Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám, szombat

Az emberélet nem pótolható A Nyugat-szlovákiai kerületben nőtt a közúti balesetek száma Ködösek a reggelek, csúszósak az utak. Az egyes útszakaszokon rosszak a látási viszonyok, de a leg­több autó ennek ellenére a megszo­kott sebességgel halad. Előz s még a tompított fényt sem kapcsolja be. Nem alkalmazkodik az időjárási és az / útviszonyokhoz. A rendőrjárőr tagjai fejüket csóválják, néhány jár­müvet megállítanak, a vezetőket megbírságolják, de ők továbbhajta­nak, úgy mintha mi sem történt volna.-A figyelmetlen, a fegyelmezet­len vezetés okozza a legtöbb gondot magyarázza Luboé Brigan mérnök főhadnagy, a nyugat-szlovákiai ke­rületi rendőrkapitányság közleke­désrendészeti osztályának munka­társa. - A múlt évben négyszázhá­rom balesettel volt több, mint az előző évben. Az anyagi kár is csak­nem öt millió koronával növekedett, 692 karambolnál pedig az ittasság játszott közre, s ez is több mint tavalyelőtt volt. Ezeken a tényeken mindnyájunknak el kell gondolkod­Luboá Brigan mérnök főhadnagy: „A baj nagy része elkerülhető vol­na“ (A szerző felvétele) nunk. Az a magyarázat, hogy évente növekszik az autók száma és ezért több a baleset, nem helytálló, nem elfogadható. A szerencsétlenségek nagy részénél ugyanis az emberi tényező játszik közre, vagyis a baj nagy része elkerülhető volna.-A múlt évben előadásokat tar­tottunk az iskolákban, a pionírtábo­rokban, részt vettünk a hivatásos gépjárművezetők továbbképzésé­ben, ott vagyunk a közlekedési par­kokban. Igyekszünk minél többet tenni a megelőzés terén - folytatja Pavel Haviernik őrnagy, a közleke­désrendészeti osztály parancsnoka. - A fő turistaidényben éjjel-nappal szolgáltunk, több száz összehangolt közúti ellenőrzést végeztünk. Saj­nos, tavaly 8264 baleset következté­ben mégis 164 ember vesztette éle­tét, ami tizenhárommal több, mintáz előző évben. A sérültek száma is négyszázhuszonhárommal növeke­dett. A karambolok száma a Nyitrai (Nitra), a Trnavai és a Trenőíní járá­sokban növekedett a leginkább. A Galántai (Galanta) járásban tízzel, a Trenőíniben tizenhárommal, a Se- nicaiban hattal, a Trnavaiban pedig öttel több ember vesztette életét a közutakon, mint egy évvel koráb­ban. Tény, hogy az ittasság okozta a balesetek 8,4 százalékát (567-et a gépjárművezetők, 126-ot a gyalo­gosok és a kerékpárosok idéztek elő). Ebben a Nyitrai, a Trenőíní, a Trnavai, a Senicai és a Galántai járás jár élen. Egy tanulság levonha­tó, ittasan nem szabad a közúti for­galomban részt venni, a volánhoz, a kerékpárra ülni, mert ez a legtöbb esetben tragikusan végződik. A köz­úti forgalomban az ittasság okozta balesetek következtében huszonkét ember vesztette életét.- A múlt évi helyzetet elemző sta­tisztika szerint a karambolok 86 szá­zalékát (126 áldozat) a motoros jár­művek vezetői okozták, valamivel több mint nyolc százalékát pedig a gyalogosok és a kerékpárosok, akik között közel százötven volt a gyerek, közülük öten az életükkel fizettek. Figyelmeztető adat, hogy a lakott területen fordult elő a karam­bolok hatvanöt százaléka: Az év folyamán Nyitrán sikerült átadni a te- relőutat, megépült a világhírű fürdő­várost, Pieáfanyt kikerülő autópálya is. Abban bíztunk, hogy ez kedvező­en befolyásolja majd a baleseti sta­tisztika alakulását, de nem így tör­tént - bosszankodik Brigan főhad­nagy, akinek többek között az a fela­data, hogy az alapos elemzést elké­szítse, a miértekre választ keressen. A leggyakoribb ok még mindig a gyorshajtás (a balesetek 25,6 szá­zaléka, harminckilenc áldozattal), il­letve az út- és az időjárási viszo­nyoknak nem megfelelő sebesség megválasztása. Nagy szerepe van tehát a közúti forgalomban az ön- kontrollnak. A szóban forgó időszak­ban a helytelen vezetés 3694 sze­rencsétlenségnek volt az előidézője, ami a gépjárművezetők okozta bale­seteknek több mint a felét teszi ki és ötvenhárom áldozattal járt. A sza­bálytalan előzés, az elsőbbség meg nem adása is a legtöbb esetben tragikusan végződik. A fő turistai­dényben, amikor a kerület több mint fél millió gépjárművén kívül több tíz­ezer külföldi és más kerületbeli au­tó is a közutakon volt, a közúti bale­setek következtében harmincnyolc ember vesztette életét, tízzel többen mint egy évvel korábban. A tragédi­ák jelentős részét a járművezetők fáradtsága, elalvása idézte elő. A külföldiek a kerület országútjain háromszázharmincöt karambolt okoztak, amelyek következtében négy ember halt meg. Gyakran szidjuk a kezdő gépjár­művezetőket - nem mindig jogosan- de tény, hogy a gépjárművezetők képzésében lépni kell. A statisztika szerint a nem egész egy éve jogosít­vánnyal rendelkezők okozták a bale­setek tizenkét, a hat-tíz éve jogosít­vánnyal rendelkezők huszonhárom, a tíz évnél hosszabb ideje vezetők pedig harmincnyolc százalékát. A harminc-negyven év közöttiek okozták a legtöbb bajt. A legtöbb közúti baleset pénteken, szomba­ton, csütörtökön történt.- Senki sem mondhatja, hogy azért rosszabbodott a helyzet, mert a közlekedésrendészet dolgozói el­nézőek lettek volna a szabálysértők­kel szemben. A helyszínen százhu- szonnégy ezer gépjárművezetőt bír­ságoltak meg, több esetben pedig eljárást indítottak ellenük. Több mint harminchárom ezer gyalogos és ke­rékpáros sem kerülte el a bírságot- állítja a parancsnok. - Nem érdek­telen megemlíteni, hogy 8300 eset­ben durva szabálysértésért bevon­tuk a hajtási jogosítványt, ebből ittas vezetésért 2800 esetben. A kocsi rossz műszaki állapota miatt több ezer forgalmi engedély igazoló lapját vontuk be. Tény, hogy nehéz egyes autótípushoz gumiabroncsot, é- gőket beszerezni, de erre nem le­hetünk tekintettel. A közúti forgalom­ban csakis jó műszaki állapotban lévő gépkocsival lehet részt venni. Amikor a géptávíróhoz lép a fő­hadnagy, összeráncolja homlokát, majd rosszkedvűen megjegyzi:- Újabb két karambolról érkezett jelentés, szerencsére egy sem kö­vetelt emberéletet. Ismét kattogni kezd a géptávíró. Ezúttal halálos kimenetelű balesetet jelentenek az Érsekújvári járásból. A figyelmetlenség, a fegyelmezet­lenség újabb emberéletbe került. Összegezve: hazánk országútjain évente annyi ember veszti életét mint egy közepes nagyságú telepü­lés lakosainak száma, ezrek lesznek árvák, özvegyek, életük végéig rok­kantak. Szerencsétlenségekről lé­vén szó nem illik pénzről beszélni, de annyit el kell mondani, hogy a köz­úti balesetek évente több száz mil­liárdos kárt okoznak népgazdasá­gunknak, bánatot és gyászt a hoz­zátartozóknak, az ismerősöknek. Erre is gondoljunk, amikor a volán­hoz ülünk, amikor szabálytalanul