Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám, csütörtök
Tanulni - a jó bizonyítványért? Üj formák a középiskolai felvételi vizsgákon Ay alapiskolákban lezárult vizsga kérdéseit maguk dolgozzák r\c- a középiskolai jelentkezé- ki, az alapiskolai tananyagot és az si lapok leadásának ideje, az igaz- adott középiskola sajátosságait figatók február 10-ig továbbíthatják ezeket a középiskoláknak. S míg a nyolcadikosok ezrei azon törték a fejüket, milyen pályát válasszanak, hová, merre induljanak el az alapiskola befejezése után, napvilágot láttak a középiskolai felvételi vizsgák korszerűsítését célzó módosítások. A rendelkezések értelmében - amint már arról lapunk hasábjain is tájékoztattuk az olvasókat - egyszerűsödik a felvételi eljárás és könnyebbek lesznek a vizsgafeltételek. Nézzük hát a módosításokat! Újdonság, hogy a konzervatóriumokban, az iparművészeti szakközépiskolákban, a matematika tagozatú gimnáziumokban, továbbá az egészségügyi szakközépiskolák fogászati laboránsokat és rehabilitációs dolgozókat képző szakán a jelentkezők ezentúl csak alkalmassági vizsgát tesznek. Nem kell felvételizniük tehát az iskola tanítási nyelvéből és matematikából, mint eddig. Az alkalmassági vizsgákra március 7-e és 10-e között kerül sor. Aki ezeken nem felel meg vagy felvételét helyszűke miatt elutasítják (felkapott középiskolákról van szó), nem kell tartania attól, hogy zsákutcába kerül, a középiskola igazgatója a fiatal jelentkezési lapját ugyanis továbbítja annak az iskolának, amelybe a tanuló az átirányítását kérte. Erről legkésőbb március 16-ig tájékoztatják a tizenévest, hogy még felkészülhessen a felvételi vizsgára. Jó tudni, hogy másik lehetőségként nem csak szakmunkásképző jelölhető meg, hanem bármilyen középiskola. Egyszerűsödnek a felvétel feltételei a többi középfokú oktatási intézményben is. Azokban az iskolákban, amelyekben a jelentkezők száma legfeljebb tíz százalékkal haladja meg a felvehetők számát, az igazgató mindenkit vizsga nélkül vehet fel. Ez elsősorban a kevésbé vonzó iskolákra és szakokra vonatkozik. Ha azonban a jelentkezők száma több mint tíz százalékkal meghaladja a keretszámot (ilyen érdeklődés a ,,menő“ iskolák iránt várható), az igazgató felvételi vizsga nélkül csak azokat a tanulókat veheti fel, akiknek a hetedik osztályban és a nyolcadik osztály első félévében előmenetelük kitűnő (egyes) volt. Felvételi vizsga nélkül veheti fel továbbá azokat is, akik az említett osztályokban 1,2-es tanulmányi átlagot értek el. (Eddig a felső tagozat valamennyi osztályát tiszta egyessel kellett elvégezni ahhoz, hogy valaki ilyen kedvezményben részesüljön.) Elengedik a felvételit azoknak is, akik az oktatási, ifjúsági és testnevelési minisztérium által meghirdetett olimpia járási, kerületi vagy nemzeti fordulójában első, második vagy harmadik helyezést értek el, s tanulmányi átlaguk nem rosszabb 1,5-nél. Ugyancsak eltekintenek a felvételi vizsgától azon tanulók esetében is, akik az ifjúsági élsportolóközpontok tagjaiként vagy sportolóként egyéni, illetve csapatjátékban 1-3. helyezést értek el a nemzeti, országos, vagy nemzetközi bajnokságon, feltéve, hogy tanulmányi átlaguk nem rosz- szabb 1,5-nél. IIq a középiskolai felvételi M Cl vizsga alól mentesülő tanulók száma netán meghaladja a felvehetők számát, természetes, hogy valamennyi jelentkezőnek felvételi vizsgát kell tennie. Ugyanez vonatkozik azokra is, akiket az alapiskola nem ajánlott továbbtanulásra, vagy a hetedik és a nyolcadik osztályban magaviseletből kielégítő (kettes), vagy ennél rosszabb minősítést kaptak. A középiskola igazgatóságának március 16-ig kell döntenie arról, hogy kiket vesz fel felvételi vizsga nélkül; erről a tanulót legkésőbb március 23-ig köteles értesíteni, hogy azok, akik nem felelnek meg az említett