Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-18 / 115. szám, csütörtök
A Közép-szlovákiai Ércbányák dúbrav- kai (Liptovsky Mikulás-■/' járás) üzeme bányászainak ez évben 515 tonna anti- mont kell kitermelniük az acélművek számára és exportra. Az év elejétől sikeresen teljesítik kitűzött feladataikat sőt, 4 százalékkal túlteljesítik. A nyereség az első negyedévben 100 ezer koronával volt több a tervezettnél. Jelenleg a dúbravkai üzem a legjelentősebb antimonbányák közé tartozik Csehszlovákiában, jók a feltételek ahhoz, hogy szerkezetváltással az egész népgazdaság igényeit kielégítik majd. E célt szolgálják egyes intézkedések is: az új kitermelési módszerek alkalmazása, a kitermelés hatékonyabbá tétele. Felvételünkön Jaroslav Blasko mérnök (balra), az igazgató termelési-műszaki helyettese beszélget Milán Janicinával és Miloé Kubíkkal. (Vladimír Gabőo felvétele - CSTK) Nem a tagság gyarapítása, az eredmény a fontos A Honvédelmi Szövetség több mint három és fél évtizedes múltra tekint vissza. Ezzel szemben a szlovák főváros V. városkerületi szervezete mindössze három éve alakult. Ez alatt az idő alatt új alapszervezetek jöttek létre, rendeződött a tagállomány. Hogy milyen eredményeket értek el és mik a terveik, afelől érdeklődtünk Karol Vargánál, a városkerületi szervezet elnökénél.- Hogyan sikerült az indulás, milyen a tagállományuk?- A városkerülethez tartozó három településen, Jarovcéban, Ru- sovcében és Őunovóban, valamint a kerület területén lévő üzemekben már voltak alapszervezetek, ezekkel nem volt különösebb gondunk. Három alapszervezetet az alapiskolákban, egyet a gimnáziumban, illetve a szakmunkásképző intézetben alapítottunk. A nehezebb az utcai alapszervezetek létrehozása volt, ezekből jelenleg kilenc van. Hogy milyen problémák adódnak ezen a területen azt jól mutatja, hogy a közelmúltban két utcai szervezetet voltunk kénytelenek passzivitás miatt feloszlatni, mert más kiutat nem láttunk. Jelenleg a huszonnégy alapszervezetben 2600 tag tevékenykedik, közülük 823-an tizennyolc éven aluliak. Itt említeném meg, hogy nem törekszünk az alapszervezetek és a taglétszám mindenáron való növelésére. Célunk, olyan szervezetek létrejötte, amelyek nem a föntről kapott útmutatást, irányítást várják, hanem maguk is kezdeményezőek. öröm számunkra, igen sok alapszervezet ismeri fel, hogy a fiatalok körében végzett munkára kell a fő súlyt helyezniük. A városkerületben nem kell tagnak lenni ahhoz, hogy a fiatalok bármilyen tevékenységünkbe bekapcsolódjanak. Két iskolában a közelmúltban létesítettünk lőteret, a harmadikban hamarosan átadják.- Milyen tevékenységet fejtenek ki az alapszervezetek?- A repülős és az ejtőernyős sporton kívül a tevékenység valamennyi ágazatával foglalkozunk. Csaknem minden alapszervezetben van lövészklub vagy szakkör. A ja- rovceiek olyan lőteret építettek a Z akcióban, amely alkalmas kisebb nemzetközi versenyek lebonyolítására is. A sokolovói és a duk- lai emlékversenyen, valamint a honvédelmi többtusa versenyeken nem értük el a kívánt eredményeket. A városkerületi nemzeti bizottság oktatási szakosztályával a múlt évben megállapodtunk, hogy a jövőben az iskolákban az említett versenyeket mi szervezzük és ettől lényeges színvonalbeli javulást és nagyobb részvételt várunk. A honvédelmi vízisporttal a Bratislavai Építőipari Vállalat alapszervezete foglalkozik, amelynek hatvan tagja van, s a Jakubovskij utcai alapiskolában ifjúsági csoportot hozott létre. Míg három évvel ezelőtt kinológiával csupán a rusovceiek foglalkoztak, ma már a lakótelepen is van egy alapszervezetük, kétszáz taggal, amely szívesen soraiba fogadja azokat a fiatalokat is, akiknek nincs törzskönyvezett kutyájuk. Gyakorlópályát építenek, valamint kutyamenhelyet, amely ugyancsak hiányzott a kerületünkben, de azt hiszem az egész városban is. Jó eredményeket érnek el a modellezőink, főleg az Allende utcai alapszervezet tagjai, akik nem egy hazai és nemzetközi versenyen bizonyítottak már.- Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is érdeklődnek a motoros sport iránt. Mi a helyzet ezen a téren?- Motoros sporttal tizenhárom alapszervezetben foglalkoznak. A nehézipari vállalatnak országos, sőt nemzetközi viszonylatban is elismert versenyzője van. A Matador gyárban működő alapszervezetünk versenyzői szlovákiai viszonylatban is az eredményesek közé tartoznak. A 12-14 éves fiatalok számára kis teljesítményű motorral ellátott versenygépet állítottak össze, de sajnos, nem találnak rá gyártót, pedig másutt is hasznát vehetnék. Nekik a maguk készítette két gép nagy szolgálatot tesz az utánpótlás nevelésében. A rokkantak autósklubja az egész városra kiterjedő tevékenységet fejt ki. A veteránkar klub a régi autók karbantartásával, bemutatásával foglalkozik, tevékenységükbe a fiatalokat is igyekeznek bevonni. A nehézgépipari gyárnak és a Matador alapszervezetének önsegélyes autójavító műhelye is van, amelyben két-két szakembert alkalmaznak. A motor tesztelésétől a javításig mindent elvállalnak.- Milyen az érdeklődés az elektronika iránt?- Egyre nagyobb, s úgy érzem, a jövőben sem lesz ez másképp. Az elektronika, a számítógép vonzza a fiatalokat. Az Allende utcában működő Sarp klub számítástechnikai tanfolyamokat szervez. A Matadorban az Atari klub hasonló tevékenységet fejt ki. A nehézgépipari vállalat alapszervezetében az audiovizuális tevékenység terén érnek el jó eredményeket. A 15. szlovákiai fesztiválon az első helyet szerezték meg. Városkerületünkben az iskolákat nem számítva, kilenc alapszervezetben, illetve klubban 639-en foglalkoznak ezekkel a tevékenységekkel.- Úgy hírlik, hogy egy új alapszervezet létrehozását tervezik. Milyen célt követnek ezzel?- Azt valljuk, másoktól tanulni sohasem szégyen. Nemrég alakult meg a Zrkadlovy Háj-i lakótelepen egy alapszervezet, amely a tábori életre, a természetjárásra készíti fel a fiatalokat. Brnóban hasonló alapszervezet már tizenöt éve működik és az I. városkerületben is kipróbálták az ez irányú tevékenységet. Az alapszervezetek által rendezett versenyek fokozzák a fiatalok fizikai erőnlétét. Aki helyt akar állni, annak tudnia kell kerékpározni, úszni, első segélyt nyújtani, ismernie kell a topográfiát, tudnia kell tüzet rakni, főzni stb. Mintegy 50 tagja van a nemrég megalakult terepkerékpáros sporttal foglalkozó Elán alapszervezetünknek, csak az a baj, hogy egyelőre nincs megfelelő pályánk, pedig sürget az idő, a fiatalok türelmetlenek.- Az elmondottakat mivel egészítené ki?- Nem feledkezünk meg a sorkötelesek tényleges katonai szolgálatra, a lakosok polgári védelemre való felkészítéséről sem. Tevékenységünkben nagy változást hoz majd, hogy 1990-ben, ha az építők betartják adott szavukat, elkészül a szövetség székháza és az autósiskola, így jobbak lesznek a feltételeink. Addig is minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy elmélyítsük együttműködésünket a Nemzeti Front többi szervezetével. Célunk, hogy elkötelezett munkával, vonzó tevékenységgel érjük el a taglétszám növelését. Továbbra sem feledkezünk meg a fiatalokról, azokról sem, akik nem tagjai a szövetségnek. Az alapszervezeteket igyekszünk önállóságra ösztönözni, támogatunk minden ésszerű kezdeményezést. Az irányításban, munkánkban az új módszereket keressük. NÉMETH JÁNOS c KOMMENTÁLJUK §■ Meggondolják, mire áldoznak Január elsejétől a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum vállalatai és intézményei már az új gazdasági mechanizmus feltételei között gazdálkodnak. Minden jel arra utal, hogy az új, járatlan úton elég nehéz előre haladni. A vállalatok egy részénél- főleg azoknál, amelyeknél eddig is megvoltak a nagy nyereségképzés feltételei - igyekeznek kihasználni a nagyobb önállóság adta előnyöket, mások viszont hiányolják a segítő kezet. így néz ki tehát a helyzet az új év első negyede után. Pozitív vonás, hogy az élen járó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok vezetői már távlatokban gondolkozva alakítják ki a még jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeit. Ha számukra az kedvező, akkor mérsékelik a szolgáltatási és más vállalatoktól való függőségüket. Meg