Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hétfő, 1989. február 6. * • Ára 50 fillér • XLII. évfolyam, 31. szám Feladat és felelősség „Lakóhelyünkön csaknem ugyanúgy megy minden, mint eddig, hiába várjuk, hogy mozduljon már valami“. Lépten-nyomon ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket hall az ember. Sokszor még olya­noktól is, akik tüzetesen áttanulmányozták és ismerik az átalakítás­sal foglalkozó fontos dokumentumokat, akiktől okkal várhatnánk el, hogy ők mozduljanak, ők lépjenek, ők kezdeményezzenek. Sok helyen ugyanilyen várakozás tapasztalható a társadalmi szervezetek tevékenységét illetően is, sok községben magyarázzák úgy a semmittevés hónapjait, hogy ha majd „fent“ intézkednek, aztán mi is mozdulunk. Pedig ha odafigyeltek arra, ami az SZLKP KB október 17-18-i ülésén erre vonatkozóan elhangzott, nyilvánvaló, hogy mit kell tenniük: „Ma már nem elég hangoztatni, hogy a Nem­zeti Front és egyes társadalmi szervezetei igyekezzenek növelni aktivitásukat. Az átalakítás ezt a területet jóval átfogóbban és következesetebben értelmezi. A Nemzeti Front tagszervezetei és az egész Nemzeti Front cselekvően részt vehet a politika kimunkálásá­ban, megvalósításában és ellenőrzésében, a Nemzeti Front válasz­tási programjainak valóra váltásában, a szervezetek tagjai sajátos érdekeinek megfogalmazásában és érvényesítésében.“ Ami új igényként, követelményként jelentkezik, az a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében való cselek- vőbb részvétel. Ez azonban csak akkor válhat társadalmi szerveze­tek egész tagságát megmozgató alkotó munkává, ha a sajátos érdekek megfogalmazása és érvényesítése megvalósul. Ez utóbbi egyáltalán nem új követelmény: gondoljunk csak szervezeteink hőskorára: a CSSZBSZ egész falut lázba hozó vetél­kedőire, „Ki mit tud“-jaira, a nőszervezet olvasómozgalmára vagy a Vöröskereszt egészségügyi előadássorozatára, a különféle tanfo­lyamokra, kirándulásokra. Aztán sajnos, lassan fontosabbá váltak a szép jegyzőkönyvek és jelentések, a gyűlések, mint maguk az „akciók“, a helyi igényekből fakadó rendezvények sokszor nem fértek be a „keretbe“, a fentről igényelt sablonba. És idő, a pihenés óráiból kiszakítható idő is kevesebb lett. Azokban a községekben pedig, ahonnan „elkörzete- sítették“ az iskolát, pedagógus is kevés maradt, aki egy-egy szervezet vezetését, adminisztrációját vállalhatta. Számtalan helyen „egyszerűsítették“ úgy a munkát, hogy egyetlen kézben hagyták a Nemzeti Front és még egy-két társadalmi szervezet vezetését. így aztán összemosódtak, jellegüket vesztették az akciók, egy kaptafára szerveződtek a gyűlések, a műsorok... Most, amikor különdokumentum hívja fel a figyelmet arra, hogy a lakosság mind szélesebb rétegeit kell bevonni a társadalmi munkába, a közügyek intézésébe, elsősorban ezeken a szervezési rendellenességeken kell változtatni. Még a legkisebb településen is lehet találni annyi embert, amennyi a társadalmi szervezetek „életre keltéséhez“ szükséges, ha megértik, hogy a lakosság érdekeiről, igényeiről van szó. Csupán az érdekeit ismerő és elképzeléseit is kimondó tagság érti meg és tudósítja, mit várnak tőle. Hogy a cselekvő részvétel őt magát szolgálja, hogy jelenléte a község fejlődésének, jövőjének, gondjainak és ügyeinek intézésében neki magának válik hasznára. A nemzeti bizottságok nagyobb jogköre azt jelenti, hogy falvaink, városaink arculatát, közművesítését vagy akár az ott lakók számára újabb, megfelelőbb munkalehetőségek teremtését egyaránt nagyobb súllyal kérhetik és eredményesebben valósíthatják meg az ott lakók. Éppen azáltal, hogy a társadalmi szervezetek tagjaiként vetik fel követelményeiket és szólnak bele a tervek, döntések alakulásába. Érett közéletiségét az elmúlt évtizedek során számtalanszor bizonyította már falvaink és városaink lakossága. Éppen a társa­dalmi szervezetek közreműködésével, lakossági összefogással vál­tak korszerűbbé, szebbé a települések, épültek új üzletházak, óvodák és nyugdíjasotthonok. Akik akkor vállalták a többletmunkát, s tudták, mire van a legnagyobb szükség, itt élnek ma is közöttünk. Legtöbbjük ott szerepel a társadalmi szervezetek tagjainak listáján is. Nem ártana megtanácskozni velük, mi a véleményük az átalakítás mai és holnapi követelményeiről, miben látják ők a lakosság széles rétegei aktivizálásának feltételeit. Emberekkel dolgozni, embereket „mozgósítani“, cselekvésre bírni nem lehet adminisztratív módszerekkel, írásbeli meghívókkal, sem hangosanbeszélön keresztül. Vissza kell térni ahhoz a régi, jól bevált módszerhez, amely embertől emberig vezet: a személyes kapcsolatteremtéshez. S akinek szívügye a társadalmi munka - vagy éppen az emberek bizalma által kötelessége -, annak tudnia kell, hogy az emberek között töltött idő „megtérül“ - az eredmé­nyekben. Talán mindenkinél jobban tudják ezt azok, akik a kultúra „minde­neseiként“ dolgoznak, akik egy-egy amatőr csoportot vezetnek, akik a Csemadok szervezeteinek munkáját vezetik falvainkban vagy városainkban. Az ő számukra is adott a „plusz feladat“, hogy a többi társadalmi szervezet vezetője mellett vállaljanak részt a közügyek­ből, a Nemzeti Front politikájának kimunkálásából. Feladat és felelősség, amelynek napjainkban az is különleges jelentőséget ad, hogy egyre nehezebb gazdasági eszközöket találni a kulturális tevékenység támogatására, pedig egyre nagyobb szükség lesz rá. Termelőüzemeink, szövetkezeteink nem mindenütt tudatosítják még az ifjúság, vagy tagjaik amatőr kulturális tevékenységének jelentő­ségét. Azonban a nemzeti bizottság és a többi társadalmi szervezet is segíthet, hogy ne sikkadjon el a szellemi értékek, a hasznos szabadidő tevékenység megteremtésének lehetősége a szigorúbb gazdasági feltételek közepette sem. Nincs kire, nincs mire várni. A legfontosabb alapeiveket - a párt- határozatokból és a Nemzeti Front dokumentumaiból - már ismer­jük. Adhatnak ösztönzést, eligazítást az egyes társadalmi szerveze­tek kongresszusai. Azonban addig sem lehet - nem szabad - várni ölbe tett kézzel. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET Új-Zéland nemzeti ünnepén (CSTK) - Gustáv Husák, a CSSZSZK elnöke táviratban gra­tulált Paul Reevesnek, Új-Zéland főkormányzójának, országa nemzeti ünnepe alkalmából. MA VARSÓBAN: Kerékasztal-tárgyalások kezdődnek Brno-Líáeáben ezekben a napokban próbaüzembe helyeztek egy hulla­dékégető művet, amelynek éves kapacitása 165 ezer tonna. A szemét elégetésével előállított gőzzel 9000 lakás fűthető. Igor Zehl, ÖSTK, felvételén Stanislav Sünnek számítótechnika segítségével irányítja az égetőműbe érkező tehergépkocsik fogadását. Eduard Sevardnadze Iszlamabadban tárgyal A csúcstalálkozó a szovjet-kínai kapcsolatok teljes normalizálását fogja jelenteni ' Mihail Gorbacsov május közepén utazik Pekingbe (ÖSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter hivatalos kí­nai látogatása befejeztével szomba­ton munkalátogatásra Pakisztánba érkezett. Az iszlamabadi repülőtéren fogadta őt Jakub Khan külügymi­niszter és további személyiségek. Megérkezése után a szovjet dip­lomácia vezetője kijelentette, tár­gyalásai az afganisztáni béke meg­teremtéséhez vezető utakat és a szovjet-pakisztáni kapcsolatok jö­vőjét fogják érinteni. Értékelték a Vöröskereszt munkáját- (ŐSTK) - Nemzeti Frontunk egyik legaktívabb szervezetének, a Cseh­szlovák Vöröskeresztnek Szlovákiá­ban hozzávetőleg félmillió tagja van. Ez a szervezet a napokban emléke­zett meg megalakulásának 70. év­fordulójáról és ebben az esztendő­ben megtartja IX. kongresszusát. Ennek jegyében az elmúlt hét végén Szlovákia további nyolc városában tartották meg a szervezet járási, il­letve városkerületi konferenciáját. A bratislavai I. városkerületi kon­ferencián, amelyen részt vett Imrich Hatiar, a Csehszlovák Vöröskereszt Szövetségi Bizottságának elnöke is, sok szó esett az önkéntes véradás jelentőségéről és ebben a vonatko­zásban a városkerület jó eredmé­nyeiről. A presovi járási konferencián részt vevők igen fontos célt tűztek ki maguk elé. Nevezetesen azt, hogy kqzreműködésükkel az ezredfordu­lóig a járásban minden családnak legalább egy tagja tanuljon, meg szakszerű elsősegélyt nyújtani. A Csehszlovák Vöröskereszt trnavai járási konferenciáján, ame­lyen a küldöttek 26 ezer tagot képvi­seltek, kiemelték a lakosság egész­ségügyi nevelésében - elsősorban a helyi hangosanbeszélök felhasz­nálásával, előadások és kérdés-fe­lelet estek szervezésével - elért si­kereket. A jövőben a Vöröskereszt tagjai még nagyobb igyekezetét fej­tenek ki a dohányzás, az alkoholiz­mus és a narkománia elleni