Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám, szombat

E<$ hét a nagyvilágban A fordulat éve Különös várakozás előzte meg Eduard Sevardnadze múlt szomba­ton befejeződött kínai látogatását. Igaz ugyan, hogy személyében 30 évi szünet után első ízben járt hiva­talosan szovjet külügyminiszter Kí­nában, útja mégis más szempontból volt elsősorban figyelemre méltó. A Szovjetunió és Kína egyaránt a változást hozó nyolcvanas évek felétől építette fokozatosan a köze­ledés útjait. 1988-ig ennek ellenére a kínai magatartás miatt nem követ­kezett be politikai áttörés a két or­szág viszonyában. Amint arra a szovjet külügyminiszter is rámuta­tott, Moszkva és Peking kapcsolatai­nak teljes normalizálásához elen­gedhetetlen a két ország vezetőinek legfelsőbb szintű találkozója. Se­vardnadze útja épp ezt, a csúcstalál­kozó gyakorlati előkészítését céloz­ta. Megbeszélései kínai kollégájá­val, Csien Csi-csennel, továbbá Li Peng miniszterelnökkel és a legbe­folyásosabb kínai politikai vezetővel, Teng Hsziao-pinggel sikerrel zá­rultak. A külügyminiszter-helyettesi szin­ten folytatott politikai tárgyalások 12 fordulóját, a határtárgyalások soro­zatát, a gazdasági, kulturális és ke­reskedelmi együttműködési megál­lapodásokat és a két külügyminisz­ter decemberi moszkvai párbeszé­dét követően most megszületett a döntés: Mihail Gorbacsovot május 15-e és 18-a között Pekingbe várják. Sevardnadze látogatásának ide­jén nemcsak a kínai fővárosban, hanem a megfigyelők körében is általános volt a vélemény, hogy a „fordulat éve" veszi kezdetét a szovjet-kínai viszonyban. Való igaz, hogy a kapcsolatrendezésben minden szempontból kedvező a vál­tozás. A mai kínai külpolitika a ko­rábbival összehasonlítva sokkal in­kább a realitások talaján áll, s azon túl, hogy mentes a szubjektív ténye­zőktől, elsősorban a belső fejlődés gyakorlati szükségletei határozzák meg irányát. Átértékelődtek a koráb­bi ütközőpontok is. Az eddigi ered­mények és a mostani reményteli várakozások épp azzal magyaráz­hatók, hogy megoldódni látszanak mindazok á helyi konfliktusok, ame­lyeket a kínai fél sokáig akadálynak minősített a közeledés útján. E há­rom nagy kérdőjel - Kambodzsa, Afganisztán, a szovjet-kínai, illetve szovjet-mongol határkérdés - ké­zenfekvőén bizonyítja, hogy a kap­csolatrendezés messze túlhalad a kétoldalú érdekeken, nemzetközi kihatása vitathatatlan. Épp ezért nem férhet kétség ahhoz sem, hogy a mostani nyitás az egész nemzet­közi enyhülésre maradandó hatás­sal lesz. Az említett „három fő akadályt“ tehát kipipálhatták Pekingben. Hi­szen az afgán probléma napokon belül megoldódik, s a világ leghosz- szabb határa, a csaknem 7 ezer kilométer hosszú szovjet-kínai határ térségében Moszkva szintén biza­lom-erősítő lépésre szánta el magát: javasolta, hogy a vonal váljon a béke övezetévé. Elképzelését konkrét lé­péssel, egyoldalú csapatcsökken­téssel demonstrálta: ötszázezer (más források szerint hatszázöt- venezer) fős, 50 elit alakulatából két éven belül kétszázhatvanezer kato­nát elvezényel a térségből, s Mon­góliában tartózkodó erőinek három­negyedét ugyancsak hazarendeli. Kína állítólag hasonló lépésről dön­tött, úgyszintén csökkentést tervez a határon lévő hetvenöt hadosztá­lyánál. A kérdések tisztázására má­ris közös katonai és diplomáciai szakértőcsoportot hoztak létre, az általa kidolgozott biztonsági intézke­déseket tartalmazó egyezményt a csúcstalálkozón írják alá. Közös nevező keresése Az egyedüli vitás kérdés továbbra is Kambodzsa. Bár - mint Sevardnadze megállapította - az utóbbi időben sok változás történt a kambodzsai helyzet­ben, felgyorsult a politikai rendezés folya­mata, de ez irányban nem sikerült elfo­gadható módon közös nevezőre jutni. A vélemények egyértelműen megegyez­nek abban, hogy a vietnami csapatok szeptemberben esedékes teljes kivonulá­sa után nem maradhatnak külföldi egysé­gek az országban, tehát mind a négy kambodzsai fél katonai erőit is be kell fagyasztani. Hasonlóan vélekedtek az ENSZ feladatáról. Egybehangzóan állítot­ták, a világszervezetnek szerepet kell vál­lalnia a válság rendezésében. Az ezzel kapcsolatos kínai indítványt, hogy nem­zetközi békefenntartó erőket küldjenek Kambodzsába, a szovjet fél - a vietnami állásponthoz hasonlóan - már nem fo­gadta egyértelműen. Igaz, nem utasította el, de nem is értett vele egyet. Eltértek a vélemények a phnompenhi kormány összetételét illetően is. Peking és Moszk­va egyaránt a politikai rendezés híve, de míg Kína szerint Hun Sen kabinetjét négypárti koalíciós kormánynak kellene felváltani - ennek vezetésére Szihanuk herceget tartják egyedül alkalmasnak -, addig a Szovjetunió kitart elképzelése mellett, hogy az ENSZ felügyelete alatt lebonyolított szabad választások eredmé­nyei alapján hozzák létre az új kormányt. Mindezt rögzíti a találkozón elfogadott kilencpontos közlemény, amelynek egyes vitás kérdései a csúcstalálkozó napirend­jére kerülnek. Visszatérve a csúcshoz: bejelentése kétségkívül az év egyik nagy híre. Mihail Gorbacsov látogatásával egyszerre való­sul meg a párt- és államközi kapcsolatok normalizálódása. A nemzetközi politiká­ban a kínai-szovjet kapcsolatok iránya mindig élénk vita tárgyát képezi. A mosta­ni rendezés folyamata korántsem jelenti az 1950-es évek szövetségi típusához való visszatérést. A szovjet-kínai kapcso­latok rendezésének feltétlenül jó kihatása lesz a párbeszéd és az enyhülés irányza­tára, s kétségtelen, hogy hatására a világ politikai arculata is változni fog. Afganisztáni kérdőjelek Felgyorsult az elmúlt hetekben a szovjet csapatok kivonása Afga­nisztánból, a Szovjetunió eleget tesz szerződéses kötelezettségének: február 15-ig az utolsó katona is elhagyja az országot. A szovjet egy­ségek elhagyták Kabult, s az afgán fővárosban már csütörtökön este úgy fogalmazott a vezérkari főnök, hogy a Szovjetunió lényegében tel­jesítette a genfi megállapodásokat, ezért az ellenzéknek nincs semmi­lyen oka arra, hogy folytassa a vér­ontást. Az afganisztáni mérleg még nem készült el, Sevardnadze külügymi­niszter szerint azonban a 15 ezret is elérheti a szovjet áldozatok száma (a kivonulás második szakasza előtt 13 ezret emlegettek). Ez minden­képp jelzi, hogy e kilenc évig tartó háború milyen súlyos áldozatokkal járt. Tény, hogy a kivonulással lezá­rult egy szakasz, korántsem oldódik meg azonban az afgán kérdés. Sőt, szaporodnak a kérdőjelek, melyek lényege: merre tart Afganisztán? Va­jon a jelenlegi vezetés képes lesz-e megbirkózni a kialakult helyzettel - a polgárháború veszélyét jelző fejleményekkel - amelybe a fegyve­res ellenzék akarja taszítani az or­szágot? Egyes vélemények szerint az ellenzéki csoportok általános tá­madásra készülnek, s a Kabul elleni „végső roham“ érdekében talán belviszályáikról is megfeledkeznek. Megyegyezés a kormány és az el­lenzék között mindmáig nem szüle­tett, Nadzsibullah államfő egyértel­mű törekvése, hogy a legszélesebb kormánykoalíciót alakítsa ki, s ezzel segítse az afgán megbékélés esé­lyeit, nem járt sikerrel. Az ellenzék teljesen ki akarja zárni az ANDP-t a hatalomból, amibe viszont Nadzsi- bullahék nem mehetnek bele: az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt az ország egyik legjelentősebb politikai ereje. Katonai ereje sem elhanyagolható, s éppen ezért ki tudná megjósolni, hogy a háború folytatása esetén milyen sokáig hú­zódna el a konfliktus. Eduard Sevardnadze pakisztáni útja a megbékélést célozta, a közve­títést kívánta elősegíteni. Azt szeret­te volna elérni, hogy Iszlámábád szüntesse be az ellenzéki erők tá­mogatását. Bár Pakisztán szintén a politikai rendezésre helyezi a hangsúlyt, a szovjet külügyminisz­ter nem járt sikerrel. Az iszlamabadi vezetés továbbra sem hajlandó le­mondani az ellenzéknek nyújtott ka­tonai támogatásról. Sevardnadze pedig nem hagyott kétséget afelől, hogy amennyiben folytatódnak a harcok, a Szovjetunió továbbra is támogatásban részesíti a kabuli kor­mányt. Ebben az ellentmondásoktól ter­hes országban az egymással szem­benálló erők megtalálják-e a politikai bölcsességet, amely a testvérhábo­rú elmélyítése helyett az erők egyensúlyán alapuló, s a realitáso­kat figyelembe vevő megbékélést, a koalíciós kormányzat megalakítá­sát eredményezné? A független Af­ganisztán csak ezen az úton kezd­hetné meg történelmének új, a véres leszámolástól is mentes korszakát. Sevardnadze pakisztáni látogatása ezeket a hangsúlyokat próbálta az érdekeltekkel felismertetni. FÓNOD MARIANNA i Afganisztánból hazatérő szovjet katonák (Telefoto: ŐSTK) Folytatja munkáját az MSZMP Központi Bizottsága Pénteken ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága, amelyen Grósz Károly, a párt főtitkára elő­adást tartott az időszerű belpolitikai kérdésekről. Az első napi tanácsko­zást követően Kimmel Emil szóvivő az MTI-nek elmondta: a KB történel­mi felelősségének tudatában kezdte meg tanácskozását. A belpolitikai élet szinte valamennyi kérdése fel­színre került a vitában, amely sokré­tű, higgadt, egységteremtő, tisztázó jellegű volt. Az első napon 16 felszó­lalás hangzott el, ezek többek között a többpártrendszerre történő átme­nettel is foglalkoztak. Az ülésen fon­tos igényként vetődött fel a párt politikai és szervezeti egységének megszilárdítása, a párttagság önbi­zalmának visszaállítása. Differenciált megközelítésben ke­rült szóba a történelmi múlt megíté­lésének több vitatott kérdése, külö­nösen azok, amelyek az elmúlt na­pokban vitát váltottak ki. Mint nálunk is ismeretes, ezeket a vitákat az 1956-os események értelmezése hozta felszínre. Az MSZMP KB fog­Hazaérkezett a CSKP KERB küldöttsége (ÖSTK) - Hazaérkezett tegnap a Román Szocialista Köztársaság­ban tett munkalátogatásáról a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának küldöttsége, élén Ja­roslav Hajnnal, a testület elnökével. Ott-tartózkodása során a csehszlo­vák delegáció a román féllel tapasz­talatcserét folytatott a kommunisták­nak a CSKP XVIII., illetve a Román Kommunista Párt XIII. kongresszu­sán jóváhagyott határozatok végre­hajtása során végzett ellenőrző te­vékenységéről. Helyreállítják a károkat (ÖSTK) - Részlegesen újra meg­kezdték tevékenységüket az Ústí nad Labem-i Városi Nemzeti Bizott­ság és az Észak-csehországi Kerü­leti Nemzeti Bizottság dolgozói. Mint ismeretes, a két szerv székházának udvarán szerdán kora reggel nagy erejű robbanás történt. A légnyomás betörte az épület ablakait, s megron­gálta az épület burkolatát és a földa­latti garázsokat fedő vasbeton la­pokat. A következmények felszámolásá­hoz azonnali segítséget nyújtottak az Észak-csehországi Építővállalat, a járási helyi ipari vállalat és a városi közterület-fenntartó vállalat dolgo­zói, valamint a kerület más szerve­zetei. Miért szünetelt a forgalom a metrón? (ŐSTK) - Tegnap Prágában 14.39 és 15.05 óra között a metró C vonalán szü­netelt a forgalom. Hogy miért? 14 órakor egy ismeretlen telefonáló felhívta a 158- as számot, és bejelentette, hogy robba­nószert helyeztek el a Klement Gottwald hídon, s a robbanás 15.00 órakor követ­kezik be. A nevezett ponton és környé­kén, beleszámítva a metrót is, azonnal leállították a forgalmat, és mindent alapo­san átvizsgáltak. Szerencsére semmit sem találtak; ám a névtelen telefonáló miatt a munkából haza igyekvők jókora késéssel érkeztek otthonukba. lalkozott az Új Márciusi Front felhí­vására adandó válasszal is. A mai ülésen 19 felszólaló vesz előreláthatólag részt a vitában. A KB ülésén várhatóan dokumentumokat fogadnak el, amelyeket nyilvános­ságra hoznak. (vil.) Ünnepi fogadás (ŐSTK) - Hamid Reza Hosszeini, az Iráni Iszlám Köztársaság csehszlovákiai nagykövete tegnap Prágában fogadást adott az iszlám forradalom győzelmének 10. évfordulója alkalmából. Az összejövetelen részt vett Bohuslav Kuőera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, Jaromír Johanes külügyminiszter és több más személyiség. Jelen voltak a prá­gai diplomáciai testület tagjai is. Kinevezések (ŐSTK) - Ludovít Kilár, a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatási, ifjúsági és testnevelési minisztere tegnap Brati­slavában 128 új szlovákiai főiskolai és egyetemi docensnek átadta a kinevezé­sükről szóló okmányt. Ünnepi beszédében a miniszter nagy­ra értékelte gyümölcsöző és sikeres pe­dagógiai, tudományos, kutató- s társada­lompolitikai munkájukat,, amelyet a szak­emberképzés és -nevelés, valamint szo­cialista tudományunk és az egész társa­dalom fejlesztése terén alkotó módon vé­geztek. Kifejezte meggyőződését, hogy felelősségteljesen és példamutatóan fog­ják teljesíteni a felsőoktatásra társadal­munk átalakítása során háruló jelenlegi rendkívül igényes feladatokat is. Baráti találkozó (ŐSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Miroslav Stépánnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a prágai városi pártbizottság vezető titkárának jelenlétében fogadta a Mongol Népi Forradalmi Párt Ulánbátort Városi Bizottságának kül­döttségét, élén Lhamszurengijn Lantuval, a testület első titkárával. A nyílt, baráti légkörben lezajlott találkozón Lenárt elvtárs tájékoztat­ta a vendégeket a CSKP-ra a gaz­dasági átalakítás és a demokratizá­lás terén háruló időszerű feladatok­ról. Nagyra értékelte a CSKP és a Mongol Népi Forradalmi Párt kö­zötti együttműködés eredményeit. Vasúti szerencsétlenség (ŐSTK) - Súlyos szerencsétlen­ség történt csütörtökön este a Tábori járásban levő roudnái vasútállomá­son. Egy Prágából őeské Budéjovi- cébe tartó gyorsvonat egy álló teher­vonatnak ütközött. A baleset követ­keztében két személy súlyosan, nyolc pedig könnyebben megsérült. Súlyosan megrongálódott mindkét mozdony, a két szerelvény három kocsija, s a vasúti pálya is helyreállí­tásra szorult. Közvetlenül a baleset után vonatpótló autóbuszokat indí­tottak, de rövidesen újra megindult a - egyelőre csak személyvonat - közlekedés. A Közlekedési és Távközlési Mi­nisztérium közlése szerint az anyagi kár eléri az 1,5 millió koronát. Az előzetes vizsgálatok szerint a sze­rencsétlenséget a forgalmista okozta. VARSÓBAN tegnap a politikai reform kérdéseivel foglalkozó munkabizottság tanácskozásával folytatódtak a kere- kasztal-tárgyalások. CISZJORDÁNIÁBAN ÉS A GÁZAI- OVEZETBEN tegnap már harmadik napja tartott az általános sztrájk. A tüntetőkkel szemben fellépő katonák és rendőrök több mint 60, személyt megsebesítettek és kb. 300 palesztint letartóztattak. HANS-DIETRICH GENSCHER nyu­gatnémet külügyminiszter tegnap Brémá­ban mondott beszédében azt szorgal­mazta, hogy a Nyugat támogassa a szov­jet reformpolitikát, mivel - Genscher véle­ménye szerint - ez a támogatás a nyugati országok érdekeit szolgálja. GENFBEN az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának 45. ülésén a résztvevők tegnap az emberi jogok Dél-Afrikában történő megsértésével foglalkoztak. EDUARD SEVARDNADZE szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter valószínűleg március elején Bécsben tart találkozót - közölte az amerikai külügyi szóvivő. BUDAPESTEN tegnap bejelentették, hogy Magyarország ideiglenesen bezárja kabuli diplomáciai képviseletét és haza­rendeli afganisztáni nagykövetét. A ma­gyar kormányt kizárólag biztonsági okok késztették erre a döntésre, s az afganisz­táni helyzet alakulásától függ, mikor tér vissza a nagykövet állomáshelyére. KELET-BEJRÚTBAN tegnap össze­csapás volt a libanoni reguláris hadsereg és a Libanoni Erők nevű jobboldali keresz­tény fegyveres alakulat között. Egy helyi rádióadó szerint a Libanoni Erők tüzet nyitottak a hadsereg egyik gépkocsijára. Egy személy életét vesztette, három pe­dig megsebesült. Az incidens térségében kiéleződött a feszültség, az ottani állami hivatalok utasítást kaptak tevékenységük felfüggesztésére. ÚJ SZÚ 4 1989. II. 11. Február 4-töl 10-ig Szombat: Eduard Sevardnadze befejezte kínai látogatását és Pakisztánba utazott Vasárnap: Tíz évi szünet után első ízben látogatott Teheránba a francia külügyminiszter Hétfő: Varsóban megkezdődtek a kerekasztal-tárgyalások • Genfben megnyílt az ENSZ 45. emberi jogi konferen­ciája Kedd: őrizetbe vették a Karabah-bizottság valamennyi veze­tőjét • Németh Miklós magyar kormányfő fogadta Pavel Hrivnákot, a szövetségi kormány első alelnökét Szerda: Pakisztán bejelentette, nem fog atomfegyvert gyártani • Budapesten átadták az új Csehszlovák Kulturális Központot Csütörtök: Parlamenti választásokat tartottak Jamaicában Péntek: George Bush amerikai elnök Kanadába utazott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents