Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1989. II. 27. Valakinek el kellett kezdeni... A Csehszlovák Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Kutatóintézetének kutató- csoportja munkájáért, melynek során a fehérjék és sztreptomiceszek problematikájával foglalkozott, megkapta a Csehszlovák Tudományos Akadémia díját. A sztreptomiceszek a talajban előforduló olyan mikroorganizmusok, melyek a különféle szerves anyagok lebontásában vesznek részt. Segítségükkel a gyógyszeripar számos antibiotikumot állít elő. Felvételünkön dr. Jaroslav Weiser kandidátus a sztreptomiceszek protoszintetikus aktivitásának mérése közben. (Jan Vrabec felvétele - ÖTK) Munkásőrök barátsága Ki emlékszik ma már az éjfélig tartó vitákra, a cigarettafüsttől sűrű levegőre, a fel-feicsapó indulatokra, a kétségekre és a reményekre, amelyekben negyven évvel ezelőtt a szövetkezetek születtek? Higgadtan. sorakoznak a tények, megszelí- dülten sorjáznak az akkor falut, embert lázba hozó események. Gabri Lajos mesél. Alapító tagja volt az egykori gépesítő szövetkezetnek, amely négy évtizeddel ezelőtt az ország legkeletibb csücskében, Battyánban (Bo- t'any) alakult. Akkor harmincnégy éves volt. Ö lett az alelnök, a gazda, ahogyan abban az időben nevezték. Hangja egyre jobban kifényesedik, amint föleleveníti az akkori sorsfordító időket.- A földművesek szlovákiai konferenciáján 1947. november 14-én a volt Királyhelmeci (KráF. Chlmec) járásból harminchatan vettünk részt. A szövetkezetesítés lényegéről beszéltek nekünk. Arról, hogy a válságos helyzetből a kiutat egyedül a mezőgazdaság szövetkezetesítése oldhatja meg. Ezen aztán itthon is eltöprengtünk. Az újság is biztatott, összedugtuk a fejünket, megbeszéltük a pártszervezetben is, mert jó feltételek kínálkoztak arra, hogy összefogjunk, vigyük valamire. Itt volt az egyházi birtok, itt voltak az amerikások és a cseh telepesek parlagon maradt földjei, meg a földosztáskor a nincsteleneknek adott parcellák. Ahhoz, hogy földműves- szövetkezetet alakítsunk, akkor még nem voltunk elég erősek. Úgy döntöttünk, hogy gépesítésí szövetkezetei alakítunk. Megkezdtük az agi- tációt, a szervezést. Meglepetésünkre a toborzással nem volt gondunk. Nemcsak tőlünk, a faluból, hanem a szomszédos Bélyből (Biel ) és Bácskából (Backa) is. Hosszan eltűnődik, cigarettára gyújt. A takaros ház kis konyhájában ülünk, de gondolatban mintha az akkori, utcán, kapuban meg-megál- ló, vitatkozó emberekkel vennénk szemügyre a szérűt, az ekét, a magra váró földet. így folytatja: A Rimaszombati (Rimavská So- bota) járás mezőgazdasági nagyüzemeiben is megkezdődtek a földműves-szövetkezetek zárszámadó közgyűlései, az állami gazdaságok, társulások és a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok elmúlt évi gazdálkodását elemző tanácskozások. Elsőként a Bátkai Állami Gazdaság és a rímaszécsi (Rimavská Seő) Uj Világ Efsz készített mérleget. Mindkét nagyvállalat sikeres esztendőt zárt, hiszen a balog-völgyi óriás 7,1 milliós, a szécsiek pedig 7,4 millió koronás nyereséggel gazdálkodtak. Jól sikerült az elmúlt esztendő Gö- mör többi nagyvállalatának is, hiszen a tervezett 56 millió koronás nyereséget túlszárnyalva most 82 millió koronán felüli eredménnyel büszkélkedhetnek. Ekkora össznye- reségre még nem volt példa a kollektív gazdálkodás közel négy évtizedes történetében. A sikert elsősorban a növénytermesztési ágazat, ezen belül is a szemestakarmányok termesztése biztosította. Kalászosokból a tervezett 110 ezer tonna helyett 127 és fél ezer tonnát produkált a járás, s hasonlóan eredményes volt - az IKR keretében - a kukoricatermesztés is. A rímaszécsiek és a királyiak (Král ) mellett immár hat tonnán felüli átlagtermést értei* el gabonafélékből a simonyiak (Őimonovce), méhiek (Vcelínce) és a lénártfalvaiak is. Kukoricából is a felsorolt gazdaságok érték el a legnagyobb hozamokat kiegészülve a sajógömöri (Gemer) és a Vel’ké Teriakovce-i gazdaságokkal, melyek termése immár szintén meghaladta a hektáronkénti hét tonnát. Kedvező fordulat következett be a takarmánytermesztésben is. Tavaly a gazdaságok többsége már önellátónak bizonyult szálastakarmányokból, következésképpen javultak az állattenyésztési eredmények is. A járás - mint egész - ugyan nem tett eleget tejeladási kötelezettségének, a többi állati termékek tervteljesítése azonban nem okozott különösebb gondot. A mezőgazdasági vállalatok kitűnő eredményeiben kétségtelenül ré- Azoknak, akik társulni akartak, részvényt kellett váltani, hogy legyen tőke, amiből gépeket vásárolunk. Ugyanis a kölcsönkapott gépekért használati díjat kellett fizetni. Egy részvény száz koronába került. Én öt részvényt vásároltam. Amikor a szükséges pénz összegyűlt, megtartottuk az alakuló gyűlést. A gépszövetkezet elnöke Szakács János lett. Ő volt a pártszervezet elnöke is. Néhány hónappal később pedig őt választottuk a földműves-szövetkezet elnökévé. Jóváhagytuk a szövetkezet munkatervét. Ezt a vezetőségi tagok aláírásukkal hitelesítették. Ma is pontosan tudom, hogy kik voltak azok: Bajusz, Lipcsi, Román, Vokulic, Slatina, Spak, Cseh, Fekete, Asszonyi, Tóth, Szanyí Jenő és Lajos, Dajka Béla és Szőke István. Három traktor üzemeltetését tudtuk fedezni az akkor összekovácsolt tőkéből. Az első traktorosainkat a Királyhelmeci Gép- és Traktorállomáson képezték. 1948. május elsején már traktorokkal vonultunk fel. Ha sürgős volt a munka, magam is traktorra ültem, pedig én 1935- ben a cseh telepesek földjein - ott dolgoztam abban az időben elveszítettem a karomat. De különenge- déllyel vezetői jogosítványt szereztem. Szusszanásnyit pihen, a felesége is föl-fölelevenít egy-egy akkori élményt, amelyből kiderül, az emberek úgy vélték, a gépek tönkreteszik a földet. Egykori népszerűsítőjük bólint, s mosolyogva megtoldja:- Bizony, nem ment könnyen. Húzódoztak az emberek. Nem bíztak a gépek munkájában, azt mondták, a gép megöli a földet. Olyanok is voltak, akik a régi folytatását kívánták, sokszor nem akármilyen jelzővel bélyegezték meg azokat, akik a többség boldogulásáért, az újért küzdöttek. De valakinek el kellett kezdeni... Kezdetben csak a talajművelést végeztük. Szántottunk, boronáltunk. Később vetőgépet is szereztünk, majd állami támogatással bővítettük a gépparkunkat. Cséplőgépet is sze van a kiegészítő tevékenységnek is. A melléküzemági termelés immár minden földműves-szövetkezetben és állami gazdaságban meghonosodott, megerősödött, s minden szempontból jól egészíti ki az alaptevékenységet. Ami ez utóbbit illeti, egy hektár szántóterületre levetítve minden bizonnyal a királyiak érték el a legjobb eredményt, hiszen lényegében kis területről produkáltak nagy, 8,5 millió koronán felüli tiszta nyereséget. Elismerésre méltó a rimajánosi (Ri- mavské Janovce) szövetkezet 7,4 milliós koronás haszna is, mert ezt kedvezőtlen körülmények között érték el. A gazdaságot ugyanis az aratás előtt és után is nagy jégverés sújtotta. Korábban a járási szervek által kevésbé fejlettnek minősített hat gazdaság közül négy szintén nyereséggel zárta az esztendőt. Végül is csupán a tisoveci, driencanyi, almágyi (Gém. Jablonec) földműves-szövetkezetek, valamint a Őafá- rikovói Állami Gazdaság bizonyult veszteségesnek, igaz viszont, hogy Amint arról már beszámoltunk, a múlt szombaton a mátyóci (Mat’ov- ce) átrakóállomáson az egyik tartálykocsi alvázcseréjekor a kezelő- személyzet figyelmetlensége következtében baleset történt. Csaknem 60 ezer liter kénsav ömlött a földre, illetve a helyi csatornába. Személyi sérülés nem történt, ám veszélyes vegyi anyagról lévén szó, a közeli települések - Mátyóc, Ves- kóc (Veskovce), Vajkóc (Vajkovce), Budaháza (Budince), Kaposkele- csény (Kapuéianske Kl’acany) és Dobóruszka (Ruská) - lakossága az ivóvízszennyezéstől tartva teljesen érthetően pánikba esett. Annál is inkább, mert a Tőketerebesi (Trebi- sov) járásnak ezen a vidékén nincs közművesített vízvezeték-hálózata, ugyanakkor a kutak nem mélyek. Az említett községekbe a szerencsétlenséget követő napokon a Kekaptunk. Ezt is bérbe vehették tőlünk. Azt azonban kikötöttük, hogy a kalászosokat csak egy dűlőbe, egymás mellé vessék. Meghallgattak, még tanácsot is kértek, hogy melyik növényfajta lesz a legkifizetődőbb. Látástól vakulásig dolgoztunk, hogy győzzük a munkát. Az emberek meg lassan rájöttek, hogy van értelme a közös gazdálkodásnak. A legjobb agitáció a munkánk volt, de sokat segített a Szlovákiai Földművesek Szövetsége is. Iván András, a szövetség járási titkára. Szavai még ma is a fülemben csengenek: a falu jövője tőletek, kommunistáktól függ. Ezt tartottuk szem előtt akkor is, amikor néhány hónappal később a földműves-szövetke- zetet megalakítottuk. Az 1949-ben megalakult földműves-szövetkezetben Gabri Lajos volt könyvelő, agronómus, főgépesítő és öt évig efsz-elnök. Miután a szövetkezet beolvadt a Királyhelmeci Állami Gazdaságba - nyugdíjazásáig -, a növénytermesztési részleg vezetőjeként dolgozott és pártelnök volt. Elégedettség és büszkeség cseng ki a szavaiból, amikor így összegezi saját munkában eltöltött négy évtizedét és a szocialista nagyüzemi termelés eredményeit:-Ma már senki számára sem kétséges, hogy így kellett tennünk, hogy meg kellett szüntetni a kicsi parcellákat, a nadrágszíj földecs- kéket. Hét évtizeddel a vállamon még ma is eljárok segíteni a gazdaságba a csúcsmunkák idején. Ettől még a betegségem sem tarthat vissza. Jólesik, hogy hívnak, hogy szükség van rám. Ez bármilyen gyógyszernél többet ér. Közben pedig arra is jut ideje, hogy föl-fölemlegesse azokat az éveket, időket, amikor még minden csak álom, ígéret volt. Ma már az is szépnek tűnik, ami akkor kemény küzdelmet, álmatlan éjszakákat jelentő gond volt. Fiatalító, szívet melengető érzés, hogy valamikor az elsők között volt az újat akarók sorában... KATÓCS GYULA az első megnevezett kivételével tervezett veszteségekről van szó. Az elmúlt évi katasztrofális, több mint huszonhat millió koronás gazdálkodási hiányt 1,7 millióra csökkentette új vezetése alatt a éafárikovói Állami Gazdaság, ami szintén elismerésre méltó teljesítmény. Az új gazdálkodási évben a vállalatok célja nem lehet más, mint a tavalyi jó eredmények megőrzése, sőt fokozása. Tartalékok különösen cukorrépa-termesztésben vannak, hiszen feladataikkal évek óta nem tudnak megbirkózni a gazdaságok. Hasonlóan érzékeny pontja a gömöri nagyüzemek gazdálkodásának a tejtermelése. E téren minden egyes gazdaságban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségre, hiszen a másod- és harmadosztályban értékesített tej miatt több millió koronás veszteség érte a nagyüzemeket. A gazdasági vezetők és az ágazat dolgozói most nagyon fogad- koznak, hogy a tavalyihoz hasonló helyzet még egyszer nem ismétlőd- hettneg. -h. a.let-szlovákia Vízellátási és Csatornázási Vállalat tartálykocsijai hordták az ivóvizet. Közben megállapították, hogy ivóvízszennyezés nem történt. Ezt Jozef Mendel, a baleset következményeit felszámoló bizottság munkájának irányítója, a járási nemzeti bizottság elnöke is megerősítette, amikor a biztonsági intézkedésekről érdeklődtünk nála.- A mentés, a kifolyt kénsav eltávolítása, illetve mészporral történő semlegesítése a vasúti alkalmazottaknak, valamint a polgári védelem egységeinek, továbbá a Prahstav vállalat és a strázskéi Chemko szakembereinek köszönhetően idejében megkezdődött, így lényegében elejét vettük a nagyméretű környezet- szennyezésnek. Az említett egységek éjjel-nappal dolgoznak, s szerda reggelig mintegy 40 ezer liter kénsaA magyarországi Nógrád megyét határon belül és kívül is üvegtermékeiről, mindenekelőtt a világhírű Ikarusz autóbuszok számára gyártott síküvegről, továbbá gáz- és villany- tűzhelyeiről, korszerű bányagépeiről, elektronikai termékeiről és a hetven százalékban külföldre szállított öntvényeiről ismerik. A magyar közvélemény azonban munkásmozgalmi hagyományait is számon tartja. Munkásmozgalmának központja Salgótarján, a mai megyeszékhely volt, amelyet valamikor „kenyér nélküli városnak" neveztek. Az emberek itt még a második világháború éveiben is a túlélésért, a mindennapi betevő falatért küzdöttek. Talán éppen ezért Salgótarjánban ma is erős gyökerei vannak a munkásszervezeteknek és a munkásőrség egységeinek. Balázs Péfer ezredes, megyei parancsnok így emlékszik az egységek megalakulására: - A munkásőrség 1956-ban szerveződött. Eleinte a közrend, az emberek biztonsága fölött őrködtünk. Védtük a munkáshatalmat és a szocializmus vívmányait. Miután a pártban és a társadalomban rendeződött a helyzet, figyelmünket a lakosság körében kifejtett politikai nevelőmunkára, mindennapi munkahelyi kötelességeink példás teljesítésére összpontosítottuk. Az említett feladatok, mindenekelőtt a politikai nevelőmunka ma is a munkásőrség tevékenységének fő tartalmát képezi. Ezenkívül, természetesen munkaidőn kívül, részt vesznek a kiképzéseken. Minden munkásőrnek tudnia kell a rábízott fegyver és technika kezelését, amiről rendszeresen számot is kell adnia. A munkásőrségben - tagjainak 70 százaléka munkás - sok kommunista és KISZ-tag dolgozik.- Fokozott figyelmet kell szentelnünk a fiataloknak, megnyerni őket az önkéntes szervezetünkben végzett munkára - mondja a munkásőrség megyei parancsnoka. - Megyénkben ez nem okoz nagyobb gondot. Főleg azok a fiatalok jelentkeznek hozzánk, akik letöltötték a katonai szolgálatukat. Gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek, felnőtt férfiak, akik nem ijednek meg a szolgálattal járó nehézségektől. vat sikerült semlegesíteniük - mondta a jnb elnöke. - Természetesen - folytatta - az ivóvíz-ellenőrzés is tart. Megnyugtató, hogy higiénikusaink eddig egyetlen kútban sem fedeztek fel szennyezést. A környék lakosságának tehát ilyen tekintetben nincs oka az aggodalomra. Reméljük, nem is lesz. Persze az óvatosság nem árt, ezért a kutakat tovább ellenőrizzük. Szakembereink állandóan figyelik a víz összetételét. Aggodalomra tehát már nincs okuk az Ung-vidékieknek, legalábbis egyelőre. S hogy később se legyen, ahhoz további intézkedéseket kell tenni: a nemzetközi vasúti átrakóállomást úgy kell kialakítani, hogy ott ne fordulhasson elő környezetszennyezés, ugyanakkor a közeli községek közművesített vízellátását is meg kell oldani. (gazdag) A munkásőrség kollektíváit szoros kapcsolatok fűzik egymáshoz. A tagokkal folytatott beszélgetéseim alapján azt tapasztaltam, valameny- nyien becsületbeli ügyüknek tekintik, hogy teljesítsék feladataikat az egységekben, de ugyanúgy a munkahelyükön is. A munkásőrök 80 százaléka a megye párt, állami és társadalmi szervezeteiben, a szakszervezetekben és a Vöröskeresztben is tevékenykedik. A munkásőrség nőtagjai bekapcsolódnak a lányok és asz- szonyok honvédelmi és hazafias nevelésébe.- Meg szeretném említeni együttműködésünket a Csehszlovák Népi Milícia és a csehszlovák szakszervezetek tagjaival - használta ki látogatásomat Balázs Péter. - Barátságunk a felszabadulás előtti évekbe nyúlik vissza, amikor a magyar kommunisták és szakszervezeti tagok közösen a kizsákmányolók ellen küzdöttek. Akkor anyagi és erkölcsi segítséget kaptunk a csehszlovák elvtársaktól. És milyen az együttműködés napjainkban? A salgótarjáni munkás- őregységek gyakorlatilag a város valamennyi vállalatánál és üzemében, szoros kapcsolatot tartanak fenn a csehszlovák, főleg a határmenti városok és városkák, így például az utekáői üveggyár, a rimaszombati (Rimavská Sobota), losonci (Luőe- nec), nagykürtösi (Vel'ky Krtís) üzemek egységeivel.-Nem találkozunk ugyan rendszeresen, de minden közös rendezvényünket kihasználjuk arra, hogy kicseréljük a politikai-szervező munkában és a kiképzésben szerzett tapasztalatainkat. Nem is kell külön hangsúlyoznunk talán, hogy ennek során elmélyülnek személyes kapcsolataink, sőt a családok is barátságot kötnek - tette hozzá Balázs Péter. A munkásőrség megyei parancsnoka szavainak igazáról Pásztón is meggyőződhettem. Ott-jártamkor az állami gazdaság igazgatóságának épületében szlovák szóra lettem figyelmes. Magyarországnak erre a szép tájára ugyanis gyakran látogatnak el a Prievidzai járás milicistái. Akkor éppen a prievidzai bányászok jártak ott családtagjaikkal, Jozef Janőovic vezetésével.- Tizennyolc éve tartunk fenn kapcsolatot a prievidzaiakkal - tudtuk meg dr. Bence Barnától, a gazdaság igazgatójától. - Kapcsolatunk nem formális, és nemcsak azért tartjuk fenn, mert napjainkban divat külföldi kapcsolatokat ápolni. Valamennyiünk számára hasznos a barátságunk. Elegendő ha megemlítem, hogy minden évben kisegítjük egymást az aratás alatt a prievidzai efsz-szel. Feljegyzéseim szerint tavaly öt gabonaszállító gépegység és egy speciális szalmabegyűjtő-gép segített Pásztón. Kombájnokat nem vetnek ilyenkor be, mivel ez költséges is lenne, s ráadásul akadályozná az utakon az autós turistákat. A testvériségnek, a jószomszédi kapcsolatoknak, a kölcsönösen előnyös együttműködésnek sok formája lehet. Az egyik közülük a Nógrád megyei munkásőrök és a csehszlovákiai milicisták barátsága. Nálunk a milicisták ünnepre készülnek, amelyet jóbarátként és munkatársakként közösen szoktak megünnepelni. Az idén sem lesz ez másképp JOZEF BURANSKY Nyolcvankét millió koronás össznyereség Folynak a szövetkezeti zárszámadó közgyűlések Nincs ok az aggodalomra A vizsgálat eddigi eredménye szerint ivóvízszennyezés nem történt
