Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám, kedd

ÚJ szú 3 •> 1989. II. 14. Baker első nyugat-európai körútja (ÖSTK) - James Baker amerikai külügyminiszter tegnap reggel Bonnból rövid látogatásra Koppen­hágába és Oslóba utazott. Még a délután folyamán visszatért a nyu­gatnémet fővárosba, ahol találkozott Helmut Kohl kancellárral és má­sodízben is tárgyalt Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. A NATO-országokban tett első körútja során Baker már megláto­gatta Kanadát és Nagy-Britanniát, szombaton Izlandon tárgyalt. Jón Baldvin Hanniballsson külügymi­niszterrel folytatott kétórás tárgyalá­sairól Baker elmondta, hogy érintet­ték a NATO valamennyi problémá­ját, ezen belül a szocialista orszá­gokkal szembeni viszonyt, de az izlandi-amerikai kétoldalú kapcsola­tokat is. A kétoldalú problémák egyi­ke volt a keflavikí amerikai támasz­pont tartalékrepülőterének építése. Keflavikban - a külügyminiszterek egyébként itt tárgyaltak - jelenleg kb. 3500 amerikai katona állomá­sozik. Londonban az amerikai diplomá­cia új vezetője Goeffrey Howe kül­MONGÓLIA Rehabilitálási bizottság (ÖSTK) - A Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságának tavaly novemberi ülésén elfogadott határozatokkal összhangban Mon­góliában létrehozták az MNFP KB PB különbizottságát, amely azoknak a személyeknek a rehabilitálásával fog foglalkozni, akik Horlongin Csojbalszan személyi kultuszának idején törvénytelen megtorlásoknak voltak kitéve. A bizottság élére Ce- rendasin Namszrajt, a párt politikai bizottságának tagját, a központi bi­zottság titkárát nevezték ki. A Moncame mongol hírügynök­ség közlése szerint az 50-es évek végén már létezett egy hasonló bi­zottság, amely több párt- és állami tisztségviselőt rehabilitált. A mostani bizottság várhatóan több ezer olyan személynek adja vissza állampolgári becsületét, akik a személyi kultusz idején a szocialista törvényesség megsértése miatt szenvedtek - kö­zölte a hírügynökség. ügyminiszterrel és Margaret Tha­tcher miniszterelnökkel találkozott. A felek alig közöltek valamit a tár­gyalásokról, azonban hangsúlyoz­ták, nem szerepeltek konkrét kérdé­sek a napirenden, csak véleményt cseréltek a NATO-t érintő legfonto­sabb külpolitikai kérdésekről. Egyes londoni források szerint a külügyminiszterek megbeszélése­ket folytattak a nyugatnémet kor­mánnyal szembeni közös álláspont­jukról azzal összefüggésben, hogy Bonn a lakosság véleményét figye­lembe véve egyelőre nem akar dön­teni a NATO rövid hatótávolságú nukleáris rakétáinak korszerűsítésé­ről. Az említett források szerint Ba­ker és Howe foglalkozott a dél-afri­kai apartheid rezsimmel is. Az izlandi koalíciós kormányban az elmúlt napokban ellentéteket szült az a szándék, hogy a szigeten új amerikai légitámaszpontot építse­nek. Az ellentétek akkor merültek fel, amikor Hanniballsson külügymi­niszter szombaton állítólag arról biz­tosította az amerikai külügyminisz­tert, arra fog törekedni, hogy az év végéig döntés szülessen ebben a kérdésben. A hárompárti koalíció többi tagja hevesen ellenezte ezt az állásfoglalást, azzal vádolva a kül­ügyminisztert, hogy megszegte a koalíciós szerződés feltételeit. Hanoi vélemény A kambodzsai rendezésről (ÖSTK) - Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter interjút adott a Kompas című indonéz napi­lapnak. Kijelentette, az e héten szombaton kezdődő második nem­hivatalos djakartai találkozó érezhe­tő eredményeket hozhat majd a kambodzsai kérdés politikai ren­dezése érdekében. Szavai szerint Thaiföld és Vietnam, illetve Vietnam és Kína kapcsolatainak a javulása, beleértve Hun Sen közelmúltbani bangkoki látogatását is, azt bizonyít­ja, hogy lényeges változások történ­tek Kambodzsán belül, s határain kívül is. A komplex politikai rendezés legfontosabb kérdése: a vietnami csapatok kivonásával párhuzamo­san be kell szüntetni a kambodzsai feleknek nyújtott katonai segítséget. Nguyen Co Thach szerint a ren­dezést elősegítené, ha Norodom Szihanuk részt venne a dzsakartaí találkozón, de abban az esetben is sor kerül rá, ha Szihanuk nem lesz jelen, mivel a délkelet-ázsiai térség­ben és magában Kambodzsában végbement legutóbbi változások mind Szihanuk nélkül történtek. A vietnami külügyminiszter elmond­ta, a kambodzsai kérdés rendezése után Hanoi együtt fog működni a tér­ség minden országával a biztonság és stabilitás érdekében. Gyorsabban teljesül a szovjet-amerikai rakétaszerződés (ÖSTK) - A Szovjetunió és az Egyesült Államok a tervezettnél gyorsabban hajtja végre a közepes és a rövidebb hatótávol­ságú rakéták felszámolását - mondotta az AP hírügynökségnek adott nyilatkoza­tában Roland Lajoie tábornok, a rakéta­szerződés ellenőrzését végző amerikai csoport vezetője. A hírügynökség szerint 1988 áprilisa óta a Szovjetunió az említett rakéták 30,8 százalékát, az Egyesült Álla­mok pedig 30,5 százalékát semmisítette meg. A tábornok nagyra értékelte, hogy a kisebb problémák ellenére mindkét fél bizonyítja, hogy teljesíteni kívánja a szer­ződésben foglaltakat. A Szovjetunió ellenőrzéssel kapcsolatos álláspontjáról elmondta, ez bizonyítja, hogy Moszkva előre akar lépni a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott tárgya­lásokon is. Másrészt viszont úgy tűnik, hogy az amerikai hadügyminisztérium a megsem­misített rakéták egy részét új rendszerek­kel kívánja pótolni. A The Observer brit napilap is beszámolt .a legutóbb arról, hogy a Nyugat-Európába telepített Lance típusú rakétákat hosszabb hatótávolságú eszközökkel akarják felváltani. Belfasti merénylet (ÖSTK) - Belfastban vasárnap este három ismeretlen férfi betört Patrick Fi- nuncane házába, és meggyilkolta az is­mert katolikus jogászt. A tettesek minden valószínűség szerint valamelyik protes­táns szélsőséges csoporthoz tartoznak. Finuncane az észak-ír katolikus kisebb­ség érdekeinek szószólójaként vált is­mertté. OLVASÓI LEVELEKRE VÁLASZOLVA Sík és a mai reform Nemrég írtak arról olvasható a Rudé právo szerkesztőségébe érkezett egyik levélben hogy Óta Sik 1968-ban a gazdaságirányítás gyeplőjét ki szerette volna ragadni a „bürokratikus eljárá­sokat alkalmazó apparátus“ kezéből. Jelenleg ugyancsak a reform követelményei közé tartozik - és leginkább erről beszélnek hogy a gazdasá­got függetleníteni kell a pártirányítástól. Ezt nem Síktől másoljuk? A kérdés jóval bonyolultabb annál, mint azt megfogal­mazása tükrözi. Ugyanis azonos jelszavak különböző helyzetekben más-más jelentőséget kaphatnak. Az ad­minisztratív irányítási módszerek elleni harc esete Őik értelmezésében és a jelenlegi célok szerint éppen ilyen különbözőséget mutat. Még egy körülményt figyelembe kell vennünk. A szo­cialista társadalom gazdálkodása terén felmerülő feles­leges bürokratikus eljárások ellen már régen Őik előtt sok közgazdász és politikus felemelte hangját. Sík ezt az általános követelményt kihasználta politikai céljainak eléréséhez, amit nyíltan bevallott később az emigráció­ban. Ugyancsak bevallotta: nem arra törekedett, hogy a dolgokon a szocializmus keretében javítson, hanem arra, hogy fokozatosan likvidálja a szocialista társadalmi tulajdont. Őik egyszóval az adminisztratív irányítási rend­szer elleni harc ürügyén támadást indított a szocialista múlt, az államfegyelem, valamint a szocialista állam érdekeinek a szocialista gazdaságirányításban való