Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám, kedd
ÚJ szú 3 1989. III. y. Megkezdődött az indiai testvérpárt XIV. kongresszusa A csehszlovák küldöttséget Gejza Slapka vezeti /////////« Román mezőgazdaság Eredmények és gondok Helyreállt a rend Venezuelában (ŐSTK) - Venezuelában teljesen helyreállt a rend - nyilatkozta újságíróknak Carlos Andres Perez államfő. Kilátásba helyezte, hogy Caracasban és két másik nagyvárosban hamarosan megszüntetik a kijárási tilalmat. A venezuelai fővárosban a hét végén már kevesebb katonai járőrt lehetett látni. Tegnap az alapiskolákban megkezdődött a tanítás, a közép- és felsőfokú tanintézetek egyelőre zárva maradtak. A múlt heti zavargások során- immár hivatalos adatok szerint- 246 ember halt meg, 1009-en megsebesültek. Jelentős anyagi károk keletkeztek a kisebb és a közepes üzletekben, ahol a legnagyobb fosztogatások folytak. Viszály a pretoriai vezetésben (ÖSTK) - A Dél-afrikai Köztársaságban váratlan belpolitikai viszály támadt a fehér kisebbségi kormány két vezető tagja között. Pieter Botha államfő a múlt héten bejelentette, hogy továbbra is be kívánja tölteni tisztségét és megbízatásának végéig ellátja az államfői teendőket, jóllehet januárban könnyebb agyvérzés érte és kórházban is kezelték. Általában azt feltételezték, hogy megválik tisztségétől és Frederik de Klerk váltja őt fel, akit már ki is neveztek a kormányzó Nemzeti Párt élére. De Klerk azzal reagált Botha idézett kijelentésére, hogy közeleg az idő, amikor Bothával tárgyalni kell további politikai működéséről. Mindebből ítélve kettejük között véleménykülönbségek léteznek a reformok további sorsát és az apartheidrendszer kozmetikázását szolgáló intézkedések tekintetében. (ŐSTK) - Stanislaw Ciosek, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára az ITD nevű diáklap legújabb számában megjelent nyilatkozatában nagy kísérletnek nevezte a jelenleg folyó kerekasztal- tárgyalásokat. Egyben azt a véleményét hangoztatta, hogy a tárgyalások lerombolják a társadalom egy részének illúzióit, miszerint valamilyen ugrásokkal vagy csoda folytán sikerül félrevezetni a valóságot, s azonnal megteremtődik a jólét. Sokan ugyanis az ellenzéktől amolyan „csodatévő" programot vártak, amely mindent és mindenkit kielégít. Ez természetesen nem következett és nem is következhetett be - mondta Ciosek. A politikai pluralizmus bevezetésével kapcsolatban azt mondta, az új, főleg ellenzéki politikai pártok legalizálására vonatkozó igények koraiak. Hangsúlyoz===== LENGYELORSZÁG (ŐSTK) - Calcuttában hétfőn megkezdődött az Indiai Kommunista Párt XIV. kongresszusa. A tanácskozáson a csaknem félmilliós tagság képviseletében 1200 küldött vesz részt. Több mint 40 testvéri kommunista és munkáspárt, valamint nemzeti felszabadítási mozgalom képviselői is jelén vannak, a csehszlovák pártküldöttséget Gejza Slapka, a CSKP KB tagja, az SZLKP KB titkára vezeti. Csandra Radzsesvar Rao, a párt országos tanácsának főtitkára megnyitó beszédében egyebek között megelégedéssel szólt a nemzetközi helyzet pozitív változásairól, főleg arról, hogy egyre inkább a párbeszéd lép a konfrontáció helyébe. (ŐSTK) - Budapesten ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Ezzel kapcsolatban vasárnap nyilatkozatot adott az MTI hírügynökségnek Major László, a központi bizottság szóvivője. Egyebek között elmondta, az MSZMP támogatja a Hazafias Népfront felhívását a március 15-i nemzeti ünnep közös megünneplésére. Közölte, az ünnepségekkel kapcsolatos kérdések szerepelni fognak a KB-ülés napirendjén is. A testület azonban mindenekelőtt a párt akcióprogramját vitatja meg. A dokumentum a Mire törekszik az MSZMP címet viseli. Rövid távú programról van szó, mivel a hosszú távú programnyilatkozatot a legközelebbi kongresszus dolgozza ki. Ez a dokumentum a legfontosabb belpolitikai problémákkal foglalkota, Lengyelországnak először a társulások és a politikai klubok szakaszát kellene végigjárnia, s fokozatosan kellene eljutnia a többpártrendszerhez. Jelenleg más pártok formális és jogi léte ellentétben állna a lengyel alkotmánnyal. Ciosek aggályait fejezte ki amiatt, hogy a „Szolidaritáson“ belül a szakadás körvonalai rajzolódnak ki. Leszögezte: a pártnak és a kormánynak nem érdeke a partner gyengítése, s a jövőben stabil erőkkel szeretne együttműködni. Felhívta rá a figyelmet, hogy katasztrófa veszélye esetén a törvények lehetővé teszik a rendkívüli állapot ismételt bevezetését. Ez azonban nem oldaná meg az ország problémáit. Lengyelország a megértésre van „ítélve“ - mondotta a LEMP KB titkára. Nagyra értékelte a továbbiakban India békepolitikáját, s azt a szerepet, amelyet az ország játszik az el nem kötelezettek mozgalmában. Üdvözölte Radzsiv Gandhi miniszterelnök nemrég tett kínai látogatását és pozitívan szólt a pakisztáni fejleményekről is. Beszédének belpolitikai részében rámutatott, a pártnak elsősorban mindazon reakciós és vallási fanatikus erők ellen kell harcolnia, amelyek India egységét és területi épségét kívánják „megbomlasztani. Hangsúlyozta, az indiai kommunisták a baloldali erők és a centrumpártok egységének létrehozására törekednek. Az Indiai Kommunista Párt XIV. kongresszusa március 12-ig tart. zik. Egyebek között megállapítja, hogy az MSZMP célja a demokratikus szocializmus megvalósítása Magyarországon. A párt együtt kíván működni valamennyi demokratikus és haladó erővel, mivel további céljai között szerepel a nemzeti összetartás és a koalíció megteremtése a többpártrendszer keretében. A párt támogatja a korszerű, hatékony gazdaság létrehozását, a világgazdasághoz való hatékony kötődést. A legfontosabb feladat a külföldi eladósodás növekedésének a megállítása, továbbá a piac- gazdaság létrehozása és a hatékony szociálpolitika. A külpolitikai kérdéseket illetően az MSZMP a fegyverek és katonai tömbök nélküli békés világért száll síkra, s ezért támogatja az idegen csapatok kivonását minden országból. Az időszerű nemzetközi problémák egyébként a KB-ülés másik fő napirendi pontját képezik. Major László közölte, hogy Kádár János, a párt elnöke egészségi okokból nem vesz részt a tanácskozáson. Vizsgálat a koszovói vezetők ügyében (ŐSTK) - A koszovói tartományi párt- bizottság tagja, Azem Vlaszi, továbbá a trepcsai bányakombinát két igazgatója, Aziz Abrasi és Burhan Kavaju ügyében megkezdődött a vizsgálat. A jugoszláv büntető törvénykönyv 114. paragrafusa alapján alaposan gyanúsíthatok a társadalmi rendszer ellenforradalmi veszélyeztetésének bűncselekményével. A Titova Mitrice-i járási bíróság vizs- gálóbírája a három nevezett kihallgatása után döntött a vizsgálat megkezdéséről, egyelőre egy hónapi börtönbüntetést vetett ki rájuk. Fontos politikai-gazdasági eseményről emlékeztek meg ezekben a napokban Romániában: 40 évvel ezelőtt vette kezdetét a román mezőgazdaság szocialista átalakítása. A szövetkezetesítésről szóló döntést a Román Munkáspárt Központi Bizottsága hozta 1949. március 3.-5. közti ülésén Bukarestben. A rendkívül nehéz és összetett, problémákkal teli és a túlkapásoktól sem mentes folyamat 14 évig tartott, s 1962 április végén nyilvánította befejezettnek a legfelsőbb román párt- és állami vezetés. Jegyezzük még meg, hogy a román mezőgazdaságban a második világháború után bekövetkezett jelentős, alapvető változások első mérföldkövét az 1945 tavaszán végrehajtott agrárreform jelentette. Akkor államosították a nagybirtokokat, melyek egy részét aztán felosztották a falusi lakosság közt. Az évforduló alkalmából a romániai sajtó is sok cikkben, tanulmányban, visszaemlékezésben foglalkozik a román mezőgazdasággal. Az írások igen optimista hangvételek, a problémákkal, gondokkal szinte alig, vagy csak nagy általánosságban foglalkoznak. Az elmúlt négy évtized alatt a román mezőgazdaság, melynek jelentős részében a második világháború végén még szinte klasszikus, feudális viszonyok uralkodtak, valóban alapvető változásokon ment keresztül, s kétségkívül meglévő súlyos problémái és hiányosságai ellenére ma is fontos ágazata a román gazdaságnak. Napjainkban a szövetkezetek a mezőgazdasági terület 70 százalékán, az állami gazdaságok 20 százalékán, míg a magánszektor a termőföld 10 százalékán gazdálkodik. Ezzel kapcsolatban nem érdektelen megjegyezni, hogy Kelet-Eu- rópában Lengyelország után éppen Romániában található a legnagyobb mezőgazdasági magánszektor. Ennek részesedése az összállami zöldség- és gyümölcstermelésből azonban jóval meghaladja az említett tíz százalékot. Románia mező- gazdasági termelése ma mintegy kilencszer nagyobb mint 1945-ben. Míg az említett évben a mezőgazdaságban dolgozott a foglalkoztatottak 75 százaléka, mára ez az arány - bár továbbra is nagy - már 28 százalékra csökkent. Az évi nemzeti jövedelem 16 százalékát a mező- gazdaság állítja elő. Jelentősen növekedett a fő mezőgazdasági termékek hektárhozama is, bár továbbra is alacsonyabb az európai, többek között a csehszlovákiai átlagnál. Hivatalos adatok szerint 1987-ben a búza és az árpa hektárhozama 3 900 kg, a kukoricáé 6 351 kg, a napraforgóé 2 269 kg, a cukor- és marharépáé 26 861 kg, a burgonyáé 22 088 kg volt. Növekedett az állatállomány, bár ezen a területen hivatalosan is komoly problémákról beszélnek. A szakemberek véleménye szerint az egy hektár mezőgazdasági területre eső termék alapján Románia az európai országok táblázata második felének mintegy a közepén helyezkedik el. Bár az elmúlt negyven év alatt elért eredmények vítathatatlanok, Románia mezőgazdasága napjainkban több súlyos gonddal küszködik. Ennek természetesen számos oka van. A szakemberek szerint a legfontosabb az, hogy a román mező- gazdaság gyakorlatilag egészen a nyolcvanas évek elejéig többé- kevésbé mindig csak az ország feszített iparosításának az árnyékában fejlődött, s az anyagi-pénzügyi beruházások mértéke jóval kisebb volt az iparban befektetettnél, illetve a szükségesnél. Mindez megnyilvánult a szövetkezeti mezőgazdasági munkások jóval gyengébb szociális biztosításában, illetve havi keresetében, amely nemrégiben is alig tette ki az ipari munkások fizetésének hatvan százalékát. Ennek a gazdaságpolitikának a következménye, hogy fokozatosan komoly problémák halmozódtak fel, míg 1981 őszén Romániában bevezették több alapvető élelmiszer korlátozott, gyakorlatilag jegyrendszerre 'történő eladását. A mai román mezőgazdaságban hiányzik a megfelelő mértékű és minőségű gépesítés; Több más tényező is negatív hatással van az eredményekre: problémák vannak a munkaszervezéssel, alacsony az emberek érdekeltsége, hiányzik az energia és az üzemanyag, komoly veszteségek vannak a betakarításnál stb. A múlt évben főleg szubjektív okokból például igen alacsony volt a mesterséges öntözőberendezések kihasználtsága, ami a bukaresti sajtó szerint nagy veszteségeket okozott. Szintén a román sajtó szerint a gabona betakarításakor a termés mintegy 20-30 százaléka vész kárba. A nyolcvanas évek elejétől Romániában az élelmiszerellátásban a területi önellátás rendszere van érvényben. A rendszer egyik negatív következménye, hogy több megyében megjelent egy más övezet terméke, és általában csökkent a mezőgazdasági terület szakosítása. Korábban például a Bánátban szinte csak gabonát, míg Székelyföldön burgonyát termesztettek. Mostanában viszont mindkét övezetben megjelent a másik térség speciális terméke, de természetesen jóval kisebb hektárhozamokkal. Számos probléma és kérdés merült fel az utóbbi időben a sokat vitatott, ún. területrendezési terv kapcsán is. A vidéki lakosság s főleg a kisebbségi magyarok, németek, délszlávok lakta területeken a falvak nagyarányú csökkentésének tervét egyáltalán nem fogadta lelkesen a közvélemény, és a téma továbbra is polémiák tárgya az emberek közt. Tárgyilagosan meg kell jegyezni, hogy a romániai vidéki lakosság életszínvonala a második világháború befejezése óta természetesen sokat javult, bár ma is jóval alatta van a csehszlovákiai, vagy mondjuk a magyarországi falvak életszínvonalának. Jelentősek a romániai falvak és városok lakosságának élet- körülményei közti különbségek is. A nyolcvanas évek romániai fejleményei azt mutatják, hogy a helyzet megváltoztatását, a mezőgazdaság súlyos gondjainak orvoslását és az élelmiszerellátás komoly hiányosságainak megszüntetését Bukarest továbbra is elsősorban a legtöbb szocialista országban ma már erősen bírált adminisztratív-utasításos irányítási rendszer megerősítésével, s nem pedig reformokkal, gazdasági és szociális intézkedésekkel kívánja elérni. Az eddigi eredmények igen szerények, nem túlságosan biztatóak, mert a tervezett mutatókat évek óta nem sikerül teljesíteni, s az áruellátás sem javult. Komolyabb változást eddig még a nyolcvanas évek eleje óta megnövekedett beruházások sem hoztak. Mindezek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az idei és az egész mostani ötéves terv rendkívül magas, legtöbb esetben rekordértékű mutatóit, termelési céljait aligha sikerül elérni, teljesíteni. KOKES JÁNOS, Bukarest T egnap múlt egy hónapja, hogy Varsóban megkezdődtek a kerekasztal-tárgyalások, s az eddigi eredményeket sommásan úgy lehetne összefoglalni, hogy néhány kérdésben közeledtek az álláspontok, másokban viszont még mindig nagyok a nézeteltérések. A hírügynökségi jelentések naponta beszámoltak a különböző munkacsoportokban és alcsoportokban folyó, esetenként rendkívül heves vitákról, amelyek olykor meddőnek is bizonyultak. S az is igaz, hogy a társadalmi türelmetlenség az idő haladtával egyre nagyobb, az emberek mielőbb konkrét eredményeket szeretnének látni, főleg a gazdasági helyzetben. Kormányrészről ezért már a múlt hét elején javasolták, kössenek megállapodást arról, amit eddig elértek, s a fennmaradó kérdéseket pedig később tisztázzák. Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Lech Walesa, a „Szolidaritás" vezetője a múlt csütörtökön ismét találkozott, értékelték a nemzeti közmegegyezést célzó párbeszéd eddigi, menetét. Egyetértettek abban, meg kell gyorsítani a ke- rekasztal-tárgyalásokat oly módon, hogy e hónap második felében sor kerülhessen a második plenáris ülésre, s ezzel együtt megkezdődhessen az eddig születendő megállapodások teljesítése is. Jerzy Urban kormányszóvivő értékelése szerint három lényeges területen sikerült jelentős mértékben közelíteni az álláspontokat. Ezek: a választási törvény, a politikai és a szakszervezeti pluralizmus, valamint a társadalmi-gazdasági kérdések. A politikai reformmal foglalkozó munkabizottság szóvivői már február 18-án közölhették, hogy megállapodás született az új választási törvényről. A konfrontációmentesnek nevezett átmeneti törvény értelmében a magukat ellenzékinek és függetlennek nevező csoportok is állíthatnak képviselő- jelölteket, s 5000 állampolgár pedig bármilyen politikai beállítottságú jelöltet indíthat. A kormányzati oldal által előterjesztett törvényjavaslat értelmében a kerekasztal eredményeként hozzák majd létre a nemzeti megegyezés tanácsát, ez fog dönteni az új parlament politikai struktúrájáról. Janusz Reykowskinak, a LEMP KB PB tagjának, a munkacsoport társelnökének az értékelése szerint az új törvény kizár minden adminisztratív elöszelekciót. Vita folyt a bizottságban a parlamenti választások időpontjáról. Az új törvényhozás létrehozása a politikai reform egyik fontos eleme, s a kormány szerint a választásokat már az idén júniusban meg lehetne tartani. A „Szolidaritás" még nem készült fel egy ilyen nagy horderejű politikai eseményre, ezért későbbi időpontot javasolt. Urbannal együtt a „Szolidaritás" szóvivője is részt vett az említett sajtóértekezleten. Kedvezőnek nevezte, hogy megszületett a beleegyezés a „Szolidaritás" újbóli legalizálásába, valamint a „Paraszt Szolidaritás" megalakításába is. Szerinte a felek egyetértésre jutottak Egy hónap a kerekasztalnál abban is, hogy a jövőben a falvak és városok irányítását választott önkormányzati szervek veszik át. Február 20-án terjesztette elő a kormány a gazdasági reformmal foglalkozó munkabizottságban az ötpontos csomagtervét, elképzelése szerint ezt egy társadalmi szerződés formájában kellene elfogadni. Az öt fő terület: a belső piaci egyensúly javítása a kínálat növelésével; az infláció megfékezése; az életszínvonal védelme egyebek között a bérek indexálásával; az állami tulajdon társadalmasítása, a magántulajdon elismerése; Lengyelország külföldi adósságainak kezelése. E szerződésben a résztvevőknek vállalniuk kellene, hogy visszaszorítják a sztrájkhullámot, két-három konfliktusmentes évet biztosítanak a gazdaság számára, s a „Szolidaritás" is részt venne az árak és a jövedelmek szabályozásával foglalkozó állami intézmények munkájában. A csomagterv beterjesztése után a „Szolidaritás" vezetői és más ellenzékiek egy hét gondolkodási időt kértek. A múlt heti mérleg szerint sok dologban nem sikerült előrelépni, például a gazdasági reform végrehajtásának ellenőrzésében; a felek különbözően ítélik meg az inflációellenes intézkedéseket, a költségvetés csökkentését és így tovább. Most az a fő kérdés, hogy a múlt heti elhatározásnak megfelelően sikerül-e valóban felgyorsítani a tárgyalásokat. Ez pedig nagyban függ attól, milyen lesz a társadalmi légkör, a hangulat. A kerekasztal-megbeszélések első két hetében sok volt a sztrájk, a béremelések érdekében meghirdetett munkabeszüntetés. Ezek nehezítették mind a gazdasági helyzetet, mind a kerekasztalnál folyó munkát. Beszédes számokat sorolt fel Lucjan Czubinski belügyminiszter-helyettes: az év eleje óta 1250 bérkonfliktus és 268 sztrájk volt Lengyelországban. Az utóbbi hetekben - szerencsére - a sztrájkhullám csökkenőben van. Erősödnek viszont az állam- és szocialistaellenes zavargások. Például a február 25-26-i illegális krakkói diákmegmozdulások során 39 rendőr is megsérült. Urban szóvivő több ízben hangsúlyozta: a kormány elítéli a fiatalok szovjetellenes cselekedeteit (a randalírozók Krakkó belvárosában meggyalázták a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékművét). Több más városban is voltak megmozdulások. Walesa szintén nyugalomra intette a tömegeket, elismerte, hogy a zavargások a kerekasztal-tárgyalások meghiúsítását célozzák, pedig „ezen a fórumon, békés eszközökkel kell kidolgozni a megegyezést“. Wojciech Jaruzelski első titkár február utolsó napján a pomerániai katonai körzetben kemény hangú beszédben figyelmeztetett: a vezetés nem engedi meg, hogy az országot megpróbálják letéríteni a szocialista útról. „Lengyelország szövetségi hovatartozása, a szocialista országokhoz, a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatai, a szovjet és a lengyel hadsereg közötti fegyverbarátság - mindezek olyan történelmi értékeink, amelyek ma mélyebb tartalmat nyernek és amelyeket a jövőben is védelmezni fogunk" - szögezte le. R akowski kormányfő az utcai zavargások kapcsán mondta: „Ezekben a napokban sokan tekintenek ránk, országunk most teszi le az állampolgári érettségi vizsgáját. Hiszek a lengyelek többségének józanságában..." A józanság mellé tegyük hozzá az önmérsékletet és felelősségtudatot. Erre van most szükség a kerekasztalnál is, a társadalomban is, mert csak nyugodt légkörben lehet megfontolt döntéseket hozni, formálni a közmegegyezést. MALINÁK ISTVÁN Ciosek a lengyel helyzetről „Csodatevő“ program nem létezik Budapesten ma ül össze az MSZMP Központi Bizottsága Napirenden a párt akcióterve és a külügyi beszámoló