kritériumoknak, április 4-én és 5-én felvételi vizsgát tehessenek. Fontos még megemlíteni, hogy a felsorolt újdonságokat egyelőre csak kísérletileg vezetik be, s azt is, hogy a középiskolai igazgatókat a jövőben nagyobb jogkörrel ruházzák fel; ennek eredményeként hét óvónői szakközépiskola és négy sportiskola igazgatója számára már most lehetővé tették, hogy a felvételi gyelembe véve. A többi középiskolában az SZSZK Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériuma által közzétett - s majd a rádióban elhangzó - tételek érvényesek. Ennyit a módosításokról és általános tudnivalókról. Kétségtelen: a felvételi rendszer új formái azt a célt követik, hogy a felvétel feltétele az alapiskolai eredmény legyen, s minél több nyolcadikos felvételi vizsga nélkül kerüljön be az áhított középiskolába. A szándék világos és érthető. Nem titok ugyanis, hogy az okta- tási-nevelési rendszerről készült helyzetelemzést követő széles körű vitában a legtöbb észrevétel, fenntartás a középiskolai felvételi eljárással kapcsolatban hangzott el-. Többen is helytelenítették az eddigi rendszert, s annak a véleményüknek adtak hangot, hogy felvételin az adott középiskola kulcsfontosságú tantárgyaiból vizsgáztassanak, és felvételkor azokat részesítsék előnyben, akik az iskola szakirányának megfelelő tantárgyakban jeleskednek, nem pedig azokat, akiknek az általános előmenetelük kitűnő. Mások viszont éppen a kiválókat kívánták előnyökhöz juttatni. kai a társaival szemben, akik képesek mindent bebiflázni, s hangya- szorgalmukkal tiszta egyes bizonyítványt elérni. Arról nem is szólva, hogy nem minden iskolában alakult ki egységes és reális osztályozási elv, az érdemjegyek objektivitása nem egy esetben megkérdőjelezhető. Középiskolai tanárok a megmondhatói annak, milyen viszonylagosak a különböző alapiskolákból hozott érdemjegyek. Pedig mennyire elterjedt a hajsza a jobb jegyekért, a minél jobb bizonyítványért. A jó bizonyítványért és nem a biztos tudásért. És ez a legnagyobb baj. Nyilvánvaló, hogy a továbbtanulásért folyó versenyben az indul nagyobb eséllyel, akinek jobb a bizonyítványa. A számokban kifejezett tanulmányi átlag túlzott szerepe viszont oda vezet, hogy a szülők, gyermekek többre becsülik a szerencsés pillanatban elcsípett jó jegyet, mint a szolidabb, de megbízhatóbb tudást. S vajon helyesebb-e tiszta egyes tanulókat nevelni, akik mindenben egyformán elérik a kiváló szintet, mint olyanokat, akik a tantárgyak többségében jó közepes eredményt mutatnak föl, egy tantárgyban vagy néhányban viszont az átlag fölé emelkednek. Nem kétséges: aki mindenben kitűnő akar lenni - márpedig a módosított felvételi rendszer erre ösztönöz - annak nemigen marad sem ideje, sem ereje ahhoz, hogy valamiben érdeklődése, adottsága alapján elmélyedjen, szélesebb körű ismeretekre és nagyobb jártasságra tegyen szert. Holott dinamikusan változó korunk olyan egyéneket követel meg, akik az élet minden területén áttekintést szereznek, valamiben viszont kitűnnek, s ott alkotni tudnak. „Itt vagyunk, ilyenek vagyunk!“ A csehszlovákiai magyar irodalom bemutatkozása Prágában Ritkán történik meg, hogy a cseh lapok valamelyikében ismertetés, netán kritika lát napvilágot a hazai magyar irodalomról. Az utóbbi időben azonban ezen a téren is változás tapasztalható. Ahhoz azonban, hogy a csehszlovákiai magyar irodalomról többet tudjon a cseh olvasó- közönség, sok víznek kell még lefolynia a Dunán, de a Moldván is. Tanúsítja ezt a CSKP KB lapja, a Rudé právo január 18-i számának kulturális rovatában megjelent cikk is. Kifejező az írás címe: A meglepetésekkel teli Madách! Ismerős témáról, a Madách kiadó prágai kiállításáról olvashattunk benne, s a szerző, Otakar Nádhera, a kiállításon szerzett benyomásait és gondolatait osztja meg a milliós példányszámú lap olvasóival. Érdemes idézni írásából: , ,Akkor lepődünk meg igazán, amikor ismert cseh és szlovák írók és költők több tucatnyi könyvét láthatjuk itt magyarul. A hazai magyar műfordítók száma többszörösen meghaladja a nemzetiségi írók számát, így nekik köszönhető, hogy a több mint félmillió csehszlovákiai magyarhoz rendszeresen eljutnak a cseh és szlovák művek. Ám ezen kívül, a közös könyvkiadási egyezmény keretében, több százezer példányszám jut el ezekből a könyvekből Magyarországra is... Mi viszont, különösképpen Csehországban, aránytalanul többel tartozunk az itteni magyarságnak, s egyedül a mi veszteségünk, ha figyelemre méltó és gazdag kincsesházukból nem merítünk többet. A magyar nemzetiségi irodalom kiforrottságával és vonzerejével is azt sugallja, hogy ne tekintsük kuriózumnak, és ne csak akkor tegyünk róla említést, amikor a nemzetiségi politika eredményeit méltatjuk!“ Figyelemre méltó, őszinte érdeklődésről tanúskodó vélemény. Jóllehet, az elmúlt évtizedekben a Tvor- ba, a Literární mésícník és nem egy napilap hasábjain jelentek meg cikkek a hazai magyar irodalomról, s a cseh olvasó kezébe eljutott Egri Viktor és Fábry Zoltán néhány művének fordítása, Dávid Teréz színműve, illetve néhány szemelvény más hazai magyar írók alkotásából. A cseh irodalmi közvélemény, amint Otakar Nádhera cikke is jelzi, jóval kevesebbet tud a csehszlovákiai magyar irodalomról, mint a szlovák. Most viszont úgy tűnik, áttörés tanúi lehetünk ezen a téren. Talán ezt a pozitív változást jelzi az is, hogy január 18-án a csehszlovákiai magyar írók és költők müveiből összeállított zenés irodalmi esten közel száz főnyi közönség vett részt. Élénk figyelem kísérte Rákos Péter szavait a csehszlovákiai magyar irodalom múltjáról és jelenéről, kötődéseiről a cseh, szlovák és a magyar irodalomhoz. Elhangzott a megállapítás: Ez az első alkalom, hogy a hazai magyar írók és költők bemutatkozhatnak a cseh nyilvánosság előtt. Ez az irodalom felnőtt és megérett, igényli, hogy bemutassák. Ugyancsak rokonszenves figyelem kísérte Jaroslava Pasiaková szavait, aki arról beszélt, hogy a csehszlovákiai magyar irodalomhoz szorosan hozzátartozik a Madách kiadó, illetve az előző kiadói műhelyek hozzáértő, ügyszerető munkássága. Hiszen a Madách küldetésének tekinti a hazai magyar írástudók legjobbalkotásainak kiadását, a cseh és a szlovák klasszikus és kortárs irodalom értékeinek eljuttatását a magyar olvasóhoz idehaza, s a határokon túl egyaránt. A hazai magyar írók és költők művei értékes és érdekes színekkel gazdagítják a csehszlovákiai irodalmat, s amint a prágai kiállítás is meggyőzően szemlélteti, felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek, s igazi közvetítő szerepet töltenek be népeink szellemi kapcsolataiban. Ez az irodalom megérdemli - hangoztatta az előadó hogy cseh részről is felfigyeljenek rá. Itt az ideje, hogy a cseh olvasó is kezébe vehesse e kettős kötődésű irodalom legjobb alkotásait. Az est műsorában tizenkét csehszlovákiai magyar költő és író műveiből kapott ízelítőt a közönség. Grendel Lajos, Kovács Magda, Dobos László, Zs. Nagy Lajos, Gál Sándor, Tőzsér Árpád, Hodossy Gyula, Dénes György, Rácz Olivér, Mikola Anikó, Ozsvald Árpád és Cselényi László alkotásai képviselték ez alkalommal Prágában a szlovákiai magyar irodalmat. A Vencel térhez közeli Magyar Kulturális Központ előadótermében ismert művészek - Valerie Zawacká, Vlastimil Fisar és Gálán Géza - tolmácsolásában ezen az esten három nyelven hangzott el Dél-Szlovákia szellemi üzenete: Itt vagyunk, ilyenek vagyunk! így érzünk és így gondolkodunk! És ez a kifejezési formákban változatos, egyben tartalmas üzenet bepillantást adott a prágaiaknak nemzetiségi irodalmunk „mélytengeri áramlataiba", a csehszlovákiai magyar szellemiség légkörébe. A csehszlovákiai magyar irodalom első prágai bemutatkozása előremutató kulturális esemény volt. Elismerés és köszönet illeti érte a Magyar Kulturális Központot, a prágai Szlovák Kultúra Házát, a Madách kiadót, a műsorban közreműködő irodalomtörténészeket, előadóművészeket, s nem utolsósorban az elhangzott szemelvények műfordítóit. SOMOGYI MÁTYÁS Az elmozdulás éve egy Csemadok-alapszervezetben Szervezetek bárminemű összejövetele, nyilvános gyűlése akkor válhat építő, alkotó jellegűvé, ha nyílt ,,tér“ kíván lenni, ahol a szervezet őszintén feltárja problémáit és kielégítő megoldásokat keres azokra. Ahol a vezetőség hangot ad annak az óhajának, hogy a tagság minél nagyobb számban használja ki azokat a valós lehetőségeket, amelyeket a szervezet kínál akár művelődésre, akár egyéb irányú tevékenységre. Ha az összejövetel fórum, ahol az üres szavak pufogtatása, meg a csak papíron történő elszámolás és tervezés helyett konkrét tettekről, tényleges megoldásokról folyik élénk vita. Ilyen jellegéből eredően a pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) Csemadok-alapszerve- zet minden megtartott értékelő taggyűlése. A gyűlésen jelen volt Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, Kiss László, a bratislavai Magyar Kulturális Központ igazgatója, valamint a helyi párt- és tömegszervezetek, a nemzeti bizottság és az efsz képviselői. Jéghné Nagy Izabella, a szervezet elnöke a tavalyi munkát értékelve, széles körű tevékenységről számolt be, de egyik-másik rendezvénnyel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a szervezők elvárták volna a tagság nagyobb érdeklődését. Sajnálattal szólt arról, hogy saját esztrádmű- sorral vagy színdarabbal nem tudtak nyilvánosság elé lépni. Ennek elfogadható objektív oka van: tatarozás miatt zárva a régi művelődési otthon. Ezt ellensúlyozandó, több előadót hívtak meg és többet utaztak. Ott voltak Gombaszögön (Gom- basek) az országos kulturális ünnepélyen, látták az Úri muri szabadtéri előadását Zselizen (Zelie- zovce). Ismerkedhettek a gömöri és a Zseliz környéki falvak kulturális és népi hagyományaival. Tavaly májusban a hnb a Csemadok-tagság részére kiutalt egy régi épületet. A szervezet fiataljai, idősebbjei 2200 óra társadalmi munkával felújították, s már a múlt év végén beköltözhettek a Csemadok-házba. Két kisebb helyiségében tájházat szeretnének berendezni, nagyobb termében pedig hetente három alkalommal klubnapot tartanak majd. Ezzel egy, tizenkét évvel ezelőtt megszakadt hagyományt folytathatnak. Az épületben állandó otthonba költözhet a szervezet keretében működő Hunyadi János Ifjúsági Klub. Holub Julianna és Reicher Szidónia olyan püspöki fiatalokat várnak ide, akik színvonalasan akarnak szórakozni, tudósok, művészek előadásait hallgatva. Ugyancsak a szervezet keretében működik a Zendi Rockszínpad. Jelenleg mintegy 15-20 fiatal talált itt helyet és módot az önkifejezésre. Megfontolandó Balla Igor kérése, hogy a helyi efsz, a Csemadok KB vagy mások nyújtsanak anyagi segítséget a színpadnak, mert azzal fiatalok hasznos, mondhatni, alkotótevékenységét támogatják. Takács András azzal fordult a jelenlévőkhöz, hogy az elődöktől megmaradt bútordarabokat, használati tárgyakat, gazdasági eszközöket és mindazt, ami megtalálható volt a püspöki ember lakásában és háza táján, ajánlják fel a tájháznak. Ezzel járuljanak hozzá, hogy Pozsonypüspöki- ben is sikerüljön rekonstruálni, bemutatni és megőrizni az őslakosság lakáskultúráját. Elvitathatatlan szerepe van a szervezetnek abban, hogy a vereknyei (Vrakuna) Csemadok- alapszervezet újjászülethetett, valamint abban, hogy a ligetfalusi (Petrzalka) tanulókat az ötvenes számú iskolabusz pedagógus felügyeletével szállítja a Pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába és haza. Mindezért Schnierer Ilona mondott köszönetét a vezetőségnek. Az „elmozdulás évének“ nevezte a Csemadok püspöki szervezetének életében az 1988-as esztendőt Dobos László író. Olyan évnek, amely egyaránt azt bizonyítja, hogy rátermett vezetők mozgalmassá tudják tenni a szervezet munkáját, másrészt, hogy kulturális tevékenységgel felelősséget lehet ébreszteni az emberekben és össze lehet tartani közösséget. Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke elismeréssel szólt a pozsonypüspökiek munkájáról. Elmondta, hogy már a tavalyelőtti évet záró gyűlésen úgy tapasztalta, a vezetőség jó munkára ösztönzi a tagságot, valamint hogy a szervezetet tevékenységében a többi tömegszervezet is támogatja. örömmel konstatálta, hogy nem volt ez másképp az elmúlt évben sem. A Csemadok KB elnöke a továbbiakban reagált Dobos László és Schnierer Ilona felszólalására, akik kifejtették észrevételeiket az új alkotmány nemzetiségekre vonatkozó törvényeinek kidolgozásával kapcsolatban. Sidó Zoltán elmondta, hogy, mint az előkészítő bizottság tagja, a bizottság első ülésén hangsúlyozta, „az új alkotmány biztosítson nagyobb nyelvi egyenjogúságot, és szavatolja a nemzetiségi és kulturális intézmények működését, a tevékenységükhöz szükséges feltételeket“. Értékes beszéde végén kifejtette, hogy a Csemadok, mint a Nemzeti Front tagszervezete, köteles foglalkozni mindazzal, ami tagságát foglalkoztatja: legyen az iskolaügy, falufejlesztés vagy az ellátás. Észrevételeit köteles eljuttatni az illetékes nemzeti bizottságra vagy a felsőbb szervekhez. Az utolsó felszólaló, Holub Julianna, a Hunyadi János Ifjúsági Klub vezetője ígéretet tett arra, hogy óvni és gondozni fogják a Csema- dok-házat, vigyáznak rá. Hiszem, hogy nemcsak az épületre, a falakra gondolt, és bízom benne, hogy kiállnak mellette és vele tartanak a pozsonypüspöki fiatalok. TALLÓSI BÉLA ÚJ SZÍ 6 1989. II. 2 M indenkitől képességei szerint - ezt a helyes elvet valljuk a dolgozó társadalomban, s arra törekszünk, hogy mindenki teljesítménye szerint boldoguljon. Az iskolai osztályzat és a valóság közti ellentmondásokat az okozza, hogy az érdemjegy ezt a teljesítményt még nem fejezi ki. Nem is fejezheti ki, hiszen az osztályozás tudományos ismérvei sincsenek még kellőképpen kimunkálva. Az olyan értékelés pedig, amely átfogó és pontos képet ad a tanuló egyéniségéről, az ismeretek elsajátításáról és alkalmazásáról, azon is múlik, hogyan sikerül megújítani a pedagógiai szemléletet és közgondolkodást, miként válik korunkhoz méltóan korszerűvé az egész közoktatás. TÖLGYESSY MÁRIA N em vitás, a középiskolai felvételi rendszer eddigi formája már nem felelt meg a követelményeknek, a tanítás korszerűsítésére irányuló törekvéseknek. Módosítása tehát elkerülhetetlen volt, reformját az új oktatási program bevezetése szükségessé tette. Kérdés azonban, hogy új formákat keresve a tudás, a felkészültség, a rátermettség megállapítására, valóban a legjobb módszert, a legcélszerűbb eljárást a leg- tárgyilagosabb értékelést dolgozták-e ki az illetékesek. Nem szántak-e túl nagy - a kelleténél nagyobb - szerepet a bizonyítványnak. Az érdemjegy ugyanis a tanuló egyéniségéről vajmi keveset mond, az sem derül ki belőle, hogy kifejezetten jó matematikus-e a gyerek, vagy a történelmet szereti és tudja, a kémia, vagy a magyar irodalom érdekli-e jobban, s maximális szorgalommal érte-e el az eredményt, netán egyáltalán nem erőltette meg magát. Kérdés az is, eléggé megbízható tükre-e a bizonyítvány a tudásnak, a képességnek. Nem értékeljük-e túl az érdemjegyeket, nem fetisizáljuk-e a bizonyítványt? Mert hányszor tapasztalhatjuk, hogy a matematikában, fizikában kiváló eredményeket felmutató tanulónak nem a legjobb a nyelvérzéke, ezért nyelvekből nemigen kaphat kitűnő osztályzatot, így hátrányos helyzetbe kerül azok-
