Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-21 / 68. szám, kedd
A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Zemédélské noviny és a Rol’nícke noviny ankétja íj szú 5 19. III. 21. Miként érvényesül az új gazdasági mechanizmus a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban? Az olvasók kérdéseire Jaromír Algayer, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere válaszol Február végén ankétot hirdettünk az új gazdasági mechanizmusnak a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban történt érvényesítésével kapcsolatos kérdésekről. Az ankétot a Rudé právo, Pravda, Új Szó, Zemédélské noviny és Rol’níc- ke noviny napilapok szerkesztőségei közösen szervezik, s Jaromír Algayert, a CSSZSZK mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterét és munkatársait kérték fel az együttműködésre. Ma az olvasók kérdéseire adott válaszok első részét közöljük. Az említett szerkesztőségekbe összesen mintegy kétszáz kérdés érkezett. Valamennyit lehetetlen megválaszolni. Éppen ezért figyelmünket a leggyakrabban megfogalmazott, valamint azokra a kérdésekre összpontosítottuk, amelyek a tervezés és irányítás új elemeinek érvényesítésével, illetve az élelmiszerek minőségének és választékának javítására vonatkozó igényekkel kapcsolatban kérnek felvilágosítást. • Mi lesz azokkal a mezőgazdasági vállalatokkal, amelyek a nyereségből nem tudják biztosítani a fejlesztési alap kötelező feltöltését, tehát nem tudják átutalni az alapra az alapeszközök és készletek átlagos értéke 0,6 százalékának megfelelő értékét, vagyis nem képesek biztosítani a bővített újratermelést? Mészáros Győző mérnök, a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaság igazgatója Az a vállalat, amely a nyereségéből a kötelező minimális összeget sem lesz képes átutalni a fejlesztési alapra, mindenekelőtt kénytelen lesz mérsékelni az igényeit. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a fejlesztési alapnak nem jel nyereség az egyetlen forrása. A mezőgazdasági vállalatoknál ennek az alapnak nagyobb részt a leírások a forrásai. És ez a forrás az állami gazdaságoknál általában jelentősebb, mint a mező- gazdasági-élelmiszer-ipari komplexum más szervezeteinél. Vagyis a kötelező minimális összegnél kisebb átutalás még nem azt jelenti, hogy a szervezet képtelen a bővített újratermelés biztosítására. Ez a minimális juttatás a felhalmozás legkisebb mértékével kapcsolatos társadalmi igényt fejezi ki. Tulajdonképpen arról van szó, hogy valamilyen biztosítékot akarunk arra, hogy a vállalat a fogyasztási alapokat nem részesíti előnyben a felhalmozással szemben. Abban az esetben, ha a mező- gazdasági vállalat nem tesz szert annyi nyereségre, hogy legalább a kötelező minimális összegeket átutalhassa a vállalati alapokra, illetve ha az elért nyereség mélyen a nyereségadó-alapból leszámítható minimum szintje alatt marad, akkor a vállalat az illetékes nemzeti minisztériumnál kérheti a konszolidációs programba történő besorolását. • Az adóztatás bevezetett formája nem ösztönzi a termelőt a tervezett nyereség túlteljesítésére. Miként akarja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium fokozni a vállalatok és a vezető dolgozók érdekeltségét? Újabban már a csallóközi feltételek között is kénytelenek a mezőgazdasági vállalatok melléküzem- ági termelést folytatni. Dn szerint helyes, hogy a vezető dolgozók tevékenységük jelentős részét ennek az új ágazatnak kény* telenek szentelni? Kováts Gyula mérnök, a gabcikovói Csehszlovák -Szovjet Barátság Állami Gazdaság igazgatója Az új gazdasági mechanizmus abból az alapelvből indul ki, hogy ami előnyös a vállalat számára, annak a társadalom számára is előnyösnek kellene lenni. Ezért az ötven százalékos adóztatásnál a vállalat és a társadalom a nyereség minden egyes koronájából azonos irányban részesedik. S mi több, a mezőgazdasági vállalatok az adóalapból leszámítanak egy meghatározott minimumot, úgyhogy az elért nyereség valós adóztatása nem éri el az 50 százalékot. Számítások szerint, a kezdeti időszakban az átlagos elvonásnak hozzávetőlegesen a nyereség egyharmadát kellene elérnie. Mindamellett korántsem a tervteljesítésről, hanem a nyereség dinamikájáról van szó. Enélkül a termelő nem számíthat az any&gi érdekeltség biztosítására, sem pedig a fejlesztési szükségletek fedezésére. Azonban a nem mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdasági vállalatoknál nem szabadna összefüggésben lenni a természeti feltételekkel. Az új gazdasági mechanizmus az egész mezőgazdaságban közel azonos gazdasági feltételeket teremt, és ezzel megközelítőleg azonos nyomást is gyakorol a gazdálkodásra úgy a Csallóközben, mint Dél-Morvaországban vagy a nyugat-csehországi határmenti övezetben. A nem mezőgazdasági jellegű tevékenységnek elsősorban a munkaerő, a nyersanyagforrás és a termelési kapacitás kihasználása, valamint az a célja, hogy további pénzforrásokat teremtsen mindenekelőtt a tudományos-technikai fejlődés elősegítéséhez. Megállapítást* nyert, hogy az esetek többségében a= nem mezőgazdasági tevékenységgel nem a mezőgazdasági termelés alacsony hatékonyságát pótolják, hanem a kisegítő szolgáltatási jellegű tevékenységek (szállítás, javítás stb.) veszteségességét ellensúlyozzák. Annak ellenére, hogy a Gabcikovói Állami Gazdaság feltételei között magas fokú intenzitást ér el a mező- gazdasági termelés, itt is állandóan keresni kell a teljesítőképesség növelésének, a források jobb kihasználásának, és főleg a költségek csökkentésének lehetőségeit. • Az új gazdasági mechanizmus gyakran emlegetett alapelveinek egyike a vállalatok önállóságának megerősítése a termelés szerkezetének és az értékesítés útjainak megválasztásában. Az idén megpróbáltunk szerződést kötni a sörgyárral bizonyos mennyiségű sörárpa közvetlen leszállítására. Csakhogy szembetaláltuk magunkat a felvásárló szervezet ellenállásával, akivel az egész 8. ötéves tervidőszakra szerződésünk van. Úgy tájékoztattak, hogy egy esetleges választott bírósági eljárásban alulmaradnánk. Feltétlenül kénytelenek vagyunk hasonló esetekben egészen 1991-ig várni? Antonín Kolár mérnök, a Panosí Újezd-i Efsz elnöke Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés nem a nyolcadik ötéves terv módosítását, hanem éppen ellenkezőleg, a teljesítéséhez vezető utat jelenti. Ezért nem volna logikus, hogy semmisnek mondjuk az erre az időszakra megkötött szállítási szerződéseket. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés éppen ezért nem irányoz elő változásokat az ötéves tervidőszakra megkötött szállítói-megrendelői szerződésekben, viszont nerrí is zárja ki ilyen változtatások lehetőségét, feltéve, hogy a partnerek megegyeznek. Az önök esetében tehát nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a szövetkezet, a terményfelvásárló állami vállalat és az illetékes sörgyár - amely szintén jogosult a sörárpa felvásárlására - megegyezzen a szállítási szerződés módosításában. Vagyis nem szükséges 1991-ig várni. • A Nyugat-csehországi kerület távoli körzetében gazdálkodunk. Azt szeretnénk tudni, vajon az átalakítás keretén belül számíthatunk-e olyan intézkedésekre, amelyek ezekben a körzetekben , hozzájárulnának a munkaerő stabilizálásához? Az érvényes jogszabály értelmében bérkedvezményre csak azok tarthatnak igényt, akik a megnevezett távoli településeken „élnek és dolgoznak“. Miként fogják ezekben a körzetekben támogatni az egyéni lakásépítést? Vladimír Koutecky, a Chríci Efsz alelnöke A mezőgazdasági dolgozók számára nehezebb élet- és munkafeltételeket teremtő területekre érvényes kedvezmények nyújtásában 1989- től nem történtek változások. Viszont már előkészületben van az 1991-ben hatályba lépő módosítás, amely szabályozza a jelenleg nyújtott kedvezményeket. A szervezetek számára lehetővé teszik, hogy maguk dönthessenek a stabilizációs intézkedések felől, az esetek többségében a béreszközök keretén belül. Specifikusan lesz megítélve a nyugati határövezet problémája. Az említett módosítás alapján fogják ezeket a kérdéseket megítélni a mező- gazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban is. Az egyéni lakásépítést továbbra is a szövetségi pénzügyminisztérium, a nemzeti pénzügyi, ár- és bérügyi minisztériumok, valamint a Csehszlovák Állami Bank elnökének 1985/135 Tt. számú hirdetménye szabályozza, amely az egyéni és szövétkezeti lakásépítéshez, illetve a magántulajdonban lévő családi házak korszerűsítéséhez nyújtott hitelről és egyéb segítségről rendelkezik. Ebből kitűnik, hogy elsősorban azokat kell segíteni az egyéni lakásépítésben, akik a munkahelyükkel azonos településen építkeznek. A rendelkezés azt a célt követte, hogy ott segítsék az építkezést, ahol azt a vállalatok érdeke és a fiatal családok támogatása egyaránt megkövetelte. Feltételezzük, hogy a jövőben ezt a hirdetményt is novellizálni fogják. Azon leszünk, hogy a novella kidolgozásánál kellőképpen figyelembe vegyék a mezőgazdaságban végzett munka specifikumait, főleg az erős munkaerő-vándorlást mutató körzetekben. • A Prágai Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari és Erdőgazdasági Gépkísérleti Intézet az együttműködési szerződés értelmében szövetkezetünk földjein próbálja ki a legújabb külföldi mezőgépeket. Tehát nagyon jól ismerjük ezeknek a gépeknek a minőségét és a teljesítőképességét. Van rá remény, hogy belátható időn belül a hazai gépipari vállalatok ugyanilyen technológiai csúcsszínvonalú mezőgazdasági gépeket fognak gyártani. Petr Semerád mérnök, a humburkyi Béke Efsz gépesítési ágazatának vezetője A CSSZSZK-ban az utóbbi években több, a gabona, cukorrépa, kukorica és egyéb növényféleségek vetésére gyártott, speciális vetőgépet próbáltunk ki, hogy kiválasszuk vállalataink számára a legmegfelelőbb technikát. Az Amazoné, Becker és Kleine cégek gépeiről bebizonyosodott, hogy számos előnnyel rendelkeznek, ám ugyanakkor néhány probléma és fogyatékosság is felmerült, melyeket feltétlenül meg kell oldani. Például a gépek fogásszélességéről, a behozott technikának a nálunk rendelkezésre álló erőgépekkel történő, agregát-rendszerű üzemeltethetőségéről stb. van szó. Egyes hiánycikknek számító gépek gyártásában, a speciális vetőgépeket is beleértve, a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca gépgyártási kapacitásai is részt vesznek. Például a Hlohoveci Efsz évente mintegy 200 Pneusej vetőgépet gyárt és szállít a megrendelőknek. A prágai Mezőgazdasági Technika állami vállalatnál hozzáláttak a Becker-lsária típushoz hasonló vetőgép kifejlesztéséhez. Az első mintapéldányok már az idén elkészülnek. A Őumavai Mezőgazdasági Kombinát tárgyalásokat folytat az Amazoné vetőgép hazai gyártásának beindításáról. Jónak mondható az együttműködés az NSZK-val, hisz a Cíferi Efsz-ben és a Slusovicei Mezőgazdasági Kombinátnál évente közel 200 darabot gyártanak a keresett Becker típusú vetőgépekből. A Hulíni Efsz-ben az idén megkezdték a Kleine típusú vetőgépek gyártását. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterek februári koordinációs tanácskozásán az Agrozet igazgatóival megállapodtunk, hogy biztosítják a szükséges technikát és a marha- és cukorrépa betakarításához, a talajműveléshez és vetéshez, s ugyanígy biztosítják a fejési technikát, valamint a kerekes vontatók pótalkatrész-ellátását. Ami a gabonavetőgépeket illeti, a roudnicei Agrozet konszernvállalat saját innovációs feladat keretében igyekszik megoldani a felújítást, mégpedig a magágykészítésnél használatos adapterek felhasználásával. Jelentősebb eredményt azonban csak 1990 után remélhetünk. A Harmónia típusú vetőgép sorozat- gyártását a múlt évben -kezdtük meg. Meggyőződésünk, hogy a kezdeményezés, amellyel a mezőgazda- sági vállalatok a szükséges technika biztosítását szorgalmazzák, másokat is ösztönöz. • Az árképzésnél a társadalmi igényből és abból az ígéretből indultak ki, hogy az esetleges veszteséget a minisztérium saját költségvetéséből megtéríti. Eddig erre hiába vártunk, így évi 1 millió korona veszteséggel termelünk. Remélhetjük-e, hogy az elkövetkező időben kedvezőbben alakulnak a vállalkozás feltételei? ' Horváth Sándor, a hodosi (Vydrany) Dukla Efsz elnöke A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény 13. §-sa meghatározza a szövetkezetek gazdasági tevékenységét, amelybe egyebek között a mezőgazdasági alapanyagok feldolgozása és az élelmiszer- ipari termékek Analizálása is beletartozik. Igényt tartunk a mezőgazdasági vállalatok ilyen irányú tevékenységére, mivel jelentős forrást látunk benne a belpiac jó minőségű élelmiszer-ipari termékekkel való gazdagítására, beleértve a választék helyi és tájjellegű specialitásokkal történő bővítését. Azonban a szövetkezetnek abból kell kiindulnia, hogy az árképzésben és az új gazdasági mechanizmusban valamennyi gazdasági szervezet részére egységes feltételeket alakítottunk ki. Ez annyit jelent, hogy ugyanaz a termék a gyártóra való tekintet nélkül, minden esetben egyformán van megterhelve adóval, s az ára is egyformán van megállapítva. Amennyiben a nagykereskedelmi ár túlhaladja a kiskereskedelmi árat, vagyis negatív forgalmi adó esetén nem csupán az élelmiszer-ipari vállalatok, de a mezőgazdasági vállalatok is jogosultak arra, hogy az állami költségvetésből merítsék a negatív forgalmi adót. Persze, amennyiben a termelés nagyobb költségeket igényel, úgy ezt a költségigényességet nem lehet tartósan a társadalmi forrásokból fedezni. Az élelmiszer-ipari termékek felújításának feltételei között a mezőgazdasági vállalatoknak nem olyan termékeket kellene produkálniuk, melyeket az élelmiszeripar is széles választékban kínál, hanem elsősorban specialitásokra kellene szakosodniuk. Eközben tevékenységükben a mezőgazdasági szervezeteknek a mezőgazdasági termékek hasznosításába, finalizálásába és árusításába történő célszerű bekapcsolását szabályozó alapelvek értelmében kellene eljárniuk, amelyet a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumok adtak ki az FM 2-1599/86-os szám alatt. • A szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumnak az efsz-ek és a közös vállalatok tagjainak és dolgozóinak javadalmazásáról hozott határozata értelmében a szövetkezet elnökének alapfizetését a tagsági gyűlés hagyja jóvá. Nem volna célszerűbb, ha az elnök fizetésének nagyságáról a szövetkezet elöljárósága döntene? Vladimír Danék, Jablonec nad Nisou Az elnök alapfizetése a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumnak az efsz-ek és közös vállalatok tagjainak és dolgozóinak javadalmazásáról hozott határozata értelmében egyértelműen attól függ, hogy a teljesítmények összege és a termelési alapok rentabilitása alapján melyik kategóriába lett a szövetkezet besorolva. A szövetkezet taggyűlése (küldöttek testüle- te) és a közös vállalatok elöljárósága, mint a szövetkezet, illetve a közös vállalat legfelsőbb kollektív szerve megítéli az elnök bérszabási osztályba történt besorolásának helyességét, meghatározza az ennek megfelelő bért, valamint azt, hogy milyen feltételek között és mennyi mozgórészt lehet érvényesíteni. Ez a folyamat a szövetkezeti demokrácia kifejezője. Ezeket a feltételeket már semmilyen egyéb szerv nem szabja meg és nem hagyja jóvá. Tekintettel arra, hogy az elnök fizetésének kérdése a mezőgazda- sági szövetkezetekről szóló törvény értelmében nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe, a taggyűlésen múlik, hogy fenntartja-e magának vagy átengedi a küldöttek testületének a döntés jogát. • A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény értelmében a szövetkezeti szervek megválasztásához a tagság nagyobb részének jelenlétére, s ebből kétharmados szavazati többségre van szükség. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy több egyenrangú jelölt esetén akár a legjobban előkészített választásokon is előfordulhat, hogy még a megismételt választás sem hozza meg a döntést az elnök személyéről. Ilyenkor mi a teendő? Vlastimil Mareta, Opava Előbb azt szeretném megindokolni, hogy miért döntöttünk a kétharmados szavazattöbbség követelménye mellett. Ezzel az alapelvvel azt a tényt akartuk kidomborítani, hogy a szövetkezet szervei a szövetkezeti dolgozók többségének bizalmát élvezik. Ugyanis szélsőséges esetekben a taggyűlés (előírt várakozási idő után) egyhármados jelenlét esetén is határozatképes. Ebben az esetben mindössze a tagok egyha- todának szavazatára volna szükség a szövetkezet szerveinek megválasztásához, ha a többségi szavazat alapelvéből indulnánk ki. Ugyanakkor a szövetkezeti választásokat nem lehet egybevetni az állami- válla- toknál tartott választásokkal. Az egységes földműves-szövetkezeteknél a választójogot nem lehet átruházni és elvszeruen közvetlen választásokat tartanak. Az efsz-ek- nél a tagok jelenléte általában 60-80 százalék között váltakozik (ismeretes, hogy a nyugdíjas tagok körében általában jelentős a hiányzás). A jelenlévők kétharmados szavazati többségére vonatkozó alapelv érvényesítése azt jelenti, hogy a választáshoz hozzávetőlegesen a szövetkezet teljes tagsága felének a szavazatára van szükség. Igen ám, de mitévők legyünk, ha nincs meg á kétharmados szavazati többség? Itt figyelmeztetni kell arra, hogy kizárólag a szövetkezet hatáskörébe tartozik, milyen megoldást választ (ezt a választási rendben kell rögzítenie). Hadd említsek néhány példát, amit a gyakorlatban alkalmaznak. Például a kizárásos eljárás, amikor a következő fordulóban csak a legtöbb szavazatot kapott két jelölt kerül be (esetleg kettőből vagy többől csupán egy, amely a legtöbb szavazatot kapta). Továbbá, ha az első fordulóban titkos szavazást alkalmaztak, a következőben (következőkben) átválthatnak nyílt szavazásra, stb. Az olvasók kérdéseit Zdenék Hoffmann és Milán Pavlík, a Rudé právo, Eduard Fasung, a Pravda, Kádek Gábor, az Új Szó, Stanislav Ptácník, a Zemédélské noviny és Marta Pawlicová, a Rolnícke noviny szerkesztői közvetítették. A további válaszokat a következő napokban közöljük.
