Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-10 / 84. szám, hétfő

Ijszú 3 39. IV. 10. A Szovjetunió belső gazdasági viszonyainak átalakítása A világpiaci nyitás A pártélet időszerű kérdései a CSSZK-ban Karéi Urbánek a Csehországi Pártmunkával Foglalkozó Bizottságról és a Tribuna új feladatairól Az SZKP 19. konferenciáján dön­töttek a belső mezőgazdasági viszo­nyok átalakításának további mene­téről a folyó ötéves tervben. Azért volt az szükséges, mert a foganato- . sított szervezési, jogi és gazdasági intézkedések ellenére sem követ­keztek be a szükséges markáns vál­tozások. Különösképpen érezhető ez az export alakulásában és szer­kezetének racionalizálásában. A be­hozatal szerepe csupán a minden­napi feladatok ellátására korlátozó­dik, gyakorlatilag nem érvényesül a források devizális megtérülésének alapelve és határ nélkül maradt a külkereskedelmi tevékenység ösz­tönzését célzó program. Az állami, szövetkezeti és más társadalmi vál­lalatok, egyesülések, szervezetek belső gazdasági viszonyainak to­vábbi fejlesztését célzó határozat- amelyet a szovjet minisztertanács tavaly decemberben hagyott jóvá- alapvető változásokat hozott a te­rület irányítási rendszerében. Az előkészületek folyamán a Szovjet­unió Minisztertanácsa 1986-os 991. és 992. határozatainak tapasztalata­iból és a közös vállalkozások szabá­lyainak módosításából indult ki. Április 1 - vízválasztó? A kiválasztott vállalatokon és mi­nisztériumokon kívül mindazok a gazdálkodó szervezetek, amelyek termékei és szolgáltatásai verseny- képesek, ez év április 1 -tói külkeres­kedelmi tevékenységet folytatnak a devizamegtérülés követelményé­nek szem előtt tartásával. A külke­reskedelmi tevékenység eredmé­nyessége közvetlenül a szervezet gazdálkodásában mutatkozik majd meg, hatással lesz az érdekeltségi és a devizaalapok képzésére, ugyanis tulajdon-jellegű. A vállalatok és a termelő szövetkezetek ily mó­don megfelelő teret kaptak külkeres­kedelmi ügyleteik lebonyolítására, egyáltalán a külpiacokon történő gazdasági és vállalkozói tevékeny­ség folytatására. A kiindulási alap az, hogy az álla­mi és szövetkezeti tulajdonú vállala­tok életének, aktivitásának, műkö­désének elválaszthatatlan részét képezi a külkereskedelmi, külgazda­sági tevékenység. Nemcsak a belső gazdaság megszilárdításához járul hozzá, hanem növeli az ország nemzetközi tekintélyét, elősegíti a csúcstechnika, a világszínvonalú technológiák és termelésszervezési módszerek beáramlását a Szovjet­unióba. Annak érdekében, hogy fokozód­jék a gazdálkodók szocialista vállal­kozása, javuljon a devizagazdálko­dás, bevezetik a vállalati devizaala­pok szabad átválthatóságát szovjet rubelért, szerződéses árakon a Szovjetunió belső gazdasági tevé­kenységét szabályzó bank által felü­gyelt, szervezett aukciókon. Tulaj­donképpen részlegesen szabályo­zott, rubelért történő devizaváltásról van szó. Valójában az a cél, hogy valós kép alakuljon ki a kínálatról, a devizaeszközök keresletéről, vala­mint az árfolyamokról. Ez az első gyakorlati lépés a szovjet rubel át­válthatósága felé. Új devizaárfolyamok Az említett intézkedésekkel függ­nek össze a devizagazdálkodással kapcsolatos további változások. Megszűnik az individualizált deviza- koeficiensek bonyolult rendszere, amely arra szolgált, hogy a vállalat devizában elszámolt külkereskedel­mi egyenlegét átszámolják rubelre, a vállalat gazdasági mérlegébe. Az új devizaárfolyamra a tervek szerint 1991 -ben térnek át. Ezzel összefüg­gésben utasították a Szovjet Állami Bankot, hogy más szervekkel karölt­ve az év végéig terjesszen konkrét javaslatokat a Minisztertanács elé az árfolyamok megállapításának menetéről, nagyságukról. 1990-re a rubel devizaárfolyamát a konverti-. bilis valutákhoz képest 100 száza­lékkal leértékelték. Az ilyen árfo­lyampolitika (egyébként hasonlóan az országunkban is meglévő egyté­teles árfolyamrendszer koncepciójá­ról van szó) újabb lépést jelent a va­luták átválthatósága, és ezzel együtt a nyitott gazdaság működéséhez szükséges előfeltételek megterem­tése felé. Egyidőben az új devizaárfolya­mok nagyságának megállapításával át lehet térni a vállalatok bevételei­nek devizális normatív rendszerére is. Ugyanebben az időpontban, azaz 1991 január 1-én lépnek érvénybe a hosszú távú, stabil devizanormatí- vák és a kiválasztott ágazatok, illet­ve területi komplexumok, vagy a szövetségi köztársaságok a teljes­körű devizális önfinanszírozásra tér­nek át. Az állami vállalatok és szövetke­zetek devizaalapjainak elkülönítése már az év első negyedében meg­kezdődött a tényleges devizaegyen­leg alapján. Számolnak a végtermék előállítók alvállalkozóinak devizális ösztönzésével is, éspedig szerződé­ses alapon. A Szovjet Állami Bank állapítja meg a devizaeszközök elosztásának, vagyis vállalati ala­pokba való átcsoportosításának me­netét, valamint a devizahitelek nyúj­tásának módosított eljárását. Beve­zetik a devizában megtérülő hitelek rendszerét - ennek maximális ma­gassága 5 millió rubel. Változó vámrendszer A gyakorlati lépések során jelen­tős helyet foglalnak el a vámrend­szer változásai, amelyek összhang­ban vannak az e téren megkötött nemzetközi megállapodásokkal, an­nak ellenére, hogy a Szovjetunió a mai napig sem csatlakozott ezek­hez a megállapodásokhoz. Mind­ezek azonban azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió következetesen igyekszik megteremteni a világpiac­cal való együttműködés feltételeit. Például az idén kell elkészülnie a vámtételek új díjszabásjegyzéké­nek, amely nemcsak az importált áru árképzésének alapja, - ebből kifo­lyólag a belpiaci kínálat és kereslet szabályozója - hanem a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokhoz is kiin­duló alapként szolgál, többek közt a GATT-tal és az EGK-val folyó párbeszédben. A nemzetközi megállapodásokra épülve a belpiaci gazdasági viszo­nyokat szabályozó eszközök közt 1989 január 1-től helyet kaptak a külgazdasági kapcsolatok opera­tív, nem tarifákon alapuló szabályo­zásának intézkedései is. A Szovjetunióban megengedett a világviszonylatban is reális keres­kedelmi kockázat vállalása. Annak érdekében, hogy biztosítsák a válla­latok és szövetkezetek önelszámo­lási körülményeinek stabilitását - amennyiben aktív szereplői a ha­zai gazdasági életnek - megterem­tették a szovjet exportőrök kereske­delmi kockázatának biztosítási rend­szerét. Elemzik annak lehetőségét is, hogy speciális biztosító társasá­gokat alapíthassanak. Tekintettel az átalakítás e szaka­szának átmeneti jellegére, a határo­zat számol még pár évig a régi elemek némelyikével, például to­vábbra is alkalmazzák „a vállalatok járulékos ösztönzésének módsze­tt A bonni Szövetségi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint tavaly az NSZK külke­reskedelmi forgalmából származó nyere­ség nominális értéke meghaladta a 135 milliárd márkát (75 milliárd dollárt), ami 12 milliárddal volt több, mint az előző évben. A kivitel értéke 42 milliárd márkával nőtt, és megközelítette az 550 milliárd márkát. A nyugatnémet import értéke ugyanakkor az előző évi 383 milliárd márkáról 413 milliárdra emelkedett. • A Szovjetunió és az amerikai Ford cég között tárgyalások folynak arról, hogy évi 100 ezer Scorpio típusú gépkocsit gyártana a szovjet partner. A döntés az első negyedévben várható. A cég képvi­selője szerint a gépkocsitípust Gorkijban, a Volga-gyárban készítenék. Az évi száz­ezer autó tervezett felhasználásáról kö­zölte, hogy mintegy 50 ezret a szovjet taxihálózatban állítanak üzembe, további 25 ezret hivatali használatra szánnak, és a fennmaradó részt vásárolhatnák meg magáncélra. • Chilei kormánytisztviselők és üzlet­emberek egy csoportja a nyár elején, várhatóan júniusban több szocialista or­szágot is felkeres, köztük Magyarorszá­got, a Szovjetuniót, Lengyelországot, Ro­mániát és Jugoszláviát. A látogatás célja, hogy előzetes kereskedelmi egyezmé­rét“; igényesebb termelés és export­tervek esetén olyan formában, hogy csökkentik a nyereségből történő el­vonást, hasonlóan így van ez né­hány állami megrendelés esetén is. Közös vállalkozások A határozat egyik jelentős fejeze­te foglalkozik a közös vállalkozások kérdésével. Megszűnik a szovjet partner vagyoni túlsúlyának követel­ménye, sőt a jövőben az is lehetsé­ges, hogy a Szovjetunió területén működő vegyes vállalat igazgatója, illetve elnöke idegen állampolgár le­gyen. Természetesen ezzel össze­függésben él az az alapelv, hogy a közös vállalat működését érintő főbb kérdésekben a vállalatvezetés­nek egyhangúlag kell döntenie. A dolgozók alkalmazása, a munka- viszony megszüntetése, a javadal­mazás formája, a színvonal rubel­ban történő premizálás kérdései a közös vállalat hatáskörébe' tar­toznak. Különleges feltételeket alakítottak ki a közös vállalkozások fejlesztésé­nek érdekében Távol-Keleten; ne­vezetesen az itt működő közös válla­latok három évig nem fizetnek adót nyereségükből, s utána is csak 10 százalékot. Vizsgálják a távol-keleti állami vállalatok és szövetkezetek, valamint a környező ázsiai országok vállalatainak, szervezeteinek köz­vetlen kapcsolatfejlesztését, e kap­csolatok feltételeinek megterem­tését. További változás az, hogy adó- kedvezményt nyújtanak a Szovjet­unió határain belül működő közös vállalat külföldi résztvevőjének, ha a vállalat profil fogyasztási cikkek gyártására irányul. Áz idei év első negyedében terjesztették a Szovjet­unió Minisztertanácsa elé azt a ja­vaslatot, amely „szabadkereskedel­mi övezetek“ létrehozását szorgal­mazza Távol-Keleten és az ország más részein; amely övezetekben összpontosulnának a külföldi tőke­résszel működő vállalatok. Még 1989. első felében megvitatja a Mi­nisztertanács a szovjet rubel kon­vertibilissé tételének konkrét javas­latát. Folyik a munka a különböző részvénytársaságokról szóló tör­vény előkészítésén is. A Szovjetunió belső gazdasági viszonyainak irányításába, a deviza- gazdálkodás menetébe való nagy horderejű beavatkozások jelentősé­gét kizárólag a maga komplex rend­szerében lehet megítélni. Tegyük hozzá, ezek az intézkedések szor­galmazzák a szovjet vállalatoknak a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódását, elősegítik azoknak a gazdasági vi­szonyoknak a megteremtését, ame­lyek egyúttal az egységes KGST piac fejlődésének feltételei. (A Hospodárské noviny alapján feldolgozta Sz. M.) nyékét kössenek a rendkívül alacsony forgalom növelésére. A chilei kereskedel­mi kamara szerint a helyi vállalkozók körében nő az érdeklődés a szocialista államokkal való kereskedelem fellendíté­se iránt. 6 Rohamosan fejlődik Szingapúr gaz­dasága. A növekedés aránya az elmúlt évben átlagosan 10,9 százalék volt, ami az utóbbi tíz esztendőben a legnagyobb. Az ország kereskedelmi minisztériuma szerint a legjelentősebb eredményeket az iparban érték el: a termelés 17,2 száza­lékkal nőtt. Gyengébben működött a pén­zügyi és kereskedelmi ágazat. Ezekben az arány 8,8, illetve 10,1 százalék volt. • A kilencvenes évek elején - ha addigra kiépül a tervezett új típusú tele­fonrendszer - Nagy-Britanniában fölösle­gessé válnak az utcai telefonfülkék. A Te- lepointnak nevezett rendszer segítségé­vel hordozható készülékekkel is lehet majd távbeszélgetést folytatni. Ehhez Te- lepoint-átjátszóállomások tízezreit kell felszerelni az országban. • A múlt évben tovább nőtt a japán cégek vállalatvásárlási kedve külföldön. A Yamaichi Securities Co. jelentése sze­rint a január és november közötti időszak­ban a fúziók és cégvásárlások száma 287 volt, míg az előző évben „csak“ 228 ilyen A CSKP KB Elnöksége március 10-i ülésén ügy döntött, hogy a Tri­buna c. hetilap a Csehországi Párt­munkával Foglalkozó Bizottság saj­tóorgánuma lesz. A hetilap március 15-i számának fejléce alatt már az új laptulajdonos megnevezését olvas­hattuk. Az ideológiai, politikai és gazdasági kérdésekkel foglalkozó hetilap 11. száma Karéi Urbánek- nak, a CSKP KB Elnöksége tagjá­nak, a pártmunkával foglalkozó bi­zottság elnökének A CSKP XVIII. kongresszusára készülődve c. cik­kével indul. A cikk azért is figyelemre méltó, mert részletes tájékoztatást nyújt az új cseh területi pártszerv küldetéséről, valamint a Tribuna c. hetilap új feladatairól. A Csehországi Pártmunkával Foglalkozó Bizottságnak a társadal­mi átalakítás és a demokratizáció útján járva cselekvő módon kell hoz­zájárulnia a Cseh Szocialista Köz­társaság szociális és gazdasági fej­lődésének meggyorsításához, a CSSZK állami, gazdasági és tár­sadalmi szerveiben dolgozó kom­munisták munkájának javításához. Azzal, hogy a bizottság vállalta a fe­lelősséget a CSSZK-ban folyó párt­munkáért, létrejöttek annak a felté­telei, hogy a CSKP Központi Bizott­ságának szervei nagyobb mérték­ben összpontosíthassák figyelmüket az elvi kérdésekre, az egész párt munkájának hatékonyabb irányítá­sára. Egyúttal ez az előfeltétele an­nak is, hogy a párt szervezeti felépí­tésében levő aszimmetria kiegyen­lítődjön. Hangsúlyozni kell, hogy nem a párt föderalizálásáról, hanem az egységes Csehszlovákia Kom­munista Pártja hiányzó területi szer­vének létrehozásáról van szó - írja cikke bevezetőjében Karéi Urbánek, majd a továbbiakban kifejti, hogy a bizottság fő feladatai közé tartozik a CSSZK központi szerveiben dol­gozó kommunisták, pártszervek és -szervezetek, illetve egyes kiválasz­tott állami vállalatok pártbizottságai­nak irányítása. A bizottság felel a CSSZK szerveiben a káderpoliti­káért, véleményezi a párt központi bizottsága nomenklatúrájához tarto­zó párt-, állami és társadalmi funkci­ók betöltését a CSSZK-ban, és ja­vaslatokat tesz a felsőbb a párt- és közéleti tisztségek betöltésére. Fon­tos szerepe van a bizottságnak a CSKP KB határozatai teljesítésé­tranzakciót hajtottak végre. A japánok egy-egy cég átvételéért átlagosan 1,1 milliárd jent fizettek ki. (1 dollár = 122 jen) A Firestone Tire and Rubber vállalatért a Bridgetone 2,6 milliárd dollárt adott, az International Hotels pedig 2,1 milliárd dol­lár ellenében került a Seibu Saison cég tulajdonába. • A Koreai Köztársaság nagyszabású kereskedelmi kiállítást rendez júniusban Moszkvában abból az alkalomból, hogy 1989 elején megnyílik első kereskedelmi hivatala a szovjet fővárosban. • Három dán cég megrendelést ka­pott a Szovjetuniótól egy sajtgyár felépíté­sére. A 20 millió dán korona költséggel kivitelezendő beruházást várhatóan az idei év végén kulcsrakészen adja át a Ga- dan Maskinfabrik, a Perfora AS és a Ge- nodan AS. • A nemzetközi narancslépiac csak­nem 80 százalékát tudhatják a maguké­nak a Sao Paulo környéki brazil termelők. Azon a vidéken a narancstermesztéshez megvannak az ideális feltételek, mivel egész Brazíliában gyakorlatilag nem is­merik a fagyokat, és ezért a narancslé- gyártás az amúgy jelentősen eladósodott dél-amerikai ország legnagyobb sikerei közé tartozik. Brazíliában ebből az üdítő­italból többet állítanak elő, mint például az Egyesült Államokban. A brazil metropolis környékén 52 ezer négyzetkilométeren - Belgium területének a kétszerese - ter­mesztik ezt a közkedvelt gyümölcsöt: az idén mintegy 8 millió tonnát. A fagyasztott narancssűrítmény a szójabab és a kávé után Brazília legközkedveltebb export­cikke. (M. G.) nek ellenőrzésében, a pártalapszer- vezetek politikai, szervezői és ideo­lógiai munkájának javításában, a párttagságnak és a pártonkívüliek- nek a tudományos világnézet szelle­mében történő nevelésében, az új munkamódszerek érvényesítésé­ben, illetve a társadalmi-gazdasági fejlesztés pozitív tapasztalatainak népszerűsítésében. Rendkívül fon­tos feladatának tekinti a bizottság a kultúra és a művészet fejlesztését, s a feltételek megteremtését ahhoz, hogy életünknek ez a szférája haté­konyan segítse a társadalmi átalakí­tást, az ország szocialista fejlődését. A Csehországi Pártmunkával Foglalkozó Bizottság eddigi munká­ja is bizonyítja, hogy létrehozása helyes lépés vplt, amelyet kedvező­en fogadtak mind a párttagok, mind a pártonkívülíek. Azzal a várakozás­sal tekintenek a bizottság munkája 3lé, hogy segítenie kell a hiányossá­gok felszámolását, a helyzet lénye­ges javulását minden, a CSSZK szerveinek hatáskörébe tartozó te­rületen. A szerző ezután részletezi, ho­gyan készülnek a CSSZK-ban a kommunisták a CSKP XVIII. kong­resszusára. Az előkészületekben fontos szerepük van az évzáró tag­gyűléseknek és a pártkonferenciák­nak. A figyelem előterében a társa­dalmi átalakulás és a demokratizá­lás kérdései állnak. A feladatok telje­sítése szorosan összefügg a követ­kezetes káderpolitikával. Minden te­rületen gondoskodni kell arról, hogy vezető tisztségekbe olyan dolgozó­kat válasszanak meg, illetve nevez­zenek ki, akik képesek és készek teljesíteni a gyorsítás stratégiájával összefüggő feladatokat... A kom­munisták mellett az eddiginél na­gyobb mértékben kell tisztségekkel megbízni a pártonkívüli dolgozókat, a többi politikai párt tagjait, a nőket és a fiatalokat is. Karéi Urbánek a továbbiakban rá­mutat, hogy az átalakítás és a de­mokratizálás nagy visszhangot, ked­vező fogadtatást váltott ki nemcsak a párttagság, de hazánk lakossága túlnyomó többsége körében is. A mindennapi politikai gyakorlatban azonban nem mindig sikerül az áta­lakítással való egyetértést konkrét tettekre váltani. A pártszervek és -szervezetek, minden kommunista, s az egész Nemzeti Front egyik fontos feladata, hogy ez a támoga­tás és egyetértés konkrét gazdasági és társadalmi tevékenységben jus­son kifejezésre. A Tribünétől, mint a Csehországi Pártmunkával Foglalkozó Bizottság hetilapjától azt várja a bizottság, hogy továbbra is cselekvően küzd- ¡ön a párt irányvonalának megvaló­sításáért. Hasábjain rendszeresen szót kapnak a bizottság tagjai, a CSSZK kormányának miniszterei, a CSNT Elnökségének tagjai, vala­mint a CSSZK politikai, kulturális és társadalmi életének más képviselői. Azt akarják, hogy hagyományainak megfelelően a Tribuna valóban a dolgozók nézetei és tapasztalatai cseréjének fóruma legyen. Fontos helyet kapnak a hetilapban a párt­munka kérdései, a nemzeti bizottsá­gokban és a társadalmi szerveze­tekben dolgozó kommunisták ta­pasztalatait népszerűsítő, valamint az ideológiai és külpolitikai tárgyú írások. „Azt akarjuk, hogy a Tribuna har­cos pártfolyóirat legyen, a nyílt tájé­koztatás fontos eszköze, hogy cse­lekvően kivegye részét a párt politi­kájának megvalósításából a Cseh Szocialista Köztársaságban“ -fejezi be cikkét a Csehországi Pártmunká­val Foglalkozó Bizottság elnöke. (sm) A VILÁGGAZDASÁG ÜBOs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents