Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám, szombat

Hol a helyük a magánvállalkozóknak? Szolgáltatási helyzetkép a Komáromi (Komárno) járásból Egy évvel ezelőtt az SZSZK kormányhatározata értelmében lehe­tőség nyílt arra, hogy magánvállalkozók szolgáltató tevékenységet végezzenek, árut készítsenek, gyártsanak, s ezt saját maguk forgal­mazzák. A döntés élénk vitát váltott ki a közvéleményben, találgat­ták, hogyan is fognak reagálni a vállalkozó szelleműek. Mi tagadás, jócskán akadtak olyanok, akik elgondolkodtak, mit is tudnának vállalni. S az sem titok, hogy az első kérdésük az volt, vajon meg­éri-e. Természetesen ez volt a fő szempont, s így nem csoda, ha számításokba is kezdtek, mivel jár a munkahely feladása, a munka utáni tevékenység. Az érdeklődők nagy része a nemzeti bizottsá­gokhoz fordult bővebb felvilágosításért. A kérvényt viszont csupán azok nyújtották be, akik döntöttek: „ennek menni kell“ és belevág­tak az újba, az ismeretlenbe. A Komáromi járásban sem volt ez másként. Némi előnyük volt ugyan, mert a magánvállalkozók már hagyománnyal rendelkeztek. A hatvanas évektől ugyanis 62 lakosnak volt engedélye ilyen tevékenységre, s örvendetes, hogy az új lehetőséggel fokozatosan egyre többen éltek, élnek. Nehéz pontos adatot leírni, mert számuk szinte naponta változik - látogatásunkkor a járási nemzeti bizottsá­gon 500 engedély másolatát tartották nyilván a helyi, illetve a városi nemzeti bizottságoktól. Megváltozott körülmények között Értékelő taggyűlés előtt A „nagyok“ feladatai Hogy képet kapjunk a magánvál­lalkozók szolgáltató tevékenységé­nek jelentőségéről, ahhoz elkerülhe­tetlen néhány pillantást vetni a járás­ban működő szolgáltató vállalatok munkájára.- Két legnagyobb vállalatunknak, a Priemko járási Ipari vállalatnak és a járási szolgáltató vállalatnak 966, illetve 788 dolgozója van - mondotta Őtefan Demko, a jnb elnöke. - Az elmúlt évben az előbbinek 16 millió 300 ezer korona, az utóbbinak pedig 35 millió korona volt a lakossági szolgáltatásokból származó bevéte­le. Évről évre magasabbak a terv- mutatóik, s ezeket igyekeznek telje­síteni. Ha reálisan nézzük a helyze­tet: a szolgáltatások díja az elmúlt időszakban nem emelkedett, tehát a lakosság igényeinek kielégítése terén sikerült előrelépnünk, ebből származnak a magasabb bevételek Nagy segítséget nyújt az új mosoda és tisztító, melyben a kezdeti nehéz­ségek leküzdése után immár teljes kapacitással dolgoznak. A korábbi­nál nagyobb mennyiségű szennyest és rövidebb idő alatt tisztítanak ki. Az autótulajdonosok örülnek a volt kazánház átalakításával nyert autó­mosónak. Mindkét említett szolgáltató válla­lat állami vállalatként működik, de az önelszámolási gazdálkodást úgy kellett megszervezniük, hogy egyet­len szolgáltatásukat sem szüntet­hették meg. Még a ráfizetéseseket sem. A szolgáltatóházak, melyek nem kis beruházással épültek, sehol sem maradhatnak kihasználatlanul. Ha a vállalatnak nem kifizetődő... Az is igaz, hogy az ilyen, nem kifizetődő tevékenységek esetében megpróbálták a munkát úgy szer­vezni, hogy minél kevesebb költség­gel elégítsék ki a lakosság igényeit. Például a méret utáni szabóság iránt nem volt olyan kereslet, mint amilyet korábban feltételeztek (talán az árak miatt), s így szívesen vették, hogy a magánvarrónők vállalták át ezt a munkát. Vagy példaként említhetjük az autószervizeket is. A járás három városában, Komáromban, Kolárovó- ban és Hurbanovóban működnek szervizek (nem épp nagy nyereség­gel), de a vidéken élő motorosoknak jobb ha helyben, vagy a közelben segít valaki a járművüket megjavíta­ni. Persze, más kérdés, hogy a mű­szereket igénylő szerelések, beállí­tások inkább a szervizekre hárulnak, az ott dolgozókra bízzák a motoro­sok, de az apró javításokat egyre inkább a magánvállalkozók végzik. Ha már a javítások kerültek szó­ba, a vállalatok számára kevésbé attraktív szolgáltatásokat szintén a nemzeti bizottságok engedélye alapján dolgozók végzik: a kerékpá­rok, a varrógépek, az esernyők javí­tását. De a lakáskarbantartások so­rán is egyre többen fordulnak a ma­gánvállalkozókhoz. És nemcsak egyének, hanem a szocialista szer­vezetek is. A járási lakásgazdálko­dási vállalat például együttműködik velük az olyan speciális munkák el­végzésénél, mint a fürdőszobák fel­újítása. Az ilyesmit ugyanis az építő­ipari vállalatok nem vállalják. Amit tudnak és amit nem , - Sajnos, vannak olyan részterü­letei a szolgáltatásoknak, melyeken a magánvállalkozók sem segítenek. Nem mintha nem akarnának, de az anyagi ellátottság, pontosabban a pótalkatrészek hiánya gondot okoz- fejtette ki az alelnök. - A háztartási gépek javítását gyakran kifogásolja a lakosság. De nincs megoldva a rá­diók és a televíziók javítása sem- főként a falvakban. A hibás készü­lékeket kéthetenként gyűjtik össze, s a következő körút alkalmával szál­lítják vissza a megrendelőnek. Ez bizony hosszú idő. Nem is bánnánk, ha ügyes szakemberek erre a tevé­kenységre kérnének engedélyt. Köztudott, hogy a falvak lakosai számára nehezebben elérhetőek egyes szolgáltatások. Sőt, nekik az életmódjukból kifolyólag más szol­gáltatásokra is szükségük van mint azoknak, akik városban élnek. Ezekben a mezőgazdasági üzemek is segítőkészek: szántást, az építke­zőknek anyagszállítást, vagy egyéb szükséges munkát is elvégeznek. És természetesen nem hagyhatjuk ki a sorból a nemzeti bizottságok kisüzemeit, melyek szintén hasznos tevékenységet fejtenek ki.- Igaz ugyan, hogy 1982 óta csu­pán hárommal növekedett a kisüze­mek száma, de a jelenlegi helyzetet kielégítőnek tartjuk - tájékoztatott Anton Paulovőík, a jnb helyi gazdál­kodási osztályának vezetője.- A harmincnyolc községünk közül tizenhétben működik különböző szolgáltatásokat nyújtó kisüzem. El­sősorban a központi községekben bővítették az igényeknek megfelelő­en kínálatukat. Persze, ezen a téren sem megy minden simán, például az üzemanyag mennyiségét nagyon nehéz előre megtervezni és folya­matosan „menteni“ azt, hisz a la­kosság igényeit senki sem tudhatja előre, idejében felmérni. Egyetlen panaszról sem tudnak S hogy teljes legyen a sor, a Stav- ba és a Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet szolgáltatásait is megemlítjük. A já­rási nemzeti bizottság illetékesei vi­szont attól tartanak, hogy ezek a szövetkezetek a gazdaságosság­ra, a nyereségre való törekvés cí­mén megpróbálnak majd „megsza­badulni“ az eddig nyújtott, nem sok hasznot hozó szolgáltatásaiktól. En­nek viszont a lakosság látná kárát. A magánvállalkozókkal kapcsolat^ * bán viszont derűlátóak.- Mindenképpen eredményes propaganda és szervező munkára vall, hogy járásunk azok közé tarto­zik, ahol a nemzeti bizottságok a legtöbb engedélyt adták ki a vállal­kozóknak a különböző szolgáltató tevékenységek végzésére - magya­rázta Stefan Demko. - A képviselők­kel részletesen ismertettük a távlati elképzeléseket is: elmondtuk nekik, mit old meg a kerületi nemzeti bizott­ság, mit valósítunk meg járási szin­ten, s azt is tudják, hogy ezek után milyen feladatok hárulnak a helyi nemzeti bizottságokra. Tehát ponto­san ismerik, milyen szolgáltatást nem szerveznek majd meg „fentről“ a település lakóinak. Talán ez is az egyik ok, hogy nem voltak különö­sebb gondok az engedélyek kiadása körül. S még egy tényező szól a ma­gánvállalkozók munkája, illetve an­nak támogatása mellett: egyetlen panaszt sem kaptunk velük kapcso­latban. Beszélgetésünk során szóba ke­rült a lakosság informáltságának, il­letve a vállalkozók „reklámozásá­nak“ kérdése is. Amíg a szolgáltató vállalatoknak az ilyesmire jóval na­gyobb lehetőségük van, nem volna elvetendő kezdeményezés, hogy a helyi nemzeti bizottságoknak átte­kintésük legyen ki, hol, milyen szol­gáltatást nyújt. Ezzel nagyban elő­segíthetnék a lakosság tájékoztatá­sát. Vagy jó bornak nem kell cégér? Meddig bővül a soruk? És hogy a nemzeti bizottságok engedélyei alapján szolgáltató tevé­kenységet végzőkkel kapcsolatban egészen friss információval is szol­gáljon Anton Paulovőík osztályve­zető, az aznapi postáját is fellapoz­ta. Hét engedély másolata érkezett. Hodur Zoltán munka mellett lakatos- munkát vállal, Ján Kovái és felesé­ge főállásban fog kötött-, műbőr- és textilholmit készíteni és árusítani. Egyéneknek és szocialista szerve­zeteknek egyaránt. Jády Stefan be­tűfestést vállal, Stefan Hátáé épület- lakatosi munkát végez szabadidejé­ben. Németh Miklós szolgáltatásait is bizonyára sokan igénybe veszik majd: ő a villanyvezetékek revízióját és ellenőrzését végzi a megrende­lőknek, munkája mellett. Hatos Györgyhöz azok fordulhatnak, akik kárpitost keresnek, Jozef Vavőok pedig kőművesmunkát vállal. Tehát örvendetesen bővül a szol­gáltatók sora. S hogy meddig fog növekedni számuk? Anton Paulov- cík osztályvezető szerint nagy emel­kedés már nem várható, a későbbi­ek során kiderül, kire, mennyire van szükség. Ezt viszont már nem a nemzeti bizottságok döntik el, ha­nem a lakosság igényei és a munká­jukkal való elégedettség. Az egész-1 séges versengés, a konkurencia kialakulásával csak nyerhetnek a megrendelők. Tulajdonképpen ez a célja a nemzeti bizottságok enge­délyei kiadásának is. Ezért kell - és a Komáromi járás nemzeti bizottsá­gai ezt teszik - úgy tekinteni a ma­gánvállalkozókra, mint akik népgaz­daságunk fejlesztéséhez járulnak hozzá, jogos igényeket eléqítenek ki. DEÁKTERÉZ Tíz évig „porosodtak“ a világ ha­jóipari vállalatainak megrendelő­könyvei, de most úgy látszik, hogy újra kezdenek megtelni. Noha a ré­gebbi típusú hajók továbbra is a hul­ladékgyűjtőkben „kötnek ki“, és fő­leg az európai hajógyárak nem ke­rülték el az elbocsátások kénysze­rét, az új típusú tank- és más teher- hajók iránt mégis kezd megnöve­kedni az érdeklődés. 1986-tól 25 százalékkal emelkedtek az árak, a Lloyd-regiszter adatai között még­is az olvasható, hogy tavaly az első negyedévben 2120, a másodikban pedig 2142 hajót rendeltek meg. Nyolcvankét százalékuk szállítása 1989 végére várható. * * * Vegyesvállalatot hozott létre újfaj­ta sínjárművek kifejlesztésére az amerikai Westinghouse Elektric és az NSZK-beli AEG cég Nyugat-Ber- linben. Az ezentúl AEG Westing­house Trarisport System néven jegyzett közös vállalat energiataka­rékos és a karbantartás szempontjá­ból nem igényes városi tömegközle­kedési eszközökkel kísérletez majd. Ezenkívül más közúti és sínjármű­vekkel is foglalkozik. A nyugatnémet Róbert Bosch tár­sasággal aláírt szerződés értelmé­ben a brazíliai Dígilab cég elektroni­kus gyújtó- és üzemanyag-befecs- kendező berendezéseket fog gyár­tani gépjárművek számára. A Bosch szállítja a szükséges technológiákat. Az új üzembe összesen 10 millió dollárt invesztáltak. De csak a Volkswagen-tulajdonosok örülhet­nek, mivel kizárólag ezen autótípus­Néhány hónap telt el csupán azó­ta, hogy hírt adtunk a Galántai (Ga- lanta) Állami Gazdaság állami válla­lat igazgatóválasztó gyűléséről. Eb­ben a tudósításban fölvázoltuk e hatezer hektáros gazdaság hely­zetét, gazdasági stabilizálásának stratégiáját. Most, a pártalapszerve- zetek értékelő taggyűlése előtt az 1 - es számú alapszervezet elnökétől, Ürge Imrétől azt tudakoltam, mi mindent értékelnek majd február kö­zepén tartandó tanácskozásukon. Melyek azok a legfontosabb változá­sok amelyek az állami vállalattá vá­lás eredményeképpen végbemen­tek, s a kommunisták tanácskozá­sán számot kell róluk adni. A pártelnök, aki egyben a vállalat galántai üzeme növénytermesztő részlegének vezetője, a legfonto­sabb változásoknak, amelyeket az értékelő taggyűlésen föltétlenül mél­tatni kell, az irányítás decentralizálá­sát tartja.- Nagyobb önállóságot kaptak az egyes gazdasági részegységek és azon belül a termelési részlegek. Minden részletre kiterjedő terv sze­rint irányítják tevékenységüket. Köz­ponti irányítás alatt a gépparknak csupán egy kis része - általában az idényjellegű csúcsmunkáknál alkal­mazott nagy teljesítményű munka­gépek maradtak, önállóan szervez­zük az egyes részlegekben a nö­vényvédelmi munkákat - sorolta. Az eddigi tapasztalatokból még messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, hiszen a változá­sok csak júliusban, a mezőgazdasá­gi idény kellős közepén kezdődtek, s az átmenetet fokozatosan kellett végrehajtani, nem zavarhatta a nyári munkák folyamatosságát. Jelenleg javában folyik a múlt év gazdasági mérlegének s az idei év terveinek készítése. Természetesen ez adja majd az alapot a pártszervezet mun­kájának értékeléséhez. Arra törek­szenek azonban, hogy a tagság ne csupán a gazdaság összesített eredményeit hallja a gyűlésen, hi­szen ezzel más fórumokon is megis­merkedhet. A hangsúly azon lesz, hogy a szervezet hatókörében elért eredményeket és fogyatékosságo­kat elemezzék, kimutatva az egyes pártcsoportok, - tagok érdemeit és hibáit. hoz állítanak elő ilyen berendezése­ket, mégpedig eleinte évi 100 ezer darabot. Már be is mutatta az 1990-re tervezett új modelljeit a japán Mitsu­bishi és az amerikai Chrysler autó­gyár alapította társulás, a Diamond Star Motors. Piacra kerül a Plymouth Laser és a Mitsubishi Eclipse, ame­lyeket - évi 240 ezer darabot - Bloo- mingban (lllionis állam) szerelnek össze. A Diamond Star Motors már sorrendben a harmadik amerikai-ja­pán gépkocsigyártó vegyesvállalat. 1983-ban a Toyota és a General Motors, tavaly pedig a Mazda és a Ford „fogott össze“. A következő érdekes bejelentés­ről Dzsakartából kaptuk a hírt. Gi- nanjara Kartaszaszmita indonéziai energiaipari miniszter közölte: sze­rinte a világ 1982 óta most rendelke­zik a legnagyobb kőolajtartalékok­kal, hiszen sok államban több mint száz napra elég nyersolaj „van rak­táron“. Japán vezet: 150 napig ül­hetne „olajba“ tett kézzel. * * * Három ország közreműködésével két éven belül narancslégyár készül el a Szovjetunióban. A közös vállal­kozás keretében két brazil „na­rancsvállalat", a Citrosuco Paulista és a Sucocitrico, valamint a svéd élelmiszer-ipari csomagolóanyago­kat gyártó cég, a Tetrapack építi fel Moszkva közelében. A szovjet part­ner 51 százalékos arányban vesz részt a beruházásban. A gyár üzem­be helyezése után Nyugat-Európá- ba is fog szállítani.-Ha csupán gazdasági kérdé­sekre szorítkoznánk - folytatta Ürge Imre - taggyűlésünk nem különböz­ne a termelési értekezletektől. Olyan problémák is szóba kerülnek majd, mint a tagállomány növelése. E té­ren például hátrányban vagyunk más alapszervezetekhez viszonyít­va. Köztudomású, hogy a jól képzett fiatal szakmunkások zöme nem a növénytermesztésben helyezkedik el, hanem a gépjavító részlegekben. Bár kisebb a lehetőségünk arra, hogy képzett fiatal szakembereket készítsünk föl párttagságra, nem tö­rekszünk az igényesség csökkenté­sével áthidalni a nehézségeket. Nem akarunk mindenáron eleget tenni tag fölvételi tejünknek. Nálunk is elsősorban a műszaki értelmiség körében nyilvánul meg nagyobb ér­deklődés a párttagság iránt. Nekünk azonban - ellentétben az egységes földműves-szövetkezetekkel, ame­lyekben a mérnök, az állatorvos egyaránt szövetkezeti tagként kerül a pártba - tartanunk kell magunkat az értelmiségiek és a munkások arányát szabályozó rendelkezés­hez. Mindezek ellenére mostanáig tervünknek megfelelően sikerült bő­vítenünk a taglétszámot. A tagság jövőbeli teendőire fordít­va a szót az elnök elmondta, hogy elsősorban a gazdasági tervfelada­tok» teljesítésének biztosítása jelenti majd a legnagyobb próbatételt. Min­den növényfajtából növelni kell a hektárhozamot. Hogy mást ne em­lítsünk, gabonatermesztési tervük például több mint hat tonnát irányoz elő. S a megemelt teljesítményt nö­vekvő elvonások, az önelszámolás elvének szigorú alkalmazása mellett kell elérni. Egyáltalán nem mindegy, mit milyen ráfordítással termelnek. Takarékosan kell gazdálkodniuk nemcsak az energiával, hanem a bér­alappal is. Óvniuk kell a gépek, be­rendezések, épületek állagát. Sok múlhat az időjáráson, mert az öntö­zőberendezések túlzott igénybevé­tele jelentősen növelheti az önkölt­séget. Komoly feladatok várnak a részleg gazdasági irányításában dolgozó kommunistákra a differenciált bére­zés tökéletesebb alkalmazásában is. Hogy a kifizetett bér egyre na­gyobb hányada váljon a teljesítmény függvényévé, az nagyrészt a gazda­sági vezetők munkájától függ. A rá­fordítást és a minőséget szigorúan szem előtt tartva pontosan nyilván kell tartaniuk minden egyes dolgozó munkateljesítményét. Radikálisan szakítani kell azzal a szemlélettel, amely nem tekint túl az egyszerű mennyiségi növekedésen. Ezzel kapcsolatban a pártelnök kijelen­tette:- Elsősorban a párttagokra hárul az a feladat, hogy föllépjenek a bé­rezésben mutatkozó minden olyan visszásság ellen, amely a teljesít­ményvisszatartás irányában hat, vagy a dolgozók kezdeményezését fékezi. Jó példát hozott föl az ilyen esetre Adamkó József, az egyik önjáró rakodógép kezelője. Nyáron, hogy minél előbb és a lehető legjobb minőségben kazalba kerüljön a szá­rított lucerna, munkába állt már haj­nali négykor, s dolgozott sötétedé­sig. Mivel túl nagynak találták a telje­sítményét, s főleg az érte járó bért, utólag harminc százalékkal mege­melték a munkanormát. Ilyen intéz­kedésekre bizonyára máshonnan is hozható föl példa. Pedig az ilyen eljárás a legkevésbé sem egyeztet­hető össze a hatékonyabb gazdál­kodásra, a nagyobb teljesítményre ösztönzés követelményével. Arra a kérdésemre, hogy az új pártfeladatok mennyire igazodnak majd a megváltozott gazdasági és gazdaságirányítási körülmények­hez, Ürge Imre elmondta, hogy azo­kat is a hatékonyság fokozásának szolgálatába kívánják állítani. Mivel a tagok zöme gépkezelő, traktoros vagy hasonló beosztásban dolgozik, nagyon fontos feladat az üzema­nyag-takarékosság, a gépek élettar­tamának meghosszabbítása stb. Legfontosabb gazdasági feladat­ként az ötéves terv előirányzatának teljesítését tartva szem előtt, az alapszervezet bizottsága azt tekinti céljának, hogy elsősorban a kom­munisták váljanak munkahelyük gondos gazdáivá, ők mutassanak példát az átalakítás követelményei­nek megfelelő hatékony munkavég­zésben. MORVAY GÁBOR A VILÁGGAZDASAG B*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents