Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám, szombat
Kezdeményezésünk új ösztönzői ÚJ szú 3 1989. II. 25. (Folytatás az 1. oldalról) az elmúlt napokban nyilvánosságra került, a NATO a Varsói Szerződéssel való küszöbönálló tárgyalásokon fel akarja ajánlani, hogy bizonyos mértékben korlátozza hagyományos erőit. Reméljük, hogy partnereink válasza konstruktív lesz, s a bécsi utótalálkozó záródokumentumával összhangban lehetővé teszi az any- nyira várt európai leszerelési folyamat megkezdését. • Közelmúltbani katonai intézkedéseink és azok a lépések, amelyeket Mihail Gorbacsov elvtárs jelentett be az ENSZ-ben, milyen mértékben felelnek meg a mi kezdeményezésünk által kitűzött céloknak?- A Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia egyoldalú lépései összhangban vannak a bizalom, a biztonság és jószomszédi kapcsolatok övezetének megteremtésére vonatkozó csehszlovák kezdeményezés katonai szempontjaival. A Szovjetunió például 1991-ig Csehszlovákiából, az NDK-ból és Magyarországról hat harckocsihadosztályt von ki és feloszlatja azokat. Csehszlovákia 850-nel, az NDK 600-zal csökkenti a harckocsik számát, s hasonló lépéseket tesznek más szocialista országok is. Ezt azért említem, mert olyan fegyverfajtáról van szó, amely a legnagyobb nehézségeket váltotta ki a leszerelési tárgyalásokon. A Varsói Szerződés országainak részéről tehát már megkezdődött a katonai kontingensek ritkítása abban az övezetben, amelyről a mi kezdeményezésünk is szól. Emellett ismét hangsúlyozni szeretném; a Csehszlovák Néphadsereg nem rendelkezik sem vegyi-, sem nukleáris fegyverekkel. • A Rudé právo olvasói nemegyszer feltették a kérdést, miért csinálunk olyan nagy titkot a honvédelmi kiadásokból. S most egyszerre annyi adatot tettünk közzé hadseregünkről, hogy - amint mondani szokták - az emberek szinte beleszédülnek. Azt jelenti-e ez, hogy a nyílt tájékoztatás behatolt erre a területre is, s hogy a csehszlovák állampolgár hivatalos csehszlovák forrásokból ismerheti majd meg nemcsak a katonáink számáról, hanem a honvédelmi kiadásokról szóló adatokat is?- A Csehszlovák Néphadsereg személyi állományáról és fegyverzetéről szóló adatokat a Varsói Szerződés országainak január végi közös nyilatkozata tartalmazta. Ami a honvédelmi kiadásokat illeti: nemcsak az egyes szocialista országokban, hanem a kapitalista államokban is különbözőek a vélemények, hogy mi mindent kell besorolni az erről szóló adatok közé. Ebből eredően természetesen nehézségek merülnek fel a nagyságrendek összehasonlításakor. Az értelmezésbeli különbségek, hogy mi tartozik a honvédelmi kiadások közé, ahhoz vezettek, hogy sem nálunk, sem más szocialista országokban nem tették nagyobb terjedelemben közzé ezeket a kimutatásokat. Megismerkedhettek velük azonban például a Szövetségi Gyűlés képviselői, azok a bizottságok, amelyek munkájához erre szükség van. Meg szeretném említeni: átértékeltük azt, melyek azok az adatok, amelyeket titokban kell tartani. Erre a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett pozitív változások, a Szovjetunióban érvényesülő új politikai gondolkodásmód révén került sor. E gondolkodásmódot mi Csehszlovákiában is teljes mértékben támogatjuk. Ez ugyanakkor kifejezi azt az igyekezetünket is, hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolataiban a konfrontáció politikáját a kölcsönös bizalom és a konstruktív együttműködés váltsa fel. Helyénvalónak tartjuk, hogy állampolgáraink a jövőben tájékozottabbak legyenek a katonai kérdésekben. Ezért e terület adatait is közreadjuk. Ugyanakkor ez is az egyik útja annak, hogy megteremtsük a leszerelési tárgyalások sikerének feltételeit. • A hazánkban állomásozó és kivonásra kerülő középső szovjet hadseregcsoport egységeinek - amelyekre Mihail Gorbacsov ENSZ-beli nyilatkozata vonatkozik - távozásának előkészületeiről az adatok már nyilvánosságra kerültek. Tájékoztatják állampolgárainkat a kivonás menetéről is?- Mint ismeretes, Miroslav Vacek vezérezredes, a Csehszlovák Néphadsereg vezérkari főnöke február elején megtartott sajtóértekezletén ismertette a szovjet csapatok kivonásának időrendjét. Az elkövetkező két évben Csehszlovákiából nemcsak egy páncélos hadosztályt, hanem más harci alakulatokat és repülőgépeket is kivonnak. Egészében véve 5300 katonáról, 708 harckocsiról és 20 harci repülőgépről van szó. S nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közvélemény is figyelemmel kísérheti majd a szovjet egységek hazatérését, egyrészt a hazai, másrészt a külföldi újságírók tudósításain keresztül. • Mit mondanál azoknak az állampolgárainknak, akik amiatt aggódnak, hogy a Varsói Szerződés országainak egyoldalú lépései gyengítik védelmi képességünket?- A VSZ-országok egyoldalú intézkedései lényegüket tekintve mind az egyes tagországok, mind pedig az egész Varsói Szerződés harci potenciáljának a csökkentését jelentik. Ugyanakkor gyakorlati megnyilvánulásai is annak a törekvésnek, hogy az ésszerűen elégséges védelem szintjét kell megteremteni. De hangsúlyoznom kell: a leszerelés nem érhető el az egyoldalú lépések útján. Van itt egy határ, amelyet saját biztonságunk érdekében nem lehet átlépni. A kölcsönösség elvének kell érvényesülnie. Biztosítani szeretném állampolgárainkat arról: az intézkedéseket gondosan úgy mérlegeltük, hogy továbbra is szavatolva legyen országunk megbízható védelme és azoknak a kötelezettségeknek a teljesítése, amelyek Csehszlovákiára varsói szerződésbeli tagságából s a VSZ védelmi doktrínájából hárulnak. A legfelsőbb politikai és állami vezetés teljes mértékben tudatosítja ezt a felelősségét, s tudatosítják a Csehszlovák Néphadsereg tagjai is. Az ő áldozatkész munkájukat, a feladatokhoz való hazafias és internacionalista hozzáállásukat nagyra értékeljük. • Egy évvel ezelőtt hangsúlyoztad: a bizalom, együttműködés és jószomszédi kapcsolatok övezetének nemcsak katonai, hanem politikai, gazdasági, ökológiai és humanitárius vonatkozásai is vannak. Miképpen lehet e területeken előrelépni? Vannak ilyen terveink?- Elképzeléseink elég széleskörűek, s vannak konkrét terveink is. A partnereinkkel folytatott párbeszédnek már az első szakaszában több tucat elvet javasoltunk, ajánlatot tettünk, amelyek megvalósítása hozzájárulhatna a bizalom övezetének fokozatos kialakításához. Politikai téren például rendszeres párbeszédről lenne szó parlamenti és kormányvonalon, az egyes minisztériumok határkörében, továbbá a politikai pártok, társadalmi szervezetek, kormányon kívüli és más intézmények közötti kapcsolatok intenzívebbé tételéről. E dialógus keretében azt akarjuk hangsúlyozni, ami összeköt bennünket. Kapcsolatainkban vannak kérdések, amelyek megoldása kétségkívül közös érdek. Gazdasági téren a széles körű és kölcsönös együttműködésre törekszünk. Hasznosnak tartjuk a megállapodást az olyan kérdésekben, amelyek szabaddá tennék az utat a kereskedelem fejlesztése előtt, új ágazatokkal bővítenék az ipari kooperáció hagyományos területeit, mélyítenék az együttműködést a harmadik piacokon, s elősegítenék a közös vállalatok létesítését. Nagyon fontosnak tartjuk - amint ezt a Ladislav Adamec szövetségi kormányfő által előterjesztett javaslatok is tanúsítják - az együttműködést a környezetvédelem terén. Részletesen kidolgoztuk a humanitárius, kulturális, tudományos, is- kola- és egészségügyi együttműködésre vonatkozó ajánlásokat. Itt nemcsak az ismeretek és értékek cseréjét tartjuk alapvetőnek, hanem az emberek közötti kapcsolatok bővítését, a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztését, az idegenforgalom ki- szélesítését is, és így tovább. Javaslatainkat tovább időszerű- sítjük és gazdagítjuk. Jelenleg kezdeményezésünk tartalmát a bécsi utótalálkozó záródokumentumával összhangban egészítjük ki. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy az államok és polgáraik közötti bizalom nemcsak az egyszeri, kormány- szintű aktusok alapján fog szilárdulni, hanem elsősorban a jószomszédi és emberek közötti kapcsolatok sok ezer megnyilvánulásának hatásán. S ehhez közösen akarjuk megteremteni a lehető legkedvezőbb feltételeket. Hogy konkrét legyek: elhatározásunkat bizonyítják a vízumkiadással kapcsolatos közelmúltbani változások, amelyek jelentős mértékben megkönnyítik a nyugati országok állampolgárai számára a hazánkba való beutazást. Olyan intézkedések ezek, amelyeknek a határ másik oldalán velünk szemben még nem hozták létre egyenértékű megfelelőit. Hangsúlyozni szeretném, hogy kezdeményezésünket a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetének létrehozására nem tekintjük lezártnak. Nyitva áll más országok kezdeményezései és javaslatai előtt is. • Éppen most mondtad, hogy rendkívül fontosnak tartjuk az együttműködést a környezetvédelem terén. Tavaly Ladislav Adamec elvtárs találkozóra és tárgyalásokra szólította fel a Csehszlovákiával szomszédos országok kormányfőit erről a kérdésről. Csehszlovákia milyen javaslatokkal akar előállni?- Abból indulunk ki, hogy a környezetvédelem problémáját Közép- Európában és az egész világon nem lehet csak az egyes országok elszigetelt lépéseivel megoldani, ez az erők és eszközök nemzetközi méretekben történő egyesítését követeli meg. A javaslat a Csehszlovákiával szomszédos országok miniszterelnökeinek talákozójára kötődik minden korábbi, az ENSZ-ben, a KGST-ben, az Európai Gazdasági Bizottságban elfogadott felhívásokhoz, ugyanakkor egy pontosan behatárolt területre összpontosul- s ezzel együtt konkrét problémára. Hatásukkal és mélységükkel a közösen elfogadott lépéseknek is ennek kellene megfelelniük. A csehszlovák fél célja annak közös megvitatása, mit lehetne reálisan tenni elsősorben a levegő tisztaságával és a vizek védelmével összefüggő, mindannyiunkat nyugtalanító problémák megoldására. A CSSZSZK erre vonatkozóan javaslatok és intézkedések komplexumát készíti elő. Egyben úgy véljük, hogy a környezet állapotára vonatkozó adatok megismerése is fontos minden ország számára, ez elősegíti a helyzet jobb köcsönös értékelését és a szükséges megoldások elfogadását. Ezért azt mérlegeljük, hogy javasolni fogjuk az ökológiai helyzet alakulása egységes megfigyelési rendszerének és egy adatbanknak a létrehozását. A környezet javítása Közép-Euró- pában igényes műszaki megoldásokat, szervezési és jogi intézkedéseket fog követelni. Mint erről már említést tettem, ezek a feladatok meghaladják egy ország lehetőségeit. Ebből az okból ugyancsak célszerűnek tartjuk egy közös konzultatív szerv létrehozását, amely összehangolná a műszaki politikát, s esetleg segítené a közös tudományostermelési vállalatok és egyesülések létrehozását is. Tevékenységének hozzá kellene járulnia az adminisztratív akadályok felszámolásához, a tájékozottság javításához s a közös akciók meggyorsításához. Üdvözölnénk, ha Prága lenne ennek a szervnek a székhelye. • Francois Mitterrand francia elnök Csehszlovákiában tett látogatása során szólt annak lehetőségéről, hogy Közép- és Kelet-Európa országai is részt vennének a nyugat-európai Eureka technológiai és audiovizuális programban. Vannak már elképzelések arról, hogyan kapcsolódnánk be az Eureka valamely programjába? Tettünk már valamilyen lépéseket?- Már néhány éve érdeklődünk az Eureka technológiai program iránt. A nyugat-európai integráció jelentős eszközéről van szó, melynek célja a résztvevő országok - mára már Nyugat-Európa 18 országa vesz benne részt - műszaki és technológiai színvonalának emelése. Tudományos-műszaki fejlesztésünk fő irányaival összhangban tudományos kutatóintézeteinkben kitippelték az Eureka program egyes haladó polgári terveit. Szeretnénk részt venni több tervben, ilyen például az EUROTRAC (a levegőszennyezés megfigyelése) az EUROMAT (új anyagok), az EUROTRANS (közlekedés), az EUROLAS (ipari és orvosi lézerek fejlesztése, gyártása és fel- használása), az EUROCOM (kommunikáció). Bebizonyosodott azonban, hogy az egyes szocialista országok, így Csehszlovákia bekapcsolódása is ezekbe a programokba, megköveteli bizonyos akadályok felszámolását. Ezek az üzemi szinten való együttműködés szerződéses-jogi és pénzügyi vonatkozásait érintik, mivel az egyes tervek közvetlenül a vállalatok közti szerződések alapján valósulnak meg. Hatással vannak erre a COCOM korlátozásai is. Ez a szó szoros értelmében korunk anakronizmusa, nagyban fékezi a kölcsönösen előnyös kereskedelmet. Tettünk már bizonyos lépéseket az Eureka tervekben való csehszlovák részvétel lehetőségének megtárgyalására. Mitterrand úrral és más francia vezetőkkel folytatott tárgyalásainkon például nézetazonosság született arra vonatkozóan, hogy az Eureka programnak nyitottnak kellene lennie minden olyan európai ország előtt, amely részt akar venni ebben a csúcsszínvonalú technikai programban, s ehhez meg is vannak a lehetőségei. Franciaország, az NSZK, de más nyugati partnerek is tudatosítják azt a tényt, hogy vannak olyan technológiák, melyek terén Csehszlovákia valóban fejlett, tehát aktívan hozzájárulhatna a programhoz. Tárgyaltunk részvételünk lehetőségéről az új tervben is - az audiovizuális Eurekában. Az audiovizuális termékek cseréjéről és a távközlési rendszerek hatékony kihasználásáról van szó, valamint a kultúra egész területét érintő kérdések megoldáA Népszabadság, az MSZMP lapja élesen elítéli a FIDESZ és három másik szervezet tiltakozását a Grósz Károly és Milos Jakes tárgyalásairól kiadott közlemény ellen. Ez a „tiltakozás“ számos olyan kitételt tartalmaz, amely sérti hazánkat és kimeríti a belügyeinkbe való beavatkozás tényét. Csehszlovákiát olyan államnak minősítik, amely szerintük „tovább élő sztálinista diktatúra“, az MSZMP-t azzal „vádolják“, hogy „hitelesíti mindazokat a politikai cselekedeteket, amelyek 1968 óta Csehszlovákiában lezajlottak“. A Népszabadság a FIDESZ- nek ezt a törekvését úgy minősítí, mint a Magyarország elszigetelésére való törekvést és katasztrófapolitikát. A Népszabadság a FIDESZ-t saját „szóvivőjének“ szavaival jellemzi, amelyek a Nemzetőr című, Münchenben megjelenő szélsőjobboldali emigráns lapban jelentek meg: szűk, szélsőséges társaság radikális szervezete. Amennyiben a FIDESZ szélsőséges, arrogáns és agresszív magasáról, többek között arról, hogyan lehetne szembeszállni az európai kultúra amerikanizálásának veszélyével. De ide tartozik az információcsere, az idegen nyelvek oktatása és más területek is. Nyilvánvaló, hogy a szocialista országok, köztük Csehszlovákia részvétele ebben a perspektivikus tervben bővítené az európai országok tudományos-műszaki és kulturális együttműködését. • így 1988 februárjában tett kezdeményezésünk, valamint fegyveres erőink állományának és fegyverzetének a közelmúltban bejelentett csökkentése bizonyára jó hozzájárulás az új típusú leszerelési tárgyalásokhoz, konkrétan a március elején Bécsben kezdődő, a hagyományos fegyverekre vonatkozó tárgyalásokhoz. Hogyan értékeled ennek az eseménynek a jelentőségét? Milyen utasítást kap a küldöttség, amelyet ezekre a tárgyalásokra küldünk?- A Varsói Szerződés és a NATO 23 tagországának tárgyalásai, ugyanúgy a 35 résztvevő ország tanácskozása a bizalomerősítő és biztonsági intézkedésekről sokkal kedvezőbb nemzetközi helyzetben fog megvalósulni, mint a korábbi hasonló fórumok, (gy objektíve jobbak a feltételek ahhoz, hogy hozzájáruljanak az európai katonai enyhüléshez, a nemzetközi kapcsolatok és az egész légkör javításához. Nagy jelentőséget tulajdonítunk nekik, a részvételünkkel megvalósuló legfontosabb nemzetközi tárgyalásokhoz fognak tartozni. Ez egyrészt abból adódik, hogy Csehszlovákia a legnagyobb katonai potenciállal telített kontinens közepén fekszik. A csehszlovák küldöttség azzal a feladattal utazik Bécsbe, hogy lehetőségeinkhez mérten mindent megtegyen az olyan pozitív eredmények eléréséért, amelyek Európában a stabilitás és a biztonság megszilárdítását eredményeznék. Megállapodásra fogunk törekedni a NATO és a Varsói Szerződés tagországai fegyveres erőinek és hagyományos fegyverzetének lényeges csökkentéséről, az ésszerű elégségesség elve alapján. A harmincöt ország tárgyalásain aktívan hozzá fogunk járulni azoknak az eredményeknek a bővítéséhez és elmélyítéséhez, amelyeket 1986-ban értünk el a stockholmi konferencián. Küldöttségünk a tárgyalásokon a Varsói Szerződés-beli szövetségeseinkkel közösen elfogadott koncepcióból fog kiindulni. Ezzel összhangban Bécsben azokból az állás- foglalásainkból fog kiindulni, amelyek Csehszlovákia földrajzi helyzetéből következnek. Országunk közvetlenül a két legerősebb katonai- politikai csoportulás érintkezési vonalán fekszik. Gondolok itt éppen 1988 februárjában tett kezdeményezésünkre, amely tartalmazza nézeteink komplexumát azokra a problémákra vonatkozóan, amelyeket mi Csehszlovákiában - nemzeti és állami érdekeink szempontjából - el- sőrendűeknek tartunk. tartásával csupán déli szomszédunk belügyeit érinti, nincs hozzátenni valónk. Amennyiben azonban rágalmakkal illetik hazánkat, beavatkoznak nemzetiségi politikánkba, vagy gazdasági együttműködésünkbe, mint a Gabcíkovo-Nagymarosi Vízlépcső esetében, meg kell mondani, hogy a politikai rövidlátásuk és gyűlölködésük túllépi a határt nemcsak földrajzi, hanem erkölcsi és politikai értelemben is. Tiltakozásukban hivatkoznak valamiféle „külügyi munka- csoportjuk tényfeltáró útjára“, ami nem jelenthet mást, minthogy agitátoraikat hazánkba is kiküldték. Nem elég, hogy Bécsben egy egykori csendőrszázados pártfogása alatt terjesztik gyűlöletüket, hanem azt személyesen is tolmácsolni próbálják a magyar lakosság körében. Déli szomszédainktól és szövetségeseinktől együttműködést, megértést vártunk és kaptunk, szívesen fogadjuk a turistákat, ismerősöket, rokonokat, de szélsőséges „eszmék“ agitátorait határozottan nem. VILCSEK GÉZA, Budapest A katasztrófapolitika agitátorai
