Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám, szombat
JSZti 5 19. II. 11. A céltudatos tevekenyseg utján BESZÉLGETÉS A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL Tibor Mátyás elvtárs új tisztségben, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának ipari titkáraként lépte át az új esztendő küszöbét. Már 1971- ben - 29 évesen - a párt apparátusának dolgozója. Először szülővárosában, Kassán (Koéice), majd az SZLKP KB, később a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság politikai dolgozójaként tevékenykedett, az 1980-67-es években pedig az SZLKP Kassai Városi Bizottságának titkáraként dolgozott. Több mint egy éven át - titkárrá választásáig - volt a kerületi pártbizottság iparid osztályának vezetője. 0 Néhány hónapos osztályvezetői tevékenykedése után bizonyára tudta, milyen helyzetben vette át a politikai munka irányítását, szervezését a kerület iparában?-Természetesen. Vannak már személyes tapasztalataim is, de a kerületi pártbizottságunk december végi plenáris ülése megvonta gazdaságfejlesztésünk eredményeinek mérlegét, s így konkrét tények, adatok utalnak arra, hogy kerületünk ipara eredményesen teljesíti az alapvető feladatokat, mint az elmúlt esztendő, mind az egész tervidőszak viszonylatában. Csaknem 165 ezer embert foglalkoztató iparunk tavaly 800 millió koronával szárnyalta túl a tervezett nyereséget, s örömmel számolok be arról is, hogy kerületünk iparvállalatai sikeresen teljesítették az exportfeladatokat is. Mindenekelőtt azok a vállalatok, üzemek és kollektívák járnak elöl, ahol a kommunisták, a pártszervezetek megszívlelték a CSKP KB 7. és 9. ülésének útmutatásait, bátran és elkötelezetten láttak hozzá a legigényesebb feladatok teljesítéséhez is. Ezek közé sorolható a humennéi Chemlon, a Kelet-szlovákiai Vasmű, a sninai Vihorlat Gépgyár, a preéovi Nálepka kapitány Ruhagyár, a kassai Kerámiaipari művek stb. • Vannak azonban bizonyára olyan ipari vállalatok és üzemek is a kerületben, ahol elmaradtak a jó eredmények.- Igen, kerületünkben nem mindenütt használták fel kellően az időt a felkészülésre, a tervek teljesítésére. Néhány vállalatnál, sőt pártszervezetben is, fölöslegesen hosszú ideig gondolkodtak azon, hogyan mérsékeljék a feladatokat, ahelyett,* hogy minden erejüket ezek teljesítésére fordították volna. Tudatában vagyunk annak, hogy kerületszerte sok a bonyolult kérdés, vannak hiányosságok is. Ezeket világosan, a maguk valóságában akarjuk látni, semmit sem akarunk elkendőzni, szépíteni. A kerület pártszerveiben arra törekszünk, hogy a vezető tisztségekbe olyan emberek kerüljenek, akik nemcsak hajlandók, de elsősorban képesek is az irányítás és a szervezés színvonalát emelni úgy, hogy az eredmények is minőségileg új, magasabb szinten jelentkezzenek. Mindent azonban eddig nem sikerült teljesíteni, s ez azzal járt, hogy kerületünk nyolc ipari vállalata tavaly nem teljesítette a saját termelési érték tervét - csaknem 170 millió korona értékű hiányt okozva. 0 Egyéb fogyatékosságok is jelentkeztek a kerület iparában?- Még mindig kedvezőtlen a helyzet a készletek felhalmozódása terén, például a Spisská Nová Ves-i Vasércbányákban, a poprádi Vagongyárban, a kassai Nehézgépgyárban, a Szlovákiai Magnezitművekben, a poprádi Tatramatban, a Michalovcei és Kassai Magasépítő Vállalatnál. Sajnálatos módon romlott a helyzet a minőségileg kifogásolható termelésből származó veszteségek alakulása terén is, ez megközelítette a 48 millió koronát. Ennek jelentős hányada a poprádi Tat- ramat számlájára írható. Aránylag még mindig kevés a világszínvonalú termékünk. Kerületünk ipari vállalatai tavaly 126,7 millió korona értékben gyártottak ilyent, ami még fél százalékát sem teszi ki az össztermelésnek. Annak sem örülhetünk, hogy nem sikerült olyan szerkezeti változtatásokat elérni az iparban, ahogy azt a kerületi pártkonferencia kitűzte. A hozott intézkedések ellenére tovább nőtt a termelés dinamikája az olyan ágazatokban, ahol magas az energia- és nyersanyag- igény. A másik oldalon, például az elektrotechnikai iparágban, az eddiginél sokkal gyorsabban kellett volna növekednie a termelés volumenének, s az új termelőkapacitások beindítását is gyorsabban kellett volna elvégezni. Túlságosan sok a tisztázatlan kérdés a termelési programok körül, s az elektrotechnikai jellegű beruházások célkitűzéseiben. Nehezen megmagyarázható állapot tanúi vagyunk a Mohelnicei Elektrotechnikai Művek michalovcei üzemében, ahol több mint két éve üresen tátonganak a gyönyörű új gyártócsarnokok, összesen 30 ezer négyzetméter alapterülettel. Kerületi pártbizottságunk képviselői több ízben sürgették az ügy rugalmas rendezését, legutóbb a CSKP KB 12. ülésén. • Milyen tapasztalataik vannak a kerületben létrejött 34 állami vállalat önigazgatási szerveinek és igazgatóinak megválasztása kapcsán?- Általános érvényű, alapvető tapasztalatként szögezhettük le, hogy ebben az esetben nagyon bonyolult és érzékeny területről, olyan rendkívül fontos politikai-társadalmi feladatról van szó, amelyek teljesítése az illetékes pártszervek- és szervezetek aktív hozzáállása, sikeres munkája nélkül elképzelhetetlen. Ahol több időnk volt az előkészületekre, ahol nyugodt körülmények között vizsgálhattuk meg a problémákat - beleértve a káderkérdéseket is -, jó eredményekről számolhatunk be. Sajnos, arról is meggyőződhettünk, hogy kádertartalékaink kevesen vannak, nem mindenütt kellően felkészültek, és számosán közülük egyszerűen nem hajlandók versenyre kelni a vezető tisztségek betöltéséért. Persze akad ellenkező példa is! Mindenütt, ahol az új szervezeti felépítés előkészítésének kellő figyelmet szenteltek, sikeresen oldották meg a legbonyolultabb problémákat is. Ezeken a helyeken jó politikai szervező munkát, felelősségteljes hozzáállást tapasztaltunk. 0 Az illetékes pártszervezetek, kommunisták korábban nem észlelték a fogyatékosságokat, vagy keveset tettek felszámolásuk érdekében?- Azt mondhatom, hogy is-is. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy a felmerült problémák következetlen rendezésében részük van a pártszervezeteknek is. Ezt egyáltalán nincs szándékunkban leplezni, éppen ellenkezőleg, minden erőnkkel ezeknek a mulasztásoknak a rugalmas feltárásán fáradozunk. Akárcsak önmagunktól, mindenkitől megköveteljük a felelősségvállalást, következetességet, céltudatosan végzett munkát. KerüTibor Mátyás mérnök letünkben elkezdtük a felelős dolgozók személyes elszámoltatásának szélesebb körű alkalmazását, ami ugyan nagyon jól bevált, de még mindig nem képezi minden pártszervezetünkben a mindennapos politikai munka részét. Tudjuk, elsősorban a pártalapszervezetekben dől el pártunk politikája megvalósításának minősége. Munkájuk színvonalától döntő mértékben függenek eredményeink, és éppen itt akadnak nem kis gondok és nehézségek. Azon fáradozunk, hogy az alapszervezetek száműzzék munkájukból a formalizmust, mint az eredményesség legnagyobb akadályát. A pártszervezetek munkájának pontos meghatározásával, az egyes kommunisták eredményeinek felülvizsgálatával, a pártbizottság és a taggyűlés előtti elszámoltatásával a taggyűlések olyan fórummá válnak, melyek ösztönzően hatnak a tevékenységre és a hatékony eszmecserére. Bebizonyosodott, hogy ahol névre szóló a bírálat és az önbírálat, ott van kezdeményezés és aktivitás. Végre meg kellene már tanulnunk az őszinte bírálat és önbírálat helyes gyakorlását. Szerintünk sokkal többet kellene beszélnünk azokról az emberekről, akikre büszkék lehetünk munkájuk eredményei alapján, de azokról is, akik csak sodródnak az árral, és tulajdonképpen mások munkájából, gyakran azok sikeréből élnek. A korábbi évekhez viszonyítva ez évi feladataink sokkal igényesebbek, teljesítésük érdekében feltétlenül javítanunk kell politikai-szervező munkánk színvonalát, úgy, hogy a céltudatos tevékenység útján; haladva, újabb sikereket elérve készülhessünk pártunk XVIII. kongresszusára. • Köszönöm a beszélgetést. KULIK GELLÉRT K>vé» eltóoiztályú tejet kaptak Drágult az alapanyag, drágul a végtermék is? A tejfelvásárlás múlt évi eredményeiről és a minőség alakulásáról már több statisztikai adat, összehasonlítás látott napvilágot. A Nyugatszlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei részéről sok panasz érte a tejgyárakat. Elhangzott, hogy nem reális a minőségi osztályba történő besorolás, hosszú és bürokratikus a tej béltartalmának az ellenőrzése stb. A fő érv a mezőgazdasági dolgozók részéről az volt, hogy a fejőgépek és egyéb berendezések technológiai színvonala jócskán elmarad a követelményektől. Ilyen feltételek között bizony képtelenség versenyre kelni a megszigorított minőségi mutatókkal. A bratislavai Milex állami vállalat galántai üzemében dr. Perecz Gyula igazgató tájékoztatott az elmúlt év eredményeiről, s az előttük álló igényes feladatokról.- A múlt év köztudottan nem volt szerencsés a tejipar számára. Több tejet vásároltunk fel a mezőgazda- sági üzemektől, mint a korábbi években, ám a minőség nem felelt meg a januárban hatályba lépett új szabványnak. Ebből kifolyólag üzemünk 2-3 igen nehéz hónapot élt át. Tartott ez addig, amíg a termelők rá nem döbbentek, hogy nem csupán bennünk, de a saját házuk táján is keresniük kell a hibát. Én ugyanis, mint tanult állatorvos, azt vallom, hogy egészséges állattól csak egészséges tejet lehet fejni. Hogy közben a dolgozók mennyire tartják tiszteletben a különféle előírásokat, az már a mezőgazdasági üzemekre tartozik. A járásban a szarvasmarha-állomány 42 százaléka korszerű, új istállókban van elhelyezve. Persze, vannak még istállók, ahol a hatvanas évek módszereivel történik a fejés, viszont hűtőberendezéssel már valamennyi gazdaság rendelkezik. A tejüzem igazgatója azt is elmondta, hogy a múlt évben nem kapták meg partnereiktől a tervezett mennyiségű alapanyagot. Igaz, hogy 5 millió literrel több tejet vásároltak fel mint az előző évben, de a lemaradás még így is közel 2 millió liter, (gy a Nyugat-szlovákiai kerület tejfelvásárlási táblázatán a maguk 70 millió 556 ezer literével a 4. helyre kerültek. A zsírtartalom átlagban 3,883 százalék volt, ami szlovákiai viszonylatban a legjobb eredmények közé tartozik. A galántai üzem irányításával működik a seredi tejporgyár, ahonnan a termékek egy része exportra kerül.-Tavaly 2600 tonna termékünk jutott el a világ számos országába. A Koospol és az Imex külkereskedelmi vállalatok segítségével szállítottunk Libanonba, Ausztriába, az NSZK-ba, Japánba és Svájcba. Például az utóbbiba 552 tonna tejipari alapanyagot, a szigetországba pedig 80 tonna, kakaóval dúsított terméket szállítottunk. Termékeinkre eddig nem érkezett panasz, sőt kilátásban vannak újabb megrendelések is. Annak ellenére, hogy az 1988-as év végül is jól zárult, nem lehetünk elégedettek. Nem kaptunk ugyanis olyan osztályon felüli minőségű tejet, amelyből bébiételeket készíthettünk volna. Tavaly az átvett tejnek 70,4 százaléka volt elsőosztályú. A járás legeredményesebb gazdaságai közé tartoznak a deáki (Diakovce), vágsellyei (Őal'a), nádszegi (Trstice) és zsigárdi (Ziharec) szövetkezetek. Ellenben az úrföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdaság az utolsók közt szerepel. Mentségükre hadd jegyezzem meg, hogy már építik a korszerű berendezésekkel felszerelt tehénistállót. A tejüzem laboratóriumában az átvételkor azonnal meg tudják állapítani a tej fizikai és kémiai összetételét. A minősítés legfeljebb 2-3 órát késhet. Ennek alapján döntik el, hogy átveszik-e a szállítmányt. Az már más lapra tartozik, hogy a bratislavai központi laboratóriumban mért eredményeket csak 72 óra elteltével tudják meg. A galántai üzemben háromféle tejet, kétféle túrót és hétféle sajtot gyártanak. A Vrhál néven ismert sajtjuk másfél éves várakozás után került piacra. Ennyi idő kellett, amíg hivatalosan engedélyezték a gyártást, megszabták a fogyasztói árat, és megtervezték a csomagolást.- Remélem, hogy a jövőben hamarabb eljutunk új termékeinkkel a fogyasztókhoz. Erre részben garancia, hogy a vállalatnál létrehozták a termékfelújításért és a biotechnológiai módszerek alkalmazásáért felelős részleget, amely az áruválaszték bővítését tűzte fő céljául. A galántai tejüzem a múlt évet 7 millió 882 ezer korona nyereséggel zárta. A megváltozott nagykereskedelmi, illetve felvásárlási árak idénre már nem sok jót ígérnek. Ezt jelzi a tervezett 13 millió korona mérleghiány. Ezért, valamint a csomagolóanyagok drágulása következtében - az igazgató szerint - valószínűleg kénytelenek lesznek emelni termékeik árát. Úgy gondolják, hogy a tej, vaj, túró és tejszín ára változatlan maradhatna, hisz a joghurt, termix, jovonka és egyéb termékeik árának emelésével remélhetőleg pótolni tudnák az egyébként várható, több millió koronás kiesést. SZITÁS GABRIELLA Atomerőmű-fejlesztés és környezetvédelem Energiafejlesztésre jelenleg a világ huszonhat országa üzemeltet atomerőmüveket és számuk józan, tudományos felmérésekre épülő becslések szerint az ezredfordulóig megduplázódik. így van ez annak ellenére, hogy a csernobili tragédia szakemberi körökben is bizonyos kérdőjeleket vetett fel (többnyire abban a vonatkozásban, hogy szigorítani kell az üzemeltetés biztonsági előírásait), a közvéleményre pedig sokkszerűen hatott. Ennek az ellentmondásnak viszonylag egyszerű a nyitja. Meghatározó tényezőként hat ugyanis az, hogy kimerülőben vannak a klasszikus energiahordozók, nevezetesen a szén és a kőolaj világkészletei s ezek egyelőre gazdaságosan általában csak atomenergiával helyettesít- hetóek. A második fontos tényező, hogy noha az atomerőművek építése igencsak költséges, közvetítésükkel a villanyáram előállítása a fejlett országokban nagyjából egyharmadával olcsóbb, mint a szénre épülő hőerőművekben. S a magyarázatot kiegészítő körülmény, hogy az atomerőművek környezet- és egészségkárosító hatása - eltekintve az igen ritka s döntő többségükben megelőzhető, elhárítható haváriáktól - nagyságrendekkel kisebb a hőerőműveknél. Ez a környezetvédelmi tényező is mind inkább előtérbe kerül és ösztönöz az atomenergia termelése és fogyasztása fejlesztésére. DINAMIKUSAN ÉS ________MEGFONTOLTAN________ En nek tudatában már kevésbé meglepő, hogy a rendelkezésünkre álló 1986. évi adatok szerint a nukleáris energia tizenhat százalékkal részesedett bolygónk energiatermelésében. A nyugateurópai országokban átlagban egyharmados hányadot képviselt, sőt Franciaországban elérte a hetven, Svédországban pedig meghaladta az ötven százalékot. Persze, az európai szocialista országok ezeket az értékeket még nem érik el. Viszont atom- energia-termelésük igen dinamikusan növekszik s közülük is a leggyorsabban éppen hazánkban. Nálunk például az 1980-1986-os években csaknem megnégyszereződött, elérte az éves 22,2 milliárd kilowattórás szintet (1987) és részesedése az ország villanyáram termelésében huszonhat százalékos volt. Jelenleg négy-négy 440 megawattos lépcső működik Jaslovské Bohunicéban, illetve Dukovanyban. További négy épül Mochov- céban és a legnagyobb csehszlovákiai atomerőműnek, a temelíninek építése is megkezdődött. Ez utóbbiban majd négy 1000 megawattos blokk fogja szolgáltatni a villanyáramot. A helyzet egyébként az, hogy az ezredfordulóig tervezett atomerőművek több mint egyharmada elkészült és működik, 56 százaléka épül és csak tíz százalékának kivitelezésére készülünk. Ennek a programnak a megvalósítása egyébként egyet jelent azzal, hogy kétezerben a hazai villamos energia több mint a felét állítjuk elő nukleáris erőművekben. SZENET HELYETTESÍTŐ TÉNYEZŐ Már most nem csekély környezetkímélő eredményként könyvelhetjük el, hogy éppen az említett fejlesztésnek köszönhetően folyamatosan csökkenthetjük a széntüzelésű hőerőművekben az elektromos energia előállítását. így például 1987-ben az előző évhez képest ennek a csökkentésnek mértéke jelentős, nyolc százalékos volt. S ugyanakkor a szóban forgó esztendőben a hőerőművek áramtermelési szintje nagyjából megfelelt az 1976. évinek. Itt most nemcsak arról van szó, hogy ennek kövétkeztében csökkent a termelési önköltség, noha természetesen ez is sokat nyom a latba. Korunkban, amikor a világ és ennek keretében országunk jövőjének, lényegében létünknek egyik legfontosabb előfeltétele és követelménye meggátolni a környezeti viszonyok további romlását, sőt e tekintetben fokozatosan javítani a helyzeten, a hőerőművi termelés visz- szafogása igen fontos környezet- és egészség- védelmi tényező is egyben. CSÖKKEN A LEVEGŐ _________SZENNYEZÉSE_________ Go ndoljufc csak végig a sok közül legalább a következő tényeket. Egy 300 megawattos teljesítményű, szénre működő klasszikus hőerőmű naponta átlag 75 tonna kéndioxidot, 16 tonna nitrogént, több száz tonna széndioxidot, 5 tonna pernyét bocsát ki a levegőbe. Köztudott, hogy ezeknek milyen káros a hatása a természetre, az emberre. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a külszíni szénfejtésnél milyen nagy földterület válik - nálunk is - „holdtájjá“, használhatatlanná, jobb esetben csak hosszú évek múltán újraművelhetővé. S mennyi helyet foglalnak el a szén-, illetve a pernyetárolók! Egyetlen atom- erőművi blokk ugyanakkor évente megtakarít mintégy 3,5 millió tonna szenet, miközben a levegőbe csak hűtőtornyainak gőze kerül. Az ilyen és az ehhez hasonló tények sora bizonyítja, hogy atomenergetikánk továbbfejlesztése nemcsak népgazdasági szerkezetváltásunk egyik legjelentősebb programja, amelynek megvalósítása nélkül tulajdonképpen elképzelhetetlen további gazdaságfejlesztésünk, hanem egyben környezeti viszonyaink javítását is jól szolgálja. GÁLY IVÁN
