Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-21 / 68. szám, kedd

A Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Zemédélské noviny és a Rol’nícke noviny ankétja íj szú 5 19. III. 21. Miként érvényesül az új gazdasági mechanizmus a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban? Az olvasók kérdéseire Jaromír Algayer, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere válaszol Február végén ankétot hirdettünk az új gazdasági mechanizmusnak a mezögazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban történt érvényesíté­sével kapcsolatos kérdésekről. Az ankétot a Rudé právo, Pravda, Új Szó, Zemédélské noviny és Rol’níc- ke noviny napilapok szerkesztősé­gei közösen szervezik, s Jaromír Algayert, a CSSZSZK mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterét és munkatársait kérték fel az együttmű­ködésre. Ma az olvasók kérdéseire adott válaszok első részét közöljük. Az említett szerkesztőségekbe össze­sen mintegy kétszáz kérdés érke­zett. Valamennyit lehetetlen megvá­laszolni. Éppen ezért figyelmünket a leggyakrabban megfogalmazott, valamint azokra a kérdésekre össz­pontosítottuk, amelyek a tervezés és irányítás új elemeinek érvényesíté­sével, illetve az élelmiszerek minő­ségének és választékának javításá­ra vonatkozó igényekkel kapcsolat­ban kérnek felvilágosítást. • Mi lesz azokkal a mezőgaz­dasági vállalatokkal, amelyek a nyereségből nem tudják biztosí­tani a fejlesztési alap kötelező fel­töltését, tehát nem tudják átutalni az alapra az alapeszközök és készletek átlagos értéke 0,6 szá­zalékának megfelelő értékét, vagyis nem képesek biztosítani a bővített újratermelést? Mészáros Győző mérnök, a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaság igazgatója Az a vállalat, amely a nyereségé­ből a kötelező minimális összeget sem lesz képes átutalni a fejlesztési alapra, mindenekelőtt kénytelen lesz mérsékelni az igényeit. Ehhez azon­ban hozzá kell tenni, hogy a fejlesz­tési alapnak nem jel nyereség az egyetlen forrása. A mezőgazdasági vállalatoknál ennek az alapnak na­gyobb részt a leírások a forrásai. És ez a forrás az állami gazdaságoknál általában jelentősebb, mint a mező- gazdasági-élelmiszer-ipari komple­xum más szervezeteinél. Vagyis a kötelező minimális összegnél ki­sebb átutalás még nem azt jelenti, hogy a szervezet képtelen a bővített újratermelés biztosítására. Ez a mi­nimális juttatás a felhalmozás legki­sebb mértékével kapcsolatos társa­dalmi igényt fejezi ki. Tulajdonkép­pen arról van szó, hogy valamilyen biztosítékot akarunk arra, hogy a vállalat a fogyasztási alapokat nem részesíti előnyben a felhalmo­zással szemben. Abban az esetben, ha a mező- gazdasági vállalat nem tesz szert annyi nyereségre, hogy legalább a kötelező minimális összegeket átutalhassa a vállalati alapokra, illet­ve ha az elért nyereség mélyen a nyereségadó-alapból leszámítha­tó minimum szintje alatt marad, ak­kor a vállalat az illetékes nemzeti minisztériumnál kérheti a konszoli­dációs programba történő besoro­lását. • Az adóztatás bevezetett for­mája nem ösztönzi a termelőt a tervezett nyereség túlteljesíté­sére. Miként akarja a mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszté­rium fokozni a vállalatok és a ve­zető dolgozók érdekeltségét? Újabban már a csallóközi feltéte­lek között is kénytelenek a mező­gazdasági vállalatok melléküzem- ági termelést folytatni. Dn sze­rint helyes, hogy a vezető dolgo­zók tevékenységük jelentős ré­szét ennek az új ágazatnak kény* telenek szentelni? Kováts Gyula mérnök, a gabcikovói Csehszlovák -Szovjet Barátság Állami Gazdaság igazgatója Az új gazdasági mechanizmus abból az alapelvből indul ki, hogy ami előnyös a vállalat számára, an­nak a társadalom számára is elő­nyösnek kellene lenni. Ezért az öt­ven százalékos adóztatásnál a vál­lalat és a társadalom a nyereség minden egyes koronájából azonos irányban részesedik. S mi több, a mezőgazdasági vállalatok az adó­alapból leszámítanak egy meghatá­rozott minimumot, úgyhogy az elért nyereség valós adóztatása nem éri el az 50 százalékot. Számítások szerint, a kezdeti időszakban az át­lagos elvonásnak hozzávetőlegesen a nyereség egyharmadát kellene elérnie. Mindamellett korántsem a tervteljesítésről, hanem a nyere­ség dinamikájáról van szó. Enélkül a termelő nem számíthat az any&gi érdekeltség biztosítására, sem pe­dig a fejlesztési szükségletek fede­zésére. Azonban a nem mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdasági vállalatoknál nem szabadna össze­függésben lenni a természeti feltéte­lekkel. Az új gazdasági mechaniz­mus az egész mezőgazdaságban közel azonos gazdasági feltételeket teremt, és ezzel megközelítőleg azonos nyomást is gyakorol a gaz­dálkodásra úgy a Csallóközben, mint Dél-Morvaországban vagy a nyugat-csehországi határmenti övezetben. A nem mezőgazdasági jellegű tevékenységnek elsősorban a munkaerő, a nyersanyagforrás és a termelési kapacitás kihasználása, valamint az a célja, hogy további pénzforrásokat teremtsen minde­nekelőtt a tudományos-technikai fej­lődés elősegítéséhez. Megállapítást* nyert, hogy az esetek többségében a= nem mezőgazdasági tevékeny­séggel nem a mezőgazdasági ter­melés alacsony hatékonyságát pó­tolják, hanem a kisegítő szolgáltatá­si jellegű tevékenységek (szállítás, javítás stb.) veszteségességét ellen­súlyozzák. Annak ellenére, hogy a Gabciko­vói Állami Gazdaság feltételei között magas fokú intenzitást ér el a mező- gazdasági termelés, itt is állandóan keresni kell a teljesítőképesség nö­velésének, a források jobb kihasz­nálásának, és főleg a költségek csökkentésének lehetőségeit. • Az új gazdasági mechaniz­mus gyakran emlegetett alapel­veinek egyike a vállalatok önálló­ságának megerősítése a termelés szerkezetének és az értékesítés útjainak megválasztásában. Az idén megpróbáltunk szerződést kötni a sörgyárral bizonyos mennyiségű sörárpa közvetlen le­szállítására. Csakhogy szembeta­láltuk magunkat a felvásárló szer­vezet ellenállásával, akivel az egész 8. ötéves tervidőszakra szerződésünk van. Úgy tájékoz­tattak, hogy egy esetleges válasz­tott bírósági eljárásban alulma­radnánk. Feltétlenül kénytelenek vagyunk hasonló esetekben egé­szen 1991-ig várni? Antonín Kolár mérnök, a Panosí Újezd-i Efsz elnöke Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés nem a nyolcadik ötéves terv módosítását, hanem éppen el­lenkezőleg, a teljesítéséhez vezető utat jelenti. Ezért nem volna logikus, hogy semmisnek mondjuk az erre az időszakra megkötött szállítási szer­ződéseket. Az új gazdasági mecha­nizmusra való áttérés éppen ezért nem irányoz elő változásokat az öt­éves tervidőszakra megkötött szállí­tói-megrendelői szerződésekben, viszont nerrí is zárja ki ilyen változta­tások lehetőségét, feltéve, hogy a partnerek megegyeznek. Az önök esetében tehát nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a szövetkezet, a terményfelvásárló állami vállalat és az illetékes sörgyár - amely szin­tén jogosult a sörárpa felvásárlására - megegyezzen a szállítási szerző­dés módosításában. Vagyis nem szükséges 1991-ig várni. • A Nyugat-csehországi kerü­let távoli körzetében gazdálko­dunk. Azt szeretnénk tudni, vajon az átalakítás keretén belül számít­hatunk-e olyan intézkedésekre, amelyek ezekben a körzetekben , hozzájárulnának a munkaerő sta­bilizálásához? Az érvényes jog­szabály értelmében bérkedvez­ményre csak azok tarthatnak igényt, akik a megnevezett távoli településeken „élnek és dolgoz­nak“. Miként fogják ezekben a körzetekben támogatni az egyé­ni lakásépítést? Vladimír Koutecky, a Chríci Efsz alelnöke A mezőgazdasági dolgozók szá­mára nehezebb élet- és munkafelté­teleket teremtő területekre érvényes kedvezmények nyújtásában 1989- től nem történtek változások. Vi­szont már előkészületben van az 1991-ben hatályba lépő módosítás, amely szabályozza a jelenleg nyúj­tott kedvezményeket. A szervezetek számára lehetővé teszik, hogy ma­guk dönthessenek a stabilizációs in­tézkedések felől, az esetek többsé­gében a béreszközök keretén belül. Specifikusan lesz megítélve a nyu­gati határövezet problémája. Az em­lített módosítás alapján fogják eze­ket a kérdéseket megítélni a mező- gazdasági-élelmiszer-ipari komple­xumban is. Az egyéni lakásépítést továbbra is a szövetségi pénzügyminiszté­rium, a nemzeti pénzügyi, ár- és bérügyi minisztériumok, valamint a Csehszlovák Állami Bank elnöké­nek 1985/135 Tt. számú hirdetmé­nye szabályozza, amely az egyéni és szövétkezeti lakásépítéshez, il­letve a magántulajdonban lévő csa­ládi házak korszerűsítéséhez nyúj­tott hitelről és egyéb segítségről ren­delkezik. Ebből kitűnik, hogy első­sorban azokat kell segíteni az egyé­ni lakásépítésben, akik a munkahe­lyükkel azonos településen építkez­nek. A rendelkezés azt a célt követ­te, hogy ott segítsék az építkezést, ahol azt a vállalatok érdeke és a fia­tal családok támogatása egyaránt megkövetelte. Feltételezzük, hogy a jövőben ezt a hirdetményt is novellizálni fogják. Azon leszünk, hogy a novella kidol­gozásánál kellőképpen figyelembe vegyék a mezőgazdaságban vég­zett munka specifikumait, főleg az erős munkaerő-vándorlást mutató körzetekben. • A Prágai Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari és Erdőgazdasá­gi Gépkísérleti Intézet az együtt­működési szerződés értelmében szövetkezetünk földjein próbálja ki a legújabb külföldi mezőgépe­ket. Tehát nagyon jól ismerjük ezeknek a gépeknek a minőségét és a teljesítőképességét. Van rá remény, hogy belátható időn belül a hazai gépipari vállalatok ugyan­ilyen technológiai csúcsszínvo­nalú mezőgazdasági gépeket fog­nak gyártani. Petr Semerád mérnök, a humburkyi Béke Efsz gépesítési ágazatának vezetője A CSSZSZK-ban az utóbbi évek­ben több, a gabona, cukorrépa, ku­korica és egyéb növényféleségek vetésére gyártott, speciális vetőgé­pet próbáltunk ki, hogy kiválasszuk vállalataink számára a legmegfele­lőbb technikát. Az Amazoné, Becker és Kleine cégek gépeiről bebizonyo­sodott, hogy számos előnnyel ren­delkeznek, ám ugyanakkor néhány probléma és fogyatékosság is fel­merült, melyeket feltétlenül meg kell oldani. Például a gépek fogásszé­lességéről, a behozott technikának a nálunk rendelkezésre álló erőgé­pekkel történő, agregát-rendszerű üzemeltethetőségéről stb. van szó. Egyes hiánycikknek számító gépek gyártásában, a speciális vetőgépe­ket is beleértve, a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca gépgyártási kapacitásai is részt vesznek. Példá­ul a Hlohoveci Efsz évente mintegy 200 Pneusej vetőgépet gyárt és szállít a megrendelőknek. A prágai Mezőgazdasági Technika állami vál­lalatnál hozzáláttak a Becker-lsária típushoz hasonló vetőgép kifejlesz­téséhez. Az első mintapéldányok már az idén elkészülnek. A Őumavai Mezőgazdasági Kombinát tárgyalá­sokat folytat az Amazoné vetőgép hazai gyártásának beindításáról. Jó­nak mondható az együttműködés az NSZK-val, hisz a Cíferi Efsz-ben és a Slusovicei Mezőgazdasági Kombi­nátnál évente közel 200 darabot gyártanak a keresett Becker típusú vetőgépekből. A Hulíni Efsz-ben az idén megkezdték a Kleine típusú vetőgépek gyártását. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterek februári koordináci­ós tanácskozásán az Agrozet igazgatóival megállapodtunk, hogy biztosítják a szükséges technikát és a marha- és cukorrépa betakarítá­sához, a talajműveléshez és vetés­hez, s ugyanígy biztosítják a fejési technikát, valamint a kerekes vonta­tók pótalkatrész-ellátását. Ami a gabonavetőgépeket illeti, a roudnicei Agrozet konszernvállalat saját innovációs feladat keretében igyekszik megoldani a felújítást, mégpedig a magágykészítésnél használatos adapterek felhasználá­sával. Jelentősebb eredményt azon­ban csak 1990 után remélhetünk. A Harmónia típusú vetőgép sorozat- gyártását a múlt évben -kezdtük meg. Meggyőződésünk, hogy a kezde­ményezés, amellyel a mezőgazda- sági vállalatok a szükséges technika biztosítását szorgalmazzák, máso­kat is ösztönöz. • Az árképzésnél a társadalmi igényből és abból az ígéretből indultak ki, hogy az esetleges veszteséget a minisztérium saját költségvetéséből megtéríti. Eddig erre hiába vártunk, így évi 1 millió korona veszteséggel termelünk. Remélhetjük-e, hogy az elkövet­kező időben kedvezőbben alakul­nak a vállalkozás feltételei? ' Horváth Sándor, a hodosi (Vydrany) Dukla Efsz elnöke A mezőgazdasági szövetkezetek­ről szóló törvény 13. §-sa megha­tározza a szövetkezetek gazdasági tevékenységét, amelybe egyebek között a mezőgazdasági alapanya­gok feldolgozása és az élelmiszer- ipari termékek Analizálása is be­letartozik. Igényt tartunk a mezőgaz­dasági vállalatok ilyen irányú tevé­kenységére, mivel jelentős forrást látunk benne a belpiac jó minőségű élelmiszer-ipari termékekkel való gazdagítására, beleértve a válasz­ték helyi és tájjellegű specialitások­kal történő bővítését. Azonban a szövetkezetnek abból kell kiindul­nia, hogy az árképzésben és az új gazdasági mechanizmusban vala­mennyi gazdasági szervezet részé­re egységes feltételeket alakítottunk ki. Ez annyit jelent, hogy ugyanaz a termék a gyártóra való tekintet nélkül, minden esetben egyformán van megterhelve adóval, s az ára is egyformán van megállapítva. Amennyiben a nagykereskedelmi ár túlhaladja a kiskereskedelmi árat, vagyis negatív forgalmi adó esetén nem csupán az élelmiszer-ipari vál­lalatok, de a mezőgazdasági vállala­tok is jogosultak arra, hogy az állami költségvetésből merítsék a negatív forgalmi adót. Persze, amennyiben a termelés nagyobb költségeket igényel, úgy ezt a költségigényességet nem lehet tartósan a társadalmi forrásokból fe­dezni. Az élelmiszer-ipari termékek felújításának feltételei között a me­zőgazdasági vállalatoknak nem olyan termékeket kellene produkál­niuk, melyeket az élelmiszeripar is széles választékban kínál, hanem elsősorban specialitásokra kellene szakosodniuk. Eközben tevékeny­ségükben a mezőgazdasági szerve­zeteknek a mezőgazdasági termé­kek hasznosításába, finalizálásába és árusításába történő célszerű be­kapcsolását szabályozó alapelvek értelmében kellene eljárniuk, ame­lyet a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumok adtak ki az FM 2-1599/86-os szám alatt. • A szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium­nak az efsz-ek és a közös vállala­tok tagjainak és dolgozóinak java­dalmazásáról hozott határozata értelmében a szövetkezet elnöké­nek alapfizetését a tagsági gyűlés hagyja jóvá. Nem volna célsze­rűbb, ha az elnök fizetésének nagyságáról a szövetkezet elöljá­rósága döntene? Vladimír Danék, Jablonec nad Nisou Az elnök alapfizetése a szövetsé­gi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumnak az efsz-ek és kö­zös vállalatok tagjainak és dolgozói­nak javadalmazásáról hozott határo­zata értelmében egyértelműen attól függ, hogy a teljesítmények összege és a termelési alapok rentabilitása alapján melyik kategóriába lett a szövetkezet besorolva. A szövet­kezet taggyűlése (küldöttek testüle- te) és a közös vállalatok elöljárósá­ga, mint a szövetkezet, illetve a kö­zös vállalat legfelsőbb kollektív szer­ve megítéli az elnök bérszabási osz­tályba történt besorolásának helyes­ségét, meghatározza az ennek megfelelő bért, valamint azt, hogy milyen feltételek között és mennyi mozgórészt lehet érvényesíteni. Ez a folyamat a szövetkezeti demokrá­cia kifejezője. Ezeket a feltételeket már semmilyen egyéb szerv nem szabja meg és nem hagyja jóvá. Tekintettel arra, hogy az elnök fizetésének kérdése a mezőgazda- sági szövetkezetekről szóló törvény értelmében nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe, a taggyű­lésen múlik, hogy fenntartja-e ma­gának vagy átengedi a küldöttek testületének a döntés jogát. ­• A mezőgazdasági szövetke­zetekről szóló törvény értelmében a szövetkezeti szervek megvá­lasztásához a tagság nagyobb ré­szének jelenlétére, s ebből két­harmados szavazati többségre van szükség. Az első tapasztala­tok azt mutatják, hogy több egyenrangú jelölt esetén akár a legjobban előkészített választá­sokon is előfordulhat, hogy még a megismételt választás sem hoz­za meg a döntést az elnök szemé­lyéről. Ilyenkor mi a teendő? Vlastimil Mareta, Opava Előbb azt szeretném megindokol­ni, hogy miért döntöttünk a kéthar­mados szavazattöbbség követelmé­nye mellett. Ezzel az alapelvvel azt a tényt akartuk kidomborítani, hogy a szövetkezet szervei a szövetkezeti dolgozók többségének bizalmát él­vezik. Ugyanis szélsőséges esetek­ben a taggyűlés (előírt várakozási idő után) egyhármados jelenlét ese­tén is határozatképes. Ebben az esetben mindössze a tagok egyha- todának szavazatára volna szükség a szövetkezet szerveinek megvá­lasztásához, ha a többségi szavazat alapelvéből indulnánk ki. Ugyanak­kor a szövetkezeti választásokat nem lehet egybevetni az állami- válla- toknál tartott választásokkal. Az egységes földműves-szövetke­zeteknél a választójogot nem lehet átruházni és elvszeruen közvetlen választásokat tartanak. Az efsz-ek- nél a tagok jelenléte általában 60-80 százalék között váltakozik (ismere­tes, hogy a nyugdíjas tagok körében általában jelentős a hiányzás). A je­lenlévők kétharmados szavazati többségére vonatkozó alapelv érvé­nyesítése azt jelenti, hogy a válasz­táshoz hozzávetőlegesen a szövet­kezet teljes tagsága felének a sza­vazatára van szükség. Igen ám, de mitévők legyünk, ha nincs meg á kétharmados szavazati többség? Itt figyelmeztetni kell arra, hogy kizárólag a szövetkezet hatás­körébe tartozik, milyen megoldást választ (ezt a választási rendben kell rögzítenie). Hadd említsek néhány példát, amit a gyakorlatban alkal­maznak. Például a kizárásos eljárás, amikor a következő fordulóban csak a legtöbb szavazatot kapott két jelölt kerül be (esetleg kettőből vagy töb­ből csupán egy, amely a legtöbb szavazatot kapta). Továbbá, ha az első fordulóban titkos szavazást al­kalmaztak, a következőben (követ­kezőkben) átválthatnak nyílt szava­zásra, stb. Az olvasók kérdéseit Zdenék Hoffmann és Milán Pavlík, a Rudé právo, Eduard Fasung, a Pravda, Kádek Gábor, az Új Szó, Stanislav Ptácník, a Zemédélské noviny és Marta Pawlicová, a Rolnícke no­viny szerkesztői közvetítették. A további válaszokat a következő napokban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents