Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám, szombat

Aj szú 5 89. III. 25. Meteorológia a repülés szolgálatában A METEOROLÓGUSOK NAPJA Nemzetközi megállapodás értelmében 1950-ben megalakult a Meteo­rológiai Világszervezet. Az idén A meteorológia a repülés szolgálatában jelmondat jegyében, meteorológiai világnap keretében március 23-án emlékeztek meg a repülési meteorológia fejlődéséről, figyelembe véve a repülés által támasztott növekvő igényeket. Egyéni és kollektív érdek Megállnak a saját lábukon Annak ellenére, hogy a repülőna­vigáció területén nagy haladást ér­tünk el, és így csökkent a légi közle­kedés függősége az időjárástól, el­lenkező előjelű irányzatot is meg­figyelhetünk. Jelentősen nőtt a légi közlekedés, bonyolultabbá vált a re­pülőgépek irányítása, egyre drágább a repülőgépek és a repülőterek ellá­tása azokkal a navigációs berende­zésekkel, amelyek lehetővé teszik az üzemeltetést a kedvezőtlenebb időjárási viszonyok között is. Míg a repülés egy mérföldjére számított légi katasztrófák száma csökkent, azoknak a részaránya, amelyekben szerepet játszott az időjárás, nem változott. Ezért a me­teorológia továbbra is döntő tényező a repülés biztonságában. Fontos szerepe van a meteoroló­giának a légi közlekedés gazdasá­gosság szempontjából is. A költsé­gek óriási mértékben megnöveked­tek, mindenekelőtt az üzemanyagok emelkedő ára miatt. így tehát a szél­re, hőmérsékletre vonatkozó infor­mációk, ugyanúgy, mint az időjárás előrejelzése a leszállás helyére vo­natkozóan, kulcsfontosságú gazda­sági tényező. Ezért aztán, a repülő- utak tervezése során is figyelembe veszik az időjárásra vonatkozó ada­tokat. A repülőgép felszállási és le­szállási tömegét, a repülés útvona­lát, magasságát, idejét, a tartalék üzemanyag mennyiségét, valamint az esetleges szükséglpszállás he­lyét is a repülési meteorológiai szol­gálat által nyújtott adatok alapján határozzák meg. Nemcsak a légi közlekedés használja fel az időjá­rásra vonatkozó adatokat, hanem általában az egész repülés, a mező- gazdaságtól kezdve a sportrepü­lőkig. A repülési meteorológiai szolgálat tevékenységének alapszabályait a Meteorológiai Világszervezet alap- dokumentumai, illetve a Nemzetközi Polgári Légi Közlekedési Szervezet dokumentumai tartalmazzák. Min­den tagállam kötelessége olyan me­teorológiai szolgálat létesítése, amely kellő információkkal látja el a repülőket. A meteorológia fejlődé­sének kezdeti időszakában sok ál­lamban éppen ennek a követel­ménynek eleget téve szervezték meg a meteorológiai szolgálatot. Nemzetközi szabályok határoz­zák meg, milyen információkra van szükségük a légiforgalmi társasá­goknak a légi közlekedés gazdasá­gosságának, rendszerességének és főleg biztonságának érdekében. A felszálláshoz mindenekelőtt is­merni kell a szélsebességet, a látási viszonyokat, az általános meteoro­lógiai helyzetet, a felhőzet magassá­gát, a hőmérsékletet és a légnyo­mást. A maximális leszállási és fel­szállási tömeg mindenekelőtt a szél­től és hőmérséklettől függ. így példá­ul 15 C° mellett a 18 km/óra sebes­ségű szél 5200 kg-mal nagyobb tö­megű repülőgép felszállását teszi lehetővé, mint azonos hőmérséklet mellett szél nélküli időjárásban. A hőmérséklet fontos a repülőgé­pek motorjainak működése szem­pontjából. Nagy melegben csökken a levegő sűrűsége és ilyenkor ki­sebb felhajtóerő hat a repülőgépre, s így a felszállásnál nagyobb sebes­ségre és hosszabb kifutópályára van szüksége. A leszállás a kedvező meteoroló­giai feltételek között is veszélyes. A mai nagy repülőgépek leszállási tömege több mint 200 tonna lehet és földet éréskor sebességük mintegy 250 km/óra. A rossz időjárási viszo­nyok között a kockázat megnövek­szik. Rendkívül veszélyesek a szél­lökések és a turbolens áramlások. Az elektronikus leszálló rendszerek nagymértékben csökkentették a lá­tási viszonyoktól való függőséget. Ma mindennapi gyakorlat, hogy ked­vezőtlen viszonyok között is bizton­ságosan leszállnak a repülőgépek. Meg kell azonban jegyezni, hogy nincs az összes repülőgépen és re­pülőtéren ilyen költséges beren­dezés. A repülés ideje és az üzemanyag- készlet függ attól, milyen a szél és a hőmérséklet a tervezett útvonalon. , A szél miatt jelentős az eltérés a na­gyobb távolságokon közlekedő re­pülőgépek napi üzemanyagfogyasz­tása között. így például 90 km/ó sebességű ellenszél esetében 5000 km-es távon egy repülőgép 10 000 kilogrammal több üzemanya­got fogyaszt, mint szélcsend­ben. Azokban a magasságokban, amelyekben a nagy utasszállító re­pülőgépek közlekednek, gyakoriak az erős széláramlatok, ezek sebes­sége mintegy 200 km/ó, maximális sebességük az 500 km/órát is túl­lépheti. A megfelelő repülésmagas­ság meghatározásával optimalizál­ható a repülés ideje és az üzema­nyagfogyasztás is. A repülőtéren mért légnyomás alapján állítják be a repülőgép ma­gasságmérőjét. Természetesen a pilótának teljes mértékben meg kell bíznia a kapott adatok pontossá­gában. Ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy a levegőben össze­ütközik egy másik repülőgéppel, vagy esetleg természeti akadályba ütközik leszállás közben. Elképzelhetetlen energiát tartal­maznak a zivatarfelhők. Egy köze­pes nagyságú felhőből felszabaduló hőenergia egy 400 kilotonnás nukle­áris robbantás energiájának felel meg. A zivatar több veszélyt rejt magában. Erős a légörvénylés, a re­pülőgép felületén jégréteg képződik és nem ritkák az elektromos kisülé­sek. A zivatarfelhők alatt csoporto­suló erős légáramlatok hirtelen meg­változtatják a föld felett a szél irányát és sebességét és ez veszélyt jelent az alacsonyan repülő repülőgépek számára. Széllökések keletkezhetnek ak­kor is, ha relatívan kis távolságon nagyok az eltérések a szél irányá­ban és sebességében. Ez elsősor­ban nagyobb magasságokban fordul elő és erős turbolens áramlások esetében nemcsak a biztonsági övét nem használó utasok sebesülhetnek meg, hanem a repülőgép is megron­gálódhat. Már a szél kisebb változásai, a lá­tási viszonyok, a hőmérséklet és a légnyomás enyhe ingadozásai is nagymértékben befolyásolják a re­pülőgépek üzemeltetését. Ezért a repülőterek meteorológiai állomá­sait pontos és megbízható műsze­rekkel kell ellátni. Mivel a légi közle­kedés útvonalai rendkívül sűrűek, a meteorológiai adatoknak és előre­jelzéseknek gyakorlatilag az egész földgolyót be kell hálózniuk. A mete­orológusok nem tudnák számítógé­pek nélkül feldolgozni az adatok óri­ási mennyiségét. 1983-ban a Mete­orológiai Világszervezet kialakította a polgári repülés előjelző rendsze­rét. Két központja van - Londonban és Washingtonban -, ezek felelnek a szél és a hőmérséklet globális előrejelzéséért. Nemzetközi megál­lapodások értelmében hasonló regi­onális repülési előrejelzési közpon­tok is létesültek. Ezekből a közpon­tokból a világ valamennyi pontjára a legkorszerűbb berendezések se­gítségével gyorsan eljutnak az ada­tok. Az, hogy a pilóta idejében kéz­hez kapja a megbízható meteoroló­giai adatokat, megalapozza a légi közlekedés gazdaságosságát, rend­szerességét és főleg biztonságát. Bebizonyosodott, hogy egyes mete­orológiai okokra visszavezethető balesetek esetében sokan tudtak a veszélyes jelenségekről, csak ép­pen a pilóták nem. A meteorológiában, ugyanúgy, mint a légi közlekedésben, nagyon fontos a nemzetközi együttműkö­dés. Az általános időjárási viszo­nyok rendszeres elemzése és ennek alapján a globális áramlások előre­jelzése nemcsak a légi közlekedés számára jelentős. A meteorológusok szolgáltatásait a népgazdaság vala­mennyi ágazatában kihasználják, de hogy ezek hasznosak legyenek, ah­hoz szükség van valamennyi ország szakembereinek együttműködésére. A Meteorológiai Világszervezet az adatok gyűjtését, cseréjét és feldol­gozását a nemzetközi idójárásjelző szolgálat révén szervezi meg. A repülés technológiájának gyors fejlődése ellenére a légi közlekedés a jövőben sem képzelhető el meteo­rológiai információk nélkül. A légi közlekedés biztonsága nem szava­tolható anélkül, hogy a repülés előtt és alatt is optimálisan kihasználnák a meteorológusoktól kapott ada­tokat. A módosított tervek szerint a Nagykürtösi (Vel’ky Krtíá) járásban az idén kétszázhatvan lakás építé­sét fejezik be, kevesebbet az eredeti elképzelésnél. A nyolcadik ötéves tervidőszak lakásépítési programjá­ban a beruházási formák tekinteté­ben is jelentős változások történnek. A legtöbb lakás az idén magánerő­ből épül, amellett a szövetkezeti tu­lajdonforma dominál. Nyolcvannégy lakás kulcsra készen, harmincöt a leendő tulajdonosok aktív hozzájá­rulásával készül. Az idén a tervek szerint 414 lakás alapjait rakják le a járásban. A két­százötvenkét állami és szövetkezeti Az állami vállalattá előlépő üze­mek pártalapszervezeteire nem kis feladatok várnak. A kommunistákkal és általuk minden dolgozóval meg kell értetni az önellátás alapelveit, hogy a választásokat követően az önelszámoló egységeken belül a fel­adatok hatékony teljesítéséből a kol­lektíva minden egyes tagja maximá­lis mértékben kivegye a részét. Több tény bizonyítja, hogy az Érsekújvári (Nővé Zámky) Vendéglátóipari Vál­lalatban a pártalapszervezet a gaz­dasági vezetéssel és a szakszerve­zet üzemi bizottságával karöltve az állami vállalat megalapításából ere­dő feladatait sikeresen teljesíti. Kevesebben is győzik a munkát Ladislav Krásny igazgató arról tájékoztatott, h.ogy az 1988-as felké­szülés folyamán, amikor kísérletileg már az új gazdasági mechanizmus alapelveit érvényesítették, vállalatuk önellátóvá vált.-Harminckét önelszámoló ven­déglátó egységet létesítettünk. Az egységeken belül az egyes részle­gek, mint például az étterem, a ká­véház, a falatozó, a szálloda, a bo­rozó stb. közös számlára gazdál­kodnak. Ez lehetővé teszi, hogy az egyes kollektívák ésszerűbben szer­vezzék meg a munkát. A részlegek szükség szerint kisegítik egymást munkaerővel, és így a személyzet számát a valós igényekkel hozzák összhangba. A részarányos munka­bér ugyanis a bevételek és a kiadá­sok arányától függ és annyi részre oszlik, ahányan dolgoztak.- Nem volt könnyű ezeket az alapelveket megértetni és elfogad­tatni az emberekkel - vette át a szót Irena Habanová, a pártalapszerve­zet elnöke. - Tavaly, amikor azt javasoltuk, hogy a vállalat dolgozói­nak számát hússzal csökkentsék, először ellenállásba ütköztünk. Az­tán fokozatosan megváltozott a kol­lektívák véleménye. Kérésük alap­ján végül negyvennel csökkentettük a létszámot, a jelenlegi 644-re. Ha figyelembe vesszük, hogy nálunk az önköltségek felét a munkabérek te­szik ki, ez a létszámcsökkentés az önellátásban nem kis szerepet ját­szik. Lehetőségből kötelesség A választásokat február 9-én tar­tották. A vállalat dolgozóit 125 kül­dött képviselte. Titkos szavazással a régi igazgatóra 96-an voksoltak. A dolgozókollektíva tanácsába java­solt 15 jelölt közül a tizenegy tagot kétharmados többséggel szavazták meg.- Mindez a választások alapos előkészítését és a jelöltek gondos kiválasztását bizonyítja - jelentette ki a pártelnök. - Már a választások előkészítése közben is hangsúlyoz­tuk, hogy lényegében csak elkezdő­dik egy új időszak, amikor a korábbi­hoz képest teljesen új alapelvek szerint kell dolgozni.-r A pártmunkában például ez mit jelent?- Szorgalmazzuk a nyíltságot és a kritikusabb szemléletet. A kommu­nisták olyan pártfeladatokat is kap­nak, amelyek az önellátás igényéből adódnak és teljesítésükkel az átala­kítás folyamatát gyorsíthatjuk a vál­lalaton belül. A gazdasági vezetők felelősségének elmélyítésére beve­zetjük a személyes számvetéseket.- Milyenek az elvárások a dolgo­zókollektíva tanácsával szemben? lakás a munkaerőhelyzet stabilizáci­óját szolgálja, beruházóik népgaz­dasági szempontból fontos iparvál­lalatok. Jelentős összegeket fordítanak a járulékos beruházásokra is. Az építkezések sora néhány környezet- védelmi beruházással bővül, így megkettőzik a nagykürtösi szenny- csatorna-hálózat egyik szakaszát, aminek költségei meghaladják a 3,5 millió koronát. A helyi építőipar az elmúlt évhez viszonyítva 2,5 millió koronával fo­kozza idei teljesítményét, mely elő­reláthatólag meghaladja majd az 55 millió koronás értéket. -h. a­- Már ezt is részletesen megvitat­tuk - folytatta az igazgató. - A ta­nács tagjainak, akárcsak nekem, a dolgozók előlegezték a bizalmu­kat. Azt a reményt, hogy vállalatun­kat a nehezebb felvételek közepette is eredményesen fogjuk irányítani. Csodákat tenni mi sem tudunk, de ugyanakkor a megfontolt és rugal­mas irányítást mindenki jogosan várja el tőlünk. Én személyesen azt szeretném, ha a tanács tagjai soké­ves gyakorlati tapasztalataik alapján konkrét javaslatokkal jönnének, hogy hol és mit csinálhatnánk job­ban, ésszerűbben és hatékonyab­ban, mint eddig. Annál is inkább, mivel a tanács tagjai közül néhá- nyan egyénileg ezt eddig is megtet­ték. Lehetőségük volt rá, hogy el­mondják javaslataikat, kifejtsék né­zeteiket. Most ez a lehetőség köte­lesség lett. A vendégeket szolgáló érdekek A gondolkodásban és a szemlé­letmódban bekövetkezett változáso­kat az egyik önelszámoló vendéglá­tó egységben mértük fel. Boldizár László, a Várétterem vezetője több olyan dolgot említett, ami azt bizo­nyítja, hogy a tartalékokat körülte­kintően felmérték.-Talán közhelyként hangzik, de a vendég került a figyelem közép­pontjába. Úgy kell éreznie magát, hogy ha újra erre visz az útja, megint betérjen hozzánk. Vendégeinket íz­letes ételek gazdag választékával várjuk. Az üdítőkről, sajnos, ugyan­ezt nem mondhatom el, mivel a gyártók egyelőre kevésbé érdekel­tek a választék bővítésében. A zöld­séget közvetlenül a kistermelőktől vásároljuk, hogy mindig frisset szol­gálhassunk fel. Mivel a legkisebb pazarlást is megérezzük a zsebün­kön, a vízzel, villanyárammal stb. nagyon takarékosan bánunk. Az edényekre, poharakra úgy vigyá­zunk, hogy odahaza se jobban, hi­szen minden eltörött darab önköltsé­günket növeli. Forgalmunkat gaszt­ronómiai hetekkel és különböző ren­dezvényekkel igyekszünk növelni. Például mindenkor szívesen vállal­juk csoportok étkeztetését.- Mit szólnak mindehhez? Hiszen nemcsak a vendég, a munka is több? - kérdeztem őernák József főpincértől, aki gondolkodás nélkül válaszolt.- De a fizetés is több. Háromtagú tanácsunk igazságosan és nyíltan, az egyéni érdemek szerint osztja el a fizetéseket. Mindannyian tudjuk, hogy ki és mennyit kapott, de azt is, hogy miért. Nézzen körül! Tisztaság, a vázákban virágok, mindenhonnan jól látható a televízió, és rendkívül figyelmes a kiszolgálás. Mindebben közvetlenül érdekeltek vagyunk.- És ha valaki nem annyira érde­kelt, mert mondjuk, neki a kereset kevésbé fontos?- Az kilóg a sorból és rontja a bol­tot. Tavaly még kettővel többen vol­tunk... Boldizár László a dolgozókollektí­va tanácsának is tagja, az elnök helyettese. Pártfeladata, hogy kidol­gozzon egy részletes tervet, hogyan lehetne az egységéhez tartozó üze­mi büfékben csökkenteni a veszte­séget.-Tavaly 384 ezer korona terve­zett veszteségünket 62 ezerrel csökkentettük. Remélem, az idén további tízezreket sikerül „lefarag­ni“. A dolgozók érdekeit nézve a bü­féket nem szüntethetjük meg. A vá­laszték bővítéséhez a gyártóktól még mindig nem kapunk megfelelő segítséget. így főképpen a saját ta­lálékonyságunkra számíthatunk. Fölvetődik az a kérdés is, hogy ak­kor, amikor mi veszteséges alapon egy ugyancsak önelszámoló üzem­nek, állami vállalatnak nyújtunk szol­gáltatást, az igénylőnek nem kelle- ne-e részben átvállalnia a vesztesé­get. Mint a tanács tagja, elképzelhe­tőnek tartom, hogy ilyen felfogásban is meg kell vizsgálnunk ráfizetéses üzemi büféink helyzetét. Egyébként úgy vélem, ha lesz elég ötletünk és kitartásunk, az eredmények sem maradhatnak el. És ami szintén fon­tos, hogy egyéni és kollektív érde­künk szolgálja messzemenően a vendégeket. EGRI FERENC A repülőgép felületén kialakuló jégréteg következtében a motor nagyobb teljesítményére van szükség a kívánt sebesség eléréséhez (Zdena Kunetíková felvétele) Dr. MIROSLAV ONDRÁŐ kandidátus Több lakás épül magánerőből

Next

/
Thumbnails
Contents