előzünk, vagy gyalogosként az út­test túloldalára akarunk átjutni nem megengedett helyen. Vigyázzunk a magunk és mások testi épségére, mert az emberélet semmivel sem pótolható. NÉMETH JÁNOS KÖSZÖNTŐ ■ 1989. február 2-án ünnepelték házas­ságkötésük 30. évfordulóját szeretett szü­léink, Vágenfál József és neje, Vitálos Terézia Hegysúron (Hruby Súr). E szép ünnep alkalmából szeretettel gra­tulálnak, jó erót, egészséget, hosszan tartó, békés, boldog életet kívánnak: fiaik: István, József, Lajos, Tibor, menyeik: Er­zsébet, Erika, unokáik: Ivettka, Lalika és Tomika, akik sokszor csókolják a nagypa­pát és a nagymamát. A jókívánságokhoz csatlakozik Editke és a rokonság. Ú-437 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a drága jó édesapát s édesanyát, Nagysándort és nejét, Nagy Katalint Zsip (Zíp), akik 1989. február 5-én, valamint 16-án ünnepük 60., illetve 55. születésnapjukat. E szép ünnepek alkalmából szívünk teljes szeretetével szeretnénk megköszönni ál­dozatkészségüket. Jó erőt, egészséget és békés, nyugodt, boldog, hosszú életet kívánunk nekik, hogy szívük jósága még sokáig melengesse az egész családot. Lányaik: Kati, Éva, fiuk: Sanyi, vejeik: Zoli, Géza, menyük: Ildikó, unokáik: Zoli, Sanyi, Zsolt, Anita és Ildikó. A jó­kívánságokhoz csatlakozik még édes­anya - anyós. Ú-101 ■ 1989. február 4-én ünnepli 50. szüle­tésnapját Lovász Jánosné Bacigál Erzsébet Imelyen (Imel’). E szép ünnep alkalmából további jó erőt, egészséget és nyugodt, boldog életet kíván: Szerető édesanyja, férje: Jani, fia: Er­vin, menye: Maja, húga: Márti, valamint a rokonok. A jókívánságokhoz csatla­kozik a Nagy és Bencze család. A nagymama jóságát külön köszöni két kis unokája: Martinko és Évike. Ú-320 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a drága jó édesanyát, Lukács Juliannát és édesapát, Lukács Lászlót (Kuntapolca - Kunová Teplica), akik január 17-én, valamint február 13-án ünnepük 75., illetve 80. születésnapjukat. E szép ünnepek alkalmából szívből gratu­lálnak, s további jó erőt, egészséget, nyugodt életet kívánnak: szerető lányuk, fiuk, vejük, menyük, unokáik, unokavejük és dédunokáik: Szonyika és Dominík, akik sokszor csókolják a drága ómamit és ópapit. Ú-334 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük Bal la Piroskát (őrös - Strázne) születés- és névnapja, valamint nyuga­lomba vonulása alkalmából. Sok erőt, egészséget, boldogságot kívánunk, hogy még sokáig melengesse szeretetével kedves családját. Férje, fiai, menyei, unokái: Kittike, Ta­más, Krisztián, násza, nászasszo­nyai Ú-338 ■ 70. születésnapja alkalmából szeretet­tel köszöntik a drága édesanyát, Nagy Ágnest (Nyárasd - Topol'níky) gyermekei: Ilonka és Margit családjá­val. Ú-376 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, jóbarátnak, is­merősnek, mindazoknak, akik 1988. de­cember 23-án elkísérték utolsó útjára a felsőpatonyi (Horná Potőft) temetőbe a drága jó édesanyát, anyóst, nagyma­mát, dédmamát, özv. Szűcs Károlynét, akit a kegyetlen halál 78 éves korában ragadott ki szerető családja köréből. Kö­szönjük a koszorúkat, a virágokat és a részvétnyilvánításokat, melyekkel eny­híteni igyekeztek mélységes gyászunkat. Az elhunyt lányai családjukkal Ú-337 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, ismerősnek, akik 1988. november 29-én elkísérték utolsó útjára Száraz Orbánt a nagykéri (Milanovce) temetőbe. Kö­szönjük a sok virágot, koszorút, melyek­kel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. Gyászoló családja Ú-345 ■ Fájdalomtól meg­tört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédnak, isme­rősnek, jó barátnak, az egységes földmű­ves-szövetkezet ve­zetőségének, a falu lakosainak és mind­azoknak, akik elkí­sérték utolsó útjára a drága jó férjet, apát, nagyapát, K raj esi Jánost (Zbrojníky), aki 1988. december 29-én váratlanul ha­gyott itt bennünket. Köszönjük Kuzma Józsefnek és Levicky Györgynek a szép, megható búcsúbeszédeket és a sok virá­got, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély­séges bánatunkat. örökké gyászoló szerető családja Ú-372 \ v> MEGEMLÉKEZÉS ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk drága jó fiunkra és testvérünkre, Orbán Tiborra, Csallóközkürt, (Ohrady), akit a kegyetlen halál 1985. február 5-én 24 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szen­teljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú negyedik évfordulón. Emlékét és szeretetét örökké szívünk­ben őrző szülei, testvérei, sógornője, nagymamája és az egész rokonság. Ú-436 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk drága halot­tunkra, Repáéik Jánosnéra (Szelőce - Selice), akinek jóságos szíve 1988. február 5-én, 58 éves korában, örökre megszűnt dobogni. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretettel, és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, első évfordu­lón. Szeretetét és jóságát őrizzük. Férje, gyermekei, unokái, édesanyja, testvére, sógora, valamint a rokonok Ú-260 Emlékét őrzi: Évi. ■ Fájó szívvel, soha el nem múló szere­tettel emlékezünk drága halottunkra, Balaskó József né Rácz Rozáliára (Léva - Levice), akit a halál 1988. február 2-án, várat­lanul ragadott ki szerettei köréből. Ú-324 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk halálának tize­dik évfordulóján a mindig hiányzó, dolgos kezű, drága jó, szerető feleségre, ,, '»a* édesanyára, anyós­ra, nagymamára, Takács Sándorné Pénzes Matildra Dunatőkés (Dunajsky Klátov), akit a kegyetlen halál 1979. január 27-én, 49 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szen­teljenek emlékének egy néma pillanatot. A gyászoló család Ú-364 ■ Bármerre visz utunk, szemünkben könny, szívünkben mély fájdalom, mert örökké fájó emlék­ként él bennünk 1979. _ február 4., amikor 20 éves ko­rában utolsót dob­bant szíve a drága jó férjnek, Szentandrássi Józsefnek (Kisgéres - Maly Hores). Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, fájdalmas, tizedik évfordulón, örök tisztelettel és soha el nem múló szeretettel emlékezik rá: szerető özvegye: Ilonka és kisfia: Jó- zsika, valamint a rokonok. Ú-369 ■ Az idő múlik, de a fájdalom örökre megmarad. Fájó szívvel és könnyes szemmel emléke­zünk 1988. február 1-re, amikor örökre megszűnt dobogni szerető szíve a drá­ga jó feleségnek, anyának, nagyma­mának és dédmamának, Horváthné Szalánci Etelkának (Bodrogszerdahely - Streda nad Bodrogom). Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra oly szomorú, első évfor­dulón. Emlékét és jóságát örökké őrző férje és öt gyermeke családjával Ú-371 Megismétlik tavalyi teljesítményüket? Négymillió helyett hétmillió korona nyereség • A bővített újratermelés alapja a gazdaságosság A Bodolói (Budulov) Efsz-ben aligha akad olyan dolgozó, aki szerint nem lenne jó, ha a helyi gazdasági eredmények tekintetében megismétlődne az elmúlt esztendő.-Kiegyeznénk egy olyan évvel, mint az előző volt - nyilatkozta a Kassa (Kosi- ce)-vidéki járás legnagyobb mezőgazda- sági üzemének elnöke, Köteles Ágoston mérnök és a szövetkezet fő közgazdásza, Jochmann Péter mérnök. - Persze-foly­tatták -, még jobban örülnénk egy újabb csúcsjavításnak... Nos, hogy a Bódva-partiak megdön­ti k-e az idén az eddigi legjobb teljesítmé­nyüket vagy sem, egyelőre lehetetlen megjósolni. Mindenesetre az is szép eredménynek számítana, ha legalább olyan termést takarítanának be, mint ta­valy, s a hústermelésben is tartani tudnák a jelenlegi szintet. Mert bárhogy is vesz- szük, 1988-ban tiszteletet parancsoló eredményeket produkált itt a természet és az ember. Az utóbbi tíz évben például a gabona átlagtermése 4,4 tonna volt hektáronként, tavaly pedig 5,2 tonna. Az elmúlt évben jól fizetett a kukorica is, 7 tonnát, három tonnán felüli termésho­zammal jutalmazta a termesztők gondos­ságát a repce, valamint a borsó, a 275 hektáron termesztett napraforgó termés­átlaga pedig 2,6 tonna volt. Minden bizonnyal a jó takarmánynak is köszönhető, hogy az állattenyésztési ágazat sem vallott szégyent. Igaz ugyan, hogy a szövetkezet a 4 millió 750 ezer litert előirányzó tejeladási tervet nem tel­jesítette, 94 ezer literrel adós maradt, viszont ha figyelembe vesszük, hogy az egészségesebb állatállomány kialakítása céljából tavaly a tervezettnél több tehenet kellett kiselejtezni, akkor az eredmény majdnem elfogadható. A tej 55 százaléka volt első osztályú. Sertéshúsból 900 ton­nát, marhahúsból pedig 600 tonnát, a ter­vezettnél 80 tonnával többet adott közfo­gyasztásra a szövetkezet. Termelési tervét a többi ágazat is telje­sítette, így a szövetkezet az előirányzott négymillió korona helyett több mint hét­millió korona nyereséggel zárta az elmúlt évet. Az idén életbe lépő új gazdasági sza­bályozók a bodolói üzemet is érintik. Jochmann Péter fő közgazdász szerint a termelés megfelelő anyagi hátterének biztosításához idén legalább tízmillió ko­rona haszonra kell szert tennie a szövet­kezetnek. A helyi szakemberek úgy döntöttek, hogy csökkentik a tavaszi árpa vetésterü­letét, viszont több zabot, kukoricát, és borsót vetnek. Természetesen nem mon­danak le a kevésbé gazdaságos, ám a társadalomnak mégis szükséges nö­vényfélék termesztéséről. Ha a sertéshiz­lalásban tartani tudják a tavaly elért 0,55 kg-os napi súlygyarapodást, a hízó­marháknál pedig a 0,81 kg-os napi súly- növekedést, s a tejtermelési eredmények sem romlanak, akkor az állattenyésztés a tavalyinál is jobb évet zárhat. Ami az anyagi forrásokat illeti: további megtakarítás érhető el a dolgozók lét­számcsökkentésével. Tavaly harminccal csökkentették a szövetkezetben a nélkü­lözhető dolgozók számát, s nem kizárt az újabb „fogyasztás“ sem. Természetesen nem mindenáron, viszont a gazdaságos­ság Bodolón is korparancs. Folytatni tud­ják a tavalyi sikereiket, nemcsak ők lesz­nek elégedettek, hanem az ország is velük. (gazdag) 198?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents