Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám, szerda
| Az SZLKP KB postájából A lakáskérdés és a társadalmi igazságosság A Nővé slovo január óta rendszeresen rövid válogatást közöl azokból a levelekből, amelyekkel a dolgozók a párt központi bizottságához fordulnak. A sorozat megindítása előtt elbeszélgetett Bekovics Józseffel, az SZLKP KB oszályvezető-helyettesével, aki jellemezte a kapott leveleket, elmondva: a párt iránti bizalom jele, hogy az emberek panaszaikkal, bírálatukkal, javaslataikkal a központi bizottsághoz fordulnak, amely egy levelet sem hagy figyelmen kívül, az észrevételeket továbbítja az illetékes szerveknek, nyomon követi az egyes felvetett kérdések elintézéseinek módját. A Nővé slovoval folytatott együttműködés keretében ezentúl hetente mi is válogatást közlünk ezekből a levelekből A lakáspolitika a CSKP és a szocialista állam szociálpolitikájának szerves része. Egyesek nem értelmezik elég átfogóan a kérdést, csupán a lakásalap bővítésére szűkítik és kevesebb figyelmet szentelnek a lakások gazdaságos kihasználásának, igazságos elosztásuknak. Pedig az érem másik oldala közvetlenül érinti az állampolgárok érdekeit. A központi bizottságra érkező, szociálpolitikával kapcsolatos levelek 25 százaléka ezzel a problematikával foglalkozik. Ez megerősíti az , állampolgárok lakáskérdése megoldásának társadalmi jelentőségét és egyúttal rámutat azokra a tartalékokra is, amelyek az illetékes szerveknek ezen a téren kifejtett munkájában fellelhetőek. V. M. arra hívta fel a figyelmet, hogy a kassai (Koáice) II. számú lakásszövetkezetben megsértik a szabályokat a lakások elosztásában. Különböző ügyletekkel, ismerősök előnybe helyezésével, a szabályzatok megsértésével vádolta a vezetőket. Tekintettel arra, hogy ismételt panaszról volt szó, úgy döntöttek, hogy felülvizsgálják a helyzetet ebben a szövetkezetben. Megmutatkozott, hogy a lakásszövetkezet vezetői V. M. ügyében helyesen járták el, de lakáshelyzete nyilván nem volt olyan kritikus, mivel a felajánlott lakásokat visszautasította. Az elemzés ennek ellenére hibákat tárt fel a szövetkezet munkájában. Néhány esetben a lakások elosztása során megsértették a lakáspolitika alapelveit. így például G. P., a lakásbizottság elnöke előnyben részesítette 19 éves lányát, akit jogtalanul mintegy 25 lakásigénylő elé helyezett. Az elnököt leváltották. Más fogyatékosságokra is fény derült, amiért a szövetkezet elnökét már azelőtt leváltották tisztségéből. Az ellenőrzés során konkrét intézkedéseket foganatosítottak a problémák megoldására és a megállapított fogyatékosságok megszüntetésére. Sérelmeik elpanaszolása végett utazott a Horvát házaspár Michalov- céből Bratislavába. A központi bizottságon elmondták, hogy még 1979- ben beadták lakáskérvényüket a városi nemzeti bizottságon, de a lakásra várók névjegyzékében nem kerülnek előbbre. 1988 májusában végre közölték velük, hogy lakást kapnak, de amikor át akarták venni az erről szóló okmányt, megtudták, hogy a lakást mégsem kapják meg. A Horváték panaszát a michalovcei járási pártbizottsággal együttműködve az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága vizsgálta ki. Bebizonyosodott, hogy a panaszosokat valóban sérelem érte. Jogos követelésük kielégítését azonban az is hátráltatta, hogy a lakásigényléshez csatolt okmányaik hiányosak voltak. A városi nemzeti bizottság kezdeményező hozzáállásával megelőzhette volna azonban ezt a bejelentést.- Kérem, segítsenek megoldani áldatlan lakáshelyzetünket - írta A. Sz. Trnavából. A négytagú család már évek óta egyszobás lakásban lakik és újabb gyereket várnak. Lakáskérvényüket ugyan beadták, de nem biztosak abban, hogy ügyüket pozitívan elintézik. Már mindenfélével megpróbálkoztak, de eddig senki sem nyújtott nekik segítséget. Az ügyet Tomasovic elvtárs, a Trnavai Járási Nemzeti Bizottság elnöke 'vizsgálta ki. Beigazolódott, hogy a panaszos lakáshelyzete valóban kedvezőtlen, de igénylését mindenekelőtt azért nem tudják kielégíteni, mert Trnavában lakáshiány van. Végül mégis találtak megoldást, a városi nemzeti bizottság kapcsolatba lépett a sellyei (Sala) Hydrostawal, a panaszos férjének munkáltatójával és közösen megoldották a család lakáskérdését. Egy háromszobás szövetkezeti stabilizációs lakást kaptak Nyitrán (Nitra). Elegendő lett volna, ha az illetékesek jobban odafigyelnek, megértőbbek és az ügy már előbb megoldódhatott volna. Vannak esetek, amikor az állampolgárok maguk bonyolítják helyzetüket és aztán ha nem tudnak megbirkózni problémájukkal, a felsőbb szervekhez fordulnak segítségért. Az albérletről és az azzal kapcsolatos problémákról van szó, amikor a lakástulajdonos fel akarja bontani az albérlővel kötött megállapodást, illetve a közös lakáshasználati jogot. Ilyen helyzetbe került a bratislavai Frantiéek F. Levelében segítséget kért, szerezzenek érvényt annak a jogerős bírósági ítéletnek, hogy albérlőjének el kell hagynia lakását. Ilyen esetekben azonban az ítélet végrehajtása a megfelelő pótlakás kiutalásától függ. S ilyenkor kezdődnek a nagylelkű lakástulajdonosok nehézségei. A lakáshiány miatt a bírósági ítélet végrehajtása évekig is elhúzódhat és ebben senki sem segíthet. Ekkor panaszkodni kezdenek, szidják a nemzeti bizottságok „tehetetlen, bürokrata hivatalnokait“, akik nem hajlandók megérteni keserves helyzetüket. Gyakran nem is jut eszükbe, hogy nem egy esetben maguk juttatták magukat a kellemetlen helyzetbe, a problémákat saját maguknak köszönhetik. Előfordul, hogy valaki tudatosan ilyen módon akar ismerősének segíteni, hogy előbb jusson lakáshoz, és ezért a nemzeti bizottságoknak ezekben az esetekben különösen körültekintően kell eljárniuk. A lakáskérdés bizonyára még hosszú ideig az állampolgárok figyelmének előterében marad. Látni kell azonban, hogy a szocialista társadalom ezen a téren is nagy haladást ért el. Globális szempontból a lakások már nem jelentenek társadalmi problémát, egyre inkább az állampolgárok lakáskultúrája színvonalának emeléséről van szó. Ennek ellenére, még mindig kevés a lakás a lakáskérvényezők számához viszonyítva. Aki lakást igényel, az egész problémakört saját szemszögéből ítéli meg, nincsenek tekintettel az általános helyzetre. A párt- és állami szervek ezért megkülönböztetett figyelmet szentelnek a lakáskérdésnek. A problémákat ezen a téren végérvényesen csak akkor oldhatjuk meg, ha elegendő lakás lesz. Valamennyien tudjuk, hogy ez nem érhető el egyik napról a másikra. Addig is azzal kell gazdálkodnunk, amink van. Az illetékes szervek, a vezetők kezdeményező hozzáállása, amint azt az említett esetek is bizonyítják, nagymértékben hozzájárulhat az állampolgárok elégedettségéhez. Ezeknek a kérdéseknek a megoldásában is nagyobb nyíltságra, a közvélemény tájékoztatására van szükség, hogy minden józanul gondolkodó ember lássa, érvényesül a társadalmi és szociális igazság. A glasznoszty viszont nem adhat teret a különböző híresztelésekhez, a becsületes dolgozók meg- rágalmazásához. (ben) Megtartani = eltartani MUNKALEHETŐSÉG ÉS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS A gazdasági szerkezetváltás gyorsítása, a hatékony é;s gazdaságos termelésre való törekvés gyökeresen új helyzetet teremt a munkaerőgazdálkodásban is. Gazdaság-, beruházás- és fejlesztés-politikánk- ban olyan intézkedések születnek, amelyek élénkítik ’a gazdaságot, s ezáltal elősegítik új munkahelyek létrehozását és a meglévők stabilizálását. Eközben a munkaerőmozgás és -kereslet a társadalmi igényt követve igen gyorsan, azonban nem minden területen azonos formában változik. Erről beszélgettünk Anna őuhrá- éová mérnökkel, a Tőketerebesi zőgazdaság és az egyetlen ipari üzem, a tőketerebesi cukorgyár nyújtott munkalehetőséget. Az utóbbi évtizedek során azonban olyan fejlődés volt itt tapasztalható, melynek következtében a járás ipari-mezőgazdasági jellegűvé változott. Az ipar főként a járási székhelyen és Nagykapos (Vel’ké Kapusany) térségében összpontosult. Több ezer dolgozónak nyújt munkalehetőséget az ágcsernyői vasúti átrakóállomás is. Ezzel csökkent a járáson kívül munkát keresők száma, bár a járáson belüli ingázás a már melített okokból még mindig jelentős. Ez utóbbi rendezésének kérdésével sokat foglalAhol a nők egy részét foglalkoztatják, a JAS Bardejov vajáni cipőfelsőrész-készítő üzeme. (Boaolv János felvétele) (Trebisov) Járási Nemzeti Bizottság alelnökével.- Milyenek a munkaerő-gazdálkodással és a munkaerőmozgással kapcsolatos tapasztalatok a 122 ezer lakosú Tőketerebesi járásban, amelyre évtizedeken keresztül az volt a jellemző, hogy kevés munkalehetőséget kínált lakosainak?- Mindenekelőtt a legutóbbi járási statisztikából kell kiindulnunk, hogy átfogó képet kaphassunk a foglalkoztatásról és a munkaerőmozgásról. Járásunkban jelenleg 53 768 személy dolgozik. Közülük 54,9 százalék ingázik, járáson belül - de lakhelyén kívül - 29 542 ember, járáson kívül pedig 7384 személy dolgozik. Ez a szám azonban változó. A legkevesebben Tőketerebesről, Ágcsernyőről (Cierna nad Tisou) és Vajánból (Vojany) járnak el. Ugyanakkor az ingázók többsége ide jár dolgozni. A járás határain kívülre utazók közül legtöbben Kassán (Kosice) találtak munkalehetőséget. A járásban a betöltött munkahelyek, vagyis a munkalehetőségek száma 50 371. A munkaképes korú lakosok 7,8 százaléka - főleg a nők - nem dolgozik, nem tud munkához, kereseti lehetőséghez jutni. Az asszonyok, édesanyák ugyanis érthetően nem ingázhatnak, foglalkoztatásuk lakhelyhez, otthonhoz kötött. Ezért viszonylag sok fiatal család elköltözik, másutt, munkalehetőséget kínáló városokban telepszik le.- Ez az oka annak, hogy az aprófalvak elnéptelenednek?-Ez is. Tapasztalataink szerint a települések megtartó ereje gyakorlatilag eltartó erejükkel azonos, az előbbi az utóbbiból következik. Nem elég tehát valahol például egy jelentéktelen üzem létesítésével lekötni a munkaerő-többletet, mert ez - az ilyen egyszerűnek tűnő megoldásnál valamivel bonyolultabb. Sok esetben a foglalkoztatási „választékot“ is figyelembe kell venni. Ez az egyik magyarázata annak, hogy Kassa, Tőketerebes, Vaján és Ág- csernyő, Secovce, Királyhelmec (Král’. Chlmec) és a központi jellegű települések, mint Boly (Bol'), Borsi (Borsa), Parchovany és Michal’any szinte vonzzák a kisebb települések munkaerő-fölöslegét, mert a munka- vállalók a foglalkoztatásnak itt több és vonzóbb lehetőségére találnak. Másik szempont, hogy képességüknek megfelelő érvényesülést szereznek. És nem utolsósorban a magasabb jövedelemre való törekvés is közrejátszik. A Tőketerebesi járásról beszélve nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felszabadulás előtt a lakosság foglalkoztatását illetően az ország egyik legelmaradottabb része volt, ahol csupán a mekozunk a járási nemzeti bizottság ülésein. A kormányhatározatokkal összhangban megszületett a mun- kaerő-gazdálkodással kapcsolatos fejlesztést előirányzó terv koncepciója is.- És ez mit tartalmaz?-Távlatokban meghatározza a hatékony foglalkoztatás feltételeit és lehetőségeit 1995-ig, s távlatilag a 2010-ig terjedő időszakra. Továbbá új munkahelyek létesítését, a munkaerő arányos elosztását, a munkaerőképzést és az esetleges szerkezetváltást. Ez azonban csak a közeljövőben konkretizálódik.- A gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatában a hatékony foglalkoztatásra való törekvésben szinte elkerülhetetlenné válik a munkaerő ésszerű átcsoportosítása. Mennyire jellemző ma ez a folyamat a járásban?- A munkaerőmozgás eddig csupán a járási mezőgazdasági igazgatóságon volt tapasztalható. Mivel eddigi küldetése megszűnt, itt létszámcsökkentésre is sor került. A többi vállalatnál, üzemekben, intézményekben a folyamat előkészítésén dolgoznak. A tavasz folyamán több munkáltató kezdi meg az átcsoportosítást. A legtöbben a hatékonyabb gazdálkodást elősegítő belső átszervezés miatt váltanak. Több helyen a munkaerőmozgást, illetve az átcsoportosítást az a határozott törekvés indokolja, hogy egyegy veszteséges tevékenység megszűnjön. Természetesen a foglalkoztatási lehetőséget továbbra is fenn kell tartani.-Ahogyan már említette, já- rásszerte, de főleg Nagykapos körzetében gond a munkát kereső nők elhelyezkedése. Mit tesznek érdekükben a járás illetékes szervei?- E probléma nem újkeletű. Nagykapos körzetének iparosításával arányosan nőtt az ide települtek száma is. A férfimunkaerő stabilizálása érdekében a kormány még 1972-ben határozatot hozott új munkahelyek létrehozására, főleg olyanokra, amelyek kizárólag nőket foglalkoztatnak. Vonatkozik ez a járás déli részére, pontosabban Bodrogköz területére is. Királyhelmecen felépült a bútorgyár, amely ma már 368 nőt foglalkoztat. Ágcsernyőn a vasúti közlekedéshez szükséges auto- matizációs berendezéseket gyártó üzem 156 nőnek nyújt munkalehetőséget. Nagykapos körzetében csupán a Vajáni Hőermőmű építése idejéből fennmaradt egyik épületben cipőfelsőrész-készítő és mintegy ötven nőt foglalkoztató elektrotechnikai üzem létesült, amelyek csupán a munkát kereső nők néhány százalékának biztosítanak munkát. A Nagykaposra tervezett új üzemek a mai napig nem épültek fel.- Vajon miért? Mi akadályozta, hogy a háztartásban levő többszáz nő foglalkoztatását biztosító munkalehetőségek létrejöjjenek?-Az építéshez szükséges tervdokumentációk időben elkészültek, viszont az építendő üzemek anya- vállalatainak vezérigazgatóságai pénzhiányra hivatkozva elvetették a tervet. így .»a nők foglalkoztatása Nagykapos körzetében továbbra is megoldatlan maradt. Ezért felkarolunk minden olyan kezdeményezést, amely elhelyezkedési lehetőséget teremt számukra. Bár Vajánban 2000-ig felépül egy 2250 dolgozót foglalkoztató vasúti gépjavító üzem, de a munkahelyre váró nőknek csak a 30 százalékát tudja majd alkalmazni.'- Országszerte több ezerre tehető azoknak a száma, akiket megváltozott munkaképességűnek vagy rokkantnak nyilvánítanak. A munkaerő-gazdálkodás keretében számolnak-e velük is?-A felmérések igazolják, hogy sokan közülük továbbra is vállalnának könnyebb munkát, nyugdíjkiegészítő elfoglaltságot. A vállalatok jelentős része azonban nem szívesen alkalmazza tovább is őket az eredeti szakmájukban, gazdasági okokra hivatkozva. Ugyanakkor jó- néhány hiányszakma van, amelyben örömmel dolgoznának valamennien. Távlati tervünkben ezekre a személyekre is gondoltunk, és a jövőben számukra megfelelő munkalehetőség biztosításával számolunk. Természetesen akad még ezfen kívül is számtalan, megoldásra váró kérdés, amelyekkel az átalakítás kívánta ütemben kell foglalkozni, ha lépést akarunk tartani az ország más járásaival. KATÓCS GYULA A jinonicei Motorlet konszernnél a repülőgépmotor-gyártásban a 70-es évek végén bevezették a ,,felelek a munkámért“ módszert. Ennek következtében jelentősen csökkent a selejt. A dolgozók személyes érdekeltsége a munkaigényes technikai ellenőrzések számának csökkentését is lehetővé teszi. Felvételünkön Jozef Král légcsavarlapátokat ellenőriz. (Peter Josek felvétele - ÖTK) ÚJ SZÚ 4 1989. III. 8.
