Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-28 / 73. szám, kedd
ÚJ szú 3 1989. III. 28. Párbeszédet mindenkivel, akinek szívügye a szocializmus Beszélgetés Jaroslav Hajnnal, a CSKP KERB elnökével a pártélet időszerű kérdéseiről A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága az alapszabályzattal összhangban ellenőrzést végzett, amelyben arra kereste a választ, hogy a kommunisták hogyan törekednek a párt gazdaságpolitikájának következetes végrehajtására. Az ellenőrző és revíziós bizottságokkal együtt megvizsgálta, milyen a helyzet az alapszervezetekben és az üzemi bizottságokban. Mi volt a célja az ellenőrzésnek, milyen következtetéseket lehet belőle levonni? Többek között ezekre a kérdésekre kértünk választ Jaroslav Hajntól, a CSKP KERB elnökétől. • Milyen a kommunisták és a párt munkájának színvonala, hogyan tükröződik ez a XVII. pártkongresszus programjának megvalósítására tett erő- feszi tésekben ?- Reálisan ítélve meg a helyzetet, a kommunisták és szervezeteik a két-három évvel ezelőttinél nehezebb körülmények között dolgoznak. A párttagoktól több új gondolatot és más hozzáállást, több személyes elszántságot, kezdeményezést, alapos ismereteket, azok jobb érvényesítését és ésszerű kockázatvállalást igényelnek. Úgy vélem, a párttagok és a tisztségviselők meggyőződését fejezem ki, amikor azt mondom, hogy a kommunisták, a párt, de a nemzeti frontbeli partnereink és szövetségeseink is kiállták az idő próbáját. • Bonyolult helyzetben mindig nehezebb világosan és szélesebb politikai összefüggéseiben látni a dolgokat. Nem szabad bizonytalanoknak és türelmetleneknek lennünk. Vajon felkészültek-e az ilyen próbára a párttagok?- A gazdaságunk teljesítőképessége lényeges fokozása felé vezető út elején tartunk. Ezen az úton voltak, vannak és lesznek problémák. A jó és kitűnő emberek mellett vannak és lesznek közömbösek, becstelenek és lusták. A sikerek mellett számoljunk a sikertelenségekkel is. Az ellenőrzés bebizonyította, hogy a párt az átalakításért harcol és él, s kész azt az életben alkalmazni. Azonban jól tudjuk, hogy csak az idő és a munka teszi próbára megbízhatóan az embert. • A többségről beszélsz. Mit mondanál a kisebbségről?- Mindaz ami átlagos, elfedi a különbségeket. A szocialista társadalom építése nem csak egy ember- csoport privilegizált ügye. A központi bizottság és a központi ellenőrző és revíziós bizottság meg van győződve arról, hogy épp a változások időszakában, amely természetesen nehézségeket is felszínre hoz, szükséges minden ember erejének és képességének mozgósítása. Gondjainkat csak közös erővel, csak közös, értelmes, áldozatos és jó minőségű munkával oldhatjuk meg. E szempontból ítéljük meg néhány párttag passzivitását, vagy másképpen mondva - kényelemszeretetét. Amikor az aktivitást a taggyűlésen való jelenlét és a tagdíjak fizetése alapján bíráltuk el, mindkét fél elégedett volt. De amikor azt vettük szemügyre, hogy ki mit tesz a pártpolitika megvalósításáért, ki hogyan nyeri meg az állampolgárokat közös céljainknak, nyilvánosan hogyan védi meg és juttatja érvényre a párt politikáját, néhol jelentékeny különbségek mutatkoztak. Találkoztunk nagyon aktívakkal, de kényelmesekkel és passzívakkal is. • Véleményed szerint mi ennek az oka?- Bebizonyosodott, hogy nem mindig a tag vagy tagjelölt a hibás. A maguk módján gyakran az alapszervezetek is hozzájárulnak ehhez, s lehet, hogy a járási pártbizottságok is. Egyesek közömbösségéből és passzivitásából idejében le kell vonni a következtetéseket; a tagállomány, valamint a pártszervek és -szervezetek felé. Néhány elvtárs lelkesedése megcsappant a gazdasági mechanizmus átalakítását illetően. Talán azért, mert rájuk, párttagokra nézve ebből elsősorban gondok adódnak. Úgy vélem, hogy az alapszervezeti tisztségviselők nem kis része bizonyos önelégültségben él. Úgy érzik, hogy náluk minden a legnagyobb rendben van, s ha előfordulnak is nehézségek, idővel majd maguktól megoldódnak. Ez a nézet helytelen. • Jogos az az igény, hogy a további fejlődés elképzelhetetlen a kommunisták nagyfokú személyes elszántsága nélkül. A személyes elszántság a kommunista tulajdonságai közé sorolható?- Igen. Sőt, a pártszervezetek munkastílusában és -módszereiben végrehajtandó változásokat épp a személyes elszántság fejlesztésével kellene kezdenünk, vagyis a pártalapszervezetek, párttagok és tagjelöltek önállóságának, tevékenységének és offenzív jellegének fejlesztésével. Valamennyi ellenőrzés azt igazolja, hogy a pártnak, mint a társadalom vezető erejének meg kell tisztulnia mindattól, ami ellen a társadalomban harcol. Nem tűrheti el a szavak és a tettek közötti összhang hiányát. Az alapszabályzat minden kommunistát kötelez arra, hogy támogassa a párt politikáját, hogy eszmei pozíciókból kiindulva lépjenek fel minden hibás nézet ellen. A kommunista kötelessége, hogy cselekedetével megmutassa: mire törekszik a párt, mit tart helyesnek ésfmi ellen lép fel. • És mi a helyzet a párt passzív tagjaival?- Passzív párttagnak nem szabadna lennie. Nem szabadna olyan kommunistának lennie, aki nem azonosul pártjának politikájával és nem eléggé kezdeményező e politika megvalósításában. Ha vannak ilyenek - márpedig vannak akkor ezek már nem kommunisták, még ha tagkönyvük is van. A CSKP KB Elnökségének a februári győzelem 41. évfordulójával kapcsolatban kiadott nyilatkozata megmutatta a pártalapszervezetek- nek, a párttagoknak és tagjelölteknek, a szocializmus nem kommunista híveinek, hogyan kell az előttünk álló feladatokat megoldani. Nem csak egyetértést, hanem konkrét tetteket követel meg. • Manapság a párt számos kérdést újszerúen kezd megközelíteni. így például erősebb a munkamegosztás a párt- szervezet és az üzemek gazdasági vezetése között. E szempontból mire hívta fel a figyelmet az ellenőrzés?- A szocializmus építése hosszú távú folyamat, amelyre többek között az árutermelés a jellemző. Ott, ahol árut termelnek, embereknek, pénznek, árnak, bérnek és piacnak is lennie kell. Új irányítási modellünk ezeket a tényezőket aktivizálja. Kiemeli az embert, kezdeményezését, személyes felelősségét. Természetesen ez az irányításra is vonatkozik. Jobb minőségben és hatékonyabban akarunk és kell termelnünk. Azt akarjuk, hogy ebben a folyamatban létrejöjjön a gazdasági vezetés jogköre, felelőssége a jó és rossz eredményekért. Ezért a pártszervezeteket óva intjük a termelésbe és irányításába való beavatkozástól. Nem akarjuk, hogy az igazgató, ^a helyettes, a mester és a technikus kötelességei közé tartozó feladatokat oldjanak meg. A napi termelési kérdések ugyanis nem politikai jellegűek. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a termelési folyamatban nincs helye az úgy értelmezett demokráciának, miszerint mindenki saját kedve sze* rint cselekszik. Ellenkezőleg. Minél nagyobb lesz a jó munkaszervezés becsülete, annál jobbak lesznek az eredmények. • Az alapszervezet tehát hogyan valósíthatja meg a párt gazdaságpolitikáját?- A pártalapszervezetnek elsősorban a termelőerők fejlődésének társadalmi szempontjára kell hatnia. Elsősorban azokra a kapcsolatokra, amelyekbe az emberek a termelésben lépnek, összhangba kell hozni a dolgozókollektíva érdekeit a társadalom stratégiai szükségleteivel. Az új feltételek között aktívabban kellene formálnia a tudatot és az ember nézeteit. Ugyanakkor nem mond le az egyes intézkedések bírálatáról és kész önkritikusan felelősséget vállalni azért, ami nem sikerült. Az érvelés, a vita és a meggyőzés hívei maradunk továbbra is, egészen addig, amíg nem születik közös döntés. Ez viszont már minden kommunistára nézve kötelező. Az nem képezheti vita tárgyát, hogy a pártszervezet szükséges-e vagy nem az üzemben. Elvi kérdés, hogy jól dolgozzon. Hogy betöltse a dolgozókollektíva politikai szervezőjének és olyan ideológiai tényezőnek a szerepét, amely képes a kommunistákat és nem kommunistákat pozitív program megvalósításának megnyerni és politikailag úgy vezetni, hogy a termelés jövedelmező és jó minőségű legyen. A pártszervezet tehát politikailag felelős a termelésért. Ott, ahol valamiféle körülmény folytán kénytelen közvetlenül beavatkozni a termelés irányításába - s ilyen esetek vannak ott a gazdasági vezetőség sincs a megfelelő szinten. Úgy vélem, hogy minden ilyen esetben alaposan mérlegelni kell a helyzetet és törekedni kell megoldására. • Ez annyit jelent, hogy a felsőbb gazdasági szervekkel közösen meg kell győződni arról, hogy az üzem vagy vállalat vezetősége a megfelelő színvonalon van-e?- Minden bizonnyal. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint a gazdasági vezetők egy része örömmel hárítja saját tehetetlenségét a pártszervezetre. Ez elfogadhatatlan. A termelésért és fejlesztéséért csakis és kizárólag a gazdasági vezetés, név szerint az igazgató a felelős. Neki szintén meg van a megfelelő jogi, szervezési és más jogköre, de politikai eszközei is ahhoz, hogy teljesíthesse a tisztségéből rá háruló feladatokat. Ha nem teljesíti őket, felelnie kell. Ha kommunistáról van szó, akkor elsősorban alapszervezetének. • Csakhogy az Igazgató és az alapszervezet között néha feltűnően nagy a nézetazonosság. Jó ez, vagy rossz?-Attól függ, milyen az a nézet- azonosság. Ha az üzem vagy a vállalat nem teljesíti feladatait, akkor az valami rosszat sejtet. Azonban hibát követnénk el, ha a gazdasági vezetés és a pártszervezet kapcsolatára gyanakodva tekintenénk. Sokszor tapasztaltam, hogy ott, ahol jó a politikai és gazdasági vezetés, jobbak az eredmények is. Minden igazgató, elnézést a kifejezésért ostoba lenne, ha megfosztaná magát közeli munkatársainak segítségétől. Az alkotó kapcsolat természetesen nem mentes a vitáktól, gyakran a viharos vitáktól. Ahol fejlődés van, ott törvényszerűen ellentétek is vannak. • Szeptemberben megkezdődnek az évzáró taggyűlések. 1990 májusában lesz a XVIII. pártkongresszus. Az ellenőrzés során fény derült-e a kádermunka színvonalára, főleg a fiatalokkal végzett munka színvonalára?- Erre mindig odafigyelünk. Hisz az ellenőrzések során elsősorban az emberek munkáját értékeljük. Ma valóban nem könnyű a vezetők helyzete. Minden tettük, minden döntésük jogos érdeklődést vált ki, de bírálatot is. Gyakran előfordul, hogy a bírálat nem mindig teljesen igazságos. A vezetők széles körű nyilvános ellenőrzés alatt állnak. Nagy a vezetők felelőssége. Érdekes helyzet alakult ki: a szakközépiskolák és főiskolák végzőseinek bizonyos része nem akar vezető beosztásba kerülni. Néhányan visz- szautasítják a vezető tisztséget. Érdektelenségüket azzal indokolják, hogy nagyon igényesek a követelmények a vezetőkkel szemben. A pártszervezetek és -szervek hibát követnek el, ha ilyen helyzetben nem eléggé aktívak a kádertartalékok létrehozásában és az előterjesztett javaslatokat csak tudomásul veszik. Az ellenőrzés rámutatott, hogy nem mindig és nem mindenütt elégítik ki kellő mértékben az irányításra alkalmas emberekkel kapcsolatos szükségleteket. Társadalmunk pedig lehetőséget teremt mindenki számára, hogy kitűnjön, hogy kibontakozhasson az irányítás terén is. Nem szabad megengedni, hogy a káderjavaslat megítélésekor az életkor szerepeljen az első helyen. Valaki gondolkodásában és cselekedeteiben már negyvenévesen is lehet öreg, de van olyan is, aki harmincévesen már tapasztalt ötvenes. Igaz azonban, hogy a fiataloknak többségében nagyobb a lendületük. Hogy világos legyen: a társadalom nem azért hajt végre káderváltozásokat, hogy az idősebb helyére fiatal, de kevésbé tehetséges ember kerüljön. Az átalakítás folyamatának tehetségekre, és olyan vezetőkre van szüksége, akik politikailag és szakmailag felkészültek, erős jelleműek és mélyen elkötelezettjei a szocializmus ügyének. • Elmondhatjuk, hogy az alapszervezetek és a pártszervek átgondolt és elvi kádermunkával valóban lényegesen befolyásolhatják gazdaságunk további fejlődését. Mit mondanak erről az ellenőrzés eredményei?- Azt mondanám, hogy az ellenőrzés jogának érvényesítésével együtt a párt gazdasági- és szociálpolitikája biztosításának egyik leghatékonyabb eszköze ez. A pártszerveknek és -szervezeteknek ma a legfontosabb feladatuk jelöltek keresése, kinevezése, megválasztása, támogatása, s ha kell a rátermett káderek védelme. A párt minden esetben a rátermett vezető szövetségese. Olyan vezetőé, aki tud dicsérni, de megköveteli a becsületes munkát és a rendet. Ezzel kapcsolatban még egyszer alá szeretném húzni, hogy a CSKP KB nagy jelentőséget tulajdonít a vezetők nevelésének. Nem véletlen, hogy a központi bizottság soron következő ülésén az oktatás kérdéseit vitatja meg. A jó oktatás a céltudatos káderpolitika alapja. • A CSKP KERB megvizsgálta azokat a tapasztalatokat Is, amelyek az újonnan létrehozott állami vállalatoknál születtek a pártépítés és a pártmunka hatékonysága terén. Mennyire elégedettek a felmérés eredményeivel?- Valóban az első tapasztalatokról van szó. így is értelmezzük, és nem ítélhetjük meg az ezzel összefüggő egész kérdéskört. Az eddigi üzemi és vállalati bizottságok mellett az állami vállalatoknál pártbizottságok jönnek létre. Munkájuk tartalmát a CSKP KB Titkársága határozta meg. A pártépítés új láncszeméről van szó, amely a termelési-műszaki, tu- dományos-kutatási és kereskedelmi bázis szervezeti rendszerének átalakításával jött létre. Az alapszabályzattal és a párt vezető szerepével szemben támasztott új igényekkel összhangban a pártbizottság megteremti a szükséges feltételeket a pártszervezetek munkájához. Megbizonyosodtunk afelől, hogy a pártbizottságokat a taggyűléseken vagy pártkonferenciákon választották meg. Jelentős különbségeket tapasztaltunk azonban tagjaik számát és szociális összetételét illetően. • Mi a helyzet a pártszervek és küldetésük struktúrájával?- Döntő többségben a pártbizottságba az üzemi bizottságok elnökeit, vagy az alapszervezeti bizottságok elnökeit választották azzal, hogy biztosított legyen az egységes eljárás. Ebben nincs semmi helytelen. Ennek ellenére ez a tisztségek bizonyos halmozásához vezethet és vezet. A pártbizottságok helyesen járnak el, amikor arra törekszenek, hogy az állami vállalaton belül minden önálló önelszámolási egység szintjén alap- vagy részlegszervezet, esetleg pártcsoport dolgozzon. A tapasztalatok azt igazolják, hogy számos vállalatnál a pártbizottság eddig még csak „keresi“ helyét. Nem eléggé világos jogkörük, valamint a vállalaton belüli politikai hatásuk módja és formája. Ezt az élet és a munka pontosítja. • E tekintetben hogyan teljesítették feladataikat az állami vállalatok alapítói?- Az állami vállalatok alapítóinak - minisztériumok, más állami szervek és szervezetek - eljárása néhol könnyelmű volt. Néhány esetben az igazgatóválasztáson csak egy jelöltet indítottak. Sajnos, a vállalatok többségénél nem éltek a pályázat lehetőségével. A dolgozókollektíva önigazgatási szerveinek és az állami vállalatok igazgatóinak megválasztása egészében véve rendben és demokratikusan, a pártszervek és -szervezetek politikai hatása alatt zajlott le. Meggyőződésem, hogy mindez a feladatok jó minőségű teljesítésében nyilvánul meg, amint azt a párt politikája és az állami vállalatról szóló törvény feltételezi. • A párt jelenlegi politikájának ereje többek között abban rejlik, hogy nem szépítjük a tényeket, a valóságot. Semmit sem festünk rózsaszínűre. Azonban azzal sem érthetünk egyet, aki a szocializmust csak feketének látja.- Egyetértek. Pártunknak 1989. január 1 -én több mint 1,7 millió tagja volt. A köztársaság minden hetedik, 18 évnél idősebb tagja kommunista. Ugyanakkor erős partnereink és szövetségeseink vannak. A szak- szervezeteknek 8 millió, a SZISZ- nek pedig 1 millió 475 ezer tagja van. További ezrek a Nemzeti Front szervezeteiben és szerveiben, politikai pártjaiban dolgoznak. Az államhatalmi rendszer szilárd támasza a 200 ezer képviselő, a nemzeti bizottságok 240 ezer tagja és a polgári bizottságok 212 ezer tagja. Ezek valamennyien magukénak vallják a szocialista társadalom építési programját, bár néhány kérdéshez természetesen fűznek megjegyzéseket. Ezek az emberek az emlékezetes 1945 óta sok mindent tettek. Ók a csehszlovák nép 1948-as győzelmének letéteményesei. Emlékeznek a totális gazdasági blokádra. A Nyugat számos diszkriminációs politikai intézkedését meghiúsították. És folytathatnánk a sort. Ez általánosan ismert. Nem állítom, hogy többet nem lehet tenni. Nem állítom, hogy az elvégzett munka hibamentes. A becsületes állampolgárok áldozatos munkájának eredményei mégis tiszteletre méltóak és elismerést érdemelnek. Nehezen győzi meg bárki a kommunistákat és azokat, akik egész erejükkel a társadalom fejlődésének javát szolgálják, hogy hanyagul dolgoztak, vagy mindaz, amit tettek, rossz. • Napjaink fontos feladata párbeszédet folytatni azokkal az emberekkel, akiknek eltérő véleményük van. Mindenkivel párbeszédet kell folytatni?- Becsületesen akarunk dolgozni , és párbeszédet folytatni mindenkivel, akinek szívügye a szocializmus, aki elismeri intézményes rendjét és lelkiismeretes munkával részt vesz fejlesztésében. Társadalmunkban minden embernek helye van, tekintet nélkül pártállására vagy világnézetére. Mindenkinek szilárd szociális és politikai helyzete van. Párttisztségeken kívül bármilyen munkakört betölthet. Azonban senki se reménykedjen abban, hogy szövetségeseinkhez hasonlóan fogunk eljárni azokkal, akik a szocializmus destrukciójára törekszenek. Hozzá szeretném tenni: az ellenőrzés megerősítette azt, hogy az embereknek nagyon fontos az elért értékek megőrzése. Aggódnak a békéért és a szocializmus vívmányaiért. A szocializmus védelmi képességének megőrzése és a belső tartalékok mozgósítása mellett ma létkérdés az ideológiai küzdelem. Valamennyiünknek nemcsak a gyűléseken, hartem a munkahelyeken is következetesen védenünk, magyaráznunk és érvényesítenünk kell elvi álláspontunkat. Az eszmei elkényelmesedésnek nincs helye a kommunisták között. Az állampolgárok tőlünk, kommunistáktól tárgyszerű és hiteles választ várnak azokra a kérdésekre, amelyeket az élet felvet. Egy dolgot világosan kell látni. A párt türelmes marad a párbeszédben és szilárd abban az elhatározásában, hogy az átalakítás és a demokratizálás folyamatát úgy vezeti, hogy társadalmunk rugalmasan reagáljon a változó külső és belső feltételek teljes megőrzésével annak, ami tartós értékű, felújítsa és megreformálja ami elavult, amit meg kell változtatni. • Köszönöm a beszélgetést. ZDENÉK HOftENÍ