akarnak szabadulni olyan kényszertársulásoktól, amelyekre csak ráfizettek. Például nem adják a borjakat központi neveldékbe, amelyekből drágán vásárolhatják visz- sza a vemhes üszőket. A sertés és szarvasmarha hizlalására szakosodott közös vállalatokból szintén sokan szeretnének kilépni. A kemény feltételekre kemény lépésekkel válaszolnak a mezőgazdasági vállalatok vállakozó szellemű vezetői. Százszor is megfontolják, hová teszik, mire költik a koronát. Ez a takarékos- sági szemlélet máris megmutatkozik a gyakorlatban. A szövetkezetek és állami gazdaságok például kevesebb gépet küldenek a gépjavító vállalatok üzemeibe. Egyrészt azért, mert jól felszerelt műhelyeikben maguk is üzemképessé tudják tenni a gépeket, másrészt azért, mert elvesztették bizalmukat a túl sok reklamáció miatt. Száz meg száz példát hozhatnánk fel annak bizonyítására, hogy a nem olcsó javítás után rövid idő múlva- többnyire a csúcsmunkák idején - ismét meghibásodtak a gépek. Az új feltételek között a mezőgazdasági vállalatok vezetői azt is alaposan megfontolják, hogy igénybe vegyék-e az agrokémiai vállalatok szolgáltatásait. Ezeknek a neve az utóbbi időben kissé megkopott, a szolgáltatásaik túl drágák. Nem csoda, hogy azok a mezőgazdasági vállalatok, amelyeknek saját laboratóriumuk és növényvédelmi munkacsoportjuk van, kevesebb munkát igényelnek az agrokémiai központoktól. Ugyanis kiszámították, hogy saját erővel ugyanezeket a munkákat olcsóbban elvégezhetik. Hasonló a helyzet az állatorvosi felügyelet szolgáltatásaival kapcsolatban. A mezőgazdasági vállalatok egy része inkább képzett állatorvost alkalmaz, ami olcsóbbnak túnik. Például a Nová Vés nad ¿itavou-i Siker Egységes Földműves-szövetkezet vezetői úgy döntöttek, hogy az állategészségügyi tennivalókat saját fizetett szakembereikkel végeztetik el. Ez a törekvésük is azt szolgálja, hogy megállhassanak a saját lábukon, s tekintélyes nyereséget érjenek el. Hasonló próbálkozásokkal más vállalatoknál is találkozunk. Új mozzanatokra figyelhetünk fel tehát már az új feltételek szerinti gazdálkodás kezdetén. Úgy néz ki, hogy a drága és rossz munkát végző szolgáltatási és más vállalatok becsukhatják kapuikat. Ezek vezetőinek rá kell ébredniük, hogy a fejlődés jelenlegi fokán már nem érvényesülhetnek az elavult irányítási módszerek, és egyetlen mezőgazdasági vállalatot sem lehet olyan szolgáltatás igénybevételére kényszeríteni, amely túl drága és nem megfelelő színvonalú. A termelés gazdaságosabbá tételére való törekvés azt igényli, hogy a korona oda kerüljön, ahol a vállalatnak és a népgazdaságnak egyaránt a legtöbb hasznot hozza. Ha ezt sikerül elérni, akkor lényegesen kevesebb lesz a fölösleges kiadás és javulhatnak a temelés és az életszínvonal fellendítésének feltételei. BALLA JÓZSEF TARTALÉKOK A TUDOMÁNYBAN Milán Vosek docenssel, a Szlovák Tudományos Akadémia Zvoleni Erdővédelmi ökológiai Intézetének igazgatójával az intézet munkájáról és a kutatások útján szerzett ismeretek gyakorlati felhasználásáról beszélgettünk. • Mit jelent önöknek a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyorsítása? Reméljük, hogy áthidaljuk azokat az akadályokat, amelyek eddig munkánk kerékkötői voltak. Igaz viszont, hogy ez olyan technológiai eljárások bevezetését követeli meg, amelyek segítségével azután a tudományos kutatások során szerzett ismereteket következetesebben érvényesíthetjük a termelésben. Tudományos elveken alapuló, progresszív termelési eljárásokat kell követnünk. Csak ez teszi lehetővé népgazdaságunk termelő- képességének jelentős növelését. • Ezzel kapcsolatban milyen konkrét feladatok hárulnak az intézet munkatársaira? Elsősorban behatóan kell foglalkoznunk a termelés ökológiai kérdéseivel, a környezet alakításával és védelmével. A környezetszennyeződés már világproblémává vált. Rendkívül rossz a helyzet ezen a téren az erdőgazdaságokban. Aá- tól egészen az Óriáshegység, a Magas- Tátra és a Keleti-Kárpátok erdő borította területéig. Mély meggyőződésem, hogy az átalakítás keretében végbemenő szociális és gazdasági fejlesztés - amely az ökológiai problémákat is figyelembe veszi - lehetővé teszi a veszély elhárítását, örülök, hogy a szociális és gazdasági fejlesztés meggyorsítása jó feltételeket teremt a kezdeményezéshez. • Mi hátráltatja intézetükben a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítását? Intézetünket 1987. június elsején hoztuk létre. Munkánkat kezdettől fogva hatékonyan támogatják a járás és a Középszlovákiai kerület állami és pártszervei. Sikereink eléréséhez viszont szükségünk lenne arra, hogy állandóan gyarapítsuk műszaki alapunkat. Nem rendelkezünk megfelelő laboratóriumi berendezésekkel és műszerekkel. Ezért a régi kutatási módszereket kell alkalmaznunk, s ennek következtében tudományos munkatársaink nem dolgoznak elég hatékonyan. Ezen a téren jelentősen elmaradunk a fejlett országok hasonló intézetei mögött. • Meg tudna említeni néhány konkrét adatot? Természetesen. A Svédországban levő Uppsalai Egyetem 30 munkatársa hasonlóan az erdők pusztulásának okait kutatja. Hasonló kollektíváról van szó mint a miénk. Ók kiváló minőségű számítás- technikai berendezésekkel és négy sokszorosító géppel rendelkeznek. Nekünk gondot okoz a kellő mennyiségű információ beszerzése, például 'a tudományos folyóiratok behozatala az utóbbi tíz évben 80 százalékkal csökkent. • Vannak azonban más lehetőségek a külföldi információk beszerzésére... Igazat adok önnek. Szükségünk van arra, hogy a kutatók személyes kapcsolatokat létesítsenek. A kiküldött munkatársaink új ismeretekre tehetnek szert, s személyesen tájékozódhatnak, mégpedig a gyakorlatban, a meglévő problémáról. Ezt a hasznos együttműködést és párbeszédet nem helyettesítheti a külföldről származó irodalom tanulmányozása. Ám ezen a téren is nehézségekkel küszködünk. Elsősorban az adminisztratív akadályokra, a munkalátogatások megszervezésével kapcsolatos hosszadalmas ügyintézésre gondolok. Sajnos ez a külföldi partner által fedezett tanul- mányutaknál is előfordul. • Nos, ezek a tények nem tanúskodnak a tudomány rugalmas és körültekintő irányításáról. Térjünk vissza azonban az erdőkhöz: miért olyan gyors a pusztulás, és miért folyik lassan az erdők felújítása? A pusztulást - mint ismeretes - egyebek között a szennyező anyagok okozzák. Köztudott, hogy a toxikus anyagok Csehország erdeinek egy részében már kárt tettek. Sajnos Szlovákiában sem megnyugtató a helyzet, sőt, Kelet-Szlovákiában a savas eső vegyi összetétele a háztartásokban használt ecetével vetekszik. Közép-Szlovákiában, ahol a terület csaknem felét borítja erdő, eddig a fák egyharmada van veszélyben. • Hogyan védekezhetünk a savas eső ellen? Ezen a téren csak a tudomány segíthet, elsősorban a mérgező anyagokat hatékonyan kiszűrő berendezések kifejlesztésével. Nem eshetünk zavarba akkor sem, ha valakire, aki szennyezi a környezetet, bírságot kell kiszabnunk. Felelőtlenségéért mindenkinek meg kell fizetnie. Az erdők felújításakor is új eljárást kell követnünk. Megengedhetetlen, hogy nálunk az erdőborította területek 15-20 százalékán nőnek csak fiatal facsemeték. Az NDK-beli erdőgazdasági dolgozókat nem az erdősített terület nagysága, hanem a fiatal, életképes fák száma szerint fizetik. Ezért a helyzet ott kedvezőbb - az országban a kiültetett facsemeték 90 százaléka megfogan. • Mi lenne a megoldás? Az emberek gondolkodásának, az irányítómunkának és a termelésnek a mélyreható átalakításában látom a megoldást. A munkához való viszonyt kell megváltoztatni, növelni a felelősséget. Csak így javulhat a természetvédelem, a tudományos ismeretek céltudatos gyakorlati alkalmazása. Gondolom, nem mondtam újat. Ezeket a követelményeket a CSKP XVII. kongresszusának határozatai is tartalmazzák. • Miben látja az okokat? Abban, hogy gyakran magunk sem érdeklődünk a tőkés, sót a szocialista államokkal való együttműködés iránt sem. A régi munkamódszereknek „köszönhetően" nem élünk az adott lehetőségekkel, s ezt - néha kárunkra - kihasználják más országokban. Bízom abban, hogy az átalakítás ezen a téren is gyökeres fordulatot eredményez. BÁTORI JÁNOS ÚJS] 4 1989. V.
