Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1989-04-14 / 88. szám, péntek
Nyilatkozat az európai harcászati atomfegyverekről (CSTK) - A Varsói Szerződés tagországainak külügyminiszterei szerdán Berlinben a következő nyilatkozatot fogadták el az európai harcászati atomfegyverekről. I. A Varsói Szerződés tagországai minden tőlük telhetőt hajlandók megtenni az európai hagyományos fegyverekről megkezdett tárgyalásokon a haladás eléréséért. Nem kétséges, a tárgyalásokon a pozitív eredmények elérése, a fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek radikális csökkentése - főleg a leginkább destabilizáló fegyverfajtáké - jelentős mértékben csökkenti a váratlan támadás és a kiterjedt támadó hadműveletek indításának kölcsönös veszélyét. , A szövetséges szocialista országok meggyőződése: az európai stabilitás és biztonság szavatolása, a meglepetésszerű támadás veszélyének teljes felszámolása nem lehetséges mindaddig, amíg az európai földrészen taktikai nukleáris fegyverek vannak, amelyek hatalmas pusztító erővel rendelkeznek, s amelyek előidézhetik a totális nukleáris konfliktust, annak minden következményével. Ha Európában bevetnék az atomfegyvereket, a kontinens radioaktív pusztasággá változna. A taktikai nukleáris fegyverek megőrzésének, korszerűsítésének s még inkább számuk további gyarapításának egyre inkább destabilizáló hatása lenne az európai katonai és stratégiai helyzetre nézve, s ugyanakkor ellentétes volna a kontinensen a leszerelési problémák megoldását célzó erőfeszítésekkel. A Varsói Szerződés tagországai ezért azt javasolják az Északatlanti Szerződésnek, hogy a lehető legrövidebb időn belül kezdjenek önálló tárgyalásokat az európai harcászati nukleáris fegyverekről, beleértve a kettős rendeltetésű eszközök nukleáris komponenseit is. Meggyőződésük, hogy a hagyományos fegyverek és a taktikai nukleáris eszközök csökkentése érdekében hozott gyakorlati intézkedések kölcsönösen kiegészítenék és erősítenék egymást a két tömb közötti katonai konfrontáció szintjének csökkentése érdekében. A Varsói Szerződés tagországainak meggyőződése: a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítésével párhuzamosan a taktikai atomfegyverek fokozatos csökkentése, s később felszámolásuk elősegítené a háborús veszély mérséklését, a bizalom szilárdítását, a stabilabb európai helyzet kialakítását. E feladat teljesítése elősegítené a hadászati támadófegyverek jelentős csökkentése irányába történő haladást, a jövőben pedig a nukleáris fegyverek teljes és általános felszámolását. II. A javasolt tárgyalások előkészítésével, mandátumával, a résztvevők összetételével kapcsolatos kérdések megvitatása speciális konzultációk keretében történhetne, ezeket a szövetséges szocialista országok készek azonnal megkezdeni. E konzultációkon részt vehetnének a NATO és a Varsói Szerződés nukleáris hatalmai, minden más érintett ország - e két tömb tagjai, beleértve azokat, amelyek rendelkeznek harcászati eszközökkel és képesek a nukleáris töltet alkalmazására, továbbá azok, amelyek területén taktikai nukleáris eszközöket telepítettek. Már kezdetben meg lehetne állapodni abban, hogy a taktikai nukleáris eszközök számának csökkentése és felszámolásuk szakaszosan történjen. A tárgyalásokon áttekintenék a taktikai nukleáris fegyverek csökkentése és felszámolása feletti hatékony nemzetközi ellenőrzési intézkedéseket, valamint e fegyverekkel, s a bevonásukkal végzett katonai tevékenységgel összefüggő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések komplexumát. Fontolóra lehetne venni egy olyan nemzetközi ellenőrző bizottság felállításának kérdését, amely rendelkezne a szükséges jogkörökkel. A Varsói Szerződés országai meg vannak győződve arról, hogy az ilyen tárgyalásokhoz és a bizalom erősítéséhez szükséges kedvező politikai légkör kialakításához hozzájárulna, ha a felek kölcsönösen elutasítanák a taktikai nukleáris eszközök korszerűsítését. Például nem tökéletesítenék a szárazföldi telepítésű taktikai rakétákat, a katonai légierő rakétáit és a tüzérséget, amely alkalmas atomtöltetek bevetésére, s hogy nem tökéletesítik a felsorolt eszközök nukleáris elemeit sem. Nem kerülne sor ezeknek az eszközöknek a mennyiségi növelésére sem. Ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagországai kiemelik a Szovjetunió azon nyilatkozatának jelentőségét, hogy nem áll szándékában taktikai nukleáris rakétáinak a korszerűsítése. Más kölcsönös sokoldalú és kétoldalú intézkedések is hozzájárulhatnának a cél eléréséhez: a taktikai atomfegyverek csökkentéséhez és felszámolásához. III. A Varsói Szerződés tagországai megállapítják: az európai stabilitást jelentős mértékben veszélyezteti a taktikai nukleáris fegyverek nagy koncentrációja, főleg Közép-Európában, valamint a két tömb érintkezési vonalának déli szárnyán. Meggyőződésük, a szovjet fegyveres erők jelentős csökkentése Közép-Európában, beleértve a hat szovjet harckocsihadosztály kivonását és feloszlatását, a fegyverzetek és haditechnika lényeges csökkentését - a taktikai atomfegyverekét is továbbá a Varsói Szerződés tagországainak más egyoldalú leszerelési lépései kontinensünkön kedvező feltételeket teremtenek azon javaslatok megvalósításához, amelyek a térségben csökkentett fegyversűrüségü és nagyobb bizalommal bíró, atomfegyverektől mentes zónák kialakítását célozzák, így Közép-Európában, a Balkánon, s földrészünk más térségeiben. Ezekből minden nukleáris fegyvert ki kellene vonni. Az ilyen övezetekben olyan rendszer alakulna ki, amely feltételezné a kölcsönös ellenőrzést, beleértve a helyszíni inspekciót is, valamint az atomfegyverekkel rendelkező országok megfelelő garanciáit. IV. A Varsói Szerződés országai készek megvitatni minden más lehetséges javaslatot, intézkedést, amelyek az európai taktikai nukleáris eszközök csökkentését és felszámolását célozzák, s hozzájárulnak az európai stabilitás szilárdításához a katonai potenciál mind alacsonyabb szintjén, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek tiszteletben tartása, valamint a megállapodások teljesítésének hatékony ellenőrzése mellett. A háborúk nélküli világért (ÖSTK) - A Varsói Szerződés tagországainak külügyminiszterei berlini ülésükön szerdán nyilatkozatot fogadtak el A háborúk nélküli világért címmel. A Varsói Szerződés külügyminiszterei, akik a Német Demokratikus Köztársaságban, Berlinben találkoztak, a II. világháború kitörése 50. évfordulójának előestéjén szükségesnek látták a következő nyilatkozat megtételét: A náci Németország fél évszázaddal ezelőtt támadta meg Lengyelországot, s ezzel az emberiség történelmének legtragikusabb konfliktusa vette kezdetét. A háborút az agresszív, revansis- ta hódító politika váltotta ki, a leg- reakciósabb imperialista körök által alkalmazott, a világ felosztását, a világuralmat célzó politika. Megmutatkoztak az engedmények müncheni politikájának veszélyes következényei. A háborúban emberek tízmilliói pusztultak el. Az ország földjét az elesettek és megkínzottak vére áztatta. A fasizmus felett aratott győzelmet nagy Hitler-ellenes koalícióba tömörült népek és államok óriási erőfeszítéseinek, valamint az antifasiszta ellenállási mozgalomnak köszönhetően sikerült elérni. 1939 szeptemberére és a második világháború más tragikus eseményeire nem azért kell emlékezni, hogy a sebek ne gyógyuljanak be. Az emberiség történelmének e legnagyobb tragédiájára való emlékezéssel a népeket ösztönözni kell a szüntelen erőfeszítésekre azért, hogy a világ minden lakója számára biztosítsák a békés élethez való jogot. , A háború tanulsága az, hogy az emberiségnek nincs sürgetőbb feladata a béke biztosításánál. Ennek kell alárendelni az emberek vágyait és tevékenységét. Az európai nemzetek jelene, jövője és biztonsága elválaszthatatlan az európai béke megőrzésétől. Európa tartós, stabil és békés elrendezése megőrzésének fő feltétele az, hogy minden állam szigorúan tartsa tiszteletben a meglévő területi és politikai realitásokat, az ENSZ Alapokmányának összes elvét és céljait, a helsinki Záróokmány minden pontját és a nemzetközi kapcsolatok más, általánosan elismert normáit. Különös jelentőséggel bír a nukleáris és a vegyi fegyverek csökkentése és teljes felszámolása, a fegyveres erők és hagyományos fegyverek radikális csökkentése, az általános biztonság szavatolása, az államok kölcsönösen előnyös együttműködésének szilárdítása azon sürgető feladatok megoldása érdekében, amelyekkel az összes európai nemzetnek szembe kell néznie. Az ezen az úton elért eredmények, beleértve az európai hagyományos fegyveres erőkről, valamint a bizalomerősítő intézkedésekről megkezdett tárgyalásokat, arra kell ösztönözzenek, hogy további erőfeszítéseket tegyünk a tartós béke érdekében. A Hitler-ellenes koalíció tapasztalatai bizonyítják, napjainkban is létrehozható az együttműködés széles frontja Európa békés fejlődése érdekében. A miniszterek hangsúlyozták: határozottan szembe kell szállni a revansizmus, sovinizmus és nacionalizmus minden megnyilvánulásával, a népek közötti ellenségeskedés összes formáival, fel kell lépni az államok területi egységét megkérdőjelező kísérletek ellen. Nagy aggodalommal mutatnak rá a külügyminiszterek arra, hogy több európai országban fokozódik az újfasizmus terjedése. A formákra és helyszínre való tekintet nélkül az ilyen jelenségek veszélyeztetik a békét és a nemzetközi biztonságot. Német földön való tartózkodásuk alkalmával a külügyminiszterek hangsúlyozták a két német állam történelmi felelősségét azért, hogy német földről soha többé ne induljon ki háború. A békés jövő biztos tudatában kell az emberiségnek a XXI. századba lépnie. Ehhez minden állam és nemzet, minden ember határozott tevékenységére van szükség. Az ötven évvel ezelőtti európai történésekről szóló közös mérlegeléseknek tartósan ösztönözniük kell az atomfegyverek és háborúk nélküli világ létrehozása érdekében sorra kerülő új, még hatékonyabb akciókat. A Varsói Szerződés tagországainak külügyminiszterei felszólítanak arra, hogy mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért, a leszerelésért és kölcsönös megértésért, az együttműködés fejlesztéséért, a népek gazdasági és szociális fejlődésének szavatolásáért. Annak érdekében, hogy sem Európának, sem Földünknek ne kelljen megismernie egy új világháború borzalmait. Köztársasági elnökünk bevezetőjében üdvözölte Raif Dizdarevicset és kíséretének tagjait, majd kellemes csehszlovákiai tartózkodást kívánva így folytatta: Olyan baráti ország képviselőjeként üdvözlöm önt Csehszlovákiában, amelyhez népünket sok közös szál fűzi s amely- lyel jelenleg a már hagyományos, sokoldalúan fejlett együttműködés is összeköt bennünket. Barátságunk alappillérei az egyenjogúságnak, a be nem avatkozásnak, a kölcsönös megbecsülésnek, függetlenségnek, a kölcsönös előnyösségnek elvei, valamint a szocialista fejlődés útjainak és a két ország eltérő nemzetközi pozíciójának tiszteletben tartása. Dizdarevics elvtárssal ma folytatott megbeszéléseink a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében zajlottak. Országaink között intenzív politikai párbeszéd folyik. Közös erővel sikerült rendszeres és főleg termékeny kontaktust kialakítanunk kommunista pártjaink, kormányaink, törvényhozó szerveink, társadalmi szervezeteink, a köztársaságok és a testvérvárosok között. Erősödnek kapcsolataink a kultúra, az egészségügy, a tudomány és a sport területén. Őszinte érdekünk fűződik az országaink közti együttműködés további elmélyítéséhez. Csehszlovákia és Jugoszlávia szoros kereskedelmi kapcsolatban áll. Az elért eredmények ellenére a gazdasági és a tu- dományos-műszaki együttműködés területén még vannak tartalékaink. Hatékonyabb kihasználásuk fő feltételeinek a vállalatok közti közvetlen kapcsolatok kiépítését, a kooperáció és a szakosítás bővítését, a harmadik piacokon való közös megjelenést tekintjük. Az együttmüködés ezen magasabb formáinak érvényesítéséhez tág teret nyújt a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 2000-ig szóló hosszú távú programja megvalósításának operatív programja, valamint a tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyezmény. Raif Dizdarevics beszéde Bevezetőjében köszönetét mondott a szívélyes és baráti fogadtatásért, majd a továbbiakban megemlékezett azokról a közös történelmi és kulturális vonatkozásokról, amelyek a két ország népét összekötik.- Az általunk folytatott rendszeres párbeszéd ösztönzően hat együttműködésünkre, amely gazdag, sokoldalú és tartalmas. Erről tanúskodnak a társadalmi szervezeteink, pártjaink, parlamentjeink, városaink, gazdasági, kulturális és tudományos dolgozóink közt fennálló gyümölcsöző kapcsolatok. Ezen a téren jelentős eredményeket értünk el, annyit azonban mégsem, hogy tökéletesen elégedettek lehessünk. Főleg a gazdasági, tudományos, technológiai és műszaki együttműködésre gondolok, amelynek lépést kell tartania korunkkal. Ezeket - és a kulturális, szellemi kapcsolatokat is - közös erőfeszítéssel még gazdagabbá, tartalmasabbá, termékenyebbé kell tennünk. Tárgyalásaink során kifejezésre juttattuk, hogy tudatában vagyunk ennek szükségességének, és minden lehetőségünkkel támogatjuk a kapcsolatok bővítését. Hangsúlyozni szeretném azt a figyelmet, amellyel Jugoszlávia népe az önök országában folyó gazdasági és társadalmi reformokat követi. Nagyra becsüljük azokat az eredményeket, amelyeket a baráti cseh és szlovák nép a szocializmus építésében és a jobb megoldások keresésében elért. Olyan folyamatokról van szó, amelyek számos szocialista országot érintenek, s amelyek rendkívül fontosak, mivel a haladás és a hozzá vezető út próbakövévé válik minden társadalom hatékonyságának és humánus voltának. Mások vágyainak és törekvéseinek tiszteletben tartása s megértése mindannyiunk ismereteit és tapasztalatait gazdagítja. Szocialista önigazgatási demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakasza új megoldásokat igényel. Azáltal, hogy a komplex társadalmi reform mellett döntöttünk, tulajdonképpen tovább haladunk azon az úton, amelyet Tito vezetésével tűztünk magunk elé - előítéletek nélkül megszabadulni attól, ami a gyakorlatban nem vált be, ami elavult, egyszóval alkotó módon keresni a jobbat. Hiszek abban, hogy a mi gazdasági rendszerünk megreformálása és az önöknél végbemenő változások újabb lehetőségeket teremtenek a még szélesebb gazdasági együttműködéshez. Amennyiben ez még sikeresebb lesz, még inkább hozzájárulhat az európai együttműködéshez és közeledéshez. Ma, jobban mint bármikor azelőtt, kezdi Európa tudatosítani saját szerepét és felelősségét a nemzetközi kapcsolatokban. A nagyhatalmak közti feszültség csökkenése, a leszerelési folyamat történelmi kezdetei, az európai biztonságról és a hagyományos leszerelésről folytatott tárgyalások az európai nemzetek azon vágyának megnyilvánulásai, hogy kontinensük biztonságossá és stabillá váljon, mind- annyiuk közös háza legyen. Ám, hogy ez az Európa létrejöjjön, valamennyiünknek alkalmazkodó partnerekké kell válnunk. Csakis a helsinki Záróokmány következetes és maradéktalan tiszteletben tartása teheti Euróoát az egész világ számára a haladás országává. A nemzetközi kapcsolatok számos területén a haladás kézzelfogható. Azonban a világbéke és a stabilitás mindaddig nem lesz tartós és általános, amíg a megoldások keresésébe nem kapcsolódik be mindenki. A jelenlegi folyamatok tulajdonképpen megvalósulásai azoknak a jelentős céloknak, amelyeket csaknem három évtizede az el nem kötelezett országok mozgalma tűzött ki. Most, hogy egyre inkább érvényesülnek ezek a politikai elvek, tevékenysége még fontosabbá válik az elkezdett folyamatok továbbfejlesztésében és a még fennálló problémák rendezésében. Ebben látja feladatát a jövőre nézve az el nem kötelezettek mozgalma. Tisztelt Husák elvtárs, kedves barátaink! Miközben ismételten köszönetét mondok a szívélyes fogadtatásért és az őszinte barátságért, nem tudok ellenállni azoknak az érzéseknek, amelyek mindig erőt vesznek rajtam, ha az önök országában, Prágában járok, s kedves emberekkel találkozom. Életem felejthetetlen éveit töltöttem itt. Innét vittem magammal örökre a legszebb emléket, azt az érzést, hogy a nyílt szívű, jóakaratú emberek közt nem léteznek határok. ÚJ SZÚ 4 1989. IV A szívélyesség és a kölcsönös megértés jegyében Szerdán Gustáv Husák köztársasági elnök díszvacsorát adott Raif Dizdarevics, a JSZSZK Államelnökségének elnöke tiszteletére, amelyen a két államfő beszédet mondott. Gustáv Husák beszéde A szocialista országok ma potenciáljuk hatékonyabb fejlesztésére és kihasználására törekednek. Átértékelik és megváltoztatják azt, ami nem felel meg korunk követelményeinek. Mi is itt, Csehszlovákiában hozzákezdtünk a gazdasági és társadalmi reform megvalósításához, a szocialista demokrácia elmélyítésére, az embereknek a irányításba való fokozottabb bevonására törekszünk. Rendkívüli fontosságot tulajdonítunk annak, hogy tanulmányozzuk a szocializmus építését az egyes országokban, és kicseréljük erre vonatkozó tapasztalatainkat. Husák elvtárs a továbbiakban a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a bonyolult és ellentétekkel terhes nemzetközi helyzet ellenére az utóbbi időszakban a nemzetközi kapcsolatokban pozitív fejlődési irányzatok kezdenek érvényesülni. Nagy megelégedéssel szólok arról - mondotta hogy megbeszéléseink során bebizonyosodott, a jelenlegi nemzetközi helyzet megítélésében nézeteink azonosak vagy egymáshoz közelállók. Csehszlovákia számára rendkívül jelentős az európai hagyományos leszerelési fórum megkezdése. Nagyra értékeljük Jugoszlávia konkrét hozzájárulását a világbéke megszilárdításához, a feszültség csökkentéséhez. Ugyancsak nagyra értékeljük az el nem kötelezett országok mozgalmában betöltött jelentős szerepét. Érdeklődéssel várjuk az el nem kötelezett országok 9. csúcsértekezletét, amelyet szeptemberben Belgrádban tartanak meg. Jugoszlávia nemzeteihez hasonlóan Csehszlovákia népe számára is kegyetlen megpróbáltatásokat jelentettek a háborúk. Ezért országunk odaadó híve a békének, a konfliktusok békés megoldásának, a tárgyalásoknak. Határozottan fellép az erőszak, az agresszió, a faji megkülönböztetés minden megnyilvánulása ellen.