harc­ban, elsősorban a fiatal nemzedék körében. Sevardnadze ezekről a kérdések­ről tárgyalt tegnap pakisztáni kollé­gájával, de egy nappal meghosz- szabbított látogatása alatt megbe­széléseket folytat Ghuiam Ishak Han államfővel és Benazir Bhutto miniszterelnökkel is. Kínai látogatása utolsó napján tárgyalt Sevardnadze Teng Hsziao- ping kínai vezetővel. Átadta Teng­nek Mihail Gorbacsov legfelsőbb szovjet vezető üdvözletét és szemé­lyes üzenetét. A baráti légkörű talál­kozón véleménycserét folytattak a szovjet-kínai kapcsolatok főbb kérdéseiről, a nemzetközi helyzet alakulásáról, valamint azokról a mélyreható változásokról, amelyek a szocializmus megújulását célozva a Szovjetunióban és Kínában zajla­nak. Rámutattak arra, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a kétoldalú kapcsolatok eljutottak a teljes normalizálás küszöbére. Ez­zel összefüggésben megállapítot­ták, hogy kulcsfontosságú lesz Mi­hail Gorbacsov tervezett kínai láto­gatása. A két fél megkülönböztetett figyel­met szentelt a kambodzsai helyzet politikai megoldásának. Sevardna­dze rámutatott, a helyzet megoldása gyakorlatilag már folyamatban van, ami új távlatokat nyit meg a térség országai közti együttműködés előtt. (Folytatás a 2. oldalon) (ÖSTK) - Varsóban ma délelőtt kezdődnek a, kerekasztal-tárgyalá- sok, melyek célja, hogy előmozdít­sák a lehető legszélesebb körű nemzeti egyetértést. A tárgyaláso­kon azoknak a különböző politikai és társadalmi erőknek a képviselői vesznek részt, amelyek hajlandóak közösen keresni az utakat a válság leküzdésére és az ország további fejlődésének megalapozására. Mieczyslaw Rakowski minisz­terelnök szombat esti televíziós be­szédében a kerekasztal-tárgyaláso- kat az ország élete jelentős esemé­nyének nevezte. Jerzy Urban kor­mányszóvivőre hivatkozva a PAP hírügynökség jelentette, hogy az el­ső találkozót közvetíteni fogja a tele­vízió. A Lengyel Egyesült Munkás­párt szombaton befejeződött harma­dik elméleti-ideológiai konferenciája is támogatta a kerekasztal-tárgyalá- sok megrendezését. Kiemelte, he­lyes ez a politika, amelynek része a lehető legszélesebb körű társadal­mi párbeszéd, a realizmus és a nemzeti egyetértés. A nők szerepe az átalakításban (ÖSTK) - A CSSZK tizenhét s az SZSZK tizenkét városában rendez­ték meg az elmúlt hét végén a Cseh Nőszövetség, illetve a Szlovákiai Nőszövetség járási és városkerületi konferenciáját. Ezeken egyebek kö­zött megtárgyalták a nőszervezetek hozzájárulását életünk valamennyi területének átalakításához és társa­dalmunk demokratizálásához, to­vábbá azoknak a feladatoknak a tel­jesítését, amelyeket a Csehszlo­vák Nőszövetség Központi Bizottsá­ga tavaly márciusban tartott plenáris ülésén tűzött ki. A konferenciák résztvevői foglal­koztak a nőszövetség alapszerveze­tei, illetve a Nemzeti Front szervei és a nemzeti bizottságok közötti együtt­működés elmélyítésének lehetősé­geivel. A beszámolókban és a vitá­ban is sok szó esett arról, hogy a nők milyen segítséget nyújtottak és nyújtanak a községek szépítésé­hez, a szolgáltatások és a kereske­delem fejlesztéséhez. ÜNNEPÉLYES FELVONULÁS KABULBAN A Szovjetunió és Afganisztán teljesítette a genfi megállapodásokat Sajtóértekezlet Taskentben a csapatkivonásról (ÖSTK) - Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt kabuli szerveze­tének több tízezer tagja vonult fel tegnap a város központjában fegy­verrel a kezében, hogy demonstrálja elhatározását: Afganisztánt megvé­dik minden ellenséggel szemben. Az ünnepélyes felvonuláson további pártok és társadalmi szervezetek tagjai is részt vettek. A felvonulókat köszöntötte Nadzsibullah, az ANDP KB főtitkára, államfő, Moha­med Hasszan Sark miniszterelnök, az ANDP KB Politikai Bizottságának tagjai és további vezető politikusok. A felvonulókhoz intézett beszédé­ben Nadzsibullah hangsúlyozta, hogy pártja egy lépéssel sem távolo­dik el a nemzeti megbékélés politi­kájának célkitűzéseitől. A pártnak vannak politikai szövetségesei, s a párbeszédre törekszik minden olyan társadalmi erővel, amely'a bé­két kívánja. A párt nem akar hábo­rút, de szükség esetén az utolsó leheletéig harcolni fog. Kifejezte meggyőződését, hogy a szélsősé­ges ellenzéknek nem sikerül elérnie céljait, s egyben figyelmeztetett arra, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents