Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám, péntek

ÚJ szú 5 189. III. 10. Még mindig kérdéses (?) a válás». ■■ Hagyományos vagy új atomerőműveket? Felkészültek a tavaszra Ismét gondot okozott a pótalkatrész-ellátás Hazánk gazdasági történetében talán egyetlen építkezés sem keltett olyan nagy figyelmet, mint az atom­erőművek építése. Természete­sen, ugyanolyan bizonytalanságot keltett, mint más technikai újdonsá­gok a múltban. Az ilyen forrásból származó elektromos energia ellen­zői gyorsan kinyilvánítják aggodal­maikat a lehetséges szerencsétlen­ségről, figyelmeztetnek a magas építkezési költségekre, hangoztatják nézeteiket az élet- és környezet- szennyezés meggátolása szem­pontjából, érvelve annak érdekében. Ezzel összefüggésben mutas­sunk rá néhány fontos tényre. Hosszú ideig az említett témához aligha lesz elég - bármilyen - információ. A kül­földi sajtó, főleg Ausztriában, gyak­ran „óvja“ olvasóit Temelintől. Néha már úgy tűnik, mintha atomerőmű­veket csak Csehszlovákia épí­tene ... NEM VAGYUNK EGYEDÜL Jelenleg a világon több mint 400 atomerőmű működik és az össz- energia-termelés 16 százalékát ter­melik, Csehszlovákiában pedig 25 százalékát. A világon az első helyen Franciaország áll, ahol az atom­energia adja a teljes energiamennyi­ség 70 százalékát. Franciaországot közvetlenül Belgium követi, Svédor­szág energiatermelésének 50 szá­zalékát, a szomszédos NSZK-ban 35 százalékát képezi az atom­energia. Közgazdászok kiszámították, hogy a Nagy-Britannia-i Calder Hall­ban felépített első brit atomerőmű üzembehelyezése óta 1956-tól 1987- ig a világ számára ezek az atomerő­művek 4,4 milliárd tonna szenet, vagy 2,8 milliárd tonna kőolajat taka­rítottak meg. Temelínnel összefüggésben me­rül fel egyre gyakrabban az ezer megawatt teljesítmény. Illusztráció­képpen megemlíthetjük, hogy az ilyen típusú atomerőmű évente 40 tonna fűtőanyagot használ fel, amely csak 6 speciális vagont tesz ki. A hagyományos erőművek ezzel szemben 5 millió tonna szenet is igényelnének működésükhöz, s en­nek elszállításához megközelítőleg százezer vagonra lenne szükség. Az az ötlet, amely szerint ezt a mennyiséget - figyelembe véve vasútvonalaink áteresztő képessé­Nem született tisztsegvíselonek Júlia Kolláriková, a svití Tatrasvit állami vállalat munkásnője sem. Fia­talon, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom műhelybizottságában ka­pott megbízatást teljesítve ízlelgette a kollektíva érdekképviseletével, a társadalmi kötelezettségek vállalá­sával járó felelősség súlyát. Jó né­hány esztendővel ezelőtt a Kelet­szlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács Elnökségének tagjává vá­lasztották. Később a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselője lett, s köz­ben pedig kiérdemelte a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címet is. Első ízben éppen a magas kitün­tetés átvétele után találkoztunk Júlia Kollárikovával, ekkor mutattuk be la­punk olvasóinak. Most az FSZM kassai (Kosice) székházában, egy elnökségi ülést követően beszélget­tünk. Mindjárt megállapítottam, hogy ez a beszélgetésünk nem olyan fe­szélyezett, mint a korábbi.- Hiába, a funkciók ellátása, a ta­pasztalatgyűjtés közben az ember megedződik, látóköre is bővül - je­gyezte meg mosolyogva. - így, akarva-akaratlanul gazdagodik az ismerete annak, aki átlépve munka­helye küszöbét kerületi, központi szervek és szervezetek munkájában vesz részt. Úgy érzem, ma már a társadalom szélesebb rétegeit érintő gondok, országos problémák szintjén is gondolkodom és cselek­szem. Nagyon örültem szavainak, mert tulajdonképpen az érdekelt, évek múltával hogyan értelmezi, gyako­rolja a képviselői teendőket a Szlo­vák Nemzeti Tanácsban, illetve vá- i lasztókerületében, a Poprádi járás­ban. Azt tudtuk, hogy munkahelyén gét és szállítási lehetőségeinket - hazánk területén kellene szállítani, pedig egyenesen fantasztikus adat­nak tűnik... , TISZTÁBB KÖRNYEZETET ... még akkor is, ha az elméletileg szükséges mennyiségű fűtőanyagot a vasút szállítaná, már néhány évti­zed múlva nem lenne honnan. De van más indok is, miért elengedhe­tetlen a hagyományos energetikai forrásokról átállni a fosszilis fűtő­anyagra. Az ökológiai szempontok nem kevésbé fontosak. Elég, ha megemlítjük az észak­csehországi kerület helyzetét. Pél­dául a múltkor bemutatott a televízió egy riportot az Ústí nad Labem-i óvodásokról, akiket a szmogriadót követően néhány nap után ismét sétálni vihettek anélkül, hogy veszé­lyeztetve lett volna egészségük. Mindez nem egyszerűen riada­lomkeltés. P. M. S. Jonese adatai alapján Nagy-Britanniában a szén- tüzelésű elektromos erőművek ezer megawatt teljesítmény mellett éven­te 7 millió tonna széndioxidot, 120 ezer tonna ként, 20 ezer tonna nítro- gén-oxidot és 750 ezer tonna hamut termelnek. Temelín esetében pedig minden számadatot megnégysze­rezhetnénk, ha négy blokkját pótolni akarnánk... De nem ez a döntő, hívhatják akár „Temelínnek“, akár másnak, nem attól függ, hogy Csehszlovákia mely részén is található, mivel köz­társaságunk területe elég kicsi ah­hoz, hogy ne mondhassák például az észak-csehországiak, hogy őket nem érinti... AMI KÖLTSÉGEKET TAKARÍT MEG Ezzel összefüggésben nem ér­dektelenek a világméretekben meg­állapított adatok. Az atomenergia harmincéves felhasználása során nem került a légkörbe csak mintegy 10 milliárd tonna széndioxid és 200 millió tonna savasgáz. Nehéz elkép­zelni, milyen állapotban lehetne a nehézségeknek kitett természet. De nem csak a természet. A savas esők jelentősen hozzájárulnak az épületek, fémkonstrukcíók fizikai megkárosításához, valamint a szán­tóföldek elértéktelenedéséhez, és ezzel elérkeztünk az élelmezéshez, az emberek egészségéhez... a Tatrasvit kötődéjében, valamint az FSZN-ben végzett eredményes munkája alapján, a szakszervezetek jelöltjeként került a jelölő listára, s a 129. választókerületben el is nyerte a lakosság bizalmát.- Ma is érzi a személye iránt megnyilvánuló korábbi bizalmat,- érdeklődtünk.- Legnagyobb örömömre azt mondhatom, hogy igen. Bár az SZNT bizottsági ülései anyagainak tanulmányozása, a tanácskozások­ra való felkészülés, választókerüle­tem településeinek, üzemeinek láto­gatása sok szabadidőmbe kerül, a velem szemben megnyilvánult bi­zalmat igyekszem meghálálni, még­pedig a becsületesen végzett mun­kával, a munkatársaimmal, a válasz­tókkal kiépített, a kölcsönös őszinte­ségen alapuló kapcsolatokkal. A bi­zalom nyilvánul meg azokban a rendszeres tájékoztatásokban is, amelyeket a legkülönbözőbb szintű állami, társadalmi és szakszervezeti szervektől, s választókerületem la­kosságától, munkatársaimtól kapok. Képviselőként az SZNT kereskedel­mi, szolgáltatási és közlekedési bi­zottságában dolgozom, ahol - mint legutóbb is - a lakosságot nagyon közelről érintő problémák kerülnek napirendre. Bizony, nekem is volt miről beszélnem, mert a Magas- Tátra alatti választókerületemben- különös tekintettel turizmusára- még igen sok probléma vár megol­dásra, mind a közellátás, a közleke­dés, mind a fejlesztési feladatok megvalósítása terén. Sajnos, elég gyakran találkozunk olyan jelensé­gekkel is, amelyek jogos felháboro­dást váltanak ki az emberekből, köz­tük olyanokkal is, melyekről a köz­Amerikai statisztikák céloztak ar­ra, hogy a megbetegedések és halá­lozások száma bizonyos betegsé­gek okán - légcsőgyulladás, torok­gyík és tüdőrák - egyenesen ará­nyos a légkörbe került vegyületek mennyiségének növekedésével. Ezeket a károkat lehetetlen anyagi­lag kifejezni. Nagy-Britanniában, ahol az atom­erőművekre az összteljesítmény­ből 20 százalék esik, nagy figyelmet szentelnek a ilyen kérdéseknek. Szakértők megállapításai szerint a savas vegyületek környezetbe ju­tásának meggátolására fordított költségek 15 százalékkal emelik az elektromos áram termelési költsége­it. Becslés szerint 195-330 millió font sterling ez a brit szigetekre eső részösszeg - Európában mintegy 5 millíárdra rúg. És ha nem üzemel­nének az atomerőművek, 18 száza­lékkal növekednének a költségek! TOVÁBBI FEJLŐDÉS Még 1986 végén a világ legkülön­bözőbb pontjain 133 épülőfélben le­vő reaktor 118 ezer megawatt össz- kapacitással termeli az elektromos áramot, ha elkészül. Többségük csak a 80-as évek végén kezdi meg üzemeltetését, és a 2000-ig mérsé­kelt növekedés várható. Megközelí­tőleg 28-30 ezer megawattal lesz több az ezredfordulóra. A Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség becs­lése szerint 2000 után már 35-40 országnak kellene atomerőművel rendelkeznie. Ami az atomenergia megbízható­ságát és rugalmasságát illeti, már a fejlődés magas fokát érte el. A táv­lati tervek azt mutatják, hogy az atomenergia-termelés életképes ágazat, és a jövő energiaproblémái­nak egyedüli megoldását jelenti az egész világon a műszaki ismeretek jelenlegi szintjén. H. A. Hischman, nyugatnémet szakember a 90-es évek feltételez­hető fejlődéséről írt tanulmányában megállapítja, hogy a csernobili sze­rencsétlenséget egy átmeneti pszi­chológiai korlátnak is tekinthetjük, vagy néhány ország esetében pusz­tán az anyagi problémák palástolá­sára szolgál, mert éppen ez utóbbi tényező az atomenergia bevezeté­sének egyik fő korlátozója. (A. J.) ponti szerveket is tájékoztatnunk kell, hogy idejében hathatós segít­séget kaphassunk a problémák ren­dezésére.- Melyek azok a problémák, ame­lyekről a képviselő tájékoztatja az illetékeseket?-Járásunk kerületünk második legnagyobb, ipari jellegű járása, ahol tavaly az ágazat termelésének érté­ke több mint 7,3 milliárd korona volt. A Poprádi járás gazdaságában a jö­vőben is az iparé a vezető szerep, termelése az idén 240 millió koroná­val növekszik. Közgazdászaink fel­mérései alapján viszont számolni kell néhány olyan problémával, amely veszélyeztetheti a tervezett fejlesztés megvalósítását. Ilyen pél­dául a járás vállalatainak kapacitása és a munkaerőforrások közötti aránytalanság elmélyülése, vagyis kevés a megfelelő munkaerő. Tud­valevő, hogy a mi járásunkban is elég nagy számban dolgoznak len­gyel szakemberek. Ha alkalmazá­sukkal esetleg nem számolhatunk a jövőben, súlyos problémák jelent­kezhetnek a Tatrasvit Spisská Stará Ves-i üzemében, a Tátrai Nemzeti Parkban, a Kezmaroki Járási Építői­pari Vállalatnál és néhány más in­tézményben. Rengeteg megoldásra váró feladatunk van a környezetvé­delemben, az ivóvízellátásban, a beruházások területén. Az ívóvíz­hiány, illetve a szennyvíztisztítás megoldatlansága miatt, Smokovec és Tatranská Lomnica térségében az SZSZK kormánya leállította több üdülőközpont, illetve szálloda építé­sének előkészületeit. Az előrejelzé­sek szerint, - ha nem teszik meg a szükséges intézkedéseket - 1995- ben a Tátra alatti térségben másod­Az elmúlt napokban a Közép­szlovákiai kerület déli járásaiban is megjelentek a határban a gépek. A tavaszi munkákkal a mezőgazda- sági dolgozók hozzáláttak a zár­számadó közgyűléseken és értékelő konferenciákon hozott határozatok teljesítéséhez, az új termés megala­pozásához. Ahol nem teher a cukorrépa A Losonci (Lucenec) járás egyik élenjáró gazdaságában, a múlt esz­tendőt 11,5 millió korona nyereség­gel záró Buzitai (Buzitka) Efsz-ben egy hete tartották meg a szokásos tavaszi gépszemlét. Deák Gyula mérnök, a gépesí­tési ágazat vezetője elmondotta, hogy egy híján mind a 42 kerekes traktort kijavították, s a boronák, si­mítok, tárcsák és vetőgépek szintén indulásra készen sorakoznak a gép­központ udvarán. A gépjavítók ter­mészetesen az elkövetkező napok­ban - hetekben sem fognak tétlen­kedni, hisz máris megkezdték a be­takarító gépek, mindenekelőtt a ka­szálógépek, járvaszecskázók és kombájnok javítását. Ami az alkat­részellátást illeti, a korábbi eszten­dőkhöz viszonyítva javult a helyzet, ám bosszantó ellátási zavarok még mindig előfordulnak. Az idén például az akkumulátor-sav beszerzése okozott gondot. Az ágazatvezető a továbbiakban elmondta, hogy nemsokára meg­kezdik a központi javítóműhely épí­tését, melyet a legkorszerűbb diag­nosztikai berendezésekkel szerel­nek fel. (gy javulnak a munka- és szociális feltételek is, de a korszerű­sítésre elsősorban azért van szük­ség, mert a gépek élettartamát csak a jelenleginél jobb körülmények kö­zött lehet meghosszabbítani. Az új gazdasági feltételek, az önelszámo­lás körülményei között minden meg­takarított koronának nagy jelentősé­ge van. Tavaly 3,8 millió koronát fordítottak új gépek vásárlására, s a jó gazdasági eredményeiknek köszönhetően az idén még ugyan­ennyit költhetnek a géppark felújítá­sára. Ciriák József, a szövetkezet nö­vénytermesztési ágazatának veze­tője gazdaszemmel nézi a jövőt. Szerinte a dolgozóknak egyre ko­molyabb érdeke fűződik ahhoz, hogy minden befektetett korona ka­matozzon, többszörösen visszaté­rüljön. Mint mondta, nem lehet elég­gé hangsúlyozni a munka minősé­gének fontosságát, az egyes műve­letek pontosságának és gazdasá­percenként 350 liter ivóvíz hiányával számolhatunk. Sürgetnünk kell az illetékeseket, rugalmasan intézked­jenek, nehogy olyan helyzetbe jus­sunk, mint a közelmúltban Kassán.-Véleménye szerint mi okozza az aránytalanságot a beruházási tervek és a kivitelező kapacitások között?- Röviden fogalmazva az, hogy míg az SZSZK kormánya elhatároz­za, hogy a Magas-Tátrában és kör­nyékén a társadalmi jelentőségű be­ruházások kivitelezése elsőbbséget élvezzen, az illetékes minisztérium, adott esetben az építőipari tárca nem gondoskodik a megfelelő építő­kapacitásokról, hanem épp ellenke­zőleg, járáson kívüli feladatokkal bízza meg a Poprádi Magasépítő Vállalatot. Eddig az ellen sem tett semmit, hogy a Kassai Kohóépítő Vállalat felszámolja a Tátra alatt levő megfelelő anyagi-műszaki bázissal rendelkező üzemét. Ezekben a kér­désekben a járás politikai és állami szerveivel karöltve kértük a felsőbb szervek azonnali beavatkozását, se­gítségét. Reméljük, mihamarabb intézked­nek, s mindenki elvégzi, megteszi azt, amit vállalt és ígért. - A bizalmat ápolni kell ilyen vonatkozásban is- jegyezte meg Júlia Kolláriková.- Járásunk lakossága tavaly csak­nem 39,4 millió korona értéket te­remtett az NF választási programjá­nak önsegélyes részében, az idén pedig 46,3 millió korona érték előál­lítását vállalta Z akcióban. A képviselőnő szavaiból világo­san, félreérthetetlenül kicsengett, milyen érzékenyen, elkötelezetten kezeli a választókerületét érintő problémákat. Ez joggal nevezhető bizalomápolásnak. KULIK GELLÉRT gosságának jelentőségét. Szeren­csére ilyen vonatkozásban nem le­het panasz a növénytermesztési ágazat dolgozóira. Az utóbbi eszten­dőkben többször is bizonyították, hogy lehet rájuk számítani. A buzita- iak az elmúlt évben is azon kevesek közé tartoztak a Közép-szlovákiai kerületben, akik teljesítették cukor­répa-termesztési és -eladási felada­taikat. A 175 hektáron termesztett ipari növényből ¡tt tavaly is 38 tonna termett hektáronként, s ezen belül 49,2 tonnás hozamot értek el azon a 40 hektáros parcellán, amelyet öntözni tudtak. Az új szabályozók ismeretében „érdekes“ növénynek tartják a cukorrépát, mint ahogy az olajnövények termesztését is fej­leszteni akarják. A 160 hektár nap­raforgó hektárhozama tavaly csak­nem három tonna volt, s még inkább büszkék lehetnek a borsó 4,5 tonnás hektárhozamára. Az elkövetkező napok és hetek feladatairól szólva az agronómus el­mondotta, hogy a tavasziak számá­ra összesen 1550 hektáron készítik elő a magágyat. A gabonatermesz­tésben - és természetesen a zöld­ségtermesztésben is - a minőség, és ezen keresztül a jövedelmezőség növelése szerepel a figyelem közép­pontjában. „Önállósult“ szolgáltatások Az új évben jelentős változások történtek a rimaszécsi (Rimavská Seő) Új Világ Efsz gazdálkodásá­ban. A legfontosabb, hogy önálló szolgáltatási részleg létesült, termé­szetesen önelszámolási alapon. Re- isz Miklós mérnöktől, a technikai szolgáltatások vezetőjétől megtud­tuk, hogy a traktorokat és a talajmű­velési gépeket még február végére kijavították. Jelenleg a rét- és lege­lőgazdálkodásnál használatos ka­szálógépek, rendsodrók és felsze­dők javításán dolgoznak. Mind mon­dotta, az idén csupán a vontatók hidraulikus berendezésének javítá­sa okozott gondot. A vontatók nagy­javítását is maguk végezték, ami jelentős anyagi megtakarítással járt, ráadásul a munka minőségét illető­en sem lehetnek kétségeik. Szeren­csére jó a kapcsolatuk a rimaszom­bati (Rimavská Sobota) Gép- és Traktorállomással, amely komoly segítséget nyújtott a nehezen be­szerezhető pótalkatrészek gyártásá­hoz. Jelenleg a tehergépkocsikhoz szükséges gumiabroncsok beszer­zése okoz nagy problémát. A szolgáltatási részleg vezetője a gázolajjal való ellátást is kifogásol­ta. A keret az idei évre csupán 480 tonna. Mint mondotta, a szükségle­tet öt-hat évvel ezelőtt állapították meg, amikor a gazdaság össztelje­sítménye alig 60 millió korona volt. Jelenleg ennek a duplájánál tarta­nak, de üzemanyagból nem kapnak többet. Figyelmeztetett arra, hogy ha nem történik változás, az új felté­telek között jelentős veszteségek ér­hetik a gazdaságot. Maholnap indulnak a vetőgépek A Rima középső folyásánál, a já­rási székhely és a közeli falvak hatá­rában gazdálkodó rimaszombati Ha­ladás Egységes Földműves-szövet­kezetben szintén alapos felkészülés előzte meg a tavaszi nyitányt. Koós János ágazatvezető szerint, a 45 kerekes traktor közül negyvenhárom kifogástalan műszaki állapotban kezdi az idényt. Ez elsősorban a ja­vítóműhely dolgozóinak köszönhető, akik közül Mihály András, Milán Slanco, Martin Gembicky, Miko And­rás és Hornyák László helytállását külön kiemelte az ágazat vezetője. Az ekéken, boronákon, simítókon kívül a vetőgépeket és műtrágya­szórókat is kifogástalan állapotban találták a március elejei ellenőrzés alkalmával. Jelenleg a tavaszi mun­kák második szakaszában, illetve nyáron csatasorba álló gépek javítá­sát végzi a tizennyolc fős kollektíva. Munkájukat gyakran filléres alkatré­szek hiánya nehezíti, melyekért oly­kor többszáz kilométeres utat tesz­nek meg az anyagbeszerzők. Itt a tavaszi munkát egyébként a kertészetben kezdték meg a leg­korábban, de ha az időjárás nem szól közbe, a pokorágyi (Pokoradz) és zeherjei (Zacharovce) dűlőkben rövidesen a vetőgépek is megjelen­nek. -h. a.­A bizalmat ápolni kell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents