Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-13 / 61. szám, hétfő
Mit jelent a szocialista pluralizmus? A Rudé právo kerekasztal-beszélgetése A kor számtalan új kifejezést irt be politikai szótárunkba, közéjük tartozik a szocialista pluralizmus is. Értelmének magyarázata eltérő nemcsak a társadalomtudományok elméletében, hanem mindenekelőtt a gyakorlatban: a Nemzeti Front és szervezeteinek tevékenységében, a képviseleti testületek és a nemzeti bizottságok munkájában, valamint a mindennapi polgári életben. Tehát kevesen értik e szó pontos jelentését. Ezért a Rudé právo szerkesztősége kerekasztal-beszélgetést rendezett, hogy segítsen e terminus jelentésének, tartalmának megvilágításában. A kerekasztal-beszélgetésre meghívta dr. Jirí Jiráseket, a prágai Károly Egyetem Jogi Karának docensét, Oldrich Vanícek mérnököt, a Nemzeti Front Hradec Králové-i Kerületi Bizottságának vezető titkárát, dr. Jirí Vyvadilt, Csehszlovák Szocialista Párt parlamenti és CSNT-beli képviselői klubjának a titkárát és dr. Michal Pacovskyt, a Prága X. Városkerületi Nemzeti Bizottságának alelnökét. • Először magyarázzuk meg, mi is a szocialista pluralizmus. Jirásek: Szocialista pluralizmus alatt a szocialista társadalom érdekeinek és szükségleteinek sokféleségét értjük. Ez különbözik a politikai pluralizmustól, amelyre az anta- gonisztikus politikai erők szabad játéka, a politikai hatalomért egymás ellen folytatott harc a jellemző. A keresés időszakát éljük, sok dolog számunkra egyelőre nem világos. Ne tegyünk úgy, mintha minden helyzetre és problémára helyes válaszunk és kész megoldásunk volna. Nincsen. Ami a társadalomtudományi elméletet és ennek részét, a szocialista pluralizmus számára a jogi feltételek megteremtésében illeti, megtettük az első lépéseket. Mint példát, az új alkotmány előkészítő-- sének munkálatait említhetem; folynak a viták a képviseleti testületek új tárgyalási rendjét, a képviselők politikai helyzetét szabályozó törvényről, előkészületben van az új választási törvény is. Mindebben kifejeződik a szocialista pluralizmus. Ezt nem célként értelmezzük, hanem eszközként, mint politikai rendszerünk demokratizálásának eszközét. Arra kell irányulnia, hogy valameny- nyi állampolgár, mindenki, aki aktívan részt kíván venni a szocialista társadalom életében, e társadalom igazi gazdájává váljon. Ez azt jelenti, hogy reális lehetősége legyen gyakrabban bekapcsolódni a közügyekbe.' Evégett természetesen nemcsak az eddigi formákat kell továbbfejleszteni, hanem újakat kell kialakítani. Bizonyos szervezési és politikai, sőt jogi feltételeket kell teremteni. Miért nem nyilvánul meg teljes mértékben? • Mi a helyzet a szocialista pluralizmussal a politikai intézmények, az állami szervek és különösen a Nemzeti Front gyakorlatában? Vanícek: Tükrözi ezt az a dokumentum, amelyet a Nemzeti Front és a benne tömörülő szervezetek aktivizálására, a szocialista demokrácia elmélyítésére fogadtak el. Ez azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a Nemzeti Frontban tömörülő szervezeteket ahhoz, hogy az állampolgárokat véleményük, nézeteik, észrevételeik kimondására serkentsék. • Mit jelent ez konkrétan, mondjuk a Nemzeti Front kerületi bizottságának szintjén? Vanícek: Alapvetően és lényegesen javítani kell és össze kell hangolni a Nemzeti Front egyes szervezeteinek tevékenységét, el kell mélyíteni együttműködésüket a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében, mégpedig annak minden részterületén. Gyakran találkozunk még a Nemzeti Front programjáról kialakított olyan nézetekkel, mintha az csak építést jelentene. Van azonban ennek a programnak politikai-nevelő része is, ami a nemzeti bizottságok politikai szervező munkáját, ennek a munkának a hatékonyságát feltételezi. Vyvadil: A Szövetségi Gyűlésben mindig megvoltak a jogi feltételei a szocializmus keretei között az eltérő nézetek kifejezésének. Más dolog az, hogy mindezideig a gyakorlati tevékenységben, a legfelsőbb képviseleti testületben, megítélésem szerint, ez teljes mértékben nem nyilvánult meg. Arra szeretnék figyelmeztetni, hogy lényeges különbség van a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács és azok bizottságainak tanácskozásai között. A bizottságokban a képviselők többé-kevésbé kötetlenül, gyakran spontánul reagálnak a problémákra, különféle nézetekkel és javaslatokkal lépnek fel. A kormány képviselőinek számtalanszor nagyon nehéz dolgokat kell megmagyarázniuk. A plenáris üléseken, amelyeknek a: sajtó, a rádió és a televízió figyelmet; szentel, mindezideig nem sikerült. Úgy gondolom, ez hiba. Társadalmunk jelenlegi fejlődési szakaszában növekszik a képviselő testületek jelentősége. A választók és a közvélemény egyelőre kevéssé tudatosítja, hogy a képviselő testület valóban tevékenyen dolgozik. Ők jobbára csupán a fölemelt kezeket látják, azt azonban már nem - és ez az újságírók hibája -, hogy a bizottságokban a kérdéseket nagyon aprólékosan megtárgyalják, gyakran nagyon élesen szembesítve az álláspontokat. Amikor azután az ülésen a képviselők szavaznak, tudnunk kell, hogy ezt megelőzte a véleménycsere hosszú időszaka, észrevételek hangzottak el, és küzdelem folyt a legjobb megoldásért. Nincs nálunk demokrácia? • Hogyan érvényesítjük a szocialista pluralizmust? Pacovsky: A különböző nézetek érvényesítésére alapjában véve a nemzeti bizottságokban már megvannak a szükséges jogi feltételek. Rendszerünket azonban még lehet tökéletesíteni, azonban már ma elegendő teret biztosít a demokráciának, az egyéni vélemény érvényre juttatásának. A gyakorlatban azonban ez kissé bonyolultabb. Például a nagyváros viszonylatában számos ember nem igyekszik érvényesíteni saját nézeteit. Nemritkán azért, mert ha jogaival akar élni, aktívabban hozzá kellene járulnia a helyi problémák megoldásához, és erre időt kellene fordítania. Manapság azt tapasztaljuk, hogy az emberek a szabadidejüket részesítik előnyben, még a nagyobb jövedelemmel szemben is. Másfelől viszont egyesek azt mondják, hogy nálunk nincs demokrácia. A probléma azonban nem abban van, hogy valóban van-e, hanem abban, hogy az állampolgárok nem tudnak jogaikkal élni. Vagy néha nem is akarnak. Ezért joggal teszik föl a kérdést: vajon az állampolgárokkal jól együttműködünk-e, vajon egyáltalán elegendő lehetőséget biztosítunk-e számukra, hogy cselekvően bekapcsolódjanak a demokratizálás folyamatába. Ami az állampolgárokkal folytatott párbeszédet illeti, nem szabad lebecsülnünk a jelentőségét. Nagyon gyakran megbosszulja magát, ha egy bizonyos döntést hozunk, de a lakosságnak időben nem magyarázzuk meg annak ellenére, hogy a döntés helyes. Például a demográfiai hullám jelenleg az alapiskolából a középiskolába terjedt át. Osztályok, sőt iskolák hiányoznak. Valószínűleg nem volna okos dolog néhány évre új középiskolákat építeni, amikor az alapiskolák üresen állnak. Ezért beleegyeztünk abba, hogy az egyik ki nem használt alapiskolát ideiglenesen átengedjük a prágai középfokú oktatás számára. De nem magyaráztuk meg ezt időben az állampolgároknak, kész tények elé állítottuk őket. Nagy lett a felháborodás. S az intézkedés, amelyet tulajdonképpen állampolgáraink érdekében tettünk, ellenünk fordult. Más: a Kosík lakótelepen például csarnokgarázst kellett volna építeni, csaknem a lakótelep összes lakója számára. A lakók egy része a tervet támogatta, más része ellenezte. A kérdést nyilvános gyűlésen vitattuk meg. Annak ellenére, hogy a garázs építése teljesen ésszerűnek tűnt, a Kosík lakótelepiek a garázsok építése ellen foglaltak állást, s a kerületi nemzeti bizottság nézetüket tiszteletben tartotta. Csupán megjegyzésképpen, a gyűléseken való részvétel a többszörösére emelkedett. A bírálat nem jelent mindjárt „támadást a szocializmus ellen“ • Szó volt a demokrácia és a szocialista pluralizmus fejlődésének feltételeiről. Mi akadályozza érvényesítésüket? Vyvadil: Kétségtelen, hogy ez összefügg azokkal a megváltozott feltételekkel, amelyek a CSKP KB 7. és 9. ülése után alakultak ki. Ezek a tanácskozások adtak ösztönzést arra, hogy a lehetőségeket valóban kihasználjuk. A Csehszlovák Szocialista Párt képviselőklubjának tevékenységéből hozok fel példát. Csupán az utóbbi évben dolgoztunk ki minden alapvető törvénnyel kapcsolatban saját állásfoglalást. És nemcsak ez. Például a Munka Törvénykönyvének esetében az első szervezetek közé tartoztunk, amely kidolgozta álláspontját és megküldte a Nemzeti Front Központi Bizottságának. Elképzeléseinkkel egyetértettek. Más példa. Nemrég a Csehszlovák Szocialista Párt Központi Bizottságának Elnöksége javaslatot fogadott el az állampolgárok érdekeinek a közigazgatási szervek intézkedéseivel szembeni védelméről. Ezt elküldtük az alkotmányt előkészítő bizottságnak. Lényegében az állampolgárok bírósági védelméről van szó a közigazgatási szervek sérelmesnek vélt döntésével szemben. A folyamatban lévő változások, a légkör átalakulása kétségtelenül kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy valamennyi becsületes állampolgár fölzárkózzon a szocializmus építésének platformján, szem előtt tartva annak tökéletesítését. A lehetőségek tehát adva vannak. Ugyanakkor el kell mondani, hogy gyakran kivárunk, arra számítunk, hogy valaki más fog helyettünk határozni vagy cselekedni. Meg kell szabadulnunk a különféle beidegződésektől, s attól, hogy ha valaki bennünket bírál vagy kritikus megjegyzést tesz, azt azonnal szocialistaellenes támadásnak tekintsük. Meg kell különböztetni, hogy kinek az érdekében hangzott el az észrevétel, Meg kell tanulnunk párbeszédet folytatni, és bizonyos politikai kultúrát kell kialakítani. Erre bőségesen van lehetőségünk és területünk. Nem holmi spontán, a szocializmuson kívüli, vagy szocialistaellenes folyamatról van szó. Jirásek: Helyes. Úgy gondolom, hogy ennek a párbeszédnek legtermészetesebb terepe a Nemzeti Front és szervezetei. Hiszen a felnőtt lakosság 95 százaléka tömörül a Nemzeti Front szervezeteiben és politikai pártjaiban. Jelenleg a Nemzeti Frontban 28 társadalmi szervezet van, kívüle pedig csaknem 300 szervezet és egyesület tevékenykedik a törvény által megszabott keretek között. Tény az, hogy a Nemzeti Front az idők folyamán olyan intézménnyé vált, amelyben túlságosan megerősödött és érvényesült a központosított irányítás, s ez gyengítette a társadalmi szervezetek kezdeményezését és önállóságát. Ennek nem szabad így maradnia. Minden szervezetnek sajátos feladatait kellene teljesítenie, tagsága érdekei szerint, s a Nemzeti Frontnak valamennyi szervezetet politikailag össze kell fognia. Itt volna helye mindazon javaslat, nézet kikristályosodásának, ami a szocializmus fejlődése és az emberek számára a legjobb. Főleg itt van terepe a felelősségteljes párbeszédnek. Pacovsky: Tanuljuk a párbeszédet. Ha az állampolgárok véleményt nyilvánítanak, s az valóban hasznos lesz, tudniuk kell, hogy gondolataik megvalósulnak. Elengedhetetlen a bizalom ahhoz, hogy bebizonyítsuk: egyes dolgok a fejlődésnek ebben a szakaszában még nem reálisak, s a társadalomnak nincs ra lehetősége. Különben olyan magatartásba ütközünk: hogy ,,nem teljesítettétek kívánságomat, tehát nincs demokrácia“. A demokrácia a gyakorlatban azt jelenti, hogy a többség nézete érvényesül, és nem azt, hogy minden akarat mindenkor érvényesül. Megfelelő helyet a Nemzeti Frontnak • Beszéltünk arról, hogy tanuljuk a párbeszédet. Ez az egyetlen demokratikus forma, amelyet tanulnunk kell? Pacovsky: Nem csupán párbeszédről, véleménycseréről van szó. Fontos hangsúlyozni az állampolgári elkötelezettség, közéleti szerepvállalás jelentőségét, olyan pozíciót kell biztosítani a képviselőknek, amilyen megilleti őket. És nemcsak jogilag, hanem mindenekelőtt a társadalmi megbecsülés terén. Vanícek: Úgy látszik, hogy a Nemzeti Front társadalmi feladatát nem mindenhol értették meg. Sok minden javításra szorul a Nemzeti Front és a gazdasági szervek viszonyában. Ezért a Nemzeti Frontban végzett munka szempontjából fontosnak tartjuk az egyes szervezetek és ezzel együtt a Nemzeti Front bizottságai tekintélyének erősítését. Ez az értelme aktivizálásuknak, a politika kialakításában és ellenőrzésében vállalt szerepük növelésének. Lassan és gyakran nem teljesen kerülnek be a társadalmi szervezetek alapvető láncszemeibe azok a közös feladatok, amelyek az illetékes központi szervek döntéséből adódnak. Sok mindent meg lehetne valósítani az FSZM és a SZISZ szorosabb együttműködésében, legyen szó akár a falvakban és a városokban a feltétlenül szükséges létesítményekről, a környezetvédelem, vagy akár a gazdasági és szociális fejlesztés feladataiban való nagyobb részvételről. Vyvadil: A jövőben valószínűleg olyan helyzet áll elő, amikor a legfelsőbb képviseleti szerveknek más véleménye lesz a dolgokról, mint a kormányoknak. Úgy gondolom, meg kell tanulnunk helyesen értelmezni az olyan helyzetet, ha a Szövetségi Gyűlés képviselői egyöntetűen visszautalnak egy törvényt a kormányhoz átdolgozásra. Ez semmi esetre sem bomlasztja a szocializmust, éppen ellenkezőleg, erősödését segíti. Jirásek: A képviseleti testületek a tulajdonképpeni magvát alkotják az állami szervek rendszerének. Elsősorban általuk gyakorolják az államhatalmat a néphatalom szervei. Senki sem tagadja, hogy a szocializmusban is létezni fognak ellentétek. Arról van szó, milyen módszerekkel oldják meg őket, milyen eszközökkel hangolják össze az össztársadalmi, a helyi, az egyéni és más érdekeket. Más probléma, amelyről szó volt, a bírálat és a követelmények kérdése. A gyakorlatban mindnyájan találkozunk azzal, hogy bírálni és követelni nem is olyan nehéz. Azonban csupán ennél megmaradni kevés lenne. Fontos tehát az, hogy a kritika együtt járjon a problémák megoldásában való hatékony részvétellel, összefügg ez ugyanis a közös felelősség kérdésével. Valamit szétzúzni, megsemmisíteni, bírálni, könnyű. De valamit építeni, valamiben tevékenyen részt venni, valami újjal előállni, s ezt meg is valósítani, az egészen más dolog, sokkal nehezebb, bonyolultabb és kockázatosabb. Le kell küzdenünk bizonyos elidegenedést, hogy mindannyiunknak meglegyen a közös felelősség- tudata társadalmunk, államunk iránt. A kommunista párt jelenlegi céljainak és törekvéseinek esetében nem arról van szó, hogy a szocialista rendszert megváltoztassuk, hogy visszatérjünk a február, vagy a háború előtti viszonyokhoz. A törvényszerűen keletkező érdeksokféleséget és a különböző igényeket a szocialista társadalom további fejlesztésére kell kihasználnunk. A nézetek természetes különbözősége és a dolgozók igénye nem válhat a szocializmus fejlődésének fékjévé, akadályává. Ellenkezőleg. A mélyebb megismerés forrásává kell válnia és a megoldások legmegfelelőbb útjának megtalálásához vezetnie. Ez teszi lehetővé társadalmi-gazdasági és szociális fejlődésünk meggyorsítását. Vyvadil: Mostanában számos törvényt fogadunk el. Valamennyi polgártársunkat megismertetjük ezekkel. Olyan törvényeket hozunk, amelyek jelentős vátlozásokkal járnak, azonban ez nem jelenti azt, hogy ma a képviselők valamit is fölöslegesen fogadnának el- Azt, amit a gyakorlat meghalad, feltétlenül meg kell változtatni. Jirásek: A demokrácia nem anarchia, hanem rend és felelősség. Ami a törvényhozó tevékenységet illeti, abban a szakaszban vagyunk, amikor az egész társadalmi rendszerben jelentős változások mennek végbe. A gazdasági mechanizmus átalakítása természetesen tükröződik a politikai rendszer változásaiban is, és kifejeződik a jogrend átalakításában. Az új alkotmány elfogadása után összhangba kell vele hozni az egész jogrendet.
