Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-14 / 88. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Péntek, 1989. április 14. Ara 50 fillér XLII. évfolyam, 88. szám Cselekvőerő és párbeszéd ÍRTA: KISS JÓZSEF Kezdeményezőkészség, vállalkozószellem, önállóság, felelős­ségvállalás - ezek a kulcsszavak jellemezték Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kedden megtartott ülését. A tanács­kozás, mint ismeretes, a CSKP XVIII. kongresszusának előkészüle­teivel foglalkozva, 1990. április 6-ára összehívta az SZLkP kong­resszusát. A mostani ülés már az erre való felkészülés jegyében zajlott le. Az SZLKP KB Elnökségének Ignác Janák elvtárs előadásá­ban elhangzott beszámolója elemzést adott az átalakítás folyamatá­ban végzett szlovákiai pártmunka eddigi tapasztalatairól. A gazdasági mechanizmus reformjához és a szocialista demokrá­cia elmélyítéséhez kapcsolódó kedvező változásokat, valamint problémák és nehézségek feltárását, az előrehaladás követelmé­nyeit tükrözi a bevezetőben jellemzésként fölsorolt szavak jelentés- t tartalma és egymásmellettisége. E magatartás megléte avagy hiá­nya, kiterebélyesedése avagy erőtlensége elsősorban a pártot illetően számít minőségi fokmérőnek. Az átalakítás feltételei között ugyanis a közösségi kezdeményezőerő felszabadítása a pártmunka értelmének, hatékonyságának közvetlen és meghatározó minősítő jegye. Ebből fakad - amint az a CSKP korábbi ülésein megfogalma­zódott - a pártmunka stílusának átalakítását sürgető igény. Sokszor elhangzott az elmúlt hónapokban: a változás, a megújulás központi kérdése a párton belül és a legszélesebb tömegekkel folytatott párbeszéd, együttgondolkodás. A beszámoló hangsúlyozta a jó irányú, előre mutató mozzanatokat. Több felszólalás is számot adott a párttagok és a munkahelyi közösségek cselekvésre serkentő eszmecseréinek születőben levő új formáiról. Ugyanakkor a beszá­moló rámutatott arra, hogy nagy különbségek mutatkoznak az egyes pártszervek és -szervezetek munkájának színvonalában. S ez a kezdeményezés és a felelősségvállalás bátorságának elégtelensé­gére vezethető vissza. „Az útkeresés, az újító szándék mindig bizonyos kockázattal jár. De a legnagyobb kockázat a passzív kivárás lenne“ - figyelmeztet a beszámoló. S azok között, akik új csapást vágnak, meghatározó szerepet tulajdonít a területi pártszer­vek vezető titkárainak. Nagyobb kezdeményezést és hozzáértést számon kérve szól a pártszervek apparátusáról. Szinte parancsoló szükségszerűségként adott hangsúlyt a tanácskozás annak a köve­telménynek, hogy a pártpolitikai célok végrehajtásának szavatolója az alulról történő építkezés legyen. Megállapították, hogy az alap­szervezetek többsége élen jár a gondok megoldásában, ám szünte­lenül tökéletesíteniük kell munkájuk stílusát, a politikai befolyásolás módszereit és formáit. Sok függ attól, hogy miként sikerül össze­hangolni az egész párt és társadalom előtt álló országos teendők értelmezését az embereket közvetlenül érintő gondok orvoslásával. Az előadói beszédben ezért is kaphatott hangsúlyt, hogy minden kommunistát be kell vonni az évzáró közgyűlések előkészítésébe, amely kiterjed a párttagokkal folytatandó, nyílt eszmecsereként felfogott beszélgetésekre is. Persze, a széles körű társadalmi, de ugyanakkor emberközeli, a nézetek pluralizmusát tükröző párbeszéd igénye kihat a párt vezető szerepének érvényesülésére és a káderpolitikára is. Minő­ségi követelményként jelentkezik a párt sorainak erősítése. A beszá­moló egyértelműen elutasította a különböző keretszámokhoz iga­zodó tagfelvétel adminisztratív merevségeit és megkötéseit. A pár­ton belüli minőségi követelmények egybecsengenek azzal az igény­nyel, hogy fokozódjék a vezetők társadalmi ellenőrzése. Ebből kiindulva esett szó az állami vállalatokba történő igazgatóválasztá­sok tapasztalatairól, közvéleményformálás és körültekintő káderki­választás kölcsönhatásáról. Ezzel kapcsolatban hangot kapott a beszámolóban az egészséges versengés és vállalkozószellem ösztönzése is. Emögött felfedezhető az érdekek és nézetek megosz­lásának és eltérő megoldási, megközelítési módok kifejezésre jutta­tásának igénye. Ilyen szempontból is figyelmet érdemel az a beszá­molóban szereplő megállapítás, hogy „a gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet már megvalósított, illetve előkészületben lévő változásaival összefüggésben nagy mozgásba lendültek és konflik­tusba kerültek a legkülönbözőbb szociális, csoport- és egyéni érdekek. Természetes folyamatokról van szó, amelyek a gyökeres társadalmi változásokért vívott küzdelmeket kísérik.“ A beszámoló­ban az érdekütközés nem valamiféle ösztönös manifesztálódásként kap értelmet. Társadalmi-szervezeti keretek közötti felszínre törésük összekapcsolódik az ideológiai ráhatással. Eszmei befolyásolás és érdekképviselet együtthatása teremti meg tehát azt az eszmei­politikai platformot, mely a párbeszéd, illetve a szociaiistaellenes tendenciák és fellépések elválasztását, s az utóbbiak elszigetelését, felszámolását szolgálja. A mindennapok gyakorlatában formálódó, kristályosodó, a szocialista értékekből építkező szemléleti alap és háttér ad tehát indíttatást az érdekegyeztetéshez. S ez kivetül a nemzetiségi érdekviszonyok értelmezésére is. A beszámoló a jogos igények és ösztönző javaslatok figyelembevé­telét a súrlódási felületek elkerülését segítő tényezőként értelmezi. Ugyanakkor arra figyelmeztet: nem engedhető meg, hogy a nem­zetek és nemzetiségek együttélésével kapcsolatos kényes kérdések felelőtlen ígérgetések és káros emóciók táptalajává váljanak. A szó­ban forgó kitételekből viszont magától értetődő természetességgel következik a problémák mibenlétének és okainak tisztázása. A cseh­szlovákiai magyarság közösségi létformájának, belső szerkezeti kiegyenlítődésének, a nemzetiségi lét kiteljesedésének és a széle­sebb társadalmi meghatározóknak az összhangba hozása szemlé­leti alap. Erre épülve, általa megmérettetve, belőle érveket merítve válhat a gondok érzékelése a politikai döntéshozatal tárgyává. Ebbe az irányba hatnak a beszámoló idevágó megállapításai. A beszámoló a kongresszus előkészületeiben kezdeményezést ösztönző hatásforrást lát, így tekint a tömegekkel folytatott párbe­szédre. S ugyanakkor az eligazodást adó kiindulópontok és fogó­dzók rugalmas kimunkálására és igénybevételére is szólít. Ezek révén nézeteket tisztázó és összegező szerepükkel válik a párbe­széd cselekvőerővé. MILOS JAKEá PRÁGÁBAN FOGADTA RAIF PIZPAREVICSET Mindkét fél érdeke az együttműködés fejlesztése, a közvetlen tapasztalatcsere Ismerkedés a főváros nevezetességeivel • Zárótanácskozás - gazdasági szerződések aláírása • A becses vendég tegnap délután Bratislavába érkezett (CSTK) - Miloá Jakeá, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában talál­kozott Raif Oizdareviccsel, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Államelnökségének elnö­kével, aki a köztársasági elnök meg­hívására hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben le­zajlott megbeszélésen nagyra érté­kelték a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és Csehszlovákia Kom­munista Pártja, valamint Jugoszlávia és Csehszlovákia és a két ország népe közötti kapcsolatok színvona­lát. Mindkét fél kifejezte, hogy érde­ke az együttműködés sokoldalú továbbfejlesztése, a részletes pár­beszéd s a nyílt eszme- és tapaszta­latcsere. A jelenlegi nemzetközi helyzetről s a világpolitikai kérdésekről szólva megállapították, hogy álláspontjuk azonos vagy közeli. Síkraszálltak az országok közötti baráti kapcsolatok és bizalom erősítése mellett. Hangsúlyozták: az eddiginél bát­rabban kell kezdeményezni a gaz­dasági együttműködés új formáinak- köztük a két ország vállalatai kö­zötti közvetlen kapcsolatfelvétel- alkalmazását. Ezt követően Miloá Jakeé tájé­koztatta vendégét a párt politikájá­nak időszerű kérdéseiről, s a CSKP Miloé Jakeá szívélyesen üdvözli vendégét (J. Kruiiá felvétele - ÖSTK) XVIII. kongresszusának előkészüle­teivel összefüggő tervekről. Ki­emelte, hogy a végrehajtandó gaz­dasági reform s a társadalmi átalakí­tás és demokratizálás során a szo­cialista rendszer lehetőségeinek bő­vítésére és kihasználására töreke­(ŐSTK) - Miloá Jakeá, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöke és Gustáv Husák, a CSKP KB Elnökségének tagja, köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Sadli Bendzsedid- nek, az algériai Nemzeti Felszaba­dítási Front elnökének, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének 60. születésnapja alkal­mából. A táviratban a két vezető hangsú­lyozza azt a pozitív szerepet, ame­lyet Sadli Bendzsedid elvtárs magas állami, katonai és párttisztségekben, mindenekelőtt az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság elnöke­ként s a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkáraként, később pedig el­nökeként az algériai népnek a nem­zeti felszabadításért és a kolonializ- mus ellen vívott hősies harcában játszott. A továbbiakban mindketten kifejezik meggyőződésüket, hogy a két ország és nép kapcsolatai a gazdag hagyományok szellemé­ben bővülnek és fejlődnek tovább. dünk. Leszögezte, hogy e téren meghatározó jelentősége van a párt aktivizálásának s a széles néptöme­gek munkakezdeményezése foko­zásának. Raif Dizdarevics szólt a jugoszláv belpolitikai helyzetről. Elmondta, hogy a társadalmi problémák megol­dása során követett komplex eljárás során elsőrendű figyelmet kell fordí­tani a gazdasági fejlesztéssel összefüggő kérdésekre. Nem sza­bad megengedni, hogy válság ala­kuljon ki. A gazdasági és társadalmi feladatokat céltudatosan kell irányí­tani. Végezetül hangsúlyozta, hogy a forradalom, a szocializmus és az önigazgatás mély gyökereket eresz­tett Jugoszláviában, s a hazafias érzéssel együtt olyan alapot képez, amelyre felépíthető az ország szo­cialista jövője. A baráti találkozón jelen volt Ja­romír Johanes külügyminiszter, va­(Folytatás a 2. oldalon) Kongresszus - alkotó légkörben A társadalom komplex átalakítása feladatainak telje­sítése során feltétlenül szükséges a munka eredményei­nek folyamatos és tüzetes elemzése. A Szlovákiai Nő­szövetség számára ehhez alkalmat nyújt legfelsőbb szervének, kongresszusának ma kezdődő tanácsko­zása. A kongresszusi küldöttek már az előző napokban felmérték szervezetüknek nemcsak eddigi tevékenysé­gét, hanem megismerkedtek a további bonyolult és igényes időszakra szóló programtervezetével is. Az évzáró taggyűlések, a járási és a városi konferenciák is részét képezték az előkészületeknek. Ezeknek a tanács­kozásoknak nagy figyelmet szenteltek nemcsak szövet­ségünk központi szervei, hanem a tömegtájékoztatási eszközök is. Hiszen alapszervezeteink teljesítő- és cse­lekvési képessége, valamint önállósága fő előfeltétele az SZNSZ eredményes munkájának, amellyel aktívan hoz­zá kíván járulni államunk politikájának kimunkálásához, megvalósításához és ellenőrzéséhez. Hogyan értékeljük eddigi tevékenységünket, szemtől szemben a küldöttekkel és a nyilvánossággal? Elsősor­ban hadd emeljük ki azt, hogy a nők minden vonatkozás­ban kiveszik a részüket az átalakítás feladatainak teljesí­téséből. De szót kell ejtenünk arról is, hogy élet- és munkakörülményeik egyelőre nem teszik számukra le­hetővé az anya szerepének teljes összehangolását a hi­vatásbeli érvényesüléssel, s nem marad elég idejük arra, • hogy a társadalmi fejlődés időszerű követelményeinek megfelelően személyiségüket is fejlesszék. Igaz, szövet­ségünk e probléma megoldása érdekében sokat tett. Kezdeményezte a nők élet- és munkakörülményei elem­zésének kidolgozását. Ez az elemzés 1985-ben az SZSZK kormánya elé került, amely ennek alapján fontos határozatot hozott. A jóváhagyott intézkedések teljesíté­sének ellenőrzéséből megállapítható, hogy a határozat­ból következő tennivalókat folyamatosan tudatosítják a címzettek: a gazdasági szféra és a nemzeti bizottsá­gok, valamint partneri szervezeteink, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom irányító dolgozói. Noha egy fecske még nem csinál nyarat a Felső-Nyitrai és a Perbetei (Pribeta) Efsz, a kassai (Koáice) Baromfifeldolgozó Üzem, a brati­slavai Prior stb. példája bizonyítja, hogy a munkafolya­matok szervezőinek kezében van a nők munkával összefüggő problémái többsége megoldásának kulcsa. Megtört a jég a képviseleti és a törvényhozó testületek­ben működő képviselőinknek köszönhetően is. Bár még nem mindig hallatják hangjukat, részvállalásuk a munká­ból és az elért eredmények is tanúsítják, fokozatosan élni kívánnak és élnek is a kibontakozódó demokratizá­lási folyamat nyújtotta előnyökkel. Ezt a folyamatot felhasználtuk arra, hogy tolmácsoljuk a nők és a csalá­dok állásfoglalását például az állami vállalatról szóló törvénytervezettel, a Munka Törvénykönyve Novellájá­val, a csehszlovák oktatási-nevelési rendszerelemzésé­vel összefüggésben, s azokat a követelményeket is, amelyek az alapszervezeti tanácskozásokon hangzottak el. Jelenleg a legnagyobb jelentőséget annak tulajdonít­juk, hogy részt kívánunk venni az állami családpolitika (Folytatás a 3. oldalon) Sadli Bendzsedid 60 éves Miloé Jakeá és Gustáv Husák táviratban gratulált a jubilánsnak

Next

/
Thumbnails
Contents