Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám, csütörtök

JSZÚ 5 '89. II. 2. Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Megváltozott gazdasági feltételek között A pozsonyeperjesi (Jahodná) Ha­ladás Efsz a 8. ötéves tervidőszak eddig eltelt három évében hiánytala­nul teljesítette a gabonaprogramból reá háruló feladatokat és a vágóálla­tok felvásárlásának állami tervét. Minden arra vall, hogy e fő mutatók­ban az ötéves terv feladatainak is eleget teszünk, bár tavaly a szemes­kukorica, cukorrépa és olajosnövé­nyek termesztésében kissé lema­radtunk. Hasonló volt a helyzet a tej­termelésben is. Annak ellenére, hogy a 8. ötéves tervidőszakot más mezőgazdasági üzemekhez hason­lóan mi is rosszul kezdtük, az eddig eltelt három évben a bruttó mező- gazdasági termelés feladatait 101,3, a mezőgazdasági termékek piaci eladásának és a tiszta jövedelem­nek a tervét 112,2 százalékra sike­rült teljesítenünk. Mindebben része volt a jól meg­választott technológiának, a gépek­nek, de nem utolsósorban az itt dolgozóknak, akik személyes példá­jukkal, felelősségükkel járultak hoz­zá e termelési eredmények eléré­séhez. A gabonatermesztésben a 8. öt­éves tervidőszak első három évében 2,23 százalékkal túlteljesítettük ter­vezett feladatainkat. Minden előfelté­tel megvan ahhoz, hogy a gabona­program igényes feladatait az ötéves tervidőszak hátralévő éveiben is maradéktalanul teljesítsük. Nem mondható el ugyanez az olajosnövényekről, főleg a naprafor­góról, de a cukorrépáról sem. A 8. ötéves tervidőszakra 1295 tonna napraforgó termelését terveztük. Az első három évben 6,74 százalékkal kevesebb termett, de a termelési program következetes betartásával, dolgozóink tenniakarását ismerve (és ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk) a kitűzött feladatok teljesít­hetők. A cukorrépa-termesztésben az utóbbi években átlagosan is je­lentős termésnövekedést értünk el, az éves tervekben viszont lemara­dás tapasztalható. Az okok különbö­zők. Például a kevésbé jó minőségű vetőmag, az öntözés hiánya, de fő­leg a talajviszonyok nehezítik mun­kánkat. Miért? Szövetkezetünk ha­tárának 70 százalékát 35-45 centi­méter mélységben kavics és ho­mokrétegű talaj alkotja. Szárazság idején rendszeres öntözés nélkül szinte elképzelhetetlen eredménye­ket elérni. Az öntözőkapacitások hi­ánya miatt a szövetkezetnem képes valamennyi növény öntözéséhez optimális feltételeket biztosítani. Ed­dig mindössze 80 hektáron van kié­pítve állandó öntözőrendszer, 150 hektárt pedig áthelyezhető öntöző- berendezéssel öntözünk. Minden tö­rekvésünk arra irányul, hogy további öntözőkapacitásokat biztosítsunk gazdaságunk részére. Az idén to­vábbi 700 hektár alagcsövezett terü­leten kezdhetjük a termelést, s ez nemcsak a cukorrépatermesztés, hanem az egész növénytermesztés hozamainak növelését is segíti. Az említett gondok megoldásánál szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a gabonatermesztésben az önellátással szorosan összefügg a tömegtakarmányok termesztésé­ben, minőségének javításában és kihasználásában elért eredmény. Az utóbbi 20 évben az anyagi-műszaki bázis javításával kialakított feltételek jelentősen éreztették hatásukat a széna, szilázs és szenázs minősé­gében és mennyiségében. Szövet­kezetünk az elmúlt két évtizedben a takarmányellátásban teljesen önellátóvá vált. Hasonló jó eredmé­nyeket érünk el zöldségtermesztés­ben is. Most végezzük a 105 hektáros gyümölcsös átépítését is, így ter­mésnövekedésre csak ennek befe­jezése után számíthatunk. Az állattenyésztésben dolgozók a tejtermeléstől eltekintve jó évet zártak. Lelkiismeretes munkájuknak köszönhetően húseladási tervünket maradéktalanul teljesítettük, sőt az ötéves tervidőszak eddigi három évében 1,36 százalékkal túlteljesí­tettük. Az egyedüli gondot a tejter­melés okozta, tervünket az említett időszakban mindössze 92,5 száza­lékra sikerült teljesítenünk. Ennek több oka is van. A tehénállományt nem sikerült saját nevelésű fajtákkal feltöltenünk, mert nagy volt a töme­ges elhullás s így érthetően az után­pótlás is csökkent. A szubjektív okok között említhető, hogy a zootechni- kai szolgálat nem fordított megfelelő figyelmet erre a rendkívül fontos kér­désre. Ezért a szövetkezet vezető­sége kádercserét hajtott végre. A CSKP XVII. kongresszusa határo­zatainak lebontásakor a tejtermelés növelését vállaltuk és ehhez a kö­zelmúltban érvénybe lépett szigorú norma mellett is tartjuk magunkat. Ennek érdekében a szövetkezet még tavaly megkezdte a tehénállo­mány feltöltését. Arra törekszünk, hogy eleget tegyünk az új elvárások­nak és a lehetőségekhez mérten terven felül is termeljünk. Ügyelünk arra, hogy a jó minőségű munkához adottak legyenek a feltételek. A fela­datok teljesítése érdekében jobb mi­nőségű munkát várunk a takar­mánykeverékeket gyártó üzemek, vállalatok dolgozóitól. A keverékek minőségének további javítására, ezek rendszeres és hiánytalan elosztására van szükség, mert csak jó és időben kapott tápokkal érhető el megfelelő súlygyarapodás. A súly- gyarapodást illetően az utóbbi időben jelentős előrehaladást értünk el, hála az állattenyésztésben dolgozó kol­lektívák szorgalmának. Mint ismeretes, a mezőgazdasági üzemekben januártól teljes mérték­ben az új gazdálkodási alapelvek érvényesülnek. Úgy fogunk dolgoz­ni, hogy az új gazdasági feltételek között is elvégezzük a reánk háruló feladatokat. Ennek, a számos anya­gi mellett, emberektől függő feltéte­lei is vannak, és ez utóbbi megte­remtése elsősorban, a pártszervezet és a vezetők közös feladata. A jobb eredmények érdekében még követ­kezetesebben és szélesebb körben igyekszünk hatni az emberekre. Tovább erősítjük a szocialista bri- gád-mozgalmat. öt szocialista bri­gádunk van, amelyek eddig is szép eredményeket értek el. Továbbra is arra törekszünk, hogy példát mutas­sanak, elsősorban a munka minősé­gét tekintve, továbbá arra, hogy az eddiginél még határozottabban és nagyobb felelősséggel javítsuk munkastílusunkat, erősítve ezzel az emberek felelősségérzetét, amire az új gazdasági feltételek közepette nagy szükség van. CSÓKA ISTVÁN, az efsz elnöke Nagyobb teret a kezdeményezésnek Az átalakítás folyamatában a népgazdaság többi ágazatához hasonlóan a mezőgazdaságban is új szemléletváltásra, új munkamód­szerekre és az ehhez szükséges feltételek biztosítására, azok további kutatására van szükség. Ezt mi, me­zőgazdasági dolgozók valamennyi­en tudatosítjuk. Szövetkezetünk évek óta a Tőke- terebesi (Trebiáov) járás élenjáró mezőgazdasági üzemei közé tarto­zik. Egyes ágazatunk kerületi, sőt, országos szintű eredményeket ér el. Tény, hogy mi még nem beszélhe­tünk különösebb szerkezetváltásról, de az új gondolkodásmódra, szem­léletváltásra az egyes ágazatok na­gyobb önállóságra és kockázatválla­lásra való törekvése a mi mezőgaz­dasági üzemünkben is fő cél. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a jövőben lényegesen másképpen alakulnak az eddig is­mert támogatások, akkor az eddigi­nél fokozottabb mértékben kell töre­kednünk az önállóságra, az önel­számolással kapcsolatos tennivalók érvényre juttatására. A múltban több területen elnézőek voltunk. Főleg a meghonosodott egyenlősdi felszá­molása terén. Ez új szabályozók bevezetését tette szükségessé. Ma már másképpen igyekszünk értékel­ni az elvégzett munkát és a teljesít­ményeket, elsősorban minőségi szempontok szerint. Ezt szolgálja a most januárban bevezetett önel­számolás is, amely az új szövetke­zeti alapszabályzatba is bekerült. ' »A gazdasági mechanizmus átala­kításával kapcsolatos mezőgazda- sági jogszabályok és az eddig meg­jelent és közzétett rendelkezések érthetően körvonalazzák mindazt, ami a gazdasági mechanizmus áta­lakításában a mezőgazdaságra vár. Ez optimizmussal tölt el valamennyi­ünket. Például a felvásárlási árak emelése lényegesen ösztönzi a ter­melés hatékonyságának növelését. Ezt fokozza még a vezetők és dol­gozók felelőssége, a helyes munka- megosztás, a teljesítmények minő­ségi szinten való értékelése és nem utolsósorban az érdem szerinti jutal­mazás. A termelés fellendítését cél­zó szabályozók meghatározását a helyi szükségletek és adottságok figyelembe vételével dolgoztuk ki. Mindehhez azonban arra van szük­ség, hogy a dolgozókollektíváinkban új szemléletet alakítsunk ki. Természetesen ügyelünk arra, hogy nagyobb teret kapjon az alulról jövő kezdeményezés, amely jelen­tős mértékben hozzájárul a dolgo­zóknak az irányításba való bevoná­sához. Arra ösztönözzük őket, hogy ők maguk segítsenek feltárni a hiá­nyosságokat, harcoljanak a negatív megnyilvánulások, a fegyelemsértők és nemtörődömség ellen. Ezt azért tartom fontosnak, mert az eddigi felelősségmegosztás hiánya több­ször elkerülhető termeléskiesést okozott. Csakis a hibák és hiányos­ságok közös és következetes feltá­rásával találhatjuk meg azokat a tar­talékokat, amelyek segítségével a szigorúbb gazdasági feltételek kö­zepette is fejleszthetjük gazdálkodá­sunkat. Mi erre törekszünk. De ugyanezt elvárnánk másoktól is. Például azoktól a mezőgazdasági üzemektől, amelyek termékeink ér­tékesítését vannak hivatva biztosíta­ni. Nem vagyunk elégedettek a cu­korgyári intézkedésekkel. 1988-ban 21 százalékos levonást alkalmaztak velünk szemben. Ugyancsak na­gyobb munkafegyelmet várunk a preáovi Mezőgazdasági Építőipari Vállalat meliorációs munkákat végző dolgozóitól, akik a vállalt munkát nem voltak képesek a kitűzött határi­dőre befejezni. Mulasztásuk zavart kelt a termelési terület folyamatos biztosításában. Sorolhatnánk to­vább is a mezőgazdaságnak nyúj­tott szolgáltatások fogyatékosságait. Jobb együttműködést kívánunk kia­lakítani, de ezt elvárjuk a partnere­inktől is, mert mindez érthetően be­folyásolja termelési programunkat. Mindezek ellenére szövetkeze­tünk 1988-as feladatait - kivéve a szójatermesztés tervét a szóját ugyanis jégverés érte - nemcsak teljesítette, de több ágazatban túl­szárnyalta. A 60 millió korona forgal­mat lebonyolító mezőgazdasági üzemünk 2,5 millió korona nyere­séggel zárta az évet. Ez a tény mindenképpen reménykeltő és je­lentős mértékben hozzájárul az új­szerű gazdálkodás megalapozásá­hoz. Ezek után bízom abban, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumra váró feladatokat haté­kony és minőségi munkával végre lehet hajtani. Az elkövetkező időben az eddiginél nehezebb feltételek kö­zepette kell helytállnunk. De azon leszünk, hogy a mezőgazdaságban tervezett termelésnövekedést meg is valósítsuk. MARCZI GYULA, a csicseri (Őiőarovce) Vörös Zászló Efsz elnöke A Slovena rajeci szőnyegszövő üzemében jelenleg kilencféle sző­nyeg készül. Legsikeresebbnek közülük az 50 százalék gyapjút tartalmazó tetszetős mintájú Ural bizonyult, amelyből tavaly 70 ezer négyzetméter kelt el a hazai üzletekben, és az NSZK-ba 1,5 millió korona értékben exportáltak. A felvételen Anna Baránková szövőnő munka közben. (Vladimír Gabőo felvétele - ÖSTK) A Losonci (Luőenec) járásban a pártszervek és -szervezetek az utóbbi időben fokozottan törekednek az ideológiai munka színvonalának emelésére és hatékonyságának nö­velésére. A járási pártbizottság no­vemberi ülésén végzett elemzés megmutatta, hogy az ideológiai munkáról szóló kongresszusi hatá­rozatokat alapjában véve teljesítik. Tovább emelkedett az ideológiai munka színvonala és ez pozitívan hat az emberek gondolkodására, magatartására. Azonban vannak még hiányosságok. Egyes kommu­nisták lebecsülik az önképzés szük­ségességét, nem látogatják rend­szeresen a pártoktatást. Es vannak olyan előadók és propagandisták is, akik nem végzik becsületesen mun­kájukat. A járási pártbizottság említett no­vemberi ülésén behatóan foglalko­zott a gazdasági propagandával, az agitációs és tömegpolitikai munká­val. Ez a munka sem mindenütt rendszeres, kevéssé hatásos, főleg a személyes agitáció a munkahelyi kollektívákban és az állampolgárok körében. Hasonló a helyzet a szem­léltető agitáció és a gazdasági pro­paganda terén is. Nem egészen idő­szerű, konkrét, hiányzik belőle a hi­bák és fogyatékosságok mély bírá­lata. Azonban a pártszervek és -szervezetek nagy többsége rend­szeresen foglalkozik a tömegpoliti­kai munkával és azt következetesen irányítja. A tömegpolitikai munkában aktívan részt vesznek a nemzeti bi­zottságok, azok képviselői, a Nem­zeti Front szervezetei, a műszaki és gazdasági vezetők. Tevékenysé­gükkel elősegítik a dolgozók és a la­kosság öntudatos alkotó kezdemé­nyezését, s ezzel hozzájárulnak a 8. ötéves terv igényes feladatainak tel­jesítéséhez. A járásban a központilag irányított ipari vállalatok, üzemek az ötéves terv első két évében 105,5 százalék­ra teljesítették a termelési feladato­kat. Közel 47 millió forona értéket állítottak elő terven felül, és ez a 8. ötéves terv feladatainak 37 százalé­ka. Azonban már az elmúlt évben nehézségek mutatkoztak a minőségi mutatók teljesítésében. Ez a hiá­nyosság ebben az évben is fennáll, annak ellenére, hogy a vállalatok és üzemek nagy többsége teljesítette 1988. évi feladatait. Biztatóak az elért eredmények a mezőgazdasági 'termelésben. Az 1988-as év is sikeresnek mondható. Kimagasló gabonatermesztési ered­mények voltak, bizonyság erre az 5,3 tonnás átlagos hektárhozam is. Jó volt a cukorrépa- és a kukorica­termés, főleg a buzitkai, galsai (Holi- áa), rappi (Rapovce) földműves­szövetkezetben és a Füleki (Fil'ako- vo) Állami Gazdaság állami vállalat­ban. A mezőgazdasági üzemek a te­jen kívül időarányosan teljesítik az állati termékek eladási tervét. A fela­datok teljesítésével párhuzamosan már most készülnek az új^gazdasági mechanizmus feltételeinek megala­pozására. Az ipari és a mezőgazdasági üze­mek továbbra is nagy erőfeszítése­ket tesznek, hogy a 8. ötéves terv­ben meghatározott feladatokat telje­sítsék. Ebben az időszakban az ipari termelésnek 26, az árutermelésnek 21 és a módosított saját teljesítmé­nyek értékének 26 százalékkal kell növekednie a járásban. A mezőgaz­daságban az össztermelésnek 9 százalékkal kell emelkednie. Az említett és a további feladatok a gazdasági és a szociális élet terü­letén - beleértve a választási prog­ram teljesítését az új gazdasági fel­tételekre való következetes áttérést, annak gyakorlati megvalósítását - új gondolkodást és cselekvést követel, amelyet csak következetes ideológi­ai munkával lehet elérni. Ennek tu­datában a pártszervek és -szerve­zetek az ideológiai munka összes eszközeivel fokozott igyekezettel ösztönzik a dolgozókat alkotó mun­kára, arra, hogy részt vegyenek a termelés irányításában, az állami vállalatok önigazgatásában. Gon­doskodnak arról is, hogy a gazdasá­gi propaganda és az agitáció még erőteljesebben irányuljon a munka­termelékenység fokozására, a ter­mékek minőségének javítására, ar­ra, hogy nagyobb legyen a termelés hatékonysága, gazdaságossága és jövedelmezősége. A járás pártszervei és -szerveze­tei teljes összhangban a CSKP KB 10. ülésével és a járási pártbizottság határozataival olyan intézkedéseket tettek, amelyek az ideológiai munká­ban fennálló hiányosságok követke­zetes kiküszöbölését, tartalmának és módszereinek átalakítását, esz­közeinek korszerűsítését, irányítá­sának tökéletesítését segítik elő. Mindezt azzal a céllal, hogy tovább fejlesszék az ideológiai munkát és saját viszonyaik közt a kor követel­ményeinek megfelelő szintre emel­jék. Arra törekednek, hogy az ideo­lógiai munka szorosan kapcsolódjon az élethez, a munka és lakóhelyek feladataihoz. Olyan hatással legyen a járás dolgozóira, állampolgáraira, hogy azok elkötelezett, öntudatos és alkotó megvalósítói legyenek a gaz­dasági mechanizmus és a társadal­mi átalakításnak járásunkban. TANKINA ISTVÁN Korszerű eszközökkel

Next

/
Thumbnails
Contents