Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám, szombat

ÚJ szú 3 1989. II. 11. A Kongresszus előtt a Bush-kormány költségvetési javaslata (ÖSTK) - George Bush amerikai elnök csütörtökön a Kongresszus elé terjesztette az október 1-ével kezdődő következő pénzügyi évre szóló költségvetési javaslatát. A ter­vezet az új amerikai kormány gaz­daságpolitikai programnyilatkozatá­nak is tekinthető. Bush lényegében azt a javaslatot terjesztette elő, amelyet egy hónap­pal ezelőtt Ronald Reagan, a távo­zó elnök dolgozott ki. Ez azt jelenti, hogy az USA történetében először lépi túl a költségvetés az 1 billió dollárt. A deficit némileg csökken, de így is meghaladja a 90 milliárd dol­lárt. A Reagan-javaslattal összeha­(ŐSTK) - A jelenlegi bonyolult gazda­sági helyzetben a magyar kormány szá­mára rendkívül fontos, hogy szilárdan tudjon támaszkodni egy egységes kor­mányzó pártra, egy olyan pártra, amely kész megvalósítani a reformokat - ezt jelentette ki csütörtöki budapesti sajtóér­tekezletén Marosán György, a kormány szóvivője. A múlt problémáinak erősen érzelmi hatásai ellentéteket váltanak ki a társada­lom különböző rétegei között - mondotta a szóvivő, s hozzáfűzte, a kormány kész megoldani ezeket az ügyeket. Ugyancsak kész következetesen folytatni a megkez­dett utat. * Az 1956-os események értékelésével és Nagy Imre szerepével összefüggés­ben Marosán György elmondta, az ide vonatkozó dokumentumokat egy különbi­zottság vizsgálja, amely munkájáról a közvéleményt az igazságügy-miniszter fogja tájékoztatni. sonlítva az új tervezetben csak ki­sebb módosítások vannak. Bush na­gyobb összegeket kér környezetvé­delemre, az oktatásügyre, néhány szociális programra, illetve a kábító­szerek és az AIDS elleni harcra, s főleg a tudományos-műszaki kuta­tásokra, ezen belül az űrkutatás fej­lesztésére. Katonai célokra Bush csak olyan költségnövekedést indítványoz, amely kiegyenlítené az infláció felté­telezett mértékét. Jelezte azonban, hogy a következő években ennél nagyobb ütemben kívánja növelni a hadikiadásokat. A „befagyasztás“ mellett is 299,3 milliárd dollárt fog költeni az USA katonai célokra (ha a törvényhozás jóváhagyja ezt a költségvetést). Az elnök főleg a hadászati nukleáris fegyverek kor­szerűsítésére, az SDI-program foly­tatására helyezi a hangsúlyt. Ezt azzal indokolta, hogy a világban végbement változások ellenére a Szovjetunió „olyan célokat követ, amelyek továbbra is túl gyakran mondanak ellent a mi céljainknak“. Mihail Gorbacsov Eranciaországba látogat (ÖSTK) - Mihail Gorbacsov leg­felsőbb szovjet vezető július 4.-6. között hivatalos látogatásra Francia- országba utazik - közölte tegnap Hubert Vedrine, a francia államfő szóvivője. Francois Mitterrand elnök tavaly novemberben tett látogatást a Szov­jetunióban. Moszkva - Bonn forró drót (ÖSTK) - A bonni kancellári hiva­tal és a moszkvai Kreml között kü­lönleges telefonvonalat hoznak létre - jelentette be Friedhelm Ost kor­mányszóvivő azzal, hogy a forró drót létrehozásáról Helmut Kohl kancel­lár és Mihail Gorbacsov állapodott meg. A Moszkva-Bonn közvetlen tele­fonvonalat úgy helyezik üzembe, hogy már Mihail Gorbacsov június 12-én kezdődő bonni látogatásának előkészítése során használhassák. Hivatalos adatok az örményországi földrengés következményeiről (CSTK) - A Szovjetunióban nyil­vánosságra hozták a tavaly decem­beri örményországi földrengés kö­vetkezményeiről szóló hivatalos adatokat. Ezekből kiderül, a termé­szeti katasztrófa 24 972 emberéletet követelt. A szovjet kormány közlönye, a Pravityelsztvennij Vesztnyik leg­újabb számában azt írta, hogy a ro­mok alól csaknem 40 ezer embert mentettek ki. Közülük több mint AFGANISZTAN Nézeteltérések az ellenzéki csoportok között (ÖSTK) - Az afgán ellenzéki cso­portok tegnap rakétatámadást intéz­tek a Nangarhar tartományban lévő kormánycsapatok állásai ellen. Ugyancsak támadás érte Ghazni tartomány azonos nevű közigazga­tási központját, valamint Hilmand tartomány legnagyobb városát, Las- kargahot. Nagy veszteségek érték a kormánycsapatok egységeit, s a polgári lakosság köréből is sok volt az áldozatok száma. A kor­mányegységek válaszlépése során Kandahar tartományban 12 bandita vesztette életét. A fegyveres ellenzék nemcsak a központi kabuli kormány ellen har­col, súlyos belviszályok dúlnak saját sorain belül is. A Salang-hágó térsé­gében véres összecsapásokra ke­rült sor az egyes ellenzéki csoportok között. Az akció 150 szélsőséges életét követelte. Az afgán ellenzéken belüli éles ellentétek következtében tegnap meghiúsult a sura ülése. Mint isme­retes az egyes frakciók képviselői itt döntöttek volna egy „ideiglenes kor­mány“ létrehozásáról, amely a je­lenlegi kabuli vezetéstől vette volna át a hatalmat. A hírek szerint nézet­eltérésre került sor a pakisztáni he­tek csoportjában arról, hogy a ké­szülő surában mennyi képviselői he­lyet szánnak az iráni székhelyű ki­sebbségi síita csoportoknak. Az ere­deti ígéretekkel szemben a szunni- ták tegnap az utolsó pillanatban csökkentették az eredeti számot, aminek következtében az iráni nyol­cak kivonultak a teremből. Az ellenzéki csoportok nézetelté­réseiben megfigyelők a hosszadal­mas testvérháború folytatásának ve­szélyét látják. xxx A brit külügyminisztérium tegnap elutasította Abdar Rahim Hatif af­gán alelnök számára a beutazási vízumot. Az afgán politikus a brit televízió negyedik csatornájának meghívására érkezett volna az or­szágba, hogy részt vegyen a vasár­napra tervezett tévévitában. A mi­nisztérium szóvivője a BBC tévétár­saság szerint azzal magyarázta a döntést, hogy Nagy-Britannia „va­lójában nem tart fenn kapcsolatokat az afgán kormánnyal“, s ezért nem áll szándékában „e rendszer jelen­tős személyiségeinek“ a vízum megadása. 15 200 életét sikerült megmenteni. Január végéig mintegy 12 ezer em­bert részesítettek kórházi ellátás­ban, közülük 424 belehalt sérülé­seibe. A földrengés sújtotta területről mintegy 118 ezer 400 embert eva­kuáltak, közülük csaknem 79 ezren Örményország területén kívül talál­tak ideiglenes otthonra. Az Örményországba irányuló ha­zai és külföldi segítség mértékéről tanúskodik a jereváni és a leninaka- ni repülőtéren leszálló különgépek harmonogramja. A repülőtereken eddig több mint 3700 szovjet és 300 külföldi repülőgép szállt le. A földrengés következményeinek felszámolásán, az új lakóépületek és ipari létesítmények építésén jelenleg több mint 84 ezer ember vesz részt. Számuk a közeljövőben 120 ezerre nő - írja a kormány közlönye. Jamaicai választások (ŐSTK) - A jamaicai Nemzeti Néppárt közölte: jelentős győzelmet aratott a csü­törtökön rendezett parlamenti választáso­kon. Eszerint a párt a szavazatok 57 százalékát szerezte meg, s a 60 tagú parlamentben 45 képviselője lesz. A kor­mány élére így Michael Manley, a nép­párt vezetője állhat, aki 1972 és 1980 között már volt miniszterelnök. Manley legfőbb riválisa, Edward Sea- ga, az eddigi miniszterelnök a választá­sok előzetes eredményeit csalásnak mi­nősítette. A szavazatszámlálást helyen­ként incidensek kísérik, a fővárosban, Kingstonban azonban állítólag nyugodt a helyzet. A választások eredményei tükrözik, hogy az ország lakossága elégedetlen Seaga gazdaságpolitikájával. A hetvenes években hatalmon volt Manley-kormány haladó irányzatot követett, most azonban a centrista minősítés helytállóbb. Búcsú a háborútól, újra otthon... A nyolcvanezer lakosú üzbég vá­ros, Termez csak 10 kilomterre fek­szik a határvonalat alkotó Amudarjá- tól. És csak 450 kilométerre Ka­bultól. Éppen Kabultól érkeztek meg ide hétfő délben az ottani szovjet alaku­lat utolsó katonái. Gárda deszantez- redük 1979 decemberében, az af­gán kormány kérésére elsőként ér­kezett oda, s az utolsóként hagyta el Kabult... A Barátság Hídjánál álltam, egy méternyire a határkőtől, amikor Alekszandr Szkacskov alezredes harckocsijai és páncélozott járművei visszatértek a Szovjetunióba. Bi­zony, nem úgy néztek ki, mint a vesztesek, bár az újságírócsoport­ban levő nyugati tudósítók később ezt igyekeztek elhitetni velük. Bol­dogságtól sugárzó arcok, vörös zászló és transzparens, s rajta a feli­rat: Üdvözlünk, hazánk, parancso­dat teljesítettük! Érezték, hogy Termezben már tü­relmetlenül várják őket anyáik, apá­ik, feleségeik. Tudom, hogy a roko­nok közül sokan nagyon hosszú utat tettek meg ide Moldáviából, Nyugat­Ukrajnából, Kelet-Szibériából. És nem lehettek biztosak abban, hogy átlépi-e a határt a fiuk, férjük, je­gyesük... Vajon jogos volt-e a szoron­gásuk...? Sok katonával és tiszttel volt al­kalmam beszélgetni. Mindannyian beismerték, hogy alakulatuk utolsó „hadmozdulata“, a kivonulás sem volt mentes a veszélyektől. „Forró“ volt a helyzet a Salang-hágónál. Húsz fokos fagy, eljegesedett utak, lavinák, s minden lépésnél az ún. megbékíthetetlen afgán ellenzék ug­rásra kész alakulatai. Már csak karnyújtásnyira volt az otthonuk, de a háború istene nem Mars lenne, ha nem szedett volna áldozatokat most, az utolsó felvonás alatt is...- Milyen érzésekkel térnek haza? - kérdeztem az internacionalista ka­tonáktól.- Ezt nehéz kifejezni - válaszol­ták egybehangzóan. - Vegyesek az érzéseink... örülünk a hazatérés­nek, de szomorúak is vagyunk... Adjanak időt arra, hogy magunkhoz térjünk. Khomeini évtizede Tíz éve, hogy Iránban győzött az iszlám forradalom. Szinte hihetetlen erővel söpörte el a pávatrónt, a mo­narchia ékes-díszes szimbólumát. Khomeini ajatollah győztesként tért vissza Teheránba a Párizs melletti Neauphle le Chateau városkában töltött önkéntes száműzetéséből. Nem pusztán a nép akarata állította őt az ország élére, tette mindenek felett álló szellemi vezérré. 1979. február elsején történt diadalmas hazatérését Khomeini és közvet­len környezete alaposan előkészí­tette. Franciaországból szinte közvetle­nül irányították a néptömegeket, mégpedig az egyházon keresztül. Körülbelül 180 ezer mullah, az ulé- mák tízerei, vagy ezer ajatollah és a mecsetekben szolgáló hívők száz­ezrei tartották vezetőjüknek Khome- init, aki általuk befolyásolni tudta az iráni eseményeket. Bár számos vé­lemény szerint az iszlám rendszer visszalépést jelent a történelemben, győzelméhez a korszerű technika nagyban hozzájárult. Khomeinit a száműzetésben közvetlen telex- és telefonvonal kötötte össze Tehe­ránnal. Beszédeit és üzeneteit mag­nóra vették, mégpedig úgy, hogy ügyes technikusok kiszűrték a tele­fonvonal zajait. A felvételeket sok­szorosították, s órák múlva már a hí­vők és hívek hallgathatták az ajatol­lah utasításait a mecsetekben- a forradalom fő bázisain. Kétségtelen, hogy a muzulmán egyház irányította a forradalmat - de csak utolsó szakaszában. Ekkorra a balodali és a népi mozgalmak kicsit már a háttérbe szorultak, való­jában önként rendelték alá magukat az iszlám vezetésnek, belátva, hogy jobb lehetőségei és eszközei van­nak a forradalom irányítására. Ugyanakkor bíztak abban, hogy- mindenekelőtt a fegyveres harc­ban játszott - jelentős szerepüknek megfelelő pozíciókhoz jutnak a sah hatalmának megdöntése után. Csa­lódniuk kellett. S nemcsak nekik. i Iránban az évek során egészen másképp alakultak a dolgok, mint arra 1979 elején számítani lehetett. A sah abszolutikus rendszerét lé­nyegében az iszlám teljhatalom vál­totta fel. Ebben talán az Irak elleni háború is közrejátszott, de a baloldal elleni könyörtelen hadjáratot aligha lehet ezzel magyarázni. Az iszlám vezetés sok szélsőséges intézke­dést igyekezett a háború okozta kényszerhelyzettel megindokolni, s való igaz, hogy a több mint nyolc évig tartó háborúban voltak olyan időszakok, amikor nem a józan ész és az adott helyzetből kiinduló meg­fontolások diktálták a vezetés dönté­seit, hanem a fronthelyzet. Az vi­szont más kérdés, hogy a háború bizonyos szakaszában már nem a kezdeti határellentétek szolgáltak okként a harcok folytatására, hanem a síita vallás terjesztésének legfel­sőbb szinten meghirdetett „szent ügye". A tavaly augusztusban megkötött tűzszünet után az iráni vezetés a belső problémákat helyezte az előtérbe. Ez indokolt is volt, hiszen az elhúzódó harcok egymillió áldo­zatot követeltek, s az anyagi károk meghaladják a 400 milliárd dollárt. Szakértők egybehangzó véleménye szerint ebből Iránt sújtotta a na­gyobb veszteség. Minden bizonnyal a károk helyeállításának szükséges­sége késztette Khomeini ajatollahot arra, hogy az elmúlt év utolsó napján elrendelje az Egyeztető Tanács, az egy évvel ezelőtt létrehozott, nagy hatalommal felruházott állami szerv hatáskörének csökkentését, s ezál­tal a parlament önállóságának növe­lését. Az Egyeztető Tanács hatás­körébe tartozott, hogy a parlament és a Legfelsőbb Felügyeleti Tanács közti ellentéteket „feloldja", döntsön a vitás kérdésekben, ugyanakkor saját hatáskörén belül törvényerejű rendeleteket is hozhatott. Az imám akkor hozta létre ezt a testületet, amikor patthelyzet alakult ki a belpo­litikai életben, mivel a Felügyeleti Tanács, amely az iszlám alkotmány védelmét volt hivatott szolgálni, rendre elvetette a parlament által megszavazott döntéseket, mint olyanokat, amelyek ellentétesek az iszlám elveivel. Csakhogy az Egyez­tető Tanács döntőbíróból mindenha­tó bíróvá vált, s gyakorlatilag meg­bénította a parlamentet és a kor­mányt. Ezek a belpolitikai engedmé­nyek a külföld felé történt nyitással együtt jelzik, hogy a háborús időkből kilábalva megkezdődött az iráni isz­lám forradalom új szakasza. Milyen lesz a második évtized? Lehet-e az első évtized alapján ítél­ni? Olyan kérdések ezek, amelyekre ma nehéz lenne válaszolni, hiszen még az öbölháború sem zárult le. Érdemes ezzel összefüggésben idézni Reznyikov szovjet történész tanulmányát a sah rezsimjének bu­kásáról és a forradalom győzelmé­ről. „Az iráni forradalom tömeges forradalom, vad, megfékezhetetlen. Ugyanakkor szervezett is, hiszen másképpen a politikai vezetésnek nem sikerült volna időben leállítani. Ez a forradalom egyszerre viharos és tömeges, irányított és ellenőr­zött.“ GÖRFÖL ZSUZSA Párbeszéd a római katolikus egyház képviselőivel Interjú Vladimír Jankú miniszterhelyettessel, a szövetségi kormány egyházügyi titkárságának igazgatójával Az állami szervek képviselői a napokban római katolikus megyés püspökökkel találkoztak. Ebből az alkalomból felkértük Vladimír Jankű miniszterhelyettest, a szövetségi kormány egyházügyi titkárságának igazgatóját, hogy tájékoztasson az összejövetel céljáról. Ez a több mint 9 évig tartó háború szovjet oldalon csaknem 15 ezer em­beráldozatot követelt. A sebesültek száma tízezrekre tehető. Néhányu- kat meglátogattam a taskenti kato­nai kórházban. „Minden éjszaka ha­lott bajtársaimmal álmodom, hallom a Stingerek robbanásait" - mondta Vaszilij Revinyal. Húszéves, a lábát elvesztette... Termezben azonban ezekben a napokban ünnepi a hangulat. Ter­mez a haza fiainak a visszatérését ünnepli. Hála istennek, ez a háború befejeződött, mondják az egyszerű emberek. És áldják Mihail Gorba- csovot, hogy ilyen bölcsen döntött. A Termez elnevezés állítólag a „tirk miz" felkiáltásból ered, s szó szerint azt jelenti, hogy „élünk“. Ősidők óta így kiáltoztak a kereske­dők, akik karavánukkal végigjárták a Nagy Selyem utat, s szerencsésen átkeltek az örvénylő Amudarján. „Élünk“ - kiáltják a boldog ejtőer­nyősök, s édesanyjuk, apjuk, felesé­gük karjaiba vetik magukat. Isten veled, háború - mondják, és mennek tovább, szülővárosukba. VLADIMÍR JANCURA, Termez-Moszkva 0 Miről volt szó a megyés püspö­kökkel tartott talál közón?- Ez a római katolikus egyház tisztségviselőinek, a megyés püspö­köknek és a katolikus papokat tömö­rítő Pacem in terris vezetőinek, vala­mint az illetékes állami szervek kép­viselőinek, főleg az egyházügyi tit­kárságok igazgatóinak már hagyo­mányossá vált párbeszéde volt, amelyre február elsején került sor. Mindenekelőtt a következőt kell megjegyeznem: az ülés résztvevői derültséggel fogadták azt a hírt, hogy némely nyugati tömegtájékoz­tató eszköz nemcsak erről a tanács­kozásról, hanem tartalmáról, sőt még eredményeiről is előre közölt információkat. Főleg a Szabad Eu­rópa Rádió törekedett arra, hogy még az ülés előtt kioktassa a me­gyés püspököket, miképp viselked­jenek, hogyan járjanak el. • Hogyan zajlott le valójában ez a találkozó?-A párbeszéd hagyományosan nyílt légkörben folyt le; őszinte esz­mecserét folytattunk a meglevő problémákról, térmészetesen bele­értve a kritikus észrevételeket. Nyílt , párbeszéd esetében ez másképp | nem is lehetséges, s az ilyen gya­korlat egészen megszokott. A talál­kozó egyidejűleg a hagyományos konstruktív, s azon közös érdeken alapuló légkörben zajlott le, hogy hozzájáruljunk az egyház és az ál­lam közötti jó kapcsolatok megte­remtéséhez, s közösen mozdítsuk elő a meglevő problémák megfelelő megoldását. • Némely nyugati tömegtájékoz­tató eszköz azt állítja, hogy a talál­kozó célja az volt, hogy megpróbál­janak nyomást gyakorolni a megyés püspökökre Frantiéek Tomááek bí­boros levele kapcsán.- Az ilyen cél csak az ő elképze­lésük szüleménye. A valóság az, hogy a római katolikus tisztségvise­lőket minden részleteikben éppúgy tájékoztattuk a prágai törvényelle­nes demonstrációkról, mint a levél­váltásról, hogy ezáltal elfogulatlan álláspontra helyezkedhessenek. A párbeszéd résztvevői síkraszálltak amellett, hogy konstruktívan támo­gatni kell társadalmunk további fejlő­dését, és hangsúlyozták, hogy bár­milyen destruktív akció és törvény- sértés nemcsak hogy nem járul hoz­zá semmihez, hanem hatalmas gaz­dasági, egyszersmind és főleg politi­kai s erkölcsi károkat is okozhat, valamint akadályozza az átalakítást. Előrehaladást csak becsületes mun­kával s a meglevő problémák megvi­tatásában való áldozatos részvétel­lel érhetünk el. JlAí KOHOUT Magyarország A kormányszóvivő nyilatkozata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents