Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1989-04-27 / 99. szám, csütörtök
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért új szú 5 1989. IV. 27. Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát A gazdasági propaganda és a szemléltető agitáció feladatai a Nyugat-szlovákiai kerületben Döntő feladatnak tekintjük a CSKP KB 7., 9. és 10 ülése után, hogy útmutatást adjunk az átalakítás gyakorlati megvalósításához. Egyidejűleg szükségesnek tartjuk, hogy ezt a folyamatot összekapcsoljuk a széles körű munka- és állampolgári aktivitással. Ez megköveteli a tömegpolitikai munkától a gazdasági propagandától és agitációtól, hogy szorosabban kötődjön a dolgozók és az állampolgárok kollektíváinak életéhez, hatékonyabban befolyásolja és nyerje meg az embereket az átalakításnak. Ugyancsak kívánatos, akcióképességének és mozgósító hatásának növelése. Olyan munkaformák és -eszközök keresése, amelyek pozitív fordulatot hoznak az emberek gazdasági és politikai gondolkodásába, és segítenek aktivizálásukban. Hatékonyabban kell kibontakoztatni az önelszámolást és önfinanszírozást, és lényegesen bővíteni a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás különböző formáit. A gazdasági mechanizmus átalakítása céljainak megvalósítását nem szabad elszakítani az egyes munkahelyek mindennapi feladatainak teljesítésétől. A követelmény az, hogy propagandánkkal hozzájáruljunk az egyes munkahelyek évi, negyedévi, illetve havi feladatainak ismertetéséhez. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell szentelnie az Intenzifikálás 1990 programjának. Hatékony propagandával el kell érni, hogy a dolgozók közvetlenebbül járuljanak hozzá megvalósításához és nyilvános ellenőrzéséhez. Ezeknek a programoknak a következetes teljesítése előfeltétele annak, hogy a kerület áttérjen az intenzív gazdaságfejlesztésre. A gazdasági propaganda feladata, hogy megvilágítsa a tudo- mányos-műszaki haladás eredményei gyors gyakorlati alkalmazásának szükségességét. Rá kell mutatnia azon feladatok időben való teljesítésének fontosságára, amelyek a KGST komplex tudományos-mű- szaki együttműködésének 2000-ig kidolgozott programjából adódnak, ugyanakkor elő kell segítenie a szocialista országok egyes vállalatai közvetlen kapcsolatainak elmélyítését. Támogatnia kell az újítók igyekezetét, amely arra irányul, hogy pótolja a tőkés országokból behozott műszaki felszereléseket. Ugyancsak segítenie kell a behozott gépek és nyersanyagok hatékony kihasználására irányuló törekvéseket. Maga az élet állítja a gazdasági propaganda elé, hogy küzdjön a munka hatékonyságának növeléséért, az anyagi ráfordítások csökkentéséért és a nem kívánt készletek és a beruházásos építkezések számának visszaszorításáért, a munka minőségének javításáért. Fontos területe kell, hogy legyen a gazdasági propagandának a jutalmazásban mutatkozó egyenlősdi- ség kiküszöböléséért folytatott harc s a dolgozók szociális ellátása mint az igényes feladatok megnyerésére irányuló törekvésünk feltétele, a dolgozók azon törekvésének támogatása, hogy javítsák munka- és életkörülményeiket. Fontos hangsúlyozni szintén a szocialista demokrácia elmélyítésének szükségességét a munkakollektívákban, támogatni a dolgozók igyekezetét a vállalatoknál a szocialista önkormányzat megteremtésére és konkrét részvételüket az igazgató és más gazdasági vezetők megválasztásában. Szükséges hatni aktív részvételükre a terv és általában a döntések kialakításában. Természetes, hogy kerületi méretben nem lehet átfogni a gazdasági propaganda minden területét és tárgyát. Ezeket közvetlenül a munka és állampolgári közösségekben kell kialakítani. Elsősorban a gazdasági vezetőktől várjuk el, hogy fokozottabban kötelezzék el magukat, ötleteket, tényeket és érveket adjanak a gazdasági propaganda megvalósítói számára, és folyamatába fokozatosabban kapcsolódjanak be. A CSKP KB 10. ülése határozatainak teljesítésében jelentős helyet foglal el a szemléltető agitáció. Az eddig elért eredmények ellenére - ahogy ezt az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának októberi ülésén hangsúlyozták -, a szemléltető agitáció továbbra is a leggyengébb láncszeme kerületi viszonylatban a tömegpolitikai munkának. Tartalmában nem megfelelően reagál a dolgozó és állampolgári kollektívák kulcsfeladataira. Túlteng benne a tájékoztató jelleg, ahelyett, hogy nagyobb figyelmet szentelne a pozitív példák propagálásának, kritikusan felfedné a visszásságokat. Hiányzik belőle a mozgósító és lelkesítő töltet. Nagyon elmaradott a szemléltető agitáció városaink új lakótelepein. Arra kell törekedni, hogy szorosabban kapcsolódjon össze életünkkel és munkánkkal. Megkülönböztetett szerepet kell kapnia benne a gazdasági mechanizmus átalakításának és a szocialista önigazgatás kibontakoztatásának. Ennek keretében hatékonyabban kell megismertetnie a dolgozókat a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelveivel, az új törvényekkel, s azokkal a feladatokkal, amelyek a munkakollektívák számára belőlük adódnak. Szükséges megvilágítaniuk az önelszámolás, az önfinanszírozás lényegét, és a választott önkormányzati szervek működését. Hatékonyabban kell befolyásolniuk á brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás kiterjesztését, a munkahely mindennapi feladatainak teljesítését, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb gyakorlati alkalmazását, a termelés minőségének és hatékonyságának javítását. Föl kell vennie a harcot a fogyatékosságokkal, a nemtörődömséggel, a technológiai és munkafegyelem megsértésével s az igazolatlan mulasztásokkal. Nagyobb figyelmet kell fordítania a kritika konkrétságára és konstruktív voltára. GEJZA LAKATOS, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának politikai dolgozója Szigorúbban a fegyelemsértők ellen A CSKP KB 7. és az azt követő ülésein elfogadott határozatok iránymutatóak a pártalapszervezetek számára, hogy az átalakítás időszakában miként tegyék munkájukat még hatékonyabbá. Az alapszervezetek igényes feladataik teljesítéséhez a pártszervektől sokoldalú segítséget kapnak. Az SZLKP Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága szervező és irányító tevékenysége elsősorban arra irányul, hogy a pártalapszervezetek munkájában váljanak általánossá az újszerű munkaformák és módszerek, s végérvényesen szűnjön meg a több helyen még mindig meglévő formalizmus és következetlenség, sehol se becsüljék alá a széles körű eszmecsere fontosságát és jelentőségét. Gondokat és problémákat okoz, hogy a párttagok egy része nem elég aktív. Nem segíti hatékonyan az alapszervezet munkáját, és lakóhelyén is távol marad a politikaiközösségi élettől. Munkájával nem mutat jó példát, ami a kommunista alapvető kötelessége. A passzív tag csökkenti a pártalapszervezet tekintélyét és akcióképességét. A CSKP KB 9. ülésén egyértelműen kimondták, hogy az aktivitásra való ösztönzés valamennyi lehetőségének kimerítése után a pártnak tartósan passzív tagjától végérvényesen meg kell válnia. Egy ilyen döntés előtt azonban az alapszervezet pártbizottságának a saját munkáját is önkritikusan kell elemeznie, hogy nin- csenek-e tevékenységében a pasz- szivitást előidéző hibák és hiányosságok. A gyakorlat ugyanis egyértelműen bizonyítja, hogy az alapszervezetek meghatározó ereje ott nagyobb, ahol a politikai és káderkérdések valamennyi kommunista napi gondjaivá és ügyévé válnak, s ahol a meghatározó feladatok teljesítésének ellenőrzésébe a tagság egészét bevonják. A pártszervezetek munkájában további hiányosságok is előfordulnak. Amint ismeretes, a CSKP KB 7. ülése 1987 decemberében új irányMerészen és alkotóan a pártmunkában A jelenlegi időszak folyamatait a Lévai (Levice) járásban mindenekelőtt az új gondolkodásmód és a feladatok újszerű megoldása szempontjából tartjuk döntőnek. A CSKP KB 9. ülése óta már pár hónap eltelt. De vajon növekedett-e a pártmunka hatékonysága? Nyugodtan és felelősségteljesen megállapíthatjuk, hogy az alapszervezetek önállóan végzett munkája fordulatához érkezett, és javult a párt- pnunka az egyes szervekben és szervezetekben. Legfontosabbnak tekintjük, hogy az átalakítás élén az SZLKP járási bizottságának kommunistái haladjanak. A bizottság munkastílusának és -módszerének előzetes elemzése után, melyet a CSKP KB 9. ülését követően végeztünk el, 1988 szeptemberében azt kutattuk, miként javíthatnánk munkánkon. Ennek az ülésnek a tapasztalatai azt mutatják, hogy ha a párt vezető szerepét érvényesíteni akarjuk az átalakításban, a társadalom jelenlegi követelményeinek megfelelően át kell alakítanunk munkánk formáját. Ehhez megtettük az első lépéseket. Valamennyi pártszervben és szervezetben és az alapszervezetekben olyan atmoszférát alakítottunk ki, hogy a kommunisták kifejthessék véleményüket valamennyi kérdéssel kapcsolatban. Ez fokozottabb elkötelezettséghez vezet. Az SZLKP járási bizottságának tanácskozásain és az elnökségben túlsúlyba jutott a problémák tárgyszerű megoldása. A megtárgyalt anyagok elemzőbbek. Tüzetesen vizsgálják a káder- és a politikai nevelőmunkát, valamint az ellenőrző tevékenységet. Jobban sikerül érvényesítenünk a kollektív vezetés lenini elvét a járási bizottságban. Természetessé válik, hogy a járási szerv üléseinek előkészítésében a bizottság egyre több tagja és tagjelöltje, valamint a bizottságok és az apparátus tagjai vesznek részt. Pártszervezetünkről szólva elmondhatjuk, hogy a pártmunka stílusának és módszerének megváltoztatására törekszünk, mégpedig a CSKP KB 9. ülésének szellemében. Az SZLKP JB bizottságainak ülését közvetlenül az alapszervezeteknél vagy az üzemi szervezeteknél tartjuk. Ez a módszer bevált, mivel segít a problémák megoldásában közvetlenül a helyszínen. A legutóbbi ülését a pártélettel foglalkozó bizottság Tekovské Luziankyban a SZLKP helyi szervezetében tartotta. Az ifjúság nevelésével foglalkozó bizottság Zselizen (¿eliezovce), a SZISZ városi bizottságán tartotta tanácskozását. Figyelmünk középpontjában a pártalapszerve- zeteknek nyújtott segítség áll. Úgy irányítjuk őket, hogy leküzdhessék elszigeteltségüket, hogy folyamatosan foglalkozzanak a munkahelyi vagy a lakóhelyi problémákkal, az emberek nézeteivel, észrevételeivel, s ezeket elvszerűen oldják meg. A demokratizálás folyamata a viták nyíltságában mutatkozik meg elsősorban, fogyatékosságuk pedig abban, hogy mindenekelőtt a kritikára összpontosulnak és még csak nem is a saját soraikra, hanem a szervezet hatáskörén kívülre. Másrészt egyes fogyatékosságokat fölnagyítanak. A 10. központi bizottsági ülése és az SZLKP járási bizottsága ideológiai kérdésekkel foglalkozó ülése után nagyon sok tennivaló vár ránk a politikai tömegmunka terén. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tömegpolitikai munka egyes formái ma már idejétmúlttá váltak, és nincs kellő hatásuk. A gyakorlat például *azt igazolja, hogy a személyes kapcsolatot semmilyen más forma sem pótolhatja. Épp most, a demokratizálás és az átalakítás folyamatában lesz egyre nagyobb jelentősége. Ezért fejlesztjük a személyes agitáció hagyományos formáit, de továbbra is tartunk nyilvános pártgyűléseket, s agitációs napokat, vitákat és Gottwald-napokat rendezünk. A pártmunka hatékonysága növelésének egész sor új módszere van. Arról van szó, hogy nagyobb bátorsággal keressék, próbálják ki az új módszereket. Több kezdeményezésre, ötletességre van szükség, hogy a 9. ülés határozatait megvalósíthassuk. A CSKP XVIII. kongresszusa előkészítésének időszakába léptünk. Az évzáró pártgyülések, az üzemi plenáris ülések és a pártkonferenciák elemzik, hogy a gyakorlati tevékenységben a pártszervek és -szervezetek, valamint a kommunisták mennyire sajátították el a politikai vezetés új módszerét, mennyire szilárdították meg a dolgozókkal és a többi állampolgárral fenntartott kapcsolataikat. Ehhez mélyrehatóan elemezni kell valamennyi munkahely politikai helyzetét, a munka- és állampolgári közösségek hangulatát, s nem szabad mellőzni semmilyen problémát, a dolgokat, melyek összefüggenek az emberek életével és munkájával, reálisan kell látnunk és megítélnünk. Az évzáró taggyűlések előkészítésénél egyebek közt arra kell összpontosítani figyelmünket, hogy a kommunisták, a vezető beosztású gazdasági dolgozók milyen mértékben vesznek részt a gazdasági mechanizmus átalakításában. S arra is, milyen ütemben sikerült elsajátítanunk az új munkamódszereket és milyen tartalmat tudtunk adni munkánknak, s főleg azt, hogy ez a törekvés milyen eredményeket hozott. Joggal várjuk, hogy minden pártszervezetben támogatni fogják a merész eljárásokat, mindent ami új, haladó; hogy így fokozzák a párt akcióképességét. IVÁN KAFFEL, az SZLKP Lévai Járási Bizottságának titkára elveket hagyott jóvá a fegyelmi eljárásról és a tagsági kérdésekről. Ellenőrzések és elemzések tapasztalatai bizonyítják, hogy ilyen összefüggésekben még mindig nem következett be számottevő változás. A CSKP KB Elnökségének Levelével a pártalapszervezetek félévenként foglalkoznak, de a levélből adódó feladatok teljesítésének értékeléséből csak ritkán látható, hogy a korábbiakhoz képest a helyzet menynyiben javult, illetve milyen mértékben rosszabbodott. E fontos dokumentummal összefüggő határozatok ugyanis sok helyen formálisak, így teljesítésük a kívánt eredményt nem hozza meg. A járásban a kommunisták és a tagjelöltek száma, megközelíti a tízezret, de az 1988-as évben lezárt 127 vétségi eset nem tükrözi reálisan a tagság viszonyulását a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelveihez. A fegyelmi vétségek összesítéséből kitűnik, hogy a tagok csak 85 esetben szavaztak a pártbüntetés mellett, és a büntetések hatvan százalékában a legenyhébbet választották. Ez is bizonyítja, hogy egyes pártszervek és -szervezetek a CSKP KB 7. ülésén a fegyelmi tevékenységgel és a tagsági kérdésekkel kapcsolatosan elfogadott irányelvek érvényesítésében az elmúlt évben sem voltak eléggé következetesek. Például a járásbíróság tavaly a szocialista törvényesség durva megsértése miatt a járásban jogérvényesen tizennyolc párttagot ítélt el. Párhuzamosan pártvonalon a felelősségre- vonásra csak tizenöt esetben került sor. Tizenkét egyén esetében a taggyűlés megszavazta a pártbüntetést, három esetben pedig az elvtársi kritika mellett döntött. Elmarasztalóan kell szólni például a hur- banovói Dunajplod pártalapszeive- zetéről, amelynek egyik tagját a járásbíróság testi sértés bűntette miatt vétkesnek mondta ki, de a pártalapszervezet bizottsága tagját pártvonalon az ítélet jogerőre való emelkedése után sem vonta felelősségre, mert kételyeik voltak a bírósági ítélet igazságosságát illetően. A járási ellenőrző és revíziós bizottság 1988-ban az elveszített eredeti helyett tíz esetben hagyta jóvá a tagsági könyv másodpéldányának kiadását. Néhány esetben, mint például a Mezőgazdasági Felvásárló és. Terményellátó Vállalat nemesócsai (Zemianska Olőa) pártalapszerve- zetében az eljárás két ízben indokolatlanul hosszú volt. Ugyancsak rugalmatlanságok mutatkoznak a párttagság felfüggesztésekor. A pártalapszervezetek ahelyett, hogy igyekeztek volna megszerezni a szükséges adatokat tagjuk vétkességéről, kivárták, amíg az illetékes szervek megküldik az információkat. Nem kis hiányosságok mutatkoznak a kádertartalékok kiválasztásában és felkészítésében is. Egyrészt a pártalapszervezetekben, másrészt a járási pártbizottság ipari osztályán is. Ezt bizonyítja, hogy négy helyen a gazdasági vezető személyének cseréjét a járáson kívüli kádertartalékkal lehetett csak megoldani. Az elmondottak alapján egyértelmű, hogy több pártalapszervezetben a tevékenység hatékonyabbá tételének még nem találták meg a megfe lelő módjait. Az olyan munkaformák általánossá tétele, amelyek szerves tartozéka a kommunisták idejében történő felelősségrevonása, a személyes számvetések alkalmazása, valamint a kádertartalékokkal való céltudatos munka - időszerű igény és feladat. BALÁZS SÁNDOR, az SZLKP JERB elnöke
