok folytatására számítanak a járás szakemberei. Az idei első negyedév eredményei min­denesetre az optimistákat igazolják. A járás mezőgazdasági üzemei 110,6 százalékra teljesítették hús­felvásárlási tervüket, tejfelvásárlási kötelezettségüknek pedig 103,5 százalékra tettek eleget. Hasonlóan kedvező a helyzet a vágóbaromfi és a tojás felvásárlási tervének teljesí­tésében is. Az eredmények elsősor­ban az elmúlt évi jó gabona- és szálastakarmánytermésnek köszön­hetők, valamint annak, hogy a gaz­dálkodó vállalatok mozgósították erőtartalékaikat, javult a munkaerő és a termelési eszközök kihasznált­sága, érezhető a nagyobb takaré­kosságra való törekvés is. Az idei korai tavasz lehetővé tette a talajelőkészítés és a vetés időben és jó minőségben való elvégzését. Szépen fejlődnek az őszi vetések is, s a mezőn látottak és tapasztaltak alapján kedvezőek a feltételek az idei feladatok teljesítéséhez is. Ugyanakkor komoly aggályaik van­nak a gazdálkodóknak, hiszen ke­vés jó minőségű vegyszerrel rendel­keznek, márpedig ez fontos megha­tározója a jó termésnek. Az SZSZK kormányának 214/87- es sz. rendelete alapján a mezőgaz­dasági termelés intenzifikációs programját a Rimaszombati járás mezőgazdasági vállalataiban is ki kell dolgozni az év folyamán. Vala­mennyi program és koncepció ve­zérfonala a minőség javítása. A jö­vőt illetően megengedhetetlen, hogy a járás ne teljesítse az élelmiszerga­bona felvásárlási tervét, vagy hogy sörárpából a Martini járás nagyobb mennyiséget értékesítsen, mint a sokkal jobb adottságú rimaszom­bati. A szarvasmarha-tenyésztés- ben is a hatékonyságra kerül a hangsúly. Elgondolkodtató, hogy Gömör 35 ezer hektárnyi jó legelője ellenére sem tud gazdaságainak elegendő üszőt biztosítani, hogy a tenyészállományt a járáshatáro­kon túlról kell beszerezni. A politikai munkának is változnia kell A politikai munka az elkövetkező időszakban nem vállalhatja magára, nem helyettesítheti a gazdaságok szakmai irányítását. A járási szervek tapasztalatai szerint néhány gazda­ságban, így Gömöralmágyban, Sa- jógömörön, Lénártfalván (Lenartov- ce), Tisovecen, Óafárikovóban, Hrncianské Záluzanyban, Kálosá- ban és Feleden (Jesenské) a párt­alapszervezetek sokszor a gazda­sági vezetés helyett próbálták meg­oldani a feladatokat. A párt tagsági gyűlései ezekben a gazdaságokban nem egy alkalommal a termelési értekezletekhez hasonlítottak, a pártvezetöségi gyűlések pedig a gazdasági vezetők munkaértekez­leteihez. Elérkezett az idő annak felisme­résére, hogy ezen a helyzeten gyö­keresen változtatni kell. A párt összüzemi és üzemi bizottságainak egy másik helytelen gyakorlatán is változtatni kell. A korábbi gyakorlat szerint ugyanis a határozatok meg­valósításáért csupán a vezetők szűk A Koreai Népi De­mokratikus Köztár­saságban tartandó XIII. Világifjúsági Találkozó alkalmá­ból a Szocialista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága és a Cseh Állami Biztosító fesztivál- 1 emblémás trikót hozott forgalomba. (Michal Krumphanzl felvétele - ŐTK) körét tették felelőssé. Mintha nem is lett volna több, felelősséggel dolgo­zó kommunista egy-egy pártalap- szervezetben. Ez a gyakorlat a többi vezető és párttag elkényelmesedé­séhez, felelősségtudatának csökke­néséhez vezetett. Ezáltal bizony csökkent az alapszervezetek tekin­télye is. Hibás volt az a gyakorlat is, mely szerint határozatok sora szüle­tett a gazdasági bajok orvoslására. Minél több ilyen határozatot hoztak, annál nehezebb volt bennük eliga­zodni, s gyakorlatilag a határozatok ellenőrzése is lehetetlenné vált. Javítani kell a párt káderpolitikáját A káderek kiválasztása és neve­lése nagy felelősséget követel min­den szinten, minden munkahelyen. Ezen a szakaszon is több nyíltságra, több demokráciára lesz szükség. Az elkövetkezőkben a vezető dolgozók­nak nagyobb bizalomra lesz szüksé­gük, egyébként döntéseikben óva­tossá válnak, kerülik a kockázattal járó vállalkozásokat. A járás mező- gazdasági üzemeinek vezető dolgo­zóitól a jövőben nemcsak a gazda­sági és pártfeladatok teljesítését kell megkövetelni, hanem az erkölcsi normák és a szocialista törvényes­ség megtartását is. A pártszervezetekben állandó fi­gyelmet kel fordítani a tagsági alap minőségének javítására. Meg kell keresni és találni az ifjúság nevelé­sének, formálásának természetes módjait. Bizonyos fokig érthető, hogy az ifjú nemzedéknek nem min­dig tetszik az idősebbek szándéka, elhatározása. A fiatalokkal meggyő­ző érvekkel teli párbeszédet kell folytatni. Ilyen formán sikerült Rima- szécsen, Klenovecen, Hrncianské Záluzanyban, Rímajánosíban és másutt megnyerni a mezőgazda­ságnak és a pártnak a fiatalokat, s ez a járható út a többi mezőgazda- sági vállalat párt- és gazdasági ve­zetése számára is. Az elkövetkező időszakban a me­zőgazdasági dolgozók előtt nem ki­sebb feladat áll, mint a korábbi ter­melési és gazdálkodási szerkezet átértékelése, a hatékonyabb, terme­lési módszerek és gazdálkodási ke­retek megteremtése. A pártmunká­nak, megváltozott körülmények kö­zött, az új gazdasági mechanizmust, az átalakítást kell szolgálnia. Külö­nösen nagy hangsúlyt kell helyezni a nemzeti bizottságokkal való együttműködésre, mert az elkövet­kezők során a mezőgazdasági válla­latok is felelősséggel tartoznak majd a lakóhelyek, a falvak fejlesztéséért. Jó példák e téren eddig is akadtak, ám ezeket a jövőben általánossá kell tenni. HACSI ATTILA Még egyszer a 11. Coneco és Sympomech kiállításról Egy nemzetközi szakipari kiállítást sokféleképpen lehet értékelni. Ezt meg is teszik mind a kiállítók, mind a szervezők és a látogatók is - ki-ki saját szemszögé­ből. Persze a legjobb, ha mindannyian elégedettek. Egy iparág seregszemléjéről azonban nem mindig vélekednek egyfor­mán az érintettek. S ez érthető is, hiszen az ilyen rendezvényen a kiállítók célja elsősorban üzleti és szakmai jellegű, míg az átlaglátogatók nagy része látványos termékbemutatóra számít. így volt ez az alig néhány napja véget ért bratislavai Coneco és Sympomech nemzetközi építőipari kiállítás esetében is, ahol a szakemberek felmérhették, hogy hol tart ma az építőanyag-gyártás Csehszlovákiában és a világ más orszá­gaiban, s összehasonlíthatták, hogy az építőknek milyen szerszámokat, kisgépe­ket kínálnak a hazai, illetve a külföldi gyártók. Az eredmény? Nos, azt nehéz volna egy mondatban összefoglalni. Már pusztán azért is, mert e kiállítók és a ter­mékeik iránt érdeklődő vállalatok, cégek képviselői üzleti, szakmai kapcsolataik - amelyek elmélyítése e kettős rendez­vény legfőbb célja - alakulásáról még természetesen nem akartak elsietett nyi­latkozatot tenni. Nem így a kiállítások kísérőakcióinak résztvevői, akik most is hasznosnak, tanulságosnak tartották a szakelőadásokat, tudományos tanács­kozásokat. Tapasztaltabbak lettek a ket­tős kiállítás szervezői és rendezői is. S a látogatók, az építőiparban dolgozó szakemberek, az építtetők, az építészek és a kíváncsi laikusok? Nekik vajon mit nyújtott a Coneco és a Sympomech? Megkérdeztük jónéhánytól, miután meg­tekintették a kiállításokat. Főleg az építő­ipari vállalatok vezetői voltak elégedettek. Válaszaikban azonban sok esetben elő­fordult a „de“ és a „csak“. Például:. . . de kár, hogy e kiállításokat az esős, szeles áprilisban rendezik, s így a látogatók nagy része elsiet a szabadban elhelyezett ter­mékek előtt anélkül, hogy szemügyre venné őket; ... csak az a baj, hogy a rendezvényt nem lehetett megtekinteni legalább egy hétvégén is, úgy többen jöttek volna a termelésben dolgozók kö­zül, akik hétközben nem fordíthattak hátat munkájuknak. Voltak, akik a több éve használatos építőanyagok, szerszámok és gépek sokadik bemutatását kifogásol­ták, mondván, hogy csökkentették a szín­vonalat, s elvonták a látogatók figyelmét a valóban korszerű újdonságokról. (gy vélekedtek azok is, akik nem szak­emberek lévén egy-két óra leforgása alatt „végigfutották“ a kiállítást. Ugyanis a ha­zai kereskedelemben régóta forgalmazott tapéták, szigetelőanyagok, de még az éppen hiánycikknek számító termékek sem kötötték le igazán figyelmüket. Ahogy a csupán prospektusokat kínáló, csakis tanácskozásra berendezett stan­dok látványa sem. Csoda-e, ha sokuk ezért inkább némely ügyes kiállító tévéké­szüléke előtt időzött, hogy videofelvételről megnézze Tóm és Jerry vagy a farkas és a nyuszi örökös viszályának egy-egy epi­zódját? Pedig volt sok más látnivaló! Méghoz­zá nem is akármilyenek. Külföldi és hazai termékek egyaránt. Például a lévai (Levi­ce) Szlovák Kőipari Vállalat műmárvány­ból készült fürdőszoba-berendezései, a turanyi Drevina vállalat - Coneco-kris- tályserleggel díjazott - dupla üvegbetétes kombinált fa-műanyag ablaka, a bratisla­vai Előre Gyártott Elemek Kutató- és Fejlesztőintézetének új, esztétikus felület- kiképzésű homlokzati paneljei, a 2iar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üze­mek alumíniumtermékei... A külföldiek közül a szovjet energiatakarékos falele­mek, az NDK-beli környezetkímélő fűtő- rendszer, vagy a nálunk is oly sok gondot okozó lapos tető szigetelésére, javítására szolgáló eljárás, amelyet a magyarorszá­gi Kemév mutatott be stb. Hasonlóan sok újdonsággal szolgáltak a kisgépeket, szerszámokat gyártó kiállí­tók. Nem lehetett nem észrevenni a svájci Georg Fischer cég univerzális hegesztő­berendezését, az angliai Standford engi­neering sokféle munkára használható kis­méretű földgépét, s még hosszasan so­rolhatnánk a földkerekség szinte minden táján ismert, az építőipari kisgép-gyártás- ban világszínvonalat képviselő svéd, NSZK-beli, japán és más cégek legkülön­bözőbb korszerű termékeit. Választék tehát építőanyagból, épület­szerkezetekből, szerszámból, gépi beren­dezésből volt bőven. A kiállítók megtették a magukét. A kettős rendezvény szerve­zőinek sincs miért szégyenkezniük, de remélhetőleg az említett hiányosságokból okulva két év múlva a nagyközönség számára az ideinél vonzóbbá teszik ezt a KGST-tagországokban párját ritkító szakipari kiállítást. Kell-e hangsúlyozni, hogy a kitűnő minőségű anyagokból, korszerű gépekkel és szerszámokkal szebb, jobb lakásokat és középületeket lehet építeni, ráadásul gyorsabban, azaz olcsóbban is? Ezáltal növekszik a munkatermelékenység, tehát jól jár az építőipar, és az egész társada­lom. A kérdés csupán az, hogy az illeté­kesek élnek-e a Coneco és a Sympo­mech által felkínált lehetőségekkel? Fel­mérik-e kellően, hogy mit érdemes és mit kell a hazai építőiparban továbbfejleszte­ni, gyártani, s mi az, amit kifizetődőbb külföldről átvenni, megvásárolni. Ha igen, akkor megállapíthatjuk, hogy ez a szak­ipari rendezvény jó volt. BARANYAI LAJOS Kutatók elismerése Vörös vándorzászlót kapott a bratislavai Ipargazdasági és -irányítási Intézet Számos vállalat és szervezet dolgozói hiányolják a gazdaságelmélet eredményeit, a gazdasági átalakítás előkészületei során felmerülő problémák megoldásához konkrét segítséget nyújtó ismereteket. Vannak azonban elméleti munkahelyek, ahol a vállalatok és szervezetek bizalmát éppen konkrét segítségnyújtásukkal érdemlik ki. Ezek közé tartozik a bratislavai Ipargazdasági és -irányítási Intézet, amely a májusi ünnepek alkalmából megkapta, a szövetségi kormány és az SZKT vörös vándorzászlaját. Ezzel értékelték az intézet tavalyi kutatási eredmé­nyeit. A nemsokára megalapításának 15. évfordulóját ünneplő intézet az SZSZK Ipari Minisztériumának ága­zataiban a termelési-műszaki bázis gazdálkodási és irányítási kérdéseinek megoldásával foglalkozik. Kutatá­suk hatósugara a szlovák ipar ágazatainak hosszú távú fejlesztésére és gazdálkodására, a külgazdasági kap­csolatokra és az ipari ágazatok irányításának konkrét eszközeire és módozataira terjed ki. Munkájuk eredmé­nyeit felhasználják a központi szervek, a nemzetközi szervezetek és vállalataink. Az ágazat vállalatai kedvezően fogadták az intézet­ben kidolgozott, vállalaton belüli irányításra és az önel­számolásra vonatkozó szabályokat. Az általuk meghatá­rozott elveket később az ipari minisztérium rendelkezé­sére bocsátotta valamennyi általa irányított szervezet­nek. Az intézet munkatársai néhány vállalatnak közvetlen segítséget nyújtanak az önelszámolás alkalmazásában. Ezen a téren hatékony együttműködést folytatnak a Slovnaft szakágazati vállalattal. Kidolgozták a vajáni (Vojany) üzem önelszámoláson alapuló irányításának elveit. Ugyancsak dicsérik segítségnyújtásukat a vállala­ton belüli önelszámolás elveinek alkalmazásában a lévai (Levice) Levitexben, a bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzemekben, a Trenőíní Ruhagyárban és más vállala­toknál. Az intézet munkatársai jelenleg a lévai Levitex kollek­tíváját segítik az önelszámolás alkalmazásában. Ez az együttműködés jelentős haszonnal jár a vállalat számá­ra. Növekszik az egyes gazdálkodó egységek dolgozói­nak a gazdaságosság növelésére és a teljesítmény minőségének javítására irányuló érdekeltsége. Számot­tevő tartalékok vannak ugyanis az üzemi közlekedés­ben, a karbantartásban, a szociális gondoskodásban. Idén néhány millióval szeretnék csökkenteni az erre fordított összegeket. Ám ennek a termelésben jelentkező hasznát csak az önelszámolás teljes mértékű bevezeté­se után lehet meghatározni. Mind nemzeti vállalataink, mind az újonnan alakuló állami vállalatok szívesen fogadják az intézet széles körű konzultációs és tanácsadói tevékenységét. Elsősorban a közvetlen együttműködéssel kapcsolatos kérdések megoldásában és az önfinanszírozással járó nehézsé­gek tisztázásában kérik az intézet segítségét. Szoros együttműködést folytatnak a Szovjetunió, az NDK és más szocialista országok hasonló kutatási munkahelyeivel, s ez egyben az ismeretek jelentős forrása is számukra. Az általuk kidolgozott kutatási feladatok megoldásá­nak minőségében és felhasználhatóságában beállt ked­vező változások lehetővé tették, hogy bekapcsolódjanak az állami vállalatról szóló törvény előkészületeibe, vala­mint a CSSZSZK és az SZSZK 2010-ig terjedő tudomá- nyos-műszaki és szociális fejlesztése összegző prognó­zisának kidolgozásába. Munkájuk elismeréseképpen az elmúlt napokban méltán érdemelték ki a szövetségi kormány és az SZKT vörös vándorzászlaját. JOZEF KUNÍK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents