Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám, szerda
ÚJ szú 3 1989. II. 8. Felújította munkáját a genfi leszerelési konferencia A vegyi fegyverek ügyében döntő fordulat állhat be (ŐSTK) - Genfben tegnap megkezdődött a leszerelési konferencia újabb tárgyalási fordulója. Napirendjén mindenekelőtt a vegyi fegyverek általános betiltásáról szóló megállapodás előkészítése szerepel. A tárgyalások érinteni fogják azonban az atomfegyver-kísérletek betiltását, a világűr militarizálásának megakadályozását és a leszerelés további fontos kérdéseit is. A leszerelési konferencia 40 tagja vesz részt a tárgyalásokon, köztük Csehszlovákia, valamint megfigyelőként számos ország. Kedvező nemzetközi légkörben ül össze a konferencia, ez mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti kapcsolatok enyhülésének, továbbá a szocialista országok egyoldalú és konkrét leszerelési akcióinak köszönhető. A fő napirendi pont megvitatásához különösen kedvező feltételeket teremtett a januárban Párizsban megtartott nemzetközi konferencia a vegyi fegyverek betiltásáról. 149 állam szorgalmazta Párizsban egy szerződés mielőbbi megkötését a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának, raktározásának és fel- használásának beszüntetéséről és e fegyverek megsemmisítéséről. Csehszlovákia álláspontja a vegyi fegyverekkel kapcsolatban egyértelmű: hazánk kormánya még a párizsi konferencia megkezdése előtt kifejezésre juttatta, hogy különös érdeke fűződik az említett megállapodás megkötéséhez, és rámutatott a tilalom rendszeres ellenőrzésének nagy jelentőségére. A nyilatkozat ugyancsak hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia nem rendelkezik vegyi fegyverekkel, területén nem gyárt és nem raktároz ilyen fegyvereket. A kedvező feltételek ellenére Genfben tartózkodóan ítélik meg a mostani tárgyalási forduló várható eredményeit. Mindenekelőtt azért, mert az USA-ban új kormány lépett hivatalba, ennek kül- és katonapolitikája még nem öltött konkrét formákat. Vagyis a jelenlegi forduló tárgyalásai jelentős mértékben attól függnek, mivel jött Genfbe az amerikai küldöttség. Várható azonban, hogy a vegyi fegyverek betiltása ügyében az év folyamán sikerül megtenni a döntő lépést. Javier Perez de Cuellar ENSZ- főtitkár üzenetet intézett a leszerelési konferenciához. Felszólította résztvevőit, hogy duplázzák meg erőfeszítéseiket és mielőbb érjék el a megállapodást a vegyi fegyverek általános betiltásáról. Ez olyan követelés, amelyet az égész világ támogat. Izraeli „nyomás“ Washingtonra Az USA szakítsa meg kapcsolatait a PFSZ-szel (CSTK) - Izrael fokozza kampányát annak érdekében, hogy rákényszerítse az amerikai kormányt: ne folytassa a párbeszédet a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel. Izrael washingtoni nagykövetsége és más amerikai városokban működő izraeli konzulátusok azt az utasítást kapták, hogy igyekezzenek megszerezni a befolyásos Izrael-ba- rát lobby és a különböző zsidó szervezetek támogatását. Tiltakozó gyűlések, sztrájkok Koszovóban 600 termékfajta árát emelték 25-100 százalékkal (ÖSTK) - Koszovo jugoszláv autonóm tartományban már néhány napja folynak a tiltakozó gyűlések és a rövidebb figyelmeztető sztrájkok. A tartományok lakosságának túlnyomó többségét alkotó albánok elsősorban amiatt elégedetlenek, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának múlt heti ülésén megfosztották a KB-tag- sági tisztségétől a koszovói Azem Vlaszit és másokat. Akárcsak tavaly, a JKSZ KB 17. ülése után, most is főleg a bányászok tiltakoznak, s azt követelik, hogy a legfelsőbb pártvezetők, konkrétan Sztipe Suvar és Szlobo- dan Milosevics jöjjenek el Koszovóba, s magyarázzák el, mi történt PARAGUAY Választások májusban (ŐSTK) - Az Alfredo Stroessner diktátor megdöntését követően hatalomra jutott új paraguayi kormány héttőn feloszlatta a törvényhozást és idén május elsejére kiírta a parlamenti és az elnökválasztásokat. Ezt további részletek nélkül Andrés Rodriguez tábornok, az ideiglenes elnök szóvivője közölte Asunci- ónban. Rodriguez tábornok sajtóértekezletet tartott, s ezzel összefüggésben hangoztatta, ha a Colorado párt is úgy akarja, jelölteti magát az elnöki tisztségre. a múlt heti központi bizottsági ülésén. A tiltakozó gyűlések egyelőre a bányákra és a gyárakra korlátozódnak. Nem lehet azonban kizárni, hogy - tekintettel a robbanékony koszovói helyzetre - utcai tüntetésekre is sor kerül. A Borba című lap tegnapi kommentárjában azt írta, hogy a kisebb helyi tüzekből nem ■ keletkezhet koszovói tűzvész, mert senki sem tudhatja, mi lenne ebből Jugoszláviában. xxx A Jugoszláviában hivatalosan az év elején megkezdett gazdasági reform a várakozásoknak megfelelően elsősorban a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek árának növekedésében mutatkozik meg. Az elmúlt napokban mintegy 600 termékfajta lett drágább. Az áremelkedések aránya 25-100 százalék közötti, de nem ritka a háromszoros drágulás sem. Egy kilogramm kávé például jelenleg több mint 71 ezer dinárba, egy liter étolaj 9600 dinárba kerül. Az áremelkedéseket a lakosság ugyan várta, de mértékük rendkívül érzékenyen érinti a fogyasztókat. A tájékoztató eszközök egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy a szabad árképzésről nem szabad lemondani, mivel ez a reform megvalósításának egyik feltétele. A szakszervezetek és a dolgozók azonban úgy vélik, hogy számos esetben gazdaságilag nem indokolt az áremelés. Tel Aviv arról próbálja meggyőzni George Bush kormányát, hogy a PFSZ nem mondott le a „terrorizmusról“ s példaként azt a múlt vasárnapi esetet hozta fel, amikor öt palesztin harcos Dél-Libanonon keresztül megpróbált behatolni Észak- Izraelbe, s katonai célpontokat akartak megtámadni. A lövöldözés során az izraeli katonák mindegyiküket megölték. Ezzel kapcsolatban a PFSZ egyik képviselője Tuniszban azt hangoztatta, hogy a palesztin ellenállás akciói teljesen indokolt válaszlépésként foghatók föl az izraeli repülőgépek és helikopterek palesztin táborok elleni támadásaira. A jeruzsálemi rádió által közölt hír szerint az amerikai külügyminisztérium Izrael értésére adta, hogy a PFSZ-szel tavaly decemberben kiépített közvetlen kapcsolatokat nem kívánja megszakítani. Szovjetunió - USA Közös erőfeszítések Közép-Amerikáért? (ŐSTK) - George Bush amerikai elnök hétfői washingtoni sajtóértekezletén kijelentette, lehetőséget lát arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió együttműködjön a kö- zép-amerikaí helyzet rendezésében. „Számos olyan terület létezik, ahol az USA és a Szovjetunió demonstrálhatná az együttműködés új szellemét“ - mondotta Bush, s hozzáfűzte, Közép-Amerika nyilván az egyik ilyen lehetne. xxx Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter New Yorkban megbeszélést folytatott Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. A közép- amerikai külügyminiszterek ma kezdődő tanácskozásával összefüggő kérdéseket vitattak meg. A külügyminiszter bejelentette, Nicaragua javasolja a többi térségbeli államnak és az USA-nak, kössenek megállapodást a kábítószer-kereskedelem elleni harc során folytatott együttműködésről. Munkacsoportokban tanácskoznak mától a varsói kerekasztal-megbeszéléseken IZVESZTYIJA: barikádok helyett hidat (ŐSTK) - A lengyel állami szervek elégedettek a kerekasztal-tár- gyalások megkezdésével - mondotta hétfő esti sajtóértekezletén Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője. Mint mondotta, az első napi tárgyalások azt mutatták, hogy a résztvevők eléggé hasonlóan gondolkodnak az ország jövőjéről és a szükséges változásokról. A véleménykülönbségek főleg a múltat, s nem a jövőt érintették. A szóvivő ezzel összefüggésben csodálkozását és sajnálkozását juttatta kifejezésre azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék képviselői felszólalásaikban túlzottan egyoldalúan értékelték az elmúlt időszakot. Mint kijelentette, egy szóval sem említették, hogy őket is terhelné a felelősség a Nyugat diszkriminációs intézkedéseiért. Urban pozitívan értékelte, hogy a kerekasztal-tárgyalások mától munkacsoportokban fognak folytatódni. Biztosított arról, hogy az állami szervek képviselői a csoportokban konstruktív szellemben fognak tevékenykedni és kompromisszumok által a megértést fogják szorgalmazni. Nagy figyelmet szentelnek a lengyel központi lapok a kormány és az ellenzék megbeszéléseinek. A Trybuna Ludu szerint a tárgyalások nehezek lesznek és elhúzódhatnak. Megállapította, a tárgyalások csak akkor fogják szolgálni az ország javát, ha valamennyi fél jószándékról tesz tanúbizonyságot, s a vitákat a politikai kultúra fogja jellemezni, nem pedig a nyomás- gyakorlás. A lapok jellemezték a tárgyalások 57 résztvevőjét is. Több mint a fele a „Szolidaritás“, más ellenzéki körök, valamint a katolikus egyház képviselői közül került ki. Tegnapi számában a szovjet Izvesztyija napilap is foglalkozott a ke- rekasztal-tárgyalásokkal. A kormánypárt kezdeményezte ezeket a tárgyalásokat - írta az Izvesztyija -, mivel ahhoz az elvhez tartja magát, hogy nem kell barikádokat emelni ott, ahol hídra van szükség. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben jelentősen megváltozott egyes ellenzékiek hangneme és nyilatkozataik logikája. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tárgyalások egyszerűek lesznek, a lengyel politikai helyzetet ismerőknek meggyőződésük, hogy ez harc lesz. Nemcsak arról, van szó, hogy Walesa tagja az ellenzéket képviselő delegációnak. A lélektani akadályt az alkotja, hogy csoportja éveken keresztül a politikai konfrontációra összpontosított, a minden eszközzel való ellenállásra, a rombolásra, s nem az építésre. Ezt végeredményben maga Walesa is beismerte- állapította meg a lap. Nemcsak erről az oldalról várhatóak azonban a nehézségek. Bár ez paradox, makacs álláspontra helyezkedhetnek a hivatalos szakszervezetek is. Az OPZZ csak ellenvetésekkel és követelésekkel áll elő, arról nem szól, hogy ezek kielégítésére hol kellene keresni az eszközöket- idézte az Izvesztyija Jerzy Urban szóvivőt. Saját programjával érkezett a tárgyalásokra az Egyesült Néppárt és a. Demokrata Párt is, valamint más társadalmi és politikai szervezetek képviselői. Vagyis nem elméleti, hanem gyakorlati pluralizmusról van szó. ROMÁN KÜLPOLITIKA Sajátos álláspontok és elképzelések Á nyugati és - egy-két kivétellel- a keleti országok vezető és közvéleményt formáló sajtótermékei az utóbbi időben viszonylag rendszeresebben és sokoldalúbban foglalkoznak Romániával, s így az olvasó aránylag jó képet tud szerezni arról, hogyan látják a mai romániai valóságot a világ befolyásos politikusai, pártjai, kormányai és népei. Arról azonban már jóval kevesebbet tud a nemzetközi közvélemény, hogyan értékeli a mai hivatalos Bukarest a világban lejátszódó különféle, fontos folyamatokat, eseményeket, problémákat. Milyen is tehát mai világunk Bukarestből nézve? Néhány időszerű probléma alapján, természetesen a teljesség igénye nélkül, próbáljunk most választ adni erre a kérdésre. A hivatalos román vélemény szerint a jelenlegi nemzetközi helyzet rendkívül bonyolult, ellentmondásos és továbbra is fennáll egy új világháború kirobbanásának a közvetlen veszélye. A meghatározó keleti és nyugati politikai erők nézetétől eltérően, melyek szerint a szovjet-amerikai kapcsolatokban beállt minőségi változás igen pozitívan hozzájárult a világban kibontakozó nemzetközi leszerelési, enyhülési és együttműködési folyamatok megerősödéséhez, Bukarest úgy látja, hogy Moszkva és Washington közeledése bár fontos, de csak az első, apró lépés a nemzetközi enyhülés és leszerelés útján. Románia ugyanakkor már hosszabb ideje síkraszáll a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű felszámolása mellett. Mint ismeretes, már a hetvenes évek eleje óta a román hadsereg katonái nem vesznek részt a Varsói Szerződés közös hadgyakorlatain és Románia területén sem rendezhetnek a szövetségesek semmiféle közös gyakorlatokat. Ezzel kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának nyilatkozatát, melyet a múlt hét elején a szocialista országok sajtója részletesen ismertetett, Romániában csak a népfront lapja, a Romania Libera közölte, míg az erről szóló kommentár vagy jegyzet még a Scinteia hasábjain sem kapott helyet. Sajátos, egyedi álláspontot képviselt Románia a nemrég befejeződött bécsi utótalálkozón is. Mint ismeretes, hosszabb huzavona után Bukarest ugyan aláírta a záródokumentumot, de ugyanakkor írásban közölte, hogy annak néhány részét, főleg az általános emberi jogokra vonatkozó rendelkezéseket nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek és nem fogja őket teljesíteni. A Scinteia szerkesztőségi cikke szerint a bécsi dokumentumba olyan intézkedések is bekerültek, amelyek ellentétesek a helsinki Záróokmánnyal, s így- úgymond - visszalépést jelentenek az emberi jogok megtartása terén, ösztönzik az emigrációt, támogatják az „agyak elszívását“ stb. A vallásszabadsággal kapcsolatos részről pedig a román államfő még az elmúlt év végén azt nyilatkozta, hogy esetleges elfogadása „ötszáz évvel ezelőtti állapotba, az inkvizíció korába veti vissza az emberiséget“. A bécsi záródokumentummal kapcsolatos román álláspont természetesen nagy figyelmet keltett szerte a világban, a külföldi megfigyelők ennek az álláspontnak a gyökereit elsősorban a jelenlegi bonyolult román belpolitikai helyzetben látják. A világsajtó ezzel kapcsolatban Románia nehéz gazdasági helyzetét, a lakosság élelmiszer-ellátásában állandósult súlyos hiányokat, a nemzeti kisebbség sokasodó létproblémáit, s elsősorban a nemzetiségi körökben növekvő kivándorlási tendenciákat, a falvak számának tervezett nagy arányú csökkentését, valamint a román-magyar konfliktust emlegeti a leggyakrabban. Ugyanakkor sok szó esik arról is, hogy míg a környező európai szocialista országokban egyre erőteljesebben kibontakoznak a széles körű társadalmi és gazdasági reformok, addig Bukarest változatlanul ragaszkodik az eddigi módszerekhez, s az utóbbi hónapokban a változásokkal kapcsolatos fenntartásainak is nyíltan hangot ad. Nicolae Ceausescu legutóbb január 26-án, a 71. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen mondott beszédében kifejtette, hogy nem szabad engedményeket tenni a forradalmi elvek tiszteletben tartása, következetes érvényesítése terén, például a munkásosztálynak mint a társadalom vezető osztályának érdekeivel kapcsolatban. „... A termelőeszközök kiadása a munkásosztály, a nép kezéből, függetlenül attól, hogy milyen formában történik, valójában egyenértékű a szocializmus alapjainak felszámolásával a társadalom fejlődésében ... Mi köze ennek a szocializmushoz?“ - tette fel a kérdést a román államfő. A romániai rendszerről szólva pedig a következőket mondta: „Jó szervező, demokratikus erőink vannak. Felmerült bennem a kérdés: talán vannak valahol hibáink? Kézbe vettem az alkotmányt és belenéztem. Az igazat megvallva semmi olyat nem találtam, amit bevezethetnénk alkotmányunkba! Kézbe vettem a párt szervezeti szabályzatát, végignéztem a demokratikus választási formákat fentről egészen le, a dolgozók tanácsai szervezésének rendszerét, a demokratikus szervek működését. Nagyszerű kereteink vannak, elvtársak! Nincs a világon még egy ilyen demokratikus rendszer, amelyben az összes társadalmi réteg ilyen vagy olyan formában ne venne részt szervezetten az egész tárrsadalmí tevékenységben!“ A szocialista országok többségének fokozott, most már valódi, a kornak megfelelő politikai-gazdasági integrációs törekvéseihez Bukarest az elmúlt hónapokban nem csatlakozott. A Varsói Szerződés tagállamai közös parlamenti szerv létrehozására irányuló javaslatát például a román pártvezetés tavaly október közepén azzal az indokkal utasította el, hogy ez a szerv gyakorlatilag „nemzetek feletti“ lenne, s mint ilyen, Románia számára elfogadhatatlan. A KGST keretén belül Románia úgyszintén az eddigi együttműködési rendszer tökéletesítését és nem annak radikális reformját szorgalmazza. Románia ezért a KGST legutóbbi, tavaly nyári prágai ülésén nem írta alá az európai szocialista országok egységes piacának fokozatos kialakításáról szóló szerződést, és már korábban elutasította nemzeti valutájának, a lejnek jövőbeni szabad átválthatóságát a KGST-tagállamok együttműködésének keretében. Érdemes és érdekes még felfigyelni arra is, hogyan tájékoztat a román sajtó a szocialista országokban és a világban lejátszódó fontosabb eseményekről. Általában és rendszerint igen röviden, protokoll- szerűen, mellőzve a kényes kérdéseket, problémákat, főként a szocialista országok tekintetében. Az egyes szocialista országok gondjait, problémáit, és általában a helyzetét Bukarest olyan belügynek tekinti, amellyel az itteni álláspont szerint a román sajtónak, s ebből kifolyólag a román közvéleménynek - úgymond - nem kell, nincs miért foglalkoznia. A Szovjetunióban és a többi európai szocialista országban napjainkban lejátszódó folyamatok lényegéről a román sajtó nem tájékoztatja olvasóit. A külföldi sajtó, ezen belül a szocialista országok sajtója is gyakorlatilag alig kapható, akkor is elenyésző mennyiségben. Mindebből nyilván kitűnik, hogy Románia bel- és külpolitikája napjainkban szerves egységet alkot, tele van sajátos álláspontokkal és elképzelésekkel. KOKES JÁNOS, Bukarest
