Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1989-04-11 / 85. szám, kedd
Ami változatlanul szép maradt Százötven éve született Muszorgszkij Repin híres Muszorgszkij-képe egyike a legdöbbenetesebb művész-portréknak. A festő a pétervári katonai kórházban ápolt zeneszerzőt tizenegy nappal a halála előtt festette le, betegségének abban a csalóka szakaszában, amikor még úgy tűnt, állapota reményt ad a gyógyulásra. Repin torzonborz modellje csöppet sem emlékeztet a fiatalkori fényképek nyalka, elegáns katonatisztjére. Az alkohol alapos pusztítást végzett az egykor megnyerő arcon, amely püffedtségével, lilás- vöröses színével akár visszataszítónak is tűnhetne, ha nem olyan mester festette volna, mint Repin. A festőművész, aki ismerte és szerette Muszorgszkijt, a dúlt vonásokban is képes volt meglátni és megörökíteni azt, ami változatlanul szép maradt- a szürkéskék szempár meglepően szelíd, gyermeki tekintetét. A kegyetlenül realista festmény már csak a végeredményt rögzítette, azt, hogy mivé lett, milyenné vált a körülmények mostohasága folytán egy jobb sorsra érdemes, páratlan tehetség. Mégis volt idő, amikor a Muszorgszkij-életrajzírók, mint gombhoz a kabátot, a zeneszerző egész életét és munkásságát ehhez az utolsó portréhoz igazították, úgy állítva be őt, mint zilált idegzetű alkoholistát, féltudású dilettánst, aki kizárólag ösztönös zsenijére hagyatkozva, szinte véletlenül alkotott remekműveket. Ez a Muszorgszkijt a zeneművészet öntudatlan, tehetetlen mostohagyermekeként ábrázoló kép csak az utóbbi évtizedekben módosult. Hangyaszorgalmú, nyomozásnak is beillő kutatások eredményeként vált egyre világosabbá, hogy a zeneszerző hallatlanul merész, saját korán messze túlmutató hangszerelése, harmonizálása, zenéjének tonális többértelműsége nem a zseniális dilettáns nye- segetésre szoruló vadhajtásai, hanem elidegeníthetetlen részei annak a szuverén, egységes stílusnak, amely Muszorgszkijt a zeneművészet kiemelkedő reformátorává avatja. Rövidre szabott élete, korán jelentkező idegbaja, anyagi gondjai és kényszerűségből vállalt hivatali elfoglaltsága miatt számos műve befejezetlen maradt. Ezek a csonkasá- gukban is lenyűgöző torzók egy évszázada izgatják a zeneszerzőket és ösztönzik a lehetetlenre- a komplettizálásra, befejezésre. De még tökéletesen befejezett, életében bemutatott főműve, a Borisz Godunov sem kerülte el az átdolgo- Igazgató elvtárs, ön az ünnepélyes megnyitó előtti napon sajtótájékoztatót tartott, amelyen a központ ez évi programját ismertette. Csehszlovákia és Magyarország között eddig is színes és gazdag kulturális tevékenység folyt, most azonban még szorosabbnak vélem a kapcsolatokat.- Napjainkban mindkét országban gazdasági és társadalmi-politikai változások tanúi vagyunk. Ezek a folyamatok olyan időszakban zajlanak, amikor országaink kapcsolatai társadalmi és kulturális téren egyaránt széles körben fejlődnek. Ehhez a munkához kíván hozzájárulni a maga sajátos eszközeivel kulturális központunk is.- önök különös figyelmet szenteltek az elmúlt évben a februári győzelem 40. és a Csehszlovák Köztársaság megalakulása 70. évfordulójának. Tették mindezt azzal a céllal is, hogy ezeket az évfordulókat kulturális programokkal kössék össze. A közelmúltban a Csemadok is ünnepelt...- Igen, mi is megemlékeztünk a Csemadok megalakulásának 40. évfordulójáról. Egy kiállítás A Csemadok és a Madách kiadó tevékenysége - dokumentumok és zást. Muszorgszkij halála után az egykori jóbarát, Rimszkij-Korszakov gyökeresen átdolgozta a darabot, amely ugyan így vált világszerte ismertté, de rengeteget vesztett eredeti szelleméből, elementáris erejéből. Nem kétséges, hogy Rimszkij-Kor- szakovot a legjobb indulatú segítő szándék vezette, hiszen ez a rendkívül elfoglalt és termékeny művész csaknem öt évet áldozott életéből Muszorgszkij hagyatékának rendezésére, áthangszerelésére, illetve átdolgozására. Ám ha meggondoljuk, hogy (Pavel Lamm adatait idézve) az opera 4245 üteméből 3580 ütemen változtatott és csak 665 ütemet hagyott meg eredeti formájában, hogy a darabot lényegesen lerövidítette és épp azokban a jelenetekben eszközölt markáns módosításokat, ahol Muszorgszkij a szenvedő, lázongó népet (amely az egyetemes operairodalomban nála jutott először központi szerephez) szólaltatta meg, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Rimszkij- Korszakov verziója már nem azonos az eredeti művel. Még tragikusabb sorsra jutott másik operája, a Hovanscsina, amelyen 1872-től szinte haláláig dolgozott. A vállalkozásnak, monumentális arányait és koncepcióját tekintve, a kor zeneirodalmában csak egyetlen megfelelője akad - Wagner Tet- ralógiája. Muszorgszkij a Hovans- csinában nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy „egy egész történelmi korszakot jelenítsen meg, annak valamennyi lényeges társadalmi megmozdulásával, személyes és közösségi indulatával együtt“. A hatalmas történelmi freskó, amely Nagy Péter uralkodásának kezdetét, egy régi és egy új világ drámai összeütközését eleveníti fel csodálatos mozgalmassággal és plasztici- tással, hosszú évekig tartó előtanulmányokat igényelt. Muszorgszkijnak egymagának kellett összegyűjtenie a történelmi dokumentumokat, az egyházzenei és tjépzenei anyagot, miközben egy másik operán, a Szo- rocsinci vásáron is dolgozott. Ráadásul egyre gyakrabban jelentkeztek idegrohamai és mind magányosabbá vált. A szalonok egykori kedvence, aki népes társaságokat nevettetett meg tréfás zenei rögtönzéseivel, nehezen viselte, hogy a hozzá legközelebb állók is értetlenkedve fogadják műveit. Az ötök néven ismertté vált, Baiakirev vezette művészcsoport, amelynek Borogyin, Kjui és Rimszkij-Korszakov mellett maga is tagja volt, lassan eltávolokönyvkiadványok tükrében címmel nyílt. Következő tárlatunk a csehszlovák-magyar kapcsolatok négy évtizedét idézi fel. Terveink közt szerepel a Magyarország és Csehszlovákia - képzőművészek szemével című tárlat is. Júniusban Oto Janecek - árusítással egybekötött - kiállítása lesz, augusztusban Marta Taberyová keramikusművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Augusztusban A szlovák nemzeti felkelés hagyatéka a csehszlovákiai képzőművészetben, szeptemberben pedig A cseh üveg címmel rendezünk kiállítást. Októberben cseh és szlovák tájképfestők munkáit, valamint Radomír Kolar grafikáit állítjuk ki.- Képek, plasztikák... A magyar- országi közönség „csak“ ezek révén nemigen ismerheti meg Csehszlovákia életét.- Valóban így van, ezért is igyekszünk előadások és különféle fórumok segítségével bemutatni hazánk hétköznapjait. Többek közt a következő kérdéskörökről lesznek előadások: a nők helyzete Csehszlovákiában; a cigánykérdés Csehszlovákiában; Komensky müve és tanításának gyakorlati alkalmazása; községfejlesztés és hagyományőrzés; környezet- és természetvédelem; dott tőle, sőt Balakirev és Kjui nyíltan bírálták zenéjét. Egyik barátjának így írt erről a kapcsolatról: „Lehetetlen, hogy törekvéseimet illetően egyáltalán ne legyen igazam, .ez lehetetlen. De az a bosszantó, hogy a szétszéledő »ötök Köre« zenészeivel csak úgy lehet beszélni, ha azon a sorompón át szólunk velük, amelyen túl megálltak." A Hovanscsina végül befejezetlen maradt. Nem készülf el a második felvonás zárójelenete, az opera fináléja, s két jelenet kivételével a darab hangszerelése sem. Ez a mű is Rimszkij-Korszakov hangszerelésében és átdolgozásában vált ismertté, aki igyekezett a normál időtartamú operaelőadások kereteibe szorítani a hatalmas történelmi tablót, több, dramaturgiailag fontos jelenetet elhagyott, és, persze, lecsiszolta, megszelídítette Muszorgszkij „nyers“ harmóniáit. Ki tudja, hogyan fogadta volna a közönség a Hovanscsinát és a Szorocsinci vásárt, ha a komponistának több esztendőt engedélyez a sors és maga fejezheti be műveit? Életében elismerésben nem volt része, korának egyetlen híressége nyilatkozott róla őszinte elragadtatással. Muszorgszkij egyik ismerőse magával vitte Weimarba a Gyermekszoba című ciklust és megmutatta Liszt Ferencnek, akit fellelkesített a mű szokatlan, friss hangja. A nagy muzsikus azonnal íróasztalához ült és levelet írt a távoli orosz zeneszerzőnek. Valami szerencsétlen véletlen folytán Muszorgszkij soha nem kapta meg a levelet, csak később, szóban értesült Liszt elismeréséről. Az eleve zongorára írt művek mellett jóformán csak dalai maradtak meg úgy, ahogy Muszorgszkij eredetileg komponálta őket. Ám ezek a nyugat-európai Liedtől oly gyökeresen különböző mesterművek is sokáig vártak hiteles megszólaltatásukra. A zeneszerző, aki csodálatos pszichológiai érzékkel tudta feltárni az emberi lélek legapróbb rezdüléseit, ebben a néhány perces műfajban is monumentálisát alkotott. A rövid dalokban teljes emberi sorsokat és drámákat ábrázolt. Debussy megállapítása, amelyet Muszorgszkij dalairól mondott, valamennyi művére vonatkoztatható: „Még senki sem szólt ennyi gyengédséggel és ilyen mélyről fakadóan énünknek ahhoz a feléhez, amely a legjobb bennünk. “ VOJTEK KATALIN a rokkantakról való gondoskodás; a fiatalok feladata a szocialista társadalom építésében; a SZISZ és a pionírszervezet tevékenysége; korszerű oktatási eszközök az alap- és középfokú iskolákban. Előadás hangzik el szeptemberben a dunai vízi közlekedésről, a virológia és az immunológia eredményeiről. Az érdeklődők novemberben megismerkedhetnek a Párizs-Dakar rallye csehszlovák résztvevőivel, a csehszlovák barlangkutatás eredményeivel. Decemberben Téli üdülés Csehszlovákiában címmel ismeretterjesztő előadás hangzik majd el. Hagyományosan nagy sikernek örvendenek a komoly és könnyűzenei koncertek. Itt hadd említsem meg, hogy a közelmúltban együtt léptek fel koncerttermünkben a bratislavai konzervatórium és a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatói. Az irodalmi rendezvények közül kiemelkedik Vladimír Minác szlovák író szerzői estje, az élvonalbeli cseh költők és a magyar irodalom cseh tolmácsolóinak bemutatkozása, továbbá a szlovák és a magyar műfordítók eszmecseréje. Az egyes kiállítások, rendezvények, koncertek, szemináriumok és szimpóziumok előtt sajtótájékoztatókat tartunk. Központunkban egyébként hetente filmvetítéseket is rendezünk. SZITÁS GABRIELLA Moldova György egyik legismertebb regénye, a húsz évvel ezelőtti megjelenésének idején szellemi izgalmakat keltett Malom a pokolban, megelevenedett a vásznon. A forgatókönyv megírására Maár Gyula rendező társaságában maga a szerző vállalkozott. Nem kétséges: a Malom a pokolban Maár Gyula korábbi filmjeihez képest sikerre számíthat. Flandera János története ugyanis hálás témának bizonyul. Több szempontból is. Először: a cselekmény fordulatokban, izgalmakban, feszültségekben gazdag, egymást követik benne a mozgalmas események. Tehát magában hordja a cselekményes mozMehető- ségét. Másodszor: problematikája- az ötvenes évek vibráló légkörének, hatalmi harcainak, gerincrop- pantó próbatételeinek megjelenítése- a témakört gazdagítja (bár a filmalkotók közül többen, többször, többféleképpen körbejárták már ezeket a konfliktusokat és magatartásformákat). Harmadszor: Flandera János ideális hős, akinek a felkapaszkodásában és eltaszíttatásában általános társadalmi-politikai összefüggések sűrűsödnek. Említhetnénk továbbá a személyiség válságának motívumát vagy a hálás színészi feladatokat. Maár Gyula elsősorban a történet buktatókkal, bukásokkal teli szerelmi drámáját hangsúlyozza, s bár az ötvenes évek első felében játszódó szerelmi sztori óhatatlanul megannyi szállal kötődik a politikához, mégis a szerelmi melodráma szól a legerőteljesebben, a történet társadalmi háttere kevésbé kontúros. A rendező nem fogalmazta meg elég markánsan azt sem, hogy minek tartja saját hősét, a barátnői közt sodródó fiatalembert - aki egy moszkvai emigráns, a törvénysértések lebonyolításában jelentős szerepet játszó funkcionárius családjába keveredik, s így közvetlen közelről láthat bele a vezető réteg titkaiba -: gátlástalan karrieristának-e, vagy az események, a kor esendő és gyenge áldozatának. Pedig a törtető egyetemi hallgató sorsában éppen az lenne igazán elemzésre méltó, miért sodródik az elvek, a taktikázások és a szerelmi (vagy annak hazudott) kapcsolatok útvesztői között. Halovány, túl finom és sejtelmes ennek a furcsa sorsnak a művészi A film világából • ROMÁN BÁLÁJÁN szovjet rendezőnek régi álma volt, hogy filmet forgat A macenszki járás Lady Macbeth-ja cimű elbeszéléséből. (Ennek operai változata Sosztakovics Katyerina Izmajlovája.) A címszerepre a rendező csak Natalja Andrejcsenkót tudta elképzelni. „Fel is ajánlottam neki a szerepet - mondja Román Báláján és akkor derült ki: Natalja Andrejcsenkónak is régi vágya, hogy Ka- tyerinát eljátssza! Én pedig nem tudtam erről. Vannak véletlenek?!“ • A NEW YORK-I TÖRTÉNETEK című film három történet, és három rendezője van: Woody Allén, Francis Ford Cop- pola és Martin Scorsese. • MAXIMILIAN SCHELL Új-Mexikó- ban, Bostonban és Münchenben forgatja az Amerikai tér című filmjét, amelynek főszereplője is ő. minősítése, megítélése, mint ahogy halovány az a dráma is, amely e sorsban, s az azt körülvevőkben - az ügyesen manőverező újságírónőében, a letartóztatott egykori gróféban, a naiv kis kalauznőében, s a funkcionárius paralízises lányáéban - körvonalazódhatna. Az igazi drámai műfaj itt rejtve marad, mélyen a felszín alatt. A film túlságosan illusztratív ahhoz, hogy átélhessük és elfogadhassuk gondolkodásra felkínált igazságait. Maár Gyula alkotása minden fájdalmas élményt felszaggató részletével együtt is megelégszik a felszín láttatásával. A kor hangulatát, a megkeseredett, egykedvű emberek hétköznapi világát viszont finom érzékenységgel, ragyogóan adja vissza. De hogy ebben a fakó színű, tört fényű, kiábrándult világban játszódó történetben igazi tragédia lakozik, azt inkább csak sejthetjük. A drámát, az igazi drámát csupán egyetlen személy, egyetlen szereplő villantja föl: Garas Dezső, a katonai ügyészség vezetőjének alakítója. A beteg lányát egyedül nevelő, a sztálini Szovjetunióból magas és veszélyes pozícióba hazatért idős férfi figurájáról érezzük, hogy valaha fiatalon nagyon őszintén hitt valamiben, aztán a történelmi tapasztalatok és hányódások hatására eltorzult. De lényében, tetteiben és félelmeiben így is maradt valami a „nagy időkből“, ha más nem, legalább külső határozottsága. A finálé, a romantikus „végső leszámolás“ (a nagy hatalmú ügyész, aki imádja lányát, s nem nyugszik bele, hogy egy kalandor egyetemi hallgató elrabolja tőle, sőt a nő meghason- lását is okozza, végzetes bosszút áll) hatásvadászó és hiteltelen. Hangsúlyeltolódásai, melodrama- tikus végkicsengése ellenére élvezetes film a Malom a pokolban; azzá teszik a színes arcok, sorsok, az árnyalt színészi alakítások. Kiváltképp a már említett Garas Dezső, továbbá Ráckevei Anna és Funtek Frigyes játéka. Maár Gyula filmjéből a néző, persze nem tud meg egyebet a korról, mint amit már eddig is tudott, akár Moldova György regényéből, akár másokéból. Vagy némely korábbi filmből, Makk Károly Szerelem című munkájából, Gábor Pál Angi Verájából, Bacsó Péter alkotásaiból vagy Mészáros Márta Naplójából. -ym• TOM STOPPARD rendezi Rosen- krantz és Guildenstern halott című drámájának filmváltozatát; Sean Connery és Jeremy Irons a két főszereplő. • SHIRLEY MACLAINE új filmjének címe: Madame Sousatzka; a világhírű amerikai színésznő egy kellemetlenkedő, idősebb zongoratanárnőt alakít. • MARIE-CHRISTINE BARRAULT játssza a Rabok című új francia film főszerepét. • AMERIKÁBAN ISMÉT FILM KÉSZÜL a Robinsonból, Defoe regényéből; Caleb Deschanel rendezi. • KETTŐ a címe egy új francia filmvig- játéknak, Claude Zadi rendezi, Gérard Depardieu és Maruschka Detmers játssza. Új Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ Budapesten Beszélgetés dr. Jaroslav Musílek nagykövetségi tanácsossal, a központ igazgatójával A magyar főváros szívében, a Rákóczi út 15. szám alatt nyílt meg nemrégiben az új központ. Száznegyven millió korona beruházással épült, négy év alatt. Apa és lánya - Garas Dezső és Ráckevei Anna a magyar film főszerepében ÚJ SZÚ 4 1989. IV. 11. TT T TT J T l/f F IT C_/ t/ jL M. m j Ifi Fj XV Malom a pokolban
