Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1989-04-14 / 88. szám, péntek
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Péntek, 1989. április 14. Ara 50 fillér XLII. évfolyam, 88. szám Cselekvőerő és párbeszéd ÍRTA: KISS JÓZSEF Kezdeményezőkészség, vállalkozószellem, önállóság, felelősségvállalás - ezek a kulcsszavak jellemezték Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kedden megtartott ülését. A tanácskozás, mint ismeretes, a CSKP XVIII. kongresszusának előkészületeivel foglalkozva, 1990. április 6-ára összehívta az SZLkP kongresszusát. A mostani ülés már az erre való felkészülés jegyében zajlott le. Az SZLKP KB Elnökségének Ignác Janák elvtárs előadásában elhangzott beszámolója elemzést adott az átalakítás folyamatában végzett szlovákiai pártmunka eddigi tapasztalatairól. A gazdasági mechanizmus reformjához és a szocialista demokrácia elmélyítéséhez kapcsolódó kedvező változásokat, valamint problémák és nehézségek feltárását, az előrehaladás követelményeit tükrözi a bevezetőben jellemzésként fölsorolt szavak jelentés- t tartalma és egymásmellettisége. E magatartás megléte avagy hiánya, kiterebélyesedése avagy erőtlensége elsősorban a pártot illetően számít minőségi fokmérőnek. Az átalakítás feltételei között ugyanis a közösségi kezdeményezőerő felszabadítása a pártmunka értelmének, hatékonyságának közvetlen és meghatározó minősítő jegye. Ebből fakad - amint az a CSKP korábbi ülésein megfogalmazódott - a pártmunka stílusának átalakítását sürgető igény. Sokszor elhangzott az elmúlt hónapokban: a változás, a megújulás központi kérdése a párton belül és a legszélesebb tömegekkel folytatott párbeszéd, együttgondolkodás. A beszámoló hangsúlyozta a jó irányú, előre mutató mozzanatokat. Több felszólalás is számot adott a párttagok és a munkahelyi közösségek cselekvésre serkentő eszmecseréinek születőben levő új formáiról. Ugyanakkor a beszámoló rámutatott arra, hogy nagy különbségek mutatkoznak az egyes pártszervek és -szervezetek munkájának színvonalában. S ez a kezdeményezés és a felelősségvállalás bátorságának elégtelenségére vezethető vissza. „Az útkeresés, az újító szándék mindig bizonyos kockázattal jár. De a legnagyobb kockázat a passzív kivárás lenne“ - figyelmeztet a beszámoló. S azok között, akik új csapást vágnak, meghatározó szerepet tulajdonít a területi pártszervek vezető titkárainak. Nagyobb kezdeményezést és hozzáértést számon kérve szól a pártszervek apparátusáról. Szinte parancsoló szükségszerűségként adott hangsúlyt a tanácskozás annak a követelménynek, hogy a pártpolitikai célok végrehajtásának szavatolója az alulról történő építkezés legyen. Megállapították, hogy az alapszervezetek többsége élen jár a gondok megoldásában, ám szüntelenül tökéletesíteniük kell munkájuk stílusát, a politikai befolyásolás módszereit és formáit. Sok függ attól, hogy miként sikerül összehangolni az egész párt és társadalom előtt álló országos teendők értelmezését az embereket közvetlenül érintő gondok orvoslásával. Az előadói beszédben ezért is kaphatott hangsúlyt, hogy minden kommunistát be kell vonni az évzáró közgyűlések előkészítésébe, amely kiterjed a párttagokkal folytatandó, nyílt eszmecsereként felfogott beszélgetésekre is. Persze, a széles körű társadalmi, de ugyanakkor emberközeli, a nézetek pluralizmusát tükröző párbeszéd igénye kihat a párt vezető szerepének érvényesülésére és a káderpolitikára is. Minőségi követelményként jelentkezik a párt sorainak erősítése. A beszámoló egyértelműen elutasította a különböző keretszámokhoz igazodó tagfelvétel adminisztratív merevségeit és megkötéseit. A párton belüli minőségi követelmények egybecsengenek azzal az igénynyel, hogy fokozódjék a vezetők társadalmi ellenőrzése. Ebből kiindulva esett szó az állami vállalatokba történő igazgatóválasztások tapasztalatairól, közvéleményformálás és körültekintő káderkiválasztás kölcsönhatásáról. Ezzel kapcsolatban hangot kapott a beszámolóban az egészséges versengés és vállalkozószellem ösztönzése is. Emögött felfedezhető az érdekek és nézetek megoszlásának és eltérő megoldási, megközelítési módok kifejezésre juttatásának igénye. Ilyen szempontból is figyelmet érdemel az a beszámolóban szereplő megállapítás, hogy „a gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet már megvalósított, illetve előkészületben lévő változásaival összefüggésben nagy mozgásba lendültek és konfliktusba kerültek a legkülönbözőbb szociális, csoport- és egyéni érdekek. Természetes folyamatokról van szó, amelyek a gyökeres társadalmi változásokért vívott küzdelmeket kísérik.“ A beszámolóban az érdekütközés nem valamiféle ösztönös manifesztálódásként kap értelmet. Társadalmi-szervezeti keretek közötti felszínre törésük összekapcsolódik az ideológiai ráhatással. Eszmei befolyásolás és érdekképviselet együtthatása teremti meg tehát azt az eszmeipolitikai platformot, mely a párbeszéd, illetve a szociaiistaellenes tendenciák és fellépések elválasztását, s az utóbbiak elszigetelését, felszámolását szolgálja. A mindennapok gyakorlatában formálódó, kristályosodó, a szocialista értékekből építkező szemléleti alap és háttér ad tehát indíttatást az érdekegyeztetéshez. S ez kivetül a nemzetiségi érdekviszonyok értelmezésére is. A beszámoló a jogos igények és ösztönző javaslatok figyelembevételét a súrlódási felületek elkerülését segítő tényezőként értelmezi. Ugyanakkor arra figyelmeztet: nem engedhető meg, hogy a nemzetek és nemzetiségek együttélésével kapcsolatos kényes kérdések felelőtlen ígérgetések és káros emóciók táptalajává váljanak. A szóban forgó kitételekből viszont magától értetődő természetességgel következik a problémák mibenlétének és okainak tisztázása. A csehszlovákiai magyarság közösségi létformájának, belső szerkezeti kiegyenlítődésének, a nemzetiségi lét kiteljesedésének és a szélesebb társadalmi meghatározóknak az összhangba hozása szemléleti alap. Erre épülve, általa megmérettetve, belőle érveket merítve válhat a gondok érzékelése a politikai döntéshozatal tárgyává. Ebbe az irányba hatnak a beszámoló idevágó megállapításai. A beszámoló a kongresszus előkészületeiben kezdeményezést ösztönző hatásforrást lát, így tekint a tömegekkel folytatott párbeszédre. S ugyanakkor az eligazodást adó kiindulópontok és fogódzók rugalmas kimunkálására és igénybevételére is szólít. Ezek révén nézeteket tisztázó és összegező szerepükkel válik a párbeszéd cselekvőerővé. MILOS JAKEá PRÁGÁBAN FOGADTA RAIF PIZPAREVICSET Mindkét fél érdeke az együttműködés fejlesztése, a közvetlen tapasztalatcsere Ismerkedés a főváros nevezetességeivel • Zárótanácskozás - gazdasági szerződések aláírása • A becses vendég tegnap délután Bratislavába érkezett (CSTK) - Miloá Jakeá, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában találkozott Raif Oizdareviccsel, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Államelnökségének elnökével, aki a köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen nagyra értékelték a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint Jugoszlávia és Csehszlovákia és a két ország népe közötti kapcsolatok színvonalát. Mindkét fél kifejezte, hogy érdeke az együttműködés sokoldalú továbbfejlesztése, a részletes párbeszéd s a nyílt eszme- és tapasztalatcsere. A jelenlegi nemzetközi helyzetről s a világpolitikai kérdésekről szólva megállapították, hogy álláspontjuk azonos vagy közeli. Síkraszálltak az országok közötti baráti kapcsolatok és bizalom erősítése mellett. Hangsúlyozták: az eddiginél bátrabban kell kezdeményezni a gazdasági együttműködés új formáinak- köztük a két ország vállalatai közötti közvetlen kapcsolatfelvétel- alkalmazását. Ezt követően Miloá Jakeé tájékoztatta vendégét a párt politikájának időszerű kérdéseiről, s a CSKP Miloé Jakeá szívélyesen üdvözli vendégét (J. Kruiiá felvétele - ÖSTK) XVIII. kongresszusának előkészületeivel összefüggő tervekről. Kiemelte, hogy a végrehajtandó gazdasági reform s a társadalmi átalakítás és demokratizálás során a szocialista rendszer lehetőségeinek bővítésére és kihasználására töreke(ŐSTK) - Miloá Jakeá, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöke és Gustáv Husák, a CSKP KB Elnökségének tagja, köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Sadli Bendzsedid- nek, az algériai Nemzeti Felszabadítási Front elnökének, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének 60. születésnapja alkalmából. A táviratban a két vezető hangsúlyozza azt a pozitív szerepet, amelyet Sadli Bendzsedid elvtárs magas állami, katonai és párttisztségekben, mindenekelőtt az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökeként s a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkáraként, később pedig elnökeként az algériai népnek a nemzeti felszabadításért és a kolonializ- mus ellen vívott hősies harcában játszott. A továbbiakban mindketten kifejezik meggyőződésüket, hogy a két ország és nép kapcsolatai a gazdag hagyományok szellemében bővülnek és fejlődnek tovább. dünk. Leszögezte, hogy e téren meghatározó jelentősége van a párt aktivizálásának s a széles néptömegek munkakezdeményezése fokozásának. Raif Dizdarevics szólt a jugoszláv belpolitikai helyzetről. Elmondta, hogy a társadalmi problémák megoldása során követett komplex eljárás során elsőrendű figyelmet kell fordítani a gazdasági fejlesztéssel összefüggő kérdésekre. Nem szabad megengedni, hogy válság alakuljon ki. A gazdasági és társadalmi feladatokat céltudatosan kell irányítani. Végezetül hangsúlyozta, hogy a forradalom, a szocializmus és az önigazgatás mély gyökereket eresztett Jugoszláviában, s a hazafias érzéssel együtt olyan alapot képez, amelyre felépíthető az ország szocialista jövője. A baráti találkozón jelen volt Jaromír Johanes külügyminiszter, va(Folytatás a 2. oldalon) Kongresszus - alkotó légkörben A társadalom komplex átalakítása feladatainak teljesítése során feltétlenül szükséges a munka eredményeinek folyamatos és tüzetes elemzése. A Szlovákiai Nőszövetség számára ehhez alkalmat nyújt legfelsőbb szervének, kongresszusának ma kezdődő tanácskozása. A kongresszusi küldöttek már az előző napokban felmérték szervezetüknek nemcsak eddigi tevékenységét, hanem megismerkedtek a további bonyolult és igényes időszakra szóló programtervezetével is. Az évzáró taggyűlések, a járási és a városi konferenciák is részét képezték az előkészületeknek. Ezeknek a tanácskozásoknak nagy figyelmet szenteltek nemcsak szövetségünk központi szervei, hanem a tömegtájékoztatási eszközök is. Hiszen alapszervezeteink teljesítő- és cselekvési képessége, valamint önállósága fő előfeltétele az SZNSZ eredményes munkájának, amellyel aktívan hozzá kíván járulni államunk politikájának kimunkálásához, megvalósításához és ellenőrzéséhez. Hogyan értékeljük eddigi tevékenységünket, szemtől szemben a küldöttekkel és a nyilvánossággal? Elsősorban hadd emeljük ki azt, hogy a nők minden vonatkozásban kiveszik a részüket az átalakítás feladatainak teljesítéséből. De szót kell ejtenünk arról is, hogy élet- és munkakörülményeik egyelőre nem teszik számukra lehetővé az anya szerepének teljes összehangolását a hivatásbeli érvényesüléssel, s nem marad elég idejük arra, • hogy a társadalmi fejlődés időszerű követelményeinek megfelelően személyiségüket is fejlesszék. Igaz, szövetségünk e probléma megoldása érdekében sokat tett. Kezdeményezte a nők élet- és munkakörülményei elemzésének kidolgozását. Ez az elemzés 1985-ben az SZSZK kormánya elé került, amely ennek alapján fontos határozatot hozott. A jóváhagyott intézkedések teljesítésének ellenőrzéséből megállapítható, hogy a határozatból következő tennivalókat folyamatosan tudatosítják a címzettek: a gazdasági szféra és a nemzeti bizottságok, valamint partneri szervezeteink, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom irányító dolgozói. Noha egy fecske még nem csinál nyarat a Felső-Nyitrai és a Perbetei (Pribeta) Efsz, a kassai (Koáice) Baromfifeldolgozó Üzem, a bratislavai Prior stb. példája bizonyítja, hogy a munkafolyamatok szervezőinek kezében van a nők munkával összefüggő problémái többsége megoldásának kulcsa. Megtört a jég a képviseleti és a törvényhozó testületekben működő képviselőinknek köszönhetően is. Bár még nem mindig hallatják hangjukat, részvállalásuk a munkából és az elért eredmények is tanúsítják, fokozatosan élni kívánnak és élnek is a kibontakozódó demokratizálási folyamat nyújtotta előnyökkel. Ezt a folyamatot felhasználtuk arra, hogy tolmácsoljuk a nők és a családok állásfoglalását például az állami vállalatról szóló törvénytervezettel, a Munka Törvénykönyve Novellájával, a csehszlovák oktatási-nevelési rendszerelemzésével összefüggésben, s azokat a követelményeket is, amelyek az alapszervezeti tanácskozásokon hangzottak el. Jelenleg a legnagyobb jelentőséget annak tulajdonítjuk, hogy részt kívánunk venni az állami családpolitika (Folytatás a 3. oldalon) Sadli Bendzsedid 60 éves Miloé Jakeá és Gustáv Husák táviratban gratulált a jubilánsnak