ér­vényesítéséhez szükséges formák alkalmazása ellen. A jelenlegi időszakban a gazdaságirányítás terén a jobbára adminisztratív módszerek alkalmazásáról át szeretnénk térni a gazdasági módszerekre. A felesleges adminisztráció valóban nem fér össze a szocializmussal, és ezért a vele vívott harc az átalakítás egyik célja. Maga az átalakítás viszont a szociális és gazdasági fejlesztés meggyorsításának s a szocialista társadalmi viszonyok megszilárdításának eszköze. A reform abból az elvből indul ki, hogy annak kell döntenie, aki viseli a döntés következményeit. Ez a szo­cialista népi önigazgatás elve, amelyet ma a gazdasági­rányításban is érvényesítünk. A tulajdonformák is változ­hatnak, azonban a társadalom, mint egész továbbra is a termelőeszközök meghatározó tulajdonosa marad, az állam új módszerek fokozatos alkalmazásával biztosítja országos méretekben a tervszerűséget. Ezt még ma csak tanuljuk. Hibák merülnek fel, természetesen még sok mindent ki kell próbálni, javítani kell vagy kidolgozni végleges formáját. Azonban egészében véve a most folyó átalakítás menete egészen más feltételeket teremt azon állandóan időszerű jelszó érvényesítéséhez, hogy az adminisztratív módszerekről át kell térni a gazdasági módszerekre. Ezért ma ezt nem Óta Őiktől másoljuk, sőt nincs szó a párt vezető szerepe elleni támadásról. Ismét a gyakor­latban kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy ez a szerep nem az állami szervek s a társadalmi szerveze­tek helyettesítésével érvényesül. JIRI KOHOUT A szárazság következményeiről November óta hazánk területén egyre fokozó­dik a csapadékhiány. A folyók medre félig üres, a termőföldek pedig szárazak. A Rudé právo olvasói ezzel kapcsolatban aggodalmukat fejezik ki, és egyidejűleg azt kérdezik, hogy a kialakult helyzet nem veszélyezteti-e az ivóvízellátást vagy az idei termést. A jelenlegi helyzetről és lehetséges következményei­ről a lap szerkesztősége az illetékes szervek munkatár­saitól kért tájékoztatást. December közepétől a csapadékmennyiség a meg­szokottnál jóval kisebb. Januárban hazánk nagy részén a sokéves átlaghoz képest csak 30 százalék csapadék hullott, és február első felében is tovább folytatódik a szárazság. Csapadék jobbára ködszítálás formájában nyilvánul meg. Ennek következménye, hogy a termőföld csak a minimális mértékben nyeri vissza nedvességtar­talmát. Mind ez ideig csak némely folyó vált részlegesen hajózhatatlanná, de ez a téli hónapokban már megszo­kott. Ivóvízből is elegendő mennyiség áll még rendelke­zésünkre. Ha viszont a szárazság tovább folytatódik, akkor várhatóan a második negyedévben csökken a fel­szín alatti vizek szintje. Eddig a mezőgazdaságban még nem okozott kárt a szárazság. Az őszi gabonaneműek nagyon jó állapot­ban vannak. Ha azonban tovább folytatódik a száraz időjárás, bonyolult helyzet áll elő nemcsak az ősziek, hanem a tavaszi gabonaneműek esetében is. A mező- gazdasági dolgozóknak nem a szárazság, hanem inkább a meleg idő okozhat gondot. Újjáéled a természet, és az esetleges fagyok kárt tehetnek a gabonaneműekben, s a gyümölcsfákban. Tehát mind ez ideig nincs ok az aggodalomra. Az előrejelzések szerint az időjárás már a közelgő napok­ban megváltozhat. A magas nyomású légtömegek ha­zánk területéről keletre tartanak, és sokfelé havazás, esetleg eső várható. ZDENÉK HOFFHANN Közlemény az MSZMP KB üléséről Grósz Károly rádió- és tévéinterjúja (ÖSTK) - A magyar lapok tegnap tették közzé az MSZMP Központi Bizottságának február 10-11 -én megtartott üléséről kiadott közle­ményt. A tanácskozáson időszerű politikai kérdéseket vitattak meg, az erről szóló előadói beszédet Grósz Károly főtitkár tartotta. A központi bizottság állásfoglalástervezetet fo­gadott el, s ezt vitára bocsátotta. A központi bizottság sürgető fela­datnak tartja, hogy az MSZMP kez- deményezően lépjen fel a gazdasá­gi-politikai és erkölcsi válság felszá­molásáért. A megújulás alapfeltétele a gazdaság törvényszerűségeit, a modern világgazdaság követelmé­nyeit érvényesítő, teljesítményelvű, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon megha­tározó szerepét fenntartó gazdasági rendszer kialakítása. A dokumentum szerint ennek érdekében nélkülöz­hetetlen a piaci viszonyok követke­zetes fejlesztése. Ugyanakkor figye­lembe kell venni a gazdasági átala­kítás és stabilizáció mellékhatásait. Hasonló folyamatok ez idáig sehol sem vezettek eredményre átmeneti feszültségek, olykor súlyos áldoza­tok nélkül. A központi bizottság ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy a gazdasági átalakítás járjon együtt a szociálpolitika átfogó reformjával. A szociálpolitikában mindent meg kell tenni a különbségek mérséklé­sére, különös figyelmet fordítani a fi­atalság helyzetére, valamint a nehéz körülmények között élő rétegek biz­tonságának megteremtésére. * A demokrácia széles körű kibon­takoztatása érdekében a központi bizottságnak eltökélt szándéka a po­litikai intézményrendszer mélyreha­tó reformjának folytatása. Meggyő­ződése, hogy a politikai rendszer pluralizálása - az adott hazai hely­zetben - a többpártrendszer keretei között valósítható meg. Ezzel, a tör­ténelmi tapasztalatok alapján, jobb biztosíték teremthető a kormányzati munka kontrolljára és a hatalommal való visszaélés lehetősége ellen. A többpártrendszerhez számos il­lúzió is tapad, mindenekelőtt a gaz­dasági, társadalmi problémák meg­oldását illetően. A politikai reform nem helyettesítheti, de nem is aka­dályozhatja a gazdasági feladatok megoldását. A politikai átalakításnak társulnia kell a gazdasági reform­mal, hogy kedvező hatásaik felerő­södjenek. A központi bizottság mindezen célok és feladatok valóra váltása érdekében megegyezésre és együttműködésre kész minden fele­lős politikai tényezővel. Ebben a fo­lyamatban a párt meghatározó sze­repre törekszik, ezt politikai eszkö­zökkel kívánja érvényesíteni. Minda­zokkal szemben, akik az ország destabilizálására, nemzetközi érde­keinek veszélyeztetésére, a békés átalakítás zavartalanságának aka­dályozására, a társadalom nyugal­mának megbontására törekszenek, éles politikai harcot folytat. A központi bizottság az 1988 má­jusi pártértekezleten elfogadott irányelvek jegyében felkéri a párt­szerveket, pártalapszervezeteket, a párttagságot, hogy a nyilvános­ságra kerülő állásfoglalás tervezetét vitassák meg. A központi bizottság megismer­kedett azzal a tanulmánnyal, amely az általa kiküldött bizottság kereté­ben az elmúlt évtizedek történelmi útjának vizsgálatáról készült. Szük­ségesnek tartja az 1956-os nemzeti tragédia további tényeken és nem­zetközi dokumentumokon alapuló értékelését. A központi bizottság a vitában megerősítette: 1956-ban az akkori (ÖSTK) - Francois Mitterrand francia elnök vasárnap esti televí­ziós beszédében kijelentette, orszá­ga aktív diplomáciai párbeszédre tö­rekszik a kelet-európai országokkal. Emlékeztetett a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Bulgáriában tett látogatására és bejelentette, rö videsen Lengyelországba és NDK-ba szándékszik utazni. EGK 12 tagországa keretében meg­valósuló integráció mellett nem sza­bad megfeledkeznünk kapcsola­tainkról Európa más országaival sem - mondotta Mitterrand. Rámutatott, az Az vezetés megújulásképtelensége ve­zetett politikai robbanáshoz. Valósá­gos népfelkelés tört ki, amelyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, azonban a kezde­tektől fogva jelen voltak a reakciós erők, a deklasszálódott elemek, s október végétől felerősödtek az ellenforradalmi cselekmények. A központi bizottság megbízta a politikai bizottságot egy akcióprog­ram kidolgozásával, amelyet a tes­tület márciusi ülésén tárgyalnak meg. A központi bizottság munkacso­portot hozott létre azzal a feladattal, hogy készítse elő a különböző politi­kai, társadalmi szervezetekkel való tárgyalásokat. xxx A központi bizottság ülése után Grósz Károly az MSZMP főtitkára interjút adott a magyar rádiónak és a televíziónak. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a többpártrendszer kialakulá­sának folyamatát a párt tudomásul veszi-e vagy támogatja is, az MSZMP főtitkára elmondta: a párt nemcsak támogatja, nemcsak tudo­másul veszi, hanem kezdeményezi is azt. S bár a többpártrendszer bevezetése sem zárja ki, hogy ismét előforduljanak szubjektív forrásból eredő torzulások, de az ilyen hibá­kat, azok elkövetésének lehetőségét legalábbis csökkenti. Grósz Károly hangot adott annak az elvárásának, hogy az MSZMP a politikai és a köz­életben nagyobb teljesítményekre lesz képes. Az MSZMP főtitkára leszögezte, az új alkotmány tervezetének vitái is azt jelzik, hogy az új alkotmánynak szólnia kell a társadalom szocialista berendezkedéséről. Tehát a pártok­nak szocialista alapon kell politikai funkcióikat betölteniük. Ha az alkot­mányt egy párt nem fogadja el, ak­kor nem működhet legálisan. S ez nem azt jelenti, hogy az MSZMP hatalmi helyzetből kíván politizálni; az MSZMP versenyhelyzetből fog politizálni. Több kérdés hangzott el az 1956- os események értékelésére vonát- kozóan. Grósz Károly elmondta, hogy a központi bizottság döntő többsége azon az állásponton volt- s ezt az e kérdésben tartott szava­zás alátámasztotta -, hogy vissza kell térni az alapértékeléshez, amely 1956 után alakult ki, s ami eltorzult a további harminc év alatt. Vagyis: felkelés indult el, amelybe nagyon sok tisztességes, nem a rendszer ellen lázongó, hanem a kialakult szi­tuációban, egyéni helyzetével elé­gedetlen ember kapcsolódott be- gyakorta összekuszált,, át nem gondolt véleményekkel is. Ebben a folyamatban fokozatosan erősöd­tek az ellenforradalmi elemek. A deklasszált elemek, az államelle­nes erők a jószándékú elgondoláso­kat fokozatosan a maguk javára kí­vánták átalakítani. A főtitkár egy következő kérdésre adott válaszában utalt arra, azt a bi­zottságot, amelyet tavaly a központi bizottság megbízott, hogy a négy évtizedet - a tanulságok miatt - te­kintse át, nemcsak 1956 foglalkoz­tatja. Mert ez - bár nagyon jelentős- mégis csak egy esemény a négy évtizedes történelemből. A sajtó szerepéről szólva Grósz Károly úgy vélte, a magyar sajtó egyik-másik munkatársa nemcsak él, hanem vissza is él azzal a lehető­séggel, amit a mai politikai felfogási szemlélet teremt. Ezért felszólította a tömegtájékoztató eszközök mun­katársait, hogy a társadalmi folya­matok figyelemmel kísérése során tanúsítsanak nagyobb fegyelmet, s óvott a szenzációhajhászástól. Mitterrand az NDK-ba és Lengyelorszáqba látoqat az európai országok gazdasági, kul­turális és történelmi érdekei sokban közösek, ezek idővel közös politikai érdekekké válhatnak. Ezzel össze­függésben helyesnek nevezte a kö­zös európai ház gondolatát. Az elnök szavai szerint Franciaor­szág a leszerelésre törekszik, ugyanakkor Mitterrand kizárta annak lehetőségét, hogy a jelen időszak­ban csatlakozna a nukleáris arzená­lok korlátozásának folyamatához. Támogatta viszont az erőfeszítése­ket a vegyi fegyverek felszámolásá­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents