Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-21 / 68. szám, kedd

JSZÚ 3 J. III. 21. Tanácskoztak a dominikai kommunisták (ŐSTK) - Santo Domingóban va­sárnap befejeződött a Dominikai Kommunista Párt IV. kongresszusa. A párt főtitkárává ismét Narciso Isa Condét választották meg. A küldöt­tek jóváhagyták a párt programjának és alapszabályzatának módosítását, s dokumentumot fogadtak el a párt stratégiájáról és taktikájáról. A kong­resszuson mintegy 20 kommunista és munkáspárt, valamint nemzeti felszabadító mozgalom küldöttei is részt vettek, köztük Jaroslav Plané­ta a CSKP KB képviseletében. Parlamenti ülésszak Pekingben (ÖSTK) - Pekingben megnyílt a kínai parlament 16 naposra terve­zett ülésszaka. A képviselők meg­hallgatják és megvitatják a kormány tevékenységéről szóló beszámolót, az idei gazdasági és szociális fej­lesztési terv javaslatát, valamint a tavalyi állami költségvetés teljesí­téséről és az idei költségvetés terve­zetéről szóló beszámolót. A kor­mány tevékenységéről Li Peng mi­niszterelnök számolt be. A kínai parlament ülésén számos törvényt is megvitattak. A mintegy 3 ezer képviselő mindenekelőtt a gazdasági reform megvalósításá­val, az infláció visszaszorításával kapcsolatos kérdésekre összponto­sítja a figyelmet. SALVADOR Mérsékelt részvétel a választásokon A partizánok blokádja megbénította a közlekedést (ŐSTK) - A Salvadorban vasárnap megrendezett parlamenti és elnökvá­lasztásokat több helyütt a felkelők és a kormányerők közötti összecsapások kísérték. A halottak száma legalább 23, s a szavazás másik fő jellemzője a választók nagy arányú távolmaradása. Elpuskázták... Banglades számos iskolájá­ban a hét végén verekedés tört ki a diákok és a záróvizsgákon való részvételt ellenőrző rendő­rök között. Több mint 200-an megsebesültek, a letartóztatot­tak száma 150-re tehető. A za­vargások hátterében a hatósá­goknak az a döntése áll, misze­rint mintegy 7 ezer diák nem teheti le a záróvizsgát, mert az iskolaév folyamán különböző szabályokat sértettek meg, pél­dául puskáztak. A diákok felhá­borodása azért oly heves, mert annak, aki nem teszi le a vizsgát, igen kevés esélye van arra, hogy rendes munkahelyet találjon. A záróvizsgák -és a zavargások is - március 16-tól tartanak... (ŐSTK) Hivatalos adatokat egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, de a helyi tévéállomás szerint Alfredo Cristia- ni, a szélsőjobboldali Nacionalista Köztársasági Szövetség (ARÉNA) jelöltje vezet: a számítógépes becs­lés szerint a szavazatok 60 százalé­kát szerezte meg. A választásokon kevesebben vet­tek részt, mint a legutóbbi, 1984-ben rendezett szavazáson. Ez egyenes következménye annak, hogy a Fara- bundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front a választások bojkottjára szó­lította fel a lakosságot. A felkelők rádióadója szerint a részvétel 40 százalékos volt. A választási bojkott keretében a hazafiak gyakorlatilag az ország egész területén megbénították a közlekedést és komoly zavart okoztak az áramellátásban és a te­lefonösszeköttetésben. A partizánok több mint 30 helyen intéztek táma­dást a kormánycsapatok ellen, 150 katonát megöltek és lelőttek egy helikoptert. Eugenio Vides Casa­nova hadügyminiszter beismerte, hogy a 262 választókörzet közül 29-ben egyáltalán nem lehetett Elhalasztották a referendumot Szöuli diáktüntetések Ro Te Vu bejelentése miatt (ÖSTK) - Ro Te Vu dél-koreai államfő bejelentette: bizonytalan időre elhalasztják a népszavazást, amelyen a lakosság kormányzásá­nak eddigi idejét értékelte volna. A referendum előkészítése teljes gőzzel zajlott, mivel azt feltételezték, hogy a szavazás április közepén lesz. Ro Te Vu még előző választási kampánya során tett ígéretet erre. Tévé- és rádióbeszédében azonban azt hangoztatta, hogy a népszava­zás politikai és szociális labilitást okozna. Kim Jong Szám ellenzéki vezető még néhány nappal ezelőtt azt java­solta, hogy Ro Te Vu veresége ese­tén rendezzenek Dél-Koreában új elnökválasztásokat. Az államfő kije­lentette: a kormányellenes erők a re­ferendumot a jelenlegi hatalom megdöntésére akarják kihasználni. Szöulban mintegy 5 ezren tüntet­tek Ro Te Vu lemondását követelve. A felvonulók és a rendőrség között összecsapásokra került sor. A meg­mozdulást az a diákszervezet ren­dezte, amely számára a közelmúlt­ban nem tették lehetővé, hogy az észak-koreai ifjúság képviselőivel folytasson tárgyalásokat a demilita- rizált övezetben. (ÖSTK) - Franciaországban vasár­nap tartották meg a városi képvise­lőtestületek választásának második fordulóját. A belügyminisztérium elő­zetes adatai szerint a legeredmé­nyesebben Mitterrand államfő párt­ja, a Szocialista Párt szerepelt. Hat esztendővel ezelőtt a lakosság elé­gedetlenségének kifejezéseképpen több nagyvárost elvesztett, most vi­szont nagy többségüket, kéthar­madrészüket visszaszerezte. Ez tör­tént Strassbourgban, Aixen Proven- ce-ban, Bretsben és másutt. Míg az egy héttel ezelőtti első választási forduló meglehetősen ki­egyensúlyozott volt, a második for­duló már a baloldal egyértelmű győ­zelmét hozta, s a pozícióját legtöbb helyen visszaszerzett szocialistákat támogatta a Francia Kommunista Párt is. Az FKP megtartotta Le Havre városát, ugyanakkor elveszítette Amíens-t, ahol 15 éven át tevékeny­kedett kommunista polgármester. A jobboldali pártok többsége visz­szaesett, jóllehet Jacques Chirac, az RPR színeiben megőrizte Párizs polgármesteri posztját. A zöldek egy héttel ezelőtt meglepően jól szere­peltek, most is számos helyen beju­tottak a tanácsokba, beleértve Pá­rizst is. Sikeres kísérlet ballisztikus rakétával (ŐSTK) - Az Egyesült Államok újabb kísérletet hajtott végre egy MX típusú interkontinentális ballisztikus rakétával. A rakétát a kaliforniai Vandenberg bázis­ról lőtték ki, s a gyakorló robbanófejek a csendes-óceáni Marshall-szigetek tér­ségében egy meghatározott helyen csa­pódtak be. A rakéta 7 robbanófejjel volt felszerelve, s az MX-kísérletek során elő­ször történt meg, hogy az ugyancsak Kaliforniából felszálló KC135 típusú re­pülőgép fedélzetén elhelyezett irányító központból érkezett utasítás kilövésükre. A Pentagon szóvivője szerint a kísérlet sikeres volt, s nem kizárt, hogy a további próbakilövéseket megszüntetik. megtartani a szavazást, mert a had­sereg nem tudta ezeket a területeket ellenőrzése alá vonni. Heves össze­csapások voltak San Salvador kül­városaiban is. Nagy figyelmet keltett három új­ságíró halála. A Reuter hírügynök­ség munkatársát egy katonai járőr minden előzetes figyelmeztetés nél­kül lőtte agyon. A helyi tévéállomás tudósítóját szintén katonák lőtték le. Egy holland riporter a felkelők és a hadsereg közötti tűzpárbaj során sebesült meg, s kórházba szállítás közbén halt meg, miután a mentőko- csíra egy katonai helikopterről nyi­tottak tüzet. vsa GRÓSZ KÁROLY, az MSZMP KB fő­titkára március 23-24-én munkalátoga­tást tesz a Szovjetunióban, jelentették be tegnap Moszkvában. A hagyományos pártközi konzultációk keretében megvaló­suló látogatás idején Grósz Károly Mihail Gorbacsowal eszmecserét folytat a szo­cialista építés időszerű kérdéseiről és több nemzetközi kérdést is megvitatnak. A DÉL-KOREAI GAZDASÁGI TA­NÁCS tegnap bejelentette: szigorítják a „kommunista országokba“ irányuló magánvállalkozások ellenőrzését. Ezen­túl a szöuli kormány engedélyére lesz szükség olyan vállalkozások megvalósí­tásához, amelyek értéke meghaladja az egymillió amerikai dollárt. PAUL CHANNON brit közlekedésügyi miniszter lemondását követeli a brit ellen­zéki Munkáspárt. A labouristák szerint Channon bizonyos mértékig felelős az amerikai Boeing 737 típusú utasszállító repülőgép tavalyi decemberi, 270 em­beréletet követelő skóciai tragédiájáért. Azt vetik a szemére, hogy időben nem tájékoztatták az utasokat a veszélyről, holott a készülő merényletről amerikai és nyugatnémet forrásokból tudomást sze­reztek. Channon szerint a londoni repülő­térre elküldték az értesítést, amely azon­ban a karácsony előtti postai csúcsforga­lomban elakadt. A munkáspártiak szerint a levelet igazolhatóan csak januárban cidtáR isi AZ ARGENTIN KORMÁNY részlete­ket hozott nyilvánosságra a készülő ter­roristaellenes törvény tervezetéről, amely azzal számol, hogy a felforgató akciók elfojtására a hadsereget is bevethetik. Az eddig érvényben lévő törvények értelmé­ben az országban a belbiztonságért kizá­rólag a rendőrség felelős. Az államfő idén januárban azonban lényegében hatályon kívül helyezte ezt a korlátozást, mivel felkelők csoportja ellen bevetette a had­sereget. AZ OLYMPIC AIRWAIS görög légitár­saság technikusai tegnap 9 órás sztrájkot tartottak béremelést és a munkaidő lerö­vidítését követelve. A sztrájk idején szü­netelt a közlekedés minden belföldi és nemzetközi járaton. JAPÁN tavaly a legutóbbi 15 év leg­jobb gazdasági eredményeit érte el. A kormány bejelentése szerint a gazda­sági növekedés 5,7 százalékos volt az egy évvel korábbi 4,5 százalékkal szem­ben. Japán tavaly már másodízben előzte meg az Egyesült Államokat az egy lakos­ra eső bruttó hazai termék tekintetében. Japánban ez az érték 23 358, az Egyesült Államokban pedig 19 760 dollár. Csepp az adósságtengerben A merikai kormánytisztviselőtől a napokban először hang­zott el olyan kijelentés, hogy szóba jöhet a fejlődő országok hatalmas méretű adósságainak esetleges elengedése. Persze, nem a teljes összegre és nem is minden tartozó országra gondolt Nicholas Brady, a Bush-kormány újdonsült pénzügy­minisztere, amikor egy zárt körű wa­shingtoni konferencián felvázolta, hogy kormánya miként képzeli el az adósságválság enyhítését. Az mindenképpen új momentum, hogy fehérházi tisztviselő az adós­ságok 20-30 százalékának a leírá­sáról tett említést. Eddig ugyanis az Egyesült Államok pénzügyi és kor­mánykörei makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy a tartozásokat az ere­deti összegben be kell hajtani. Vajon események margójára* Brady kijelentése arra enged követ­keztetni, hogy gyökeresen megvál­tozna az eddigi szemlélet? Ezt egyelőre teljes bizonyossággal nem lehet állítani, mivel a Brady-tervként emlegetett elképzelésekről Bush el­nök még nem foglalt állást, tehát amolyan egyszemélyes kezdemé­nyezésnek tekinthető a csomagterv. Pénzügyi körökben felteszik a kérdést, vajon Brady miért sietett ennyire a terv szellőztetésével, s még azt sem várta ki, hogy elnöké­vel behatóan megbeszélhesse an­nak részleteit. Nos, általában két fő érv hangzik el a válaszok között. Egyrészt a szovjet javaslatok láttán az USA nem akar teljesen deffenzí- vába szorulni, másrészt pedig nyug­talanítóan alakul a latin-amerikai helyzet. Emlékezetes, hogy alig két hete Venezuelában véres zavargások voltak, s az okok épp az ország katasztrofális méretű külföldi el­adósodásában gyökereznek. Az a Venezuela, amely a hetvenes években dúskált az olajdollárokban, jelenleg oda jutott, hogy adóssághe­gye eléri a 33 milliárd dollárt, s tavaly az olajszámlán mindössze 8,4 milli­árd dollár szerepelt (1980: 20 milli­árd), s ennek a fele kamatfizetések­re ment el. Januárban az újdonsült caracasi kormány a tőkés pénzinté­zetek nyomására gazdasági meg­szorító intézkedéseket hozott, töb­bek között 90 százalékkal emelte az üzemanyagok árát, s végül is ez vezetett a több száz áldozatot köve­telő vérfürdőhöz. Venezuela csak egy példa a sok közül, hiszen ott van még Brazília és Mexikó (együttes adósságterhük 110 milliárd dollár körül mozog), s ki tudja, hogy itt és más térségbeli országokban mikor robban az „adósságbomba“. Nos, ez az, amit Washington mindenképpen szeret­ne elkerülni, és elejét akarja venni annak, hogy a „hátsó udvarának“ tartott szubkontinensen a törlesztési terhek miatt még feszültebb legyen a helyzet. A Bush-kormányzat a je­lek szerint azt is tudatosítja, hogy aligha fog növekedni az ezzel a régi­óval fenntartott kereskedelmi forga­lom addig, amíg az adósságszolgá­lat hegyei az egekig tornyosulnak. Lám, ilyen praktikus és korántsem önzetlen megfontolásból vetette fel éppen most az új amerikai pénzügy- miniszter az említett tartozáshányad elengedésének lehetőségét. Az adósok természetesen érdek­lődéssel, ám óvatosan fogadták a kezdeményezést, s értésre is ad­ták: kedvüket szegte az, hogy Brady kiválasztott országok bizonyos hite­leit említette, s a kölcsönző bankok­tól a tartozások önkéntes elengedé­sét kérte. A kubai Granma minde­nekelőtt az önkéntesség elvét osto­rozta éles hangú kommentárjában. Szerinte ez önkényességbe torkoll­hat, vagyis majd olyan adós orszá­goknak engedik el a tőkés bankok a tartozások egy részét, amelyek készek gazdaságukat a Nemzetközi Valuta Alap kívánalmainak megfele­lően rendszabályozni. Nicholas Brady sietségének má­sik oka, hogy az Egyesült Államok már december óta lépéshátrányban érzi magát. Mihail Gorbacsov tavaly év végén az ENSZ-ben elhangzott emlékezetes beszédében javaslatot tett a fejlődő országok adósságkrízi­sének megoldására, s indítványa kedvező fogadtatásra talált. A szov­jet államférfi nagyon reálisan érté­kelte a helyzetet, s úgy vélte, az adósságokat az eredeti feltételek mellett nem lehet sem visszafizetni, sem pedig behajtani. Kijelentette: a Szovjetunió kész hosszú távú, akár százéves moratóriumot is hir­detni a legelmaradottabb adós or­szágok tartozásainak törlesztésére, s a legsúlyosabb helyzetben lévők adósságát teljesen le is írhatják. Gorbacsov kezdeményezte azt is, hogy a hitelező és tartozó országok kormányfői az ENSZ védnöksége alatt tárgyaljanak az adósságválság megoldásának lehetőségeiről. Most megismerhettük az amerikai tervet is, amely azonban jóval keve­sebbet ígér; igaz viszont, hogy ez is több a semminél, de még többre lenne szükség. Nemzetközi egyez­tetett lépések hiányoznak, mert ma­gányos akciók itt nem hozhatnak eredményt, s az adósságok egyne­gyedének a Brady-tervben előirány­zott elengedése is csak cseppet je­lent az adósságtengerben. K özös, tárgyilagos helyzetfel­mérésre és cselekvésre len­ne szükség. Erre jó lehetőséget kí­nálna az ENSZ egy év múlva esedé­kes gazdasági kérdésekkel foglalko­zó rendkívüli ülésszaka. Washington a jelek szerint nem így látja, hiszen a világszervezet egyedüli tagorszá­gaként az ülésszak megtartása ellen szavazott, s így nem is biztos, hogy részt vesz rajta. Ha más belátásra térne, akkor meglenne a remény arra, hogy az adósságtengert ne cseppenként próbálják leapasztani, hanem közösen elhatározott radiká­lis lépésekkel lennének úrrá az ENSZ tagországai az adósságvál­ságon. P. VONYIK ERZSÉBET Szovjet - japán tárgyalások az esetleges békeszerződésről (ŐSTK) - Tokióban a rendszeres szovjet-japán konzultációk kereté­ben ezekben a napokban tanács­koznak a két ország külügyminiszté­riumának diplomatái. Erről Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztéri­um szóvivője tájékoztatott moszkvai sajtóértekezletén, s közölte: a szov­jet küldöttség Igor Rogacsov kül­ügyminiszter-helyettes vezetésével részt vesz a szovjet-japán állandó munkacsoport .első ülésén, amely megvitatja a két ország közötti béke- szerződés esetleges megkötésével kapcsolatos problémákat. A csoport létrehozásáról Sevardnadze kül­ügyminiszter tavalyi decemberi to­kiói látogatása idején döntöttek. Mint ismeretes, a két ország kö­zött azért nem kerülhetett sor béke- szerződés megkötésére, mert Japán ultimativ követeléseket támaszt és jogot formál a Szovjetunióhoz tartozó Kurili-szigetcsoport négy déli szige­tére. A Szovjetunió ezt a követelést visszautasítja, azonban hajlandó a tárgyalásokra. A hadsereg egységei Karacsiban (ŐSTK) - Karacsi pakisztáni kikö­tővárosba vezényelték a hadsereg egységeit, hogy megakadályozzák a különböző nemzetiségek tagjai közti zavargások további kiterjedé­sét. A szélsőségesek szombaton 15 embert lőttek le a városban. Az áldo­zatok járókelők és a kis üzletek tulaj­donosai voltak. A város egyes ne­gyedeiben korlátozott kijárási tilalom van érvényben. Az észak-nyugati határvidékről származó pastúnok és az indiai bevándorlók közti össze­csapások az elmúlt 10 nap során összesen 29 emberéletet követel­tek, s az áldozatok között nők és gyermekek is vannak. Vasárnap a kikötővárosba érke­zett Benazir Bhutto miniszterelnök. Elítélte a szélsőségesek provokáci­óit és közölte, kormánya további lépéseket tesz a gyilkosságok meg­akadályozására. A vasárnapi salvadori választások idején a szavazók mindenütt talál­kozhattak katonai járőrökkel, akik a „rendet“ voltak hivatottak biztosí­tani. Az más kérdés, hogy épp az ő fegyvereik által halt meg három újságíró is... (Telefoto - ŐSTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents