Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-27 / 99. szám, csütörtök

A csehszlovák külkereskedelmi kapcsolatokban Alapvető változásokra van szükség Több mint 170 évvel ezelőtt alkotta meg Dávid Ricardo a komparatív költségek elméletét* a gazda­ságnak a nemzetközi munkamegosztásba való be­kapcsolódásából kiindulva. Az elmélet mind a szo­cialista, mind pedig a kapitalista államokban vita tárgyát képezi. A szocialista Csehszlovákiában is több álláspont alakult ki. Az ötvenes években úgy gondolták, hogy a szocializmus belső gazdasági viszonyai között nincs helye az elméletnek. Ké­sőbb felfedezték a Ricardo-elmélet ún. racionális magját, és különböző módosított koncepciók láttak napvilágot. Manapság, a világméretű munka- megosztásba való bekapcsolódás révén általáno­san elismerjük a komparatív előnyök logikáját, annak szocialista változatát. Ez annyit jelent, hogy a komparatív előnyök elismertetésére tett erőfeszí­tések mellett helyet kap a kölcsönös előnyök alap­elve is, továbbá a kevésbé, valamint a fejlett orszá­gok közötti szintkülönbség kiegyenlítésére való törekvés, végül pedig a szocialista változat leküz­dötte a Ricardo-elmélet statikusságát. KOMMENTÁLJUK La kás(sz) építés Csehszlovákiában a tömeges lakásépítés a hatvanas évek első felében kezdődött. Az akkortájt tapasztalható lakáshiány miatt nem lehetett más a cél, mint gyorsan, viszonylag olcsón, sok lakást építeni. A kérdés az volt, hogy miképpen? Mint ismeretes, a választás a panelépítkezésre esett. Igaz, több jeles hazai építésznek is fenntartásai voltak ezzel a nagyfokú tipízációt kívánó építkezési móddal szemben - mondván, hogy általa jellegtelenné, egyhangúvá válnak váro­saink, hogy a „házgyárak“ feltételeihez igazított alig néhány háztípus majd megbontja az ország egyes tájainak sajátos arculatát, hogy a lakók sem fogják igazán jól érezni magukat az uniformizált lakótelepeken stb. Csakhogy akkor mindennél fon­tosabb volt mihamarabb jobb lakáskörülményeket teremteni valamennyi család számára. Sokáig úgy tűnt, jó úton haladunk a lakáskérdés fokozatos megoldása felé. Időközben azonban kiderült, ez inkább csak a lakások számát tekintve igaz - még ha az építőipart ma is amiatt éri a legtöbb bírálat, hogy évről évre kevesebb lakást épít a tervezettnél. Jelenleg ugyanis már sokkalta több embert érint a lakások minőségének problémája és az új lakótelepek hiányos­ságaiban gyökerező sok-sok megoldatlan kérdés, mint maga a lakáshiány. Nem véletlenül hangzik el egyre gyakrabban különböző fórumokon, hogy az építőipar és a lakásépítésben érintett szervek, szervezetek munkájának eredményességét helytelen kizárólagosan az átadott lakások száma szerint meg­ítélni. Örvendetes, hogy fokozatosan a háttérbe szorul az a szemlélet is, mely szerint az esztétikailag általában igénytelen, nem is mindig célszerű házgyári lakások képviselik a modern építészet követendő irányvonalát. A baj csupán az, hogy a lakó­telepeket tervező építészek még most js keveset tehetnek a szó valódi értelmében vett architektúráért. Hiszen az épületek belső terének és küllemének megformálása, illetve kiképzése továbbra sem igazán az ő elképzeléseik, hanem sokkal inkább az építőipar diktálta követelmények szerint történik. Lehet, hogy már nem sokáig? Az SZSZK Fejlesztési és Építőipari Minisztériumának képvise­lői ugyanis a közelmúltban épp a lakásépítés jelenéről és jövőjéről tartottak sajtótájékoztatót, amelyen hangsúlyozták, szeretnék, ha a jövőben e téren minőségi változások történné­nek. Elmondták, hogy az oly sokat bírált házgyári lakások építése közben más, korszerűbb szerkezeti megoldásokkal is próbálkoznak, nem is eredménytelenül. Ezentúl nagyobb teret kívánnak biztosítani az építészek fantáziájának, szakértelmének és jobban tiszteletben fogják tartani a családok elvárásait mint eddig. Ez biztató jel! Az viszont már kevésbé, hogy a 9. ötéves tervidőszakban a lakóházak építésénél a befejező munkák volumenét a jelenlegi­hez képest 25 százalékkal csökkenteni akarják. Nem mond-e ellent ez a célkitűzés a korábban említetteknek? A lakók az újonnan átadott lakásokban eddig is áttapétázták, vakoltatták a faiakat, csempéztették a fürdőszobát, a balkon és loggia talaját, parapétfalát..., mert úgy érezték, befejezetlen épületbe költöz­nek. Márpedig az el nem végzett iparosmunkák pótlására a jövő­ben sem lesz túlságosan sok lehetőség. Vagy a lakók lesznek kénytelenek az eddiginél is buzgóbb „csináld magad“ mozgalom keretében - elvégezni mindazt, amit az építőknek kellene, vagy pedig a házgyárakban fogják „készebbre“ csinálni a lakásokat. A fejlett építőiparral rendelkező órszágok szakemberei a la­kásépítéskor épp az iparosmunkákra fordítanak különösen nagy figyelmet, hiszen azok alkotják az alapját a lakásszépítésnek. Csakhogy ott folyamatos az anyagellátás, jó lehet a munkaszer­vezés. Jut eszembe: nem kellene először nálunk is az ilyen alapvető feltételeket megteremteni? Lehet, hogy a végén még az iparosmunkákra is maradna idő. BARANYAI LAJOS Cél: az exportképesség erősítése Az elmélet ily módon a csehszlo­vák gazdasági viszonyok világos ki­indulási alapjává nőtte ki magát. Belső gazdasági viszonyaink szem­pontjából nagyon fontos kérdésről van szó, mert ezeknek a viszonyok­nak olyan mértékben kellene változ­niuk, hogy a gazdaság intenzifikálá- sában radikális növekedés álljon be. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a csehszlovák népgazdaság export- képességének alapvető megerősí­téséről van szó, vagyis a komparatív előnyök érvényesüléséről, a kompa­ratív hátrányok mintegy elnyomásá­ról, amelyek átvetítődnek a belső gazdasági viszonyokba, illetve azok eredményességébe. A csehszlovák népgazdaság komparatív előnyei perspektivikusak, másként fogal­mazva kompromisszumoktól mente­sen alkamazzuk őket, hogy bekövet­kezzen a szükséges áttörés a nem­zetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk mértékében és minőségében. Mint ismeretes, Csehszlovákia komparatív előnyeinek hosszú távon az ipari hagyományokból, a saját és a szerzett tudományos-műszaki is­mereteken alapuló, igényesebb ter­mékek kifejlesztésének képességé­ből, a technológiai innovációból és a tapasztalatokból kell építkezniük. Ne feledkezzünk meg az erős és viszonylag komplex alapkutatás nyújtotta lehetőségekről sem! A fel­sorolt tényezők közé sorolhatjuk a kultúrát, és a csehszlovák szak­emberek műszaki leleményességét, találékonyságát, amely tulajdonsá­gok megteremtik a bonyolult terme­lési technológiák viszonylag gyors elsajátításának lehetőségét, ilyen műszaki problémák megoldását, amelyek kevesebb termelési ta­pasztalatokkal rendelkező országok dolgozóinak esetleg gondot jelen­tenek. A csehszlovák népgazdaság alapvető komparatív előnyei közé tehát azok tartoznak, amelyek a tu­dományos-műszaki haladás ered­ményeire támaszkodnak, továbbá a hagyományos iparágak, az egyedi - főként művészeti jellegű termelés; a kézművesség szempontjából igé­nyes tevékenységet folytató intellek­tuális termelő csoportok is hordoz­nak komparatív előnyöket. Hosszú távon ezeknek az előnyöknek meg kell mutatkozniuk gazdaságunk vo­lumenében, földrajzi paraméterei­ben, adottságaiban, ami annyit je­lent, hogy a szakképzett munkaerő a szükséges háttérrel együtt megte­remti a turizmus, az idegenforgalom növekedésének lehetőségeit, a kül­földieknek nyújtandó közlekedési, pénzügyi és szerviz-szolgáltatások széles skálája révén. A hatékony fejlődés alapja A felsorolt komparatív előnyök ki­használása mellett nem feledkezhe­tünk meg az olyan különböző külföl­di áru- és egyéb „csatornák“ felszá­molásáról, amelyek ezidáig a relatív hátrányok hordozói - összevetve a nemzetközi munkamegosztással. Ezek a hátrányok az ipar, az ipar szerkezetének - különösképpen a gépipar szerkezetének - arányta­lanul széles termékskálájából ered­nek, nemkülönben a tudományos­műszaki haladás eredményeinek alacsony fokú alkalmazásából, vala­mint abból a tényből, hogy a cseh­szlovák exportban jelentős a nyers­’ Külkereskedelmi elmélet, amely sz.erint minden országnak előnyös olyan termékek előállítására, illetve exportjára szakosodni, amelyeknek termelésében a költségek tekinteté­ben nagyobb az előnye (kisebb a hát­ránya) és helyettük olyan árukat im­portálni, amelyeknek termelésében az előnye kisebb (a hátránya na­gyobb) - a szerk megjegyzése anyag- és energiahányad, sok a tu­dományos kutatás szempontjából igényes termék. A komparatív elő­nyök kihasználásának csehszlovák stratégiája ki kell, hogy egyenlítse a csehszlovák gazdaságnak az ipa­rilag fejlett államokhoz viszonyított komparatív előnyeinek megítélésé­ben mutatkozó szélsőségesen opti­mista és pesszimista"szemléletet. A belső gazdasági viszonyok ha­tékony fejlődésének egyik alapját képezik a komparatív előnyök, a vi­lággazdaság megoszlása szerint el­térőek az előnyök érvényesülésének feltételei és következményei. Nép­gazdaságunk szempontjából kulcs­kérdés a komparatív előnyök rende­zése a szocialista országokkal szemben, mert bővül a kölcsönös kapcsolatok köre, olyanoké is, ame­lyek nincsenek egyensúlyban a tisz­tán gazdasági tényezőkkel megha­tározott alapelvekkel. Nem kevésbé jelentős Csehszlo­vákia szempontjából a nem szocia­lista országokkal szembeni kompa­ratív előnyök perspektivikus kimun­kálása - így a fejlett Nyugat-Európá- val, az iparilag felzárkózókkal, és a fejlődő országokkal szemben is. A komparatív előnyök kiépítésében, érvényesítésében mutatkozó kü­lönbségek attól függően alakulnak, milyen országról van szó, valamint a csehszlovák és az illető ország gazdaságának színvonalbeli kü­lönbségétől, illetve a munkatermelé­kenységben, a költségekben, az árakban mutatkozó eltérésektől. Tu­lajdonképpen a jelenlegi és a jövő­beni gazdasági színvonalak, az egyes országok és Csehszlovákia reális összehasonlításáról van szó. Vitathatatlan, hogy Csehszlová­kia belső gazdasági viszonyai opti­malizálásának döntő feltétele a kül­piacokra szánt termelés minőségé­nek és versenyképességének javí­tása, ezen a téren a világszínvonal elérése. A folyamat közelítené egy­máshoz a komparatív előnyökben meglévő jelentős különbségeket, ér­tendő ez alatt a belső gazdasági viszonyok és a szocialista, valamint a nem szocialista országok közötti különbség, amely azoknak az áru­alapoknak az eltéréseiben tükröző­dik vissza, amelyekkel Csehszlová­kia ezeken a területeken kereskedik. A másik oldalon számolni kell azzal, hogy hazai gazdasági viszonyaink­ban még sokáig éreztetik hatásukat a komparatív előnyök kihasználásá­nak specifikumai, különösen a két legnagyobb országcsoport, a kapita­lista és a szocialista országok vi­szonylatában. Szabad utat a szakosodásnak Gazdaságunk komparatív elő­nyeinek kihasználásában továbbra is meghatározó lesz a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal folytatott együttműködés, mégpedig az 1988-ban jóváhagyott, a nemzet­közi szocialista munkamegosztás­nak 1991-2005 közötti időszakra szóló együttes alapelvei, és a többi, a KGST-ben megkötött kétoldalú megállapodások alapján. Ha összehasonlítjuk országunk gazdasági színvonalát a többi KGST-tagállaméval, nyilvánvaló, hogy Csehszlovákia a szocialista or­szágok többségével szemben a jö­vőben is érvényt szerezhet exportjá­ban abszolút és komparatív előnyei­nek. Ez az előny már kisebb az importban, tekintettel a gazdasági szabályozók valós hatására és a kölcsönös csere történelmileg ki­alakult meghatározottságára. Ilye­nek például a kétoldalú kiegyenlíté­sek, az áruk felosztottsága, a való­ságtól elszakadt árfolyamok, érték- és árviszonyok stb. A csehszlovák gazdasági reform szempontjából fontos lenne, hogy kezdeményező módon, minőségileg új szintre emeljük belső gazdasági viszonyaink kapcsolatát is, az egyes fejlett, jobbára európai tőkés orszá­gokkal, illetve az ipari fejlődés útján megindult államokkal. Bár Cseh­szlovákia e piacokon nem rendelke­zik - és minden bizonnyal a közeljö­vőben sem fog rendelkezni - abszo­lút előnyökkel, mégis jelentős ered­ményeket érhet el gazdaságának intenzifikálásában, ami végered­ményben sokban függ a komparatív előnyöktől, vagyis a választástól: az alternatív saját termelés, illetve a megfelelő import között. Vegyük szemügyre a következő tényt: ha összehasonlítjuk Cseh­szlovákia belső gazdaságában a va­lós árfolyamviszonyok között számí­tott szocialista részvételt a többi KGST-tagállamban kialakult hely­zettel, megállapíthatjuk, hogy Bulgá­riát kivéve ez a kapcsolatrendszer aránytalan - többek közt a nyolcva­nas évek elején megindult, KGST- piaci ármozgások közvetkeztében. Ki kellene törnie gazdaságunknak a túlságosan is széles körű szako­sodásból, amely logikusan követke­zik az egyetlen partnerre alapozott viszonyból. A szocialista országok túlzott részaránya Csehszlovákia belső gazdasági viszonyaiban egy­részt az árak hatására csökkenhet, és egyúttal a kontrakt árképzés fo­kozatos visszaeséséhez vezet a KGST nyersanyagpiacán, amely bizonyos időeltolódással követi a vi­lágpiaci ármozgást. A felsorolt lehetőségeket ki kell használni. Végeredményben ez az egyetlen reális lehetőség arra, hogy Csehszlovákia a szocialista közös­ség tagjaként formálja újjá saját sza­kosodási és együttműködési profil­ját, a szocialista nemzetközi munka- megosztás kollektív koncepciójának feladatai során. Országunk egyike a technológiailag igényesebb, vi­szonylag szűk körű termékek ex­portőreinek, amely termékek nem készülnek nagy szériákban, de je­lentős helyet foglalnak el az illető ágazat fejlesztésében, a speciális szolgáltatások nyújtásában. MICHAL VORÁÓEK pen eszményinek tűnő ideiglenes helyet. A varráshoz szükséges anyagok megvá­sárlása sem problémamentes. A város­ban ritkán jutnak hozzá jó minőségű anyaghoz kellő mennyiségben. A legtöbb esetben Ipolyságon (Sahy) szerzik be.- Mi csak természetes alapanyagok­ból készítjük termékeinket, a műszálasat mellőzzük. S áruválasztáskor figyelembe vesszük a vásárlók igényeit is. Egyébként a megrendelt árjegyzék megérkezésére nagyon sokat kellett vámunk. Amíg nem volt kéznél, addig igyekeztünk egy mérsé­kelt, közepes árszintet megállapítani. Ta­pasztalatom szerint, aki vásárlás céljából tér be hozzánk, az örül, hogy itt végre megtalálta a más üzletekben hiába kere­sett szoknyát, blúzt, nadrágot. Eddig ke­vesen elégedetlenkedtek az árakkal. Az elején egy kis gondot okozott a ki­rakat elrendezése. Hogyan és miként te­gyék vonzóbbá a vásárlók számára? Vé­gül egy gimnazista lány segítségével ala­kították ki mai formáját.- Itt Királyhelmecen az ellátási gondo­kon is segíthetünk - állapítja meg Rózsa. - Sok felesleges futkározástól szabadít­hatnánk meg a kisgyermekes anyákat. Igyekszünk minden erőnket a jó minősé­gű áru készítésére összpontosítani. A kí­nálatot megpróbáljuk fazon és szín sze­rint változatossá tenni. A kezdeti hetek tapasztalatai kedvező­nek bizonyultak. Egyelőre gyermekruhá­kat varrnak és árusítanak hétéves korig, de az érdeklődésre való tekintettel a jövő­ben bővíteni szeretnék a kínálatot. Annak reményében, hogy az idősebb korosztály is szívesen látna a pultokon divatos ruhá­kat. Jelenleg csak ketten dolgoznak, de ha a szükség úgy kívánja, alkalmazni fognak varrónőt is, aki mint kisegítő mun­kaerő dolgozna. Céljuk tehát bizonyítani, eleget téve a vásárlói igényeknek. ISKI IBOLYA ízléses és kelendő az áru... (Bogoly János felvétele) ÚJ SZÚ 4 1989. IV. 2 Vállalkozás - gondokkal Királyhelmec (Král’ovsky Chlmec) ke­vésbé forgalmas részén nem is olyan régen egy francia feliratú kis üzlet nyílt: Bébi butik. Kirakata ötletes és tetszetős gyermekruhákkal csalogatja beljebb a vá­sárlót. Az ajtón belépve csengő jelzi a vá­sárló érkezését, majd üde és kellemes szavú elárusítónő jelenik meg a pult mö­gött. Igazi butiknak beillő hangulat fogadja az érkezőt: a sötétbarna faburkolaton kü­lönféle gyermekruhák kínáltatják megvé­telre magukat. Petrek Rózsa és Gyurkovics Mária ez év februárjában nyitott gyermekruházati cikkeket árusító butikot. A Királyhelmeci Városi Nemzeti Bizottság helyi gazdálko­dási és mezőgazdasági osztályán öröm­mel fogadták tervüket. Sedlák István, az osztály vezetője támogatást ígért az ügyek intézésében. A Terebesi (Trebisov) járásban viszont érdeklődéseikre nem egyszer vállvonogatással feleltek. A bolt nyitásáig az iratok megszerzéséért folyó hajszából a rokonok és az ismerősök sem maradhattak ki. Honnan is jött az ötlet?- Először is azzal kezdeném - sorolta az előzményeket Petrek Rózsa, az egyik üzlettárs hogy két kisgyermekem van. Egyszerűen nem tudtam őket öltöztetni, mert sajnos az itteni üzletek kínálata elég szegényes. Döntöttem. Varrni fogok, leg­alább saját ötleteimet is megvalósítha­tom. S mi lenne, ha többet is készítenék egy-egy darabból? Valahogy így született meg az ötlet - butikot nyitni. Elhatározá­somat a barátnőm is támogatta, akinek szintén kiskorúak a gyerekei. Együtt kezdtük el az iparengedély utáni talpalást. Az iparengedély kiváltása után újabb problémát kellett megoldaniuk. Hol is le­gyen az üzlet? Csak hosszas nézelődés, érdeklődés után találták meg a nem ép-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents