Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1989-04-11 / 85. szám, kedd
A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Zemédélské noviny és a Rol’nícke noviny ankétja ÚJ SZÚ 5 389. IV. 11. Miként érvényesül az új gazdasági mechanizmus a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban? Az olvasók kérdéseire JAROMÍR ALGAYER, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere válaszol Ma folytatjuk az olvasók kérdéseire adott válaszok közlését. A válaszok első részét március 21-dikén, a második részt március 24-dikén, a harmadik részt pedig március 30- dikán közöltük. • Reális a cél, hogy Csehszlovákia feltételei között elérjük á tartós éielmiszer-önellátott- ságot? Josef Dvorák, Brno Igen, Csehszlovákia a mérsékelt égövben honos élelmiszerek termelésében és fogyasztásában elérheti az önellátottságot. Ezt a mostani, megközelítőleg 98 százalékos önellátási szint is garantálja (ebből 93 százalékos a növénytermesztési, és 103 százalékos az állattenyésztési termékekkel való önellátás, amely az utóbbi tiz évben hozzávetőlegesen tiz százalékkal nőtt. A teljes és tartós önellátottság eléréséhez azonban még meg kell oldanunk néhány problémát. Mindenekelőtt csökkentenünk kell az egyes vállalatok gazdálkodásának színvonalában tapasztalható különbségeket, erőfeszítéseket kell tennünk a termelés mennyiségi és hatékonysági mutatóinak, valamint a munkaszervezésnek és irányításnak a javítására. További feladat a gabonafélék, a kapások és az olajnövények termesztésének intenzívebbé tétele, a tömegtakarmányok minőségének javítása, a fehérjében gazdag takarmányok szükséges mennyiségének megtermelése, a zöldség- és gyümölcstermesztés fellendítése, a betakarítási és tárolási veszteségek mérséklése. Nagyon fontos, hogy egyes terményeknél, főleg a zöldségféléknél időben megoldjuk a területi elosztást ós szállítást, s ésszerűen gazdálkodjunk valamennyi alapanyaggal és anyaggal. A termelő és szállító vállalatoktól főleg elegendő és jó minőségű műtrágyákat és peszticideket, nagy teljesítményű technikát, tároló kapacitásokat és ezekhez megfelelő műszaki felszerelést kérünk. Az önellátottság kérdését a gazdasági mellett politikai kérdésként kell kezelni. Fontos az önellátásnak az a felfogása is, amelyben eddig inkább az importkiváltási szempontok uralkodtak. A gazdasági felfogásnak azonban a nemzetközi munkamegosztásba történő, egyre szélesebb körű bekapcsolódással összefüggő önellátás felel meg, amely az élelmiszer- termelés effektivitásának növekedéséhez vezet. • Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a mezőgazdasági vállalatok a hazai piacon szerzik be a tevékenységükhöz szükséges eszközöket, és hogy ezeknek az ára egyre emelkedik, akkor miből fakad az állítás, hogy a mezőgazdaság drágán termel? Frantiáek Packa mérnök, a Hoiíői Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság igazgatója Az állítás mindenekelőtt azon alapszik, hogy az állami költségvetés milyen mértékben járul hozzá a mezőgazdasági termelés költségeinek megtérítéséhez, az élelmiszerek kiskereskedelmi árképzéséhez. A termelés költségessége a mezőgazdaságban részben belső okoktól, részben a mindennapi tevékenységhez szükséges, vásárolt kellékek árának emelkedésétől függ. Ez az áremelkedés a múltban megelőzte a mezőgazdasági termelés növekedésének dinamikáját. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden mezőgazdasági vállalat képes a társadalmi szempontból elkerülhetetlen költségek árán előállítani termékeit, hogy gyakran rosszul gazdálkodnak az anyagokkal, a munkaerővel és a pénzzel, ami oda vezet, hogy a mezőgazdasági termelés költségszintje magasabb annál, amilyennek lennie kellene, vagy amilyen lehetne. • Tudjuk, hogy a Csallóköz alatt található ivóvízkészletnek pótolhatatlan jelentősége van. Ezért a vidék mezőgazdasági vállalatai szilárdított és tökéletesen szigetelt trágyatelepeket kötelesek építeni. Ugyanakkor csodálkozunk azon, hogy például a Tát- ra-alji szövetkezetekre ez a kötelezettség nem vonatkozik, pedig azokból a körzetekből is a folyókba és a talajba, onnan pedig egészen a Csallóközbe eljutnak a szennyeződések. Kulcsár Iván, a dercsikai (Jurová) Barátság Efsz tagja A mezei trágyatelepek építésére természetesen a dunai vízi erőmű, a Magas-Tátra, vagy például a 2iar nad Hronom-i Alumíniumkohó körzetében azonos feltételek érvényesek. Trágyatelepnek tekintjük a vízgazdálkodási szempontból tökéletesen biztosított, szigetelt és a trágyáié összegyűjtésére épített emésztőgödörrel kiegészített létesítményt. Ennek tartozéka a bekötőút, a manipulációs felület, a vízgazdasági ellenőrző rendszer, valamint a be- és kirakást szolgáló technika. A trágyatelepek építésére is vonatkoznak az általános építésügyi rendelkezések, s kivitelezésükhöz feltétlenül szükséges a járási higiénikusnak, valamint annak az építészeti hivatalnak a véleményezése, amely köteles az adott konkrét területen dönteni a feltételekről. A szilárdított trágyatelepek építésének célja a környezet védelme, de az is, hogy minimumra csökkentsük a veszteségeket, főleg a szerves tápanyagok veszteségét. • A kiszabott 50 százalékos átutalási kötelezettség nem csupán a munkadíjakra, de a szövetkezeti tagok szociális biztosítására kifizetett összegre is vonatkozik. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a szövetkezet a tagjainak kifizetett 100 korona után nem 50, hanem 83 koronát köteles átutalni. Ilyen magas elvonást még a legjobban működő kapitalista vállalatok esetében sem érvényesítenek. Kellőképpen mérlegelték, hogy milyen hatással lesz ez az intézkedés a jelentős élőmunkafelhasználással termelő mezőgazdasági szervezetekre? Emil Lauko mérnök, a Látkyi Efsz elnöke A szövetkezeti tagok nem fizetnek munkabéradót (munkadíjadót). Azonban 1976-ban bevezették a szövetkezeti tagok szociális biztosításához való, részleges hozzájárulást, melyet a szövetkezet fizet a tagjai helyett. Ez teremt megfelelő kiindulási alapot ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok munkadíját és az állami vállalatok dolgozóinak bruttó munkabérét össze lehessen hasonlítani. Az állami vállalatok és az egységes földműves-szövetkezetek 1989-től kezdve egyaránt 50 százalék adót fizetnek a kifizetett munkabérek és jutalmak tömege után. Az adóalap kiszámításánál a szövetkezeteknél a munkáért kifizetett valós munkadíj és a szociális biztosításhoz való hozzájárulás összegét veszik figyelembe. Ha a tiszta munkadíjat vesszük alapul, a szövetkezeteknél és állami vállalatoknál megközelítőleg hasonló a helyzet. • Számítanak-e az olyan földterületek termővé tételének megoldására, amelyek nincsenek kellőképpen kihasználva, viszont a vállalatok, amelyek ezeket a földeket használják, nem rendelkeznek elegendő pénzzel a talajjavításhoz? Róbert Nízky, Malacky Az állami talajjavítási alapból évente több mint 3 milliárd koronát fordítunk a CSSZSZK földalapjának gyarapítására, fejlesztésére. Ezeknek az eszközöknek egyik forrása a nem mezőgazdasági célokra igénybe vett mezőgazdasági földterületek után kötelezően átutalt összeg, s az alap feltöltéséhez az állami költségvetés is hozzájárul. A mezőgazdasági vállalatok ebből az alapból igényelhetnek hozzájárulást a talajjavítási költségek megtérítéséhez. A társadalmi érdek azt diktálja, hogy mindenekelőtt azokat a földterületeket kell termővé tenni, amelyek feljavítása a legnagyobb hatékonyságot ígéri. A társadalmi hatékonyságot szem előtt tartva, a nemzeti mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok minden évben meghatározzák a központi hozzájárulás alapvető feltételeit. A hozzájárulás megítélését a mezőgazdasági vállalatok a nemzeti minisztériumok területi osztályainak közvetítésével kérvényezhetik. Azokat a földterületeket, amelyek sem nagyüzemi termelésre, sem pedig talajjavításra nem alkalmasak, a mezőgazdasági vállalat és a helyi nemzeti bizottság megegyezése után át kellene engedni a kistermelőknek, kertészkedőknek. • Milyen mértékben érvényesülhet a slusovicei példa más mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezeteknél? Zdenék Vaáica, Brno Véleményem szerint nem is any- nyira a „slusovicei példáról“, hanem inkább a belüzemi munkaszervezésben és irányításban szerzett tapasztalatok érvényesítéséről van szó. A slusovicei szövetkezet tagjai kidolgozták és a gyakorlatban sikerrel alkalmazzák a vállalati irányítás korszerű, rugalmas és fölöttébb hatékony módszerét, legyen szó termelésről és értékesítésről, a tudo- mányos-technikai haladás vívmányainak érvényesítéséről, az építkezési beruházásokról stb. Átgondoltan oldották meg a szövetkezet tagjainak anyagi és erkölcsi ösztönzését, a káderekkel végzett munka és a szociális fejlesztés rendszerét stb. Ezeket a tapasztalatokat több ízben és többféle módon népszerűsítették, a szövetkezet sok látogatócsoportot fogadott, és közvetlenül a vállalatnál a szakemberek egész sora tanulmányozhatta a korszerű módszereket. Ennek ellenére a szerzett tapasztalatokat a mezőgazdasági gyakorlatban inkább csak szórványosan - és korántsem komplex formában - érvényesítik. Ennek fő oka, hogy ez a rendszer fokozott igényeket támaszt a vezető dolgozókkal szemben. Azonban a gazdasági mechanizmus átalakítása ezen a területen- Ha minden jól megy, akkor április 20- ig eladjuk az utolsó, remélhetőleg 320 ezredik fej salátát is. A megüresedő viz- függönyös fóliasátrakban pedig folyamatosan készítjük a helyet a görögdinnye részére. Ezekkel a szavakkal fogadott Csömör László, a dercsikai (Jurová) Barátság Efsz kertésze, amikor az időszerű munkák felől kérdeztem. Kertészeti ágazatuk a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban nem tartozik a legnagyobbak közé. összesen 45 hektáros földterületen gazdálkodnak, s az évről évre javuló eredményeik önmagukért beszélnek. A múlt évi 5 millió 300 ezer korona teljesítmény, illetve 2 millió korona nyereség, és a részlegen dolgozók szorgalmának többszöri anyagi és erkölcsi elismerése egyaránt az ágazat fejlődőképességét igazolja.- Az új év is jól kezdődött - nyugtázta Csömör László. - A januárban kiültetett salátapalánták rendkívül gyorsan fejlődtek, így jókor megkezdhettük a szállítást. S ami szintén fontos, a minőséggel nem volt baj. Az eddig eladott mennyiség 90 százalékát első osztályú áruként tudtuk értékesíteni. A Zelenina állami vállalat dióspatonyi (Orechová Potőn) részlege a partnerünk, ők szállítják az ország különböző részeibe a tőlünk átvett zöldséget. El kell mondanom, hogy néhány évvel ezelőtt keserű tapasztalatokat szereztünk az együttműködésben, de tavaly és az idén már rugalmas a felvásárlás. A vállalkozás nyereségességének megőrzése, esetleg növelése érdekében alaposan meg kell gondolniuk, milyen növényféleségek temesztésére vállalkoznak és hogyan használják ki a termőterületet, illetve a lehetőségeiket. A másfél hektáros földterületen levő vízfüggönyös is új helyzetet teremtett, s lehetőséget kínál egyebek között természetesen a slusovicei tapasztalatok érvényesítéséhez is. Néha a mező- gazdasági vállalataink külföldre járnak tapasztalatokat gyűjteni, holott itthon is számtalan fejlett vállalat akad, melyek széles körben érvényesíthető eredményekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek. S itt nem csupán a Slusovicei, Prácei, Cíferi, Hustopeőei, Krásna Hora-i Efsz-ekre gondolok. Ezek tapasztalatait valamennyi mezőgazdasági vállalatnál érvényesíteni lehet, s nem csupán félmegoldásként, de teljes terjedelemben és következetesen. Szerintem ebben rejlik a siker titka. • Miként teszik érdekeltté a mezőgazdasági vállalatokat abban, hogy eleget tegyenek a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosítását szem előtt tartó társadalmi megrendelésnek? Miroslav Kares, Most Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy az egész gazdasági mechanizmus a társadalmi szükségletek kielégítésének fontosságát hangsúlyozza. Feltétlenül a gazdasági szabályzókat kell döntő tényezőnek tekinteni. A felvásárlási árak emelése és az alapjában véve hosszú időre meghatározott árpótlékok meghirdetése mellett létrehoztuk az áralapot, amely lehetővé teszi, hogy rugalmasabban reagáljunk a mezőgazdasági termelés alakulására. A stratégiai jelentőségű gabonafelvásárlás az állami terv kötelező mutatója maradt, s a vágóállatok felvásárlását - a baromfi kivételével - hasonló elvek szerint szabályozzuk. A feldolgozó-ipari vállalatok többségének ezenkívül még az integrációs alap is rendelkezésére áll, hogy az igényeknek megfelelően szabályozzák a mezőgazdasági vállalatok termelői érdeklődését, azokra a termékekre irányítva a figyelmüket, amelyekre a legnagyobb szükség van. • A múlt év végén jóváhagyták azokat az alapelveket, melyek értelmében a mezőgazdasági vállafóliasátraik a saláta elszállítása után sem maradnak üresen. Húszezer görögdiny- nye-palántájuk van, ezek kiültetését április első hetében kezdték meg. Évente 60-100 tonna fűtőolajat használnak fel, de még igy is megéri. A minél korábbi betakarítás és a kezdeti előnyös felvásárlási ár nyereségessé teszi a zöldségtermesztést. Évente visszatérő gondjuk a paradicsom értékesítése. Rendszerint 25 hektáron termesztik ezt a zöldségnövényt, viszont a termést eddig csak jelentős veszteséggel tudták értékesíteni, mivsl a konzervgyár nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit. A részlegvezető még most is bosszankodik, ha eszébe jut, hogy a feldolgozó üzembe folyamatosan érkezett a többszáz tonna külföldi paradicsom, miközben a szövetkezetben vagonszám veszett kárba a termés. Augusztus végéig nem vették át tőlük a leszerződött mennyiséget, így nemcsak a felvásárlási alapártól estek el a termelők, de az idény kezdetén fizetett felártól is. Mit lehetne tenni, hogy ez ne ismétlődjön meg?- Ebben az évben kísérletet teszünk a paradicsom fóliával takart talajon való termesztésével - újságolta Csömör László. - Próbaként öt hektáron alkalmazzuk ezt a módszert. Célunk, hogy megelőzzük a külföldről érkező szállítmányokat és véget vessünk az értékesítési gondoknak. A kívülálló talán el sem tudja képzelni, milyen elkeserítő, amikor a szerződés alapján megtermelt zöldség a szemünk láttára tönkremegy. Ilyesmi nemcsak velünk, de természetesen más gazdaságokkal is gyakran előfordult, ezért igyekszünk nagyobb költséggel, de korábban kitermelni és piacra adni a vállalt mennyiséget. latok pótalkatrészekkel való ellátásának új rendszerében forgalmazási felárat lehet számlázni. A CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma azzal a kikötéssel fogadta el ezeket a feltételeket, hogy a mezőgazdasági vállalatok igényeit legalább 70 százalékra ki kell elégíteni. Milyen felárat fognak számlázni abban az esetben, ha az Agrozet kereskedelmi konszernvállalat nem teljesíti ezt az igényt? S. Hlavsa, a Gottwaldov-teóovicei Efsz tagja A kérdés a kísérletező Dél-morvaországi kerület feltételeivel van összefüggésben, ahol a mezőgazdasági vállalatok pótalkatrészekkel való ellátásának új rendszerét érvényesítik. Abban az esetben, ha a forgalmazó szervezet nem olyan terjedelemben nyújt szolgáltatást, mint ahogy azt a forgalmazási felárnak az OPS 22/9/89-es számú árjegyzék alapján történő számlázásával összefüggésben az általános alapelvek megkövetelik, akkor a szállító nem számlázhat felárat a készenléti vagy azonnali szállításért. Abban az esetben, ha az új feltételek között a forgalmazó szervezet nem biztosítja a megrendelők igényeinek legalább 70 százalékra történő kielégítését, akkor az árjegyzéket kiegészítő rendelkezés értelmében a forgalmazó az el nem végzett teljesítmények költségeivel csökkentett forgalmazási árpótlékot köteles számlázni (a 89/113 Tt. számú hirdetmény 24. § értelmében). Tekintettel arra, hogy az általános feltételekről szóló, említett kiegészítő rendelkezés nem teljesen egyértelmű, a CSSZK Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma javaslatot nyújtott be a Szövetségi Árhivatalhoz, hogy a jelzett igény nem teljesítésének esetében a forgalmazási felárat csak a raktározási felár értékében számlázzák. Az olvasók kérdéseit Zdenék Hoffmann és Milán Pavlík, a Rudé právo, Eduard FaSung, a Pravda, Kádek Gábor, az Új Szó, Stanislav Ptáőník, a Zemédélské noviny és Marta Pawlicová, a Rol’nícke noviny szerkesztői közvetítették. Ritkaságszámba megy a gyógynövények termesztése Dél-Szlovákiának ezen a részén. Ez több okkal is magyarázható. Olyanokkal, mint például a kitartás, a szakértelem és a kockázatvállalás. A dercsikai szövetkezetben mindhárom tényező „összejött“. Ennek köszönhető, hogy évekkel ezelőtt kísérletezni kezdtek a gyógynövényekkel, melyeket az idén már 17 hektáron termesztenek.- A gyógyszeripar igényeinek megfelelően, jelenleg citromfüvet, orvosi bojtorjánt, borsosmentát és levendulát termelünk. Malackyból, a Slovakofarma állami vállalattól kapjuk a vetőmagot s a kész, szárított és feldolgozott drogot szintén nekik szállítjuk. Sajnos, a felvásárlók még nem rendelkeznek olyan kapacitással, hogy biztosítani tudnák az eddiginél nagyobb mennyiség átvételét. Csak olyan termelőkkel kötnek szerződést, akik részéről biztosított az elsőosztályú áru. Mi az évek során elegendő tapasztalatot gyűjtöttünk, így fejlesztenénk a termelést, ha lehetne. A kertészetnek égető gondja a munkaerők számának csökkenése. Csömör László több mint egy évtizede irányítja a kertészeti részleget. Mint mondta tíz évvel ezelőtt még 19 asszony dolgozott a dercsikai részlegen, de mostanra mindössze kilencen maradtak. A bakai részlegen pedig 15 asszony alkotja a Krascse- nits Ágnes vezette szocialista brigádot. Hiába, elmúlt az idő, amikor a falu és a környező települések asszonyai, lányai más munkalehetőség híján a kertészetben vállaltak munkát. Éppen ezért a dercsikai szövetkezetnél megbecsülik azokat, akik hűek maradtak a kertészethez és továbbra is vállalják ennek a munkának minden hátrányát. SZITÁS GABRIELLA A korai zöldség kelendőbb és drágább is A GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS NÖVELI AZ ÁGAZAT NYERESÉGÉT
