Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám, kedd
Eredmények többszörös erőfeszítéssel A minap Szepsiben (Moldava nad Bodvou) a Csemadök 585 tagot számláló városi szervezetének tagjai a művelődési központ nagytér-, mében gyülekeztek, hogy értékeljék az elmúlt évben végzett munkájukat és megismerkedjenek az idei teendők, rendezvények tervével. Az értékelést Nagy Ildikó elnök tartotta. Ecsetelte az áldatlan helyzetet, hogy egyetlen négyzetméter saját használatban lévő fedett helyiség nélkül működnek, és az így elért eredmények többszörös erőfeszítést igényelnek. Beszámolójában kiemelte: a Szepsi Csombor Márton Napok és az asszonykórus megalapítása 10. évfordulójának ünnepségei nagyon jól sikerültek. Sok munkát igényelt a magyarországi vendégművészek fellépésének biztosítása. Nagyon aktívan működött a művelődési klub, a honismereti kör. Szép sikert ért el Megrendülve olvastuk Álló Anna ógellei (Holice na Ostrove - cast’ Stará Gala) lakos levelét. Valóban megtörténhet ilyesmi? De mi is rejlik az elkeseredett sorok mögött? ,,1984-ben az orvosok tudatták velem, hogy férjem, Álló Szilveszter gyógyíthatatlan betegségben szenved, de az állapota még nem súlyos. Három gyermekünk van. Legidősebb lányunk esküvőjét az év január 14-re tűztük ki. 0 is nagyon várta ezt a pillanatot, s mivel az első gyermekünk házasságáról volt szó, szép számban hívtunk vendégeket. Közeledett a nagy nap. Az édesapát Az ing kórházi kezelés után az esküvő hetében, kedden haza is hoztuk, mivel nagyon szeretett volna ott lenni a készülődésnél, s ha tud, esetleg segíteni. Csütörtökön rosszul lett, s eszméletlen állapotban szállítottuk be Bratislavába. Agyvérzést kapott, s még aznap este meghalt. A lakodalomból nem lett semmi, az esküvőt csak a legközelebbi hozzátartozókkal ültük meg. Nem szerettem volna ezt ilyen aprólékosan leírni, csak ami következett, az volt számomra nagyon borzasztó“ - állt panaszosunk levelében.- Becsomagoltam a fekete öltönyét, a vadonatúj inget, amit a lányom az esküvőre vett Budapesten 650 forintért (ezt eredeti csomagolásban, felbontatlanul), alsóneműt - mondja már ottlétemkor -, s pénteken, 13-án elvittem a Sasinkova utcai boncterembe. A szállítást, koporsót, koszorúkat a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Temetkezési Vállalatnál rendeltem meg. A temetés előtt egy órával (január 17-én) a vállalat dolgozója nem éppen az alkalomhoz illő öltözetben, egyedül hozta drága halottunkat. A nagybácsinak kellett segíteni bevinni a koporsót, melynek felnyitása után borzasztó látvány tárult elénk. Megdöbbenve vettük észre, hogy az ing helyett a zakó alatt a teste egyszerű papírvattával volt betakarva. Közelebbről nem láthattam, mert sajnos a szemfedő oda volt szögezve a koporsóhoz, s így nem tudtam felemelni. Akadhat valaki, aki egy halott ingére van rászorulva? - fakadt ki.- Ezután a temetkezési vállalathoz mentem, bár sejtettem, az igazságot már aligha deríthetem ki. A koporsók és koszorúk között megszeppenve hallgattam a vállalat dolgozóinak szóáradatát az esetről. Hirtelen jött öteteiket, véleményeiket arról, hogyan is történhetett mindez, nem is győztem lejegyezni. Mindannyian erősítgették: lopás náluk nem történhet sohasem. Pápai László, aki az elhunytat szállította Bratislavából, határozottan állította, az ing rajta volt, bár igaz, hogy papírvattával elfedve. S hogy a szemfödél le lett volna szögezve? Arról szó sem lehet, ilyesmit ők sohasem csinálnak. A bratislavai boncteremben Pavol Valent és Ján Klimo boncnokok szintén egyértelműen kijelentették, az ing rajta volt az elhunyton. Mivel a boncolás után a halottat azonnal kell öltöztetni, annak ellenére, hogy a Magvető vegyeskar, az asszonykórus, a Bódva táncegyüttes, a Fehér Liliomszál tánccsoport és a Bód- vácska irodalmi színpad. Az idén két nagy rendezvényt szeretnének jól megszervezni. A Csemadok megalakulása 40. évfordulója alkalmából márciusban egy ünnepi estet, amelyen fellépne a Magvető énekkar, az asszonykórus és a Bódva táncegyüttes. Májusban szeretnék megrendezni a három napig tartó hagyományos Szepsi Csombor Márton Napokat, melyen helyi népművészeti együttesek, magyarországi vendégművészek, a Matesz Thália Színpada szerepelne, s volna néprajzi kiállítás, műkedvelő képzőművészek kiállítása, ismeretterjesztő előadás, könyvkiállítás és író-olvasó találkozó. Szeretnék megkapni a Kassai (Kosice) Műszaki Múzeum által minden esetben tesznek az ing alá papírvattát és fóliát, a fehérnemű gyakran átvérzik, így felülről is papírvattát helyeznek az ingre. Gondot okoz számukra, hogy az elhunytakat nem a boncolás után szállítják a temetkezési vállalatok, mivel nincs helyük a tárolásukra, eddigi munkájuk során mégis csak dicséretben részesültek. Kérdésemre, gyakran megtörténik-e, hogy valamilyen ruhadarabot elfelejtenek odavinni a hozzátartozók (s esetleg rajtuk keresik), azt válaszolták, nagyon ritkán, szinte soha. Érdekes módon ugyanerre a kérdésemre Méhes Ferenc, a Dunaszerdahelyi Temetkezési Vállalat vezetője azt felelte, hogy az ilyesmi bizony gyakran előfordul. Nincs jogom kételkedni senkinek a szavában. Viszont a temetkezési vállalat dolgozójának, amikor a ravatalozóban elrendezi a koporsót, úgy kell eligazítania - s főleg ilyen esetben - az ing gallérját és a nyakkendőt (a papírvatta fölé helyezni), hogy a hozzátartozónak ne lehessenek kétségei. S ha ő emeli fel a szemfedőt, nem kell később magyarázkodnia, biztosan az alsóval együtt akarták felemelni (ez természetesen le van szögelve), s így nem tudták. Figyelmeztethetné is a hozzátartozót: le kellett takarniuk az inget, mivel... Esetünkben a temetkezési vállalat dolgozója utólag már csak közömbösen kijelentette: „Miért nem szóltak akkor?" A hozzátartozónak valóban azonnal meg kellett volna mondania, mit tapasztalt, de vajon elvárhatjuk-e tőle akkor, amikor az utolsó órát töltheti az elhunyttal? Csak később, mikor kicsit megnyugodva leperegnek előtte az események, eszmél rá, valami nem volt rendben. Kétségei fokozódnak, fájdalma egyre nő. Ilyen helyzetekben bizony a kívülállóktól várható el a segítség. M. JAKAB GIZELLA megvásárolt kovácsműhely hátsó helyiségeit, s itt- az összegyűjtött néprajzi tárgyakból állandó kiállítást nyitni. A vitában foglalkoztak a helyiséghiánnyal, s javasolták, hogy a járási és a központi bizottság vizsgálja felül a Csemadok járási bizottsága székhelyének a magyarlakta vidékhez viszonyított asszimetrikus elhelyezését, és tegyen intézkedéseket a járási bizottságnak Szepsibe való áthelyezésére. A vnb képviseletében Zabó Gabriella titkár felszólalásában nagyra értékelte a Csemadok kimagasló munkáját. Beszámolt arról: a vnb utasította az üzleteket és az üzemek vezetőit, hogy épületeik megjelölését kétnyelvű táblákkal lássák el, valamint arról, hogy a vnb megállapodott a Jednota fogyasztási szövetkezet vezetőivel, hogy a Bódva táncegyüttest évi ötvenezer koronával támogatják, a Tesla üzemmel pedig arról, hogy támogatja az asszonykórust. A taggyűlés műsorral zárult, melyben a Magvető vegyeskar, az aszonykórus, a Bódva táncegyüttes és a Bódvácska részleteket mutatott be műsorából. Köteles Gábor Grafikai törekvések A Komáromi (Komárno) Duna Menti Múzeum most megnyílt kiállítása a begyűjtött képzőművészeti értékek közszemlére bocsátása. Az első emelet folyosóján rendezett kiállítás sokszínűségével azt is igazolja, hogy a Fiatal Művészek Fóruma és a Komáromi Grafika című rendezvénye jelentős kulturális esemény lett. Lehetőséget ad egy-egy művészeti kollekció bemutatására. Meglepően jó művek láthatók itt. Szuchy M. Emil Műszaki klub a fővárosban Új, jjnűszaki klubbal gyarapodott a Csemadok bratislavai városi bizottságának ligetfalusi (Petrzalka) alapszervezete. Január végén 27 taggal alakult meg, s célja a fővárosban élő és dolgozó műszaki szakemberek tömörítése. Az alakuló ülésen megválasztott elnök, Karvai Sándor mérnök, gazdag munkatervet javasolt, melynek alapján havonta egyszer találkoznának a Csemadok KB nagytermében. Első összejövetelükön előadás hangzott el a vasúti betonaljak szerepéről és fejlesztésének jövőjéről. Jégh Izabella Szociális segély a cukorbetegeknek M. I.: Édesanyám 1984-től szenved cukorbetegségben. Sajnos, senki sem világosított fel, hogy az idős és magatehetetlen betegeknek a ,.cukorbetegség pótlékot“ lehet kiutalni. Édesanyám csak a magatehetetlenségi pótlékot kapja. Azt szeretném tudni, milyen feltételek mellett ítélhetik meg ezt a másik segélyt? A cukorbetegek diétás étkezése magasabb költségeinek fedezésére valóban folyósíthat a nemzeti bizottság ismétlődő segélyt, pontosabban hozzájárulást (lásd a 151/1988 Tt. sz. rendelet 47. §-át). Ez a juttatás természetesen nem illet meg minden cukorbeteget, csupán azokat a szociálisan ráutalt betegeket, akiknek diétás étrendet kell tartaniok. Az első feltétel tehát az, hogy a kérvényező szociálisan ráutalt legyen (ezt a fogalmat a 149/1988 Tt. sz. rendelet határozza meg a 139-141. paragrafusaiban). Szociálisan ráutaltnak főleg azt a személyt tekintik, akinek a jövedelme nem elégséges a megélhetése, más személyi szükségletei és a háztartása költségeinek fedezéséhez és idős kora, egészségi állapota vagy más nyomós indok miatt nem növelheti jövedelmét saját munkájával. A jövedelem növelésének lehetőségét az édesanyjánál nem fogják vizsgálni, ha már betöltötte a 65. életévét. A megélhetés és más személyi szükségletek fedezéséhez szükséges összeg édesanyja esetében 1100 korona (ha az államigazgatás egészségügyi szervének javaslata szerint egészségi állapota megköveteli valóban a diétás étrendet). Lényeges körülmény azonban, hogy a szociális ráutaltságnál figyelembe veszik az elbírálás alá eső személy házastársának (élettársának) jövedelmét, illetve annak a vele közös háztartásban élő személynek a jövedelmét is, akinek tartási kötelezettsége van vele szemben. Az édesanyja szociális ráutaltságának elbírálásakor tehát figyelembe veszik majd az ön jövedelmét is, mivel a Családjogi Törvény szerint elsősorban ön köteles eltartani édesanyját. Megjegyezzük még, kételkednünk kell abban, hogy az édesanyja „csak a magatehetetlenségi pótlékot kapja“. Feltehetőleg valamilyen szociális segélyről lesz szó, amelyet talán éppen a cukorbetegsége indokán ítéltek meg számára. A magatehetetlenségi pótlék hivatalos elnevezése: ,,a nyugdíj emelése magatehetetlenségéért“. Ez a pótlék tehát csak azoknak folyósítható, akik valamilyen nyugdíjra (házastársi, öregségi, özvegyi stb.) jogosultak. Az özvegyi nyugdíjigény megújulása H. B.: 1988 decemberében ítélték meg számomra a rokkantsági nyugdíjat. Két gyermeket neveltem fel. A férjem 1975-ben halt meg. 1982- ig kaptam az özvegyi nyugdíjat, majd megvonták tőlem azzal, hogy már nem teljesítem a feltételeket. Most megváltozott a helyzetem, s mégsem kapom az özvegyi nyugdíjat. Hová forduljak ebben az ügyben? A körülmények megváltozása nem mindig jelenti azt, hogy megújul az özvegyi nyugdíjra való jogigény. Sok múlik azon, milyen körülmények változtak meg, s azon js, mennyi idő telt el a korábbi jogigény megszűnésétől. Az özvegyi nyugdíjra való jogigény lényegében csak akkor újulhatott volna meg, ha az özvegyi nyugdíj 1982. évi megvonását követő két évben válik rokkanttá vagy tölti be 45. életévét, esetleg kezd ismét ellátatlan gyermekről gondoskodni (határidőtől függetlenül). A kétéves határidő helyett ötéves határidő érvényes akkor, ha az özvegy férje az I. munkakategóriába tartozó foglalkozás gyakorlása során elszenvedett üzemi baleset következtében hal meg. „Nekem több járna“ Sz. B.: Hárman voltunk testvérek. A nagyobbik bátyám megnősült és a szülői házban maradt. A kisebbik bátyám nem nősült meg, de épített magának egy családi házat, s ott élt az édesanyánkkal. így mindhárman saját családi házban laktunk. Az édesanyám halála után a bátyám háztartásának vezetéséről én gondoskodtam, s az ügyeit is én intéztem hirtelen bekövetkezett haláláig (64 éves volt). Azt szeretném tudni, mennyivel örökölhetek én többet mint az, akinek nem volt vele semmi gondja, dolga. Én úgy gondolom, hogy nekem több járna, mint a bátyámnak. A Polgári Törvényköny 475. §-a szerint, ha nem örökölnek a leszár- mazók, a házastárs, illetve a szülők egyike sem, az örökösök harmadik csoportjában egyforma részben örökölnek az örökhagyó testvérei és azok, akik az örökhagyóval közös háztartásban éltek annak halála előtt legalább egy évig, s ebből az okból gondoskodtak a közös háztartásról vagy eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva. Az idézett rendelkezés egyértelműen megállapítja, hogy a felsorolt személyek „egyenlő részben“ örökölnek. Nem teszi tehát lehetővé, hogy az örökösöket megillető részek módosítva legyenek például az ön által említett indokból. Az elmondottak mellett „egyenlő részben“ örököl az az örökös, testvér is, aki teljesíti a közös háztartásban élő személy öröklésére vonatkozó, követelményeket. örökrésze tehát ebből az indokból sem növelhető. Elévült kártalanítás Sz. T.: 30 évig jártam traktorral. 1981-ben hátgerincvelő-gyulladást kaptam, s ezért a későbbiekben már nem ülhettem volán mögé. A munkáltatóm az egészségi állapotomnak megfelelő beosztást biztosított, de a fizetésem még a felét sem érte el annak, amit tratktorosként megkerestem. 1987-ben nyugdíjaztak. Azt szeretném tudni, hogy az új Munka Törvénykönyve szerint követelhetem-e a fizetéskülönbség kifizetését. Ha a megbetegedése foglalkozási betegségnek tekinthető, a korábbi munkajogi rendelkezések alapján is jogosult lett volna követelni az elmaradt keresetének megtérítését. Keresetkiesésének megtérítésére való jogigénye azonban már rég elévült (az elévülés ideje egy év volt). Kedvezmények P. E.: 53 éves vagyok, egy gyermeket neveltem fel. Azt szeretném tudni, elmehetek-e már most nyugdíjba, megszüntethetem-e a munka- viszonyomat? Megjegyzem, a 25 évet már ledolgoztam. A nyugdíj kedvezményes megítélése azokra a dolgozókra vonatkozik, akiket az átszervezésekkel kapcsolatban elbocsájtarrak, s akiknek legfeljebb két évük van hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig. Az ön esetében azonban nyilván nem erről van szó. Az új Társadalombiztosítási Törvény azonban egy nagyon jelentős- és az ön számára is kedvező- változást hozott az öregségi nyugdíjra való jogigény feltételeinek szabályozását illetően. A korábbi szabályozás ugyanis nemcsak azt a feltételt fogalmazta meg, hogy a dolgozó (nő) betöltse a nyugdíjkorhatárt és legalább 25 évi beszámítható idővel rendelkezzen, de azt is, hogy a munkaviszonya (foglalkoztatása) fennálljon a nyugdíjkorhatára betöltése idején is, vagy legalább a foglalkoztatása megszűnése és a nyugdíjkorhatára betöltése között ne teljen el két évnél hosszabb idő. A jelenlegi szabályozás már nem támaszt ilyen feltételt, csupán a legalább 25 évi foglalkoztatástól és a nyugdíjkorhatár betöltésétől teszi függővé az öregségi nyugdíj megítélését. A munkaviszonyát tehát megszüntetheti már most is. Az öregségi nyugdíjra való jogigénye azonban csak a nyugdíjkorhatár (56 életéve) betöltésével nyílik meg. Az új Társadalombiztosítási Törvény egy további kedvezményt biztosít az ön számára. A korábbi szabályozás szerint a nyugdíjat a nyugdíjigény megnyílta előtti 5 vagy 10 évi jövedelemből számították ki. Az új Társadalombiztosítási Törvény szerint azonban az öregségi nyugdíja kiszámításánál a nyugdíjigénye megnyílta (a korhatár betöltése) előtti tíz évből csupán azt az öt évet vennék figyelembe, melyekben a legmagasabb jövedelmet érte el. (m-n) Sajnos, a cukorbetegek is mind gyakrabban feledkeznek meg arról, hogy betegségük lehetséges gyógymódja nem csak a diétázás és a gyógyszeres kezelés lehet, hanem a rendszeres mozgás, tehát, a mindennapi testedzés is. Erre a több mint egyévszázados ismeretre szeretné felhívni a rászorulók figyelmét Dana Kuzmová és Zita Lackne- rová, a Kelet-szlovákiai Vasmű két üzemorvosa, aki testnevelési kör keretében hetente kétszer cukorbetegeket tornáztat. A torna iránt nagy az érdeklődés. A16-20 fős csoportokat 15-70 évesek látogatják. Kép és szöveg: Jolana Nováková EGY LEVÉL NYOMÁBAN ÚJ SZÍ 6 1989. III. '
