Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1989-04-15 / 89. szám, szombat
ÚJ szú 3 189. IV. 15. LATIN-AMERIKAI HÍREK = - ===== Újabb washingtoni segélyt kapnak a kontrák Az FMLN képviselőjének rádiónyilatkozata • Változások az Argentin KP élén lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Volt egyszer egy ország... (ŐSTK) - Az amerikai Kongresz- szus tegnapra virradó éjszaka újabb segélyt hagyott jóvá a nicaraguai kontrák számára. A 49,7 millió dolláros ún. humanitárius segélyről szóló törvénytervezet mellett a képviselő- házban 309-en szavaztak, ellene 110-en. A szenátusban 89:9 arányban fogadták el a javaslatot, amelyet most George Bush államfő elé terjesztenek aláírásra. Röviddel a kongresszusi szava- * zás után a nicaraguai kormány nyilatkozatot adott ki, amelyben élesen elítéli a döntést. A kábítószerek és a terrorizmus elleni harccal foglalkozó szenátusi albizottság szerint a nicaraguai kontrák amerikai kormányképviselők tudtával évekig kábítószereket csempésztek. Az albizottság 500 oldalas jelentése rámutat, hogy az amerikai kormányhivatalnokok pl. a „humanitárius“ segélyből utaltak (CSTK) - Miroslav HouStecky, hazánk washingtoni nagykövete csütörtökön Gus Yatronnak, az amerikai törvényhozás emberi jogokkal és nemzetközi szervezetekkel foglalkozó albizottsága elnökének átadta a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája és Nemzetek Kamarája elnökeinek, Miroslav átépánnak és Václav Őtáfeknak a levelét. Ez hangsúlyozza: a csehszlovák parlament, valamint a két kamara külügyi bizottságának képviselői aggodalommal fogadták az arról szóló híreket, hogy ez év márciusában Washingtonban és New Yorkban az amerikai rendőrség erőszakkal oszlatott fel békés tüntetéseket. A demonstrációk résztvevői az USA SálJaruzelski-Glemp találkozó (ÖSTK) - Wojciech Jaruzelski lengyel államfő csütörtökön találkozott Jozef Glemp bíborossal, a lengyel katolikus egyház vezetőjével. Az állam és az egyház viszonyáttekintették át, megállapítva, hogy az erről szóló, jóváhagyásra váró törvényjavaslat hozzájárul Lengyelország és a Vatikán kapcsolatainak a teljes normalizálásához is. A PAP hírügynökség beszámolója szerint mindketten megelégedéssel nyugtázták a kerekasztal-tár- gyalásokon elért megállapodásokat. Ugyancsak csütörtökön rendezett tüntetést a lengyel fővárosban mintegy másfélezer nyugdíjas az állandóan romló élet- körülmények miatt. A megmozduláson részt vett Alfred Miodowicz, a LEMP KB PB tagja, az ágazati szakszervezeti szövetség (OPZZ) elnöke is. A résztvevők határozatban ítélték el azt, hogy a nyugdíjak reálértéke szüntelenül csökken. A Gabcíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőről szólva Németh Miklós magyar kormányfő a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy e kérdésről „komoly, érdemi vita szükséges, melyet a nemzeti felelősség vezérel és figyelembe veszi az ország nemzetközi érdekeit, nem árt az ország nemzetközi presztízsének, ami napjainkban a politikai és a gazdasági helyzet stabilitásának egyik alapvető feltétele.“ Németh Miklós kitért arra is, hogy a kérdéssel kapcsolatos legutóbbi parlamenti ígéretét félreértették, s aztán ezt a félreértett közlést kérték rajta számon. „Én azt nem tarthatom be, amit nem mondtam. Azt viszont tartom, amit a parlament és az ország nyilvánossága előtt ígértem. Az építkezés leállításának követelői abból indulnak ki, hogy Nagymaros biztosan nem épül fel. Vagyis amikor követelnek, akkor már a végkövetkeztetésekből indulnak ki. És ha a végkövetkeztetés az erőmű építésének folytatása lesz? A leállítás - ebben az esetben . - helyrehozhatatlan gazdasági károkat okozna. Arról nem is beszélve, hogy nem is lenne jogszerű, mert a jelenlegi építkezés a parlament érvényes döntése alapján folyik, ezért leállításra - az összes körülmény és következmény mérlegelésével csak a parlamentnek van joga." A kormányfő véleményt mondott az utóbbi hetek olyan népszerűtlen intézkeát pénzt a kábítószerkereskedelemmel foglalkozó kontráknak. A nicaraguai ellenforradalmárokat nem lehet többé katonai erőnek tekinteni, azonban az Egyesült Államok továbbra is általuk próbál nyomást gyakorolni a managuai kormányra - jelentette ki tegnapra virradó éjszaka Sergio Ramirez Mer- cado nicaraguai alelnök. Egyben illogikusnak nevezte, hogy a tizennégy ellenzéki politikai párt képviselői kedden Guatemalában egységegyezményt írtak alá a kontrákkal. Ebben a dokumentumban leszögezték: a nicaraguai belső ellenzék és az ellenforradalmárok a garantálói a közép-amerikai államfők salvadori megállapodása teljesítésének. A San Salvadortól mintegy 32 kilométerre levő Guazapa tűzhányónál április 10-én egy fiatal férfi holttestét dobták ki egy katonai helikopvadorral kapcsolatos politikája ellen tiltakoztak. S bár a megmozdulások békések voltak, a rendőrség beavatkozott és több tüntetőt letartóztatott. Az amerikai Kongresszus minden évben megvitatja a külügyminisztérium jelentését arról, hogyan sértik meg az egyes országokban - természetesen az USA kivételével - az emberi jogokat. Az amerikai nép választott képviselői gyakran prokla- málják, e kérdések élénken foglalkoztatják őket, s támogatják a bécsi utótalálkozó záródokumentumát. Ezt figyelembe véve a csehszlovák parlamenti képviselők szívesen vennének tájékoztatást arról, miként tekintenek az amerikai törvényhozók arra, hogy saját országukban erőszakkal oszlattak fel békés megmozdulásokat, s hogy milyen konkrét lépéseket akarnak tenni ez ügyben az amerikai kormány ellen. Gus Yatron ígéretet tett arra, hogy válaszol a két kamara elnökének. Szerinte ez hozzátartozik ahhoz az igyekezethez, hogy fejlesz- szék az amerikai Kongresszus és a Szövetségi Gyűlés képviselőinek kapcsolatait, párbeszédét azokról a kérdésekről, amelyeknek nagy jelentőséget tulajddnítanak az amerikai-csehszlovák kapcsolatokban, anélkül, hogy be kívánnának avatkozni Csehszlovákia belügyeibe. Nagykövetünk egyidejűleg tájékoztatta vendéglátóját a hazánkban folyó átalakításról és arról, hogy a szövetségi kormány megtárgyalta a bécsi utótalálkozó záródokumentumának eredményeit, s az okmányt nagy példányszámban kiadják cseh és szlovák nyelven is. déseiről, amelyek a lakosság széles rétegeit érintik, s a tiltakozások sorozatát váltották ki. Néhány héten belül a Magyar Nemzeti Bank - először saját hatáskörében, majd csütörtökön a kormány döntése alapján - két alkalommal is leértékelte a forintot a konvertibilis valutákkal szemben. Németh Miklós ezzel kapcsolatban kijelentette: „A valuta árfolyama egy piac- gazdaságban fontos szerepet játszik a külkereskedelem és a fizetési mérleg alakulásában, de adott szintje és változtatása nagyban befolyásolja a belföldi áralakulást is. A leértékelés ösztönzi az exportot, mert több jövedelmet nyújt az exportálónak, és fékezi - mert drágítja - az importot. Ugyanakkor növeli a belső árszínvonalat, mégpedig a gazdaság nyitottságával arányosan.“ A kormány nemrégiben kiadott közleménye arra világított rá, hogy rosszul alakul a konvertibilis fizetési mérleg. „Márpedig ha van megingathatatlan gazdaságpolitikai célunk, akkor a külső adósság növekedésének lassítása, a fizetőképesség megőrzése az.“ A Magyar Hírlap szerint széles körű a felháborodás a gyógyszerrendelet miatt. A miniszterelnök véleménye erről: „A januárban bevezetett intézkedések alapiránya ugyan racionális, mértékei azonban a tényleges szociális helyzethez viszonyítva túlzottak voltak, és meglehetősen térből - jelentette csütörtökön a Radio Venceremos. Apopa város lakosai már márciusban közölték, hogy ebben a térségben is öt holttestet dobtak ki a salvadori hadsereg helikopterének fedélzetéről. Ezek az embertelen tettek annak a lélektani háborúnak a részét képezik, amelyet a salvadori rezsim folytat a forradalmi erők és a lakosság ellen, állapította meg a Radio Venceremos. Ana Guadelupe Martínez, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMNL) képviselője tegnapi rádiónyilatkozatában élesen bírálta, hogy a hadsereg polgári személyeket gyilkol és az amerikai kormány továbbra is támogatja a salvadori katonákat. Ezzel az Egyesült Államok salvadori nagykövetségének felhívására reagált, hogy a forradalmi erők fejezzék be a gyilkolást és kapcsolódjanak be a politikai életbe. Martínez hangsúlyozta: az FMNL sohasem folytatott népirtó politikát. Cáfolta továbbá az Egyesült Államok állítását, amely szerint Salvadorban gyengül a „demokratizálási folyamat“. Ezzel Összefüggésben rámutatott a nemrégi választásokra és arra, hogy a győztes Nacionalista Köztársasági Szövetség (ARENA) úgynevezett halálbrigádjai egyre gyakrabban sértik meg az emberi jogokat. Az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a jövőben a párt főtitkári tisztségét Patríció Echegaray fogja betölteni. A 42 éves politikus eddig az Argentin KP főtitkárának helyettese volt. Athos Favát, az Argentin KP eddigi főtitkárát a párt elnökévé nevezték ki. Bejrút Tüzérségi harcok (CSTK) - Libanon fővárosában a csütörtöki tüzérségi harcok során tizennyolc személy vesztette életét és több mint 60-an sebesültek meg. Bejrút keresztények lakta keleti városrészében csütörtökön több mint 6000 tüzérségi gránát csapódott be. Lövések érték a történelmi Biblosz és Baalbek városokat is. A harcok lehetetlenné tették a se-, besültek tervezett evakuálását a francia kórházhajóra, amely jelenleg nemzetközi vizeken tartózkodik. Kuvaitban az Arab Államok Ligájának bizottsága befejezte a szembenálló felek egyes képviselőivel folytatott különtárgyalásokat. A kuvaiti külügyminiszter nyilatkozata szerint a bizottság előkészíti a libanoni békéről szóló tárgyalások tervét. bonyolult adminisztratív elszámolási rendszer alkalmazására került sor. Ezért korrekcióra volt szükség. A nemrég bejelentett módosítások eredményeként a kétmilliárd forintról egymilliárdra mérséklődik a lakosság többletkiadása, szélesedik az ingyenes gyógyszerellátásban részesülők köre..." A vámszabályok módosításáról annak a véleményének adott hangot, hogy ez a rendelkezés közgazdaságilag teljesen indokolt, „a bevezetés módja azonban csapnivalóan rossz volt. A devizatartalékok kimerülőben vannak, a helyzet kezd az 1982-es adósságválsághoz hasonlítani. Ennek egyik oka: a világútlevél bevezetésekor rosszul számolták ki, hogy az intézkedés milyen devizális következményekkel jár. A tavaly november 7-i ausztriai bevásárlási roham értékelő elemzése után a következtetések levonása nem történt meg. Szükségintézkedésre kényszerültünk, mert a devizatartalékok a korábbi állapotok fenntartása esetén egyszerűen elfogytak volna“. Mindehhez hozzáfűzte még, hogy a bevezetés módjával viszont nem ért egyet. A minisztertanács munkájának értékelése során figyelmeztetett arra, hogy szükség van a kormánytagok egységes álláspontjára a legfontosabb intézkedések bevezetésekor. Ezt az egységet úgy lehet biztosítani a kormányfő szerint, ha további káderváltozásokat hajtanak végre, ezek fontos kormányposztokat érintenek majd. Feltételezhető, hogy május első felében a parlament ülésén Németh Miklós a kormány jelentős átszervezésére tesz javaslatot. (kpr) ... s ma már csak a romjai vannak meg. Nyitott volt, virágzó - a Közel- Kelet Svájcának nevezték. A tarka felszín sokrétű ellentéteket takart, s egy tragikus incidens ezeket a felszínre robbantotta. S milyen ma az ország? Nincs elnöke, de van két, egymást kölcsönösen el nem ismerő kormánya. Elvben van parlamentje, csak éppen képtelen összeülni. Gyakorlatilag nincs hadserege, de számos felekezeti és magánmilícia működik az országban. S'a sok kicsi ölre megy.... Libanon a héten belépett a polgárháború tizenötödik évébe. 1975. április 13-án a keresztény Falangis- ta Párt fegyveresei feltartóztattak Kelet-Bejrútban, a keresztény városrészben egy autóbuszt, s lemészárolták mind a 27 utasát. Munkából hazatérő palesztinok voltak. A megtorlást megtorlás követte, elszabadult a pokol. A változó intenzitással azóta is folyó harcok eddig 150 ezer emberéletet követeltek, félmíllió- nyian megsebesültek, az ország lakosságának több mint egynegyede emigrált, az anyagi károk felbecsülhetetlenek. Mint annyiszor az emberiség történetében, ezúttal is megpróbálták vallási köntösbe bújtatni az ellenségeskedést, de túl átlátszó volt a lepel. Az ország függetlenné válásakor francia segédlettel privilegizált, a Nyugatra orientálódó, harminc év alatt kisebbségbe került maronita keresztények féltették pozícióikat a nagy többségbe került muzulmánoktól, akik a többi arab országgal való szorosabb kapcsolatokat szorgalmazták. A polgárháború kirobbantásában közrejátszott az is, hogy Libanon lett a palesztinok főhadiszállása a jordániai fekete szeptember után. Meg kell jegyezni, hogy már korábban is voltak palesztin menekültek az országban, de a Palesztinái Felszabadítási Szervezet csak azután helyezte át székhelyét Bejrútba, hogy erről döntést hozott az Arab Államok Ligája, s tény az is," hogy ezt a döntést Libanon is megszavazta. A politikai és a gazdasági hatalom megőrzésének vágya azonban erősebb volt az elemi tisztességnél, amely megköveteli a vállalt kötelezettségek teljesítését. Libanoni keresztény körökben szinte divattá vált az ország minden gondjáért-bajáért a „betolakodókat“, a palesztinokat hibáztatni. Pedig „csak“ annyi volt a vétkük, hogy életben akartak maradni, valami támaszt találni a rájuk zúduló viszontagságok közepette, s a libanoni muzulmán csoportokat tekintették természetes szövetségeseiknek. Éppen ez váltotta ki a maroniták palesztingyűlöletét, hiszen az „idegenek“ jelentős katonai erőt képviseltek, s ez ellenlábasaik pozícióját erősítette. Úgy okoskodtak, hogy ha nem lennének az országban a palesztin harcosok, könnyen le tudnának számolni a szunitákkal, akiknek egy jelentős részt kénytelenek átengedni a hatalomból, a drúzokkal, akik egy zárt közösséget alkotnak, s pozícióik megingathatatlanok, a korábban teljesen félreállított, de időközben nagyon megerősödött síitákkal. Ezért igyekeztek megfélemlíteni a menekülttáborok palesztinjait, terrorral próbálták kikényszeríteni távozásukat Libanonból. Nem szabad és nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Libanonban nem „klasszikus“ polgárháború folyik: ez a belső válság a közel-keleti konfliktus része. A maronita klánok vak hatalomféltése odáig terjed, hogy családi oltáraikon az ország egységét is készek feláldozni. Ezzel él vissza Izrael több okból is: 1. egy felaprózott Libanon teljesen védtelenné válik, s kiváló felvonulási terület lehet Szíria ellen; 2. a maroniták palesztingyűlölete a legkiválóbb ajánlólevél Tel Avivban, hiszen általuk az izraelieknek módjuk nyílik arra, hogy Libanonban is csapást mérjenek az örök ellenségre; 3. a terület feletti osztozkodásban talán Izraelnek is jut valami. Ezek alapján logikusnak minősíthető a szoros szövetség kialakítása Izrael és a libanoni keresztény jobboldal között, amely egyrészt fegyverszállítmányokban, másrészt a palesztinok és a muzulmán erők elleni hadműveletek összehangolásában öltött konkrét formát, s közvetlen következménye volt a két izraeli agresszió Libanon ellen, mindig olyan helyzetben, amikor a keresztények defenzívába kerültek, illetve remény nyílt a válság megoldására. 1978-ban Izrael „csak“ a déli országrészt szállta meg, s ekkor alakította ki itt a máig is létező „biztonsági övezetet“. 1982- ben az izraeliek már ebből a zónából indították támadásaikat a palesztin menekülttáborok ellen, s miután lerombolták ezeket, meg sem álltak Bejrútig. Bej rút, pontosabban a nyugati muzulmán városrész izraeli-keresz - tény blokádja lényegesen megváltoztatta a libanoni erőviszonyokat, hiszen oda vezetett, hogy a PFSZ vezérkara - a polgári lakosság védelme érdekében - elfogadta a megszállók feltételeit, s evakuálta a fegyvereseket az ellenkező esetben kiéheztetésre ítélt városból. Hiába reménykedtek a keresztények, ez sem vezetett katonai fölényük megteremtéséhez: lényegében patthelyzet alakult ki, s tart máig. Több hónapon át tartó viszonylagos nyugalom után tavaly ősszel új fejezet nyílt az ellenségeskedésben, ennek „értelmi szerzője“ a hatéves mandátuma lejártával távozni kényszerült államfő, Amin Gemajel volt. A szó szoros értelmében az utolsó pillanatban miniszterelnökké nevezte ki Michel Aun tábornokot, aki katonai kabinetet hozott létre. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, amely már hetek óta egyre csak telt a parlamenti ülés körüli huzavonák miatt: a keresztények még a képviselők házi őrizetétől sem riadtak vissza, csakhogy megakadályozzák a számukra nem megfelelő államfő megválasztását. A hivatalban maradt Hossz-kormány és Aun kabinetje versengésbe kezdett: ki az erősebb, kinek van nagyobb területe. Akár gyerekesnek is nevezhetnénk ezt a versengést, ha nem egy ország sorsa lenne a tét. Addig nem is volt probléma, amíg nem léptek egymás „vadászterületeire“. A hallgatólagos megállapodást Aun tábornok szegte meg, amikor márciusban elrendelte a Hossz-kormány ellenőrzése alatt álló területeken a kikötők állami - értsd: a jobboldal általi - ellenőrzését. Muzulmán körökben nagy volt a felháborodás, hiszen számos kikötő keresztény családok magánvállalkozásaként működik, s ez nem szúrt szemet Aunnak. A kikötők blokádjának következménye: súlyos harcok Bejrútban és környékén. Ezek után alig van remény arra, hogy belátható időn belül sikerül lezárni a polgárháborút, pedig ez rontja az átfogó közel-keleti rendezés esélyeit. Márpedig a libanoni válság megoldása nélkül minden erőfeszítés hiábavaló, mivel ez az elhúzódó háború összefügg a palesztin-izraeli, az izraeli -szíriai viszonnyal, s egyáltalán az arab országok és Izrael kapcsolataival. Az Arab Államok Ligája vállalta: lépéseket tesz a polgárháború befejezése érdekében, még egy különbizottságot is létrehozott. A keresztény jobboldal azonban még közvetett tárgyalásokra sem hajlandó a hazafias-muzulmán erőkkel, sőt a különbizottsággal sem nagyon akar szóba állni. . Délen is vannak következményei ennek az áldatlan helyzetnek: Izrael sorozatos portyákat indít a „biztonsági övezetből“, hol a palesztin menekülttáborok, hol a síita falvak lakosságát terrorizálja. Jó lenne már végre azt mondani, hogy látni a fényt az alagút végén. De ezt a libanoni alagutat mintha befalazták volna... Miroslav Stépán és Václav Stáfek levele az USA Kongresszusához Májusra várható a magyar kormány átalakítása Németh Miklós nyilatkozata Gabcíkovo-Nagymarosról és az utóbbi hetek népszerűtlen intézkedéseiről
